EU-Georgikon 211-212. szám, 2008. január 23-30. TARTALOM:

EU-Georgikon 211-212. szám, 2008. január 23-30. TARTALOM: A szántás-nélküli művelés technológiája jelentős költség-csökkenéssel jár (a francia Növénytermesztési Intézet (ARVALIS) kísérletei szerint)... 2 Pénz-, és idő-nyereség... 2 Kisebb lesz a vetés műveleti költsége... 2 Nagyobb megművelt szántó-terület... 3 Négy különböző szántás nélküli vetési technológia összehasonlítása... 4 Hat tanács azoknak, akik sikerrel akarnak áttérni a szántás nélküli talajvédő és környezetkímélő művelésre... 5 Információkat kell szerezni, és körültekintőnek kell lenni... 5 A beruházásokat meg kell gondolni... 5 Fokozatosan haladónak és óvatosnak kell lenni... 6 A legjobb vetésváltási megoldásokat kell választani... 6 Folyamatosan figyelni kell a talaj állapotát... 6 Néhány hibát el kell kerülni... 7 Terrena vitát kezdeményez a genetikailag módosított szervezetek (GMO), a növényvédőszerek és a biogazdálkodás témájában... 7 A novemberben zár alá helyezett OGM-termény... 8 A kőolaj árától egyre inkább függő helyzetben az állattenyésztők... 8 Üzleti verseny a földért... 9 Egyéni érdek... 9 Sertés-válság: újabb tíz millió eurós kiegészítés Franciaországban... 10

2 A gépköltségek szabadesése A szántás-nélküli művelés technológiája jelentős költség-csökkenéssel jár (a francia Növénytermesztési Intézet (ARVALIS) kísérletei szerint) A szántás jelentős műveleti időt - tehát üzemanyagot, és munkaidőt - igénylő tevékenység. Megszüntetésével pénzt takaríthatunk meg. Az ebből származó megtakarítás olyan nagy lehet, hogy a gépköltségeknek akár a 30%-át is elérheti. A 200 ha-on őszi búza őszi árpa repce vetésforgóval beállított Champagne-berrichonne-i kísérletben például, a szántott talajon végzett vetéselőkészítés +vetés műveleti költsége 168 /ha-t ér el, ám ha a tarlóhántással egymenetben szórva-vetést valósítunk meg, úgy e célra csupán 42 /ha-t fordítunk. A vetés befejezéséig elszámolt műveleti költségek a gépköltségeket, a ráfordított élőmunka költségeit, valamint a gyomirtás összes költségét foglalják magukban. Pénz-, és idő-nyereség Az ARVALIS különböző szempontok alapján a két tarlóhántás + szántással előkészített vetéshez (mint kontrollhoz) hasonlította össze a különböző egyszerűsített technológiákat. Ahogy az a számokból később részleteiben is kitűnik, a szántás nélküli művelési technológiák lehetővé teszik, hogy a gépköltségek csökkenjenek azért, mert e technológiák vonóerő-igénye kisebb (ez adja az ilyen technológiákban használt eszközök újdonság-értékét), továbbá - mivel a fordulók száma is csökken a területen, ezért - a felhasznált műveleti idő is kevesebb. Az esetenként csökkentett fordulószámmal, és a gépek jóval nagyobb (sebességéből és munka-szélességéből adódó) teljesítményével, a szántás nélküli talajművelés lehetővé teszi, hogy csökkenjen a ráfordított élőmunka, és ez őszi vetéseknél különösen fontos. E tények lehetővé teszik azt is, hogy a legnagyobb traktorunkat kisebb teljesítményűvel cseréljük le, vagy akár egy traktort el is adjunk. Kisebb lesz a vetés műveleti költsége A Champagne-berrichonne esetében a traktor-park 3 traktorából (160, 120 és 80 LE-s traktorokból) kettő traktor maradt meg (egy 140 és egy 80 LE-s traktor). Ám az egyszerűsített, és szántás nélküli technológiák szükségessé teszik azt is, hogy totális gyom-írtó szereket használjunk a búza, vagy repce vetése előtt, aminek bizony ára van. A különböző forgatókönyvek szerint előkészített és elvégzett vetések költsége azonban a szántott kontrollénál mindig alacsonyabb maradt.

3 Viszont az ARVALIS megvizsgált egy másik hipotézist is: a nagyobb területek megmunkálásának lehetőségét ugyanazzal a géprendszerrel, és ez még tovább csökkenti a fajlagos költségeket. Nagyobb megművelt szántó-terület A szántásos technológiához, valamint a klasszikus, illetve a speciális vetőgéppel végzett szántás nélküli technológiákhoz szükséges eszközökkel Champagne-berrichonne-ban 200 ha helyett 240 ha-t is meg lehet művelni, s ez hektáronként 16 % gépköltség-csökkenést eredményez. A tarló-hántóra szerelt vetőgéppel végzett direkt-vetés esetén viszont 410 ha művelhető meg, és ennek következtében az ilyen gépkombináció használatával kimutatható fajlagos gépköltség 226 euró/ha-ról 175euró/ha-ra esik vissza. A kísérletek nyomán az ARVALIS úgy látja, hogy az egy-harmadrészben mélyrétegű, két-harmadrészben átlagos mélységű meszes agyagtalajú Champagne-berrichonne-i kísérleti területen elért 7,4 t/ha búza átlag-termés, - amilyen (egységes) eredmény általában ritkán fordul elő, - összehasonlíthatóvá teszi a különböző módon elvégzett vetéselőkészítési + vetési technológiákat. Mivel a növényvédelem és a betakarítás költségei azonosak, a gépköltségek (kezelésenkénti) különbségei kizárólag a talaj-előkészítés+vetés eltérő ráfordításaiból származnak, amelyek hatása érdemben a nettó jövedelem alakulásában mutatkozik meg. Időt és műveleti költségeket lehet egyaránt megtakarítani anélkül, hogy ez a fajlagos terméshozamokat megváltoztatná: ez a Champagne-berrichonne-i kísérletek igen kedvező mérlege. Más termesztési rendszerek (technológiák) alkalmazásánál a költségcsökkenés kisebb mértékű. A szántásnélküli művelés - az őszi munkacsúcsok élőmunka és eszköz-ráfordításainak csökkentésével - a munkák jobb szervezését minden esetben lehetővé teszi. Marie-Hombeline Vincent főszerkesztő. Forrás: Réussir Céréales Grandes Cultures, 209. szám, 2007. 12. p. 36. (CS.A.)

4 Négy különböző szántás nélküli vetési technológia összehasonlítása Az ARVALIS (Francia Növénytermesztési Intézet) régionként tesztelte a különféle gépekkel, és technológiával végrehajtott szántás-nélküli művelés technológiáját. A Champagne-berrichonne-i kísérleteknél az alábbi négy forgatókönyv szerint beállított kezelést vizsgálták meg és hasonlították össze a szántást követő vetés-előkészítéssel és vetéssel. 1. Klasszikus szántás nélküli technológia: vetés rotációs boronával kombinált vetőgéppel történt meg az egy, vagy két menetben végrehajtott mély tarlóhántás után, (amelyet azért végeztek, hogy a szalmát aprítsák, és a talajba forgassák,) avagy szalma-(szár-)zúzóval történő aprítást követően két alkalommal végzett a tarlóhántás után. 2. Speciális szántás nélküli technológia: két tarlóhántás után tárcsás vetőgéppel történő vetés. 3. A vetés technikája tarlóhántó-vetőgép: a vetés olyan tarlóhántóval történik, amelyre olyan vetőládát szereltek fel, melynek a magvezetői a magot a tarlóhántó kapatestek (fogak) vonalába, közvetlenül azok mögé vezetik. 4. Végül a szórva-vetés céljára egy tarlóhántó boronához DP 12 pneumatikus műtrágyaadagolóval ellátott vetőgépet szereltek fel. A munkát 8 m munkaszélességgel és 12 km/ h sebességgel nagyon gyorsan végezték el. Talajművelés - vetési kísérletek gazdasági mutatóinak összevetése Champagne-berrichonne-i kísérletek, 2007. A kísérlet területe: 200 ha Szántás Szántás nélküli talaj- és környezetkímélő művelés (kontroll) Klasszikus Speciális Th-vetés Szórva v. Beruházásigény (euró/ha) 2107 1728 1700 1602 1519 változás %-ban (100%) -18-19 -24-28 Üzem-ag.-fogyasztás(l/ha) 107 78 73 64 53 változás %-ban (100%) -27-31 -40-50 Műveleti idő ráfordít. (h/ha) 4,8 4,2 3,9 3,5 3 változás %-ban (100%) -14-19 -27-38 Gép-költségek (euró/ha) 308 257 258 226 200 változás %-ban (100%) -17-16 -27-35 Előkészítés+vetés*(euró/ha) 168 119 117 77 42 változás %-ban (100%) -29-30 -54-75 Teljesítménylekötés (LE/ha) 1,8(100%) 1.1 (-39%) Búza átlagtermése (t/ha) 7,4 A munka termelékenysége 740 t/ munkaegység (1 fő munkája/év) 100 ha/munkaegység (1 fő munkája/év) * A talaj-előkészítés és vetés műveleti költségei tartalmazzák az elvégzett munkák - élőmunka-ráfordításait (14 euró/h val számolva), - gyomirtási költségeit (ahol a gyomirtó-szer dózisa: 2 liter/ha, egységára: 3,50 euró/liter), és - gép-költségeit. (Forrás: ARVALIS). Forrás: Réussir Céréales Grandes Cultures, 209. szám, 2007. 12. p. 37. (CS.A.)

5 Hat tanács azoknak, akik sikerrel akarnak áttérni a szántás nélküli talajvédő és környezetkímélő művelésre. JÓ ÖTLETEK A szántás nélküli művelésre való sikeres áttérés előfeltétele a motiváltság, és a jelentős (materiális és szellemi) energiák befektetésére kész vállalkozó szellem. Célszerű óvatosnak is lenni, mert ez a hosszú távú siker záloga. A szántás nélküli művelésre való áttérés igazi kultúra-váltást jelent, mely azon a meggondoláson alapul, hogy szántást soha többé ne alkalmazzunk. Bár a kudarc e tekintetben meglehetősen ritka, de néhány elővigyázatossági intézkedés segít(het) a kísérletezést sikerré formálni. Információkat kell szerezni, és körültekintőnek kell lenni Fel kell venni azokkal a gazdákkal a kapcsolatot, akik már hosszabb ideje foglalkoznak a talajforgatás nélküli talajkímélő műveléssel, továbbá egy szaktanácsadóval is, ami lehetővé teszi azt, hogy csökkentsük a kudarc kockázatát és gyorsabban jussunk előbbre. Ha megvalósítható, úgy ideális dolog lenne az, ha a kezdő belépne egy szántás nélküli művelést folytató gazdacsoportba, és valakivel (párhuzamosan) azonos ütemben haladna előre. A beruházásokat meg kell gondolni Az új berendezések megvásárlása előtt jobb, ha a gazdaságban már meglévő eszközöket használjuk. Idő kell ahhoz, hogy befogadjuk az új agronómiai elveket, és hogy felállíthassuk az első (értékelő) számvetést. Sok gazda a szántásnál használt eszközöket veszi elő. A Mezőgazdasági Eszközöket (Közösen) Használó Szövetkezetek (CUMA-k) lehetővé teszik azt, hogy mérsékelt áron lehessen hozzá jutni az ilyen technológiákhoz szükséges anyagokhoz és berendezésekhez. Ilyen Szövetkezeteket egyébként már az egyszerűsített (talaj)munkákat végző csoportok megalapításával egy időben is hoztak létre. Az így kialakított szervezet a forgatás nélküli talajműveléshez alkalmas eszközökből gyakran szélesebb választékot képes biztosítani. Olyan ütőkártya ez, ami lehetővé teszi, hogy könnyen megválaszthassuk az adott helyzetben legcélszerűbben alkalmazható gépkombinációkat.

6 Fokozatosan haladónak és óvatosnak kell lenni A szántás nélküli művelésnél fokozatosan kell előrehaladni. Jobb az első lépéseket kis területen kipróbálni, mert az igen fontos, hogy ne ugorjunk fejest egyszerre a művelés nélküli vetésbe. Kezdjük el a szántás nélküli technológiát 15-30cm mélységű műveléssel abból a célból, hogy ettől a talaj szerkezete fokozatosan, és előnyösen változzék meg, ezután térjünk át a szántás nélküli talajkímélő felszíni művelésre, jóval azelőtt, mielőtt még a direktvetéssel próbálkoznánk. Különösen fokozatosan kell előrehaladni a tavaszi vetések esetében. Tudni kel azt, hogy a talajkímélő művelés jelentős időráfordítást, és nagy szakértelmet igényel. Egyáltalán nem arról van szó, hogy itt kevesebbet kell foglalkozni a növénytermesztéssel, hanem arról, hogy másképpen kell foglalkozni vele. Ne elégedjünk meg azzal, hogy jó termesztők vagyunk, hanem - kultúráink állapotát gyakran figyelve - jó agronómiai érzéket kell kifejlesztenünk magunkban. Bár a termesztéstechnológia-váltás kezdetben aggodalmat is válthat ki, gyakran igen érdekfeszítővé válik az évek folyamán. De tudni kell a tévedéseket is elfogadni, és igen állhatatosnak kell maradni - tekintve, hogy a talajszerkezet kedvező változása sem egy nap alatt megy végbe. A lényeg az, hogy ne akarjuk azt, hogy az következzen a munkánkból, ami a szántásnál: azaz, hogy a talajt meddővé tegyük, és a rendszerét (rendszeresen) felforgassuk. A szántáshoz való visszatérés évek munkáját vetné vissza. A legjobb vetésváltási megoldásokat kell választani A talajkímélő művelés megkezdésénél először vessünk búzát vagy repcét, majd ezt követően kukoricát, vagy még jobb, ha gyepet telepítünk. Ha több évig tartó gyep-termeléssel indulunk a területen, úgy igen kedvező helyzetbe jutunk, mert a talajunk szerves anyagban, és gilisztákban gazdaggá válik. A lehető leghosszabb ideig tartsuk fenn a vetésforgójában a gyepet, hogy egyrészt így biztosítsunk (a talajművelésben) szünetet, másrészt ezzel használjuk ki e kultúrának (a talajszerkezetre gyakorolt) igen előnyös hatását. Folyamatosan figyelni kell a talaj állapotát Egy ásóval, vagy traktorral kiásott kis gödör segítségével megtanulhatjuk megismerni a talajunkat. A művelt talajréteg szelvényét nem olyan nehéz értelmezni, még egy kezdőnek sem. Figyeljük meg a növény gyökerének fejlődését azért, hogy láthatóvá váljanak azok tömődött (eketalp-) rétegek, amelyeken a gyökerek nehezen hatolnak át. Az eketalp réteget általában kb. 28 cm mélyen a szántott réteg alatt lehet megtalálni. E tömött rétegeknek a színe a talajétól (némileg) eltér. A szelvényben tapasztaltaktól függően lehet dönteni arról, hogy a tömött réteget meglazítsuk-e, vagy ne. Tudni kell azt, hogy a lazítás történhet mechanikusan (gépek alkalmazásával), vagy növények

7 segítségével. Minden esetben ügyelni kell arra, hogy a jó talajszerkezetet megőrizzük, és ne tömörítsük össze a traktorok, vagy munkagépek gyakori járatásával. Jobb erre megfelelő módon odafigyelni a betakarítás időszaka alatt is. Végül tudni kell azt is, hogy egyes talajok maguktól is összetömörödnek, például az öntözés következtében. Néhány hibát el kell kerülni A szántás nélküli talajkímélő művelés első lépéseinek megtétele bizonyos szigorú következetességet tesz szükségessé a talaj-, és a vetés előkészítése során. Az előző növény maradványait a lehető legfinomabbra kell összezúzni, és egyenletesen kell a területen elteríteni azért, hogy korlátozzuk a kártevők elszaporodását, valamint kerüljük el a művelő-eszközök elemeinek eltömődését, továbbá az (esetleges) kelési problémákat. Itt jobban oda kell figyelni a talaj nedvességállapotára, mint a szántásnál, és ha a talaj megfelelően száraz, csak akkor szabad rajta munkát végezni. Az így művelt talaj tavasszal nehezebben (lassabban) melegszik fel, mint a szántott területek talaja. Ezért gyakran türelemmel kell várni arra, hogy a vetést megkezdhessük. Igen oda kell figyelni a gyomirtásra, főleg az első években. A vetésváltás változatossága, és a kultúrnövények közötti időszakban történő gyomnövény-kezelés alapján dönthetünk a gyomirtás kérdésében. Végül, célszerű max. 20 t/ha-ban korlátozni a kiszórásra kerülő istálló-trágya dózisát. (Sandra Roupnel) Forrás: Réussir Lait élevage, 209. szám, 2007. december hó. 42. oldal (CS.A) Terrena vitát kezdeményez a genetikailag módosított szervezetek (GMO), a növényvédő-szerek és a biogazdálkodás témájában A Terrena - az első francia szövetkezeti csoport - úgy döntött, hogy 26 000 tagjának közreműködésével vitát szervez azokról a mezőgazdasági kérdésekről, amelyek egyre inkább érintik a közvéleményt. A Terrena egy kérdőívet fog szétküldeni tagjai részére, többek között a GMO-ról, biogazdálkodásról, és növényvédő-szerekről, ezt követően pedig több vita megszervezését is tervezi a január hónap folyamán. A Pays de Loire és a Poitou-Charentes régióból mintegy 26 000 mezőgazdasági termelő, a Terrena szövetkezet csoport tagjai, hamarosan tanácskozni fognak az elkövetkezendő néhány év nagy tétjeiről egy 16 kérdést tartalmazó kérdőív alapján, amelyet a részükre ki fognak küldeni. A GMO kukorica épp úgy, mint a növényvédő szerek és műtrágyák használata, a biogazdaságok helyzete adja azt a választékot, valamint a stratégia lehetséges

8 irányait is, amelyeket érvényesíteni kell minden közreműködőnek ahhoz, hogy jogossá váljanak - jelentette ki az első francia szövetkezet a január 9.-én megjelenő sajtó-közleményében. Ezt követően, legkésőbb január 31.-ig, a tagoknak vissza kell küldeni a kitöltött kérdőíveket. A novemberben zár alá helyezett OGM-termény Január 14.-től 25.-ig 34 különböző vitát szerveznek meg. Itt nem a hagyományos módszerről van szó, amikor egy szakember, vagy egy levezető személy van jelen, aki irányítja és követi a vitát a teremben. Minden érvet meg kell hallgatni avégett, hogy a másnapi közös döntést az okok ismeretében hozhassák meg. - hangsúlyozta a Terrena. Ez az első alkalom, hogy egy ilyen méretű konzultáció valósul meg, és ez valóban felér majd egy közvéleménykutatással. mutatott rá a szövetkezet, s kiemelte azt, hogy a (vitában résztvevő) 26 000 tagja a Franciaországban található 350 000 gazda 7%- áttestesíti meg. Miután 35 ha-on került a genetiailag módosított MON810 kukorica-vetőmag a földbe 2007. márciusában, a Terrena azt a döntést hozta még novemberben, hogy a MON810 termését zár alá helyezi. A szövetkezet szerint, csupán 8 ha növényállománya élte túl a nyári növénymegsemmisítésekkel, ill.-kaszálásokkal járó tüntetéseket (és ennyit takarítottak be). Forrás: AGRA Presse Hebdo, 3136. szám, 2008. január 14. 36. oldal. (DT) Bioüzemanyagok hatása az állattenyésztésre A kőolaj árától egyre inkább függő helyzetben az állattenyésztők A francia Állattenyésztési Intézet mérleget készített a bioüzemanyagoknak a kérődzők tartására gyakorolt hatásáról. Bár ezek gyártásából származó melléktermékek (takarmánypogácsa, répaszelet, sörtörköly, növényi maradványok) hasznosítása lehetséges megoldás lehet azon tenyésztők számára, akik az ilyen gyárak közelében helyezkednek el, a bioüzemanyagok terjedése mégis a hús- és tejtermelés árainak újabb drágulását vonja rövidesen maga után. A kőolaj árfolyama az, ami leginkább befolyásolja az alapvető mezőgazdasági alapanyagok árait a világpiacon, és ebből kifolyólag hatással van a lakosság élelmezésére, illetve a hús és a tej termelői árára is. Összefoglalva ez a legfontosabb mondanivalója az Állattenyésztési Intézet a bioüzemanyagoknak a kérődzők tartására gyakorolt hatása témájú tanulmányának: A mezőgazdasági eredetű üzemanyagok és az állattenyésztés ütőkártyához juttat, vagy veszélyt jelent ez a kérődzőkre. Más szóval az

9 Állattenyésztési Intézet szakértői nemcsak Franciaország-szintű, hanem a bioüzemanyag-fejlesztési politika világ-méretű mérleget állítottak fel. Az Állattenyésztési Intézet kiemeli, hogy a kőolajár-robbanás fő tanulsága a nyersanyagok árának, és a gazdaságban történő terjedésük gyorsaságának erős kölcsönös összefüggésére utal. E dominó -effektus eredete az Egyesült Államok etanol-előállítás fejlesztését követően fellépő kukorica-árak erős emelkedése volt, amely azután előidézte a búza, a szója és az olajpálma áremelkedését is. Röviden mindazon nyersanyagokat amelyekből készülhetnek, vagy már készültek is bioüzemanyagok jobban az olaj árfolyamához kötötték, mint valaha is figyelték meg a szerzők. Ez persze nem marad következmények nélkül a vásárolt takarmányok áraira vonatkozóan sem. Üzleti verseny a földért Ha már a növénytermeléstől elválasztott (belterjes) állattenyésztés is erősen érintett ebben a versenyben, akkor itt a kérődzők sem jelenthetnek kivételt. Közvetlenül az energiához kötött termelési költségeikhez (üzemanyag, műtrágya, növényvédő-szerek) még hozzájön azoknak az alapanyagoknak a költség-emelő hatása, amelyek többé-kevésbé kapcsolatban vannak az olajdrágulás hatásával. Az Állattenyésztési Intézet következtetése az, hogy a vásárolt takarmányok az energia költségre történő de facto indexálása (tényleges hozzákötése) azt a hatást eredményezi, hogy kettővel, vagy még nagyobb értékkel szorozza meg az energia áremelkedésének súlyát a globális termelési költség változásában. A tej és a hús termelési költségeinek növekedésén kívül, a bioüzemanyagtermelésre való ösztönzésének fenn áll még az a kockázata is, hogy a feltörik a réteket, felhagynak a gyepgazdálkodással és a takarmánynövény-termesztéssel, főleg a többkultúrás állattenyésztő övezetekben. Egyszóval le kell mondani az energiagazdaságos rendszerekről az inputokat követelő intenzívebb termelés javára. Egyéni érdek Persze a bioüzemanyagok európai szintű, 5,75%-os arányú bekeverése, és a 2010.-re tervezett 7%-os francia bekeverési hányad nem fog akkora arányú terület-mozgást maga után vonni, mint amekkorát erre a célra elgondoltak. De nem lesz ez úgy 10% feletti szintnél sem, ahol már az a veszély fenyeget, hogy a bioüzemanyagok és az állattenyésztés közöttí konkurencia érzékelhetővé válik. A legnyomósabb indok, ha Franciaország elkötelezi magát

10 a másod generációs üzemanyagok mellett (japán fű (Miscanthus sp), lucerna, fa ), ezekhez ugyanis az egész növény felhasználható, és az ilyen növényeket olyan talajokon fogják termeszteni, amelyek termesztés-technikai potenciálja gyengébb. És ezek területei növelhetőek lennének a füves területek rovására. Egyszóval bár összességében a bioüzemanyagoknak nincs ugyan kedvező hatása az állattenyésztésre, az érvelésnek mégis árnyaltnak kell lennie. Az extrahált repcedara áll a legnagyobb mennyiségben az állattenyésztők rendelkezésre, amiből annak kellene következnie, hogy természetéből adódóan általában visszatartja a fehérje árát az áremelkedéstől, és különösen az extrahált szójadara árát, amelynek el fogja foglalni (tán) a helyét. De épp ellenkezőleg, az ár vonatkozásában csak a gabonafélékre, a kukoricára és a szójababra szabad számítani. A bioüzemanyagok fejlesztése talán jó lehetőség néhány az üzemek közelében élő gazda számára. Az ilyen, vagy olyan frissen felhasználható új melléktermék közelsége az igen alacsony szállítási költség miatt bizonyos esetekben valódi kedvező gazdasági-műszaki lehetőséget jelenthet az üzemeknek, például a tej-minőség javítására a repcedara felhasználásával. - jegyzi meg az Állattenyésztési Intézet. Ez annak a mintájára megvalósítható, amit Franciaországban kicsiben régóta ismernek: a földtől elszakadt hizlaló telepekkel, amelyek takarmánybázisa: répaszelet, sörtörköly, és más élelmiszeripari melléktermékek. Forrás: Actuagri 1791 szám, 2008. január 25. 10. oldal (K.I., K.N., DT) Sertés-válság: újabb tíz millió eurós kiegészítés Franciaországban A gazdákat igencsak megviselő sertés-válsággal szembenézve, Michel Barnier (francia földművelésügyi miniszter) január 24.-én egy újabb tíz millió eurónyi pénzeszköz (támogatás célú) elkülönítését jelentett be Párizsban. A címzettek az eladósodott tenyésztők, a fiatal gazdák és az ujdonsült befektetők. Ebből a tíz millió euróból hármat a Költségek Tehercsökkentési Alap, hetet pedig az államkincstár kölcsöneinek jóváírására szánnak, amely lehetővé tenne hetven milliónyi kölcsön felszabadítását - a földművelésügyi miniszter szerint. December hónapban jelentette be a miniszter az első, három millió euro értékű támogatást az államkincstár harminc milliós kölcsöneinek fedezésére. A pénzügyi keretről nagyon hamar kiderült, hogy - a válság nagyságát tekintve - ez a támogatás nem lesz elegendő. Forrás: Actuagri, 1791. szám, 2008. január 25. 19. oldal (M.E.)

11 Fordításában, szerkesztésében, kiadásában közreműködtek A VE Tanácsadó Továbbképző és Távoktatási Intézet, Keszthely Deák F. u. 57. megbízásából: a VE Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar oktatói és hallgatói: Döme Tünde (D.T.), Kurucz Ildikó (K.I.), Kiss Nikoletta (K.N.) és Vad Mónika (V.M.), Móricz Ildikó Eszter (M.I.), hallgatók, Magyar Emma, gimn.tanuló Szaszkóné Dr.Decsi Kincső (Sz.-né Dr.D.K.) agrármérnök, Csepinszky András szakfordító, Szerkesztette: Kurucz Ildikó (K.I.) A fordítást ellenőrizte: Dr. Csepinszky Béla (Cs.B) Olvasó szerkesztő: Dr Szabó Imre (Sz.I.) Informatikai és műszaki szerkesztő: Hudop Gyula Felelős főszerkesztők: Dr. Kárpáti László, Dr. Csepinszky Béla Telefon 06-83/ 314-334, 06-30/ 496-23-35 E-mail: euronews@kaa.hu h5535cse@ella.hu Internetes elérhetőség: http://tudashaz.georgikon.hu