ONLINE SZERENCSEJÁTÉK MAGYARORSZÁGON KITEKINTÉS A NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSRA

ONLINE SZERENCSEJÁTÉK MAGYARORSZÁGON KITEKINTÉS A NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSRA KÉSZíTETTE DR. HALMOS BÁLINT 1

TARTALOM - Bevezetés Online kaszinók története Virtuális tér Monopólium vs. szolgáltatás szabadsága Játékszenvedély I. A magyar szabályozás Szerencsejáték Felügyelet (APEH) tevékenysége, jogköre Szerencsejáték Felügyelet (APEH) tevékenysége, jogköre A szerencsejáték piac Magyarországon az elmúlt években Online szerencsejáték a hazai jogrendszerben Terminológia Online szerencsejáték vs. Hírközlőeszközök és rendszerek által szervezett szerencsejáték Online szerencsejáték magyar szabályozása Jogszabályi értelmezések Tiltás vagy engedélyezés Magyarországon Hírközlőeszközök és rendszerek által szervezett szerencsejáték engedélyezése Hazai online szerencsejátékok Tilalmak a magyar szabályozásban 2005. évi LXXXIV. tv. által bevezetett korlátozások A szigorítás eredményei / kudarcai (?) Hazai szabályozás vs. EK szerződés Online szerencsejáték magyarországi jövője II. Nemzetközi kitekintés Az online-szerencsejáték piac nemzetközi szereplői és a növekedés kezdeti üteme (2002-2004) Az online piac nemzetközi szereplői (Sportingbet, Betandwin) Sportingbet Sportingbet Magyarországon Betandwin Szabályozás az egyes országokban A szabályozási megközelítések Szabályozás az egyes országokban Kitekintés az USA-ra Brit szabályozás Franciaország Franciaország és a Zeturf ügy A Zeturf ügy tanulságai A szerencsejáték olasz szabályozása Placanica ítélet és annak visszhangja. A büntetőjogi szankciók Összefoglalás 2

Bevezetés A jelen tanulmány célja, hogy az utóbbi évek egyik legdinamikusabb növekedését és bevételét generáló ágazat, az online szerencsejáték ipar jogi-, jogpolitikai szabályozásán keresztül próbáljam meg bemutatni azt, hogy a jogalkotók nacionális, illetőleg szupranacionális szinten milyen válaszokat próbáltak meg adni a jogalkotók erre a kihívásra. Célom az volt, hogy amint azt már fent is jeleztem- történelmi háttér vizsgálata és a jogi szabályozás mellett a jogalkotókat vezérlőpolitikai, gazdasági szándékokra is rávilágítsak. Online kaszinók története Az elsőonline kaszinó 1996-ban nyitotta meg kapuit, és ezekben az években telis-tele volt játékosokkal, ami az online kaszinó és szerencsejáték üzlet fellendülését jelentette. A legfontosabb esemény, ami elindította ezt a mára már óriási iparággá fejlődő"őrületet", 1994-ben történt egy szigetországban, Antigua és Barbudán. Ebben az évben történt, hogy megkapta a szigetország azt a jogot, hogy kiadhasson működési engedélyt kaszinóknak. A jogot kihasználva fordultak vállalkozó szellemiségűemberek a szigetországhoz, azzal a reménnyel, hogy internetes kaszinókhoz is megkapják engedélyüket, amit az ország meg is adott nekik. Ma már több olyan országot is találunk, akik engedély adnak internetes szerencsejátékokhoz, de ezek az országok inkább kényszerből és bevételre számítva teszik ezt meg, megjegyezve, hogy eme tevékenységük busásan megtérült. Ekkor már csak időkérdése volt, hogy mikor jelenik meg az online piacon az elsőinternetes kaszinó. Nem kellet sokáig várni, mert 1996-ban az InterCasino már tárt kapukkal várta ügyfeleit. Virtuális tér Az interneten keresztül zajló technikai forradalom természetesen nem állt meg a szerencsejátékok és kaszinók ajtajában. Az internet egyik történelmi es technikai sajátossága, hogy csak igen nehezen szorítható az államhatárok keretei közé. Ezen határokon átnyúló jelleg teszi lehetővé alapvetően a 3

felhasználók számára, hogy figyelmen kívül hagyják a szerencsejáték-monopóliumot, és valamely onlinekaszinó ban vegyen részt szerencsejátékban. A virtuális tér és az internet megjelenésével egyidejűleg ezen kedvtelés gyakorlására a játékosnak korlátlan lehetősége nyílik, és így a lehetőségek megnyílásával párhuzamosan a másik oldalon az állami ellenőrzés színtere fokozatosan beszűkült. Monopólium vs. szolgáltatás szabadsága Napjainkban amikor a póker közvetítések ismét reneszánszukat élik, köszönhetően nem utolsósorban a kiérdemesült táncdalénekesünk által nyújtott közvetítéseknek, úgy gondolom érdemes kicsit megvilágítani azt, hogy milyen módon próbálja meg valamennyi állam kormánya ezen a rendkívül jövedelmező üzletág feletti ellenőrzést minden erővel megszerezni és megtartani. Tekintettel arra, hogy az extraprofittal járó online szerencsejátékból származó bevételek az állami költségvetés helyett nemritkán valószínűsíthetően bűnözői csoportoknál landolnak, és tekintettel arra, hogy a jogalkotó előtt nyitvaálló szabályozási eszközök a virtuális tér kitágulásával egyidejűleg fokozatosan beszűkültek, ezért mint ultima ratio jogpolitikai elv, az online szerencsejáték kriminalizálása is megjelent, amely bizonyos esetekben mind a felhasználót, mind pedig a szolgáltatót sújthatja. Jelen szakdolgozatban kitérek ezen kriminalizálási elvekre, illetőleg ezen elvek kritikájára is. A jelen dolgozat alapját képezőjogi szabályozások jogpolitikai motívuma minden esetben a szerencsejáték és ezen belül az online szerencsejáték- feletti irányítás, ellenőrzés megszerzése az állami bevételek és adóbevételek és egyéb társadalmi tényezők feletti kontroll megszerzése, növelése céljából. Történelmi, társadalmi kitekintésként megállapíthatjuk, hogy a szerencsejáték már az ősidőktől kezdődően az emberiség egyik legkedveltebb szórakozása volt. A só, a dohány, a telekommunikacio es a frekvenciagazdalkodasmellett az európai jogokban a szerencsejátek is a történelmi monopoltevekenységek közé sorolható. Az állami monopolizálásnak több oka is 4

volt; egyreszt fiskális szempontok játszottak közre, másresztcél voltaz is,hogy a lakosságotaz adott szolgáltatással vagy termékkel - (pl. frekvenciak) ellássák. A monopóliumok hátránya viszont, hogy a monopolizalt szolgáltatások arai a fogyasztók felé bizonyos esetekben mestersegesen magasan tarthatóak, mivel nem volt jelen másik vetélytars, a piacról teljesen hiányzott a verseny. Ez a jogi helyzet es a nemzeti piacokra a monopóliumok révén fennálló belépési korlátok az EU-tagállamokban az európai gazdasági térség alapelveivel gyakran rem összeegyeztethetőek. Ennek következményeképpena tagállamokbanaz EU nyomására az elmúltkét évtizedbena legtöbbmonopó liumot eltörölték. Amint az köztudott a szerencsejátékmonopólium még számos tagállamban érvenyben van. Igy különösen Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Finnországban es Ausztriában állami monopólium a szerencsejátek, azonban az egyes tagállamokban teljesen eltérőa nemzeti szerencsejáték-monopó liumok megítélése. Játékszenvedély Jelen dolgozatnak nem kiemelt tárgya, de tekintettel arra, hogy valamennyi jogszabály bevezetője indokolásában fontos tényezőként szerepel, ezért fontos kihangsúlyozni, hogy a virtuális játéktér kiszélesedése egy másik igen fontos társadalmi problémát vetett fel, mégpedig a szenvedélybetegség kérdését. Az egyes nemzeti szerencsejáték-monopóliumok feleadata a szenvedélybetegségek feletti kontroll, amint ezen feladat visszatükröződik az Európai Unió dokumentumaiban és az Európai Birósag észrevételeiben is. A játékosok megóvásával kapcsolatos felelősség es a nemzeti szerencsejáték-monopólium védelme érdekében az EU-tagállamok törvényhozói ezért olyan szabályozást építettek ki, amelyben a szerencsejáték monopóliumot veszélyeztetőkülföldi szerencsejátékok ajánlása és reklámozása tilos és büntetendő. Ugyanezen okból például Ausztriában azt a jatékost is büntetéssel fenyegetik, aki egy külföldi online kaszinóban játszik, es ezzel szegi meg a szerencsejátékmonopó liumot. **** 5

Valamennyi a Bevezetőben vázolt problémakör felmerülésére az átlagember számára egyetlen válasz létezik, nevesítve pedig az, hogy az online szerencsejáték szabályozására egy a jelenleginél sokkal hitelesebb és szakszerűbb megoldást kell nyújtani a kormányzati szerveknek, hiszen a jelenlegi szabályozás fenntartásával sem az állami (adó)bevételek nem fognak növekednek, sem pedig az esetleges új cégek gazdaságélénkítőhatása nem lesz megtapasztalható, társadalmi szinten, habár jelenleg erre vonatkozó hiteles kimutatás még nem hozzáférhető, az online szerencsejáték mentálhigiéniás problémákkal küszködő áldozatainak, azaz a szenvedélybetegeknek a száma fog drasztikusan megemelkedni. 6

I. A MAGYAR SZABÁLYOZÁS Mielőtt kitérnék a hazai szabályozás részletes bemutatására, érdemes megismerni a szerencsejátékok felügyeletének struktúráját, amelynek élén a Szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. tv. (Szjt.) értelmében a 2007. január hó 1. napjáig önálló Szerencsejáték Felügyelet állt, amely a 2007. január 1. napját követően a 2006. évi CXXXI. tv. rendelkezéseinek megfelelően az APEH szervezetrendszerébe beolvasztásra került, így jelenleg a magyar szerencsejáték piac felügyeletét az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal látja el. 1 A Szerencsejáték Felügyelet egy önálló főosztályként él tovább az APEH keretében. 2 Szerencsejáték Felügyelet (APEH) tevékenysége, jogköre Az Szjt. 36. (1) bekezdése szerint az állami adóhatóság törvényességi felügyeletet gyakorol a szerencsejátékok szervezése felett. Ennek keretében folyamatosan ellenőrzi, hogy a tevékenység a jogszabályoknak, az engedélyeknek, a játéktervnek megfelel-e. A jogszabály meglehetősen széles jogkörökkel ruházta fel a hatóságot, beleértve azt is, hogy az állami adóhatóság az ellenőrzési feladatok ellátására könyvvizsgálót vagy egyéb szakértőt bízhat meg. Az állami adóhatóság alkalmazottja valamint az állami adóhatóság által megbízott könyvvizsgáló, illetőleg a szakértő az ellenőrzési eljárás során hivatalos személynek minősül. A törvény értelmében az állami adóhatóság jogosult a szerencsejáték- 1 Megjegyezni kívánom, hogy a jelen szakdolgozat készítése során felmerült bennem a kérdés, amely kérdés létjogosultságát a Szerencsejáték Felügyelet munkatársával készített beszélgetés számomra megerősített, amely szerint a Felügyeletnek az APEH szervezetébe történőbeolvasztása a szervezeti racionalizálás mellett nem a szerencsejátékból származó bevételek feletti teljes kontrollt szolgálja-e? 2 Szjt. 7. (1) bekezdés Az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezés állami törvényességi felügyeletét látja el, tevékenységének célja a szerencsejáték-piac zavartalan és eredményes működésének, a játékosok érdekei védelmének, továbbá a szerencsejáték-piaccal szembeni bizalom erősítésének érdekében a szerencsejáték-szervezők joggyakorlásának elősegítése és a szerencsejáték-piac folyamatos felügyelete. 7/A. (1) bekezdése értelmében Az állami adóhatóság a hatósági engedélyezési, ellenőrzési és bírságolási eljárása során - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerint jár el azzal, hogy újrafelvételi és méltányossági eljárásnak, valamint fizetési kedvezmény engedélyezésének nincs helye. A bírság végrehajtására az adózás rendjéről szóló törvény szabályai az irányadóak azzal, hogy fizetési halasztásnak, részletfizetés engedélyezésének, valamint méltányosság alapján mérséklésnek, illetve elengedésnek nincs helye. A szerencsejátékkal kapcsolatos hatósági eljárásban a Ket. 160-163. -aiban foglalt elektronikus ügyintézést nem kell alkalmazni. 7

szervezést, illetve az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet érintőkimutatásokat, adatokat, bizonylatokat, vizsgálati anyagokat bármikor bekérni, azokba betekinteni, illetve helyszíni vizsgálatot tartani. Az ellenőrzött szervezet vagy személy köteles a tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásra, valamint köteles biztosítani a tevékenységre vonatkozó hatósági jelzések ellenőrzésének lehetőségét. Az állami adóhatóság ellenőrzési szabályzatában határozza meg az ellenőrzés módját, gyakoriságát, személyi és tárgyi feltételeit. A Szerencsejáték Felügyelet állami adóhatóságba történőolvadása miatt az egyes hatósági eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket módosítani kellett. 2007. január 1-jétől a szerencsejátékok felügyeletével összefüggésben kiszabott bírság végrehajtására az adózás rendjéről szóló törvény szabályai az irányadók, továbbá elektronikus ügyintézésnek csak akkor van helye, ha azt jogszabály az ügy típusának megjelölésével megengedi. Az SZjt indokolása szerint a Felügyelet hatósági eljárása 4 szakaszra tagozódik: engedélyezési, ellenőrzési, bírságolási és nyilvántartási eljárásra. Az SZF piacfelügyeleti tevékenységére tekintettel (Ket. 13. (2) bekezdésének d) pontja) az SZF engedélyezési, ellenőrzési és bírságolási eljárásaiban indokolt a Ket.-től való eltérés lehetőségének a biztosítása. Eljárása során az SZF a Ket. általános szabályaitól eltér abban is, hogy határozatai a jövőben sem fellebbezhetőek meg, ez alól továbbra is csak a bírságot kiszabó határozatok maradnak kivételek. Az engedélyezési, illetve ellenőrzési eljárások során benyújtandó nyilatkozatok, igazolások, a személyi megfelelőséget alátámasztó dokumentumok nagyságrendje, illetve azok megjelenési formája (pl. adóhatósági igazolások, erkölcsi bizonyítvány, cégkivonat stb.) nem teszi lehetővé ezekben az eljárásokban a Ket. 160-163. -aiban meghatározott elektronikus ügyintézést. Az SZF a szakhatósági állásfoglalások és a más hatóságoktól származó adatigazolások megkérése esetén vállalja az elektronikus ügyintézés alkalmazását. Az engedélyezési, ellenőrzési és bírságolási eljárásokban, azok volumene (az SZF évente kb. 50.000 engedélyt ad ki), illetve az ellenőrzési eljárás sajátosságai (a felügyeleti ellenőrök is kizárólag adott napon értesülnek az ellenőrzések helyszínéről) miatt az SZF mellőzi a Ket. által előírt értesítési kötelezettséget. 8

A Ket. 17. (4) és (6) bekezdése, 86. (1) bekezdése szerint - összhangban a személyes adatok védelméről és a közérdekűadatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3. (3) bekezdésével - a közigazgatási szerv személyes adat megismerésére, kezelésére, nyilvántartására, továbbítására csak akkor jogosult, ha azt törvény megengedi. A szerencsejáték piac Magyarországon az elmúlt években A szakdolgozat elkészítésekor a 2005. évi adatok álltak rendelkezésemre, amely alapján a magyar szerencsejáték piac szereplői a központi költségvetésnek 99,9%-os adózási fegyelem mellett 67,5 milliárd forint játékadót, 15,7 milliárd forint személyi jövedelemadót, összesen 83,2 milliárd forintot fizettek be 3. A magyar szerencsejáték piac bipolusú, amelynek egyik oldalán a monopol helyzetben lévő Szerencsejáték Zrt. áll, a másik oldalán pedig több ezer, engedéllyel rendelkezőkisebb játékszervező 4 (javarészt pénznyerőautomatát üzemeltetővállalkozás). Magyarországon a Szerencsejáték Zrt. monopóliumot élvez a sorsolásos játékok és a fogadásos játékok terén (kivéve a lóversenyfogadást) 5. 3 A szakirodalom összehasonlításképpen a következőpéldát hozza fel. 2004. évben a hazai szerencsejáték piac által generált állami bevétel (játékadó és személyi jövedelemadó) 71,73 Mrd. Ft volt, szemben az akkori MATÁV csoport által generált összes állami adó és járulékbevétel (TB, iparűzési adó, ÁFA, TAO) 98,42 Mrd. Ft. volt ugyanebben az évben. A szerencsejáték piac adóbevételei a központi költségvetés bevételi oldalának 1,14% -át tették ki. 4 Az Szjt. 35. 15. pontja szerint 15. Szerencsejáték-szervező: a) az 1. (3) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytató koncessziós társaság, az állami játékszervező, a 100%-ban az állami játékszervezőtulajdonában lévőgazdasági társaság és az állam többségi részesedésével működőgazdálkodó szervezet, a liberalizált tevékenység gyakorlására létrehozott gazdasági társaság, valamint b) a 16. -ban és - a 12. tekintetében - a 23. -ban meghatározott tevékenységet folytató szervezet vagy személy. 5 Szjt. 3. (1) A nem liberalizált szerencsejátékok szervezését a) a 100%-ban a Magyar Állam tulajdonában lévő, szerencsejáték-szervezőtevékenység rendszeres folytatására létrehozott gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: állami játékszervező), továbbá az állami játékszervezőkizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság, illetve az állam többségi részesedésével működőgazdálkodó szervezet végezheti, b) e tevékenység gyakorlásának jogát az állam koncessziós szerződésben időlegesen másnak átengedheti. (3) A számsorsjáték és - a lóversenyfogadás, valamint a bukmékeri rendszerűfogadás kivételével - a fogadás szervezésére kizárólag az állami játékszervezőjogosult. 9

Online szerencsejáték a hazai jogrendszerben Terminológia A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 1. (1) bekezdése szerint szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékűnyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ. A törvény rendelkezései értelmében (1. (2) bekezdés) a fogadás is szerencsejátéknak minősül. Az Szjt 14. alapján a szerencsejátékok fajtái a következőképpen kerültek nevesítésre: a) sorsolásos játék, b) nem sorsolásos játék, c) pénznyerőautomata üzemeltetése, d) kaszinójáték, e) fogadás. Online szerencsejáték vs. Hírközlőeszközök és rendszerek által szervezett szerencsejáték Tekintettel arra, hogy a konvergenciafolyamatok a szerencsejáték iparba is betörtek, így a különböző platformok útján szervezett szerencsejátékok minősítésére és a részvétel szabályozására a jogalkotónak törvényi szintűszabályozásban kellett megadnia a választ. Az Szjt. Fogalomrendszerében az ún. online szerencsejáték, mint terminológia nem létezik, hiszen az Szjt. 1. (5) bekezdése a Hírközlőeszközök 6 és rendszerek által szervezett szerencsejáték fogalma került meghatározásra. 6 Hírközlőeszköz és rendszer az Szjt. 37. 17. pontja szerint: bármely olyan eszköz és rendszer, amelynek alkalmazásával a játékos a törvény hatálya alá tartozó játékokban részvételi jogosultságot keletkeztetőnyilatkozatot vagy cselekményt tehet. Ilyen különösen a címzett vagy címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlapja, a katalógus, a telefon, az automata hívókészülék, a rádió, a videotelefon, a videotex (mikroszámítógépképernyővel) billentyűzettel vagy érintőképernyővel, az Internet, az elektronikus levél (e-mail), a távmásoló (telefax) és televízió. 10

Az Szjt. szerint online szerencsejáték szervezési tevékenység kizárólag a törvény előírásainak megfelelően folytatható. Online szerencsejátékban való részvételre ajánlatok közzétételéhez a felügyeleti szerv (állami adóhatóság) engedélye szükséges. Hírközlőeszközök és rendszerek által szervezett szerencsejáték engedélyezése Az Szjt. alapján a hírközlő eszközök és rendszerek által szervezett szerencsejáték szervezőnek az állami adóhatóság felé igazolnia kell, hogy a) az adott tevékenység kockázati tényezőiről a játékosokat távközlési eszközökön és rendszereken keresztül megfelelően tájékoztatja, b) a játékosok személyes adatai, valamint egyéb, személyhez fűződőjogai védelmét biztosítja, c) a véletlen elemeket az elektronikus játékrendszerek auditálása alapján biztosítja. Amennyiben a távközlési eszközök útján szervezett sorsolásos akcióban emelt díjas szolgáltatás útján lehet részt venni az alapdíj és az emelt díj közötti különbség tétfizetés, és az Szjt. 1. -ának (1) - (2) bekezdése szerinti egyéb feltételek fennállása esetén az akció szerencsejátéknak minősül. Az ilyen jellegű játékokat tartalmazó bejelentéseket kiemelt figyelemmel kísérte és kezelte a Szerencsejáték Felügyelet. Ezen a ponton szeretnék visszautalni a korábbiakban előadottakra, amelyek szerint a fogadásos és sorsolásos játékok (kivéve a lóverseny) állami monopólium. A törvény tehát az állam tulajdonában álló szerencsejáték szervezőre tekintettel írja előa kötelezőszabályokat. Hazai online szerencsejátékok A Szerencsejáték Zrt. által szervezett számsorsjátékokat a Luxor kivételével,valamint a Totó és a Góltotó totalizatőri fogadásokat az Interneten, telefonon és sms-en keresztül is lehet játszani. Jelenleg Magyarországon már minden harmadik sportfogadás már az interneten zajlik Magyarországon A hazai sportfogadási piac jelenleg mintegy 19 milliárd forintra tehető, ebből a Szerencsejáték Zrt. (SZZRT) online még mindig nem játszható tippmixe 12 11

milliárddal veszi ki részét. Mindez azt is jelenti, hogy a Sportingbet és az ugyancsak magyar nyelvűonline fogadóportált működtetőbetandwin.com, valamint az Expekt.com hétmilliárd forinton osztozik. A Sportingbetnek jelenleg már több mint 23 ezer felhasználója van, a társaság jelzése szerint általában kétezer regisztrációval bővül havonta, míg naponta 8-900- an vesznek részt a sportfogadásban, és 5-600-an pókereznek. Egyes becslések szerint csak a labdarúgó-világbajnokság kapcsán akár egymilliárd fontot is eljátszottak a magyar sportfogadók. Érdekes tanulmányozni az internetezők szokásait is. 2005. februárjában 7 nagyobb európai országban elvégzett kutatás alapján 14 millió európai, vagyis az otthonról internetezők 14%-a látogatott el valamelyik online - szerencsejáték oldalra. Magyarországon a jogszabályi környezetből is adódóan nincs megbízható adat az online játékosok számáról (becslések szerint 2005. június végén a Sportingbet regisztrált ügyfeleinek száma meghaladta a 10.000-et), de minden bizonnyal több milliárdos éves piac. A legnépszerűbb az onlien kaszinó, ezt követik a sportfogadások. Internetes fogadások értéke a teljes hazai sportfogadási piac 2-3%-a. Tilalmak a magyar szabályozásban Amint az a fentiekben előadott felsorolásból is kitűnik a klasszikus online szerencsejátékok (online póker, online kaszinók) szervezése az Szjt. rendszerében abszolút tiltás alá esik. Tekintettel arra azonban, hogy az ilyen játékokban történőrészvétel és a játékokból eredő nyeremények kifizetése banki tranzakciók nélkül lehetetlen volna, a jogalkotó a tilalom és szankciórendzsert ki kívánta terjeszteni a tranzakciókban részt vevőpénzintézetekre is. Ezen túlmenően ugyanezen szándéktól vezérelve egyfajta cenzúrát próbált bevezetni a hirdetéspiacon is, oly módon, hogy útját kívánta állni annak, hogy az online szerencsejáték szervezői hirdetési felületeket helyezhessenek el. 2005. évi LXXXIV. tv. által bevezetett korlátozások A hatályos törvény szabályozás szerint az engedély nélküli szerencsejátékban történő részvételre vonatkozó ajánlatok közzétételében, illetve elfogadásában a pénzügyi szervezetek 12

és a hírközlési szolgáltatók nem működhetnek közre, ilyenekhez nem nyújthatnak technikai támogatást. A törvény szerint nem folytatható külföldön szervezett szerencsejátékban történőrészvételre Magyarországon értékesítési, szervező, közvetítő tevékenység, valamint külföldi szerencsejátékhoz kapcsolódó reklám vagy propagandatevékenység. A reklámtilalom megsértéséért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője is felelős. A törvény a szerencsejátékok közül az online-szerencsejátékok esetén a kaszinót külön is nevesíti, amikor úgy rendelkezik, hogy a kaszinó hírközlőeszköz és rendszer útján nem működtethető. A játékkaszinó működtetése során kaszinójáték hírközlőeszköz és rendszer útján nem folytatható. Tekintettel arra, hogy az online-szerencsejáték Magyarországon nem engedélyezett, pontosabban azt bizonyos megszorításokkal kizárólag állami szerencsejáték szervező végezheti, a törvény az online-szerencsejátékok pénzügyi tranzakcióiban közreműködőkre is kiterjeszti a jogi korlátozást. A 2006. januárban bevezetett módosítása alapján 500 ezer és 10 millió forint közötti, megemelt összegűbírsággal sújthatók azok a bankok, amelyek teljesítik az olyan átutalási megbízásokat, melyek a Magyarországon engedéllyel nem bíró szerencsejátékokkal kapcsolatosak, azaz például az online pókerre vagy sportfogadásra feltett pénzeket, vagy éppen ezeken nyert összegeket mozgatnak. A fenti korlátozásokat a 2005. évi LXXXIV. tv. vezette be 2005. november hó 1-i hatálybalépéssel. A jogalkotó álláspontja szerint a tilalmak nem érintik az EU szolgáltatások szabad áramlásának elvét, mivel az EK Szerződés közrendi vagy közbiztonsági okokból engedi a másik tagállamból eredőszerencsejáték szervezés és annak reklámozása korlátozását. A nyilvánvaló gazdasági érdek mellett a jogalkotó a fogyasztóvédelem, a játékfüggőség elterjedésének megakadályozására hivatkozott, amely az Európai Unió gyakorlatában egyre 13

nagyobb szerepet kap. Ehhez igazodva, a szenvedélybetegség kockázatának minimalizálása érdekében, a törvény előírta a szervezőnek erre vonatkozó külön tájékoztatási kötelezettségét. A törvény hivatalos indokolása szerint a bírságolási szankció alanyi körét pontosabban és egyértelműen rendezte a törvény annak érdekében, hogy az megfelelően visszatartó hatást tudjon kiváltani a szerencsejáték szervezőnek nem minősülő(pl. tiltott szerencsejáték szervezésére irányuló reklám, propaganda tevékenységet végzőtársaság), azonban a törvény előírásaiba ütközőmagatartást tanúsítók körében is. A törvény az illegális szerencsejáték szervezés ellenőrzése során a tényállás tisztázása érdekében megtett felügyeleti intézkedések betartásának jogszabályi hátterét teremtette meg, amely szerint nem csak kifejezetten a szerencsejáték szervező, hanem az ilyen tevékenységben közreműködők is kötelessé váltak a tényállás tisztázását elősegíteni, ennek nem teljesítése esetén szankcionálhatókká váltak. A szigorítás eredményei / kudarcai (?) Az Szjt. fenti pontban meghatározott szigorítása óta eltelt csaknem két év elteltével sok szakember álláspontja szerint a szigorítás nem váltotta be a hozzáfűzött eredményeket. A szigorítást követően a bankok természetesen nem tettek bejelentéseket illegális kifizetések, tranzakciók tekintetében az online fogadóirodák pedig valamennyi sportközvetítés kiemelt támogatói 7. Amikor pénzintézeti szektor képviselői az online szerencsejátékról nyilatkoznak minden alkalommal kiemelik, hogy a törvény módosítás előkészítésének menetéből teljesen kihagyták a bankokat, illetve a Magyar Bankszövetséget, sikerült olyan normaszöveget elfogadni, amit a pénzintézetek jelenleg sem tudnak értelmezni. 7 Az intemet határokony átnyúlásánakés a fenti szankcionálásnak összevetésévelegyidejűleg felmerul a kérdés, hogy milyen feltételeket lehet szabni a külföldi on-line kaszinók ajánlataira. Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy online kaszinó weboldalának, hogy kétségetkizáróan alkalmas legyenarra, hogy valamely, szerencsejátek-monopóliummal rendelkező tagállam potenciális jatékosát jatékra csábítsa. További probléma a szerencsejátek-ajánlatok es külföldi online kaszinók reklámjának tiltásával összefiiggésben a külföldi online kaszinók honlapjára vezetőlinkek elhelyezése. Különösen akkor, ha a linket elhelyezőhost egy olyan államban talalható,amelyben a szerencsejátek ailami monopólium alá esik. 14

Nem véletlen természetesen az sem, hogy a Szerencsejáték Felügyeletet beintegrálták az APEH szervezetébe, hiszen így az egyes vizsgálatok, ellenőrzések komplex módon több elemre is kiterjedhetnek. Természetes, hogy az online szerencsejátékból eredő nyeremények és a szervezőknél lecsapódó nyereség felkeltette az adóhatóság figyelmét. Az online szerencsejátékból származó nyeremények az adóhatóság tájékoztatója szerint önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősülnek, ami után adózni kell. Az internetes játékból származó jövedelem minden esetben Magyarországon adózik, függetlenül attól, hogy a játék szervezője magyar vagy külföldi, s továbbá attól, melyik országban nyitottunk bankszámlát - tájékoztattak az APEH-nél. Az adóhatóságnak csak abban az esetben van könnyűdolga, ha külföldön adót vonnak le a szerencsejátékból származó jövedelemből, ekkor ugyanis az APEH megkapja a társszervezettől azoknak a magyaroknak a listáját, akiknek külföldön keletkezett bevétele. Így már elméletileg könnyen ellenőrizhetők lennének azok, akik az interneten játszanak, azt azonban az APEH-nél is elismerték, hogy általában csak szúrópróbaszerűellenőrzésen bukhat meg a jövedelmét eltitkoló szerencsejátékos. Emlékezetes eset volt az, hogy a Sportingbet Magyarországon azzal toborzott fogadókat, hogy a nyereményekből nem von le adót. Igaz, a cég maga sem kíván sem játék, sem nyereményadót fizetni, mondván székhelyük nem Magyarországon van. Az online óriás azt is vállalta, hogy az ügyfelek számláján végrehajtott átutalásokról, egyéb személyes adatairól harmadik félnek, állami szerveknek nem ad ki információt. Annak ellenére, hogy egyes szakértők szerint a módosítás vagy szigorítás kudarcot vallott, bizonyos esetek nagyobb visszhangot váltottak ki például az az eset amikor a Szerencsejáték Felügyelet 500 ezer forintos bírsággal sújtotta a Provimar Kft.-t, amely az angliai Sportingbet nevű, adómntes nyereményeket kínáló internetes szerencsejáték óriáscégnek foglal le rendszeresen reklámfelületeket. A társaság az unió belsőpiaci bizottságához fordult az eljárás miatt. Hazai szabályozás vs. EK szerződés 15

A szerencsejátékokra vonatkozóan jelenleg az EK Szerződés szolgáltatásnyújtás szabadságára és a vállalakozások letelepedésének szabadságára vonatkozó általános rendelkezésein kívül nincsenek egységes közösségi jogi előírások. Jelenleg folyamatban van a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv tárgyalása, de a szerencsejátékokkal kapcsolatos tevékenység kikerülhet az irányelv hatálya alól. Az Európai Bíróság esetjoga alapján a szolgáltatások nyújtásának szabadságát a tagállamok a nemzeti jogukban feltételekkel (pl. nem diszkriminatív, arányos, igazolható szabályozás) korlátozhatják. A kontinentális EU tagállamok nemzeti szabályozására többnyire jellemzőa nem liberalizált szerencsejáték piacon az állami monopólium megléte, a szerencsejátékkal kapcsolatos tevékenységek hatósági engedélyhez kötése és a határon átnyúló tevékenységek korlátozása. Az online szerencsejáték piac legnagyobb szereplői szerint az online szerencsejátékok határon átnyúló szolgáltatásának korlátozása sok esetben ellentétes az EU Római Szerződés szolgáltatások szabad mozgására vonatkozó alapelvével is. A kérdésben további jogviták várhatók. Online szerencsejáték magyarországi jövője A jelenlegi szigorú magyar szabályozás kikényszerítésére semmilyen eszköz nem áll rendelkezésre. A bankoknak aligha kell tartaniuk attól, hogy az utalásokért most az 500 ezer és tízmillió forint közötti bírság érkezik. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ugyanis már korábban jelezte, nem tud arról, hogy ellenőriznie kell a rendelkezés betartását, és mivel nem ismernek olyan végrehajtási rendeletet, mely a törvénymódosítás kapcsán ezt hatáskörükbe utalná, nem is készülnek erre. Csak érdekességképpen: hasonló a helyzet az "illegális játékok".hu-s doménneveinek regisztrálásával kapcsolatban is. Miközben a regisztrátor nem tudja és nem is feladata ellenőrizni azt, hogy egy adott domént milyen célra kérnek, a tiltás -- külföldi szerencsejáték nem kaphat.hu-s domént -- elvileg rá is vonatkozik. Ha sikerülne is érvényt szerezni az utalások a játékosok és persze az érintett cégek szerint is teljesen felesleges tiltásának, az is csak apróbb kellemetlenséget jelentene: aki játszani akar, egyszer átmegy valamelyik határ túloldalára, és ott nyit bankszámlát. Ezt sokan már most is megteszik, de jellemzően inkább az adóellenőrzéstől való félelmükben. 16

Ahogy azt korábban jelezte, a Sportingbet az Alkotmánybíróság előtt megtámadta a törvényt, mivel a tiltás szerinte ellentétes az uniós jogszabályokkal. 17

II. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS A dolgozatom második részében az online szerencsejáték piacának nemzetközi történetével, annak rendszerével, a szabályozással, ezen belül is az EU. Szabályozásával szeretnék foglalkozni. A közelmúlt eseményeiből néhány nagy port felvert francia és olasz bírósági ítéletet vizsgáltam meg, amelyek bírósági döntések kihatással lehetnek az egész uniós szabályozás jövőjére. Az online-szerencsejáték piac nemzetközi szereplői és a növekedés kezdeti üteme (2002-2004) 2002. évben az online-szerencsejáték piac 1,5%-ot (3,3 Mrd USD) tett ki, amely 2004-ben ez a részesedés már 3-5%-ra nőtt (6,6 Mrd $). Más források szerint az online-szerencsejáték piac már 2004-ben 8,2 Mrd $ összbevételt generált, így kb. 3%-ot hasított ki a teljes 243 Mrd $-os világszintűszerencsejáték piacból. A becslések szerint csak az online póker piaca a 2002-es 92 millió $-ról 1 Mrd $-ra nőtt 2004-re. Az online szerencsejáték piacon pillanatok alatt sikeres vállalkozások nőttek ki szinte a semmiből (Party Gaming, Sportingbet, Betandwin stb.) A sportfogadások mellett dinamikusan emelkedik az online póker forgalma is: amíg 2002- ben még csak 92 millió dollárért pókereztek a neten, addig 2004-re már több mint egymilliárdot költöttek el hasonló céllal. Az online piac nemzetközi szereplői (Sportingbet, Betandwin) Sportingbet A világ legnagyobb online sportfogadással és játékkal foglalkozó csoportját 1998-ban alapították, a londoni tőzsdén pedig 2001-től jegyzik. 18

A csoport stratégiai akvizíciókon keresztül több mint 30 lokalizált branddel jelen van az Egyesült Államokban, Európában és Ausztráliában (200 országból 2,5 millió regisztrált felhasználó) A csoport a 2005. július 31-gyel zárult pénzügyi évben 40,8 millió fontos (14,8 Mrd forint) adózás előtti eredményt ért el 1,53 milliárd fontos forgalom mellett Sportingbet Magyarországon A Sportingbet hivatalos álláspontja szerint a hatályos magyar törvények szerint magyar állampolgárok ugyanakkor teljesen legálisan használhatnak külföldi sportfogadási oldalakat, hiszen az internetes fogadások esetén a fogadás helyszíne az ajánlatot adó telephelye, azaz jelen esetben Anglia. Így a Sportingbet nem szolgáltat Magyarországon. Ami a Szerencsejáték Felügyelet számára problémát jelent, az, hogy az 1991-es szerencsejáték-törvény szerint külföldön szervezett sportfogadás Magyarországon nem hirdethető. Az európai uniós csatlakozást követően azonban a Magyarország által is aláírt római egyezmény szerint a tagországok között nem korlátozható a szolgáltatások nyújtása és reklámozása, így a Sportingbet véleménye szerint hirdethető tevékenységük. Tavaly egyébként precedens értékűdöntést hozott az Európai Bíróság, amikor egy - több ország kormánya által indított - perben kimondta, hogy nem korlátozható a sportfogadás nyújtása a tagországok között. Igaz, a dánok fellebbeztek, a végleges döntésre még várni kell. A magyar szerencsejáték piacra 2004. júniusában lépett be online sportfogadással, kaszinóval, pókerrel és egyéb onlien játszható játékokkal. Fél év alatt nagyságrendileg nagyobb bevételt ért el, mint az Szerencsejáték Rt az internetes, sms-es és telefonos játékaiból (az SZRT 213 millió Ft-os árbevételt ért el ezekből 2004-ben). Betandwin A betandwin csoport Európa egyik vezetőonline sportfogadó és játék szolgáltatója (alapítva 1999-ben, 2000-től jegyzik a bécsi tőzsdén). A betandwin brand mellett 11 további sportfogadási és kaszinó weboldalt működtet, mindegyik külön piacra/régióra lokalizált (pl. skandináv, török) területen. A csoport 2004 végére több mint 370.000 regisztrált felhasználóval rendelkezett és 856 millió eurós forgalmat bonyolított. Magyarországon a 19

Betandwin 2005. április óta van jelen Európa legnagyobb online sportfogadás kínálatával, illetve online kaszinóval, pókerrel és egyéb játékokkal Szabályozás az egyes országokban A szabályozási megközelítések Maximális játékos védelem a részletekre is kiterjedőszabályozás, amely kiterjed a fair üzemeltetés szabályozására, a pénzmosás kérdéseire, a tesztelésre, az alkalmazottakkal kapcsolatos követelményekre stb. Közepes, illetve magas adóztatás. (Európa, különösen Nagy-Britannia) Laissez-faire flexibilis megközelítés, amelynek célja a játékszervezők vonzása, alacsony belépési korlátokkal, kedvező licencdíjakkal. Alacsony vagy minimális adóztatás. Némileg az önszabályozásra épít. (Karibi térség, Közép-Amerika) Tolerancia szabályozatlan módon engedi szerencsejátékok szervezését az Interneten.(Costa Rica) Teljes tiltás az internetes szerencsejátékok néhány vagy összes formájának teljes tiltása. (USA) Szabályozás az egyes országokban Az EU tagállamok a szabályozás szempontjából a következőkategóriákba sorolhatóak: o Az online szerencsejátékot külön szabályozó országok: Nagy-Britannia, Málta, speciális jogi státuszú területek (Gibraltár, Alderney, Guersey, Isle of Man, Aaland-szigetek, tengeren túli területek); Az online szerencsejátékot az offline szerencsejátékkal együtt szabályozó országok o : kontinentális Európa, ide tartozik Magyarország is; o Az online szerencsejátékot szigorúan tiltó országok: Skandinávia; 20