prof. h.c. prof. Ing. Ondrej HRONEC, DrSc. doc. Ing. Jozef TÓTH, CSc.

prof. h.c. prof. Ing. Ondrej HRONEC, DrSc. doc. Ing. Jozef TÓTH, CSc. Szlovák Mezıgazdasági Egyetem, Nitra Európai tanulmányok és regionális fejlesztések tanszék, Košice A Tıketerebesen tervezett energiaforrás talajra, növénytermesztésre, állattenyésztésre, ökoszisztémákra és táplálékláncra kifejtett hatásainak értékelése Košice, Nitra 2007. augusztus

Tartalom A Tıketerebesen tervezett erımő talajra és ökoszisztémára kifejtett hatásainak értékelése 3 Az adott térség talajtípusainak jellemzése 3 A gyorsított talajsavasodás hatásbecslése a talaj szempontjából 9 A talaj szikesedése és kilúgzása 14 A talaj nehézfémekkel való szennyezettségének értékelése 16 A talaj szerves anyagokkal való szennyezettségének értékelése 18 A talaj fizikai eróziója 19 A Kelet-szlovákiai alföldre ható emberi tevékenységek, melyek hatással bírnak a 22 talajviszonyokra és természeti forrásokra A javasolt erımő növénytermesztésre való hatásbecslése 26 Az EVO Vojany-ban történı növénytermesztés komplex hatásbecslése 29 A javasolt erımő állattenyésztésre való hatásbecslése 31 Az energiaforrás értékelése a táplálékláncban résztvevı veszélyes anyagok szempontjából 33 Összefoglalás 35 Mellékletek 36 2

A Tıketerebesen tervezett erımő talajra és ökoszisztémára kifejtett hatásainak értékelése Az értékelés szempontjából figyelembe vett terület határainak meghatározásával összhangban, mely a Kelet-szlovákiai medence térségben, a Kelet-szlovákiai alföldön (VSN), a Kelet-szlovákiai fennsíkon, a Tıketerebes-i kataszterben terül el, a mezıgazdasági talajok kihasználásáról és védelmérıl szóló 220/2004 sz. törvény értelmében történik a talajok értékelése, különös tekintettel a légszennyezettség helyi jellemzıire, melyek a vidéki típusú környezet atmoszférahatárának szennyezettségét fejezik ki. A figyelmet a Szlovák Köztársaság, elsısorban a kiragadott terület, a Kelet-szlovákiai alföld és Tıketerebes-i kataszter mezıgazdasági területein jelenleg lejátszódó bomlási folyamatokra összpontosítjuk. A talajra vonatkozó lényeges bomlási folyamatok a talaj savasodása, szalinizációja (szikesedése), kilúgozódása, nehézfémekkel és szerves anyagokkal való kontaminációja a határértékeket meghaladó mértékben, valamint a kémiai jellegő bomlási folyamatok. Továbbá ide tartoznak a fizikai jellegő bomlási folyamatok, elsısorban a talajtömörödés és kompakció, amelyek a Kelet-szlovákiai alföld és Tıketerebes-i kataszter nehéz szemcsézettségő talajfajtáira (agyag, agyagos talaj) jellemzık. A víz okozta erózió csak az enyhe és közepesen meredek vulkanikus hegyvidéki eredető lejtıs talajokat érinti, és ezeken a helyeken ezt az erózióvédelmi intézkedések felszámolása gyorsította. Tömören az elıre jelzett klímaváltozás és ártalmainak a talajra vonatkozó lehetséges hatásait is értékeljük a kiragadott területen, elsısorban a talaj vízháztartásának szempontjából, amely a talaj termıképessége szempontjából meghatározó tényezı. Az eddigi ismeretek és feljegyzések alapján a Kelet-szlovákiai alföld alacsonyabban fekvı területein a klímaváltozásra legérzékenyebb talajfajták az agyagos talajok. A talajfajták jellemzése a kiragadott területen A Kelet-szlovákiai alföld geológiai felépítésében a legnagyobb hányadban neogén és kvarter kızetek találhatók. A neogéneket a vulkanikus eredető és fiatal harmadidıszaki üledékek képviselik, melyek változó mértékben kb. 30 m átlagvastagsággal alakultak ki. A Bodrogközben (a Kelet-szlovákiai alföld egy része, melyet a Tisza, Latorica és Bodrog folyók, és az ukrán-szlovák és magyar-szlovák államhatárok határolnak) a harmadidıszaki 3

képzıdmények a Királyi hegyek és a Tarbucka. A hordalékokon nehéz agyagos talaj alakult ki, melyek szigetelı födémet jelentenek a talajvizek vertikális áramlásakor, ami a felszínnel részlegesen feszült vagy feszült áramlássá alakul. A talajvizek szabad felszíne csak a Bodrogköz délkeleti részére, a részlegesen feszült pedig a Latorica és Pribeník környékén jellemzı. A Tıketerebes környékének talajfajtáit az 1. sz. talajtérképen tüntetjük fel. Jelölésük a szlovák ábécé nagybetőivel történik a Szlovák talajok morfogenetikus kategorizálási rendszere alapján (VÚPOP - Talajismeretek és talajvédelmi kutatóintézet, 2000) Jelmagyarázat a Talaj 1 térképhez: Č4 csernozjomos barna talaj ČMh és másodlagos nyirok csernozjom, ČMg löszös, lösz-agyagos talaj c c Č6 karbonátos csernozjom Čmm, szórványosan jellemzı karbonátos ČAm karbonátos fluviális üledék Č7 fekete karbonátos csernozjom ČMč, kísérı karbonátos feketetalaj ČAc, szórványosan szolonyeces, szoloncsákos talaj, lokális szolonyec és szoloncsák S a karbonátos fluviális és löszös üledékeken N1 jellemzı fluviális, FMm karbonátos, közepesen nehéz N4 fluviális nyirok FMG, kísérı nyirok GL nagyon nehéz aluviális üledékeken N6 fluviális pelikus nyiroktalaj - FMG, járulékos nyirok GL, szoloncsákos, fluviális FMc szoloncsákos és szolonyeces talajok s M1 jellemzı barnatalaj HMm, helyileg eróziós és jellemzıen karbonátos regotalaj-rm c löszön M4 luviális barnatalaj HM1 és luviális talaj LM lösz-agyagos talajon M5 másodlagos nyirok barnatalaj és másodlagos nyiroktalaj Hmg, Pgm löszös és polienetikus agyagtalajon D1 szilikátos arenikus regotalaj RMm, járulékos arenikus telített kambiumos talaj KMm, helyileg pangó részeken kialakult arenikus nyiroktalaj. nem karbonátos futóhomokon G H1 jellemzı kambiumos talaj, telített vagy savas KMm, KMm, kísérı rankerek RNm savas kızettakarón S szoloncsák és szolonyecek- SK és SC G1 jellemzı másodlagos nyiroktalaj Pgm és luvitalajos telített és savas másodlagos nyiroktalajok PG1n, PG1a löszös agyagtalajon és lejtıs talajon G2 poligenetikus agyaggal telített másodlagos nyiroktalajok, járulékos nyirkos átfedéses fekete talaj A Kelet-szlovákiai alföld tágabb mezıgazdasági területén megtalálható fıbb talajtípusok meghatározása az 1. sz. táblázatban szerepel. 4

A Kelet-szlovákiai alföld fıbb talajtípusai 1. sz. táblázat Jelzés Fıbb talajtípusok Szántóföldekbıl való hányada %-ban ČM Csernozjom 4,5 ČA Fekete mezıgazdasági talaj 0,5 ČAg Fekete nyirok talaj 2,0 HM Barna mezıgazdasági talaj 6,0 FM Fluviális talaj (öntéstalaj) 6,9 FMg Fluviális nyiroktalaj 32,5 LM Luviális talaj 2,8 KM Kambiumos talaj 10,5 PG Másodlagos nyiroktalaj 17,6 RM Regotalaj 2,5 RA Rendzina 0,3 GL Nyiroktalaj 13,1 SK,SL Szoloncsákos, szolonyeces talaj 0,2 LI Litotalaj 0,5 Lejtıhordalékos talaj 0,1 Forrás: VÚPOP (Talajismeretek és talajvédelem kutatóintézet), SCVP A mezıgazdasági területek talajismereti adatai alapján (1. sz. táblázat) kiderül, hogy a Kelet-szlovákiai alföld mezıgazdaságilag kihasznált területeinek 59%-a hidromorf-aluviális körülmények között keletkezett. A talaj hidromorf szintjét befolyásolja az agyagos részecskék magas hányada is, melyek szedimentációja a pangó területeken volt jellemzı. A talajvíz és a felszíni vizek hosszú távú hatására a nagyon nehéz alluviális üledékeken keletkeztek a fluviális nyiroktalajok (FMG) és a kedvezıtlen fizikai és fizikai-kémiai tulajdonságú fekete nyiroktalajok (ČAG). Ezek mezıgazdasági tulajdonságait elsısorban az agyagos részecskék hányada határozza meg a teljes talajprofilban illetve a szántóföldek alsó rétegeiben is. A fluviális nyiroktalajok rossz minıségő humusz tartalma viszonylag magas (3-4%). Ezen talajtípusok döntı része savas, illetve enyhén savas jellegő. A csernozjom típusú talajtípus a Malčice-i és Tıketerebes-i kataszterben található. Ezek kedvezı mezıgazdasági tulajdonságait elsısorban a 40-80 cm mély, 1,3-3% minıségi humusz tartalmú erıs humuszos réteg fejezi ki. A 2. sz. táblázat és az 1. sz. térkép ábrázolja a talajtípusok elıfordulását. A talaj szemcséssége és a Kelet-szlovákiai alföld mezıgazdasági talajfajtáinak elıfordulása a 5

klimatikus régiók szerint a 3. sz. táblázatban található. A talajfajták elıfordulása 2. sz. táblázat Jellemzés Szemcsézettségi kód Szántóföldekbıl való hányada %-ban könnyő talajok 1 3,2 közepesen nehéz talajok 2 54,1 nehéz talajok 3 22,1 nagyon nehéz talajok 4 20,6 forrás: VÚPOP, SCVP A klimatikus jellemzık elıfordulása a Kelet-szlovákiai alföld mezıgazdasági területein 3. sz. táblázat Jellemzı Régió kódja Szántóföldekbıl való hányada %-ban meleg, nagyon száraz, alföldi, kontinentális 03 87,7 viszonylag meleg, száraz, medencei, 05 0,8 kontinentális viszonylag meleg, mérsékelten száraz, 06 9,2 hegyvidéki, kontinentális mérsékelten meleg, mérsékelten nedves 07 1,5 mérsékelten hideg, mérsékelten nedves 08 0,7 forrás : Vilček, J. (2004) A Kelet-szlovákiai alföld talajainak döntı része mezıgazdasági célokra használt talaj (69%), ebbıl a szántóföldek 68%-ot tesznek ki. A terület szántóföldein elsısorban sőrőn vetett gabonaféléket (37%), szemes kukoricát (10%), hüvelyeseket (5%), olajos növényeket (10%), cukorrépát (5%) és egyévi takarmánynövényeket (8%) de többévi takarmányféléket (12%) termesztenek. Megjegyezzük, hogy a szántóföldek jelenlegi kihasználtsága az adott régióban nincs összhangban a terület termékenységi mutatójával. A 4. sz. táblázatban feltüntetjük a Kelet-szlovákiai alföld mezıgazdasági területeinek 6

tipológiai termékenységi csoportjait (3. sz. térkép) A Kelet-szlovákiai alföld mezıgazdasági területeinek tipológiai termékenységi csoportjai 4. sz. táblázat Jellemzı Szántóföldekbıl való hányada %-ban nagyon termékeny szántóföldek 11,3 termékeny szántóföldek 28,6 közepesen termékeny szántóföldek 7,8 kevésbé termékeny szántóföldek 6,1 kis mértékben termékeny szántóföldek 0,2 közepesen termékeny szántóföldek és nagyon termékeny 21,8 gyepes talaj kevésbé termékeny szántóföldek és közepesen termékeny 0,9 gyepes talaj kis mértékben termékeny szántóföldek és kissé termékeny 3,5 gyepes talaj nagyon és közepesen termékeny tartós növényzető talaj 0,4 kissé termékeny tartós növényzető talaj 17,9 kis mértékben termékeny tartós növényzető talaj 0,7 mezıgazdaságilag alkalmatlan terület 0,8 forrás : Vilček, J. (2004) Ahogyan az a 4. sz. táblázatból kiderül, a nagyon termékeny szántóföldek és a termékeny szántóföldek a Kelet-szlovákiai alföld mezıgazdasági területeinek 40%-át teszik ki, ami megalapozza a régió mezıgazdasági tevékenységét. A talajok mezıgazdasági kihasználtsága összefügg azok közgazdaságtani jellemzıivel is. Amint azt az 5. sz. táblázat mutatja, a Kelet-szlovákiai alföld közgazdasági mutatóinak értékelése az egyes talajtípusok alapján történik. A megfelelı vetési menet megválasztásának az adott talajtípuson a közgazdaságtani mutatóknak megfelelıen kell történnie. A költségeket és kihozatalt figyelembe véve meghatározható az adott talajtípus jövedelmezısége, rentabilitása. A talajtípus azonban csak egy azon jellemzık közül, amelynek közvetlen hatással bír a potenciális termékenységre és ebbıl kifolyóan a nyereségre. A Kelet-szlovákiai alföld talajszerkezetét döntı mértékben fluviális nyiroktalaj alkotja (32,5%), amelyek azonban negatív rentabilitás értéket érnek el (-0,35%), ezzel 39Sk/ha veszteséget okoznak. A második legnagyobb hányadot a talajtípusok szempontjából a másodlagos nyiroktalajok jelentenek (17,6%), ezek rentabilitása lényegesen negatívabb, eléri a -1,85%-os értéket, amely 160 SK/ha veszteséget jelent. A nyiroktalajok ezek hányada a 7

Kelet-szlovákiai alföld teljes területének 13%-a megmővelésének közgazdaságtani mutatója -385 Sk/ha. Hosszú távú közgazdaságtani eredményt a feketeföldek érnek el (1502 Sk/ha) és a csernozjom talajok (1441 Sk/ha), melyek hányada a Kelet-szlovákiai alföld mezıgazdasági területeinek 5%-a. A közgazdasági mutatókat figyelembe véve nyereséges talajtípusoknak számítanak még a barna mezıgazdasági talajok, melyeknél a rentabilitás mértéke 7,6% körül mozog, ez 946 Sk/ha nyereséget jelent. A Kelet-szlovákiai alföld talajtípusainak közgazdaságtani mutatói 5. sz. táblázat Jelzés Fıbb talajtípus Költségek Sk/ha-ban Hozamok Sk/ha-ban Nyereség Sk/ha-ban Rentabilitá s mértéke %-ban ČM csernozjom 18183 19624 1441 7,92 ČA fekete mezıgazdasági talaj 18434 19936 1502 8,15 ČAG fekete nyiroktalaj 15056 15842 786 5,22 HM barna mezıgazdasági talaj 12365 13312 946 7,66 FM fluviális talaj 13044 13503 459 3,52 FMG fluviális nyiroktalaj 11100 11061-39 -0,35 LM luviális talaj 9607 9685 78 0,81 KM kambiumos talaj 6979 6706-273 -3,91 PG másodlagos nyiroktalaj 8635 8475-160 -1,85 RM regotalaj 9795 10285 490 5,00 RA rendzina 5020 4631-389 -7,75 GL nyiroktalaj 7337 6952-385 -5,25 SL szolonyeces talaj 3064 2646-418 -13,64 LI litotalaj 1837 1530-307 -16,71 forrás: Vilček, J. (2004) A talajpotenciált és a talaj közgazdaságtani mutatóit további tényezıkkel szorozhatjuk meg, melyek befolyásolják a lehetséges termést, ezek a megfelelı termény megválasztása, a vetés menetének megfelelı megválasztása, trágyázás, kalcinálás, a növények vízigényének biztosítása, stb. A felsorolt tényezık lényegesen megnövelhetik a termékenységet és a növények minıségét és majdani értékesítését a piacon, magas nyereséget biztosítva. Az értékelés alá tartozó terület körülményeinek megfelelıen napjainkban a talaj 8

potenciáljára és annak közgazdaságtani tényezıire negatív hatással van a nagyon alacsony intenzifikáció az ipari és szerves mőtrágyák extrém lecsökkenése hatására, melyek tápanyagigénynél jóval alacsonyabb szintet képviselnek. A növény- és egészségvédelem elsısorban a mezıgazdasági anyagi források hiánya miatt az 1989 elıtti színvonal alatt van, és a fejlett országok növényvédelmi szintjét sem éri el. A megfigyelt területen jóval alacsonyabb a vegyi termékek felhasználása, mint általában a Szlovák Köztársaságban jellemzı. A gyorsított talajsavasodás hatása a talajváltozások szempontjából A légszennyezettséget nem lehet szétválasztani a hidroszféra és pedoszféra szennyezettségétıl. A talaj és víz rovására megtörténik a levegı kitisztulása, amely aztán úgy jelentkezik, hogy a megszőnik a talaj védıképessége a termesztett növények károsítására nézve, és így a tápanyagok ártalmatlansága sem biztosított. Nagyobb terjedelemben a talaj gyorsított savasodása játszódik le. Ez antropogén kezdeményezéső talajdegradációs folyamat, különösen az emissziós tevékenységek és a fiziológiailag savas mőtrágyáknak a hatására, melyek gyorsítják a természetes savasodási folyamatot. A mezıgazdasági ökoszisztéma a természetes és antropogén talajsavasodási folyamatait kiegyenlítı hatása a talaj pufferkapacitásával és potenciáljával adott, amely a talaj savasodással szembeni ellenálló képességét fejezi ki. A SAŽP (Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség) és VÚPOP adatai alapján a savas földterületek kimérése, valamint a savas jellegő légszennyezı anyagok - SO 2 és NO x mennyisége 1975 óta egyaránt csökken (SMHÚ Szlovák Hidrometrológiai Intézet). Nyugtalanító azonban az enyhén savas talajok kialakulásának tendenciája, amely 1995 óta növekvı jelleget mutat, és 2000-ben elérte a 31,5%-ot, amely 1970 óta a legmagasabb érték (Makovníková 2004. Acidifikačné trendy poľnohospdárskych pôd Slovenska. In Zborník referátov z konf. pôdoznalcov, VÚPOP, ISBN 80-89-891-11-4). A savas és enyhén savas talajok a mezıgazdaságilag kihasznált területek 47%-át képviselik. A talaj savasodási állapotának közvetlen mutatója a talaj kémhatása (ph értékként kifejezve), valamint az Al 3+ /Ca 2+ hányados, amely a talaj bomlásának mértékét fejezi ki. A talaj kémhatásának értékei meghatározzák a mezıgazdasági ökoszisztémában lejátszódó kémiai és biokémiai folyamatokat. A savasodás reverzibilis folyamat. A helyreállítás módja általánosan jól ismert meszesítéssel. A jelenlegi meszesítés az értékelés alá tartozó területen különösen lényegesen alulmarad a szükséges szintnél, ezért a talajok savas mértéke enyhén növekszik. Nagyobb mérték nem jellemzı egyrészt a SO 2 emissziók fokozatos csökkentése révén, hanem a fiziológiailag savas fıleg nitrogéntartalmú mőtrágyák felhasználásának köszönhetıen. A savasodás problematikája még fontosabb a savas jellegő anyakızeteken (gránit, csillámpala, stb. üledékek) kialakult savas talajok esetében. Ezeken a Kelet-szlovákiai alföld 9

kambiumos, másodlagos nyiroktalajai, barnatalajai, némely fluviális talajai, némely nyirok talajai, szemcsés nehéz és nagyon nehéz talajai, barnatalajai és podzolos talajai képzıdtek. A savas kızetek és a többi savasodási forrás (elsısorban biokémiai folyamatok, talajban lejátszódó redox folyamatok, stb.) a talajképzı folyamatok révén fokozatosan játszódnak le, és gátolva vannak az üledékes jellegő karbonátos anyakızetek (mészkı, dolomit, márga, szekunder mészkı, amely az alacsonyabban fekvı folyók alluviális folyamöblöztében választódnak ki) által, a karbonátok pedig a savas lerakódások neutralizációjában játszanak fontos szerepet. A talaj ellenálló képességének mértéke a savasodással szemben a talaj egyes puffer rendszereinek kapacitásától és ellenhatásától függ. A talaj savasodási hajlamának térképét Szlovákiára vetítve Čurlík (1992) dolgozta ki. Ebben feltüntetjük a Tıketerebesen tervezett erımő és mezıgazdasági térségének talajsavasodási hajlamára vonatkozó részt. Ebbıl kiderül, hogy a savasodásra nem hajlamos talajtípusok a Tıketerebes-tıl keletre, északkeletre fekvı, a Michalovce-tıl délkeletre fekvı alkalikus talajok, továbbá a karbonátos talajok, míg a savasodásra hajlamos talajok az ásványi anyagokban gazdag médiumokon kialakult savasodásra hajlamos típusok, melyek az Ondava, Latorica és Bodrog mentés helyezkednek el, a savasodásra nagyon hajlamos típusok, pedig a Latorica és Bodrog között fekvı humuszos jellegő laza talajok. A talajfajták képviselıi közül a savasodással szemben ellenállók közé tartoznak a karbonátos üledékeken kialakult talajok (csernozjom, fekete talaj és barna talaj), továbbá a karbonátos alluviális üledékeken kialakult fluviális talajok, a telített kambiumos talajok és rendzina. Az értékelés alá tartozó terület talajaiban a jellemzı puffer rendszert jelentik a szilikátok és cserélhetı kationos rendszerek, domináns a CaCO 3 - és MgCO 3 - mentes anyakızet, valamint a poliszilikátos kötésben lévı Ca és Mg. Az agyag üledékek közelében lévı savas üledékek esetében az Al a puffer rendszer. A talaj savasodásának több irányába kifejtett negatív hatását fontos érzékelnünk, fıleg talaj termıképességét a szélsıségesen alacsony, ph KCl < 4,0 értéknél, amikor is bekövetkezik az Al 3+ ionok és nehézfémek túlzott toxicitása, beleértve a többletmennyiségben jelenlevı nélkülözhetetlen mikroelemeket, másrészrıl pedig csökken a talajban a növények számára felvehetı P, Mg és Mo. A ph/kcl hányados célértéke a szántóföldek esetében a 220/2004 sz. Törvény értelmében az alábbiak szerint meghatározott: - könnyő talajok ph/kcl 5,8 5,9 - közepesen nehéz talajok ph/kcl 6,4 6,5 - nehéz talajok ph/kcl 6,6 6,7 A tartós növénytakarós talajok esetében a ph/kcl célérték egy szinttel alacsonyabb. A 6. sz. táblázat tartalmazza a térség talajértékelését. 10

A programozott erımő tágabb körzetében a talaj agrokémiai vizsgálatai (ASP) alapján végzett talajállapot felmérés eredményét a Tıketerebes-i, Michalovce-i, Sobrance-i, Košice-i járás és a Szlovák Köztársaság termıföldjeinek összehasonlítását a 6. sz. táblázat tartalmazza (az ASP X. ciklusa). A talaj ellenhatásának kialakulása 1994-2001 között (Központi Mezıgazdasági Vizsgálati és Ellenırzı Intézet ÚKSÚP) az esetek többségében a mérési hibával meghatározott tartományban mozog. Kis eltérések fordulnak elı a kambiumos talajok szántóföldként vagy tartós növénytakarós talajként való felhasználása esetében, továbbá a másodlagos nyiroktalajok szántóföldként vagy tartós növénytakarós talajként való felhasználása esetében, és rendzina talajok tartós növénytakarós talajként való felhasználása estében. A rendzina talajokban a karbonátok semlegesítı hatása érvényesül, de a lejtıs talajokon mérsékelt klíma esetében a karbonátok oldódása és transzlokációja történik meg. A talaj ellenhatásának áttekintése a járások szerint és a programozott erımő környezetében Tıketerebes (ph/kcl kategóriák az ASP X. ciklusának teljes terjedelmének %-ban) szántóföld 6. sz. táblázat Járás EK SK K Ó<5,5 SLK N A SA Michalovce Szennyezett 1,11 4,63 10,27 16,01 44,06 32,58 7,34 0,00 szántóföld Tıketerebes 1,78 3,20 8,43 13,41 39,88 35,72 10,67 0,31 Sobrance 3,99 8,76 12,43 25,18 50,90 22,15 1,77 0,00 Košice régió 1,62 4,15 9,06 14,83 42,36 33,36 9,28 0,17 Szlovák 1,59 3,33 7,36 12,27 31,45 34,56 21,62 0,09 Köztársaság Michalovce Rétek és legelık 8,54 9,41 19,87 37,82 30,29 22,99 8,98 0,00 Tıketerebes 6,27 8,75 15,80 30,82 41,87 21,63 5,68 0,00 Sobrance 19,37 18,55 16,68 54,60 36,49 6,92 1,99 0,00 Košice régió 10,56 11,07 17,94 36,57 33,86 20,49 9,08 0,00 Szlovák 15,23 13,63 15,40 44,25 27,54 19,70 8,42 0,09 Köztársaság Michalovce Mezıgazd 2,01 5,31 11,39 18,71 42,42 31,37 7,50 0,00 terület Tıketerebes 2,29 3,83 9,36 15,48 40,12 34,02 10,11 0,27 Sobrance 5,93 9,99 13,28 29,20 48,67 20,33 1,78 0,00 Košice régió 2,85 5,11 9,90 17,86 41,16 31,58 9,26 0,15 Szlovák Köztársaság 3,53 4,78 8,48 16,79 30,72 32,45 19,93 0,09 forrás: VÚPOP A szélsıségesen savas, ph < 4,5 körülmények között a fluviális nyiroktalajok (Malé Raškovce, Poľany, Veľké Kapušany, Leles, Boťany, Čičarovce, Kapušianske Kľačany, Ruská), közepesen nehéz talajok (felszínen nyirkos nehéz és nagyon nehéz talajok), melyek jellegzetes fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek (a szélsıségesen alacsony ph 11

kivételével ez a kedvezıtlen vízháztartás, nagy mért tömeg, a hozzáférhetı tápanyagok alacsony tartalma és hasonlók). A talaj alapvetı megmunkálása esetén is folyamatosan megnövekedett költségvonzattal járnak. Az értékelés alá tartozó területen a szélsıségesen savas talajfajták közé tartoznak továbbá talajvizet tartalmazó nehéz és közepesen nehéz másodlagos nyirkos kambiumos talajok (Boťany, Čičarovce), továbbá a nehéz és nagyon nehéz nyiroktalajok (Vysoká nad Uhom, Kapušianske Kľačany, Leles, Zatín). A savas és szélsıségesen savas talajok kialakulása szempontjából a talaj savasságát meghatározó tényezı azok nem karbonátos eredető alluviális üledékes anyagtartalma. Ezek a talajok a Szlovák Köztársaságban a legalacsonyabb tengerszinten, kevesebb mint 110 m magasságban helyezkednek el. A síkság és a talaj nyirokszintje befolyásolják a terület elárasztottságát, a talaj hidromorf tulajdonságait, amely az alacsonyabb talaj bonitásba torkollik. A felsorolt talajok az Al puffer rendszerbe jutnak. Az amorf Al-hidroxidok tartalmától függıen a további savasodás azok lebomlása és elhordása után játszódik le. Az Al bomlások viszonylag bonyolult folyamatok, mivel a felsıbb rétegekben lezajló bomlás az alsóbb rétegek feldúsulásához vezet. A legalsóbb rétegekben az Al-hidroxidok precipitálása történik, és így a felszíni rétegek alumíniumban elszegényednek, míg az alsó rétegek alumíniumban gazdagok. A fluviális nyiroktalajok eredeti természetes növényzetét az ártéri erdık és rétek képviselik. Ezek a talajok az alacsonyabban fekvı folyók alluviális üledékein alakultak ki. A további talajtípusok, melyek ellenhatása alacsonyabb a ph 5,5 értéknél, a fluviális talajok és ezek savas, 50% alatti szorpciós komplex telítettség értékő altípusai, továbbá a másodlagos nyirkos kambiumos talajok, melyek átmenetet képeznek a jellegzetes kambiumos talajok és másodlagos nyiroktalajok felé, és a nehéz és nagyon nehéz nyiroktalajok. Ezek a talajok a Kelet-szlovákiai alföldön bekövetkezett talajrendezésig évente elárasztás alá tartoztak, és azok savas ellenhatása a meszes mőtrágyák nagy adagjaival való meszezés ellenére is a transzformáció idejéig a savas és nagyon savas tartományban volt. A kisebb területő csernozjom talajok, fekete nyiroktalajok, barnatalajok, luviális talajok, melyek a poligenetikus löszös agyagon keletkeztek, tágabb ph tartományba esı ellenhatással rendelkeznek, általánosságban azonban az enyhén savas ph 5,5-6,5 és semleges ph 6,6-7,2 értékek a jellemzık. A talaj savasodással szembeni képessége a pufferitás. A VÚPOP eredményei alapján a fıbb talajfajták alábbi csökkenı sorozatát állították föl: csernozjom > fekete talaj > fluviális talaj > rendzina > barnatalaj > kambiumos talaj > luviális talaj > rander > podzolos talaj, nyiroktalaj, szoloncsákos talaj 12

A feltüntetett talajtípusok alapján meghatározhatók a meszes mőtrágyákkal elvégzett talajjavító és fenntartó kezelési módozatok. A szemcsésségi elemzés alapján a legelterjedtebbek a nehéz és nagyon nehéz (vályogos és agyagos) talajok, melyek 53,7 %-ot képviselnek. A sebezhetı perces talajok közé tartoznak. Az alumíniumos talajok az érdekelt területek 32,39%-át képezik. A fennmaradó területet a könnyő talajok és alumíniumos homokos talajok képviselik. A Kelet-szlovákiai alföld jellegzetes talajtípusai közé tartoznak a fluviális nyirok és nyirok talajok, amelyekben a lényegesen lecsökkent áteresztıképesség következtében a hosszan tartó szezonális átnedvesítése során bekövetkezik a nyirkosodás. Ezek talajképzı anyagai a különbözı tulajdonságú réti és deluviális üledékek, ezért fizikai és kémiai tulajdonságaik túlnyomó többsége nagyon változékony. Az ilyen alacsony termıképességő talajokon az alumínium aktivitása veszélyes tényezı, ennek hatását a ph/kcl értéktıl függıen meszezéssel szükséges gátolni, miközben a közepes talajokat ph 6,5 értékig, a nehéz talajokat pedig ph 6,9 értékig szükséges meszezni. A 0,3%-nál magasabb karbonát tartalmú talajokat nem szükséges meszezni, mert azok természetes puffer rendszere a talaj savas hatásainak semlegesítéséhez elegendı. Mint ismeretes, a talaj savasodása ph/kcl < 5 értékhez vezet, megtörténik a humuszos anyagok bomlása és a további kedvezıtlen hatások kialakulása a talaj termıképességére és ökológiai feladataira nézve. Ezért ezeknél a talajtípusoknál szükséges kihangsúlyozni a talaj ellenhatásának meszezéssel történı optimalizációjának fontosságát. A meszezés éves szükséglete a Michalovce, Tıketerebes és Sobrance járásokban a Košice régióval és Szlovák Köztársasággal összevetve az ASP X. ciklusa alapján a 7. sz. táblázatban található. A meszezés éves szükséglete a térségben járások szerint, a Košice régióban a Szlovák Köztársasággal összevetve 7. sz. táblázat Járás Terület ha-ban Átlagos ph/kcl értékek Éves Ca felhasználás Teljes Meszezés szükséglet Szántóföld Mezıg. talaj Összes t-ban Szükséglet t/ha-ban Michalovce 39660 24978 6,3 6,2 11593,5 0,29 Tıketerebes 51479 29865 6,4 6,3 13140,9 0,26 Sobrance 19060 14829 6,0 5,9 7792,0 0,41 Košice régió 200743 120981 6,3 6,3 55831,1 0,28 Szlovák 1325868 621492 6,5 6,4 295481 0,22 Köztársaság forrás: ÚKSÚP 13

Összegezve, a talaj ellenhatásának állapotfelmérése, az eddigi és aktuális meszezés igény érték és a talajképzıdés alapján levonhatjuk a következtetést, hogy a talaj savas ellenhatása a talaj természeti tulajdonságainak és képzıdésének függvénye. A Kelet-szlovákiai alföldön a savas esı, mint savasodást elıidézı tényezı mérhetıen nem jellemzı. A savas talajok kimérésének csökkentésére és a talaj ellenhatásának optimalizálására irányuló intézkedések az ASP legújabb eredményeibıl (melyeket az ÚKSÚP biztosít), és a mezıgazdasági gyakorlat alapelveibıl következnek. A meszes anyagok alkalmazásának módszertana a 220/2004 sz. Törvény 4. paragrafusa 2. bekezdésének értelmében a talaj szemcsésségének figyelembe vételével alakul ki. Az analógiából kiindulva, hogy 1991-ben a Vojany-i erımőbıl (EVO) kibocsátásra került 56470t SO 2, 2002-ben ez az érték 3211,347t SO 2 volt. A tervezett erımő esetében a megadott SO 2 kibocsátási érték 2854,8t SO 2, tehát 88,89%-a az EVO SO 2 kibocsátásának. Mivel az EVO kibocsátásából adódó savasodási hatás a talajban nem jelentkezett, kijelenthetjük, hogy a tervezett erımő SO 2 kibocsátásából adódó kockázat nem jelentıs. 1991-ben az EVO-ból történt NO X kibocsátási érték 17315t NO X, 2005-ben ez az érték 5978t NO X volt. A tervezett erımő esetében a megadott NO X kibocsátási érték 2854,8t, amely az EVO 2005-ös kibocsátási értékének 47,75%-a. Regionális tekintetben az NO X hatásából származó talaj savasodást kizárhatjuk. A talaj szikesedése és kilúgzása A talaj szikesedése és kilúgzása azon talajbomlási folyamatok, melyek esetében okozati összefüggés található a programozott erımő kivitelezésével és mőködésével. Azonban összefüggnek az értékelt terület állapotára és veszélyeztetettségére vonatkozó paraméterekkel, különösen a talaj sebezhetıségével, mint a költségigény meghatározójával, melyet a talaj tulajdonságainak felújításába kell fektetni, amely elsısorban a talaj sózásával károsodott. Ezért tömören értékeljük a talaj szikesedését, ami az adott területen a szoloncsákos talajtípusokra jellemzı. A szikesedést a semleges nátriumsók, fıleg a NaCl és Na 2 SO 4 jelenléte okozza. Ezek a sók az alacsony talajvízszinttel rendelkezı területek talajaiban halmozódnak fel. A talaj kilúgzása (szolonyecesedés) az alkalikus nátriumsók (Na 2 CO 3, NaHCO3, Na2SiO 3 ) jelenlétének függvénye. A Kelet-szlovákiai alföld körülményei között a talaj kilúgzása és elsózódása kombinálódik, és a talajban jelen vannak a semleges és alkalikus nátriumsók egyaránt. A sók fı forrása a talajban, ezzel együtt pedig sós lápok és szolonyecek kialakulását idézik elı az ásványi anyagokat tartalmazó talajvizek, amelyek a párolgásos fázisban a víz 14

szintjének emelkedésével a talajszintbe juttatják az oldott sókat. A víz elpárolgását követıen a sók kicsapódnak, és a szabad Na + ionok a talaj szorpciós komplexen szorbeálódnak. A VÚPOP (2002) adatai alapján a magas Na-tartalmú területek közé tartoznak a Malé Raškovce kataszterben található talajok, ahol közepes és magas sótartalmat mutattak ki, amely itt az alsóbb talajrétegekben történik meg. A nátrium tartalom növekedésével a talaj szorpciós komplexben így növekszik a talajhalmazok peptidációja és ezzel csökken a talaj vízáteresztı képessége. Az ilyen talajok száraz állapotban megszilárdulnak, nedvesen pedig iszaposodnak, ezért a megmővelésük nehéz. A talajvizek hidrológiai értékelésének eredményei alapján (Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma, 2005), a Kelet-szlovákiai alföld talajvizeinek ph értékei 7,5-7,8 értékek között mozognak, a magas sótartalom és magas nátrium tartalom, mely ezekben túlsúlyban van, a szolonyecképzı hatással rendelkezik. A Kelet-szlovákiai alföld szolonyeces talajaira Laborec, Latorica, Ondava, Bodrog folyók alluviális löszös területein találhatók. A VÚPOP adatai alapján a szolonyec talajok kimért területe 670 ha, szolonyeces talajok 1920 ha területen találhatók, a mélyen szolonyecesedett talajok 3641 ha területet képviselnek, a szolonyecesedésre hajlamos kimért földek pedig 30023 ha területet képviselnek (Čurlík, a kol., 2003). A pangó területeken jelennek meg, ahol a felszíni vizek győlnek össze, melyek elpárolognak, mint a magas nátrium tartalmú talajvizek egyaránt. A Kelet-szlovákiai alföld szolonyec talajinak revitalizációja igényli a sók kilúgozását a talajfelszínbıl, a nedvesség lecsökkentését, és a szekunder szolonyecesedés megakadályozását. A talajok szikesedése és kilúgzása kizárólag a kedvezıtlen fizikai tulajdonságokkal rendelkezı nehéz talajokra vonatkozik, amelyek kevéssé levegısek, vízáteresztı képességük kicsi, vagy nem áteresztık. A képesített becslések, klímaváltozások és a VÚPOP által készített A Szlovák Köztársaság talajainak hatásaira és tulajdonságaira ható klímaváltozások ártalmai c. projekt eredményei alapján a Kelet-szlovákiai alföld talajain a leggyorsabban az erıs nyirkosodási tulajdonságokkal rendelkezı elárasztott pangó területeken jelentkeznek a negatív hatások. Ezeken az alacsonyabban fekvı területeken, feltételezve a megnövekedett száradási hajlamot, negatívan jelenik meg a talaj lúgosodása és szikesedése, mint az általánosan elvárt leggyorsabban lejátszódó kémiai folyamat, mint a talajvizek ásványi anyag tartalmának elıre jelzett megnövekedésének hatása (a talaj szennyezettségének térképe). 15

A talaj nehézfémekkel való szennyezettségének kockázata A VÚPOP és ÚKSÚP eredményei alapján elmondható, hogy 1990 után a szlovákiai talajok veszélyes anyag tartalmának mérsékelt csökkenése történik (Matušková Vojtáš, 2005). Ez az ipari és mezıgazdasági termelésbıl származó levegıbıl belépı szennyezı anyagok tartalmának csökkenésének a hatása. A talaj higiéniai állapotának megítélésekor a kiindulási alap a talajra ható nehézfémek hosszú távú hatása, ezek közül a nem lebomló elemek hosszabb ideig lehetnek jelen. A veszélyes anyagok határértékeit a 220/2004 sz. Törvény a talajtípusok alapján határozza meg, a Cd, Pb és Ni esetében a talaj ellenhatása alapján. Az említett törvény érvénybe lépéséig a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának a talajban lévı veszélyes anyagok engedélyezett értékeirıl szóló 531/1999 540 sz. rendelete alapján meghatározott értékelés volt érvényben, melyben az agyag tartalom és szerves anyag tartalom alapján standard talajra vonatkoztatott értékek szerepelnek. A Szlovák Köztársaság talajainak jelenlegi fejlıdésének értékelése a Részleges monitor rendszer a talaj, mint a Szlovák Köztársaság környezetének monitor rendszerének része alapján történik. Eddig kiértékeltek lettek az elsı ciklus 1997-ben és a második ciklus (VÚPOP, 2002). A Szlovák Köztársaság talajinak felületi szennyezettségi vizsgálata Bratislava-ban, az ÚKSÚP közremőködésével történik, a választott katasztrális területeken a megnövekedett nehézfém tartalom alapján, melyeket az elızı ciklusban végzett felületi vizsgálatok során állapítottak meg. A Keletszlovákiai alföld talajaiban lévı veszélyes anyagokat a Talajok szennyezettségének felületi vizsgálata 1. ciklus 1991-1995 eredményei alapján a 8. sz. táblázat tartalmazza. Amint Linkeš a kol. (1997) feltünteti, a Tıketerebes-i járásban összesen 34559 ha területen 817 dőlın, a Michalovce-i járásban pedig 34826 ha területen, ami 637 dőlıt jelent, végeztek felmérést. A Kelet-szlovákiai alföld feltüntetett járásaiban az egyes veszélyes nehézfémek a koncentrációs intervallumban helyezkedtek el (2M HNO 3 oldat, Hg össztartalom). 16

A Kelet-szlovákiai alföld járásainak talajiban lévı veszélyes anyagok 8. sz. táblázat Veszélyes elem Járás Határérték mg/kg (anyag) Michalovce Tıketerebes Cr 0,30-10,90 0,56-8,81 10 A1 Ni 0,60-10,90 0,90-22,30 + 10 A1 As < 2,00-2,60 < 2,00-5,20 + 5 A1 Cd 0,03-1,26 0,03-0,97 + 0,3 A1 Hg 0,025-0,245 0,027-0,210 0,3 A Pb 4,70-22,40 0,15-57,60 30 A1 Cu - 6,63-12,45 20A1 Zn - 6,34-12,48 40 A1 A 1 határérték a referenciaérték azt jelenti, hogy a talaj nem szennyezett A határérték a referenciaérték az adott térség háttérértékét jelenti A táblázatból kiderül, hogy Michalovce járásban a Ni a háttérértéket meghaladta (az A 1 határérték mérsékelt túllépése), míg a Tıketerebes járásban a Ni esetében az A 1 határérték túllépése, az As (századokban kifejezett) és Cd esetében mérsékelt túllépése jellemzı. Az ÚKSÚP folytatta az idegen anyagok felületi vizsgálatait a további években is. 1998-ban a Cd esetében az elvárt érték (A 1 határérték) túllépése történt, elsısorban az afrikai országok üledékes foszfátjaiból készített foszfát tartalmú mőtrágyáknak köszönhetıen. Az elvárt értéket meghaladta a Ni. Ennek eredete semmilyen forrásból nem zárható ki. A következı években azonos eredmények születtek. Összegezve, a Kelet-szlovákiai alföldön a C határérték - erısen szennyezett talajok túllépése nem volt megállapítható, míg a B határérték azt jelenti, hogy a szennyezettség a Ni esetében analitikusan kimutatható volt Hraň kataszter területen. Ez az alluviális üledékek elterjedését jelenti, fıleg a löszös területekrıl, és a talajvizek szintjének csökkenését. Az elvárt A 1 értékeket meghaladó értékeket mértek a következı években az alábbi sorrendben: Ni > Cr > Cu > Zn. 17

A jelenlegi feljegyzések alapján területek nem csoportosíthatók a nehézfémek határértéket meghaladó azonos értékő szennyezettségi koncentrációja alapján. A veszélyes nehézfém tartalom kapcsán összegezve megállapíthatjuk, hogy a Kelet-szlovákiai alföld talajai viszonylag tiszták, nem szennyezettek és higiéniai szempontból egészségesek. Ezt dokumentálja A geológiai környezeti tényezık vizsgálata, a Szlovák Köztársaság talajainak geotérképe alapján elkészített térkép, amely a 36 kémiai elem teljes mennyisége alapján készült (Čurlík- Šefčík, 1999). Talajkémiai szempontból ez a projekt egyes veszélyes elemek a talaj felsı rétegeiben való eloszlásának értékelésére irányul. Ebbıl következik, hogy az értékelés alá tartozó terület talajai viszonylag tiszták, felületi (diffúz) szennyezettségtıl és Cr, Cu és As pont szennyezettségétıl mentes a déli területeken, az államhatár közelében. Ezen pontszennyezıdések eredete az alluviális üledékek, a Cu és As esetében pedig a szılıtermesztı területeken a fungicid jellegő mezıgazdasági vegyi anyagok maradékai. Kiindulva a tervezett erımőbıl kibocsátott szilárd szennyezı anyagok mennyiségébıl, melyek az 2005-ben az EVO által kibocsátott szilárd szennyezı anyagok mennyiségének 2,80%-át teszik ki, és az ezeken a részecskéken kötött nehézfémek tartalmából (a Hg kivételével, melyek részlegesen gızök formájában is jelen vannak), egyértelmő következtetést vonhatunk le, miszerint a talaj higiéniája szempontjából regionális mértékben a talaj szennyezıdése kizárható. A talaj szerves anyagokkal való szennyezettségének értékelése A Szlovák Köztársaság talajainak felületi szennyezettségi vizsgálata (ÚKSÚP) keretében a szerves anyagok közül az ásványi olajokat, policiklusos aromás szénhidrogéneket (PAHösszes), poliklórozott bifenileket (PCB-összes) és klórozott szénhidrogéneket vizsgálják. A felületi vizsgálat eredményei alapján a PAH értékek pont jelleggel rendelkeznek, és a Tıketerebes járásban 0,02-0,192 értékhatárok között mozogtak, míg a határérték (220/2004 sz. Törvény alapján) 1mg/kg száraz anyagból. A feltételezett hatással rendelkezı PCB gyártó, a Chemko Rt., Strážske környékének talajaiban a mért határértéket meghaladó értékek lényegesen eltérnek a többi talajban mért értékektıl, ahogy azt a Michalovce-ben található Regionális agroökológiai Kutatóintézet vizsgálatainak eredményei is alátámasztják. A VÚPOP 82002) alapján az 1997-2002 idıszakra készített felületi talaj szennyezettségi vizsgálat alapján a Tıketerebes járásban a klórozott szénhidrogéneket, a Michalovce járásban 18

pedig a PAH és PCB tartalmat vizsgálták. Egyik esetben sem állapítottak meg határértéket meghaladó értéket. A szerves xenobiotikumokkal való szennyezés az eddigi talajvizsgálatok eredményei alapján pont jellegő (baleseti jellegő). A megoldás a talaj remediációjában rejlik, melynek oka az ilyen anyagok biológiai bomlása a kereskedelmi és tanúsított biológiai anyagok hozzáadásának segítségével, melyek mikroorganizmusai képesek lebontani a jellemzı szennyezı anyagokat. A talaj nagymértékő szennyezettsége esetén ex situ intézkedések elvégzése szükséges (a szennyezett talajréteg feltárása és telepen való tisztítása). A további szerves szennyezı anyagokra, mint a nem metános illó szerves anyagok (NMVOC), perzisztens szerves anyagok (POPs) vonatkozó határértékek a talajban nem meghatározottak. Ezek hányada a Szlovák Hidrometrológiai Intézet (SHMÚ, 2005) szerint 2-3%-ban a tüzelési folyamatok idézi elı, a további években jellegzetesen csökkenı jelleget mutat. Pl. a NMVOC esetében az 1990-ben mérté értékhez képest a csökkenés mértéke 0,957%. A POPs emissziójának lényeges csökkenése jellemzı az ipari gyártási technológiákban végzett változások következtében, a kis forrásokban történı fatüzelés káros hatásainak csökkentése érdekében. A talaj fizikai bomlása A fizikai tulajdonságok szempontjából a legveszélyeztetettebb talajtípusok a nehéz szemcsésségő talajok, az agyagos és ún. perces talajok (nagymértékben korlátozott idıvel rendelkeznek a talajmővelési intézkedések elvégzésére). A talajtípusok alapján ezek olyan talajok, melyek szelvényében jellegzetesen csökkent vízáteresztı képességő réteg (ún. iluviális talajréteg) található, vagy hosszú távú hatással vannak rájuk a felszíni és talajvizek, esetleg magas vagy nem megfelelı arányú sótartalommal rendelkeznek. A Szlovák Köztársaságban a talajtípusok alapján a fizikai bomlás szempontjából legveszélyeztetettebb talajok az értékelt terület talajai. A fluviális talajok, másodlagos nyirok talajok és barnatalajok csakúgy, mint a Kelet-szlovákiai alföld többi talajtípusa is, alacsonyabb sőrőséggel rendelkeznek a szántóföldeken, mint a 0,3-0,35m mélységben, ezzel együtt pedig alacsonyabb porozitással is rendelkeznek. A növények számára vízáteresztı pont és a vízzáró pont közötti alacsony különbséggel rendelkezı vízkapacitásuk szárazság és öntözés esetén elıidézi a termesztett növények nem elegendı vízellátását (9. sz. táblázat). A talaj kompakciója (tömörödése) a talaj bomlásának jellegzetes folyamata, így befolyásolja a talaj termıképességét és ellenálló képességét, vagy a talaj egyéb degradáció folyamatokra való hajlamát. Elsıdlegesen az összes nehéz talajtípus genetikai tulajdonságai, vagy másodlagosan a mezıgazdasági gépek kerekének nyomása, vagy a nem megfelelı 19

gazdálkodás (nem elegendı szerves trágyázás, a mőtrágyák nem megfelelı választéka, nem kiegyensúlyozott vetési eljárások, stb.) befolyásolják. Az értékelt területen a talaj ellenálló képessége a tömörödéssel szemben a 7. sz. térképen található. Ebbıl kiderül, hogy a Keletszlovákiai alföld talajainak jelentıs része kedvezıtlen fizikai tulajdonságokkal, a tömörödéssel szemben gyenge ellenálló képességgel rendelkezik. Kelet-szlovákia legelterjedtebb szántóföld típusainak fizikai tulajdonságai térfogatszázalékokban 9. sz. táblázat Talajtípus Mélység m-ben Kambiumos talaj Fluviális talaj Másodlagos nyiroktalaj Könny ő Sőrőség g/cm 3 -ben Közep esen nehéz Nehéz Könny ő Teljes pórusosság Közepe sen nehéz Nehéz Könny ő Vízkapacitás Közepe sen nehéz Nehéz 0,05-0,1 1,45 1,40 1,30 45,5 48,3 51,6 31,8 33,5 35,6 0,30-0,35 1,62 1,49 1,45 40,0 44,9 46,7 30,1 33,7 36,9 0,05-0,1 1,41 1,33 1,32 47,6 50,2 50,6 29,4 31,1 40,9 0,30-0,35 1,51 1,55 1,44 47,1 43,7 46,6 26,2 33,9 40,2 0,05-0,1-1,42 1,41-46,8 47,6-34,1 33,8 0,30-0,35-1,57 1,52-41,7 43,8-34,8 36,5 Barnatalaj 0,05-0,1-1,42 1,44-47,3 46,3-28,9 32,8 0,30-0,35-1,61 1,52-40,3 43,2-30,8 32,8 Csernozjom 0,05-0,1-1,35 1,31-47,3 50,7-32,4 33,1 0,30-0,35-1,50 1,42-44,2 46,7-34,2 34,6 forrás: SCPV, VÚPOP A talaj tömörödésével szemben csak átfogó módszerrel lehet fellépni, melyben fı szerepet játszanak elsısorban a megelızı talajképzı intézkedések, szükség esetén a mechanikus porhanyósítás, a talajra ható nyomás csökkentése, megfelelı vetési eljárások, a tömörödéssel szembeni ellenálló képesség növelése, ésszerő meszesítés, stb. A víz okozta erózió a talaj bomlási folyamatai közül egy nagyon jellemzı folyamat, amely a talaj minıségének romlásához nagymértékben hozzájárul. A finom talajréteg elhordásával a talajfelszínen a finom talajrészecskéken felhalmozódott tápanyagok és humusz hiánya következik be. A 220/2004 sz. törvény értelmében a talajelhordás határértékei 0,3 m mélységig 4t/ha évente, a közepesen mély talajok (0,3-0,6 m) esetében 10t/ha évente, a mély 20

talajok esetében (0,6-0,9 m) 30t/ha évente. Az értékelt terület aktuális vízi eróziójának csoportjait a térképen szemléltetjük. Ebbıl kiderül, hogy az alföld meghatározó részén a talaj eróziója nagyon csekély vagy nincs. A közepesen erıs és erıs erózió kelet-szlovákia vulkanikus eredető hegységeinek enyhén és közepesen meredek oldalain jellemzı. Az erózióvédelmi intézkedések megválasztásakor figyelembe kell venni a terület talajökológiai feltételeit. Ezek fıleg az alábbi intézkedések: a talajvédelmi hatásokkal rendelkezı vetési eljárások megvalósítása, a köztes termények bevonása a vetési eljárásba, a szántás mentes megmővelési technológiák bevezetése, a mezıgazdasági haszon növényzet és védınövényzet kiültetése, stb. A talaj megóvása a vízi eróziótól a nagy feldolgozású talajmegmővelés bevezetésével az ökológiai és mezıgazdasági technológiai szempontok alapján az egyik legfontosabb szempontnak minısül. A következı évtizedekben ehhez társultak a különbözı balesetek az elárasztott területek, áradások formájában júliusban, augusztusban, különösen kelet- Szlovákiában. A Szlovák Köztársaság Mezıgazdasági Minisztérium adatai alapján pl. 1999- ben Szlovákiában 181433 ha terület lett elárasztva, 2001-ben ez az érték 22993 ha volt, 2004-ben pedig 13714 ha. Ez összefügg a talaj alacsony infiltrációs képességével és alacsony beszivárgási tulajdonságával, a szerves anyag tartalomtól és a talaj szerkezetétıl függıen. A VÚPOP csoportosítása alapján a Kelet-szlovákiai alföld talajainak többsége az eróziótól mentes és kissé erodált talajok közé (fluviális talajok, luviális talajok, feketetalaj) tartozik, míg a szélsıségesen erodált talajtípusok a barnatalajok és rendzina, melyek a Slanské hegység és Zempléni hegység lejtıs területein találhatók. 21

A Kelet-szlovákiai alföld antropogén tevékenységeinek hatása a talajviszonyokra és természeti erıforrásokra Az adott térség antropogén tevékenységei, melyek befolyásolják a talajviszonyokat és természeti erıforrásokat, a következık: - a növénytakaró átszervezése, - vízháztartási eljárások, - hidromeliorációs eljárások. A növénytakaró átszervezése a gazdálkodási rendszer változtatásaiból adódó talajrendezések során történt. A lecsupaszító fakitermelési módszer jelentısen lecsökkentette az erdei növények mennyiségét elsısorban a régió északkeleti részében. Az intenzív erdıirtást elıidézték az erdıket sújtó balesetek is, melyek elsısorban a Vihorlat és Slanské hegységek hegyoldalait sújtották, ami meggyorsította a vízi eróziós folyamatokat, a talajtakaró bomlását, a talaj fizikai tulajdonságainak romlását, különösen a talaj telítıdését és víztartó képességét. Az erdık irtásának hatására megtörténik a talaj nedvességtartalmának fokozott elpárolgása és ezzel a talaj hidrológiai mőködésének változása. Különösen káros hatással a talajra nézve az 1950-1953 között mezıgazdasági nagyipari termelési célokból történt akadálymentesítés, azok mértéktelenül nagy gazdaságokba való tömörítése (1975-1985 között), melyek megjelentek a további környezet alakító eljárások eltörlésében a termelés specializációja érdekében. A monokultúrájú gazdálkodási módszer károsan hatott a talaj agrokémiai tulajdonságaira. A Kelet-szlovákiai alföldön a vízháztartási eljárások a vízgazdálkodási eljárásokból adódtak, melynek fı célja az árvíz elleni védelem volt. Ezek megnyilvánultak a víztározók, vízelvezetı csatornarendszerek, védıgátak építésében és az Ondava, Latorica, Laborec és Uhu folyók medreinek szabályozásában. Ezek a vízgazdálkodási eljárások megváltoztatták a terület vízmőködését és talajmőködését. Ezzel megszakadt a kapcsolat a vízszintek és szomszédos területek között, amely a töltésen kívüli területre került. Ez okozta a felszíni vizek felgyorsult elfolyását a Kelet-szlovákiai alföld területérıl, valamint a talajvizek szintjének csökkenését. A hidromeliorációs eljárások lényege a fluviális és luviális talajok lecsapolása a folyam öblözetekben, amivel megtörtént a talajok nem megfelelı lecsapolása és a talaj termıképességének csökkenése. Megtörtént a tartó növényzető talajok lecsapolása, amely ebben az esetben a környezet ökológiai stabilizációs elemeként szerepel. A terület ésszerő kihasználása megköveteli a terület teljes körő értékelését és a helyreállító módszerek bevezetését, melyek a talaj fejlıdését célozzák meg. 22

A regionális légszennyezettség összefüggése a programozott erımő imisszióival és a SO 2 és NOx határértékeivel a növényzet és az ökoszisztémák védelmében A növényzet és az ökoszisztémák védelmére a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának 705/2002 sz. rendelete meghatározza a SO 2 és NO X határértékeit. A célértékek és a hosszú távú célok az ózon szempontjából meghatározottak. A megnevezett rendelet 3. sz. Melléklete szerint a SO 2 és NO X mérésére szolgáló területeknek több mint 5 km távolságban kell elhelyezkedniük a többi beépített területtıl, ipari létesítményektıl és autópályától. Ebbıl következik, hogy regionális szennyezésrıl van szó, melyek az EU alkotmányával összhangban a légszennyezettség értékelésére meghatározott, figyelembe véve a növényzetet és ökoszisztémákat. A Szlovák Köztársaság területén a Nemzeti légszennyezettségi monitorozási rendszer 5 állomása található meg, ebbıl 2 kelet- Szlovákiában, Stará Lesná és Starina településeken található. Regionális tekintetben a SO 2 és NO X mellett további légszennyezı anyagok is szerepet játszanak, melyek tartózkodási ideje pár órától pár napig terjedhet, így az emissziós forrástól nagyon távolságokban is megtalálhatók. Ezek közé a szennyezı anyagok közé tartoznak a szilárd anyagok PM 10, és ezekben jelenlévı nehézfémek, szerves illó anyagok (VOC), ammónia, ammónium ionok és az alkáli fémek ionjai. A növényzet és az ökoszisztéma védelme szempontjából meghatározottak a SO 2 és NO X célértékein kívül még a talaj menti ózon is, amely fıleg a fotokémiai szmog idején jellemzı (a jellemzı külsı tényezık esetén, melyek a levegı stagnálása, napos és meleg nyári idıjárás), és a mezıgazdasági termések és ökoszisztémák szempontjából meghatározó kockázati tényezınek számít. Bizonyos feltételek mellett a különbözı imissziók egyesült hatása jelentkezik, melyek az elegyben vagy szinergikus, vagy antagonikus hatást fejtenek ki, és az egyes imissziók változásokon mennek keresztül. Pl. az atmoszférában a SO 2 2-7 nap alatt SO 3 formává oxidálódik. Ezt a reakciót különösen az NO X vegyületek katalizálják, de a különbözı szilárd aeroszolokhoz kötıdı fémek is. A SO 2 egy része reakcióba lép a vízzel, így H 2 SO 3 keletkezik, amely tovább oxidálódik H 2 SO 4 vegyületté. A levegıben jelenlévı alkáli részecskék, pl. a CaCO 3, MgCO 3, CaO, MgO, de az NH 3 légnemő részei esetében is bekövetkezik azon semlegesítése és szulfitok képzıdése. A SO 2 az atmoszférából öntisztítási folyamatokkal távozik, száraz (ülepedés) vagy nedves (atmoszférából történı kimosás) csapadék formájában. A nedves csapadék a SO 2 atmoszférából való távozásában 80% szerepet tölt be, tehát az atmoszférikus csapadékok jelentıs része savas kémhatású, ún. savas esı. Az NO X az összes nitrogén-oxid összetevıket: NO, NO 2, HNO 3, szervetlen aeroszol, NO 3 -, HNO 2, és a szerves nitrátokat. Tüzelés során túlsúlyban NO keletkezik, amely az NO X kb. 90%-át képezi, míg az atmoszférában (nem ipari) a NO kb. 10%-ot, a NO 2 90%-ot képvisel. A nitrogén vegyületek az atmoszférában nagyobb távolságokig eljutnak mint a kén vegyületek. Ez összefügg a száraz anyagok alacsonyabb sebességével, az NO X kismértékő kimosásával és gyorsabb nitrát- és szulfitképzıdéssel. Az NO X eltávolításakor az 23