Hagyományos és újszerű törésvonalak a kelet-közép-európai városfejlődésben Széchenyi István Egyetem Regionális Tudományi és Közpolitikai Tanszék Kis- és középvárosok szerepe a területi fejlődésben A Magyar Regionális Tudományi Társaság XIV. vándorgyűlése Nagyvárad, 2016. szeptember 15-16.
A kelet-közép-európai regionális központok fejlődési sajátosságai Fő vizsgálati kérdések: A hazai regionális központok pozicionálása a makro-regionális térben A materiális és immateriális tényezők szerepének súlyozása, illetve a köztük fennálló interakciók vizsgálata Az átalakulás tipizálható dinamikus elemeinek megragadása Módszerek: Másodlagos adatelemzés a régió 100 000 lakosúnál nagyobb városaira vonatkozóan Öt dimenzió (gazdasági, humán, társadalmi, kulturális, infrastruktrális) Első lépésben hagyományos mutatóképzés és klasszifikáció 2 Date: 2016.10.04.
Az eltérések két szintje Nyugat-kelet A városfejlődés eltérő bázisai Megkésettség Területi munkamegosztás Területi instabilitás Államszocialista berendezkedés Belső Két- vagy háromlépcsős régió Az államterületek változása Az erőforrások koncentrációja a nagyközpontokban A második szint eltérő súlyai A régióközpontok helye a fejlesztéspolitikában Bekapcsolódás a globális hálózatokba 3 Date: 2016.10.04.
A vizsgált városok 4 Date: 2016.10.04.
A vizsgált dimenziók Gazdasági Gazdasági szervezetek Szolgáltatások Idegenforgalom Társadalmi Demográfiai folyamatok Civil szervezetek Humán Intézményi háttér K+F és high-tech ágazatok Munkaerő képzettsége Kulturális Intézmények megléte Kulturális fogyasztás Aktivitás, részvétel Dátum: 2016.10.04. 5
A ranglista legmagasabb pont legalacsonyabb pont Salzburg 14,07 Pitesti -5,50 Innsbruck 14,05 Baia Mare -5,73 Graz 9,71 Ploiesti -5,73 Krakkó 7,72 Craiova -5,82 Brno 5,92 Galati -6,26 Poznan 5,87 Bacau -6,39 Linz 5,48 Satu Mare -6,39 Wroclaw 5,36 Botosani -6,74 Olomouc 5,07 Braila -7,17 Plzen 4,85 Buzau -7,57 6 Date: 2016.10.04.
A regionális központok erősorrendje Dátum: 2016.10.04. 7
Elsődleges klaszterek 1. klaszter (2 város): A kulturális és intézményi tőke kimagasló mértéke 2. klaszter (8 város): A központi funkciók teljes skáláját birtokló, és kiegyensúlyozott tőkekészlettel rendelkező városok. 3. klaszter (29 város): Megfelelő gazdasági potenciál, az immateriális erőforrások alacsony mértékű diverzifikációjával. 4. klaszter (27 város): Városok elégtelen immateriális erőforrásokkal. 5. klaszter (15 város): Leszakadók, szignifikánsan átlag alatti pozíciók minden dimenzióban. 8 Date: 2016.10.04.
Elsődleges klaszterek 1 2 3 4 5 9 Date: 2016.10.04.
Elsődleges differenciáló tényezők Általánosítható tendenciák: Mérethatás Nemzeti hatás Nyugat-kelet lejtő Egyedi irányok: A hazai városhálózatban tapasztalható féloldalasság a makroregionális térben is fennáll 10 Date: 2016.10.04.
Egyensúlytalan fejlődés nyugatkelet lejtő Dátum: 2016.10.04. 11
A tőkekészlet nemzeti sajátosságai 100% 350 90% 80% 315 300 70% 60% 246 250 200 50% 40% 188 172 165 146 142 150 30% 100 20% 10% 50 0% Ausztria Csehország Lengyelország Magyarország Horvátország Románia Bulgária gazdasági humán társadalmi kulturális relatív pozíció 0 Dátum: 2016.10.04. 12
0,352 0,619 A versenyképességre ható tényezők teljes modell Méret 0,277 Humán tőke 0,673 Társadalmi tőke 0,464 0,737 Gazdasági versenyképesség Kulturális tőke Tercierizálódás 0,532 Dátum: 2016.10.04. 13
0,352 0,619 A versenyképességre ható tényezők Lengyelország Méret 0,559 Humán tőke 0,623 Társadalmi tőke 0,692 0,639 Gazdasági versenyképesség Kulturális tőke Tercierizálódás 0,556 Dátum: 2016.10.04. 14
0,493 A versenyképességre ható tényezők Románia Méret Humán tőke 0,697 Társadalmi tőke 0,406 Kulturális tőke 0,590 Gazdasági versenyképesség Tercierizálódás Dátum: 2016.10.04. 15
0,435 0,548 A versenyképességre ható tényezők Magyarország Méret 0,396 Humán tőke 0,674 Társadalmi tőke 0,621 0,403 Gazdasági versenyképesség Kulturális tőke Tercierizálódás Dátum: 2016.10.04. 16
További lépések Vizsgálati irányok: A kvantifikálható tőketípusok minden dimenziójának mérése Funkcionális városi térségek, mint vizsgálati alapegységek Teljes idősorok használata a fejlődési pályák dinamikájának feltérképezéséhez Alapanyag és módszerek: Idősoros adatbázis összeállítása Kvalitatív vizsgálati módszerek alkalmazása az interakciós közegek és médiumok vizsgálatához Az adatminőség javítása 17 Date: 2016.10.04.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! pathya@rkk.hu 18 Date: 2016.10.04.