Energia trend magazin hírek az energia világából az elmú -émász-mász üzleti ügyfelei számára 2013 tavasz Energiaaudit: felelős döntés, optimális költségek Az energetikai tanúsítványok új szabályai Csak rövid távon megoldás a rezsicsökkentés?
Tartalom Tisztelt Partnerünk, kedves Olvasó!.................................. 4 AKTUÁLIS Gyorsítósávban az alternatív hajtások................................ 5 Fukusima nem volt trendforduló.................................... 6 Energiaaudit: felelős döntés, optimális költségek....................... 8 Csak csordogálnak a felújítási támogatások........................... 9 Többszörösen megtérül az energiahatékonyság....................... 11 Csak rövid távon megoldás a rezsicsökkentés?........................ 12 Regionális egyensúly............................................ 14 Keleti kerülőúton a német szélenergia............................... 15 OKOS MEGOLDÁSOK Smart home, avagy a jövő otthona................................. 16 MEGÚJULÓ ENERGIA Mitől passzív a passzívház?....................................... 17 Észtországban országos lefedettségű elektromos autó gyorstöltő-hálózat kezdte meg működését........................... 19 Előnyükre vált a váltás........................................... 19 Fáziskésésben: Lemarad a régióban a magyar megújulószektor............ 23 Zöld partnerek................................................ 25 14. oldal oldal Regionális egyensúly 17. Mitől passzív a passzívház? tartalom ENERGIAGAZDÁLKODÁS A rezsicsökkentés visszavetheti a háztartási kiserőművek terjedését........ 26 Sokba kerülhet a klímaszezon..................................... 28 Akkuforradalom készül.......................................... 29 JOGOS KÉRDÉSEK Az energetikai tanúsítványok új szabályai............................ 30 Fáziskésésben: Lemarad a régióban a magyar megújulószektor ENERGIA TREND MAGAZIN Hírek az energia világából az ELMŰ-ÉMÁSZ-MÁSZ üzleti ügyfelei számára Kiadó: Heart Communications Kft. Szerkesztők: Csömösz Noémi, Fekete László Tel.: +36 1 302 5354, fax: +36 1 353 3188 E-mail: heart@heartcom.hu; web: www.heartcom.hu Szerzők: Hlavay Richárd, Leszák Tamás, Nagy Bálint, Dr. Szuchy Róbert PhD Grafikai munkák: Plazma Design Bt. Nyomda: Pauker Nyomdaipari Kft. A lapban közölt tanácsok, tippek a szerkesztő és a megszólalók véleményét tükrözik és nem minősülnek befektetési ajánlatnak. A kiadvány ingyenesen terjesztett, kereskedelmi forgalomba nem hozható. 23. oldal hírek az energia világából az elmű-émász-mász üzleti ügyfelei számára 2013 tavasz 3
köszöntő aktuális Tisztelt Partnerünk, kedves Olvasó! Gyorsítósávban az alternatív hajtások Egyszerű lenne mellőzni e helyen minden, a hazai energiapiac kicsit sem rózsás helyzetével kapcsolatos mondanivalót. Elvégre ez itt a köszöntő, és igazán kár lenne mindjárt az első sorokban problémáinkkal terhelni az Olvasót. Mivel néhány gondolat mégis idekívánkozik, hadd kezdjem legalább egy kicsit messzebbről, a nemzetközi folyamatok irányából lapunk bevezetőjét. A globális energiapiac elmúlt hónapjai ismét bővelkedtek az eseményekben. A két éve történt japán erőműbaleset nyomán korábban megkezdődött folyamatok helyenként még hangsúlyosabbá válnak, máshol enyhülni látszik az aggodalom. A világ nagyobb részén viszszatért vagy meg sem ingott a nukleáris technológiába vetett bizalom, míg Németország következetesen kitart az atomenergia fokozatos kivezetése mellett. Nem mellékes persze, hogy ezzel párhuzamosan nagy ívű megújuló energetikai beruházások zajlanak az országban, pótolandó a leállított reaktorok kieső teljesítményét. Nem telt el az utóbbi fél év sem forradalminak nevezett energiaforrás, illetve annak kiaknázására kidolgozott technológia bejelentése nélkül. A palagázt övező eufória, majd a kitermelés módja elleni tiltakozások után ezúttal a palaolaj a legújabb spanyolviasz, egyesek máris erre alapoznák a következő évtizedek energiaellátását. Szinte csodaszerű, hogy milyen jól megfér egymással a környezetbarát, megújuló erőforrások melletti eltökéltség és a fosszilis energiahordozók végletes hajszolása És hogy hogyan határozhatjuk meg hazánk helyzetét e folyton változó globális környezetben? Nos, papíron minden rendben: Magyarország nagyvonalú vállalásokat tett a megújuló energiák arányának növelésére, és ambiciózus energiastratégiával nézünk az elkövetkező évek elé. Bővítés előtt áll az ország áramtermelését legnagyobb arányban meghatározó nukleáris erőművünk, miközben csökkennek a háztartások energiaköltségei. A gyakorlatban azonban a megújulók érdemi térnyeréséhez képest a több mint egy évtizedesre becsült paksi fejlesztés befejezése is közelinek tűnik. A zöldenergia elterjesztése mostohagyerek lett, az ez irányú elkötelezettséget felülírni látszanak a rövid távú érdekek. Magyarország az utóbbi időben súlyához mérten sokat szerepelt a nemzetközi porondon is, bár nem mindig a siker jutott osztályrészéül. A közös teherviselés korábbiakhoz képest torzuló hazai rendszere a piac egyes szereplőinek hasznot hajt, míg mások tűrőképességét alaposan próbára teszi. A megváltozott feltételekhez történő alkalmazkodás azonban szinte mindenkinek érdeke. Egy olyan nagy energiavállalatnak, mint az ELMŰ-ÉMÁSZ- MÁSZ Társaságcsoport, emellett nagy felelőssége is van abban, hogy talpon maradjon: felelősség a lakossági és üzleti fogyasztók, a munkatársak és az alvállalkozók iránt. Felelősség közüzemi szolgáltatóként, munkáltatóként, üzleti partnerként, beruházóként és adófizetőként. A magunk részéről mindent megteszünk annak érdekében, hogy minden nehézség és hátráltató tényező ellenére minden a régi kerékvágásban haladjon. Ennek jegyében nyújtjuk át lapunkat, amelyben az aktuális piaci folyamatok, jelenségek mellett további szakmai hírekkel, érdekességekkel is foglalkozunk. A globális trendeken és a hazai történéseken belül kiemelt figyelem jut a megújuló energiának, a takarékossági és hatékonysági kérdéseknek. Megvizsgáljuk hazánk régióban betöltött szerepét, többek között az energiatermelés és az ösztönzőrendszerek szempontjából. A mai gazdasági helyzetben kevés fontosabb tényezőt említhetünk az energiafogyasztás terén, mint a takarékosság. Saját magunk és mások tapasztalatai szerint az intelligens fogyasztó akkor is megtalálja az elérhető lehetőségeket, ha a központi ösztönzők csak korlátozottan érvényesülnek. Így lesz majd remélhetőleg egyre több a háztartási méretű kiserőmű, a Virtuális Erőmű Programban tömörülő vállalkozás, egyéni fogyasztói szinten pedig egyre több okos, illetve passzív épület. A közlekedésben sem kell messzire mennünk a jó példákért, hiszen már hazánkban is zajlanak kísérletek elektromos és gázüzemű helyi tömegközlekedési eszközökkel, és folyamatosan fejlődik egyik büszkeségünk, a két éve megalakított E-Mobility Network is. Társaságcsoportunk az elektromos autózáson kívül is számos területen partner az energiatudatos gazdálkodásban és a takarékos, hatékony megoldásokban. Ezúttal audit szolgáltatásunkról és Zöld Partner Programunkról olvashat bővebben. Lapunkban bemutatkoznak továbbá azon partnereink, amelyek az elmúlt időszakban újonnan csatlakoztak fogyasztóink táborához. Most, hogy végre talán tényleg beköszönt az igazi tavasz, azt kívánom mindannyiunknak, hogy a természethez hasonlóan megújulva vágjunk neki a következő időszaknak. Kitartással, előre tekintve, tele energiával. Szívélyes üdvözlettel: Dr. Kövesdi Zoltán igazgatósági tag Az összeesküvés-elméletek kedvelői szerint az alternatív hajtású járművek terjedését alapvetően az olajipari lobbi gátolja, hiszen az elektromos és egyéb erőforrások népszerűbbé válásával rohamosan csökkenne a piaci befolyásuk. Az alternatív meghajtású egyéni és tömegközlekedési eszközök azonban már megérkeztek, de számos technikai részlet megoldatlansága fékezi a terjedésüket. Egyes szakértők szerint a 2008-ban kirobbant és azóta ismétlődően felerősödő világgazdasági válság nyomában járó recesszió akadályozza leginkább az alternatív hajtású járművek térnyerését, hiszen a gyártók sorra jelennek meg újabb és újabb modellekkel. Az egyik legismertebb megoldás az elektromos autózás. Elég régi keletű a vita, hogy mi a legnagyobb akadálya a terjedésüknek: a nyilvános töltőállomások száma vagy a járművek ára. Az előbbin az EU igyekezett segíteni azzal, hogy ambiciózus irányelvtervezetet fogalmazott meg a tagországok számára. Magyarországon például 2020-ra a jelenlegi néhány tucat helyett 68 ezer elektromos töltőpontnak kellene üzemelnie ebből hétezernek nyilvános helyen, míg Németországban 150 ezres a kötelezettség. A tervezetben a töltőpontok legfontosabb jellemzőiként megjelölt egységes csatlakozó és működési elv megegyezik az RWE által már alkalmazott sztenderdekkel. A közlekedésért felelős EU-biztos indoklása szerint a bizottság a direktíva megfogalmazásakor abból indult ki, hogy az Egyesült Államokban és Kínában összesen hatmillió elektromos autó fog közlekedni 2020-ra. Siim Kallas szerint a cél az, hogy a töltőállomások száma elérjen egy olyan kritikus tömeget, ami után már megéri olcsóbb autókat gyártani és a fogyasztóknak is ilyen autót vásárolni. Közlekedési szakértők viszont úgy vélik, hogy az elektromos autózásban nem a nyilvános töltőállomások számának emelkedése hozhat áttörést, sokkal inkább az elektromos autók árának csökkenése, előtte pedig a technológiai fejlődés, legfőképpen az akkumulátorok kapacitásának növekedése és az áruk csökkenése. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy az elektromos autót eleinte alapvetően városi, elővárosi közlekedésre fogják használni, méghozzá úgy, hogy az ember este otthon feltölti, bemegy vele a munkahelyére, ott a parkolóházban ugyancsak töltheti, bevásárlás, ebéd, szórakozás mellett szintén tölt egy-egy órát, és viszonylag ritkán fog a nyilvános töltőállomásokon energiát vételezni a közlekedéshez. Ahol 4 energia trend magazin 2013 tavasz hírek az energia világából az elmű-émász-mász üzleti ügyfelei számára 2013 tavasz 5
aktuális ez mindenképp szükséges lehet, az a gyorsforgalmi úthálózat, ha a nagyobb teljesítményű elektromos autókkal hoszszabb távú utazásokat is teszünk majd. Erre azonban sokkal inkább a hatótávolság növelésére szolgáló úgynevezett range extenderrel felszerelt hibrid autók jönnek majd szóba, amelyekben az elektromotor mellett belső égésű erőforrás is van, de utóbbi a hajtásban nem, csak a generátor töltésében játszik szerepet. Ezek terjedéséhez nem feltétlenül szükséges a nyilvános töltőállomások számának növelése, de környezeti szempontból mindenképp kívánatos. Brüsszel nemcsak az elektromos közlekedést igyekszik direktíva szinten is támogatni. A hidrogénüzemű járművek üzemeltetéséhez Németországban, Dániában és Olaszországban jelentős számú töltőállomás létezik már ma is, ezeket, valamint a jövőben épülőket a bizottsági előterjesztés szerint hálózatba kell kapcsolni egységes szabvány alapján. Jelenleg 14 uniós tagállamban tölthetők fel a hidrogénautók. A hidrogénnél fontosabb, elterjedtebb alternatív hajtóanyag a cseppfolyós (LNG) és a sűrített földgáz (CNG). Az EB azt javasolja, hogy 2020-ra a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) maghálózatához tartozó mind a 139 tengeri és belvízi kikötőben legyen LNG- és CNG-feltöltési lehetőség, ezeket a technológiákat ugyanis egyelőre főként a hajózásban használják. Szakértők szerint nyilvánvaló, hogy a közúti fuvarozásban a cseppfolyós földgáz lehet a következő lépcső, ezért a jelenlegi 38 LNG-töltőállomást úgy ajánlatos bővíteni, hogy a TEN-T maghálózaton 400 kilométerenként legyen legalább egy ilyen bázis, CNG-töltőállomásokat pedig 150 kilométerenként szeretne az Európai Bizottság a személyautók számára. Fukusima nem volt trendforduló Némi megtorpanás érzékelhető, de Németországot, valamint a jelenleg hezitáló Svájcot és Belgiumot leszámítva a fejlett világ és Ázsia változatlanul kitart a nukleáris energiatermelés fejlesztése mellett. A térség országaiban is változatlan menetrend szerint és ütemben folynak a bővítések, és szakértők szerint nem látszik olyan ok, amiért ne lehetne a paksi bővítés mellett dönteni. Látni némi megtorpanást azokban az országokban, amelyek közvetlenül az építés előtt álltak, de nem magát az erőműépítést gondolják újra, hanem hogy jól választották-e ki a telephelyet, minden tervezési adottságot megfelelően vettek-e figyelembe mondja Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének vezetője a 2011-es fukusimai atomerőműbaleset hosszabb távú hatásairól. Hozzáteszi: ezzel párhuzamosan az új erőművek építői, a mérnökcégek is végiggondolták, hogy a tervezéssel minden rendben van-e, valamint a működő atomerőműveket is szigorú biztonsági felülvizsgálatnak vetették alá, nemcsak Európában, hanem Amerikában és a világ más országaiban is. A kérdés az, hogy a jelenleg üzemelő reaktorok kibírnának-e egy a fukusimaihoz A gázüzem elterjedését szorgalmazzák a gázipari társaságok is, az ugyanis lényegesen környezetkímélőbb a jelenlegi, a közúti fuvarozásban elterjedt dízelüzemnél, egyben fontos piaci szegmens a gázipari cégek számára. A piacbővítés pedig szükségszerű, hiszen a gazdasági válság miatt, illetve a hatékonyság javulásával az európai gázpiac folyamatosan zsugorodott az elmúlt években. A közlekedési célú felhasználás bővítésével tehát nemcsak a gázipar hatékonysága maradhat meg, sőt akár javulhat is, hanem a károsanyag-kibocsátás is csökkenthető. Ez esetben pedig az elektromos autózással ellentétben valóban a töltőállomáshálózat sűrűsége gyorsítja majd az LNG-, illetve CNG-erőforrások elterjedését. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy a közösségi közlekedésben az elektromos hajtásnak ne volna jövője. Nem is kell messzire menni biztató példákért, hiszen Kaposváron is tesztelnek majd elektromos buszokat a helyi közlekedésben, méghozzá magyarországi fejlesztésű járműveket. Az evopro csoport mérnökei által tervezett buszok sorozatgyártásáról egyelőre nem kívántak részleteket nyilvánosságra hozni. Azt azonban lehet tudni, hogy kompozit, vagyis könnyűszerkezetes, üvegszálas technológiával készülnek majd, és jellemzően Kínában gyártott akkumulátorokkal szerelik fel őket. A prototípus, amely az EU-s típusengedélyt is megkapta, az év második felére készülhet el. hasonló természeti katasztrófát, illetve, hogy mit kell tenni a külső tényezőkkel szembeni megerősítés érdekében. Iparági szakértők tartottak attól, hogy a Fukusimában történtek alapvetően viszszavethetik a nukleáris energiatermelés felfutását, aminek pedig a globális klímaváltozással kapcsolatos félelmek jelentős lökést adtak. Nem is beszélve számos gazdasági térség, első helyen Ázsia, azon belül is Kína energiaigényének rohamos növekedéséről. Mára világossá vált, hogy nincs ok különösebb aggodalomra, egyelőre mindössze Németországban hoztak drasztikus számos szakértő, így Aszódi Attila szerint is túlreagált döntést. Ismert, hogy nyolc németországi reaktor már leállt, ezeket nem engedik vissza a rendszerbe, és 2022-ig a jelenleg még üzemelők is leállnak. Kétségtelen, hogy Svájc is fontolgatja, hogy kivezeti az atomenergiát a rendszerből, de egyelőre nem született végleges határozat a leállításról. Ugyanez a helyzet Belgiumban is, ahol szintén felvetődött, hogy elállnak az atomenergia-termeléstől. Ettől a három országtól eltekintve azonban Európában változatlanul haladnak a nukleáris programok jelzi Aszódi Attila. Csehország némi csúszással ugyan, de folytatja a temelíni bővítést, ott a potenciális beszállítók már ajánlatot is tettek. Szlovákiában folyik a mohi atomerőmű 3-as és 4-es blokkjainak befejezése. Lengyelország ugyancsak kitart amellett, hogy a jelenleg meghatározó arányban szénbázisú energiatermelését részben nukleáris forrásra cserélje le, különben a kibocsátási célokat nem lesznek képesek teljesíteni. A britek is elkötelezettek az atomenergia felhasználása iránt, sőt a közelmúltban egy parlamenti bizottság aggodalmát fejezte ki, amiért esetleg nem készülnek el időben a tervezett új reaktorok. Úgy vélik, hogy szükség volna egy B tervre erre az esetre a villamosenergia-hiány és az esetleges áramszünetek megelőzése érdekében. Az angol alsóház energiaügyi és klímaváltozási bizottsága szerint az akadályok miatt esetleg nem sikerül elérni a kormány célját, hogy 2025-re 16 gigawattnyi új nukleáris kapacitást létesítsenek. A jelentés figyelmeztet: ha nem helyezik üzembe az új atomerőműveket, a kötelező kibocsátáscsökkentést csak sokkal drágábban sikerülhet elérni, és az ország még jobban ki lesz téve az import földgáznak. A parlamenti bizottság vezetője megjegyezte, hogy a gáztüzelésű erőművekkel szemben az atomerőművek építése igen drága, üzemeltetésük azonban olcsó. Ezért hosszú távú szerződésekkel meg kell győzni a befektetőket arról, hogy visszanyerik befektetett pénzüket, a fogyasztók azonban nem fizethetnek jelentősen magasabb árat, mint a megújulókért vagy a szénmegkötéses energiatermelési módszerekért. Ismert, hogy az EDF Energy mellett két másik vállalat tervezi új atomerőművek építését Nagy-Britanniában. A Hitachi tavaly vette át az RWE és az E.ON közös vállalatát, a Horizont, amelynek két telephelye van az országban (a Wylfa Angleseyben és az Oldbury Gloucestershire-ben). A japán cég két-három 1300 megawattos blokkot tervez mindkét telephelyre. Az ugyancsak francia GDF Suez és a spanyol Iberdrola közös vállalata, a NuGen pedig 3600 megawattnyi új nukleáris kapacitást tervez az északnyugat-angliai Sellafield telephely közelében. A NuGen 2015 körül dönt a befektetésről. 2012 májusában a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség úgy fogalmazott: a brit kormány törekvése arra, hogy a privát szektor finanszírozására bízza az atomenergiát beleértve a leszerelést és a hulladékelhelyezést is, olyan kísérleti laborrá tette az országot, amelyben tanulmányozni lehet a nukleáris energiatermelés fejlesztését piaci körülmények között. A britek mellett Szlovénia, Bulgária és Románia is kitart a nukleáris fejlesztés mellett, nem is beszélve Franciaországról. Ezért Aszódi Attila szerint nem lehet az ezredfordulót követő nukleáris reneszánsz végéről beszélni. A Nukleáris Technikai Intézet vezetője szerint nem látszik olyan mértékű bizonytalanság az energiaiparban, amiért ne lehetne a paksi bővítés mellett ezekben az években dönteni. Aszódi Attila emlékeztet arra, hogy a villamos energia szerepe folyamatosan felértékelődik. Igaz ugyan, aktuális hogy az elmúlt években a takarékossági lépéseknek köszönhetően primerenergia szinten érzékelhető némi igénycsökkenés, de az áram iránti kereslet növekedése biztosra vehető, és bár a villamosenergia-ipari beruházások megtérülési ideje hosszú (20-30 év), a jelenlegi körülmények között is lehet beruházási döntéseket hozni. A paksi bővítés esetében a Nukleáris Technikai Intézet igazgatója szerint nemcsak az egyre növekvő, a közelmúltban két mai paksi blokk termelésének megfelelő mennyiségű importot kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy a magyar erőműparkban számos rossz hatékonyságú, környezetszennyező blokk üzemel, amelyeket le kell cserélni. Ha a regionális piacra tekintünk, akkor érdemes számolni a Balkán egyre növekvő áramigényével. Mindezek Aszódi Attila szerint együttesen azt jelentik, hogy nincs komolyabb veszélye, ha Magyarország 50-60 évre elkötelezi magát egy irányvonal, a nukleáris technológia mellett. Atomreaktorok száma világszerte (2013 március) Ország Működő Teljes nettó Épülő beépített kapacitás (MW) Argentína 2 935 1 Belgium 7 5927 Brazília 2 1884 1 Bulgária 2 1906 Csehország 6 3804 Dél-Afrika 2 1860 Dél-Korea 23 20739 4 Egyesült Államok 103 100680 3 Egyesült Arab Emirátusok 1 Egyesült Királyság 16 9231 Finnország 4 2752 1 Franciaország 58 63130 1 Hollandia 1 482 India 20 4391 7 Irán 1 915 Japán 50 44215 2 Kanada 19 13500 Kína 18 13860 28 Magyarország 4 1889 Mexikó 2 1530 Németország 9 12068 Oroszország 33 23643 11 Örményország 1 375 Pakisztán 3 725 2 Románia 2 1300 Spanyolország 8 7560 Svájc 5 3278 Svédország 10 9395 Szlovákia 4 1816 2 Szlovénia 1 688 Ukrajna 15 13107 2 Összesen* 437 372613 68 * Az összesített értékek magukban foglalják 6 meglévő és 2 épülő tajvani reaktor adatait. Forrás: Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) 6 energia trend magazin 2013 tavasz hírek az energia világából az elmű-émász-mász üzleti ügyfelei számára 2013 tavasz 7
aktuális A válság legyen az gazdasági vagy éppen klímaválság egyre inkább költséghatékonyságra sarkallja a vállalkozásokat. A költségek optimalizálása kiterjed a vállalati erőforrások teljes rendszerére. Így az sem meglepő, hogy az emelkedő energiaköltségek miatt mind több vállalkozás érdeklődik az energiatakarékossági lehetőségek iránt. Valós megoldás csak teljes átvilágítással, szaknyelven energiaaudittal érhető el. A megtakarítás mértéke ugyanakkor többnyire csak profi szakemberek által végzett vizsgálattal lehet kézzelfogható. Az ELMŰ-ÉMÁSZ-MÁSZ célul tűzte ki, hogy jelentős lépéseket tesz az energiahatékonyság területén. Így a társaságcsoport több, ezzel kapcsolatos szolgáltatást is ajánl fogyasztóinak, legyen szó lakossági vagy üzleti és közületi ügyfelekről. Utóbbiaknak nyújthat hathatós megoldást költségeik optimalizálására az energiaaudit. A vizsgálat egy standard eljárás alapján elemzi a teljes energiafelhasználási láncot a beszerzéstől az elosztáson át a felhasználásig. A teljes körű felmérés eredményeként az auditor meghatározza az optimalizálási lehetőségeket, illetve a szükséges beavatkozásokat. Az energetikai felülvizsgálat alapvető célja tehát az energiaköltség-csökkentő beavatkozások meghatározása. Az átvilágítás többnyire személyes egyeztetéssel kezdődik, ekkor az auditor és a vállalkozás megállapodik az igényelt vizsgálatokról. Ezt további információés adatgyűjtés követi (közüzemi számlák, negyedórás villamos teljesítménygörbék, alaprajzok bekérése). Majd a szakemberek helyszíni bejárások során felmérik a telephelyet, termovíziós képeket készítenek, elvégzik a szükséges méréseket és feltérképezik az energia- Energiaaudit: felelős döntés, optimális költségek fogyasztókat, berendezéseket, illetve az energiafogyasztási szokásokat. Az auditokat villamosmérnöki végzettségű szakemberek végzik, a teljes tanulmányt pedig EU-rendszerű energiaauditori oklevéllel rendelkező szakértők állítják össze. Az energetikai audit legnépszerűbb eleme a lekötött teljesítménnyel kapcsolatos. Mint ismert, az idősoros fogyasztóknak rendszerhasználati díjat kell fizetniük a lekötött teljesítmény után. Abban az esetben viszont, ha egy vállalkozás a kelleténél több energiát köt le, az indokolatlan költséggel jár. Az auditorok éppen ezért górcső alá veszik az energiaszámlákat, illetve elemzik a negyedórás teljesítménygörbéket is, hogy meghatározzák a vállalkozás maximális teljesítményigényét. A szolgáltatás népszerűsége főként abban rejlik, hogy a lekötött teljesítménnyel kapcsolatos problémák egyetlen szerződésmódosítással orvosolhatók. Arról nem is beszélve, hogy már rövid távon hasznot hajt a vállalkozásnak, illetve nem igényel beruházást. A lekötött teljesítménnyel kapcsolatos problémák feltárása mellett szintén népszerű auditszolgáltatás a meddőgazdálkodás vizsgálata. Mint Lovász Lajos, a Magyar Áramszolgáltató Kft. Audit csoportjának munkatársa elmondta, munkájuk során gyakran találkoznak ilyen jellegű problémákkal, amelyek tapasztalataik szerint akár néhány százezer forintos, egy-két év alatt megtérülő beruházással megszüntethetők. A villamosenergia-fogyasztás meddőenergia-felhasználással jár. A váltakozó áramú fogyasztók jelentős része induktív jellegű jellemzően a villanymotorok, ennek következtében teljesítményigényük egy részét mágnesezésre fordítják. A feszültségesés és a vezeték melegedése a vezetéken folyó árammal arányos, ezért a vezetéken szállított meddő teljesítmény veszteséget okoz a hálózatban, amit az áramszolgáltatónak vastagabb keresztmetszetű vezeték beépítésével és nagyobb teljesítmény biztosításával szükséges kompenzálnia. E többletköltségek ellensúlyozására egy bizonyos szint felett a meddő fogyasztást mutató fogyasztási helyeknek a szolgáltatók pótdíjat számítanak fel. A meddőenergiát, illetve a meddődíjat fázisjavító készülékek segítségével lehet ellensúlyozni. A lekötött teljesítménnyel kapcsolatos, illetve a meddőgazdálkodásra vonatkozó vizsgálatokkal átlagosan egymillió forintos megtakarítás is elérhető egy gyár esetében. A népszerű felmérések körébe sorolható a villamos berendezések termovíziós vizsgálata is. A villamos berendezések hőkamerás felmérésével a kézzelfogható energiamegtakarítás mellett egyrészt növelhető az üzembiztonság, másrészt jelentősen csökken a karbantartási munkálatok miatti termeléskiesés, valamint a kötési hibák célzott javításával csökken a leállási idő is. Jelentős, akár 10-20 százalékos megtakarítást is eredményezhet a világítótestek korszerűsítése, optimalizálása is. A fényerő mérésével ugyanis kiküszöbölhető, hogy a különböző területekre előírt szabványos fényerő (lux érték) túllépése többletköltségeket okozzon. A világítótestek korszerűsítése viszont már nagyobb beruházást jelenthet, és a megtérüléséi idő 5-8 év is lehet. Egyre népszerűbbek az alternatív energia előállításának lehetőségei, illetve az ezekre vonatkozó beruházási, megtérülési számítások is. Az ELMŰ-ÉMÁSZ-MÁSZ által auditált Magyar Lovasterápia Szövetségnél teljes körű átvilágítást követően mintaberuházást hajtott végre a társaságcsoport. A 2011-ben elkészült tanulmány számos problémát tárt fel, a termovíziós vizsgálatok során például az épületeken a nyílászáróknál, a szigeteléseknél, az illesztéseknél találtak hiányosságokat. Alternatív energiaforrások alkalmazási lehetőségei is felmerültek, hogy a szövetség gazdálkodása még inkább fenntartható legyen. Mivel azonban a szövetség nem tudta vállalni a költségeket, a korszerűsítést a közműcég finanszírozta. A beruházás során több, megújuló energiát hasznosító berendezés, így a napelemes, valamint az akkumulátoros energiatároló rendszer elkészült, a szél- és a vízturbina kiépítése még folyamatban van. Villanyautók töltésére alkalmas elektromos töltőoszlopokat is kihelyeztek az E-mobility Network program keretében. A projekt 20 millió forint feletti beruházást igényelt, és a megtérülési idő az alternatív energiaforrások típusaitól függően (szél-, vízturbina, napelem, napkollektor) várhatóan 10 év feletti lesz. Csak csordogálnak a felújítási támogatások A magyarországi épületállomány energetikai állapota azt mutatja, hogy lakossági és állami oldalon, illetve a vállalkozásoknál egyaránt a korábbiaknál összehangoltabb és sok esetben magasabb kerettel meghirdetett pályázatokra lenne szükség. Energetikai szakemberek tapasztalatai szerint az állami-önkormányzati szektornak kellene példát mutatnia az energiahatékonyságot szolgáló beruházásokban. A helyhatóságok körében általános forráshiány miatt a százalékban mérve kétszámjegyű megtakarítást hozó, de néhány tízmillió forintból megvalósuló fejlesztésekben nagy szerepet játszanak a különféle pályázatok, elsősorban az Új Széchenyi Terv és az Európai Unió egyéb kiírásai, amelyekkel akár százszázalékos támogatással juthatnak forráshoz a települések és a járások. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatai szerint az elmúlt években számos önkormányzat, megyei és állami intézmény kapott néhány tízmillió forinttól milliárdos nagyságrendig terjedő támogatást energetikai korszerűsítésre, illetve a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére, jellemzően 85-100 százalékos támogatási intenzitással. A múlt év végén több, energetikai fejlesztéseket célzó pályázati kiírás is megjelent, így a Környezet és Energia Operatív Programon (KEOP) belül többek között a távhőszektor energetikai korszerűsítésére megújuló energiaforrások felhasználásának lehetőségével 10 és 100 millió forint közötti támogatásra aktuális pályázhatnak az érintettek, négymilliárd forint keretösszeggel, 30 (a fővárosban 10) százalékos támogatás mellett. A közvilágítás energiatakarékos átalakítására és korszerűsítésére 15,5 milliárd forint forrást hirdettek meg, az igénylő szervezettől függően 60 és 100 százalékos támogatással, 1-500 millió forint közötti összegben. Megújuló energiaforrás hasznosításával kombinált épületenergetikai fejlesztésekre 11,5 milliárd forint kerettel jelent meg kiírás, az előzőhöz hasonlóan 1 és 500 millió forint támogatási összeggel, 60-100 százalékos támogatási intenzitás mellett, az egyházak pedig hárommilliárd forintért pályázhatnak 8 energia trend magazin 2013 tavasz hírek az energia világából az elmű-émász-mász üzleti ügyfelei számára 2013 tavasz 9
aktuális hasonló célokra. A támogatások iránti fokozott érdeklődést és a források alacsony szintjét jelzi, hogy az NFÜ közlése szerint februárban az első néhány órában az eredeti keret több mint négyszeresére érkezett igénylés, ezért már az első napon fel kellett függeszteni négy KEOP-pályázatot, amelyek 50,5 milliárd forint értékben három energiahatékonysági és egy megújuló energia témakörben kínáltak támogatást. A kormány nemrégiben fogadta el a 2014 és 2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó programok prioritásait. A Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program első tervezeténél prioritás a felkészülés a klímaváltozásra, a víziközmű-szolgáltatás fejlesztése, a vízvédelemmel, a hulladékgazdálkodással, a levegőminőséggel és a zajvédelemmel kapcsolatos fejlesztések, a természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések, a megújuló energiaforrások alkalmazása, energetikai és energiahatékonysági fejlesztések, az energetikai, környezetügyi kutatás-fejlesztés és innováció, illetve a szemléletformálás. A megújuló energia települési felhasználásának lehetőségére utal, hogy az AERD Megújuló Energia és Régiófejlesztő Zrt. elemzése szerint egy-egy járás kistelepüléseinek intézményei átlagosan két megawatt összes hőigényt jelentenek, amit körülbelül évi 1650 tonna tüzelőanyaggal lehet kielégíteni. A mennyiség alig 4-6 százalékát képes fedezni a települési zöld hulladék, a fennmaradó rész beszerzésére azonban nem biztos, hogy az önkormányzatok és intézményeik felkészültek, ráadásul a szállítás költsége felemésztheti a fűtőanyag árelőnyének jelentős részét. Az Ausztriában lassan egy évtizede működő modellben több mint duplájára emelkedett a közepes 100 kilowatt és egy megawatt közötti, jellemzően néhány intézmény hőellátásáért felelős, valamint a nagy egy megawatt feletti biomassza alapú fűtési rendszerek száma. A tüzelőanyag ebben az esetben szinte kizárólag faapríték, Magyarországon azonban a mezőgazdasági melléktermékek és az energianövények jelenthetnek megfelelő alapot a rendszer kiépítéséhez. Mintegy 20 megawatt ez körülbelül 12-15 kistelepülés intézményeinek fűtési szükséglete hőigény esetén már egy brikettáló üzem kiépítése is gyorsan megtérül, a biomassza alapú energiatermelés évente 4,8 millió köbméter földgázt vált ki. A tüzelőanyagok árán ezzel évente 600-620 millió forintot spórolhatnak az önkormányzatok. Szerényebb lehetőségekkel számolhatnak a lakossági felújítók, felmérések szerint éppen ez az egyik oka annak, hogy a háztartásoknak csak kis hányada tervezi, hogy energiahatékonyabbá teszi otthonát. A tavaly megjelent konstrukciók között szerepelt a 864,4 millió forint keretösszegű kazánpályázat, a rendelkezésre álló összeget mindössze 178 millió forinttal növelte januárban a fejlesztési tárca. A lakosság energiahatékonysági beruházásait támogató konstrukcióra benyújtott több mint 1200 pályázat feldolgozását követően így 1084 pályázat összesen 1,042 milliárd forint értékű támogatásáról születhetett döntés közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, hozzátéve, hogy e forrás mintegy 2,7 milliárd forint értékű beruházást generálhat. Szakértők szerint viszont ennél legalább egy nagyságrenddel magasabb összegre lenne szükség ahhoz, hogy érdemi előrelépés történjen a lakossági ingatlanok energetikai korszerűsítésében. A kérdés azért is sürgető, mert az itthoni lakóépületek 60 százaléka 1980 előtt épült, a családi házak jellemzően alacsony energiahatékonyságúak, primerenergia-igényük négyzetméterenként évi 400-500 kilowattóra, miközben egy A+ besorolású épületben ez az érték kevesebb mint 55 derült ki az FHB lakásárindex-felméréséből. A 2012-ben bevezetett új állami kamattámogatási rendszerben, az otthonteremtési programban államilag támogatott forintalapú hitelt lehet felvenni korszerűsítésre, januártól ráadásul a támogatási rendszer több eleme kedvezőbbé vált. A tavalyi négy kvótaértékesítés nyomán 4,56 milliárd forintos keretet kapott a panelprogram a Zöld Beruházási Rendszeren (ZBR) belül. A többletforrásból a korábban benyújtott, de egyelőre miniszteri döntésre váró pályázatok kaphatnak hozzájárulást panellakások felújításához, energetikai korszerűsítéséhez. A szaktárca szerint a ZBR Panel II. pályázati konstrukcióban már 352 pályázat kapta meg a miniszteri jóváhagyást. A mostanáig megítélt, öszszesen 16,7 milliárd forint állami támogatás több mint 30 ezer lakás felújítását teszi lehetővé, és mintegy 50,1 milliárd forint megrendelést biztosít a hazai építőiparnak bár a panellakások többsége továbbra is az új kiírásokra, új forrásokra vár. Többszörösen megtérül az energiahatékonyság A vállalatoknak a lakosságnál valamivel több lehetőségük van energiatakarékossági beruházások végrehajtására, de a pályázati források szűkössége, illetve a kiírásokhoz kapcsolódó egyéb problémák miatt az aktivitás jóval elmaradt az optimálistól. A vállalati szektorban a lakosságinál valamivel nagyobb a hajlandóság az energiahatékonysági felújítások és beruházások végrehajtására. Egy tavalyi felmérés szerint a vállalkozások csaknem fele már tett ilyen lépéseket, több mint kétharmaduk pedig a jövőben tervez hasonló fejlesztést. A tapasztalatok szerint a tervezett beruházások főként az épületenergetikát érintik, de mind több vállalkozás igyekszik átgondolni munkaszervezését és a folyamatok optimalizálását is. Erre utal, hogy egyre népszerűbb szolgáltatásnak számít az energiaaudit, a növekvő energiaköltségek, illetve a válságjelenségek miatt mind több vállalkozás törekszik a felesleges költségek tudatos visszafogására. A cégek nagyobb beruházások nélkül is megtakaríthatják energiaköltségeik akár 5-10 százalékát, a világítás korszerűsítése pedig önmagában is tizedévelötödével csökkentheti az energiaköltségeket. A menedzsment átalakításával és a kisebb beruházásokkal így együttesen gyakorlatilag egyik napról a másikra 20 százalékos megtakarítás is elérhető. A cégeknek a háztartásoknál több lehetőségük van ilyen fejlesztések finanszírozására. Egyrészt a lakossági programok minimális és gyakran változó támogatási keretével szemben uniós forrásokból több áll rendelkezésre, másrészt a költ- ségérzékenység e szegmensben jóval nagyobb hajtóerő. Ennek ellenére a forráshiány ezen a területen is problémát okoz, pedig a vállalkozások energiahatékonyságában rejlő potenciál a teljes magyarországi energiamegtakarítási lehetőségek egyharmadát adja. A Virtuális Erőmű Program (VEP) kezdeményezésének lényege, hogy az igazolt vállalati fejlesztések összesítésével egy 200 megawattos erőmű termelésének megfelelő energiamegtakarítást regisztráljon 2020-ig. Egyik fő célja, hogy az úgynevezett legjobb gyakorlatokat először a nagyobb vállalatoknál megvalósítva egyszerű üzenetek formájában juttassa el a kis- és középvállalkozásokhoz. Az energiahatékonyságnál zöldebb megoldás nincs, a fel nem használt energia (az úgynevezett negajoule) a leginkább környezetbarát olvasható a program stratégiai leírásában. Az energiahatékonyságba fektetett minden forint két-három forintot takarít meg azáltal, hogy kevesebbet kell költeni az energiarendszer bővítésére, erőműépítésre, így megfelelő számú energiahatékonysági beruházás összefogása erőműépítéseket is kiválthat. Ráadásul az aktuális energiatermeléshez kapcsolódó beruházások (erőműépítés és egyéb fejlesztések) amellett, hogy ráfordítási igényük is sokszorosa a hatékonyságjavításra irányulókénak, jóval hosszabb idő alatt is térülnek meg. A nemzetközi tapasztalatok szerint a fogyasztók megtakarítása azonnal érezhetővé válik, kevesebb forrást igényel, az ilyen fejlesztések a nagyberuházásokkal ellentétben nem 10-15, hanem két-három év alatt is megtérülhetnek. A VEP-hez csatlakozók az Energiatudatos Vállalat minősítést szerezhetik meg, miután hatékonysági vállalásokat tesznek, az Energiahatékony Vállalat díjat pedig a már elért megtakarítások alapján ítélik oda. A minőségbiztosítás érdekében alkalmanként auditokkal mérik fel a haladást és a vállalások tényszerűségét. Az úgynevezett mentorcégek aktív szerepvállalásukkal a vállalkozások bevonását segítik a programba, az egyik ilyen kiemelt vállalat a győri Audi Hungaria Motor Kft., amely partnercégeit is hozzásegíti az Energiahatékony Vállalat díj elnyeréséhez, illetve beszállítói hálózatában is hasonló minősítési rendszer bevezetését határozta el. A március 6-i Energiatakarékossági Világnap alkalmából idén második alkalommal díjazták az energiatudatos és energiahatékony vállalatokat az Országgyűlés fenntartható fejlődési testületeinek védnöksége alatt. Az energiabeszerzések tudatos alapra helyezése további 10 százalék feletti megtakarítást hozhat a cégeknek, a versenyeztetés áldásos hatásai ellenére azonban a kkv-k alig negyede élt a 2004 óta adott lehetőséggel, hogy megversenyeztesse a szabadpiaci kereskedőket. A Dome Facility Services Group kutatása szerint a kkv-k többsége az információ- és az időhiány, a hitetlenség vagy éppen a szakértelem hiánya miatt még mindig nem tájékozódott a lehetőségek felől, annak ellenére, hogy a körültekintően szolgáltatót váltó cég villanyszámlájának 10-30 százalékát is megspórolhatja. A lakossági rezsicsökkentés egy másik hatása lehet, hogy mind több kisebb cég amelyik jogosult erre igyekszik visszatérni az egyetemes szolgáltatás szabályozott területére, bár az árak a mostani átrendeződés ellenére is alacsonyabbak a versenypiacon. 10 energia trend magazin 2013 tavasz hírek az energia világából az elmű-émász-mász üzleti ügyfelei számára 2013 tavasz 11