PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program. Az áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés c. pályázati felhívásához

I. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Az áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés c. pályázati felhívásához Kódszám: TAMOP 5.6.1.C-11/2. Konvergencia régiók 1

Felhívjuk tisztelt pályázóink figyelmét, hogy a pályázati kiírás és dokumentumai esetében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) a változtatás jogát fenntartja, ezért kérjük, hogy kövessék figyelemmel a http://www.nfu.hu honlapon megjelenő közleményeket! A beadás előtt ellenőrizzék, hogy a pályázati dokumentumokat a honlapon megadott sablonoknak megfelelően állították össze. 2

Tartalom A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE...5 A1. Alapvető cél és háttér információ... 5 A2. Részcélok... 7 A3. Rendelkezésre álló forrás... 8 A4. Támogatható pályázatok várható száma... 8 B. PÁLYÁZÓK KÖRE...9 B1. Jogi forma... 9 B2. Méret... 10 B3. Székhely... 10 B4. Iparág... 10 B5. Típus/karakter... 10 B6. A pályázat benyújtásának egyéb feltételei, a Támogatási Szerződés megkötésére vonatkozó kizáró okok és a pályázók kötelezettségei... 11 C. A PÁLYÁZAT TARTALMA...14 C1. Támogatható tevékenységek köre... 14 C2. Nem támogatható tevékenységek köre... 24 C3. Elszámolható költségek köre... 24 C4. Nem elszámolható költségek köre... 29 C5. Illeszkedési előírás... 29 C6. Projekt iparági korlátozása... 29 C7. Projekt területi korlátozása... 29 C8. A projekt megkezdése... 30 C9. A projekt fizikai befejezésének és a projekt megvalósításának végső határideje 30 C10. Fenntartási kötelezettség... 31 C11. Egyéb korlátozások a projekt tartalmával kapcsolatban... 32 D. PÉNZÜGYI FELTÉTELEK ÉS ÁLLAMI TÁMOGATÁSI SZABÁLYOK...33 D1. Támogatás formája... 33 D2. Támogatás mértéke... 33 D3. Támogatás összege... 33 D4. Az önrész összetétele... 33 D5. Egyéb pénzügyi eszközök... 33 D6. Biztosítékok köre... 33 D7. Előleg igénylése... 34 D8. Egyéb feltételek... 34 E. KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK...36 E1. Monitoring mutatók... 44 F. ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK...46 F1. A pályázati kiírás felfüggesztése és megszüntetése... 46 F2. A pályázatok benyújtásának módja, helye és határideje... 46 F3. A pályázat benyújtásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalók... 47 F4. A projektkiválasztás folyamatának bemutatása (eljárásrend)... 47 F5. Kifogás... 56 F6. Vonatkozó jogszabályok listája... 58 F7. Fogalomjegyzék... 60 F8. A pályázathoz kötelezően benyújtandó dokumentumok listája... 63 F9. Pályázati Útmutató mellékletei... 64 3

4

A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE A1. Alapvető cél és háttér információ A bűnözés Magyarországon a rendszerváltozás óta robbanásszerűen növekedett (összes ismertté vált bűncselekmény 1989-ben: 224.943; 2001-ben: 465.694; 2005-ben: 436.522, 2009-ben: 394.034 1 ), ugyanakkor az utóbbi tíz évben egy egyensúlyi szint látszik kialakulni. A látenciában maradt bűncselekmények száma a bűncselekmények jellege szerint eltérő. Nem kell például nagymértékű látenciával számolni a súlyos, erőszakos bűncselekmények esetén, ezzel szemben azonban különösen a nem biztosított vagyontárgyak ellen irányuló cselekményeket az állampolgárok sokszor nem jelentik be a hatóságoknak, így ezek a bűnügyi statisztikába sem kerülhetnek be. Az ezredfordulót követő bűnözési helyzetet elemző, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) Statisztikai és Elemző Osztálya által 2010-ben készített tanulmány 2 alapján ismertté vált bűncselekmények többsége a lakosság vagyon- és személyi biztonságát közvetlenül sérti, az élet minőséget kedvezőtlenül befolyásolja (vagyon elleni bűncselekmények száma 2007-ben: 276.193; személyt közvetlenül támadó bűncselekmény 2007-ben: 18.717). A regisztrált bűncselekmények legnagyobb hányadát még mindig a vagyon elleni bűncselekmények jelentik (2006-ban: 61,1%; 2009-ben: 64%), amelyekhez hozzá adódnak a vagyon elleni ún. kriminális szabálysértések, amelyek éves átlaga 5-10.000 esetet jelent. Utóbbi esetekben hiányoznak a sértetteknek a büntetőjog biztosította garanciák és védelmek. A természetes személy sértettek száma jelentősen csökkenő tendenciájú, évi 200.000 körül alakul. Azonban a 2010. évben az előző év adataihoz viszonyítva ismét emelkedett az áldozatok száma. A bűnügyi statisztika szerint leggyakrabban a felnőttkorú népesség válik bűncselekmények áldozatává, míg a közvélekedéssel ellentétben az idősebb korosztály az átlagosnál jóval kevesebb valószínűséggel lesz bűncselekmény sértettje, azonban az idős korosztály bűnözéstől való félelme, szorongása igen erős. Jellemző, hogy a fiatalabb népesség az átlagosnál gyakrabban követ el erőszakos bűncselekményeket, itt az elkövetői és sértetti szerepek gyakran átjárhatóak. A társadalmi kohézió erősítése érdekében erősíteni szükséges nagy- és kisközösségek, az intézmények és az állampolgárok önvédelmi képességét, bűnözéssel szembeni védettségét. Az állami Áldozatsegítő Szolgálat 2006. január 1-jétől működik, amelynek feladata a bűncselekmények áldozatainak gyors és szakszerű segítése. A bűncselekmények áldozatainak segítésével a kormányhivatalok igazságügyi szolgálatai és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata (KIMISZ), mint az áldozatok segítésére kijelölt szervek foglalkoznak, ezen kívül a megyei rendőr-főkapitányságok áldozatvédelmi referensei, valamint néhány nem állami szervezet is közvetlen segítséget nyújt az áldozatoknak. Az általános bűnügyi adatok és az Áldozatsegítő Szolgálat 2006 és 2009 közötti éves ügyforgalmi adatainak összevetéséből megállapítható, hogy a szolgálat évről évre nagyobb arányban érte el a Magyarországon bűncselekmény áldozatává vált személyeket. A szolgálat a 2006-os országos átlagot nézve, az ismert természetes személy sértettek 4 %- ának nyújtott valamilyen formában segítséget, 2007-ben ez az arány 5 % volt, 2008-ra pedig 5,7 %-ra nőtt. Az országon belüli lebontást nézve igen nagy eltérések tapasztalhatóak, azonban az elmondható, hogy az ügyek száma 2006-hoz képest 2009-re kb. háromszorosára nőtt. 1 Az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika adatai szerint. 2 Kó József - Kerezsi Klára: Az Áldozatsegítő Szolgálat hatékonyság-vizsgálata, Budapest, 2008 5

Az állam megyénként két-két jogász alkalmazásával szervezte meg az áldozatsegítés rendszerét, amely létszám az ügyfélszám növekedés ellenére az indulás óta nem változott. A szolgálat jogszabály szerinti alapfeladatai közé tartozik a teljes körű tájékoztatás nyújtása, az áldozatok érdekeinek elősegítése, a jogi segítségnyújtó szolgálathoz való irányítás, az állami kárenyhítés és a pénzügyi segély biztosítása, azonban szakszerű pszichológiai segítségnyújtás biztosítására a jogszabály értelmében az áldozatsegítő szolgálaton belül nincs lehetőség. Működésének megkezdése óta eddig egy kutatás vizsgálta az áldozattá vált személyek speciális szükségleteit valamint az Áldozatsegítő Szolgálat működésének hatékonyságát. A vizsgálat alapján megállapítható volt, hogy az áldozatok több mint kétharmada a kezdeti tehetetlenség és kiszolgáltatottság érzést követően leginkább dühöt és haragot érzett a bűncselekménnyel, illetve az elkövetővel kapcsolatban, amelynek levezetésére sem a családi, baráti közeg, sem az igazságszolgáltatás, a büntetőeljárás nem alkalmas. E kutatás során a megkérdezettek kb. fele jelezte, hogy az áldozatsegítő szolgálattól kapott elsősorban anyagi segítségnyújtáson túl más jellegű, leginkább lelki támogatásra is szükségük lett volna. A kutatások eredményei alapján elmondható, hogy szükséges az áldozatsegítési folyamatba beépíteni olyan szolgáltatásokat, melyek azon túl, hogy az áldozattá válás megelőzését célozzák, a már áldozattá vált személyek számára is nyújtanak pszichológiai, szociális támogatást. Több állami és nem állami szervezet közvetve foglalkozik a sértettekkel, illetve a bűncselekmény okozta krízis, nehézségek kezelésével, a veszélyhelyzet bekövetkeztének megelőzésével (pl. gyermekvédelmi, egészségügyi szolgálatok, telefonos segélyszolgálatok, országos/nemzetközi civil szervezetek), ezen szervezetek által nyújtott szolgáltatások helyi szinten történő - összekapcsolása az áldozatsegítő rendszer által nyújtott szolgáltatásokkal a jelenleginél sokkal komplexebb és hatékonyabb ellátórendszert biztosíthatna. A településeken élők biztonságérzetét befolyásolja a szomszédok, lakóközösségek, településrészek közötti nézeteltérések felmerülése is. Ezért szükség van a konfliktusok békés, erőszakmentes megoldásának helyben alkalmazható módszereinek megismertetésére, illetve a már elkövetett bűncselekmények hatásainak csökkentésére és ezzel együtt az ismételt bűnelkövetés elkerülésére. Az ilyen beavatkozások alkalmazásával elkerülhető, hogy a településen élők konfliktusai bűncselekmények elkövetéséhez vezessenek, így nagyban hozzájárul mind a településen élők biztonságérzetének növeléséhez, mind az áldozattá válás megelőzéséhez. Az Operatív Program keretében megvalósuló bűnmegelőzési programok hozzájárulnak ahhoz, hogy a veszélyeztetett csoportok a társadalom akítv és hasznos tagjává váljanak, a munkaerőpiacra belépve növeljék a foglalkoztatási arányt és erősítsék hazánk versenyképességét. A TÁMOP 5.6.1.C konstrukció keretében megvalósítandó tevékenységek mérséklik a bűncselekményeket előidéző okok hatását, csökkentik a sértetté válás veszélyét, növelik az egész közösség biztonságát, javítják az élet minőségét, erősítik a társadalmi összetartozást és egyben az emberi jogok érvényesülését. A TÁMOP 5.6.2/10-1 kódszámú kiemelt projekt keretében az állami Áldozatsegítő Szolgálat fejlesztésére kerül sor az Észak-magyarországi, Észak-alföldi és Dél-dunúntúli régiókban. Ezt kiegészítve jelen fejlesztés célja a civil szervezetek, valamint az áldozatsegítésben közvetve érintett állami szervezetek, intézmények bekapcsolása az állami Áldozatsegítő Szolgálat munkájához. 6

A2. Részcélok A konstrukció közvetlen célja az állampolgárok áldozattá válásának megelőzését és a már bűncselekmény áldozatává vált személyek sérelmeinek kezelését célzó ellátórendszer hatékonyabbá tétele az állami és nem állami szervezetek helyi együttműködésének kialakításával, az állami és nem állami szervezetek által nyújtott szolgáltatások fejlesztésén és összekapcsolásán keresztül. A projekteknek a potenciális áldozatok felkészítését és az áldozattá vált személyeknek biztosított szolgáltatást is magában kell foglalnia. A pályázati kiírás a komplex és eredményes beavatkozás érdekében nemcsak az áldozatokra, hanem környezetükre és a velük kapcsolatba kerülő szakmai szervezetekre is reflektál. A konstrukció további célja a településen felmerülő konfliktusok erőszakmentes megoldási módszereinek elterjesztése által a biztonságérzet növelése, az áldozattá válás megelőzése. Az állampolgárok felkészítése az áldozattá válásuk megelőzésére, illetve a bűncselekmények következményeinek elhárításával az állampolgárok segítése érdekében a pályázati konstrukció részcéljai az alábbiak: az állampolgárok önvédelmi képességének javítása, aminek következtében jelentősebb szerepet vállalnak a bűncselekmények megelőzésében, áldozattá válásuk esélye csökkentésében; a felkészített állampolgárok számának növekedése, ezáltal a bűncselekmények számának csökkentése, különös tekintettel a vagyon elleni bűncselekményekre, amelyek megelőzésében az állampolgároknak jelentős szerepük lehet; az állampolgárokat a kriminális cselekmények miatt erő negatív hatás csökkentése azért, hogy önbecsülésük, anyagi helyzetük, társadalmi-munkahelyi teljesítményük ne romoljon; az áldozattá vált személyeknek nyújtható szolgáltatások szélesítése, így anyagi helyzetük mellett mentálhigiénéjük megfelelő módon és időben rendeződhet, teljesítőképességük visszarendeződhet; az ismételt áldozattá válás valószínűségének csökkentése, amelynek következében az áldozatok társadalmi visszailleszkedésének hatékonysága javul, a visszailleszkedés ideje csökken; az áldozatokkal kapcsolatba kerülő intézmények, szakemberek érzékenységének, tudásának növelése, empatikusabb munkavégzésre ösztönzés. A nők elleni erőszak áldozatainak megsegítése, az áldozattá válás megelőzése A prostitúció áldozatainak megsegítése, az áldozattá válás megelőzése A konstrukció célja, hogy a helyi együttműködések révén az állampolgárok jól hasznosítható, könnyen elérhető információkat, módszereket, képességeket szerezzenek arról, hogyan előzhető meg az, hogy kriminális cselekmények (bűncselekmények, kriminális szabálysértések) sértettjeivé váljanak, megerősítsék önvédelmüket, fokozzák védekezőképességüket. Cél továbbá, hogy a már kriminális cselekmény áldozatává vált személyek segítő szolgáltatáshoz jussanak, sérelmeik ne maradjanak ellátatlanul, becsatornázódjanak az állami vagy nem állami szervezetek által nyújtott áldozatsegítés rendszerébe. A projektek megvalósításával a bűncselekményt és szabálysértést elszenvedők nem csak általános jellegű, hanem személyre szabott, rugalmasabban igénybe vehető segítséget kapnak a helyi együttműködésben résztvevő szervezetektől. Fontos, hogy az elérhető szervezetek ne csak a fizikai nehézségek leküzdéséhez, hanem a megfelelő mentálhigiéné visszanyeréséhez/eléréséhez szükséges támogatási formákat is rendelkezésre bocsássák. A sérelmet szenvedők megerősítése révén könnyebben elkerülhető ismételt áldozattá válásuk. 7

A tulajdon elleni, ún. kriminális szabálysértéseknek a cselekményt elszenvedő számára ugyanolyan következményei lehetnek, mint a bűncselekmény áldozatának. Ennek következtében elengedhetetlen az, hogy ne csak a szabálysértést megvalósító személy kerüljön a bűncselekmény elkövetőjéhez hasonló helyzetbe, hanem a szabálysértést elszenvedő is hasonló szolgáltatásokban részesülhessen, mint a bűncselekmény sértettje. Cél, hogy a sérelmet szenvedett állampolgár az elkövetett bűncselekményhez (szabálysértéshez) kapcsolódó eljárások során ne sérüljön ismételten (másodlagos viktimizáció). E nemkívánatos jelenség elkerülése érdekében a szervezeteket és munkatársaikat empatikusabbá, jobban szervezetté, reflexívebbé kell tenni. Az áldozatok visszailleszkedéséhez jelentős segítséget nyújthat közvetlen környezete befogadó készsége. Elérendő az is, hogy az állami és nem állami áldozatsegítő szervezetek igénybevehető szolgáltatásai között megfelelő, az áldozatok védelmét, megsegítését leghatékonyabban szolgáló egyensúlyi helyzet alakuljon ki. A3. Rendelkezésre álló forrás A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 1.428.000.000 forint. A konvergencia régiók (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl) területén a keretösszeg legfeljebb 74,37%-a, azaz 1.062.000.000 forint kerül felhasználásra. A projektek keretében az ESZA és ERFA alapok közötti átjárhatóság alapján az ERFA típusú tevékenységek fedezetére az elszámolható költségek összegének maximum 10%-a használható fel. Jelen kiírás forrását az Európai Szociális Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. A4. Támogatható pályázatok várható száma A támogatott pályázatok várható száma: 7-17 db 8

B. PÁLYÁZÓK KÖRE B1. Jogi forma Pályázóként jelen pályázati kiírás keretében a 2009. január 1. előtt bejegyzett, önálló jogi személyiséggel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó alábbi szervezetek pályázhatnak (a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 8/2010.(VIII. 25.) KSH közlemény alapján) : - Központi költségvetési irányító és költségvetési szervek (KSH 31) (ezek közül kizárólag megyei rendőr-főkapitányság, megyei kormányhivatalok [szakigazgatási szerveiként működő megyei igazságügyi szolgálat], Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata) - Helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek (KSH 32) - Egyház, egyházi intézmény (KSH 55) - Alapítvány (KSH 56) - Nonprofit gazdasági társaság (KSH 57) - Egyéb egyesület (KSH 529). - Egyéb jogi személyiségű non-profit szervezet (KSH 59) - Kamara (KSH 541). A jelen kiírás keretében konzorciumok is benyújthatnak pályázatot, amelyhez konzorcium létrehozására irányuló együttműködési megállapodást kell kötni az útmutató 9 sz. mellékletét képező megállapodás minta alapján. A konzorciumi együttműködési megállapodással a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy a projektet annak támogatása esetén a projektdokumentációban meghatározott módon közösen megvalósítják. Konzorcium tagja csak olyan szervezet lehet, amely a Pályázati Felhívásban meghatározott követelményeknek megfelel és támogatásban részesülhet. (Felhívjuk a figyelmet, hogy az aláírt konzorciumi együttműködési megállapodást szkennelt formában kell a pályázatot tartalmazó CD-n szerepeltetni). Konzorciumi partnerként jelen pályázati kiírás keretében a 2009. január 1. előtt bejegyzett, önálló jogi személyiséggel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó alábbi szervezetek vehetnek részt a projektekben: Központi költségvetési irányító és költségvetési szervek (KSH 31) (ezek közül kizárólag megyei rendőr-főkapitányság, megyei kormányhivatalok [szakigazgatási szerveiként működő megyei igazságügyi szolgálat], Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata) Helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek (KSH 32) Területfejlesztési tanácsok (KSH 36) Egyház, egyházi intézmény (KSH 55) Alapítvány (KSH 56) Nonprofit gazdasági társaság (KSH 57) Egyéb egyesület (KSH 529). Egyéb jogi személyiségű non-profit szervezet (KSH 59) Kamara (KSH 541). A konzorciummal szemben támasztott feltételek: A konzorcium maximum 3 tagból állhat. Egy szervezet Pályázóként csak egy pályázatot nyújthat be, azonban konzorciumi partnerként több pályázatban is részt vehet. A kifizetéseket a Támogató partnerenként kezeli. 9

Konzorciumi partner kizárólag olyan szervezet lehet, amely a projekt során támogatható tevékenységet valósít meg és támogatásban részesül. Amennyiben olyan szervezettel kívánják a projektet megvalósítani, amely támogatásban nem részesül, akkor az együttműködő partnerként vonható be. Az együttműködő partner a Támogatási Szerződést nem írja alá. A konzorciumok esetében valamennyi konzorciumi tagnak meg kell felelnie a Pályázati Felhívásban meghatározott követelményeknek, minden konzorciumi tag részt vesz a pályázat alapvető céljának megvalósításában, továbbá támogatásban részesül. A pályázó szervezetnek (konzorcium esetén minden tagnak) közvetlen felelősséget kell vállalnia a projekt előkészítéséért és megvalósításáért, azaz nem lehet pusztán közvetítő szervezet. A projektbe kötelező bevonni a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő megyei igazságügyi szolgálatokat konzorciumi vagy együttműködő partnerként. Az együttműködő partnerként történő bevonáshoz az együttműködő partnerrel együttműködési megállapodást kell kötni az útmutató 10. számú mellékletét képező megállapodás minta alapján. Felhívjuk a figyelmet, hogy a támogatott projektek megvalósítása során beszerzésre kerülő eszközök, szolgáltatások beszállítóit a vonatkozó közbeszerzési szabályok betartásával kell kiválasztani, a kedvezményezett konzorciumi partnere nem lehet beszállító! B2. Méret Jelen pályázati felhívás esetében nem releváns. B3. Székhely A devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. -ában foglaltak alapján belföldinek minősülő, Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet. A Pályázó székhelyétől függetlenül a konvergencia régiók területén csak az a szervezet nyújthat be pályázatot, amely a projektjét a konvergencia régiók területén valósítja meg. B4. Iparág Jelen pályázati felhívás esetében nem releváns. B5. Típus/karakter Jelen pályázati felhívás esetében nem releváns. 10

B6. A pályázat benyújtásának egyéb feltételei, a Támogatási Szerződés megkötésére vonatkozó kizáró okok és a pályázók kötelezettségei A pályázat benyújtásának egyéb feltételei 1. A pályázat benyújtásának időpontjában a pályázó ellen nem folyhat csőd-, végelszámolási vagy felszámolási eljárás, vagy egyéb, a megszüntetésre irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény hatálya alá tartozó kedvezményezett esetében adósságrendezési eljárás. Amennyiben a pályázó ellen csőd-, végelszámolási vagy felszámolási, vagy egyéb, a megszüntetésre irányuló, jogszabályban meghatározott, illetve adósságrendezési eljárás indul a pályázat elbírálásáig, illetve a támogatási szerződés lejártáig, annak tényét a pályázónak azonnal be kell jelenteni. 2. Nem köthető támogatási szerződés, és nem folyósítható támogatás a pályázó részére, ha a székhely szerint illetékes állami, illetve önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó, lejárt köztartozása, illetve az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen tartozása van, és arra az illetékes adóhatóság fizetési könnyítést (részletfizetés, fizetési halasztás) nem engedélyezett. 3. A pályázónak meg kell felelnie az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. -ban megfogalmazott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek. A pályázónak rendelkezésre kell bocsátania az Áht 15. (12) bekezdés szerint vizsgálandó jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adatait. 4. A pályázó nevét, a projekt tárgyát, a döntés időpontját (év, hónap) a támogatás elnyerése esetén a 4/2011. (I.28.) Korm. rendeletben szabályozott módon a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közzéteszi. 5. A pályázó a pályázat benyújtásával hozzájárulását adja, hogy a Kincstár által működtetett monitoring rendszerben nyilvántartott adataihoz a jogszabályban meghatározott jogosultak, a közreműködő szervezet és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, valamint az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a csekély összegű támogatások nyilvántartásában érintett szervek hozzáférjenek. 6. A pályázó 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 127. (1)-(3) bekezdéseiben foglalt esetek bekövetkezése esetén a támogatást és annak kamatait visszafizeti. 7. Abban az esetben, ha a pályázó szervezet helyzetében változás áll be, illetve a pályázati célok megvalósítását akadályozó bármely esemény következik be, úgy pályázónak a közreműködő szervezetet haladéktalanul értesítenie kell. 8. Amennyiben a pályázó biztosíték nyújtására köteles, a pályázó a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 33. -ában meghatározott biztosítékokat a támogatás (ideértve az előleget is) első folyósításáig rendelkezésre bocsátja. 11

9. A pályázónál a projekt saját forrásának rendelkezésre kell állnia, és azt a pályázónak a pályázati útmutatóban vagy a pályázati felhívásban meghatározott időpontig a 292/2009. (XII. 19.) 113. (3) bekezdésének aa)-ac) pontja szerint igazolnia kell. 10.A projekt keretében beszerzett ingatlan vagyontárgy a fenntartási kötelezettség fennállása alatt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség előzetes jóváhagyása és az 1083/2006 EK rendelet 57. cikkében meghatározott feltételek sérelme nélkül nem idegeníthető el és nem terhelhető meg. 11.A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban Knyt.) 6. (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi okok a pályázó személyével, illetve a pályázóként megjelölt szervezettel szemben nem állhatnak fenn. 12.Amennyiben a fenti törvényhely szerinti összeférhetetlenség a pályázat benyújtását követően merül fel, vagy a pályázó a törvény bármely rendelkezését megsérti, a pályázatot a pályázati eljárásból kizárják, és támogatásban nem részesülhet. 13.A pályázat benyújtásával a pályázó nyilatkozik, hogy eleget tett a Knyt. rendelkezéseinek az érintettségével kapcsolatban, illetve az összeférhetetlenség megszüntetése érdekében. 14.Amennyiben a Knyt. 8. (1) bekezdés valamely pontja szerinti érintettség a pályázóval, illetve a pályázóként megjelölt szervezettel kapcsolatban felmerül, annak az NFÜ honlapján történő közzétételét 8 munkanapon belül a pályázónak kezdeményeznie kell a pályázatot befogadó szervnél, az érintettséget megalapozó körülmény pontos megjelölésével a jelen pályázati felhívás mellékletét képező közzétételi kérelem alapján. 15.Amennyiben a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 8. (1) szerinti érintettség a pályázó személyével, illetve a pályázóként megjelölt szervezettel szemben fennáll, az NFÜ honlapján e körülmény közzétételére sor kerül. 16.Nem nyújthat be pályázatot az a helyi önkormányzat - ideértve a helyi önkormányzat részvételével működő települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulását, helyi önkormányzatok társulását, valamint a 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló rendeletben foglaltak szerint létrehozott konzorciumot is -, amely nem felel meg a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 140/A. -ban foglaltaknak. További feltételek A pályázó szakmai tapasztalataira vonatkozó feltételek a pályázó szervezet áldozatsegítés, az (ismételt) áldozattá válás megelőzése terén legalább 3 éves, igazolható tapasztalattal rendelkezik (a pályázathoz kötelezően csatolandó a tapasztalatot igazoló dokumentum) 12

A Támogatási Szerződés megkötésére vonatkozó kizáró okok Nem köthető támogatási szerződés azzal/nem bocsátható ki támogatói okirat annak a részére, a. akinek esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása van; b. aki jogszabályban a támogatói okirat kiadásának vagy a támogatási szerződés megkötésének feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, dokumentumokat nem nyújtja be vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja (különös tekintettel az Ámr. 113. -ában, valamint támogatási szerződés esetén a 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet 34. (2) bekezdésében meghatározott nyilatkozatokra); c. aki a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből, vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét neki felróható okból nem vagy csak részben teljesítette, kivéve a vis maior eseteit; d. akinek a saját forrás nem áll rendelkezésére, továbbá a pályázati útmutatóban vagy a pályázati felhívásban meghatározott időpontig az Ámr. 113. (3) bekezdésének aa)- ac) pontja szerint nem igazolja vagy arról nem nyilatkozik; e. aki ellen csőd-, végelszámolási vagy felszámolási eljárás, vagy egyéb, a megszüntetésre irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás van folyamatban; f. akivel szemben a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Knyt.) 6. (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn; g. aki nem felel meg az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 15. -ban megfogalmazott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek. h. aki a támogatási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott, vagy ilyen nyilatkozatot tett. i. a támogatott tevékenységhez szükséges jogerős hatósági engedélyekkel nem rendelkezik. 13

C. A PÁLYÁZAT TARTALMA C1. Támogatható tevékenységek köre 1. A projekt előkészítő szakasza során a szakmai koncepció elkészítése; 2. Áldozatsegítés, az (ismételt) áldozattá válás megelőzése érdekében az alábbi tevékenységek támogathatóak: 2.1.A projekt megvalósulási helyén (település, kistérség, megye) non-profit szervezetek és az áldozatsegítési szakterületen kívül dolgozó állami szervezetek, valamint az Áldozatsegítő Szolgálat közötti helyi együttműködés rendszerének kialakítása az áldozattá válás megelőzése, valamint az áldozatsegítés területén a hatékony ellátás biztosítása érdekében. A non-profit szervezetek és az áldozatsegítési szakterületen kívül dolgozó állami szervezetek áldozatsegítési szolgáltatásainak fejlesztése és azok hozzákapcsolása az Áldozatsegítő Szolgálat tevékenységéhez. Ezeken belül: 2.1.1. az együttműködést szabályozó protokoll, eljárásrend kialakítása, a hatékony támogató rendszer kiépítése; 2.1.2. a területen dolgozó szakemberek közötti tapasztalatcsere; 2.1.3. csoportos és egyéni szupervízió igény szerinti, de minimum havi egyszeri biztosítása az áldozatokkal közvetlenül foglalkozó szakemberek számára; 2.1.4. mentálhigiénés, pszichológus és/vagy szociális munkás szakember által végzett egyéni és csoportos kezelések, terápiák biztosítása az áldozatok számára 2.1.5. olyan áldozatsegítő vagy lelki segítségnyújtással foglalkozó szakember által felkészített humán szakember vagy önkéntes segítő rendelkezésre állásának a szükségletektől függő időtartamú és rendszerességű biztosítása a nem állami szerveknél, aki a sértettet meghallgatja, az otthoni életbe és/vagy a társadalmi és/vagy munkahelyi visszailleszkedéshez szükséges praktikus tanácsokkal látja el, fizikai segítséget, mentálhigiénés, életvezetési tanácsokat nyújt, stb.; 2.1.6. önismereti tréning szervezése a bűncselekmény következtében jelentősebb érzelmi, önértékelési nehézségekkel küzdő áldozatok számára; az áldozattá vált személyek számára a cselekmény következményeit feldolgozó, azok elkerülésének módszereit megosztó közösségek kialakítása, szervezése (sorstárssegítés), találkozók lebonyolítása; 2.1.7. az áldozattá vált személyek különösen a traumát elszenvedettek közvetlen környezetének (család, szomszédság, munkahelyi környezet, stb.) felkészítése az áldozattal való empatikus bánásmódra, segítésre, az áldozat élethelyzetének átérzésére, visszafogadására, bevonásuk az áldozat rehabilitációjába; 2.1.8. hozzátartozói csoportok létrehozása a kriminális cselekmény közvetlen áldozatának megsegítése és a hozzátartozók saját mentális nehézségei feloldása érdekében; 2.1.9. bűncselekmény áldozatai számára (pl. családon belüli erőszak áldozatai), önvédelmi képesség fejlesztését célzó programok, reintegrációs foglalkozások; 2.1.10. a büntetőeljáráson kívüli mediációs, resztoratív, helyreállító eljárásokban való részvétel biztosítása, amelyben részt vesz a kriminális cselekmény elkövetője és áldozata, elszenvedője; valamelyik fél hiánya esetén pedig egy fiktív (hasonló cselekménnyel korábban érintett) fél; olyan eljárás is 14

alkalmazható, amelyben nem csak a közvetlenül érintett felek, hanem a lakóhelyi, családi, környezeti közösség képviselője is részt vesz; 2.2.az áldozatokkal kapcsolatba kerülő, a pályázat megvalósítási helyszínén/helyszínein működő szervezetek munkatársainak és önkénteseknek (a rendőrség áldozatvédelmi referensei, a polgárőrség munkatársai továbbá más, a bűncselekmények áldozataival kapcsolatba kerülő szakemberek) közös szakmai felkészítése a projekt során történő együttműködésre. Ezen belül az alábbi tevékenységek támogathatóak: 2.2.1. készségeik, képességeik fejlesztése, felkészítésük Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon című e-learning tananyag segítségével annak érdekében, hogy empatikusabb, az áldozatok igényeinek leginkább megfelelő, személyre szabott tájékoztatást nyújthassanak az elérhető nem állami és állami áldozatsegítő szolgáltatásokról, így a sértettek, áldozatok másodlagos viktimizációja elkerülhető, csökkenthető legyen. A tananyagról tájékoztatás a http://www.tamop.irm.gov.hu/szakemberképzés oldalon található; 2.2.2. interdiszciplináris (különböző szakterületek munkatársainak közös) felkészítése, esetmegbeszélések tartása; 2.2.3. kommunikációs tréning, az áldozatokkal közvetlen kapcsolatba kerülő munkatársak részére; 2.3.az áldozatokkal munkájuk során kapcsolatba kerülő, de nem a szorosan vett áldozatsegítési szakterületen (egészségügy, oktatás, polgárőrség stb.) dolgozók felkészítése az áldozatok számára elérhető szolgáltatásokról szóló információkra és azok átadására; 2.4.bírák, ügyészek felkészítése az áldozatokkal való empatikus bánásmód alkalmazására, valamint arra, hogy megfelelő információval rendelkezzenek az áldozatok számára elérhető szolgáltatásokról, képesek legyenek az erről szóló eredményes tájékoztatásra; 2.5.a helyi közösség biztonságérzetének növelése, áldozattá válás megelőzése érdekében közösségi szintű bűnmegelőzési rendszer kiépítése a hátrányos földrajzi fekvésű településeken (ld. F7 Fogalomjegyzék), magas bűnügyi fertőzöttségű, vagy zsáktelepüléseken ahol az intézmény-, infrastruktúra- és szolgáltatáshiányok miatt gyakoribbak lehetnek különösen az idősek ellen elkövetett rablások, erőszakos bűncselekmények. Ezen belül: 2.5.1. áldozattá válást megelőző jelzőrendszer kiépítése, abba a helyi civil szervezetek, állami és önkormányzati szervek bevonása; 2.5.2. a szomszédok egymásért mozgalom kialakításának és/vagy fejlesztésének szakmai támogatása, szervezése, szomszédok olyan segítő hálójának létrehozása, működtetése, amelyek célja kisközösséget érő bűncselekmények megelőzésének támogatása, szervezése, abba a helyi nem állami szervezetek, állami és önkormányzati szervek bevonása; 2.5.3. tanyavédelmi programok szervezése a helyi polgárőr szervezetek bevonásával, tanyagondnoki, tanyasegítői szolgálat és más közszolgálatot teljesítők bűnmegelőzési, áldozatvédelmi információkkal való ellátása, hálózatuk segítségével nem állami közbiztonsági hírlánc működtetése, tanyai közösségi terekben lakossági fórumok szervezése; 2.5.4. szituációs bűnmegelőzési eszközök beszerzése, amely önálló tevékenységként nem támogatható csak a fenti tevékenységek legalább egyikével kombinálva. 15

2.6. települési mediációs programelem megvalósítása: egy-egy település területén élő, vagy ott rendszeresen tartózkodó családok, szomszédok, lakóközösségek, településrészek közötti nézeteltérések, konfliktusok békés, erőszakmentes megoldásának helyben alkalmazható módszereinek átadása a résztvevőknek, a közösségi mediáció alkalmazása a problémák, a hosszú ideje elmélyült szomszédsági konfliktusok kezelésére, illetve a már elkövetett bűncselekmények hatásainak csökkentésére és ezzel együtt az ismételt bűnelkövetés elkerülésére; 2.6.1. az áldozatsegítő jelzőrendszer részeként konfliktuskezelő jelzőrendszer kialakítása helyi szakemberek bevonásával: érintettek bevonása a programba, a helyi konfliktusok feltárása, a jelzőrendszer kialakítása; 2.6.2. közösségi mediációs kapacitás kiépítése (képzés, mentorálás, szupervízió): a helyi körzeti megbízottak, a polgárőrök, az önkormányzat és a kisebbségi önkormányzatok munkatársai és tagjai, továbbá más helyi lakosok közül önként jelentkezők mediációs, facilitátori képzése, konfliktusok mediálása tapasztalt mediátor segítségével, esetmegbeszélő szupervízió a leendő mediátoroknak; 2.6.3. a fennálló, elmélyült konfliktusok kezelése a mediációs, közvetítői technikával, a bűncselekmények hatásainak csökkentése a mediációs, közvetítői technikával, konkrét esetek megoldásának facilitálása önkéntesek bevonásával 2.6.4. a lakosság érzékenyítése, tájékoztatása: lakossági fórum a konfliktuskezelés módjairól, gyakorlatáról, a mediáció előnyeiről, alternatív konfliktuskezelő tréning; 2.6.5. az eredmények disszeminálása helyi és országos szinten: tájékoztató anyagok, brosúrák, szóróanyagok készítése, kiadvány készítése a mediációról dokumentumfilm, oktatófilm készítése a mediációról, lakossági fórumok, és pódiumbeszélgetések tartása; A mediációs tevékenységet és az arra vonatkozó képzést csak olyan szervezet végezheti, amelynek a létesítő okiratában megfogalmazott céljai között szerepel közvetítői, mediációs tevékenység, és amely akkreditált mediációs képzés, tréning megtartására jogosult! 2.7. az állampolgárok részére békés konfliktuskezelési módszerek átadása, ezekre való felkészítés eseti, illetve folyamatos jelleggel, egyéni, illetve csoportos/közösségi formában, közösségi mediációs eljárások megvalósítása; 2.8. az áldozattá válás megelőzése érdekében nyomtatott és/vagy elektronikus alapú és/vagy személyesen nyújtott tájékoztatás, felvilágosítás, információ- és ismeretátadás az áldozattá válás elkerülésének módszereiről; 2.9. tájékoztató jellegű film elkészítése (max. 20 perces), előadás sorozat szervezése, melyek a bűncselekmények megelőzését valamint az ismételt áldozattá válás elkerülését segítik elő; 3. A projektben megvalósított tevékenységek hatásának mérése érdekében a lakosság tájékozottsági szintje, elégedettsége, biztonságérzete változásának feltárása (a projekt megvalósítási helyszínén a lakosság körében a lakónépesség legalább 1%-ának megfelelő, de max. 1000 fős mintán - elvégzett felmérés alapján, amely legalább 2 adatfelvétellel a projekt elején és végén - történik); 4. A projekt eredményeinek disszeminációját szolgáló kötelező nyilvánosság biztosítása 5. Kommunikációs terv készítése (a szakmai koncepció részeként) és megvalósítása 6. A projektben együttműködő partnerek kommunikációját elősegítő zárt, biztonsági jelszóval védett felület (intranet) kialakítása 16

7. A horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntartható fejlődés) érvényesítése érdekében a pályázó által vállaltak megvalósítása 8. A projekt megvalósításával összefüggő menedzsment, szakmai megvalósítás és adminisztrációs tevékenység, és az azokhoz kapcsolódó eszközbeszerzés 9. A projekt folyamatok minőségbiztosítása a projekt sikeres megvalósításának érdekében, amely magában foglalja 9.1. a megvalósító szervezet(ek) működésében, felépítésében, irányításában szükséges fejlesztések/változások bevezetését/kezelését, 9.2. a projektben vállalt tevékenységek megvalósítása során várható finanszírozási, (humán) erőforrás, stb. kockázatok kezelését, 9.3. a projekt megvalósítás során lefolytatandó eljárások (pl. közbeszerzés) lépéseit Tájékoztatjuk, hogy a TÁMOP intézkedésen belül 2010 és 2012 között zajlik a TÁMOP 5.6.2 kiemelt projekt végrehajtása, azon belül a Áldozatsegítő szolgáltatások fejlesztése c. alprojekt. A szakágazati kohézió elősegítése érdekében javasolt a kiemelt projekt honlapjának (www.tamop.irm.gov.hu) rendszeres figyelemmel kísérése, a hírlevél nyomon követése. C1.1. Kötelezően megvalósítandó tevékenységek, beszerzések A C.1 pontban felsorolt támogatható tevékenységek közül a projekt során az alábbi tevékenységek megvalósítása kötelező. 1. A projekt előkészítő szakasza (amely a pályázati felhívás megjelenésének napjától a támogatási szerződésben rögzített projekt megkezdésének napjáig tart) során szakmai koncepció készítése a projektben vállalt tevékenységek megalapozottságának bemutatása céljából. A szakmai koncepció elkészítéséhez a pályázati útmutató 6. sz. melléklete nyújt segítséget. A szakmai koncepció a benyújtandó pályázat kötelező melléklete! 2. A projekt megvalósulási helyén (település, kistérség, megye) non-profit szervezetek és az áldozatsegítési szakterületen kívül dolgozó állami szervezetek, valamint az Áldozatsegítő Szolgálat közötti helyi együttműködés rendszerének kialakítása az áldozattá válás megelőzése, valamint az áldozatsegítés területén a hatékony ellátás biztosítása érdekében. A non-profit szervezetek és az áldozatsegítési szakterületen kívül dolgozó állami szervezetek áldozatsegítési szolgáltatásainak fejlesztése és azok hozzákapcsolása az Áldozatsegítő Szolgálat tevékenységéhez. Ezeken belül kötelező tevékenység: 2.1.az együttműködést szabályozó protokoll, eljárásrend kialakítása, a hatékony támogató rendszer kiépítése; 2.2.a területen dolgozó szakemberek közötti tapasztalatcsere; 2.3.mentálhigiénés, pszichológus és/vagy szociális munkás szakember által végzett egyéni és csoportos kezelések, terápiák biztosítása az áldozatok számára, a kialakított csoportok részére igény esetén biztosítani kell a felmerült problémára megfelelő megoldást kínáló szakembert; 2.4.olyan áldozatsegítő vagy lelki segítségnyújtással foglalkozó szakember által felkészített humán szakember vagy önkéntes segítő rendelkezésre állásának a szükségletektől függő időtartamú és rendszerességű biztosítása a nem állami szerveknél, aki a sértettet meghallgatja, az otthoni életbe és/vagy a társadalmi és/vagy munkahelyi visszailleszkedéshez szükséges praktikus tanácsokkal látja el, fizikai segítséget, mentálhigiénés, életvezetési tanácsokat nyújt, stb.; 17

2.5.bűncselekmények áldozatai számára (például családon belüli erőszak áldozatai) szervezett önvédelmi tanfolyamok, reintegrációs foglalkozások; 3. Az áldozatokkal kapcsolatba kerülő, a pályázat megvalósítási helyszínén/helyszínein működő szervezetek munkatársainak (a rendőrség áldozatvédelmi referensei, a polgárőrség munkatársai továbbá más, a bűncselekmények áldozataival kapcsolatba kerülő szakemberek) közös szakmai felkészítése a projekt során történő együttműködésre. Ezen belül az alábbi tevékenységek támogathatóak: 3.1.készségeik, képességeik fejlesztése, felkészítésük Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon című e-learning tananyag segítségével annak érdekében, hogy empatikusabb, az áldozatok igényeinek leginkább megfelelő, személyre szabott tájékoztatást nyújthassanak az elérhető nem állami és állami áldozatsegítő szolgáltatásokról, így a sértettek, áldozatok másodlagos viktimizációja elkerülhető, csökkenthető legyen. A tananyagról tájékoztatás a http://www.tamop.irm.gov.hu/szakemberképzés oldalon található; 3.2.interdiszciplináris (különböző szakterületek munkatársainak közös) felkészítése, esetmegbeszélések tartása; 3.3.kommunikációs tréning, az áldozatokkal közvetlen kapcsolatba kerülő munkatársak részére; 4. az áldozatokkal munkájuk során kapcsolatba kerülő, de nem a szorosan vett áldozatsegítési szakterületen (egészségügy, oktatás, polgárőrség stb.) dolgozók felkészítése az áldozatok számára elérhető szolgáltatásokról szóló információkra és azok átadására; 5. az áldozattá válás megelőzése érdekében nyomtatott és/vagy elektronikus alapú és/vagy személyesen nyújtott tájékoztatás, felvilágosítás, információ- és ismeretátadás az áldozattá válás elkerülésének módszereiről (pl. oktatási intézményekben való előadások tartása, helyzetgyakorlatok bemutatása, praktikus tanácsok, nyugdíjas klubban, szülői értekezleten való megjelenés); 6. A projektben megvalósított tevékenységek hatásának mérése érdekében a lakosság tájékozottsági szintje, elégedettsége, biztonságérzete változásának feltárása (a projekt megvalósítási helyszínén a lakosság körében a lakónépesség legalább 1%-ának megfelelő, de max. 1000 fős mintán - elvégzett felmérés alapján, amely legalább 2 adatfelvétellel a projekt elején és végén - történik); 7. A horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntartható fejlődés) érvényesítése érdekében a pályázó által vállaltak megvalósítása 8. A projekt megvalósításával összefüggő menedzsment, szakmai megvalósítás és adminisztrációs tevékenység, és az azokhoz kapcsolódó eszközbeszerzés 9. A projekt eredményeinek disszeminációját szolgáló kötelező nyilvánosság biztosítása 10.Kommunikációs terv készítése (a szakmai koncepció részeként) és megvalósítása Tájékoztatás, nyilvánosság tevékenységre vonatkozó előírások A kedvezményezett a projekt megvalósítása során köteles a hatályos jogszabályokban meghatározott tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségeknek eleget tenni, a projektről és a támogatásról az ott meghatározott módon és tartalommal információt nyújtani. A tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó követelményeket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (www.ujszechenyiterv.gov.hu) honlapjáról letölthető Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei című dokumentum, valamint az Arculati Kézikönyv tartalmazza. A kommunikációs tevékenységek megkezdése előtt javasoljuk, egyeztetés céljából vegye fel a kapcsolatot a közreműködő szervezet kommunikációs munkatársával. 18

Az előírt kommunikációs tevékenységek elhagyása vagy részleges teljesítése, illetve az előírtaktól eltérő formában történő megvalósítása a megítélt támogatás kommunikációra elszámolható részének csökkentését vonja maga után. Könyvvizsgálatra vonatkozó előírások Amennyiben a projektre vonatkozóan megítélt támogatás összege meghaladja az 50 millió Ft-ot, a projekt befejezésekor kötelező a projektszintű könyvvizsgálat elvégzése, az erről szóló igazolást a záró elszámolás részeként szükséges benyújtani. Horizontális elvekre vonatkozó előírások 1) Esélyegyenlőségi és fenntarthatósági alapelvek érvényesítése Az 1083/2006/EK rendelet a támogatások alapelveként határozza meg az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés biztosítását. A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében csak olyan projekt támogatható, amely teljesíti az alábbiakban előírt feltételeket, és ezzel hozzájárul az esélyegyenlőség és fenntartható fejlődés biztosításához. A pályázónak egyéb követelményként a pályázati adatlapon és/vagy a Pályázati Felhívásban meghatározott számú intézkedés közül legalább 2 db-t és legfeljebb 6 db-t ki kell választania, a kiválasztott intézkedéseket pedig a végrehajtás során teljesítenie, illetve megvalósítania szükséges. a) Esélyegyenlőség A választott intézkedések nem tartalmazhatnak jogszabály által kötelezően előírt tevékenységeket, a kötelező elemek teljesítése teljességi kritérium, ezeket a pályázó nyilatkozatok aláírásával igazolja. Az adatlapon megadott intézkedések, részletes és pontos bemutatása szükséges a részletes projekt dokumentációban. Pontos feltételeket, az egyes intézkedések elfogadásának feltételeit az alábbiak tartalmazzák. Több esetben akkor is elfogadható az intézkedés, ha az már meglévő esélyegyenlőségi intézkedés. A pályázati adatlapon található táblázaton a pályázat benyújtásakor érvényes érték, a projekt befejezésekor, illetve a fenntartás végén érvényes érték (célérték) megadásával jelzi a pályázó, hogy milyen esélyegyenlőségi intézkedés esetében vállal többletteljesítményt. Több projektpartner, vagy társulási, konzorciumi pályázat esetén az egyes esélyegyenlőségi vállalások teljesítésének megosztása már a pályázat elkészítésekor tisztázandó, az adatok megadásakor azokat összesítetten kell megadni. Felhívjuk a pályázó figyelmét, hogy a roma származás és a fogyaték olyan különleges személyes adat, amely csak az érintettek önkéntes és írásbeli, egyedi hozzájárulása alapján kerülhet rögzítésre. A hozzájárulás akkor tekinthető megadottnak, ha az megfelelő tájékoztatáson alapul. Ha roma vagy fogyatékos embert jelöl meg egy pályázat lehetséges munkavállalóként, képzendő személyként, akkor a személy projektbe való belépésétől 19

kezdve rendelkeznie kell olyan dokumentummal, melyben az érintett hozzájárul ahhoz, hogy őt roma vagy fogyatékos munkavállalóként, tanulóként stb. definiálják. A vállalt és szerződött esélyegyenlőségi intézkedésekről rendszeresen be kell számolni (időszakos és záró beszámoló), és az időarányos teljesülést a helyszínen is ellenőrizhetik. b) Környezeti fenntarthatóság A választott intézkedések nem tartalmazhatnak jogszabály által kötelezően előírt tevékenységeket, a kötelező elemek teljesítése teljességi kritérium, ezeket a pályázó nyilatkozatok aláírásával igazolja. A pályázati adatlapon található táblázatban a pályázat benyújtásakor érvényes érték, befejezéskor és a projekt fenntartás végén várható érték megadásával kell jeleznie a pályázónak vállalásait. A fenntarthatósági szempontok értékét az adatlapon a pályázó szervezetre (szervezetekre) vonatkozóan kell megadni. Egyes szempontok mértékegysége csak szöveges (IGEN/NEM) vállalást tesz lehetővé, azonban a szempontok többsége számszerűsíthető. Amennyiben a vállalást pénznemben kell megadni, a projekt befejezéskor és fenntartás végén tervezett értéket a pályázat benyújtásának évére diszkontált árakon kell megadni. Bármely szempont vállalásakor az a cél, hogy a pályázó valamilyen javulást érjen el. Ez a javulás az adott szempont jellegétől függően lehet növekedés (pl. megújuló energiafelhasználás arányának növelése), illetve csökkenés (pl. veszélyes hulladék arányának csökkentése). Bizonyos esetekben a már megvalósított szempontok szinten tartása is megfelelő. Ebben az esetben a projekt befejezéskor és fenntartás végén tervezett érték megadásakor legalább a jelenlegi helyzet fenntartását kell biztosítani. Visszalépés nem megengedett. A pályázati adatlapon található táblázatban a pályázat benyújtásakor érvényes érték, a projekt befejezésekor, illetve a fenntartás végén érvényes érték (célérték) megadásával jelzi a pályázó, hogy milyen környezeti fenntarthatósági intézkedés esetében vállal többletteljesítményt. A többletvállalást a pályázat benyújtásakor érvényes értéktől kell számítani. Egy környezeti fenntarthatósági szempont akkor tekinthető teljesítettnek, ha a pályázó a projekt befejezéséig megvalósítja a többletvállalást, és (ahol ez az adatlap alapján lehetséges) annak eredményét a projekt fenntartás időszakának végéig fenntartja. A vállalt és szerződött fenntarthatósági intézkedésekről rendszeresen be kell számolni (időszakos és záró beszámoló), és az időarányos teljesülést a helyszínen is ellenőrizhetik. 2) A területi kohézió támogatási alapelvei A releváns pályázati kiírásoknál a pályázónak vizsgálnia kell a projekt területi hatásait a megvalósítás szűkebben vett térségére (település, kistérség, egyéb tájegység). Egy fejlesztés akkor járul hozzá eredményesen a területi kohézió érvényesüléséhez, ha vannak pozitív területi hatásai (ideértve a helyi, térségi foglalkoztatásra, gazdasági aktivitásra, belső piacokra, gazdasági kapcsolatokra, elérhetőségre, infrastrukturális ellátottságra, életminőségre, a megjelenő új szolgáltatásokra, illetve az intézményi és szolgáltatási ellátottságra vonatkozó hatásokat), illetve ha ezen területi hatásai túlnyomórészt pozitívak. 20

Jelen kiírás keretében a kötelezően vállalandó területi kohéziós intézkedések az alábbiak: - A szakmai koncepcióban térség specifikus helyzetelemzés (24b. Helyzetelemzésben, szükségletfelmérésben térség-specifikus részek kialakítása (pl.: jelentős munkanélküliséggel súlytott területek) - Együttműködés más területi szervekkel (pl., megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő megyei igazságügyi szolgálatok), egyéb helyi szereplők bevonása. C1.2. Választható, bírálatnál előnyt jelentő kapcsolódó tevékenységek A bírálatnál előnyt jelent: települési mediációs program megvalósítása, a kriminális, tulajdon elleni szabálysértést elszenvedők célcsoportként történő bevonása újszerű, innovatív megoldások, megközelítések alkalmazása hátrányos földrajzi fekvésű településeken történő projekt megvalósítás C1.3. Célcsoport meghatározása bűncselekmények sértettjei; tulajdon elleni szabálysértések sértettjei; potenciális áldozatok, különösen a hátrányos földrajzi fekvésű-, zsáktelepüléseken élők; szakemberek; az áldozatokkal közvetlenül foglalkozó szakemberek; az áldozatokkal kapcsolatba kerülő szakemberek; az áldozatok mikrokörnyezete; a településen élő állampolgárok. C1.4. Speciális elvárások az egyes tevékenységekkel kapcsolatban Az alábbiakban meghatározott elvárásoknak való megfelelést a pályázathoz benyújtott önéletrajzoknak kell alátámasztania. Amennyiben az elvárásoknak való megfelelés a benyújtott önéletrajzokból egyértelműen nem derül ki, úgy a pályázat értékelésekor erre a szempontra a pályázó 0 pontot kap. 1. Projektmenedzsmenttel szembeni elvárások: A Pályázónak vállalnia kell, hogy a projekt menedzsmentjének ellátása érdekében az alábbi személyeket a projekt teljes hossza alatt biztosítja: - projektmenedzser, - pénzügyi vezető. A projektgazdának vállalnia kell, hogy a projekt teljes időtartama alatt egy (projekt)menedzsment tapasztalatokkal is rendelkező projektmenedzsert alkalmaz munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati, illetve kormánytisztviselői 21