Közgazdasági főosztály Az MNB kiadványaiban rendszeresen felhívta a figyelmet az államháztartásihiány-mutatókban rejlő kockázatra Tájékoztatásul közzétesszük feljegyzésünket, melyben összefoglaljuk, az MNB kiadványaiban hogyan jelent meg a költségvetési helyzet elemzése, értékelése. Budapest, 2005-10-24
A fiskális helyzetet leíró mutatók kapcsán időről időre felmerül a kérdés, vajon teljes körűen jelzik-e az államháztartási hiány, finanszírozási igény, állami kötelezettségek, stb. állapotát. Ilyen kételyek jelentős bizonytalanságot vihetnek a fiskális pozíció megítélésébe, kellemetlen meglepetések forrásai lehetnek az elemzők, pénzügyi piaci szereplők számára. Éppen ezért, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a jegybank figyelemmel kíséri és rendszeresen értékeli a fiskális politika alakulását. A hivatalos hiánymutatók elemzése mellett az MNB 1998-tól kezdve számít és publikál olyan mutatót, amely az állami aktivitás és az ennek nyomán kialakuló hiány közgazdasági értelemben szélesebb körű sok esetben a hivatalos hiánykategóriá(k)ban meg nem (vagy nem teljesen) megjelenő tételekkel is kiegészített megközelítésén alapul. 1 Ezt az ún. kiegészített vagy SNA (System of National Accounts, azaz Nemzeti Számla) típusú hiány jellemzően olyan esetekben térhet el jelentősen az aktuális (hivatalos) hiánymutatótól, amikor ez utóbbiban olyan tételek jelennek meg, melyek időzítése és/vagy jellege nem a közgazdaságilag releváns 2 időben és/vagy módon van elkönyvelve. 3. A mögöttes képet mutató kiegészített hiány a közelmúltban többször is jelentősen eltért a hivatalos hiánymutatóktól, ami arra utalt, hogy ilyenkor jelentős állami aktivitás folyt költségvetésen kívül ; illetve a költségvetésen belül kialakult hiányt közgazdasági értelemben nem valós szűkítést jelentő módon kezelte a kormány. Az MNB ilyen alkalmakkor az ún. kiegészített, SNA típusú hiánymutató (illetve az ebből számított ún. keresleti hatás indikátor) publikálásán keresztül, a Jelentés az infláció alakulásáról c. kiadványában rendszerint felhívta a publikum figyelmét arra, hogy a hivatalos hiánymutatók nem teljes körűen tükrözik az állami aktivitás hatását. A fentieket illusztrálandó, nézzük meg az elmúlt években publikált Jelentés az infláció alakulásáról c. kiadványokat (pontos idézeteket ld. Függelék). Az áfavisszatérítés időbeli változtatása sok éve óta bizonyult alkalmas eszköznek a hivatalos (főleg a pénzforgalmi, ún. GFS típusú) hiány átmeneti befolyásolására. 1998-ban az áfavisszatérítés gyorsítása az 1999-es pénzforgalmi hiányt javította; ez azonban nem jelentett valódi keresletszűkítést, amint arra az SNA-korrekció során felhívtuk a figyelmet (ld. 1999. szeptemberi jelentés). 2000-ben az áfavisszatérítés lassítása javította a megelőző évhez képest a pénzforgalmi hiányt; a keresleti hatás becslésben ennek hatását is korrigáltuk, miközben külön táblázatban elemeztük a jelenséget (ld. 2000. december). A korábbiaknál jóval nagyobb mértékű volt az áfavisszatérítés 2004 végi 2005 eleji, gyakorlatilag teljes leállításának 2004-es pénzforgalmi hiányt javító (és a 2005-öst rontó) hatása; bár ennek az ekkor már előtérbe került EU-s szabvány szerinti, ún. ESA95 típusú hiányra gyakorolt hatása a módszertan képlékenysége miatt sokáig nem volt egyértelmű. Erről részletesen és explicit módon beszámoltunk, például a 2005 februárjában kiadott jelentésben. 1 Hasonló megfontolásokból egyes nemzetközi szervezetek (például OECD, IMF) illetve az USA-ban a Kongresszusnak felelős Congressional Budget Office (CBO) is többféle, elemzési célú hiánymutatót is közölnek és vizsgálnak. 2 Közgazdaságilag releváns alatt azt értjük, amikor/amilyen mértékben valódi (reál)gazdasági tranzakció történik, feltételezhetően hat az állam kötelezettségeire/tartozásaira, illetve a gazdasági szereplők viselkedésére; ld. Kézikönyv a magyar gazdasági adatok használatához, MNB, 2002. 3 Hasonlóan, az SNA-típusú hiány évees változásából származtatott ún. keresleti hatás mutató is ilyen esetekben tér el jelentősen a hivatalos hiány éves változásától. 2
A 2000-es hivatalos (pénzforgalmi) hiányt csökkentette (a 2001-es rovására) az a másik fajta korrekció, amely annak kiszűrését célozta, hogy bizonyos 2001-es kiadásokra a 2000 végén letéti számlára került többletbevételek nyújtottak fedezetet. Ez megoldás közgazdasági értelemben 2001-ben jelentett keresletbővítő hatást (azaz 2001-ben emelte a pénzforgalmi hiányhoz képest az SNA-hiányt), amit annak idején (pl. 2001. augusztusi jelentés) explicit módon jeleztünk is. A mögöttesnél kedvezőbb költségvetési képet okozott már több alkalommal, hogy az állami beruházások egy része bizonyos, a hivatalos (pénzforgalmi) költségvetési körön kívülre sorolt állami intézmények (bankok, vállalatok) aktivitásán keresztül valósult meg. Így például, 2001-ben az MFB Rt-n, ÁPV Rt-n és az NA Rt-n keresztül jelentőssé vált a költségvetésen kívüli állami aktivitás. 4 Bár ez nem jelent meg a hivatalos (akkor: a pénzforgalmi) hiányban, a jelentésekben az ezzel növelt SNA-hiány alapján becsültük a 2001-es keresletbővítő hatást. Erre ismét explicit módon is felhívtuk a jelentés szövegében a figyelmet (pl. 2001. augusztusi jelentés) a jelzett költségvetésen kívüli intézmények aktivitására az államháztartási számokat tartalmazó táblázatoknál nevesítve is utaltunk. 5 Az ún. public-private partnership (PPP)-megoldásokkal újabb csatornája nyílt meg állami beruházások folyó évi hivatalos hiányt nem terhelő módon való finanszírozásának. A 2004. novemberi jelentésben a jelenség újdonsága miatt külön alfejezetben is bemutattuk, miért tekintjük a mögöttes hiányt (keresleti hatást) nem csökkentő jellegűnek, ugyanakkor egyensúlyi szempontból kifejezetten aggályosnak az ilyen konstrukciók alkalmazását. Elemzésünkben becslést is közöltünk a 2004-es PPP-megoldások okozta látszólagos fiskális pozíciójavulás mértékére. 2005-ben a kormány tervei szerint nagymértékben, több mint a GDP 1 százalékával javította volna az ESA-hiányt egyes, korábban épült autópálya-szakaszok ÁAK Rt. felé való értékesítéséből származó bevétel. Ennek statisztikai megítélése első perctől aggályos volt: azon túl, hogy ez nyilvánvalóan nem jelenthetett volna valódi keresletszűkítést, kétséges volt, hogy egyáltalán belefér-e az ESA-módszertan szerint bevételként elkönyvelhető kategóriába. Aggályainkat az államháztartási számok Eurostat felé való becslésében együttműködő partnereinkkel, a Pénzügyminisztériummal és a Központi Statisztikai Hivatallal már 2005 elején megosztottuk; illetve a 2005. májusi és augusztusi jelentésben nyilvánosan jeleztük is. A jelzett inflációs jelentésekben egyrészt felhívtuk arra a figyelmet, hogy az ESA-hiány kategória magyarországi alkalmazása módszertanilag még nem teljesen tisztázott, az ESA-hiány a módszertani bizonytalanság miatt nem tekinthető informatívnak (ld. májusi jelentés, 68.o.), és a korábbi gyakorlattal szakítva az ESAszámok (múlt és jelen) tekintetében pontos érték helyett csak egy -tól/-ig sávot közöltünk. Másrészt, konkrétan is jeleztük, milyen tételek miatt látunk módszertani bizonytalanságot az ESA-hiányban: MÁV vesztesége, agrártámogatások nemzeti részének elszámolása, 4 MFB: hitelnyújtásának egy része burkolt formában támogatás volt (agrárhitelek, stb.), a kvázi-fiskális tevékenység miatt az MFB Rt veszteségessé vált, ezért 2002-ben veszteségét rendezni kellett. Az NA Rt. az állam nevében építette az autópálya-szakaszokat, a vállalat kvázi-fiskális tevékenysége során jelentős hitelállományt halmozott fel, amelyet 2002-ben át kellett vállalni (mintegy 191 milliárd Ft-ot; a GDP 1,1%-a). Az ÁPV Rt. kvázi-fiskális tevékenység keretében elsősorban reorganizációs célú kifizetéseket teljesített, de állami környezetvédelmi feladatokat és az állam nevében kárpótlási kifizetéseket is teljesített. 5 Hasonlóan, az SNA mutatónk módszertani hátterét összefoglaló kiadványunkban is explicit módon említettük az MFB-n illetve az ÁPV-n keresztül megvalósuló, hivatalos hiányt megkerülő állami aktivitás jelentőségét, ld. Kézikönyv, 19. fejezet (MNB, 2002). 3
autópályaszakaszok értékesítése, stb. (ld. májusi jelentés 68.o., augusztusi jelentés 54.o.). A tágan értelmezett állami finanszírozási igény, az SNA-típusú hiánymutatónk alakulása is látványosan mutatta, hogy nem valódi keresletszűkítést jelentő módon tervezi a kormány a hiány csökkentését. Az Eurostat 2005. szeptemberi ajánlásai illetve előzetes megállapításai egyértelműen igazolják korábbi kételyeinket. 6 A fenti példák összességében azt mutatják, hogy 1998 óta az MNB folyamatosan, komoly erőfeszítéseket tesz, hogy a publikumot a rendelkezésére álló és publikus információk, illetve a mandátuma adta kereteken belül megfelelően tájékoztassa, ha a hivatalos költségvetésihiány-mutatók nem teljes körűen tükrözik az állami kötelezettségek, finanszírozási igény aktuális és várható alakulását. 6 Sőt, a jelzettnél némileg jobban revideálódhat felfelé a 2005-ös hiány, mert várhatólag az NA Rt. ez évi autópálya-építési kiadása is része lesz még 2005-ben az ESA-egyenlegnek. 4
Függelék mikor mit írtunk, példák A Függelékben a Jelentés az infláció alakulásáról c. kiadványokból találhatók idézetek, a teljesség igénye nélkül, illusztrációs célból, tematikusan elrendezve. 7 A korábban épített autópályákkal kapcsolatos tranzakció ESA-beli kezeléséről 2005. augusztus (54-55.o.) [ ] 7 A pontosság érdekében az MNB honlapján megtalálható pdf fájlokból (jellemzően a fiskális témát tartalmazó IV.2 fejezetekből) vágtuk ki az idézett részeket. Az oldalszámok a nyomtatott verzió szeritiek, ami a pdf fájlokban is megtalálható. Ha nehéz a szöveg képernyőn való olvasása, javasoljuk a szöveg kinyomtatását. 5
2005. május (68.o.) és lábjegyzetben: Az áfavisszatérítés időbeli mozgatásának fiskális képet torzító hatásáról 2005. május (69.o.) 2000. december (42-43.o.) 6
Az MFB Rt. NA Rt. és ÁPV Rt. tevékenységén keresztüli, költségvetésen kívüli keresletélénkítésről 8 2002. február () 2001. november (26.o.) 8 Magyar Fejlesztési Bank: az MFB hitelnyújtásának egy része burkolt formában támogatás volt (agrárhitelek, stb.), a kvázi-fiskális tevékenység miatt az MFB Rt veszteségessé vált, ezért 2002-ben veszteségét rendezni kellett. Az NA Rt. az állam nevében építette az autópálya-szakaszokat, a vállalat kvázi-fiskális tevékenysége során jelentős hitelállományt halmozott fel, amelyet 2002-ben át kellett vállalni (mintegy 191 milliárd Ft-ot; a GDP 1,1%-a). Az ÁPV Rt. kvázi-fiskális tevékenység keretében elsősorban reorganizációs célú kifizetéseket teljesített, de állami környezetvédelmi feladatokat és az állam nevében kárpótlási kifizetéseket is teljesített. 7
Letéti számlára tett bevételek felhasználásáról 9 2001. augusztus (23.o.) 9 A 2000. évi többlet-bevételek egy jelentős része effektív módon nem került elköltésre abban az évben, hanem az el nem költött előirányzatok ún. letéti számlára kerültek, s azok elköltésére 2001-ben került csak sor. 8