MTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet

Hasonló dokumentumok
BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet

Három síkvidéki kistáj ökológiai értékelése növénytani és madártani mutatók alapján

Szép Tibor Nyíregyházi Főiskola Környezettudományi Intézet. & Nagy Károly, Nagy Zsolt, Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Múlt-jelen-jövő (?) - változások az agrártáj biológiai sokféleségében

MADÁRTANI FELVÉTELEZÉSEN ALAPULÓ TÁJI LÉPTÉKŰ BIODIVERZITÁS INDIKÁTOROK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

Magyarországi kistájak hemeróbiaszintjének értékelése a tájmetriai mutatók és a Természeti Tıke Index közti kapcsolat elemzésével

VIDÉKKUTATÁS Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere

tudomány Nagy Gergő Gábor 1 Agrártájak állapotváltozásának leírására alkalmas madártani mutatók Lektorálta: dr. Szilvácsku Zsolt 2011 / 3.

JAVASLATOK A FOKOZOTTAN VÉDETT NAGYTESTŰ MADÁRFAJOK ERDEI FÉSZKELŐHELYEINEK VÉDELMÉRE

A TERMÉSZETI TÔKE INDEX: EGY ÁTTEKINTÔ ÖKOLÓGIAI INDIKÁTOR A DÖNTÉSHOZÁS SZÁMÁRA

A TÉKA projekt eredményei

Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont


Biodiverzitás Monitorozás, elektronikus jegyzet op/biodiverzitas_monitorozas.


Biodiverzitás Monitorozás, elektronikus jegyzet op/biodiverzitas_monitorozas.

Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

Biodiverzitás Monitorozás, elektronikus jegyzet op/biodiverzitas_monitorozas.

Agrotechnológia és természetvédelem Az MME Túzokprogramjának bemutatása

A közterület, mint élettér

Populációbecslések és monitoring

Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei

Populációbecslések és monitoring

Többszempontos variancia analízis. Statisztika I., 6. alkalom

TELEPÜLÉSSZEGÉLY TÁJKARAKTERT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI

A természet és a társadalom jövője a Kiskunsági Homokhátságon: egy nemzetközi kutatás tanulságai

Élőhelyvédelem. Kutatások

Nagygombaközösségek fajösszetételére és termőtestképzésére ható tényezők őrségi erdőkben

Kotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva

A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén. A LIFE+ program jövője

A tanulási képesség összefüggése az urbanizációval és más egyedi tulajdonságokkal házi verebeknél

15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme

Az ANOVA feltételeire vonatkozó vizsgálatok és adatkezelési technikák

MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN

AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA

Áruforgalom tervezése. 1. óra A gazdasági statisztika alapjai Alapfogalmak, viszonyszámok

A civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre

Javaslat a. Gyurgyalag fészkelőhely ex szeméttelep. települési értéktárba történő felvételéhez. Készítette:

Spontán gyepregeneráció és szénaráhordásos gyeprekonstrukció

Szarvasmarha- és juh legelés szerepe a Pannon szikes gyepek Natura 2000-es élőhelyek fenntartásában március Gödöllő

a természeti tőke index

Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén

MONITOROZÁSI PROTOKOLLOK KIALAKÍTÁSA A TERMÉSZETVÉDELEM ÉS AZ AGRÁR-KÖRNYEZET- GAZDÁLKODÁS ORSZÁGOS PROGRAMJAI SZÁMÁRA

Statisztika I. 11. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás

1. óra: A területi adatbázis elkészítése, területi szintek

A Közép-Tiszán elhelyezkedő napos elöntésű erdők természetes felújítása bontóvágással

Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése


KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ

Tájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése alapján Nyugat-Magyarország északi és déli határ menti vidékein

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK

Eltérő intenzitással kezelt agrárterületek madárközösségeinek összehasonlítása

Magyarországi állóvizek sugaras szimmetriájú kovaalgái. Elterjedés, diverzitás Ács Éva és Kiss Keve Tihamér

Biodiverzitás Monitorozás, elektronikus jegyzet op/biodiverzitas_monitorozas.

Rovarökológia. Haszon: megporzás. Bevezetés: rovarok és az ember. Haszon: méhészet

Félidőben félsiker Részleges eredmények a kutatásalapú kémiatanulás terén

Ötlettár Madarak és Fák napi programhoz

Az új kétlépcsős pályázatbenyújtási rendszer tapasztalatai

A kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében

Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai. Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály

Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

Táplálkozó csonttollúak

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

Páros összehasonlítás mátrixok empirikus vizsgálata. Bozóki Sándor

AZ AUTÓPÁLYÁK MENTÉN LÉTREHOZOTT MESTERSÉGES VÍZTESTEK KOLONIZÁCIÓS FOLYAMATAINAK VIZSGÁLATA

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni?

Populációbecslés és monitoring. Eloszlások és alapstatisztikák

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE

A Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel

A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei

Statisztikai alapfogalmak

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

Hipotézis vizsgálatok

Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken

y ij = µ + α i + e ij

TÁRSULÁSOK SZERKEZETÉNEK JELLEMZÉSE KVANTITATÍV MÓDSZEREKKEL

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon

VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN

A városklíma kutatások és a településtervezés, a városi tájépítészet összefüggései. Dr. Oláh András Béla BCE, Tájépítészeti Kar


fenntartási tervének bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása

Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált

Oktatói önéletrajz Dr. Udvardy László

STATISZTIKA. A maradék független a kezelés és blokk hatástól. Maradékok leíró statisztikája. 4. A modell érvényességének ellenőrzése

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk

A tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe

Natura 2000 területek bemutatása

MME adatbázisok. Dr. Szép Tibor, Nagy Károly, Kecskés Zsolt

Odúlakó madarak légyegyüttesei

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA. URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, november 29.

Kiváltott agyi jelek informatikai feldolgozása Statisztika - Gyakorlat Kiss Gábor IB.157.

3. ELŐADÁS MUNKAVEZÉRLŐ LAP TÉNYEZŐKRE BONTÁS TÖBBTÉNYEZŐS GAZDASÁGI JELENSÉGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA, A TÉNYEZŐKRE BONTÁS MÓDSZEREI

Átírás:

Budapesti Agrártájak Corvinus elemzése növénytani Egyetemés madártani mérőszámok alapján Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergő két Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék 2 MTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet

BEVEZETÉS I. Tájindikátorok csoportosítása I. Ökológiai II. Társadalmi-gazdasági III. Tájesztétikai Dinamikus, élő természet állapotával kapcsolatos mutatószámok, melyek a leggyorsabban reagálnak a tájban bekövetkező változásokra (pl. növények és madarak). Jelen vizsgálat: ökológiai tájértékelésre használható mérőszámok különböző csoportjainak összehasonlítása három hazai síkvidéki kistáj esetében.

BEVEZETÉS II. Vizsgálatunk tárgya - az ökológiai tájértékelés két lehetséges módját vizsgáljuk és próbáljuk összehasonlítani 1. az egyik a növényzet-alapú természeti tőke index (NCI), mely a helyhez kötött növények alapján értékel 2. másik az egyes madárfajok abundanciája, mely a mozgékony madarak alapján értékel

Minőség(%) Minőség(%) Minőség(%) ANYAG ÉS MÓDSZER I. 1. Növényzet-alapú természeti tőke index (NCI) Élőhely degradáció Élőhely pusztulás Mennyiség(%) Mennyiség(%) Mennyiség(%)

ANYAG ÉS MÓDSZER II. Vizsgálati helyszínek 1. Három kistáj (Csepeli-sík, Hortobágy, Nagyberek) - síkvidéki kistájak - legalább 70% nyílt terület (szántó és/vagy gyep) - drasztikus vegetációs eltérésnél kistáj szűkítés - NCI adathiány nem nagyobb 20%-nál 2. Kistájanként 6 db rozetta (=7 szomszédos MÉTA hatszög egysége, ekvivalens egy ~883 m sugarú 245 ha területű körrel) - rozetták kijelölésének menete - rozetták kijelölési szempontjai

Hortobágy kistáj a hat rozettával

Rozetta hét MÉTA hatszöggel

ANYAG ÉS MÓDSZER III. Mintavételezés adatok: 126 hatszögből (felmérési pontból) származnak 2. Madártani mintavételezés - módosított dán rendszerű pontszámlálás (NBmR alapján; 10 perc; látott és hallott fajok; 100m sugarú kör; hatszög középpontja; előre kinyomtatott térképlap; GPS) - egyszeri mintavételezés: ápr. 20. jún. 15. - farmland birds : bíbic, citromsármány, csóka, fogoly, kenderike, mezei pacsirta, mezei poszáta, mezei veréb, nádi sármány, örvös galamb, sárga billegető, seregély, sordély, tengelic, vadgerle, vetési varjú, vörös vércse, zöldike

ANYAG ÉS MÓDSZER IV. Elemzések, alkalmazott módszerek, statisztika - madáregyüttesek diverzitása: fajszám, egyedszám, Shannon-index - fajkészlet hasonlósága: Jaccard-index - NCI és a madár-indexek közötti kapcsolat: lineáris modell (függő változók: madár-indexek; független változók: egyes rozetták NCI értékei és a három kistáj, mint kategorikus változó) - fajszám: négyzetgyök variancia-stabilizáló transzformáció - R statisztikai programcsomag

EREDMÉNYEK I. 1. NCI és madárindexek értékelése egyedszám = territóriumok száma; Nagyberek Csepeli-sík Hortobágy NCI 11% 30% 45% Fajszám 14 16 12 Egyedszám 172 256 269 Shannonindex 2,2722 2,0432 1,4264 kivéve vetési varjú NCI növekedésével csökken a Shannon-index

EREDMÉNYEK II. 2. Fajazonosság értékelése Jaccard-index: Csepeli-sík Nagyberek 76%; Csepeli-sík Hortobágy 75%; Nagyberek- Hortobágy 53% 5 leggyakoribb madárfaj Nagyberek Csepeli-sík Hortobágy seregély (47) mezei pacsirta (90) vetési varjú (280) mezei poszáta (31) vetési varjú (89) mezei pacsirta (130) sárga billegető (26) bíbic (46) sárga billegető (64) vetési varjú (15) sordély (32) nádi sármány (32) mezei pacsirta (12) sárga billegető (29) seregély (15) Csepeli-sík és Hortobágy nagyfokú hasonlósága

EREDMÉNYEK III. 3. NCI és a madár-indexek közötti kapcsolat NCI előjel p. NCI p. Kistáj p. Interakció Fajszám -1 0,13489515 0,3960755 0,9219733 Shannonindex Teljes abundancia -1 0,02842609* 0,296472 0,861669 1 0,07805489 0,1605993 0,146789 NCI Shannon-index: szignifikáns kapcsolat (NCI növekedésével csökkenést mutat) NCI teljes abundancia: marginális szignifikáns kapcsolat (NCI növekedésével növekedést mutat)

KÖVETKEZTETÉSEK Az egyes tájrészletek természetességi sorrendjét különbözőképpen értékeli az NCI és a madárfajok diverzitását jellemző indexek, előbbi növekedésével utóbbi csökkenése mutatható ki. A jelenség hátterében feltehetőleg az egyes kistájak mozaikosságának erőssége és az ember tájátalakító tevékenysége áll. Hortobágy: egynemű; gyepek dominanciája Nagyberek: mozaikos; ember által nagymértékben átalakított; sövények és mezővédő erdősávok (mezei poszáta, seregély) Csepeli-sík: emberi befolyásoltság előbbi két kistáj között áll; Hortobágyhoz áll közelebb továbblépési lehetőségek: 2012-es felmérések (Beregi-sík, Borsodi- Mezőség, Gerje-Perje-sík, Sárvíz-völgy, Vác-Pesti-Duna-völgy)

Köszönöm a figyelmet!