NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról

T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4. DEMOGRÁFIA... 5 4.1. A LAKOSSÁG KORÖSSZETÉTELE... 5 4.2. SZÜLETÉS, HALÁLOZÁS, TERMÉSZETES SZAPORODÁS/FOGYÁS... 6 4.3. SZÜLETÉSKOR VÁRHATÓ ÁTLAGOS ÉLETTARTAM... 8 5. HALÁLOZÁS... 9 5.1. ÁLTALÁNOS HALANDÓSÁG... 9 5.2. HALÁLOKI STRUKTÚRA... 10 5.3. OKSPECIFIKUS HALÁLOZÁS... 11 5.3.1. A keringési rendszer megbetegedései okozta halálozás... 11 5.3.2. Daganatok okozta halálozás... 12 5.3.3. Emésztırendszer betegségei okozta halálozás... 14 5.3.4. Légzırendszer betegségei okozta halálozás... 15 5.3.5. Külsı okok miatti halálozás... 16 6. MEGBETEGEDÉS... 17 6.1. A KERINGÉSI RENDSZER BETEGSÉGEINEK GYAKORISÁGA... 17 6.2. ROSSZINDULATÚ DAGANATOS MEGBETEGEDÉSEK GYAKORISÁGA... 18 6.3. A CUKORBETEGSÉG GYAKORISÁGA... 18 6.4. A MÁJZSUGOR GYAKORISÁGA... 18 6.5. SZERVEZETT, CÉLZOTT LAKOSSÁGI SZŐRİVIZSGÁLATOK... 20 6.5.1. Emlıszőrés... 20 6.5.2. Méhnyak-szőrés... 21 6.6. FERTİZİ BETEGSÉGEK MORBIDITÁSA... 22 6.6.1. A védıoltások teljesítése... 23 6.6.2. A kampányoltások teljesítése... 24 6.6.3. Térítésmentesen végzendı egyéb védıoltások... 24 6.6.4. Tetvesség... 25 6.6.5. Tuberkulózis... 26 6.6.6. Hepatitis A vírus okozta fertızı májgyulladás... 27 6.6.7. Nemzetközi Oltóhely... 28 6.6.8. HIV, AIDS tanácsadó mőködése... 28 6.6.9. Menekülteket Befogadó Állomás járványügyi helyzete... 28 7. AZ IFJÚSÁG ÉS A FELNİTT LAKOSSÁG KÖRÉBEN VÉGZETT EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG... 29 8. KÖRNYEZETI TÉNYEZİK... 31 8.1. IVÓVÍZ... 31 8.1.1. Az ivóvíz arzén tartalma... 32 8.1.2. Az ivóvíz bór tartalma... 32 8.1.3. Az ivóvíz ammónium tartalma... 33 8.2. FÜRDİVÍZ... 34 8.2.1. Medencés fürdık... 34 8.2.2. Természetes fürdıvíz... 34 8.3. NEMDOHÁNYZÓK VÉDELME... 34 8.4. EXTRÉM HİMÉRSÉKLETI HELYZETEK... 35 8.5. BIOLÓGIAI EREDETŐ LÉGKÖRI ALLERGÉNEK... 35 8.6. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁG-EGÉSZSÉGÜGY... 36 8.7. ÉLELMEZÉS- ÉS TÁPLÁLKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY... 37 8.8. SUGÁRBIZTONSÁG... 37

9. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS... 41 9.1. ALAPELLÁTÁS... 41 9.1.1. Háziorvosi ellátás... 41 9.1.2. Közfinanszírozott fogászati alapellátás... 43 9.1.3. Otthoni szakápolás, otthoni hospice ellátás... 43 9.1.4. Védınıi ellátás... 44 9.2. CSALÁDVÉDELMI SZOLGÁLAT... 45 9.3. KÖZFINANSZÍROZOTT JÁRÓBETEG-ELLÁTÁS... 46 9.3.1. Beruházás, fejlesztés a járóbeteg-ellátás területén... 49 9.4. FEKVİBETEG-ELLÁTÁS... 49 9.5. ORVOSTUDOMÁNYI KUTATÁSOK ENGEDÉLYEZÉSE... 50 9.6. PANASZÜGYEK... 50 9.7. A MEGYEI ÉS A HELYI VÉDELMI BIZOTTSÁGOKBAN VALÓ RÉSZVÉTEL... 50 10. ZÁRSZÓ... 51

1. B e v e z e t é s A lakosság egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, a szükséges preventív intézkedések meghozatala, azok szorgalmazása a népegészségügyi szakigazgatási szerv törvényben meghatározott feladatai közé tartozik. Az 1991. évi XI. törvény 6. -a szerint a népegészségügyi szakigazgatási szerv a helyi önkormányzatokat rendszeresen, szükség esetén alkalomszerően tájékoztatja a lakosság egészségi állapotáról, az egészség romlását kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról. Az egészségállapot értékelésének meghatározó eleme a demográfiai adatok mellett a lakosság morbiditásának (megbetegedés) és mortalitásának (halálozás) a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) szerinti fıbb betegségcsoportokon alapuló epidemiológiai elemzése. A lakosság körében létezı egészségproblémák, betegségterhek és végsı soron a halálozás alapján a problémák megoldásának prioritási sorrendje kialakítható. A népesség egészségi állapotát, halandóságát döntıen befolyásolja a genetikai adottság, az életmód, a gazdasági, társadalmi és magatartásbeli tényezık, a szőkebb és tágabb fizikai környezet állapota, valamint az egészségügyi szolgáltatások minısége és hozzáférhetısége. Az egészség meghatározásában az egyes tényezık súlya nem azonos. Általában elfogadott, hogy a genetikai tényezık 15-30%-ban, az egészségügyi ellátás 10-15%- ban határozzák meg az egészségi állapotot, a fennmaradó 55-75%-ért a társadalmigazdasági tényezıkkel és az iskolázottsággal szoros összefüggést mutató életmódtényezık a felelısek. A cél az, hogy a tájékoztató alapján a társadalmi, gazdasági folyamatokra befolyással bíró döntéshozók megismerjék Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotát meghatározó megbetegedési és halálozási mutatóit, s az abban tapasztalható egyenlıtlenségeket. 2. A d a t f o r r á s o k A lakónépességi és a mortalitási (halálozási) adatokat egyaránt az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) bocsátotta rendelkezésre. A demográfiai adatok forrása a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa volt. A standardizált halálozási arányszámok az Országos Egészségfejlesztési Intézettıl és a WHO által mőködtetett Health for All adatbázisból származnak. A morbiditási adatok a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kara által mőködtetett monitorozó rendszerbıl, a Háziorvosi Morbiditási Adatgyőjtés Programból (a továbbiakban: HMAP) származnak. 3. E l e m z é s i m ó d s z e r e k A halálozás idıbeni változásának vizsgálata során a korspecifikus standardizált halálozási arányszámokat (SHA) az 1986 és 2012 közötti idıszakra, évi bontásban, nemenként elemezte a népegészségügyi szakigazgatási szerv a direkt 4

standardizálás módszerének alkalmazásával. A standard az 1976-os Európai Standard Populáció volt. A területi halálozási különbségek kimutatása településszinten indirekt standardizált halálozási hányados (SHH), továbbá annak teljes Bayes-becsléssel korrigált változata segítségével történt (járási szinten empirikus Bayes becslés alapján). A települések halálozási adatainak elemzéséhez a 2008-2012 közötti idıszak 25-64 éves korcsoport összevont vonatkozó lakónépességi és halálozási adatai kerültek felhasználásra. A morbiditási viszonyok leírása a 2013. év standardizált incidencia (új esetek elıfordulása) hányadosok (SIH) és standardizált prevalencia (összes létezı eset) hányadosok (SPH) felhasználásával történt. Ezek a mutatók százalékos formában fejezik ki a vizsgált terület halálozását/megbetegedését az országos átlaghoz (100%) viszonyítva. Amennyiben a vizsgált népességcsoportban az: SHH/SIH/SPH = 100%, akkor az országos szinttıl nem különbözik a halandóság/megbetegedés, SHH/SIH/SPH < 100%, akkor az országos szintnél alacsonyabb a halandóság/megbetegedés, SHH/SIH/SPH > 100%, akkor az országos szintnél magasabb a halandóság/megbetegedés. 4. D e m o g r á f i a 4.1. A lakosság korössze té tele A demográfiai helyzet ismerete meghatározó tényezı a lakosság egészségi állapotának elemzésében. Hajdú-Bihar megye népességszáma 2013. január 1-jén - állandó lakosságát tekintve - 549 949 fı volt, amely az ország népességének 5,4%-át jelenti. Hajdú-Bihar megyében 10 járás, ezeken belül 82 település található (a megyeszékhely Debrecen, valamint további 20 város és 61 község). 1. táblázat: Hajdú-Bihar megye és Magyarország lakosságának korcsoportok szerinti %-os megoszlása 2013. január 1-jén Hajdú-Bihar Magyarország Nem 0-14 év közöttiek 15-64 év közöttiek 65 év felettiek Férfi 16,01% 72,22% 11,78% Nı 14,24% 67,37% 18,4% Férfi 15,31% 71,72% 12,95% Nı 13,33% 66,55% 20,1% A megye népességének túlnyomó részét mindkét nem esetében a munkaképes korosztály (15-64 évesek) adja, a férfiaknál ez az arány 72,22%, nık esetében pedig 67,37% (1. táblázat). 5

Hajdú-Bihar megye lakosságát 2013-ban is a szabálytalan kormegoszlást kifejezı korfa jellemezte, amely szerint a gyermekkorú, a fiatal középkorú, valamint a 80 éves és idısebb népesség létszáma volt rendkívül alacsony. A szabálytalan korfa az alacsony élveszületési és magas halálozási arány következménye. A térségben a munkaképes népesség elöregedése figyelhetı meg. A legnagyobb létszámú korcsoport férfiaknál és nıknél egyaránt a 35-39 év közöttiek. Születéskor a fiúk többen vannak, mint a lányok, azonban a férfiak magasabb halandósága miatt ez az életkor elırehaladtával kiegyenlítıdik, az 50-54 éves korcsoporttól idısebb népességet vizsgálva a nık lesznek többségben (1. ábra). A születés és a halálozás kettısén kívül a népesség nagyságát a népmozgalom mértéke is alakítja. A belföldi vándorlás miatt bekövetkezett népességcsökkenés 2012. évben 1 994 fı volt, amit valamelyest ellensúlyoz a nemzetközi vándorlás okozta 1 273 fıs többlet, így a valódi vándorlás okozta fogyás 721 fı volt. 1. ábra: Hajdú-Bihar megye népességének korösszetétele a férfi-nıi többlet feltüntetésével 2013. január 1-jén 85--x 80--84 75--79 70--74 65--69 60--64 55--59 50--54 45--49 40--44 35--39 30--34 25--29 20--24 15--19 10--14 5--9 0--4 30 000 20 000 10 000 0 10 000 20 000 30 000 Férfi Férfi többlet Nı Nı többlet 4.2. S zületés, halálozás, természe tes szaporodás/fo gyás A népesség természetes szaporodása vagy fogyása az egy év alatt történı élveszületések és a halálozások alapján számítandó (a vándorlást figyelmen kívül hagyva). Hajdú-Bihar megyében az élveszületések száma 2013-ban 4 950 fı, míg a halálozások száma 6 200 fı volt (a természetes fogyás 1 250 fı, a vándorlás okozta fogyással kiegészülve összesen 1971 fı). A népesség természetes fogyása hazánkban már több évtizedes folyamat. Hajdú- Bihar megye természetes fogyása lényegesen kisebb Magyarország és az Észak- 6

alföldi régió átlagánál, ennek ellenére az Európai Unióban megfigyelhetı folyamatos növekedéstıl messze elmarad (2. ábra). 2. ábra: A természetes szaporodás/fogyás arányszáma Hajdú-Bihar megyében, az Észak-alföldi régióban, Magyarországon és az EU 15 országok átlagában, 2003-2013 között EU15 Hajdú-Bihar Észak-alföldi régió Magyarország 1000 fıre jutó természetes szaporodás/fogyás 2 1 0-1 -2-3 -4-5 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Évek A terhességek megszakítása magzati veszteség (magzati veszteségnek tekintendı a magzati halálozások és a terhességmegszakítások együttes száma), ami az esetek döntı többségében a nem kívánt terhességek kényszerő következménye. Hazánkban a terhességmegszakítások az élveszületések számához viszonyítva jelentısen csökkentek az elmúlt évtizedben. Hajdú-Bihar megyében a csökkenés az országos átlagnál alacsonyabb volt (2. táblázat). Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ez a mutató önmagában nem ad információt sem az élveszületések, sem a terhességmegszakítások alakulásáról, hiszen csak azok egymáshoz viszonyított arányát adja meg. Így a születésszám csökkenése változatlan abortusz gyakoriság mellett is emeli e mutató értékét, és fordítva. 2. táblázat: Száz élveszületésre jutó terhességmegszakítás 2002-2012 között 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Hajdú-Bihar 50.6 50.0 48.6 45.4 45.1 45.1 43.3 48.2 47.7 46.1 45.8 Észak-Alföld 54.8 53.6 55.2 51.6 49.4 49.4 48.7 51.7 53.6 51.0 48.4 Magyarország 57.9 56.8 55.2 49.9 46.4 46.4 44.5 44.8 44.8 43.7 40.0 7

Bármely társadalom fejlettségének fontos fokmérıje a csecsemıhalálozás alakulása. A halálozás alakulásában kiemelkedı szerepe van a társadalmi-gazdasági fejlettségnek, az oktatásnak, az életszínvonal alakulásának, az egészségügyi ellátás színvonalának és hozzáférhetıségének, az esélyegyenlıség biztosításának. Hajdú- Bihar megye eredményei a csecsemıhalandóság csökkentésében azért kiemelkedıek, mert a foglalkoztatottságot, iskolázottságot, bérjövedelmeket, családszerkezetet, továbbá a roma népesség magas arányát tekintve a hátrányos helyzető megyék közé tartozik. Az eredmény köszönhetı a hatékonyabb ellátásszervezésnek (a halálokokat rendszeresen monitorozzák, a szükséges lépéseket idıben megteszik). A csecsemıhalandóság Hajdú-Bihar megyében az országos és a régiós átlaghoz képest is jellemzıen kedvezıbben alakult az elmúlt évtizedben (3. ábra). 3. ábra: Csecsemıhalandóság Hajdú-Bihar megyében, az Észak-alföldi régióban, Magyarországon és az EU 15 országok átlagában 2001-2013 között 1000 fıre jutó csecsemıhalandóság 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 Hajdú-Bihar Észak-Alföld Magyarország EU15 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 4.3. S zületéskor várha t ó átlagos életta rta m Egy adott naptári évre vonatkoztatott, születéskor várható átlagos élettartam azon életévek számát jelenti, amelyek a születéstıl kezdve, átlagosan megélhetık lennének az adott évi korspecifikus halálozási arányszámok jövıbeni változatlan érvényesülése esetén. Magyarországon, és így Hajdú-Bihar megyében is, folyamatosan emelkedı tendencia figyelhetı meg a várható élettartamban, de sajnálatos tény, hogy az érték ennek ellenére is messze elmarad az Európai Unióban megfigyelhetı szinttıl. Hajdú-Bihar megye az országos átlagnál jellemzıen rosszabb mutatóval rendelkezett, azonban 2012-ben e mutató javulása az országos átlagnál magasabb volt. 8

2011-ben az Európai Unióban a nık születéskor várható átlagos élettartama 84 év, a férfiaké 78,69 év, Magyarországon 2012-ben a nıké 78,38 év, a férfiaké pedig 71,45 év volt. Hajdú-Bihar megyében a 2012-ben született férfiak és nık is hosszabb (férfiaknál 71,83 év, nıknél 79,23 év) várható átlagos élettartamot remélhetnek az országos átlagnál (4. ábra). 4. ábra: A születéskor várható átlagos élettartam alakulása Hajdú-Bihar megyében, az Észak-alföldi régióban, Magyarországon és az EU 15 országok átlagában, 1999-2012 között 85 Hajdú-Bihar Észak-Alföld Magyarország EU (15) Várható átlagos élettartam 80 75 70 65 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Férfiak Nık 5. H a l á l o z á s A halandóság leírásához használt elemzési módszer megegyezik az elmúlt évi tájékoztató elkészítése során alkalmazott módszerrel. 5.1. Á l talános halandóság Hajdú-Bihar megyében 2012-ben 6 278 ember halt meg, ebbıl 3 202 férfi és 3 076 nı. A halálozás idıbeli alakulását vizsgálva a tavalyi évhez hasonlóan továbbra is megállapítható, hogy az elmúlt két évtizedben jelentısen csökkent a halálozás Magyarországon és Hajdú-Bihar megyében egyaránt. Ez a csökkenés a 90-es évekhez képest több mint 30%. A megyében a hazai átlagnak megfelelı halálozási viszonyok figyelhetık meg, amely az utóbbi néhány évben az országos átlagnál valamivel alacsonyabb értékkel bír. Figyelemre méltó, hogy a férfiak halálozási mutatója továbbra is mintegy kétszerese a nık halálozási mutatójának (5. ábra). Az Európai Unió átlagával való összevetés során nıknél mintegy másfélszeres, férfiaknál még ennél is magasabb relatív halálozási kockázat figyelhetı meg. 9

5. ábra: Az összes halálok (BNO 10: A00-Y99) miatti standardizált halálozás alakulása Hajdú-Bihar megyében, Magyarországon és az EU 15 országok átlagában, a 0-X éves korcsoportban, 1986-2012 között 2000 1800 Hajdú-Bihar Magyarország EU (15) standardizált halálozás 100 000 fıre 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Férfiak (0-X) Nık (0-X) 5.2. H alálok i str uk tú ra A korai halálozás mértékének csökkentésére irányuló beavatkozások tervezése szempontjából elengedhetetlen a haláloki struktúra ismerete. Figyelembe kell venni azt is, hogy az egyes korcsoportokban eltérı súllyal jelennek meg a fıbb halálokok. Tekintettel arra, hogy a betegségek okozta korai (1-64 évesek) halálozások több mint 90%-a 25-64 éves élettartományban következik be, jelen beszámoló kiemelten kezeli az ezen korcsoportba tartozók halálozásának alakulását. Hajdú-Bihar megyében a teljes lakosság (0-X éves korosztály) halálozását vizsgálva, a férfiak halálozásának 44,6%-áért, a nık halálozásának 59,1%-áért a keringési rendszer betegségei felelısek. Mindkét nem esetében a második helyen a daganatos megbetegedések (férfiak esetében 32,8%, nık esetében 22,2%) szerepelnek. Hajdú-Bihar megyében a harmadik vezetı halálok mindkét nemnél a külsı okok (balesetek, öngyilkosság) miatt bekövetkezett halálozások (férfiak esetében 7,6%, nık esetében 4,1%). Magyarország vonatkozásában férfiaknál harmadik helyen szintén a külsı okok állnak, nık esetében harmadik helyen azonban a légzırendszer betegségei okozta halálozások szerepelnek (6. ábra). A korai halálozás (25-64 éves korosztály) struktúrája lényegesen eltér az összhalálozás haláloki struktúrájától. A legtöbb férfi és nı nem keringési rendszeri betegségekben, hanem daganatok okozta betegségekben hal meg. A nık esetében kiugróan magasabb a daganatos halálozások részaránya a keringési rendszer betegségei okozta halálozáshoz képest. A halálokok között férfiaknál a harmadik 10

helyen a mortalitás külsı okai állnak, míg nıknél az emésztırendszer betegségei okozta halálozás (6. ábra). 6. ábra: A haláloki struktúra Hajdú-Bihar megye és Magyarország 25-64 éves és 0-X éves korú lakossága körében, 2012 Keringési rendszer betegségei Daganatok okozta betegségek Emésztırendser betegségei Légzırendszer betegségei Mortalitás külsı okai Egyéb halálokok Halálok súlya (%) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2.9 6.9 5.0 7.6 8.1 8.4 7.3 9.9 14.8 7.6 11.5 6.6 6.0 6.3 4.1 4.5 3.4 3.3 3.6 3.8 4.4 5.6 6.0 4.4 5.1 4.7 9.2 6.4 7.9 4.2 8.3 10.9 22.2 23.2 32.8 29.2 38.5 34.8 31.0 31.5 Hajdú-Bihar Magyarország 44.6 44.2 Hajdú-Bihar Magyarország 45.4 46.8 28.2 25.0 Hajdú-Bihar Magyarország 59.1 54.7 Hajdú-Bihar Magyarország 25-64 ÉVES KORÚAK 0-X ÉVES KORÚAK 25-64 ÉVES KORÚAK 0-X ÉVES KORÚAK FÉRFIAK NİK 5.3. Okspecifikus halálozás 5.3.1. A keringési rendszer megbetegedései okozta halálozás A halálokok között kitüntetett helyet foglalnak el a keringési rendszer betegségei, közöttük is kiemelten az ischaemiás szívbetegségek, az agyérbetegségek és a magasvérnyomás betegség, amit önmagában is rizikótényezıként tartanak nyilván. A haláloki struktúra alapján Hajdú-Bihar megyében a férfiak halálozásának 44,6%- át, a nık halálozásának 59,1%-át okozták a keringési rendszer betegségei 2012- ben, ez 3 245 halálesetnek felelt meg. A nem megfelelı életmód jellemzıen a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életvitel valamint a figyelembe nem vett vagy elégtelenül kezelt magasvérnyomás betegség külön-külön és együtt is veszélyeztetik, vagy tovább rontják az érintettek esélyét egy teljesebb, egészséges és tartalmas életre. A tájékoztatóban a halálokok esetleges területi halmozódásainak feltárásához leíró epidemiológiai elemzés végzett a népegészségügyi szakigazgatási szerv, amely összevont adatok alapján írja le a betegség elıfordulását. Az elemzés járási szinten, a korai halálozások ábrázolása azonban már településszinten történt, annak érdekében, hogy a betegségek megoszlásáról több információval szolgáljon (a járások közigazgatási határai feltüntetésre kerültek a térképeken). 11

A betegség járásokon belüli területi elıfordulását értékelve a legmagasabb halálozási kockázattal bíró terület a Berettyóújfalui (férfi SHH=157%, nı SHH=180%) járás volt, ahol több mint másfélszeres többlethalálozás tapasztalható. Szignifikánsan magasabb a halálozás kockázata férfiaknál a Nyíradonyi (SHH=134,4%), a Derecskei (SHH=124,1%), a Püspökladányi (SHH=122,2%) és a Balmazújvárosi (SHH=116,1%) járásokban. Nıknél a Püspökladányi (SHH=158,3%), a Derecskei (SHH=125,3%), a Nyíradonyi (SHH=117,8%), a Hajdúnánási (SHH=117,8%) és a Balmazújvárosi (SHH=106,9%) járás szintén statisztikailag bizonyíthatóan emelkedett halálozási kockázatú terület (7. ábra). 7. ábra: A keringési rendszer betegségei (BNO 10: I00-I99) okozta korai halálozás területi egyenlıtlenségei a 25-64 éves korcsoportban, férfiak és nık körében, Hajdú- Bihar megyében, 2008-2012 között Férfi Nı SHH min. - 70% 70.001% - 90% 90.001% - 97.5% 97.501% - 102.5% 102.501% - 110% 110.001% - 130% 130.001% - max. A keringési rendszer betegségein belül a szív-érrendszeri betegségek és az agyérbetegségek halálozása okozza a legnagyobb veszteséget. Az ischaemiás szívbetegségek okozta halálozás esetében (amely a keringési rendszer betegségei miatti halálozás kb. felét okozza) szintén a megye déli területei a szignifikánsan magasabb halálozási kockázatú területek. Az agyérbetegségek okozta halálozás az országos átlagnál lényegesen alacsonyabb értékekkel bír a megye járásai tekintetében, mindössze a Derecskei járásban haladta meg a mutató az országos szintet, azonban ez az eltérés statisztikailag nem volt alátámasztható. 5.3.2. Daganatok okozta halálozás A halálozások gyakorisága körében a rosszindulatú daganatok a második, a 25-64 évesek körében viszont már az elsı helyet foglalják el. 2012-ben 1 733 esetben volt daganat a halálozás oka. A daganatok kialakulásában számos kockázati tényezı játszik szerepet, amelyek közül több az életmódra vezethetı vissza (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, egészségtelen táplálkozás, stb.). Mindemellett egyéb környezeti, biológiai hatások és a genetikai hajlam is nagy szerepet játszik e betegségek kialakulásában. 12

Helyes életvezetéssel, körültekintı, környezetkímélı magatartással, az embert védı munkakörnyezet biztosításával, valamint az ivóvíz, a levegı és az élelmiszerek biztonságának növelésével sokat lehet tenni a rosszindulatú daganatok kialakulása ellen. További fontos tényezı lehet egyes daganatok okozta halálozások csökkentésében a szőrıvizsgálat. A WHO szerint központilag szervezett lakosságszőrés javasolt az emlı, a méhnyak és a vastagbél daganatai esetében, a prosztata, a szájüreg és a tüdı daganata esetében a veszélyeztetettek célzott szőrése ajánlott. 8. ábra: Daganatos betegségek (BNO 10: C00-D48) okozta korai halálozás területi egyenlıtlenségei a 25-64 éves korcsoportban, férfiak és nık körében, Hajdú-Bihar megyében, 2008-2012 között Férfi Nı SHH min. - 70% 70.001% - 90% 90.001% - 97.5% 97.501% - 102.5% 102.501% - 110% 110.001% - 130% 130.001% - max. A daganatok okozta korai halálozás területi egyenlıtlenségeit vizsgálva megállapítható, hogy a megyében a férfiaknál az országos szintnél szignifikánsan magasabb a halálozás kockázata a Balmazújvárosi (SHH=139,2%), a Nyíradonyi (SHH=138,6%) és a Hajdúhadházi (SHH=134%) járásban. Nıknél alacsonyabb a betegség elıfordulásának gyakorisága, csak a Nyíradonyi (SHH=125,7%) járásban volt szignifikánsan magasabb a daganatos halálozás a vizsgált korcsoportban. A Debreceni járásban mindkét nemben szignifikánsan alacsonyabb volt a halálozás kockázata az országos szinthez képest (8. ábra). A magyar férfiakat érintı rosszindulatú daganatos megbetegedések között a légcsı, hörgık és a tüdı rosszindulatú daganatai okozta halálozás vezetı szerepet tölt be. A betegség kialakulásáért mintegy 80%-ban a dohányzás a felelıs. Hajdú-Bihar megyében a férfiak tüdıdaganat okozta halálozása szignifikánsan magasabb az országos szintnél a Balmazújvárosi (SHH=159,4%), a Nyíradonyi (SHH=150,9%) és a Püspökladányi (SHH=128,2%) járásban. Nık esetében statisztikailag bizonyíthatóan csak a Nyíradonyi (SHH=147,8%) járásban haladta meg a vizsgált betegség okozta halálozás az országos átlagot. 13

5.3.3. Emésztırendszer betegségei okozta halálozás Az emésztırendszer betegségei okozta halálozás, ezen belül az alkoholos májbetegség és májzsugor, valamint a gyomorbetegségek okozta halálozás haláloki súlya jelentıs probléma Magyarországon, az Európai Unió átlagához képest elıfordulásának gyakorisága 2-2,5-szeres. Az emésztırendszer betegségei miatt bekövetkezett halálesetek nagy részét a májbetegségek, azon belül is az alkoholos májbetegségek okozzák. Fontos ezen a területen a fokozott felvilágosító munka végzése, valamint az egyének korai azonosítása az alapellátásban annak érdekében, hogy a halálozás csökkenthetı legyen. 2012-ben Hajdú-Bihar megyében 298 esetben volt a halálozás kiváltó oka az emésztırendszer betegsége. 9. ábra: Az emésztırendszer betegségei (BNO 10: K00-K92) okozta korai halálozás területi egyenlıtlenségei a 25-64 éves korcsoportban, férfiak és nık körében, Hajdú- Bihar megyében, 2008-2012 között Férfi Nı SHH min. - 70% 70.001% - 90% 90.001% - 97.5% 97.501% - 102.5% 102.501% - 110% 110.001% - 130% 130.001% - max. Az emésztırendszer betegségei okozta korai halálozás Hajdú-Bihar megyében az országos viszonyokhoz képest mindkét nemnél kedvezıbb. A járási szintet vizsgálva statisztikailag alátámasztott, országos referencia szintet meghaladó többlethalálozás nem található, azonban figyelemre méltó férfiaknál a Nyíradonyi járás érintettsége (9. ábra). 14

5.3.4. Légzırendszer betegségei okozta halálozás A légzırendszer betegségei okozta halálozás több mint fele elkerülhetı lenne bizonyos légúti megbetegedések (heveny légúti fertızések, tüdıgyulladás, idült hörghurut, tüdıtágulat és asthma) megelızésével és megfelelı kezelésével. 2012- ben Hajdú-Bihar megyében 248 esetben volt a halál közvetlen oka légzırendszeri megbetegedés. 10. ábra: A légzırendszer betegségei (BNO 10: J00-J98) okozta idıskori halálozás területi egyenlıtlenségei a 65 év feletti korcsoportban, férfiak és nık körében, Hajdú- Bihar megyében, 2008-2012 között Férfi Nı SHH min. - 70% 70.001% - 90% 90.001% - 97.5% 97.501% - 102.5% 102.501% - 110% 110.001% - 130% 130.001% - max. A légzırendszer betegségei okozta korai halálozás mindkét nemnél az országos halálozási viszonyoktól lényegesen kedvezıbb, még települési szinten is homogén megoszlást mutat. A korai halálozás kockázata az országos szintet nem éri el, mégis az Európai Unió átlagával összevetve több mint 2-szerese a relatív halálozási kockázat. A légzırendszer betegségei okozta idıskori halálozás elıfordulása Hajdú-Bihar megyében a férfiaknál magasabb, mint a nıknél, jellemzıen a megyeszékhely körüli területeken a legnagyobb az eltérés. Azonban, ha a járási területi eloszlást vizsgáljuk, akkor szignifikáns eltérést csak egy esetben találunk. Férfiaknál a Nyíradonyi (SHH=140,4%) járásban a betegség okozta halálozás lényegesen meghaladta az országos halálozási szintet (10. ábra). 15

5.3.5. Külsı okok miatti halálozás A külsı okokra visszavezethetı halálozások férfiaknál és nıknél is a harmadik helyen állnak a haláloki struktúrában a 25-64 éves korcsoportnál. Ide tartoznak a háztartási, közlekedési és munkabalesetek mellett az erıszak, illetve önsértés következtében bekövetkezı halálozások is. Ezen halálok rendkívül kedvezıtlenül befolyásolja a születéskor várható átlagos élettartamot. Hajdú-Bihar megyében 2012-ben 369 haláleset vezethetı vissza külsı okokra és ennek több mint 50%-a a 25-64 éves korcsoportban történt. A fiatalabb korosztálynál jellemzıen a jármőbalesetek, míg az idısebbeknél a balesetszerő esések a fıbb okok. Tradicionálisan magas a megyében az öngyilkosságok száma, a külsı okok miatt bekövetkezett halálozások közel felét teszik ki. Az Európai Unió átlagánál mintegy kétszer magasabb a külsı okokra visszavezethetı relatív halálozási kockázat Magyarországon. 11. ábra: A külsı okok (BNO 10: V00-Y98) miatt bekövetkezett korai halálozás területi egyenlıtlenségei a 25-64 éves korcsoportban, férfiak és nık körében, Hajdú-Bihar megyében, 2008-2012 között Férfi Nı SHH min. - 70% 70.001% - 90% 90.001% - 97.5% 97.501% - 102.5% 102.501% - 110% 110.001% - 130% 130.001% - max. A külsı okok miatt bekövetkezett korai halálozás területi egyenlıtlenségeit vizsgálva a megyében mindkét nemnél az országos átlagot meghaladó a halálozási kockázat. Férfiaknál a Hajdúböszörményi (SHH=135,8%), a Hajdúnánási (SHH=132,9%), a Nyíradonyi (SHH=131%), és a Berettyóújfalui (SHH=126,7%) járás azonosítható szignifikánsan is az országos átlagnál magasabb halálozású területnek a megyében. Nıknél szignifikáns eltérés csak a Derecskei (SHH=151,2%) járásra vonatkozóan volt azonosítható (11. ábra). 16

6. M e g b e t e g e d é s A lakosság megbetegedési viszonyainak ismerete a halandósági elemzések mellett elengedhetetlen a hatékony, szükségletekhez igazodó egészségügyi ellátórendszer, az eredményes egészségfejlesztési stratégiák, valamint a szőrıprogramok tervezéséhez és megvalósításához. Különösen olyan betegségekre igaz ez, melyek idıbeni felismerése esetén, megfelelı egészségügyi szolgáltatás igénybevétele mellett, a betegek jó életminısége érhetı el, csökkentve ezáltal a betegségek okozta halálozást és az ebbıl adódó súlyos társadalmi terheket. Az elmúlt évi tájékoztatóban a megbetegedések elemzése a háziorvosok és házi gyermekorvosok 2011. évi országos statisztikai jelentése alapján készült, ami kétévente győjt adatokat az egyes betegségekkel kezelt személyek számáról. A 2013. évi adatok feldolgozása még nem történt meg, így a Háziorvosi Morbiditási Adatgyőjtési Program (HMAP) adatai alapján történt a megye megbetegedési viszonyainak jellemzése. A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának Megelızı Orvostani Intézete a területi népegészségügyi intézményekkel együttmőködve (beleértve a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét) az ország 11 megyéjét lefedı, a magyar népességre demográfiai szempontból reprezentatív betegség monitorozó rendszert (HMAP) mőködtet. A tájékoztatóban az országos nem- és kor-specifikus gyakoriságok szerint az egyes betegségek relatív gyakorisága standardizálva kerül bemutatásra, a megyei értékeket (SIH: standardizált incidencia hányados és SPH: standardizált prevalencia hányados) az országos átlaghoz (100%) hasonlítva. Az eredmények megbízhatósága a 95%-os megbízhatósági tartomány alsó és felsı határával jellemezhetı (95% MT(a), 95% MT(f)). Amennyiben a két szélsıérték közötti tartomány része az 1-es, az eredmény nem szignifikáns. 6.1. A keringési re n ds zer be te gségeinek gyakorisága A keringési rendszer betegségei a mortalitás mellett a morbiditásban is vezetı szerepet töltenek be, a HMAP éppen ezért kiemelten kezeli a leggyakoribb típusait: a magasvérnyomás betegséget és az ischaemiás szívbetegségeket, ezen belül is a heveny szívizominfarktust, valamint az agyérbetegségeket, ezen belül a szélütést. Hajdú-Bihar megyében a prevalencia és incidencia adatok alapján egyaránt az országos átlagnál szignifikánsan magasabb volt a magasvérnyomás (hipertónia), az ischaemiás szívbetegség (ISZB) kockázata mindkét nem esetén (3. táblázat, 4. táblázat). 17

6.2. R os szindul atú da ganatos megbe te gedések gyakorisága Daganat bármely szerv bármely szövetében és sajnos bármely életkorban keletkezhet. Az egészségügy legfontosabb feladata a megelızés, ezért széles körben szükséges a daganatos betegségek lakossággal történı megismertetése és a lakosság figyelmének felhívása a szőrıvizsgálatok jelentıségére, valamint a rendszeres háziorvosi vizsgálatokra. A kockázati tényezık sokfélesége miatt (táplálkozási tényezık, dohányzás, alkoholfogyasztás, foglalkozási expozíciók, ionizáló és nem ionizáló sugárzás, stb.) a prevenciós lehetıségek összekapcsolása ajánlott. A férfiaknál a prosztata daganat szignifikánsan emelkedett kockázatú betegségként azonosítható a megyében a prevalencia adatok alapján.. A prosztatarák elsısorban az idısebb férfiak betegsége, de 40 éves életkor felett bárkinél megjelenhet. A betegség kialakulásának veszélye az életkor elırehaladtával nı, ezért ajánlott negyven év felett évenként prosztata vizsgálaton részt venni, mivel korai felismeréssel jól kezelhetı. A prosztata rák oka nem ismert, így primer prevencióként célszerő a daganatoknál általánosan ismertetett rizikó faktorokat mérsékelni. A többi vizsgált daganat típusnál az eltérések nem voltak szignifikánsak (3. táblázat, 4. táblázat). 6.3. A cukorbete gség gyakorisága A cukorbetegség (diabetes) a világon a leggyakoribb anyagcsere betegség, mely szövıdményei révén rontja a beteg életminıségét és életkilátásait. A korai felismerése rendkívül fontos a súlyos szövıdmények megelızése szempontjából (vesebetegség, cardiovascularis betegségek). A korán felismert diabetes ma már diétával, orális antidiabetikumokkal, illetve inzulinpótló terápiával jól karbantartható. A veszélyeztetett korcsoportok szőrıvizsgálat keretében végzett vércukorszint meghatározása javasolt. A megyében az országos átlaghoz képest a prevalencia és incidencia adatok alapján egyaránt szignifikánsan magasabb volt a betegség elıfordulása nıknél (3. táblázat, 4. táblázat). 6.4. A májzs u gor gyakorisága A máj megbetegedéseinek döntı többségét a mértéktelen alkoholfogyasztás következtében kialakult krónikus májbetegség, illetve májzsugor adja. A májkárosodások kisebbik részéért az egyéb toxikus májártalmak, illetve vírusfertızések felelısek. Az alkoholfogyasztás kontrollálása napjaink egyik legnagyobb népegészségügyi kihívása (gyártásának, illetve forgalmazásának ellenırzése, a függıségi kapcsolatba kerültek korai azonosítása és gondozásba vétele). A hepatitis B vírus-fertızések okozta májkárosodások elleni immunizálás jelentısége kiemelkedı. 18

Hajdú-Bihar megyében a prevalencia adatok alapján férfiaknál kismértékő emelkedett gyakoriságot tapasztaltunk, azonban az eredmények statisztikailag nem voltak alátámaszthatók (3. táblázat, 4. táblázat). 3. táblázat: A HMAP-ban résztvevı praxisok jelentései alapján a standardizált prevalencia és incidencia hányadosok férfiaknál, 2013-ban Férfiak SPH 95%MT(a) 95%MT(f) SIH 95%MT(a) 95%MT(f) Hipertónia 103.3%* 1.000313 1.066295 129.9%* 1.1501 1.467995 Cukorbetegség 102.4% 0.961301 1.090308 93.8% 0.74078 1.187512 Májzsugor 88.7% 0.742047 1.061309 58.0% 0.260738 1.291873 ISZB 138.9%* 1.310178 1.472761 152.2%* 1.239444 1.86935 AMI 95.7% 0.81885 1.117419 117.3% 0.798922 1.723373 STROKE 82.9%* 0.722682 0.951557 82.3% 0.58776 1.151239 Tüdı cc. 84.4% 0.593712 1.200444 85.2% 0.513766 1.413617 Colon cc. 106.3% 0.848577 1.330375 100.0% 0.644836 1.549263 Prosztata cc. 155.5%* 1.245868 1.941935 118.5% 0.73674 1.906406 * szignifikáns eredmény 4. táblázat: A HMAP-ban résztvevı praxisok jelentései alapján a standardizált prevalencia és incidencia hányadosok nıknél, 2013-ban NİK SPH 95%MT(a) 95%MT(f) SIH 95%MT(a) 95%MT(f) Hipertónia 106.6%* 1.037261 1.095014 117.1%* 1.031525 1.329941 Cukorbetegség 111.3%* 1.050468 1.179252 124.6%* 1.033439 1.501777 Májzsugor 103.3% 0.766132 1.392908 0.0% ISZB 154.2%* 1.473405 1.613799 140.2%* 1.157895 1.6975 AMI 61.6%* 0.48917 0.776414 81.5% 0.451351 1.471696 STROKE 93.6% 0.822887 1.065603 84.7% 0.592289 1.211586 Tüdı cc. 94.0% 0.664836 1.32943 61.3% 0.292273 1.286022 Emlı cc. 109.2% 0.949439 1.256231 105.5% 0.70713 1.574009 Colon cc. 102.3% 0.802465 1.304929 83.5% 0.449279 1.551935 Cervix cc. 98.0% 0.721939 1.331608 155.8% 0.699933 3.467948 * szignifikáns eredmény 19

6.5. S zerveze t t, célzott lakossági szőrıvizsgá latok Magyarországon a rákbetegség különösen súlyos népegészségügyi probléma: az összes haláleset közel egynegyedét okozza, ezáltal jelentısen hozzájárul a népességfogyáshoz. A magyarországi daganat-elıfordulás csak mérsékelten, a daganatos halálozás viszont jelentısen haladja meg az Európai Unió tagországainak átlagértékét. (WHO Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége (IARC) 2008-as adatai szerint) A daganatos megbetegedések okozta halálozás csökkentésére rövid és középtávon a korai felismerés és korai kezelés a leginkább ígéretes népegészségügyi stratégia; ennek eszköze pedig a lakosság szőrése. Bizonyítottan hatásos szőrıvizsgálati eljárások állnak rendelkezésre az emlıdaganat, a méhnyakdaganat és a vastagbél-daganat okozta halálozás mérséklésére. A vastagbél szőrés országos kiterjesztése még várat magára, mintaprogramként egy-egy megyében történik szőrıvizsgálat a lakosság körében. 6.5.1. Emlıszőrés Magyarországon évente körülbelül 7 300-7 500 új emlırákos beteget fedeznek fel, és évente több mint 2 000 nı hal bele a betegségbe. Az emlıdaganatot leghamarabb, legnagyobb biztonsággal a mammográfia mutatja ki. A mammográfiás emlıszőrés során az emlıben lévı kisebb, tumoros elváltozásra utaló jelek is felismerhetıvé válhatnak, amik még az önvizsgálat, vagy a szakember által végzett tapintás során is rejtve maradnak, azt megelızıen, hogy távolabbi szervbe szóródva áttétet adnának. Az emlırák kialakulása szempontjából leginkább veszélyeztetettek a 45-65 év közötti nık. Hajdú-Bihar megyében a Mammográfiás Központok 2013. évben összesen 45 694 meghívó levelet küldtek a szőrésre kétévente jogosult nıknek, melybıl az elsı körben megszólítottak száma 31 149 fı volt. A felkínált lehetıséget 15 013 nı vette igénybe, tehát a meghívottak 48,0%-a. Az emlıszőrésen megjelentek közül 62 fınek javasoltak mőtéti beavatkozást az emlıszőrı teamek, melybıl 53 fınél végeztek mőtéti beavatkozást (85,5%). A mőtöttek 94,4%-ánál a szövettani vizsgálat rosszindulatú elváltozást igazolt. Az invasiv mőtétek 68%-ánál kisebb volt a tumor mérete 15 mm-nél. A szőréssel kiemelt nem operálható, rosszindulatú esetet a szőrıközpontok nem jelentettek. Az emlıszőrésen való részvétel ösztönzése érdekében a népegészségügyi szakigazgatási szerv munkatársai megkeresték az önkormányzatok, a civil szervezetek képviselıit, valamint az alapellátás dolgozóit a szőrés szervezésének egyeztetése céljából. Az önkormányzatok támogatásával 2013. évben a megye településeirıl 69 alkalommal mintegy 2 600 nı mammográfiás szőrıállomásra történı, ingyenes buszos utazása került megszervezésre. A megjelenési arány a Hajdúnánási járásban (57,3%) közelítette meg leginkább a kívánatos 70%-ot, de a megye több járásában is meghaladta az 50%-ot (Balmazújvárosi, Hajdúböszörményi, Debreceni, Nyíradonyi) (12. ábra). 20

12. ábra: Az emlıszőrés megjelenési arányai Hajdú-Bihar megye járásaiban 2013. évben Hajdúnánási Balmazújvárosi Hajdúböszörményi Debrecen Nyíradonyi 57.3% 55.1% 55.0% 52.1% 52.0% Püspökladányi Hajdúhadházi Derecskei Hajdúszoboszlói 46.0% 45.1% 45.0% 43.6% Berettyóújfalui 20.0% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% megj. ar. I. (%) A lakossági részvétel egyik legfıbb eleme a szolgáltatások hozzáférhetısége, elérhetısége, amely fejlesztendı azon járásokban, ahol a megjelenési arány nem érte el az 50%-ot. A compliance (a meghívottak együttmőködése) növelése érdekében a lakosság figyelmének felhívása a szőréseken való részvételre és az egészséges életmód jelentıségére a helyi rendezvényeken folyamatosan szükséges. Cél, hogy a lakosság szervezett szőrésekhez, valamint egészséges életmódhoz kapcsolódó attitődje megváltozzon. A lakosság szőrésre motiválása céljából a megyei médiában (városi és helyi televíziók, rádiók, sajtó), a települések honlapjain 2013. évben is folyamatosan jelentek meg szőrıvizsgálattal kapcsolatos felhívások, cikkek, interjúk. 6.5.2. Méhnyak-szőrés Az utóbbi évek kutatásai szerint a méhnyakrákot a humán papillómavírus (HPV) magas kockázatú típusai okozzák. A HPV napjaink leggyakoribb szexuális úton terjedı vírusa. Több mint 130 típusa ismert. A méhnyakrák mellett a bırön, nyálkahártyákon különféle elváltozásokat okozhatnak, például szemölcsöt, bırdaganatot, szájüregi rákot. A HPV elleni vakcináció lehetıségének a méhnyakrák elsıdleges megelızésében fontos szerepe van, és ennek nyilvánvaló kihatása van a másodlagos megelızésre, a szőrési gyakorlatra is. A védıoltás a gyakori HPV típusok ellen véd, azonban nem biztosít védettséget valamennyi ismert HPV típus ellen. A szőrıvizsgálattal a megbetegedés idejében felismerhetı, jól gyógyítható. A méhnyak szőrés keretében 2013. évben a szőrésre meghívottak száma 3 855 fı volt, azonban a szőrıvizsgálaton mindössze 84 fı jelent meg (2,1%). Az átszőrtség 21

valószínőleg ennél jóval magasabb. Az alacsony megjelenési arány hátterében évek óta ugyanazon okok játszanak szerepet (hozzáférhetıség, a klasszikus nıgyógyászati vizsgálatok rendje, továbbá az, hogy a magánnıgyógyászok általában nem kerülnek bele a jelentési rendszerbe). Ahhoz, hogy a 25-65 év közötti nık minél nagyobb számban jelenjenek meg a szőrıvizsgálaton, a szőrést a lakosokhoz, lakóhelyükhöz közelebb kell vinni, a szőrési folyamatba az alapellátást, ezen belül a védınıket is be kell vonni. Az Országos Tisztifıorvosi Hivatal, mint projektgazda, vállalta a Védınıi Méhnyakszőrési Program (TÁMOP -6.1.3.A-13/1-2013-0001) kiterjesztését önként jelentkezı védınık bevonásával. A Védınıi Méhnyakszőrı Programok során már kiképzett Hajdú-Bihar megyei területi védınık közül 2013. évben 1 védını végezte körzetében (Létavértes) a méhnyakszőrı tevékenységet, kóros vagy méhnyakrákos esetet szőrıvizsgálattal nem szőrt ki. 6.6. F ertızı betegségek morbi di tása 2013. évben 3 661 fertızı beteg került bejelentésre Hajdú-Bihar megyében, mely az elızı évi esetszám (3 388) 108%-a. A gyomor-bélrendszeri fertızıbetegek száma (1 157 fı) valamelyest csökkent az elızı évhez (1 246) viszonyítva, azonban ezen belül a Campylobacteriosisban (állatról emberre terjedı fertızı megbetegedés, a fertızés az élelmiszer higiéniai problémákra vezethetı vissza) megbetegedettek száma tovább emelkedett (2011-ben276 eset; 2012-ben 459 eset; 2013-ban 508 eset). Közel 30%-kal (320-ról 229-re) csökkent a Salmonellosis, illetve 16%-kal (434- rıl 364-re) a Rotavírus okozta gastroenteritis megbetegedés elıfordulása. Jelentısen megemelkedett azonban a hepatitis A vírus okozta esetek száma, melynek oka, hogy az ország több településén köztük Budapesten is jelentısen emelkedett a betegek száma. Az ebben az évben regisztrált 6 járványból egy, összesen 13 fı megbetegedésével járó családi járvány is elıfordult. A szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei járványokhoz is kapcsolódott két Hajdú-Bihar megyei eset. Összességében ötszörösére (7-rıl 35-re) nıtt a bejelentett hepatitis A betegek száma. Idén egy tetanusz megbetegedés okozta, valamint egy halálozás után jelentett meningitis purulenta (gennyes agyhártyagyulladás) fertızı megbetegedés miatti haláleset fordult elı, míg 2012. évben összesen 7 haláleset történt. Egy, Magyarország területére behozott malária megbetegedés is bejelentésre került 2013. évben. A továbbiakban a járványügyi szakterület egy-egy kiemelt problémájának részletezésére kerül sor. 22

6.6.1. A védıoltások teljesítése A Szakigazgatási Szerv folyamatosan monitorozza az életkorhoz kötött kötelezı védıoltások teljesítését a megyében. Az utóbbi években az oltásmegtagadó szülık száma világszerte emelkedik. A tendencia fıképp Amerikából, Ausztráliából, a Nyugat Európai országokból indult, majd hazánkat a dunántúli megyékben és Budapesten érintette elsı ízben. Több, fentemlített országban olyan "gyermekbetegségek" járványai törtek ki, melyek védıoltással megelızhetık lettek volna (pl. kanyaró, rózsahimlı, szamárköhögés). Ennek oka, hogy az átoltási arány kritikus szintre csökkent, így a kórokozók terjedtek a betegségre fogékonyak között. A szülık rájöttek, hogy az oltásellenes weboldalakon leírtak nem fedik a valóságot, és gyermekeikre a veszélyt nem a védıoltás, hanem annak megtagadása jelenti, így elfordultak az oltásellenesektıl. Hazánkban a fenti probléma viszonylag új kelető, a kötelezı oltási rendszer jelenleg relatíve biztonságot jelent. Az egészségügyi hatóságoknak azonban egyre nagyobb problémát jelent az oltásmegtagadó szülık magatartása, az általuk indított közigazgatási eljárások kezelése. Oltás megtagadása miatt jelenleg is van folyamatban hatósági és bírósági eljárás egyaránt. A magas átoltottsági arány (99%) biztosítja a jelentısebb gyermekkori fertızések eltőnését, úgy mint torokgyík, szamárköhögés, kanyaró, rózsahimlı, mumpsz, gyermekbénulás, valamint a Haemophilus Influenzae - B okozta megbetegedések. Az átoltottsági arány csökkenése az ún. nyájimmunitás megszőnését eredményezné, ezzel veszélyeztetve a védtelen, még nem oltható csecsemıket, továbbá azokat a súlyos betegségben szenvedıket is, akiket betegségük miatt nem lehet vakcinálni. A jelenlegi magas átoltottság nem engedi a kórokozó cirkulálását, ezért a betegség egyelıre nem képes elterjedni. Ennek haszonélvezıi az oltást megtagadók, viszont az átoltottság kritikus szint alá csökkenése már járványok kitöréséhez vezethet. A folyamatos oltások teljesítése a 2013. évre vonatkozó védıoltási módszertani levél alapján jelentendı korcsoportok esetében 99,25% és 100% között volt a megyében, biztonságot jelentve a még oltatlan csecsemıknek és a nem vakcinálható betegeknek (5. táblázat). A védıoltás két hónapot meghaladó elmaradásának leggyakoribb okai: 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodás, ismeretlen helyen tartózkodás, súlyos betegség miatti tartós ellenjavallat, lázas betegség, szülıi hanyagság, a gyermek neurológiai rendellenessége, immunhiányos állapot, a vakcina összetevıjével szembeni túlérzékenység. 23

5. táblázat: A folyamatos oltások teljesítése a 2013. évben Hajdú-Bihar megyében Védıoltások Átoltottság oltókörönként BCG (miliaris tbc elleni oltás) 99,76-100% DTPa-IPV-Hib I (torokgyík, tetanusz, szamárköhögés, gyermekbénulás és H. 99,78-100% Influenzae okozta invaziv agyhártyagyulladás, súlyos gégefı gyulladás megelızése) DTPa-IPV-Hib II 99,75-100% DTPa-IPV-Hib III 99,55-100% MMR (kanyaró, rubeola, mumpsz megelızése) 99,71-100% DTPa-IPV-Hib IV 99,42-100% DTP-IPV 99,25-100% 2012-ben 99,29% volt a legalacsonyabb teljesítés, tehát minimálisan ugyan (99,25%), de csökkent az átoltottság. 6.6.2. A kampányoltások teljesítése Az általános iskola 7. osztályát 2012/2013. tanévben végzık márciusban végzett fertızı májgyulladás B vírusa (Hepatitis B, röviden HBV) 2. oltásának teljesítése 99,31%-os, a 2013/2014. tanévben 7. osztályosak szeptemberben elvégzett Hepatitis B elsı oltás teljesítése 99,39%-os. A fertızı májgyulladás B vírusa májgyulladást, krónikus májgyulladást (10%) ebbıl következıen májzsugorodást (10-30%), a máj rákos megbetegedését (6%) okozhatja. A fertızés vérrel, testnedvekkel terjed, a közvetlen, családon belüli fertızés is elıfordulhat (pl. anya újszülött). A májgyulladás megelızése egyaránt egyéni és társadalmi érdek. A 2013/2014. tanévben az általános iskola 6. osztályát végzık szeptemberben és októberben végzett MMR (kanyaró - rózsahimlı - mumpsz) oltások teljesítése 99,35%, a DTap (torokgyík, tetanusz, szamárköhögés) oltásé 99,17 %. Pneumococcus (tüdıgyulladás, agyhártyagyulladás és középfülgyulladás) elleni védıoltások teljesítése 93 és 99% között van, a 2012 évi átoltottsághoz viszonyítva minimális emelkedést mutat. 6.6.3. Térítésmentesen végzendı egyéb védıoltások Dializált betegek körében 183 Hepatitis B elsı, 146 Hepatitis B második, 122 Hepatitis B harmadik. és 188 emlékeztetı oltás történt. A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Gyermek Klinika Onkohematológiai Osztályán 26 elsı, 7 második, 3 harmadik és 3 emlékeztetı oltást adtak be. Veszettség elleni védıoltásban 277 sérült részesült, 251 fı teljes oltási sorozatot, 26 fı pedig töredékoltási sorozatot kapott mivel az állat megfigyelhetıvé vált. 2013. évben, Hajdú-Bihar megyében 4 933 állapotos nı HBsAg szőrıvizsgálata történt meg, melynek során 15 fı bizonyult Hepatitis B vírushordozónak. A pozitívnak talált személyek közül 12 fınél már korábban is ismert volt a hordozás, míg 3 anya újonnan diagnosztizált eset. 2013. évben 15 gyermek született HBsAg pozitív anyától. 49 újszülöttnél azért kellett elkezdeni a Hepatitis B elleni védıoltást, mert a 24

szülés idején nem állt rendelkezésre az anya HBsAg vizsgálati eredménye, mivel nem jelent meg a terhesgondozáson. 6.6.4. Tetvesség A fejtetvesség elıfordulása a gyermekközösségekben (elsısorban az általános iskolákban, de esetenként az óvodákban és bölcsıdékben is) évrıl-évre meglévı probléma. A fejtető elsısorban közvetlen érintkezés útján terjed, leggyakrabban úgy, hogy játék közben a gyerekek feje egymáshoz ér. Azonban egyik személyrıl a másikra bizonyos, közösen használható tárgyakkal (pl. sapkával, fésővel, hajkefével) is átvihetı. A gyermekközösségek mellett a családtagok között is könnyen terjednek, cserélıdhetnek a tetvek: gyermekektıl a szülık, a testvérek és további családtagok is fertızıdhetnek, akik a fejtetőt megint továbbadhatják. Hajdú-Bihar megyében a védınık folyamatosan végzik a gyermekközösségekben a tetvességi szőrıvizsgálatokat, melyben a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv egészségıre is rendszeresen részt vesz (6. táblázat). A tetvesnek talált gyermekek kezelése részben a helyszínen (óvodában, iskolában) megtörténik, illetve a szülı - tájékoztató levél alapján - otthon végzi el. A visszatérıen, illetve nagymértékben tetves személyek esetében az egészségır a gyermek otthoni környezetében is elvégzi a család vizsgálatát. Valamennyi járási intézet rendelkezik a fejtetvesség kezelésére alkalmas tetőirtó hajszeszkészlettel, mellyel a közösségben végzett szőrıvizsgálatok alkalmával, valamint a családi környezet vizsgálata során kiszőrt személyek kezelését szakszerően el tudják végezni. 6. táblázat: Fejtetves személyek száma 2013.évben a vizsgált közösségekben Járási Népegészségügyi Intézetek Óvoda Általános iskola Középiskola Gócgyanús lakás Hajléktalan szálló Balmazújváros 295 961 9 239 0 Berettyóújfalu 12 40 6 0 0 Debrecen 62 409 9 146 21 Hajdúböszörmény 87 186 3 70 0 Hajdúszoboszló 46 204 1 0 0 népegészségügyi szakigazgatási szerv 37 312 9 167 0 Összesen 539 2 112 37 622 21 A hajléktalanszállókon felvételkor, majd havi rendszerességgel az egészségır vagy fertıtlenítı képesítéssel rendelkezı dolgozó ellenırzi a lakókat. 2013. évben 21 fejtetves személyt szőrtek ki, a tetvesség mértéke 2,6% volt. A korábbi évekhez 25

viszonyítva a ruhatetvesség csökkenı tendenciát mutat. 2013. évben 22 fı (2010- ben 49 fı, 2011-ben 41 fı, 2012-ben 26 fı) ruhatetves személyt találtak a hajléktalanszállóra történı felvételkor. A ruhatetvességgel kiszőrteket minden esetben lefürdetik, majd a szeretetszolgálattól kapott ruhával látják el ıket. Hajdú- Bihar megyében más közösségbıl ruhatetves személyt nem jelentettek. 6.6.5. Tuberkulózis Az elmúlt évszázad alatt a valamikori Morbus Hungaricus"-t, azaz a tuberkulózist, mint népbetegséget a magyar orvoslás és ezen belül a tüdıgyógyászat felszámolta. A tuberkulózis korai felismerése járványügyi érdek, a tüdıszőrés, mint a megelızés eszköze 2013. évig volt alkalmazható. A jogszabály a kötelezı szőrés elrendelését megbetegedési aránytól tette függıvé, vagyis 100 000 fıre számítva 25 új tbc-s beteget kellett az adott terület tüdıgondozójának adott évben regisztrálnia. Az értékhatár alatt kötelezés csak közösségi megbetegedés esetén volt elıírható. A rendelet alapján 2009-tıl Hajdú-Bihar megye bizonyos területein (Debrecen, Hajdúnánás) került sor kötelezı tüdıszőrés elrendelésére. A népegészségügyi szakigazgatási szerv 2012. június 28-án kiadott határozatában a kötelezı tüdıszőrı vizsgálatok elvégzését Hajdú-Bihar megye közigazgatási területén belül valamennyi Tüdıgondozó Intézet ellátási területén visszavonásig rendelte el a huzamos jelleggel tartózkodó, 30 év fölötti személyek számára. A szőréssel kapcsolatosan felmerült problémák miatt tbc munkacsoport alakult, mely 2013-ban három alkalommal ült össze. A munkacsoport tagjai a szakigazgatási szerven kívül az OEP, az országos és a regionális szakfıorvos és a tüdıgondozó intézetek fenntartói, vezetıi. A jogszabályváltozás miatt 2013 júliusától ismert, hogy az általános lakossági kötelezı tüdıszőrés megszőnik a még érvényben lévı kötelezı tüdıszőrésen történı legnagyobb lakossági részvétel elérése kiemelt jelentıséggel bírt. A vonatkozó jogszabály (18/1998.(VI. 3.) NM rendelet) módosítását követıen 2014. január 1-tıl mélyreható változást vár a tüdıgyógyász szakterület. A mellkasröntgen alapú szőrés bevezetése óta 50-60 év telt el, s a lakosságszőrés megszervezését akkor indokoló tbc is jelentıs mértékben visszaszorult, így a jól meghatározott rizikócsoportok következetesebb, célzott szőrıvizsgálatainak kell teret engedni. A tbc munkacsoport arra az álláspontra jutott, hogy felhívja a tüdıgondozók figyelmét az év végéig folytatható, kötelezı tüdıszőrésekre. Az 51/1997. (XII.18.) NM rendelet 2. sz. melléklete ugyanis továbbra is lehetıséget biztosít a 40 év feletti lakosoknak arra, hogy évente egyszer térítésmentesen vegyenek igénybe mellkasszőrıvizsgálatot. A fentiekre tekintettel 2013. december 31-ig a 30-40 év közötti lakosok behívására koncentráltak a tüdıgondozók. A megye szőrésre kötelezett lakosainak tüdı-átszőrtsége közel 50%. A Kenézy Gyula Kórház és Rendelıintézet tüdıgondozó területén 54,7%, Debrecenben 47%- os megjelenési arányt értek el. Rendkívül problémás a püspökladányi tüdıgondozó vonzáskörzete, ahol a technikai feltétel hiányára hivatkozva az átszőrtség 10% körüli. 2013-ban az újonnan felfedezett, jelentett tbc-s megbetegedések száma 116 fı volt a megyében, mely az elızı évekhez viszonyítva mérsékelt csökkenést mutat. 26