tudomány Nagy Gergő Gábor 1 Agrártájak állapotváltozásának leírására alkalmas madártani mutatók Lektorálta: dr. Szilvácsku Zsolt 2011 / 3.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "tudomány Nagy Gergő Gábor 1 Agrártájak állapotváltozásának leírására alkalmas madártani mutatók Lektorálta: dr. Szilvácsku Zsolt 2011 / 3."

Átírás

1 Nagy Gergő Gábor 1 Agrártájak állapotváltozásának leírására alkalmas madártani mutatók Lektorálta: dr. Szilvácsku Zsolt Bevezetés A természetes élőhelyek átalakítása egyidős az emberiség megjelenésével. A két legmeghatározóbb ok az élelmiszertermelő területek növelése és a lakóhelyek létesítése. Már az ókori görögök és rómaiak is gyökeresen átalakították a mediterrán vidéket, elég csak a nagymértékű erdőkitermelésre vagy éppen a mocsarak lecsapolására gondolni, de ők voltak azok, akik az elsők között kezdték el szabályozni a nagy folyókat. A természeti erőforrások kiaknázása a középkorban tovább folytatódott, egyre-másra alakultak ki az irtásfalvak az erdők és gyepek felégetésével. Az 1600-as években elkezdődött ipari forradalom nyomán a technikai fejlődés eredményeként még drasztikusabb beavatkozások történtek, különösen a vízrendezések és a mezőgazdasági területek térhódítása volt számottevő 2,3. Sokak szerint minden probléma forrása az emberiség nagymértékű népességnövekedése ben a Föld lakossága még nem érte el a hárommilliárdot, azonban ez a szám napjainkra több mint duplájára növekedett és megközelítette a hétmilliárdot. Az előrejelzések szerint 2050-re ez a szám elérheti vagy megközelítheti a tízmilliárdot, elsősorban a fejlődő országok népességnövekedése következtében 4. Ezzel párhuzamosan megnövekedtek az emberi igények, a magasabb életszínvonal hajszolása soha nem látott mértékben terhelte meg a Föld ökoszisztémáit, sok esetben helyrehozhatatlan változásokat okozva. Megnövekedett a különféle természeti erőforrások iránti igény, így az élelmiszeré, a vízé, a fáé és a tüzelőanyagé 5. A legfőbb hatótényezők a következőképpen csoportosíthatók: élőhelyek átalakítása, klímaváltozás, biológiai invázió, túlhasználat és szennyezés terhelés 6. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék 2 Andrásfalvy, B. (2007): A Duna mente népének ártéri gazdálkodása. Ekvilibrium Kft., Budapest, 440 p. 3 Csemez, A. (1996): Tájtervezés-tájrendezés. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 296 p. 4 World Population Prospects: The 2006 Revision. Department of Economic and Social Affairs. Population Division. (2007): United Nations Publication. 793 p. 5 Millennium Ecosystem Assessment (2005): Ecosystems and human well-being: Biodiversity synthesis. World Resource Institue, Washington D.C. 86 p. 6 Török K. (2009): A Föld ökológiai állapota és perspektívái (a Millennium Ecosystem Assessment alapján). Magyar Tudomány 170 (1), p VIII - 1

2 A történelmi korok és napjaink két legmeghatározóbb földhasznosító ágazata a mezőgazdaság és az erdőművelés. Kettejük közül az agrártájakra irányul nagyobb figyelem az élelmiszertermelésben betöltött szerepe miatt. A világ főbb régióit megvizsgálva az közötti időszakban egyedül az Európai Unión belül csökkent a művelt területek aránya 96%-ra, míg például Trópusi Afrikában 388%-ra, Délkelet-Ázsiában pedig 770%-ra nőtt 7. Ennek okai egyrészt a fejlődő országok népességrobbanása, másrészt pedig az Európai Unió ipari szektorának térnyerése a mezőgazdasággal szemben. A magyarországi tendenciák esetében az látható, hogy a Római kortól elindulva egészen az 1900-as évek elejéig folyamatosan nőtt a művelt területek százalékos borítása, ettől kezdve azonban drasztikus csökkenésnek indult. Amíg között 60,1% szántó, 17,3% gyep, 12% erdő és 6,6% kivett terület volt, addig 1996-ban már csak 50,7% szántó, 12,3% gyep, 18,9% erdő és 13,9% kivett területet regisztráltak 3. A rendszerváltást követően a termelési és tulajdonviszonyok tekintetében komoly változások történtek, tovább mélyítve a válságot ben a mezőgazdaság még a munkaképesség lakosság 17%-át foglalkoztatta, 2000-re ez az érték 6,7%-ra csökkent. A hagyományos és extenzív mezőgazdaság kezdetben nem vezetett a biológiai sokféleség csökkenéséhez, sőt helyenként gazdagította azt, például a halbőséggel. A természeti értékek jelentős része köthető e gazdálkodási formához, hiszen lényegesen nagyobb diverzitás jellemzi ezeket a területeket 8. A 20. század második felétől megkezdődött gépesítések és növényvédő szerek, műtrágyák nagymértékű használata egyre erősödő negatív nyomást gyakorolt az agrár jellegű ökoszisztémákra, melynek eredményeként a biodiverzitás drámai módon lecsökkent 9. E káros hatások csökkentése érdekében az Európai Unió tagországaiban agrár-környezetvédelmi programok indultak, melynek keretében a környezetkímélő extenzív művelési módokat támogatják 10, melynek keretében nem vagy igen kis mértékben 7 Német T. (2009): Kihívások az agrárium előtt, az élelmiszer-biztonság fő kérdései. A GDP-n túl: a gazdasági teljesítmény és a társadalmi jól-lét mérése Konferencia, november 25., Budapest. 8 Reidsma, P., Tekelenburg, T., van den Berg, M., Alkemade, R. (2006): Impacts of land-use change on biodiversity: An assessment of agricultural biodiversity in the European Union. Agriculture, Ecosystems and Environment, 114: Donald, P. F., Green, R. E., Heath, M. F. (2001): Agricultural intensification and the collapse of Europe s farmland bird populations. Proceedings of the Royal Society London Series B, 268: Ángyán, J. (2008): Az agrárkörnyezet- és tájgazdálkodás hazai helyzete, kilátásai és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv. In Csorba, P. & Fazekas, I. (szerk.): Tájkutatás - Tájökológia. Meridián Alapítvány, Debrecen. p VIII - 2

3 alkalmaznak műtrágyákat és növényvédő szereket, valamint korlátozott mértékben használnak fosszilis energiahordozókat 11. Európában leginkább az alföldi, laposabb jellegű részeket vonták intenzív mezőgazdasági művelés alá, ami főként Közép- és Nyugat-Európában vált számottevővé. A mezőgazdasági területek állapotának bemutatására és annak változásainak nyomon követésére különféle minőségi és mennyiségi mutatószámokat, indikátorokat dolgoztak ki, elsősorban az agrárkörnyezetgazdálkodási programok nyomon követésére. Az ökológiai, a társadalmi-gazdasági és a tájesztétikai mutatók közül a kutatások egyre inkább a dinamikus tájindikátorok, azaz az ökológiai mutatók felé terelődnek. Ezek azok, melyek a leggyorsabban reagálnak a tájban bekövetkezett változásokra, többek között ide tartoznak a madártani mutatók, melyek vizsgálatával következtetni lehet az adott élőhely ökológiai állapotára és működésére, valamint a táji szinten történő változásokra és a területhasználatra 12. Több nemzetközi szervezet dolgozott ki mezőgazdasági tájindikátorokat, közülük az egyik legjelentősebb a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). A mezőgazdaság és a biodiverzitás kapsolatának három szintjét különítik el: genetikai diverzitás, faj diverzitás és ökoszisztéma diverzitás. Összefüggést mutattak ki bizonyos tájszerkezeti elemek (sövények, kőfalak, gyepfoltok szántóföldek között, stb.) és a madárközösségek változatosabb összetétele között 13. Megállapításuk szerint fontos az olyan minőségi és mennyiségi mutatószámok kiválasztása, melyek egyrészt az adott országot jellemzik, másrészt pedig lehetővé teszik az egyes országok összehasonlítását 14. Felhívták a figyelmet arra, hogy Nagy-Britanniában az elmúlt húsz évben az agrárterületekhez kötődő madárfajok felének az állománya csökkent, ami a művelt területeken jóval magasabb (60%), mint a legelt részeken (40%) Baldock, D., Beaufoy, G., Clark, J. (eds.) (1994): The nature of farming: low intensity farming systems in nine European countries. Institute for European Environmental Protection, London, 66 p. 12 Kollányi, L. (2004): Környezetállapot értékelés program. A környezetállapot értékelésének módszertani és fejlesztési lehetőségei, hatótényezőinek vizsgálata. Táji indikátorok alkalmazási lehetőségei a környezetállapot értékeléséhez. Budapesti Corvinus Egyetem, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék, Budapest, 30 p. 13 OECD (1999): Environmental Indicators for Agriculture. Volume 1 Concepts and Framework. OECD, Paris, p OECD (1999): Environmental Indicators for Agriculture. Volume 2 Issues and Design. OECD, Paris, p , OECD (1999): Environmental Indicators for Agriculture. Volume 3 Methods and Results. OECD, Paris, p VIII - 3

4 A szántóterületek természetszerű élőhellyé való alakítása viszonylag régmúltra tekint vissza Magyarországon. E területek többsége a szigorúan védett területek pufferolásában segíti elő a környezeti terhelések csökkentését és a magasabb diverzitás kialakulását, éppen ezért fontos ezen rehabilitációs/rekonstrukciós projektek sikerességének nyomon követése. Hazánk legrégebbi (1976 óta tartó) és egyben legnagyobb (5000 ha<) területen zajló, tájléptékű élőhely-rekonstrukciós és -rehabilitációs projektje a Hortobágy területén, Egyek Pusztakócs mocsárrendszerének területén zajlik között a gyepterületek helyreállítása történt, melynek fő eleme kb. 700 hektár szántóterület szikes- és löszpusztagyeppé való átalakítása gyepvetéssel. Jelen vizsgálat célja a gyeprekonstrukció sikerességének nyomon követése az agrártájakhoz kötődő jelölő madárfajok vizsgálatával a fentebb említett időszakban. Anyag és módszer A 4000 hektár területű Egyek-Pusztakócsi élőhely komplexum a Hortobágyi Nemzeti Park nyugati szélén helyezkedik el, kialakulását alapvetően a Tisza határozta meg, árvizei övzátonyokat, löszhátakat és mélyebben fekvő medreket alakított ki. Eltérően a klasszikus sík Hortobágytól jelentős szintkülönbségek alakultak ki, többek között ezért rendkívül mozaikos tájszerkezet jött létre füves területekkel (szikespuszták, löszpusztagyepek), kiszáradó és állandó vízborítású mocsarakkal, szántóföldekkel, kunhalmokkal és fás élőhelyekkel. Mindez kedvező a növény- és állatvilág sokfélesége szempontjából. A vizsgálati helyszínek közül ebben a tanulmányban kizárólag arra a 12 szántóra térek ki, melyek esetében a közötti időszakban minden évben megtörtént a madártani felvételezés. A szántókon elsősorban takarmánylucernát (Medicago sativa), tavaszi és őszi búzát (Triticum aestivum), illetve napraforgót (Helianthus annuus) termesztettek. A vizsgált 12 szántón fele-fele arányban 2005-ben és 2006-ban az őszi időszakban megfelelő talajelőkészítést követően kétféle fűmagkeverék vetésével lösz- és szikespuszta gyeprekonstrukció történt. Az első évben (2006 vagy 2007) jó félméteres magasságú gazos növényzet alakult ki, a második évtől kezdődően azonban a vetett fűfajok váltak uralkodóvá, a harmadik évben pedig ősgyepekhez hasonló állapot alakult ki. Összesen 22 mintavételi ponton történt a madárállomány felmérése április 1. és május 30. között egyszeri alkalommal, elsősorban a fészkelő fajokra koncentrálva. A mintavételezés leggyakrabban az általánosan elterjedt, dán rendszerű pontszámlálással történt. Ennek során a térképeken számlálási VIII - 4

5 pontokat jelöltem ki, méghozzá úgy, hogy az egyes számlálási pontok 100 m sugarú kört alkotó észlelési zónái többé-kevésbé lefedjék a vizsgált szántóterületet (10 ha alatt) vagy szisztematikus módon, egymástól méterre helyezkedjenek el (10 ha feletti szántók esetén). Ha lehetőség volt rá, magaslati pontokat választottam, melyekről az észlelési zóna jobban belátható volt. Ezeken a pontokon 100 méter sugarú körben, öt perc időtartam alatt végeztem a számlálásokat. Azokon a helyeken, ahol a terület alakja miatt nem volt meg a 100 méter sugarú kör, ott a 100 m sugarú kör területének (kb. 3 ha) megfelelő részt áttekintve a terület széléről végeztem a számolásokat, szintén öt percig. Ez különösen a csapadékos os évben vált jelentőssé, amikor a kihúzódó vizek miatt több korábbi számlálási pont víz alatt volt. Az adatok értékelésekor elsősorban az agrártájakhoz kötődő madárfajok állományainak figyelemmel kísérésén volt a fő hangsúly. Az Egyesült Királyságban 19, elsősorban mezőgazdasági területekhez kötődő madárfaj állományainak együttes monitorozására dolgozták ki a Farmland Bird Index-et (FBI), melyet Nagy-Britannia központi statisztikai hivatala, illetve módosított formában az EU statisztikai hivatala, az EUROSTAT is hivatalos biodiverzitás-indikátornak ismert el 16. Mindezek mellett létrehoztam egy ún. kibővített Farmland Bird Index -et ( bővített FBI ), melyre elsősorban azért volt szükség, mert a magyarországi mezőgazdasági területeken előforduló fajok részben eltérnek a nyugateurópaihoz képest 17 (1. táblázat). A madáregyüttesek diverzitását a Shannon-Weaver képlet (H = - p i ln p i ) alapján számoltam ki, az egyenletességet pedig a J = H/ln S képlettel. 1. táblázat. A mezőgazdasági területekhez kötődő fajok állományváltozásainak nyomonkövetésére kidolgozott hivatalos Farmland Bird Index (FBI), illetve a kibővített FBI fajai és azok néhány ökológiai tulajdonsága, valamint gyakoriságuk Egyek-Pusztakócson [FBI: faj (csak az Egyek-Pusztakócson előforduló fajok), kibővített FBI: faj] Faj Tolerancia Táplálkozás Gyakoriság 1 Perdix perdix szűk magevő ritka 2 Falco tinnunculus tág ragadozó gyakori 3 Vanellus vanellus tág mindenevő gyakori 4 Columba palumbus tág magevő gyakori 16 Gregory, R. D., Strien, A., Vorisek, P., Meyling, A. W. G., Noble, D. G., Foppen, R. P. B., Gibbons, D. W. (2005): Developing indicators for European birds. Philosophical Transactions of the Royal Society 360, pp Nagy, G. G., Lengyel, Sz. (2008), Egyek-Pusztakócs (Hortobágy) madárvilága 2004 és 2006 között: a tájrehabilitáció második ütemének kezdeti hatásai. Aquila , pp VIII - 5

6 5 Streptopelia turtur tág magevő gyakori 6 Corvus monedula tág mindenevő gyakori 7 Corvus frugilegus tág mindenevő gyakori 8 Alauda arvensis tág magevő gyakori 9 Sturnus vulgaris tág mindenevő gyakori 10 Passer montanus tág magevő gyakori 11 Motacilla flava tág rovarevő gyakori 12 Carduelis carduelis tág magevő ritka 13 Emberiza calandra tág magevő gyakori 14 Emberiza schoeniclus tág magevő gyakori + 15 Coturnix coturnix tág magevő gyakori 16 Phasianus colchicus tág magevő gyakori 17 Falco vespertinus szűk ragadozó gyakori 18 Corvus cornix tág mindenevő gyakori 19 Hirundo rustica tág rovarevő gyakori 20 Delichon urbicum tág rovarevő gyakori 21 Saxicola rubetra tág rovarevő ritka 22 Saxicola torquatus tág rovarevő gyakori 23 Passer domesticus tág magevő ritka 24 Motacilla alba tág rovarevő ritka Vizsgálatomban a Farmland Bird Indexbe, illetve a kibővített Farmland Bird Indexbe tartozó fajok párjainak számának alakulásával értékeltem a gyeprekonstrukció sikerességét, függetlenül attól, hogy az adott faj a gyepterületen vagy annak közvetlen szomszédságában költött és a gyepfoltokat csak táplálkozásra használta (pl. kék vércse Falco vespertinus, vadgerle Streptopelia turtur). Eredmények és értékelés A madáregyüttesek diverzitása az öt év során növekedést mutatott a Farmland Bird index és a kibővített Farmland Bird index vonatkozásában (2. táblázat). A 2004-es és a 2005-ös évek alapállapot felmérése során 2-es érték alatti értéket állapítottam meg. A visszagyepesítéseket követően folyamatos emelkedő tendenciát tapasztaltam, mígnem 2008-ra 2,4810-re nőtt a Shannon-Diverzitás Index, vagyis a legidősebb korú gyepesítéseken figyeltem meg a legnagyobb biodiverzitás értéket. Ezt mutatja a magas fajszám (20), valamint a magas egyedszám (334). Ha az összes többi évet megnézzük, a fajszám között változott, az egyedszám pedig között. Látható, hogy a 2008-as esztendő kiugró értéket mutat, amit az egyenletességi mutatószám is alátámaszt (0,8282), mindez arra utal, hogy a gyepterületekre oly jellemző madárközösség vált dominánssá a visszagyepesített szántókon. VIII - 6

7 2. táblázat. A Shannon-diverzitás és az egyenletesség alakulása a szántókon (n = 12) az évek során a Farmland Bird Index és a bővített Farmland Bird Index vonatkozásában. Év Fajszám Egyedszám Diverzitás (H) Egyenletesség (J) Ezt alátámasztandó megvizsgáltam a gyepterületekre kidolgozott Farmland Bird index mutatószámot, ami az alapállapot-felmérés után ( ) folyamatos növekedést mutatott, kiugróan a 2008-as évre vonatkozóan (15,5pár) (1. ábra). Hat olyan fajt állapítottam meg, melyek minden vizsgálati évben előkerültek (kivéve a sordélyt Emberiza calandra, mely 2004-ben még nem fordult elő). A gyepterületek legkarakteresebb faja, a mezei pacsirta (Alauda arvensis) fészkelő párjainak száma 2004-ről 2008-ra duplájára nőtt. Állománynövekedése elsősorban a záródott gyepterületeknek köszönhető, illetve a területen beindult legeltetésnek, mely során egyaránt létrejöttek alacsony és magas növényzetű helyek, ezáltal táplálkozó, fészkelő és búvóhelyet nyújtva a faj számára. A sárga billegető (Motacilla flava) 2004-ről 2008-ra négyszeres állománynövekedést ért el. Ez a faj elsősorban a nedvesebb gyepterületekhez kötődik, ugyanakkor a gyepmagasságra kevésbé érzékeny. A sordély (Emberiza calandra) esetében drasztikus állománynövekedést tapasztaltam a 2008-ra évre vonatkozóan 34 párral. További három faj (bíbic Vanellus vanellus, mezei veréb Passer montanus, nádi sármány Emberiza schoeniclus) esetében tendenciát nem sikerült kimutatni. A kibővített Farmland Bird Index fajainak állománya szintén növekedést mutatott (leszámítva a 2007-es évet, amikor csekély csökkenést tapasztaltam), közülük három fajt észleltem minden esztendőben. A csúcsot itt is a 2008-as évben tapasztaltam átlagosan 11 fészkelő párral. Egyértelmű állománynövekedés mutatható ki a fürjnél (Coturnix coturnix), ugyanis az alapállapot felmérés során a szántóterületeken lévő növényi kultúrák nem kedveztek a faj fészkelése szempontjából, így alig került elő, ugyanakkor a gyepterületek záródásával a as évben már 18 revírtartó hímet észleltem. A füsti fecske (Hirundo rustica) megszaporodása egyértelműen a legeltetésnek, illetve a legelő állatok trágyájához kapcsolódó gazdag rovarvilágnak, mint táplálékállat bázisnak tudható be. A kék vércsék (Falco vespertinus) számára a gyepterületek nyújtanak ideális táplálkozó területet, ez támasztja alá a 2008-as VIII - 7

8 évben észlelt magas példányszám. Esetükben nem a revírek, hanem a területet aktívan táplálkozásra használó egyedek kerültek meghatározásra. Egyek-Pusztakócs területén, a Péteri-erdőben fészkel az ország legnagyobb telepe, így a monitorozásuk és a gyeprekonstrukcióhoz való viszonyuk vizsgálata elsődleges fontosságú. A Farmland Bird Index és a kibővített Farmland Bird Index fajainak állománynövekedése egyértelműen a terület regenerálódásával hozható összefüggésbe. Amennyiben a kettőt együtt vizsgáljuk, úgy szintén egyértelmű a növekedés, különösen a 2008-as évben. 1. ábra. A Farmland Bird Index és a kibővített Farmland Bird index fajok fészkelő párjainak alakulása között Egyek-Pusztakócson. Következtetések A közötti időszakban a madáregyüttesek diverzitása folyamatos növekedést mutatott, kiugró értékkel a 2008-as évben (2,4810). Ezt mutatja a magas fajszám (20), valamint a magas egyedszám (334). A visszagyepesített szántókon fokozatosan a gyepterületekre jellemző madárközösségek váltak dominánssá. Mind a Farmland Bird Index, mind a kibővített Farmland Bird Index vonatkozásában folyamatos növekedés volt látható, a csúccsal a 2008-as esztendőben (FBI: 15pár, kibővített FBI: 11 pár). Az előbbi csoport esetében drasztikus állománynövekedés történt a mezei pacsirta (Alauda arvensis), a sárga billegető (Motacilla flava) és a sordély (Emberiza calandra) esetében, míg a második csoportban hasonlót tapasztaltunk a fürj (Coturnix coturnix), a kék vércse (Falco vespertinus) VIII - 8

9 és a füsti fecske (Hirundo rustica) esetében. A Farmland Bird Index és a kibővített Farmland Bird Index fajainak állománynövekedése egyértelműen a terület regenerálódásával hozható összefüggésbe. Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnénk köszönetet mondani Lengyel Szabolcsnak és Fekete Orsolyának, akik segédkeztek a terepi felmérésekben. A cikk szakmai lektorálásáért Szilvácsku Zsolt fogadja hálás köszönetemet. Vizsgálatom a Gyepterületek rekonstrukciója és mocsarak védelme Egyek-Pusztakócson című LIFE-program (LIFE04NAT/HU/000119, keretében, az Európai Unió és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium anyagi támogatásával zajlott. A módszertan és a tájökológiai indikátorok vizsgálata, illetve kidolgozása a TAMOP-4.2.1/B-09/1/KMR projekt keretében valósult meg. Irodalomjegyzék Andrásfalvy, B. (2007): A Duna mente népének ártéri gazdálkodása. Ekvilibrium Kft., Budapest, 440 p. Ángyán, J. (2008): Az agrárkörnyezet- és tájgazdálkodás hazai helyzete, kilátásai és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv. In Csorba, P. & Fazekas, I. (szerk.): Tájkutatás - Tájökológia. Meridián Alapítvány, Debrecen. p Baldock, D., Beaufoy, G., Clark, J. (eds.) (1994): The nature of farming: low intensity farming systems in nine European countries. Institute for European Environmental Protection, London, 66 p. Csemez, A. (1996): Tájtervezés-tájrendezés. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 296 p. Donald, P. F., Green, R. E., Heath, M. F. (2001): Agricultural intensification and the collapse of Europe s farmland bird populations. Proceedings of the Royal Society London Series B, 268: Gregory, R. D., Strien, A., Vorisek, P., Meyling, A. W. G., Noble, D. G., Foppen, R. P. B., Gibbons, D. W. (2005): Developing indicators for European birds. Philosophical Transactions of the Royal Society 360, pp Kollányi, L. (2004): Környezetállapot értékelés program. A környezetállapot értékelésének módszertani és fejlesztési lehetőségei, hatótényezőinek vizsgálata. Táji indikátorok VIII - 9

10 alkalmazási lehetőségei a környezetállapot értékeléséhez. Budapesti Corvinus Egyetem, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék, Budapest, 30 p. Millennium Ecosystem Assessment (2005): Ecosystems and human well-being: Biodiversity synthesis. World Resource Institue, Washington D.C. 86 p. Nagy, G. G., Lengyel, Sz. (2008): Egyek-Pusztakócs (Hortobágy) madárvilága 2004 és 2006 között: a tájrehabilitáció második ütemének kezdeti hatásai. Aquila , pp Német T. (2009): Kihívások az agrárium előtt, az élelmiszer-biztonság fő kérdései. A GDP-n túl: a gazdasági teljesítmény és a társadalmi jól-lét mérése Konferencia, november 25., Budapest. OECD (1999): Environmental Indicators for Agriculture. Volume 1 Concepts and Framework. OECD, Paris, p OECD (1999): Environmental Indicators for Agriculture. Volume 2 Issues and Design. OECD, Paris, p , OECD (1999): Environmental Indicators for Agriculture. Volume 3 Methods and Results. OECD, Paris, p Reidsma, P., Tekelenburg, T., van den Berg, M., Alkemade, R. (2006): Impacts of land-use change on biodiversity: An assessment of agricultural biodiversity in the European Union. Agriculture, Ecosystems and Environment, 114: Török K. (2009): A Föld ökológiai állapota és perspektívái (a Millennium Ecosystem Assessment alapján). Magyar Tudomány 170 (1), p World Population Prospects: The 2006 Revision. Department of Economic and Social Affairs. Population Division. (2007): United Nations Publication. 793 p. A tanulmány a Doktoranduszok II. Környezettudományi Konferenciáján került ismertetésre a Budapesti Corvinus Egyetem Budai Campusán, május 14-én. VIII - 10

MTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet

MTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet Budapesti Agrártájak Corvinus elemzése növénytani Egyetemés madártani mérőszámok alapján Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergő két Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési

Részletesebben

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet Budapesti Élőlények tájindikátorként Corvinus Egyetem való alkalmazhatósága a tájértékelésben Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergőkét Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési

Részletesebben

Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában

Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában Az agráriumhoz kötődő környezeti, természeti erőforrásaink helyzete Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület FALUGAZDÁSZOK

Részletesebben

EGYEK-PUSZTAKÓCS (HORTOBÁGY) MADÁRVILÁGA 2004 ÉS 2006 KÖZÖTT: A TÁJREHABILITÁCIÓ MÁSODIK ÜTEMÉNEK KEZDETI HATÁSAI Nagy Gergő Gábor & Lengyel Szabolcs

EGYEK-PUSZTAKÓCS (HORTOBÁGY) MADÁRVILÁGA 2004 ÉS 2006 KÖZÖTT: A TÁJREHABILITÁCIÓ MÁSODIK ÜTEMÉNEK KEZDETI HATÁSAI Nagy Gergő Gábor & Lengyel Szabolcs Aquila (2008), Vol. 114 115, p. 9 25 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, 2008 EGYEK-PUSZTAKÓCS (HORTOBÁGY) MADÁRVILÁGA 2004 ÉS 2006 KÖZÖTT: A TÁJREHABILITÁCIÓ MÁSODIK ÜTEMÉNEK KEZDETI HATÁSAI Nagy

Részletesebben

Három síkvidéki kistáj ökológiai értékelése növénytani és madártani mutatók alapján

Három síkvidéki kistáj ökológiai értékelése növénytani és madártani mutatók alapján Természetvédelmi Közlemények 18, pp. 393-401, 2012 Három síkvidéki kistáj ökológiai értékelése növénytani és madártani mutatók alapján Nagy Gergő Gábor 1 és Czúcz Bálint 2 1 Budapesti Corvinus Egyetem,

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Szép Tibor Nyíregyházi Főiskola Környezettudományi Intézet. & Nagy Károly, Nagy Zsolt, Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Szép Tibor Nyíregyházi Főiskola Környezettudományi Intézet. & Nagy Károly, Nagy Zsolt, Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület A magyarországi agrártáj biológiai diverzitását befolyásoló AKG- és más agrártámogatási programok hatásának vizsgálata a Mindennapi Madaraink Monitoring (MMM) adatai alapján Szép Tibor Nyíregyházi Főiskola

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere Báldi András, Horváth András és mtsai MTA Ökológiai Kutatóközpont Az alprojekt célja: Részletes monitorozási módszertan kidolgozása

Részletesebben

A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből

A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből Szabó Rebeka LMP, Mezőgazdasági bizottság KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK - VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM A KAP jelentősége

Részletesebben

Eltérő intenzitással kezelt agrárterületek madárközösségeinek összehasonlítása

Eltérő intenzitással kezelt agrárterületek madárközösségeinek összehasonlítása Természetvédelmi Közlemények 11, pp. 449 455, 2004 Eltérő intenzitással kezelt agrárterületek madárközösségeinek összehasonlítása Báldi András 1, Verhulst, Jort 2 és Kleijn, David 2 1 MTA MTM Állatökológiai

Részletesebben

Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez

Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez Fol. Hist. nat. Mus. Matr. 4. 1976-77. Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez KÉVE, András Természettudományi Múzeum, Budapest ABSTRACT: (Further Data to the knowledge of the

Részletesebben

Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban

Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Engi László -MME Csongrád Megyei Csoport- Bevezetés Jelen dolgozatban azon énekesmadarak gyülekezését kívánom

Részletesebben

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Török Katalin MTBK, 2014. nov. 20. Az EU biodiverzitási stratégiája 2020-ig 2. CÉL: Az ökoszisztémák és az általuk biztosított szolgáltatások

Részletesebben

Spontán gyepregeneráció és szénaráhordásos gyeprekonstrukció

Spontán gyepregeneráció és szénaráhordásos gyeprekonstrukció Spontán gyepregeneráció és szénaráhordásos gyeprekonstrukció VALKÓ ORSOLYA DEBRECENI EGYETEM, ÖKOLÓGIAI TANSZÉK Spontán szukcesszió Egyre szélesebb körben támaszkodnak rá Legtermészetesebb gyeprekonstrukciós

Részletesebben

Múlt-jelen-jövő (?) - változások az agrártáj biológiai sokféleségében

Múlt-jelen-jövő (?) - változások az agrártáj biológiai sokféleségében Múlt-jelen-jövő (?) - változások az agrártáj biológiai sokféleségében Prof. Dr. Szép Tibor Nyíregyházi Főiskola & Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Drámai állapotok főleg a mezőgazdasági területeken

Részletesebben

Agrotechnológia és természetvédelem Az MME Túzokprogramjának bemutatása

Agrotechnológia és természetvédelem Az MME Túzokprogramjának bemutatása Agrotechnológia és természetvédelem Az MME Túzokprogramjának bemutatása Tóth Péter és Králl Attila Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület AGROMASH, Budapest, 2018. január 25-26. Fotó: Motkó Béla

Részletesebben

Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont

Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont Csak rekreáció, nyaralás, tanulás? Közbeszédben: Élővilág: mint érdekesség, kiállítási tárgy

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok -

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Dr. Gellér Zita Márta vezető stratégiai koordinátor Green City konferencia - CONSTRUMA 2015. április 17. 1 Védett természeti területek 1. Országos

Részletesebben

Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése

Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése Az Európai Unió LIFE programjának támogatásával, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és nemzetközi szervezete,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén. A LIFE+ program jövője

A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén. A LIFE+ program jövője A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén A LIFE+ program jövője Sashalmi Éva VM Természetmegőrzési Főosztály 2012. május 17. 1. LIFE+ Természet és Biodiverzitás 2. A természetvédelmi

Részletesebben

15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme

15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme 15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme Kovács Eszter "A hazai fenntartható fejlődés vezérfonala az ENSZ 17 fenntarthatósági célja tükrében Keszthely, 2017.05.19-20 Európai helyzet (1) Adottságok:

Részletesebben

AGRATéR: A NATéR KITERJESZTÉSE AZ AGRÁR SZEKTORBAN. Agrár ökoszisztémák és ökoszisztéma szolgáltatások sérülékenységének elemzése és modellezése

AGRATéR: A NATéR KITERJESZTÉSE AZ AGRÁR SZEKTORBAN. Agrár ökoszisztémák és ökoszisztéma szolgáltatások sérülékenységének elemzése és modellezése AGRATéR: A NATéR KITERJESZTÉSE AZ AGRÁR SZEKTORBAN Agrár ökoszisztémák és ökoszisztéma szolgáltatások sérülékenységének elemzése és modellezése Vulnerability Assessment and Modelling of Agro-ecosystems

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A gazdálkodás szabályozása a NATURA 2000 területeken. 112.lecke Víz Keretirányelv

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

Curriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I.

Curriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I. Curriculum vitae Név: Radócz Szilvia Születési hely, idő: Debrecen, 1988.08.15. Elérhetőség: Egyetem: radoczszilvia88@gmail.com DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar, Természetvédelmi

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem

Részletesebben

NÖVÉNYÖKOLÓGIA II. GYEPEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSE ÉS HELYREÁLLÍTÁSA

NÖVÉNYÖKOLÓGIA II. GYEPEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSE ÉS HELYREÁLLÍTÁSA NÖVÉNYÖKOLÓGIA II. GYEPEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSE ÉS HELYREÁLLÍTÁSA Dr. TÖRÖK PÉTER DEBRECENI EGYETEM TTK ÖKOLÓGIAI TANSZÉK MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport Mik azok a gyepek? Mindenki tudja, hogy

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

Szarvasmarha- és juh legelés szerepe a Pannon szikes gyepek Natura 2000-es élőhelyek fenntartásában március Gödöllő

Szarvasmarha- és juh legelés szerepe a Pannon szikes gyepek Natura 2000-es élőhelyek fenntartásában március Gödöllő Tóth Edina, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Kelemen András, Miglécz Tamás, Tóthmérész Béla, Török Péter Szarvasmarha- és juh legelés szerepe a Pannon szikes gyepek Natura 2000-es élőhelyek fenntartásában 2016.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 Miskolc, 2007. február Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető:

Részletesebben

Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai. Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály

Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai. Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Országos jelentőségű védett természeti területek és Natura 2000 területek Magyarországon 2 Természetvédelmi

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Vidékfejlesztés: Túlélô vagy fenntartható vidék?

Vidékfejlesztés: Túlélô vagy fenntartható vidék? agora_szorolap.qxd 25-Jun-07 7:46 AM Page 1 Vidékfejlesztés: Túlélô vagy fenntartható vidék? A vidékfejlesztésre nagyon sokan úgy tekintenek, mint egy eszközre, amely csodaszerként meg fogja oldani a falusi

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

LIFE- utáni védelmi terv

LIFE- utáni védelmi terv LIFE- utáni védelmi terv Akció megnevezése Terület Leírás Ütemezés Felelős szervezetek A1. A mezőgazdasági támogatási rendszer és az Minden Tanácsadás a gazdálkodóknak, hogy SBPB ahhoz kapcsolódó élőhely

Részletesebben

MEZÔGAZDASÁGI TERÜLETEK FELSZÍNBORÍTÁSÁNAK ÉS TÁJSZERKEZETÉNEK HATÁSA HÁROM MADÁRFAJ GYAKORISÁGÁRA

MEZÔGAZDASÁGI TERÜLETEK FELSZÍNBORÍTÁSÁNAK ÉS TÁJSZERKEZETÉNEK HATÁSA HÁROM MADÁRFAJ GYAKORISÁGÁRA Tájökológiai Lapok 5 (1): 161 172. (2007) 161 MEZÔGAZDASÁGI TERÜLETEK FELSZÍNBORÍTÁSÁNAK ÉS TÁJSZERKEZETÉNEK HATÁSA HÁROM MADÁRFAJ GYAKORISÁGÁRA ERDÔS SAROLTA 1, SZÉP TIBOR 2, BÁLDI ANDRÁS 3, NAGY KÁROLY

Részletesebben

Az Egyek-Pusztakócsi tájrehabilitáció második ütemének kezdeti hatásai a madárvilágra

Az Egyek-Pusztakócsi tájrehabilitáció második ütemének kezdeti hatásai a madárvilágra Az Egyek-Pusztakócsi tájrehabilitáció második ütemének kezdeti hatásai a Nagy Gergő Gábor V. éves biológus/ökológus 2007 Témavezető: Dr. Lengyel Szabolcs Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai

Részletesebben

Területi vízvisszatartás és az agrártámogatási rendszer kapcsolata a természetvédelem szemszögéből

Területi vízvisszatartás és az agrártámogatási rendszer kapcsolata a természetvédelem szemszögéből Területi vízvisszatartás és az agrártámogatási rendszer kapcsolata a természetvédelem szemszögéből Duna Részvízgyűjtő Vizgazdálkodási Tanács, 2016.05.17. Dr. Ambrus András, Burda Brigitta (FHNPI), Dr.

Részletesebben

A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei

A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei Változatlan célok mentén a program továbbfejlesztése Továbbfejlesztés területei: o Előírások egyszerűsítése, csökkentése o Korábbi célprogramok

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Az ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás

Az ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás Az ökológia alapjai Diverzitás és stabilitás Diverzitás = sokféleség, változatosság a sokféleség kvantitatív megjelenítése biodiverzitás: a biológiai változatosság matematikai (kvantitatív) megjelenítése

Részletesebben

Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment November

Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment November Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment 13-15 November 2014, Debrecen, Hungary Az agroerdészet (agroforestry)

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség A TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS KERETE Figyelembe véve,

Részletesebben

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek TERMÉSZET ÉS BIODIVERZITÁS Miért fontos Önnek is? A biodiverzitás az élet biológiai sokféleségét jelenti. Ez jólétünk és gazdaságunk alapja Az élelem, a víz, a levegő, az egészség, a talaj termőképessége

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem Élőhelyvédelem Élőhelytérképezés Az ÁNÉR első változata 1997-ben jelent meg a hazai NBmR fejlesztéseként. (Ez még nagyban hasonlított a klasszikus cönológiai rendszerhez.) A folyamatos adatgyűjtés és tapasztalat

Részletesebben

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS A globális felmelegedés hatása a földés tájhasználat-változásra Témavezető Dr. Duray Balázs PhD MTA KRTK RKI tudományos munkatárs További szerzők:

Részletesebben

A talajvízszint csökkenés és annak hosszú távú hatásai a tájban

A talajvízszint csökkenés és annak hosszú távú hatásai a tájban A talajvízszint csökkenés és annak hosszú távú hatásai a tájban Rakonczai János SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék J.Rakonczai@geo.u-szeged.hu wahastrat.vizugy.hu A Duna-Tisza közi talajvíz-csökkenés

Részletesebben

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2014. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Megjelenik évente

Részletesebben

A klímaváltozás mezőgazdasági hatásainak vizsgálata Romániában

A klímaváltozás mezőgazdasági hatásainak vizsgálata Romániában XII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia - Kolozsvár, 2009. május 15-17. A klímaváltozás mezőgazdasági hatásainak vizsgálata Romániában Szerző: Bíró Boróka-Júlia Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság-

Részletesebben

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása! Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül

Részletesebben

A Terepi madárhatározó gazdálkodóknak című kiadvány bemutatása

A Terepi madárhatározó gazdálkodóknak című kiadvány bemutatása A Terepi madárhatározó gazdálkodóknak című kiadvány bemutatása Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2014. május 9. Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ A Fenntartható

Részletesebben

I. évfolyam, 3. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA április

I. évfolyam, 3. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA április I. évfolyam, 3. szám, 2014 Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA 2014. április Mezőgazdasági inputok havi forgalma Mezőgazdasági inputok havi forgalma 2014. április I. évfolyam, 3.

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Kukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be

Kukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Kukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be Kép. Ukrajna kukorica betakarítása: termelés USDA (United States Department of Agriculture

Részletesebben

Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR

Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS HATÁSAINAK FOKOZOTTAN KITETT MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN

A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS HATÁSAINAK FOKOZOTTAN KITETT MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN KÖRNYEZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLÁK KONFERENCIÁJA 2012. augusztus 30-31. ELTE, Budapest A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS HATÁSAINAK FOKOZOTTAN KITETT MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN Martin Gizella PhD hallgató

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Kikötésekkel járult hozzá az előzetes vizsgálati dokumentációban rögzítettek elfogadásához:

Kikötésekkel járult hozzá az előzetes vizsgálati dokumentációban rögzítettek elfogadásához: NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2., 9701 Pf.: 183 Kérjük válaszában hivatkozzon iktatószámunkra! Szám: Ea.: 3658-3/14/2012./I.

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE

A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE AZ OAKEYLIFE PROJEKT BEMUTATÁSA KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Dr. Bárány Gábor erdőgazdálkodási osztályvezető, projektmenedzser KASZÓ-LIFE - Víz az Erdőkben

Részletesebben

Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon

Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon Dr. Németh Krisztina Tudományos főmunkatárs NAIK Szőlészeti és Borászati Kutató Állomás Kecskemét- Katonatelep Budapest 2016. december 02. Ökológiai

Részletesebben

A civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre

A civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre A madárbarát Magyarországért! A civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre Halmos Gergő Erdőfórum Kőszeg 2010 december

Részletesebben

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program környezeti eredmény- és

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program környezeti eredmény- és Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program környezeti eredmény- és hatásindikátorai Podmaniczky László egyetemi docens Szent István Egyetem ÉRTÉKELÉS ÉS MONITORING A 2014-2020-as PROGRAMIDŐSZAK KÜSZÖBÉN

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB, AGRÁR- KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS?

HOGYAN TOVÁBB, AGRÁR- KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS? IX. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia Tudományoktól a döntéshozatalig HOGYAN TOVÁBB, AGRÁR- KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS? Podmaniczky László, Mar$csek József, Molnár Dániel, Mozsgai Katalin, Skutai

Részletesebben

Az európai vadász jellemzői. Vadgazdálkodás a világban

Az európai vadász jellemzői. Vadgazdálkodás a világban Az európai vadász jellemzői Vadgazdálkodás a világban A vadászok száma Európában (FACE) Az európai vadász jellemzői A természet szeretete és a természet kihívásainak és megpróbáltatásainak elviselése Vadászkutyák

Részletesebben

A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai

A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi

Részletesebben

Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken

Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Se veled, se nélküled az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések értékelése természetvédelmi

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2013. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Megjelenik évente

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPESÍTÉS A GYAKORLATBAN. (Esettanulmányok a Hortobágyi Nemzeti Parkból) KAPOCSI István¹, DEÁK Balázs²

TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPESÍTÉS A GYAKORLATBAN. (Esettanulmányok a Hortobágyi Nemzeti Parkból) KAPOCSI István¹, DEÁK Balázs² TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPESÍTÉS A GYAKORLATBAN (Esettanulmányok a Hortobágyi Nemzeti Parkból) KAPOCSI István¹, DEÁK Balázs² ¹ Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, ² MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport

Részletesebben

Móricgát madárvilága

Móricgát madárvilága Móricgát madárvilága EMMI Útravaló Ösztöndíjprogram - Út a tudományhoz alprogram 2018/2019 Azonosító: UT-2018-0011 Készítette: Pál Szabina, Losoncz Tamás, Bozó Nataniel Noel, Deák Levente, Kohlrusz Péter

Részletesebben

A Natura 2000 Kilátásai

A Natura 2000 Kilátásai Élő Erdő Konferencia Soproni Egyetem 2017 március 21 22 A Natura 2000 Kilátásai Ifj. Rakonczay Zoltán Francois Kremer Európai Bizottság Környezetvédelmi főigazgatóság Vázlat Áttekintés a Natura 2000 állapotáról

Részletesebben

A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás? Székesfehérvár,

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban) 199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete

Részletesebben

létük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge

létük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge Legelők létük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge Sok legelő esetén kockázatot jelent más földhasználati mód, vagy éppen a

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra

Részletesebben

A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában

A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában Tóth Katalin, Tóthmérész Béla, Török Péter, Kelemen András, Miglécz Tamás, Deák Balázs, Radócz Szilvia, Simon Edina, Lukács Balázs, Valkó

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZEGÉLY TÁJKARAKTERT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI

TELEPÜLÉSSZEGÉLY TÁJKARAKTERT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI TELEPÜLÉSSZEGÉLY TÁJKARAKTERT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI FÖLDI ZSÓFIA 1 * 1 Szent István Egyetem, Tájépítészeti és Településtervezési Kar, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék *e-mail: Foldi.Zsofia@tajk.szie.hu

Részletesebben

Fenntartható Fejlődési Célok (SDG)

Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) 2. cél: az éhezés megszüntetése (Véget vetünk az éhínségnek, élelmezésbiztonságot és javuló táplálékellátást teremtünk és előmozdítjuk a fenntartható mezőgazdaságot.)

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

A vidékfejlesztés táji összefüggései

A vidékfejlesztés táji összefüggései V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Tájtudomány és tájtervezés Sopron, 2012.08.30. - 2012.09.01. Város és vidéke közös sorson osztoznak, a vidék gerince pedig a mezıgazdaság. (Vidéki Térségek Európai Kartája,

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

TECHNIKAI GYEPESÍTÉS MAGKEVERÉKEK

TECHNIKAI GYEPESÍTÉS MAGKEVERÉKEK TECHNIKAI GYEPESÍTÉS MAGKEVERÉKEK Dr. TÖRÖK PÉTER DEBRECENI EGYETEM TTK ÖKOLÓGIAI TANSZÉK MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport Növényökológia II. TECHNIKAI GYEPREKONSTRUKCIÓ A spontán gyepesedés nem működik

Részletesebben

Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért?

Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért? Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért? Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vizes élőhelyeinken Gödöllő, 2016. május 20. A vizes élőhelyek

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

Mezőgazdasági számla

Mezőgazdasági számla 3. előadás Mezőgazdasági számla Megnevezés Folyó alapáron 2009 2010 2011 +) Gabonafélék (vetőmaggal) 393 047 458 021 679 591 Ipari növények (hüvelyesekkel) 151 957 159 261 248 061 Takarmánynövények 42

Részletesebben

Az ökoszisztémák és biodiverzitás gazdaságtana Fókuszban a természeti értékek közgazdasági értékelése

Az ökoszisztémák és biodiverzitás gazdaságtana Fókuszban a természeti értékek közgazdasági értékelése Az ökoszisztémák és biodiverzitás gazdaságtana Fókuszban a természeti értékek közgazdasági értékelése Kovács Eszter Környezeti Társadalomkutatók (essrg), Környezetgazdaságtani Tanszék, Környezet- és Tájgazdákodási

Részletesebben

A nemzetközi turistaérkezések száma megközelítette az egymilliárdot 2016 első kilenc hónapjában

A nemzetközi turistaérkezések száma megközelítette az egymilliárdot 2016 első kilenc hónapjában Budapest, 2016. november 30. A nemzetközi turistaérkezések megközelítette az egymilliárdot 2016 első kilenc hónapjában MEGJELENT A WORLD TOURISM BAROMETER A Turisztikai Világszervezet (United Nations World

Részletesebben