A nem szociális célú bérlakás-építés megítélése a polgármesterek körében Készítette: Aktuális Kft. Készült:. augusztus A kutatás körülményei A Társaság a Lakásépítésért Egyesület megbízásából. augusztusában felmérés készült a polgármesterek körében a nem szociális célú bérlakás építés megítéléséről. A polgármesterekkel előzetes időpont egyeztetés után telefonon keresztül készült az interjú sztenderd kérdőív segítségével. Az interjúalanyok kiválasztásánál cél volt egyrészt, hogy terület szerint reprezentatív legyen a kutatás, másrészt hogy politikai hovatartozás szerint is kiértékelhetőek legyenek az adatok. Összesen interjút készítettünk, ahol megyeszékhely, budapesti kerület és város vezetőjének véleményét ismertük meg. Az interjúalanyok az esetek %-ban polgármesterek voltak. Ennél kisebb arányban %-ban tudtuk a megyeszékhelyeken a polgármestereket közvetlenül megszólítani, míg Budapesten pedig szinte kizárólag csak az alpolgármesterek álltak a rendelkezésünkre. A Társaság a Lakásépítésért Egyesület által kidolgozott bérlakás-építési programmal kapcsolatos reakciók A bemutatkozás során a kutató ismertette, hogy a nem szociális célú bérlakás-építési program témájában készül egy előterjesztés, és ehhez szeretnénk a véleményét kikérni. Az első kérdésre, miszerint hallottak-e már a programról, a megkérdezettek /-a egyértelműen nemmel válaszolt. Inkább a budapestiek és a baloldali beállítottságúak gondolták úgy, hogy hallottak már róla. Ezután függetlenül attól, hogy hallott-e már a programról a kutató röviden ismertette annak legfontosabb elemeit, amelynek hatására az interjúalanyok többségétől pozitív reakció érkezett. Mit tartanak az önkormányzati vezetők a program előnyének Az interjúalanyok leginkább azzal kapcsolatosan voltak közös nevezőn, hogy a fiatalok lakáshelyzetén jelentősen javíthatna a program. Az albérletben élők helyzetének javulását már kevésbé látták egységesen. Ahol úgy gondolták, hogy ennek a körnek a helyzetén nem javítana a program, ott leginkább vagy a példában felemlített árat tartották magasnak (mert a környéken alacsonyabb áron hozzá lehet jutni akár házhoz is), vagy azt jelezték, hogy inkább a szociálisan rászorulók vannak többségben a területen, mint a piaci árat megfizetni tudó családok. A képzett munkaerő áramlásával, mint a program pozitív eredményével kapcsolatban oszlottak meg legjobban a vélemények, hiszen azokon a területeken, ahol nincs elég munkahely, a probléma más irányú. 1
Mit gondol a felvázolt koncepcióról 1 nem érdekli/nincs rá igény lenne rá igény/ilyenben gondolkoznak ára kedvező, reális magas az ár, drága jól hangzik/érdekli 1 1 Milyen mértékű a lakásprobléma a településen A megkérdezett városvezetők szinte mind úgy gondolták, hogy vannak a városukban lakásproblémák. Egyharmaduk azonban kérdezés nélkül is visszakanyarodott a szociális bérlakások nagyobb arányban történő építésének szükségességéhez.. Mi történne a városában, ha megoldódnának a lakásgondok nőne a lakosság fiatalok helyzete javulna lakosság nem csökkenne elégedettség, közhangulat javulna 1 semmi (nincs probléma/ettől nem enyhülne) fejlődne, növekedne, javulna város
. A városában milyen problémát tudna megoldani vagy enyhíteni, ha megfelelő számban állnának rendelkezésre nem szociális célú bérlakások 1 munkaerő növekedés lakáshoz jutás munkahelyteremtés, munkanélküliség csökkentése semmit, nincs probléma képzett munkaerő, szakemberek, értelmiségiek ott tartása, odavonzása fiatalok helyzete, helyben tartása A megkérdezettek szinte egybehangzóan egyetértettek abban, hogy amennyiben nem oldódnak meg a lakásgondok, annak eredménye elvándorlás és fogyó lakosság és elöregedés lesz. Hány lakásra lenne szükség és tudna-e együttműködni az Önkormányzat Azzal kapcsolatosan elég szerteágazóak a válaszok, hogy hány lakásra is lenne szükség. A legmagasabb értékeket természetesen Budapest kerületeiben kaptuk: a válaszadók % feletti bérlakást tartana szükségesnek. A válaszadók többsége úgy gondolja, hogy valamilyen formában telekkel ( %) vagy beruházóként ( %) - tudna segíteni a bérlakások felépítésében. Szinte mindenkit, a válaszadók %-át érdekelték a programmal kapcsolatos további részletek. Vélemények az aktuális lakáspolitikáról Azzal kapcsolatosan, hogy milyen arány lenne ideális a saját tulajdonú és a bérelt lakásokra, nagyon megoszlottak a vélemények. A legtöbben ( %) valahol a fele-fele arányt tartanák ideálisnak. Politikai hovatartozástól függően eléggé meghatározottan nyilatkoztak arról, hogy hol vannak jelenleg Magyarországon a lakáspolitika súlypontjai: a baloldal természetesen úgy gondolja, hogy a lakásszerzés-lakásépítésen, a jobboldal pedig természetesen úgy gondolja, hogy nincs ma Magyarországon igazán lakáspolitika. Ebből a szempontból a Függetlenek voltak a legkritikusabbak.
. Véleménye szerint melyek a jelenlegi lakáspolitika súlypontjai általában felújítás, korszerűsítés szociális támogatás panelprogram nincsenek súlypontok, nincs lakáspolitika lakásszerzés, lakásépítés Úgy tűnik, hogy a témával kapcsolatosan a kutatók a kérdésekkel eléggé felkeltették a megkérdezettek érdeklődését, mert az interjú végén elhangzó kérdésekre, hogy 1) milyen reális lakáspolitikai célokat lát az Önkormányzata számára az elkövetkező 1- évre, valamint ) milyen javaslatai lennének a jövőre nézve az országos lakáspolitika számára, a legtöbben a bérlakásépítés szükségességét hangsúlyozták.. Milyen reális lakáspolitikai célokat lát az Önkormányzata számára az elkövetkező 1- évre 1 1 családiházépítés támogatása meglévő lakások értékesítése nincs tervük, céljuk 1 1 új telkek kialakítása/ telkek értékesítése meglévő lakásaik fenntartása, felújítása bérlakások építése
. Milyen javaslatai lennének a jövőre nézve az országos lakáspolitika számára 1 1 tulajdonszerzés, lakáshoz jutás ennek a programnak a támogatása szociális bérlakásépítés nincs javaslata lakáshitelek könnyítése első lakáshoz jutás támogatása bérlakásépítést, bérlakáshoz jutást támogatni Az interjú során többen említették, hogy a pontos igények megismeréséhez hasznos lenne felmérést készíteni a településükön.