Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.28.040/2015/16. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/42 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2016.04.13. Iktatószám: 4009/2016 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.28.040/2015/16. A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Stachó Balázs András ügyvezető által képviselt ABC Group Kft. (2724 Újlengyel, Petőfi S. u. 48.) felperesnek, a dr. Csanádi Péter jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat (hiv.sz.: D.693/9/2015.) bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A bíróság a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 20.000 (húszezer) forint perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS A bíróság a felperes keresete, az alperes érdemi ellenkérelme, valamint a közigazgatási és peres iratok alapján a következő tényállást állapította meg: Szigetszentmiklós Város Önkormányzata (a továbbiakban: ajánlatkérő) a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Harmadik 1
rész 121. (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított Megbízási szerződés Szigetszentmiklóson egy darab óvoda megépítéséhez generáltervezői feladatok ellátására" tárgyban. Az ajánlati felhívás KÉ-7529/2015. iktatószámon jelent meg a Közbeszerzési Értesítő 2015. évi 52. számában. Az ajánlatkérő 83/2015.(III.19.) számú Önkormányzati Határozatban döntött arról, hogy az óvodai kapacitásbővítés célzó beruházások támogatására kiírt, a 2015. évi központi költségvetésről szóló 2014. évi C. törvény III. melléklet II.5. pontja szerinti pályázaton kíván indulni a Csépi út mellett, a Vénusz utca közelében fekvő 6352/1, 6352/2, 6352/3 és 6352/4 hrsz. alatti ingatlanokon létesítendő óvoda építésére. A 86/2015. (III.19.) sz. önkormányzati határozat azt tartalmazta, hogy az ajánlatkérő az önerő biztosításához 500.000 E Ft hitelígérvény kérését kezdeményezi, illetve a fedezetet az önerő biztosításához kormányengedélyhez kötött hitelfelvétellel biztosítja. Az ajánlatkérő ennek megfelelően 2015. március 23.napján pályázatot nyújtott be Óvodai kapacitásbővítés Szigetszentmiklóson" címmel a Nemzetgazdasági Minisztérium óvodai kapacitásbővítést célzó beruházások támogatására kiírt pályázatára. A pályázati befogadó nyilatkozatot a Magyar Államkincstár 2015. április 1. napján adta ki. A pályázati kiírásban az ajánlatkérő részajánlattételt, valamint az alternatív ajánlattételét kizárta. Az eljárást indító felhívás II.2.1. pontjában határozata meg a közbeszerzés teljes mennyiségét. E szerint, az Szigetszentmiklóson a Csépi út mellett, a Vénusz utca közelében fekvő 6352/1, 6352/2, 6352/3 és 6352/4 hrsz. alatti egy darab 100 férőhelyes új óvoda építése, generáltervezői feladatainak ellátása, generáltervezői és szakági tervezői művezetéssel. A feladat három részből tevődik össze. Az új óvoda tervezése esetében a nyertes ajánlattevő feladatait az építési engedélyezési tervdokumentáció, a kivitelezési dokumentáció, valamint a generáltervezői és szakági művezetés vonatkozásában határozta meg. Emellett az eljárást indító felhívásban rögzítette a szerződés tárgyát, a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket, a fő finanszírozási és fizetési feltételeket, a kizáró okokat és a 2
megkövetelt igazolás módjait, valamint az alkalmassági minimum követelményeket és igazolási módjaikat. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás IV.2.1. pontjában bírálati szempontként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás határozta meg. Az ajánlattételi határidőt 2015. május 26. napjának 10 órájában jelölte meg. A felhívás V.3.6. pontja szerint az eljárást a Kbt. 40. -ának (3) és (4) bekezdése alapján indította meg. Az ajánlati határidőre az MG Építész Kft., az ANTERRA Építőipari Zrt., a KASIB Mérnöki Kft., a HOR-BER Mérnök Iroda Kft., Építész Kaláka Kft., az ÉPTI Kft., a Top-Kvalitás Kft. és a felperes nyújtott be ajánlatot. Az ajánlatkérő 2015. május 26. napján 10 órakor bontotta a beérkezett ajánlatokat. Ezt megelőzően ismertette a közbeszerzés becsült értékét és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezetet, ami 15.748.000,- Ft volt. Ezt követően 2015. június 5. napján az ANTERRA Építőipari Zrt-től, a HOR-BER Mérnök Iroda Kft-től, a Top-Kvalitás Kft-től, az Építés Kaláka Kft-től valamint a felperestől 2015. június 10. napi határidővel hiánypótlást kért. A felperes által két alkalommal előterjesztett előzetes vitarendezési kérelem elbírálását követően az ajánlatkérő az eljárás első írásbeli összegzését 2015. június 25. napján küldte meg valamennyi ajánlattevőnek. Ebben a felperes ajánlatát a Kbt. 74. (2) bekezdés a) pontja alapján érvénytelennek nyilvánította. Az érvénytelenség okát abban jelölte meg, hogy a felperes felszólítás ellenére határidőn túl küldte meg az írásbeli árindokolását, amelyet az ajánlatkérő nem vehetett figyelembe a Kbt. 67. (9) bekezdése értelmében. Emiatt az ajánlat aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmazott. Az ezt követően indult jogorvoslati eljárásban az alperes a D.540/16/2015. számú határozatában a felperes jogorvoslati kérelmének helyt adott és megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 121. (1) bekezdésének b) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 2. (2) és (3) bekezdésére tekintettel a Kbt. 79. (4) bekezdését. Emiatt az ajánlatkérő 2015. június 18-i árindokolásra vonatkozó felhívását és azt követő döntéseit megsemmisítette és a közbeszerzési eljárás folytatását ahhoz a feltételhez kötötte, hogy az ajánlatkérő megfelelően alkalmazza a Kbt. 79. -ában foglaltakat. 3
A Nemzetgazdasági Minisztérium 2015.július 20. napján értesítette az ajánlatkérőt arról, hogy a pályázatát forráshiány miatt elutasították. Ezt követően az ajánlatkérő újabb árindokolásra hívta fel a felperest, majd 2015. augusztus 19. napján megküldött második összegzésében a közbeszerzési eljárást a Kbt. 76. (1) bekezdésének d) pontja alapján eredménytelenné nyilvánította. Rögzítette, hogy a közbeszerzésre tervezett anyagi fedezet összege nettó 15.748.000,- Ft volt. A Nemzetgazdasági Miniszter, mint támogató az ajánlatkérő által az óvodai kapacitásbővítést célzó beruházások támogatása jogcímre benyújtott pályázatot forráshiány miatt 2015. július 20. napján elutasította, így az ajánlatkérő a szerződés megkötésére, illetve teljesítésére a Kbt. 40. -ának (3) és (4) bekezdésében, 66. (1) bekezdésében, valamint 76. (1) bekezdés d) pontjában foglaltak szerint képtelenné vált. A felperes jogorvoslati kérelmében kérte, az alperes állapítsa meg, hogy az ajánlatkérő az elektronikus úton megküldött 2015. augusztus 19. napján kelt összegzésében a közbeszerzés eredménytelenségének megállapításakor megsértette a Kbt. 40. (3)-(4) bekezdésében, 66. (1) bekezdésében, valamint 76. (1) bekezdésének d) pontjában foglalt rendelkezéseket és törvénysértő módon nyilvánította eredménytelennek a tárgybeli közbeszerzési eljárást. Emellett kérte, hogy az alperes semmisítse meg a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárást lezáró összegzést, továbbá az alperes felhívására az ajánlatkérő adjon ki új összegzést, melyben nyilvánítsa eredményesnek a jogorvoslati kérelemmel érintett közbeszerzési eljárást. A felperes jogorvoslati kérelme folytán eljárt alperes a 2015. szeptember 23. napján kelt, D.693/9/2015. számú határozatával a felperes által az ajánlatkérő Megbízási szerződés Szigetszentmiklóson egy darab óvoda megépítéséhez generáltervezői feladatok ellátására" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét elutasította. A határozat indokolásában az ajánlatkérő támogatási igényének és a pályázat benyújtásának tényéről való információ közlésével kapcsolatosan a következőket rögzítette: a pályázati forrás felhasználása esetén is irányadó a Kbt. 77. -ának (2) bekezdésében foglalt előírás. E szerint az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor 4
külön jogszabályban meghatározottak szerint köteles az ajánlatokról írásbeli összegzést készíteni. A Kbt. 30. -ának (1) és (5) bekezdése értelmében pedig az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie. A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegzésről szóló 92/2011.(XII.30.) NFM rendelet 9. számú mellékletében rögzített kötelezően alkalmazandó hirdetmény minta 7.b) pontja értelmében az ajánlatkérőnek az eredménytelenség indokát meg kell jelölnie, valamint a Kbt. 76. (1) bekezdés d) pontja szerinti eredménytelenség esetében meg kell adnia, hogy mennyi a közbeszerzésre tervezett anyagi fedezet összege, az mikor és milyen okból került elvonásra, illetve átcsoportosításra. A tájékoztató az eljárás eredményéről formanyomtatvány IV.2. pontja értelmében pedig a közbeszerzési eljárás eredménytelensége esetén közölni kell az eredménytelenség indokát. Hangsúlyozta, hogy az indokolásnak olyan információ tartalommal kell bírnia, hogy abból világosan és egyértelműen kitűnjön az eredménytelenné nyilvánítás oka. Ezzel biztosítható ugyanis az ajánlattevő teljes körű tájékoztatása, nemcsak az ajánlatok érvénytelenné nyilvánításának valós indokairól, hanem adott esetben az eljárás eredménytelenségének okáról és a döntés jogszabályi alapjáról. Hangsúlyozta, hogy a Kbt. az ajánlattevők védelme érdekében szigorú feltételekhez köti az ajánlatok elbírálási kötelezettsége alóli mentesülést és ez okból a közbeszerzési eljárásnak a Kbt. 76. (1) bekezdés d) pontja alapján történő eredménytelenné nyilvánítását. A Kbt. 76. (1) bekezdés d) pontja alapján felhívott Kbt. 66. (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő akkor nem köteles elbírálni az ajánlatokat, ha általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. A szerződés megkötésére, illetve a szerződés teljesítésére való képtelenségnek valósnak és okszerűnek, ténybelileg megállapíthatónak kell lennie. Az 5
eredménytelenséget csak olyan ok alapozhatja meg, amelyet az ajánlatkérő előre nem láthatott és a részéről elháríthatatlan volt. Az eredménytelenségi okot pedig sem a rendeltetésszerű joggyakorlás általános követelménye, sem az alapelvi rendelkezés, sem a Kbt. kógens szabályozása, illetve a tételes jogi rendelkezések szerint nem lehet kiterjesztően értelmezni, annak nem lehet más értelmezést tulajdonítani. Hangsúlyozta, hogy az érvénytelenséget minden egyes esetben egyedileg a konkrét ügy speciális körülményeire tekintettel kell megítélni. Kiemelte, hogy az ajánlatkérő felhívásának V.3.6. pontja tartalmazta azt, miszerint a közbeszerzési eljárás a Kbt. 40. (3) és (4) bekezdése alapján került megindításra. Az volt az álláspontja, hogy a kiírás ezen tartalmi eleme egyértelműen tartalmazta azt az információt, hogy a támogatásra irányuló igény, illetőleg a pályázat el nem fogadása vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadása a Kbt. 76. (1) bekezdés d) pontja szerinti eredménytelenségi ok megállapítására szolgáltat alapot. Rögzítette, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérőt nem terheli arra vonatkozó kötelezettség, hogy a Kbt. 40. (3) és (4) bekezdései szerinti információn túlmenően megjelölje, hogy melyik konkrét pályázatra nyújtott be támogatási igényt. Mindezek miatt az volt az álláspontja, hogy az ajánlatkérő kellően részletes és megfelelő információt szolgáltatott az ajánlattevőknek arra vonatkozóan, hogy a közbeszerzési eljárásnak az eredménytelenségéhez vezethet a támogatásra irányuló igény, illetőleg a pályázat elutasítása. A felperes jogorvoslati kérelmében rögzített, az eredménytelenség indokának nem jogszerű megjelölésére alapított kifogással kapcsolatosan rögzítette, hogy az összegzés megfelelő részletességgel tartalmazta a Kbt. 40. (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően azt a tájékoztatást, amely a pályázatnak a Nemzetgazdasági Miniszter által történő elutasítására vonatkozott. Mindezek miatt az volt az álláspontja, hogy az ajánlatkérő a hirdetmény rendelet előírásai szerinti részletezettséggel az eredménytelenség indokát megadta, a felperes jogorvoslati jogának gyakorlását az összegzésben megadott tájékoztatást lehetővé tette. A jogorvoslati kérelem az eredménytelenség okának előreláthatóságát, valamint a pénzügyi forrás 6
rendelkezésre állását vitató kérelmi elemeivel kapcsolatosan a következőket rögzítette: a beszerzés a generáltervezői és szakági tervezői művezetési feladatokra is kiterjedt, ami miatt az ajánlatkérőnek nem csak a tervezéssel, hanem a teljes kivitelezéssel összefüggő határidőkre is figyelemmel kellett lennie. Az építési engedélyezési határidő betarthatósága szempontjából a támogatási igény elutasítása minősül az ajánlatkérő részéről az előre nem látható és elháríthatatlan oknak. A Nemzetgazdasági Minisztérium pedig az építési engedély megszerzésének határidejétől függetlenül utasította el a pályázati kérelmet. Az elutasítás időpontjával összefüggésben kiemelte, hogy kizárólag a Nemzetgazdasági Minisztérium 2015. július 20. napján kiadott, pályázati kérelmet elutasító döntése vehető figyelembe az eredménytelenség jogszerűségének megítélése körében. Nem volt jelentősége annak, hogy az ajánlatkérő ezt megelőző időpontban is értesülhetett már a pályázata kedvezőtlen elbírálásáról, tekintettel arra is, hogy a 2015. május 28-i minisztériumi tájékoztatás a feltételesen támogatásban részesített önkormányzatok felsorolását tartalmazza. A forrás rendelkezésre állással kapcsolatosan azt emelte ki, hogy a pályázati kérelem elutasítását követően az ajánlatkérőnek nem volt arra vonatkozó kötelezettsége, hogy az így kieső forrást máshonnan pótolja a szerződéskötésre való képesség biztosítása érdekében. A felperes keresetében elsődlegesen az alperes határozatának megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 40. (3)-(4) bekezdésében, 66. (1) bekezdésében, valamint 76. (1) bekezdésének d) pontjában foglalt rendelkezéseket megszegve, törvénysértő módon nyilvánította eredménytelennek a közbeszerzési eljárást. Másodlagosan az alperes határozatának hatályon kívül helyezésére és az alperes új eljárásra kötelezésére irányuló kereseti kérelmet terjesztett elő. A keresetlevél indokolásában kifejtette, hogy az ajánlatkérő nem kellően figyelemfelhívó módon jelölte meg az ajánlattételi felhívásban azt, hogy pályázati forrást kíván igénybe venni. E körben pusztán Az eljárás a Kbt. 40. (3)-(4) bekezdése alapján került megindításra: igen" körülményt tüntette fel, ami nem kellő tájékoztatással látta el az ajánlattevőket. Sérelmezte, annak ellenére, hogy a 7
pályázat elnyeréséről szóló miniszteri döntés határideje 2015. május 8. napja volt, az ajánlatkérő azt állította, hogy a pályázat elutasításáról csak 2015. július 20. napján értesült. A pályázati kiírás értelmében a pályázók az ebr42-es rendszeren keresztül a döntést követő 3 napon belül értesülnek a pályázat eredményéről, így legkésőbb 2015. május 11. napján az ajánlatkérőnek tudnia kellett volna a pályázat elbírálásának eredményéről. Emiatt pedig 2015. június 25. napján nem hirdethetett volna eredményt. Az volt az álláspontja, hogy az ajánlatkérő csak amiatt nyilvánította forráshiány miatt eredménytelenné a kiírást, mert az alperes első összegzést érvénytelenítő döntését követően a felperest kellett volna nyertessé nyilvánítania. Kifogásolta emellett, hogy az ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyvben 15 millió forintos saját forrásról nyilatkozott, így a felperes által tett 7 millió forintos vállalási árat a pályázati támogatás nélkül is ki tudta volna fizetni. Az alperes érdemi ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását és perköltségben történő marasztalását kérte. A határozatban foglalt jogi álláspontját fenntartva azt hangsúlyozta, hogy a beszerzés megvalósulásának pénzügyi feltétele az volt, hogy az ajánlatkérő a pályázati pénzügyi forrást elnyelje. Erre a Nemzetgazdasági Minisztérium döntése miatt nem került sor, így a kiírás érvénytelenítésére a jogszabályokban megjelölt feltételek jogszerű alkalmazásával került sor. A felperes keresete megalapozatlan. A per tárgyát az alperes határozatának törvényességi felülvizsgálata képezte, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezete szerinti közigazgatási per keretében. A Pp. 339/A. -a szerint, a bíróság a közigazgatási határozatot -jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meghozatalakor hatályban volt jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül. A bíróság az alperes határozatának jogszerűségét a felperes kereseti kérelmének korlátai között vizsgálta. A törvényességi felülvizsgálatot követően pedig úgy foglalt állást, hogy az alperes határozata a következők miatt a jogszabályokban foglaltaknak megfelelt. A közbeszerzési eljárás megindításának időpontjában, 2015. május 8. napján hatályos Kbt. 62. 8
-ának (4) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlatok - tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok - bontásának megkezdésekor, az ajánlatok felbontása előtt közvetlenül ismerteti a közbeszerzés - a 18. (2) bekezdésének alkalmazása nélkül számított - becsült értékét és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét, részajánlattétel biztosítása esetén részenként. Ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlattevő tett ajánlatot és végleges ajánlat írásbeli benyújtása a 92. (7) bekezdése alapján nem kötelező, akkor a közbeszerzés becsült értékét és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét - részajánlattétel biztosítása esetén részenként - az utolsó tárgyalás alkalmával azt követően kell ismertetnie, hogy az ajánlattevő megtette végleges ajánlatát. E bekezdés rendelkezései nem zárják ki, hogy a becsült értékre és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegére vonatkozó adatokat az ajánlatkérő az e bekezdésben foglalt időpontokat megelőzően is az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők rendelkezésére bocsássa. A pályázati támogatás igénybevétele esetén követendő eljárásra vonatkozó szabályokat a Kbt. 40. -a rögzíti. A 40. (3) bekezdése értelmében ha az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt (pályázatot) nyújtott be, vagy fog benyújtani, az eljárást megindíthatja - függetlenül attól, hogy sor került-e már a támogatás pályázati felhívásának megjelenésére - az eljárást megindító felhívásban azonban fel kell hívni a gazdasági szereplők figyelmét erre a körülményre, valamint a (4) bekezdésben foglaltakra. A (4) bekezdés rendelkezik akként, hogy a (3) bekezdés alkalmazásakor a támogatásra irányuló igény el nem fogadását, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek kell tekinteni, amelyre az ajánlatkérő a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné válása okaként hivatkozhat [76. (1) bekezdés d) pont, 124. (9) bekezdés], valamint az ajánlatkérő jogosult a támogatási szerződés megkötését vagy meghatározott összegben történő megkötését a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés hatályba lépését felfüggesztő feltételként is kikötni. 9
A bíróságnak az volt az álláspontja, hogy az ajánlattételi felhívásban foglalt tájékoztatás, miszerint: Az eljárás a Kbt. 40. (3)-(4) bekezdése alapján került megindításra: igen" a fenti jogszabályi követelményeknek megfelelt. Az ajánlatkérő ezzel megfelelő tájékoztatással látta el az ajánlattevőket a pályázati forrás igénybevételére irányuló eljárással kapcsolatosan. Az ajánlatot benyújtóknak pedig ezen információ birtokában, - valamint a beszerzés becsült értéke és a rendelkezésre álló saját forrás ismeretében - a pályázatok elbírálásának rendjével kapcsolatos átlagemberekre jellemző ismeret birtokában is kalkulálnia kellett azzal, hogy a pályázat kedvezőtlen elbírálása a beruházás meghiúsulásához vezethet. A Kbt. 77. -ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt írásban tájékoztatni az eljárás vagy az eljárás részvételi szakaszának eredményéről, az eljárás eredménytelenségéről, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának, illetve részvételi jelentkezésének a 74. szerinti egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül. A (2) bekezdés szerint az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minták szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról, illetve a részvételi jelentkezésekről. Az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást az írásbeli összegezésnek minden ajánlattevő, a részvételi szakasz lezárása esetén részvételre jelentkező részére egyidejűleg, telefaxon vagy elektronikus úton történő megküldésével teljesíti. A (3) bekezdés rendelkezik akként, hogy a 76. (1) bekezdés d) pontja szerinti eredménytelenségi esetben az ajánlatkérő köteles tájékoztatást adni a közbeszerzésre tervezett anyagi fedezet összegéről, továbbá adott esetben arról, hogy az mikor és milyen okból került elvonásra, átcsoportosításra. A Kbt. 66. -ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat, valamint a 10
részvételi jelentkezéseket elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattételi határidő lejártát követően -általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania. Az eredménytelenség okai között a Kbt. 76. (1) bekezdésének d) pontja rendelkezik akként, hogy eredménytelen az eljárás többek között akkor, ha az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné válása miatt eredménytelenné nyilvánítja [66. (1) bekezdése, 44. (3) bekezdése]. A fenti szabályok csupán a Kbt. 76. (1) bekezdésének d) pontja szerinti eredménytelenségi ok esetére írják elő a közbeszerzésre tervezett anyagi fedezet összegéről, továbbá adott esetben az elvonás illetve átcsoportosítás okáról való tájékoztatást, ennek a kötelezettségének pedig az ajánlatkérő eleget tett. Az ajánlatkérőnek biztosítja a jogszabály azon lehetőséget, hogy eldöntse, milyen beszerzésre és milyen feltételekkel kíván ajánlati felhívást kibocsátani. Emellett pedig ezen ajánlatkérői autonómia körébe tartozik annak meghatározása is, hogy a megvalósításhoz milyen anyagi forrást kíván igénybe venni. A bíróságnak az volt az álláspontja, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium pályázat elutasításáról szóló tájékoztatója olyan objektív, valós és előre nem látható körülménynek minősül, ami megalapozta az eredménytelenné nyilvánítást. E forrás hiányában pedig az ajánlatkérő nem kötelezhető arra, hogy eredeti elképzeléseitől eltérően más forrásból pótlólagos anyagi fedezetet biztosítson. A bíróság hangsúlyozza, hogy megfelelő mennyiségű és információtartalmú okirat állt rendelkezésre annak megítéléséhez, hogy a pályázat elbírálásának során a Nemzetgazdasági Minisztérium mikor és miről tájékoztatta az ajánlatkérőt. Meg lehetett állapítani, hogy a pályázat elutasításán alapuló eredménytelenség valós és előre nem látható körülmény volt. Ezen információk birtokában a minisztérium tájékoztatás időpontjára és tartalmára vonatkozó 11
megkeresése indokolatlan volt, ami miatt a bíróság a felperes erre irányuló bizonyítási indítványát, mint szükségtelent elutasította. Mindezekre tekintettel tehát a bíróság álláspontja az volt, hogy az alperes jogorvoslati kérelmet elutasító határozata a jogszabályokban foglaltaknak megfelelt, ezért jogsértés hiányában a felperes keresetét elutasította. A felperes a perben pervesztes lett, ezért a bíróság kötelezte a Pp. 78. (1) bekezdése alapján az alperes perköltségének megfizetésére. A perköltség összegét a bíróság mérlegeléssel, az alperes jogi képviselője által végzett tevékenység alapján ítélte meg, figyelemmel az elkészített beadványokra, illetve a perben tartott tárgyalások számára. A felperes a per illetékfeljegyzési jogos volta ellenére keresetén lerótt 21.000 forint összegű illetéket a pervesztesség miatt maga viseli. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Pp. 340. (1) bekezdése zárja ki. Budapest, 2016. március 3. Dr. Tergalecz Eszter s.k. bíró 12