Települési környezetvédelem Zajvédelem Készítette: Dr. Kocsis Dénes
A zaj környezeti hatásai A zaj fogalma: Különböző erősségű és frekvenciájú hangok olyan keveréke, amely az emberben kellemetlen, zavaró hatást eredményez. Emberre gyakorolt hatásai: Halláskárosodás Hat a beszéd érthetőségére Alvászavaró Zajosságérzet Testi és lelki folyamatok (pl. vérnyomás) Teljesítmény, figyelem
A zaj hatása az élővilágra Állatokra gyakorolt hatás jelentősen függ a rendszertani besorolásuktól Befolyásolhatja a viselkedést, szaporodást, táplálkozást Menekülési reakció Élethossz csökkenés
Alapfogalmak A hang: valamilyen közegben létrejövő rezgés. Vivőközeg alapján: Léghang, folyadékhang, testhang A hang a közegben hullám alakban terjed Gázban és folyadékban: csak hosszanti (longitudinális) Szilárd testekben: longitudinális és transzverzális is lehet
Alapfogalmak Hangtér Hangnyomás Részecskesebesség A hangsebesség a hullám terjedési sebessége (jele: c; [m/s]) Gázokban: Ahol: κ: fajhőviszony p o : a közeg statikus nyomása [Pa] ρ 0 : a közeg nyugalmi sűrűsége [kg/m 3 ]
Hangsebesség Levegőben: Ahol T: a levegő abszolút hőmérséklete [K] Szilárd testekben Leggyorsabb a tiszta longitudinális hullám (c l ; [m/s]) Ahol: E: az anyag rugalmassági modulusa [Pa] ρ: az anyag sűrűsége, [kg/m 3 ]
Szilárd anyagok (20 C ) a ( m/s) Gázok (0 C, 101,2 kpa) a (m/s) acél 5100 acetilén 327 alumínium 5110 ammóniák 415 bazalt 5080 argon 308 cink 3800 bróm 135 fa: bükk 3300 hélium 971 tölgy 3800 hidrogén 1286 fenyő 4500 klór 206 flintüveg 4000 kéndioxid 212 gránit 4000 levegő -50 C 299 gumi 54-10 C 325 jég (-4 C ) 3200 0 C 331 keménygumi 1570 +10 C 337 koronaüveg 5300 +15 C 340 kvarcüveg 5400 +20 C 343 márvány 3800 +50 C 360 ólom 1200 +100 C 387 ón 2700 metán 430 paraffin 1300 neon 433 porcelán 4880 nitrogén 334 réz 3800 oxigén 315 sárgaréz 3500 széndioxid 258 tégla 3650 szénmonoxid 337 vas 5180 városi gáz
Folyadékok (20 C) a ( m/s) a ( m/s) aceton 1190 Víz (desztillált) 0 C 1403 benzol 132 20 C 1483 etilalkohol 1170 40 C 1529 glicerin 1923 60 C 1551 higany 1421 80 C 1555 metilalkohol 1123 100 C 1543 nehézvíz 1399 nitrobenzol 1470 paraffinolaj 1420 petróleum 1320 propilalkohol 1220 széndiszulfid 1158 széntetraklorid 943 tengervíz 1531 toluol 1308 xilol 1357
Alapfogalmak Periódusidő: az a legrövidebb idő, amely alatt a rezgés periodikusan ismétlődik (jele: T) Frekvencia: egy másodpercre eső teljes rezgések száma (jele: f; [Hz]) Hullámhossz [m]:
Ember hallástartománya Hallástartomány: 20 16000 Hz (kivételesen a 16 20000 Hz)
Alapfogalmak A hanghullám intenzitása a hangnyomás és a részecskesebesség szorzatának időbeli átlagával egyenlő (Jele: I [W/m 2 ] A hanghullám W [W] teljesítménye a hangforrást körülvevő teljes felület és az intenzitás szorzatával egyenlő.
Hanghullámok Egydimenziós nyomáshullám terjedése
Hanghullámok A lineáris közegben terjedő hullámokon kívül vannak térben terjedő hullámok Hullámfront (fázisfelület, hullámfelület):egy hullámban azok a felületek, amelyek pontjai azonos időpillanatban azonos fázisban vannak. A hullámfrontok alakja szerint: síkhullámok, henger- vagy körhullámok, gömbhullámok Példa: a vízfelületbe dobott kő (pont alakú gerjesztő) középpontból továbbterjedő vízhullámok körhullámként, valamely hangszóróból terjedő hanghullámok a levegőben gömbhullámként terjednek tova.
Hanghullámok Interferencia: a hangtér valamely helyén két vagy több hullám találkozásakor (szuperpozíció elve) Interferencia
Hanghullámok Két azonos frekvenciájú és amplitúdójú, azonos fázisú hullámok találkozása amplitúdó megkétszereződik Ha a fáziskülönbség 180 0 kioltás Két azonos frekvenciájú, ellenkező irányban haladó hullám állóhullám (maximumok és nullpontok) Hullámok
Szintek Hangtér jellemzői: nagy értéktartomány (hangnyomás 10 6 Pa; hangintenzitás és hangteljesítmény négyzetes összefüggés miatt 10 12 W/m 2 és W) mennyiségek nem természetes egységben, hanem szintekkel, decibel db A szintek számításához használt mennyiségek mindig effektív értékek
Szintek Hangnyomásszint (Jele: L p [db]) Ahol p o =2*10-5 Pa, a hangnyomás alapértéke Hangintenzitásszint (Jele: L i [db]) Ahol I o =10-12 W/m 2, a hangintenzitás alapértéke Hangteljesítményszint (Jele: L w [db]) Ahol P o =10-12 W, a hangteljesítmény alapértéke
Szintek összegzése A hangnyomásnégyezteket, a hangintenzitásokat és a hangteljesítményeket kell összeadni. L e eredő szint: ahol: L i az i-ik összegzendő szint Két azonos szint eredője 3-mal több az összetevőknél különböző nagyságú szintek esetén a kisebbik szint 3 db-nél kevesebbel járul hozzá az eredő nagyságához
Feladatok Egy műhelycsarnokban öt munkagép üzemel. A hangtér ugyanazon pontjában külön-külön ezek rendre 92 db(a), 81 db(a), 88 db(a), 77 db(a) éa 90 db(a) hangnyomásszintet hoznak létre. Együttes üzemeltetés esetén mekkora lesz az eredő hangnyomásszint? Két zajforrás eredő szintje 84 db. Az egyik összetevő 77 db nagyságú. Mekkora a másik?
Szintek Példa hangteljesítményekre, illetve hangteljesítmény szintekre Hangteljesítmény (W) L w (db) Sugárhajtómű 10 000 160 Láncfűrész 1 120 Kiabálás 10-3 90 Hangos beszéd 2x10-4 83 Normál beszéd 10-5 70 Suttogás 10-9 30 Megjegyzés :A fenti táblázatból látható a hangkeltés alacsony hatásfoka (láncfűrész kw nagyságrendű elektromos teljesítmény töredéke lesz akusztikus energia)
Szintek Eredő hangnyomásszint két hangforrás egyidejű hatása esetén
Hangszínkép Hangszínkép: hangnyomásszintek ábrázolása frekvencia függvényében Tisztahang (szinuszos hang) színképe: az adott frekvenciához tartozó egyetlen függőleges vonal Összetett periodikus hang színképe: vonalas Összetett, nem periodikus hang színképe: folytonos
Hangszínkép Fehér zaj: folytonos színképű, a teljes frekvencia tartományban állandó intenzitású (vízszintes egyenes) zaj Szürke zaj: a frekvenciatartomány egy sávjában folytonos, és egyenletes intenzitású Rózsaszín zaj: egy frekvencia tartományban folytonos, lineárisan csökkenő intenzitású zaj
Hangszínkép Sávszűrők: meghatározott frekvenciasávban átengedik, ezen sávon kívül azonban visszatartják a hangenergiát Környezeti zajmérésnél: leggyakrabban oktávvagy tercszűrők (vagy keskenyebb)
Hangszínkép Oktávsávok: f f felső határfrekvencia az f a alsó határfrekvencia kétszerese, a középfrekvencia pedig a határfrekvenciák mértani középértéke Tercsávok: az alsó és felső határfrekvencia hányadosa logaritmikusan harmada az oktávsávénak
Sáv-határfrekvencia (Hz) 45 56 71 90 112 140 180 224 280 355 450 560 710 900 1120 1400 1800 2240 2800 3550 4500 5600 7100 9000 11200 Tercsáv-középfrekvencia (Hz) 50 Oktávsáv-középfrekvencia (Hz) 63 63 80 100 125 125 160 200 250 250 315 400 500 500 630 800 1000 1000 1250 1600 2000 2000 2500 3150 4000 4000 5000 6300 8000 8000 10000
Hangszínkép Egy oktávsávhoz tartozó három tercsávban mért hangnyomásszintek eredője egyenlő az oktávsávhangnyomásszintjével Ha egy oktávsáv tercsávjaiban a hangnyomásszintek egyenlőek oktávsávhangnyomásszintje 4,8 db-el lesz nagyobb a tercsávoknál Összes oktáv- ill. tercsáv mért hangnyomásszint eredője összegszint (lineáris mérés eredménye)
Hangszínkép Megadása oszlopos diagrammal
Hangterjedés Zajforrás okozta hangnyomásszint eloszlás ismeretének fontossága A hangforrásokra jellemző hangteljesítmény és a hangtér közötti kapcsolatra döntő hatással van: a hangforrás alakja a hangforrást körülvevő tér jellege (szabad ill. zárt tér) a hangforrás térben elfoglalt helyzete a hangforrás az össz-teljesítményszintjének mekkora hányadát sugározza a hangtér különböző részeibe, a terjedés útjában lévő hangakadály
Terjedés szabad térben Szabad tér: olyan tér, amelyben a hullámterjedést akadály nem zavarja (a hanghullám minden irányban elhajlás, törés, visszaverődés nélkül terjed) ez erős absztrakció Hangforrás: rugalmas testek, amelyek meghatározott frekvenciatartományban rezgésre gerjeszthetők, azaz a velük közölt energia egy részét rezgési energiává (hangenergiává) alakítják át ez az energia átadódik a környező közegnek és abban hanghullámok formájában terjed Hangforrások Pontszerű hangforrások Vonalszerű sugárzók Felületi sugárzók
Hangterjedés szabad térben Hangszint jellemzően csökken a terjedés során Okai Geometria (távolság) hatása Elnyelődés (levegő hangelnyelése) Földfelület hatása Növényzet hatása Épületek, falak, domborzat hatása
Hangterjedés szabad térben Teljes gyengülés: A teljes A div A levegő A föld A egyéb Az első három általános, és mindig figyelembe kell venni A egyéb A növényzet A beépítettség árnyékolás Ezek a tagok egymástól általában függetlenek tárgyalhatók A diffrakció egy akadály körül: együtt kell tárgyalni a földfelület által okozott elnyelődéssel Mivel a gyengülések frekvenciafüggőek ezért jellemzően oktáv sávok szerint kell számolni A
Távolság (geometriai divergencia) Pontforrásra: Frekvencia független okozta gyengülés A div 20log10 r 10.9 A távolság megduplázódásával a nyomásszint kb. 6 db-el csökken
Gyengülés a levegőben történő elnyelődés hatására Az akusztikus hullám haladása során az akusztikus energia fokozatosan hővé alakul molekuláris folyamatokon keresztül A levegő d /1000 db Elnyelődési együttható (terjedési csillapítás) α (db/km) Erősen függ a frekvenciától és a relatív páratartalomtól, és kevésbé a hőmérséklettől Gyengén függ a nyomástól, azaz a magasságtól Rövid távolságokra elhanyagolható (kivéve 5000 Hz fölött)
Terjedési csillapítás α (db/km) értékei a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 6. melléklete alapján T h r Névleges oktávsáv-középfrekvencia (Hz) ( C) (%) 63 125 250 500 1000 2000 4000 8000 10 70 0.12 0.41 1.04 1.93 3.66 9.66 32.8 117 20 70 0.09 0.34 1.13 2.80 4.98 9.02 22.9 76.6 30 70 0.07 0.26 0.96 3.14 7.41 12.7 23.1 59.3 15 20 0.27 0.65 1.22 2.70 8.17 28.2 88.8 202 15 50 0.14 0.48 1.22 2.24 4.16 10.8 36.2 129 15 80 0.09 0.34 1.07 2.40 4.15 8.31 23.7 82.8 A jogszabály szerint: tervezéskor a 10 C hőmérséklethez és 70% relatív légnedvességhez tartozó értékkel kell számolni
A föld által okozott gyengülés Két terjedési útvonal: direkt vagy reflektált Általában az eredő akusztikus szint erősen függ: az útkülönbségektől a beesési szögtől a frekvenciától Kemény felületek hangelnyelése nagyon csekély, füves területek, kötött talaj elnyelése már jelentős
A föld által okozott gyengülés A földtípusok osztályozása 1. Kemény felület: alacsony porozitás. Aszfalt, vagy beton, víz. Gyárak körül a döngölt föld 2. Lágy: fűvel, fákkal és egyéb növényzettel borított porózus felület, amely alkalmas mezőgazdaságra 3. Nagyon lágy felület: nagyon porózus, hó (legalább 10 cm vastag) vagy tűlevél 4. Kevert
A növényzet csillapító hatása A hangterjedést erősen befolyásolja a törzsek, ágak, levelek és a növények közelében fellazított talaj által okozott szóródás A növényzet csillapító hatása függ a növényzet sűrűségétől, fajtájától, a hang növényzetben megtett útjának hosszúságától, a frekvenciától A növényzet nem nyújt védelmet a magasan fekvő zajforrások ellen A szakirodalomban megadott értékek nagyon nagy szóródást mutatnak. Jogszabály szerint a tervezés céljából tehát rendszerint nem lehet hatékony zajcsökkentést elérni a növényzet telepítésével (kivételes eset: örökzöldek)
A beépítettség csillapító hatása Ha a forrás és az észlelő között épületekkel beépített terület van, árnyékolás miatt csillapodás léphet fel A beépítéseket mint árnyékolókat kell figyelembe venni Az egyes homlokzatokat egységesen 0,8 reflexiós tényezővel kell kezelni (25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet)
Az árnyékolás A földfelszíni hangterjedést jelentősen befolyásolják az akadályok (épületek, házsorok, falak, gátak, domborzat) Az akadályok mögött hangárnyék alakul ki Ha a hangnak nincs mellékútja valamely tükröző, visszaverő felületről, akkor a hang az akadály élein át elhajlás (diffrakció) útján jut el az árnyékzónába Az akadály élénél a hang szóródik ezért az árnyékolás nem teljes, a hangakadály mögé is jut energia Ezáltal csökken a hangnyomásszint ahhoz képest, amelyet szabad hangterjedésre számítottak
A szél és a hőmérséklet hatása Szél- és hőmérsékleti gradiens nagysága és előjele befolyásolja a hangterjedési viszonyokat A szélsebesség és a hang terjedési sebessége vektoriálisan összegződik Szélirányban nagyobb, ellenkező irányban kisebb terjedési sebesség A légáramlást a talaj közelében a növényzet és a beépíte ség fékezi a szélsebesség a magasság növekedésével növekszik Emiatt a hanghullámok a szélirányban történő terjedésnél a föld felé, ellenkező irányú terjedésnél a földtől felfelé hajlanak el.
A szél és a hőmérséklet hatása A széllel szemben bizonyos távolságra: hangárnyék Szélirányban nincs hangárnyék, sőt a hanghullámok föld felé hajlása miatt a zajcsökkentő hatást részben, vagy teljesen megszünteti (nagy távolságokban nagy ingadozások)
A szél és a hőmérséklet hatása Szélhez hasonló hatása van a hőmérsékletnek is: Ha a hullámfront bizonyos részeinek terjedési sebessége különbözik a hullámfront többi részének terjedési sebességétől a hullámfront iránya megváltozik Nappal: talaj felmelegedés közben a levegő felső részei hidegebbek (nega v hőmérsékle gradiens) a hanghullám útját jelző nyomvonal felfelé görbül (bizonyos távolságban árnyékzóna) Ha az alsó réteg hidegebb (télen, tiszta szélcsendes éjszakában) akkor a nyomvonal a föld felé hajlik
A szél és a hőmérséklet hatása
Hangvisszaverődés Figyelembe kell venni: a zajforrás vagy a megfigyelő közelében lévő nagyobb hangvisszaverő felületeket (falak, épületek stb.) Ilyen esetben tükrözéssel kapott tükörzajforrással számolhatunk Valamely homlokzati felület vagy más hangvisszaverő elem előtt mért adatokat a homlokzat vagy visszaverő elem visszaverő hatásának kiszűrése érdekében helyesbíteni kell (Ez a mért értékből 3 db levonását jelenti)
Hangvisszaverődés A tükörforrás hangteljesítményszintjét kisebbre kell vermi, mint az eredeti hangforrásét, mert a visszaverő felületen való abszorpció vagy szóródás miatt elvész a beeső hangenergia egy része
Terjedés zárt térben Cél: a helyiségekben kialakuló hangtér megbízható leírása Hangelnyelés, hangelnyelési fok Anyagok és tárgyak hangelnyelési képességének van nagy jelentősége Két közeget elválasztó felületre hanghullám esik a hullám által közvetett energia egy része visszaverődik, másik része behatol a második közegbe, ahol részben elnyelődik (hővé alakul), illetve a közegben terjed Újabb közegfelületen ismét visszaverődik, illetve részben behatol
Hangelnyelés, hangelnyelési fok W 1 : a falra beeső teljesítmény; W r : a falról visszavert teljesítmény; W e : a falban elnyelt teljesítmény; W h : a falban hővé alakult teljesítmény; W 2 : a falon közvetlenül áthaladt teljesítmény; W' 2 : kerülő utakon a vevőhelyiségbe jutó teljesítmény; L 1 : az átlagos hangnyomásszint az adóhelyiségben; L 2 : az átlagos hangnyomásszint a vevőhelyiségben
Zajmérés és értékelés Zaj emberre gyakorolt hatását szükséges kifejezni Erre a célra nem alkalmas a hallható hangok frekvenciatartományában (kb. 20 Hz és 16 khz között) mért lineáris hangnyomásszint, db(lin) Figyelembe kell venni a a hallás tulajdonságait A hallás sajátosságai közül a legfontosabbak a frekvenciától és intenzitástól függő érzet, a hangosságszint és a hangosság
Hangosságszint, hangosság Az egyenlő hangosságszintek görbéit az ún. phon-görbék A görbék kétfülű hallásra, az emberrel szemben érkező, szinuszos, szabadtéri hanghullámokra vonatkoznak A görbéket sok emberen végzett kísérletek alapján állapították meg A szaggatott vonallal rajzolt görbe a hallásküszöb-görbe Tetszés szerinti frekvenciájú és intenzitású hang hangosságszintje annyi phon, amennyi az azzal szubjektíven azonosan hangosnak ítélt 1000 Hz-es tisztahang hangnyomásszintje, db-ben A hallószerv érzékenysége az egészen magas és a mély hangok felé jelentősen csökken, de a csökkenés mértéke függ az intenzitástól is, a görbék nagyobb hangnyomásszintek esetén laposabbak lesznek
Hangosságszint, hangosság
Súlyozott hangnyomásszintek A zaj emberre gyakorolt hatásának jellemzésére szabványosan az A- hangnyomásszintet alkalmazzuk Az A-hangnyomásszint a hangnyomásszint-mérőkbe beépített A-szűrővel mért hangnyomásszint, amely a műszerről közvetlenül leolvasható Az A- B-, C- és D-súlyozószűrű csillapítása a frekvencia függvényében
Az A-szűrő a phon-görbékből származtatott súlyozószűrő, amely a halláséhoz hasonló hatást fejt ki a mért hangokra. Oktávsáv-középfrekvencia, Tercsáv-középfrekvencia, Hz Hz db 31,5 25 44,7 31,5 39,4 40 34,6 63 50 30,2 63 26,2 80 22,5 125 100 19,1 125 16,1 160 13,4 250 200 10,9 250 8,6 315 6,6 500 400 4,8 500 3,2 630 1,9 1000 800 0,8 1000 0 1250 +0,6 2000 1600 +1,0 2000 +1,2 2500 +1,3 4000 3150 +1,2 4000 +1,0 5000 +0,5 8000 6300 0,1 8000 1,1 Az A-szűrő csillapítása, K,
Súlyozott hangnyomásszintek Az A-hangnyomásszint szabványos jele és mértékegysége: L pa vagy L A, db, de alkalmazható az L p vagy L, db (A) jelölés is A terc-, ill. oktávszintek ismeretében az A- hangnyomásszint számítható: ahol: L i az i-edik terc-vagy oktáv-hangnyomásszint, db; K i az A-szűrő csillapítása az i-edik terc-vagy oktávsávban; n a terc-vagy oktávsávok száma
Súlyozott hangnyomásszintek A mérési eredményeket a műszer időkarakterisztikája (időállandója) is befolyásolja Három időállandót szabványosítottak: lassú (S), megfelel hozzávetőlegesen 4 db/1000 ms jelváltozási sebességnek; a műszer mutatója lassabban mozog, a zajt bizonyos mértékig átlagolja, a gyors változású zajt nem követi teljesen; gyors (F), megfelel hozzávetőlegesen 4 db/125 ms jelváltozási sebességnek; a műszermutató szaporán mozog, a zajt bizonyos mértékig átlagolja, csak az egészen gyors változású zajt nem követi teljesen; impulzus (I), megfelel hozzávetőlegesen felfutáskor 4 db/35 ms, lefutáskor 4 db/3000 ms jelváltozási sebességnek; impulzusos zajok csúcsainak mérésére használjuk, mert felfutáskor az igen gyors jeleket is követi, lefutása viszont késleltetett
Egyenértékű hangnyomásszint A környezetünkben észlelt zajok többsége nem állandó, hanem az idő függvényében kisebb vagy nagyobb mértékben változik Az időben változó zajok jellemzésére olyan állandó zajt keresünk, amelynek hatása az emberre ugyanaz, mint a vizsgált változó zajé Ez a mennyiség az egyenértékű A- hangnyomásszint (egyenértékű A-szint), jele: L Aeq mértékegysége db
Egyenértékű hangnyomásszint Lényegében az A-szűrővel mért intenzitásátlagból képzett szint: ahol: p A (t): az A-szűrővel súlyozott hangnyomás időfüggvénye, (Pa), p 0 : 2 10 5 (Pa), t 1 és t 2 : a vonatkoztatási idő kezdete és vége, (s), T: t 2 t 1 a vonatkoztatási idő, (s) Az integráló zajszintmérők az egyenértékű A-hangnyomásszintet a képlet szerint mérik, és az eredményt közvetlenül kijelzik Ha az egyes t i részidőkre vonatkoztatott i egyenértékű A- hangnyomásszinteket ismerjük, a T vonatkoztatási időre az L Aeq egyenértékű A-hangnyomásszint:
Zajmérés Fontos szem előtt tartani a vizsgálat célját Például: a zajterhelés megítélése (lakóhelyi vagy munkahelyi környezetben), a zajcsökkentés módszerének, eszközeinek megválasztása, tervezési adatok gyűjtése vagy a megvalósult tervek ellenőrzése.
Zajmérés Alapvető elvárás, hogy a vizsgált zaj jellemzőit torzítatlanul, a többi zaj hatásától függetlenül határozzuk meg A nem vizsgált zajoknak a mérés időpontjában is ható komponenseit, amelyeket erre az időre sem tudunk elkerülni, alapzajnak nevezzük Az alapzaj hatását le kell választanunk a mérés eredményeiről (alapzajkorrekció) Ha a mérés idejére az alapzajt ki tudjuk kapcsolni, alapzajkorrekcióra nincs szükség Ha az alapzaj kikapcsolására nincs lehetőségünk, akkor két állapotban mérünk: egyszer a vizsgált zaj és az alapzaj eredő jellemzőit határozzuk meg, egyszer pedig a vizsgált zajforrást kikapcsolva az alapzaj jellemzőit mérjük meg. Ezután a két eredmény alapján a vizsgált zaj jellemzőit számítással határozzuk meg. Ha erre sincs lehetőség, akkor a zajforrástól eltávolodva olyan helyet keresünk, ahol az alapzaj jellemzői feltehetően olyanok, mint az eredeti mérési pontban, s az alapzaj jellemzését ezen az új helyen végezzük el. Egyebekben a számítást ugyanúgy végezzük el mint a fenti esetben.
Zajmérés A méréseknek mindig az a céljuk, hogy a vizsgálathoz szükséges mennyisége(ke)t meghatározzuk. A zajterhelés megítélésekor például az ún. megítélési szintet (L AM ) kell megadnunk. L AM = L Aeq + K imp + K ton ahol: L Aeq az alapzajkorrekció után kapott, a vizsgált zajra jellemző egyenértékű A-hangnyomásszint, K imp a vizsgált zaj impulzusos jellegét kifejező korrekciós tag, K ton a vizsgált zaj tonális jellegét kifejező korrekciós tag, A vizsgálati eljárásról szóló szabvány (ez esetben jelenleg: MSZ 18150-1:1998) pontosan közli a megítélési szint meghatározásának szabályait
Környezeti zajok Környezeti zaj: Minden olyan zajszint érték, ami több, különféle forrásból származik, és immissziós értékként egy adott helyen a környezetre hat, környezeti zajnak tekintendő Például környezeti zaj lehet a szomszéd kisgyermek sírásának a zaja, ami kihallatszik az utcára, de ugyanígy az utca másik oldalán működő szórakozóhely zaja, vagy a szemközti karosszérialakatos szomszéd kalapálása, vagy a másik ház klímaberendezésének a hangja Kellemetlen szintértéket is elérhetnek, és életminőséget csökkentő tényezőkként szerepelhetnek A 280/2004 (X. 20.) Korm. rendelet szerint azonban a környezeti zaj: a közúti, a vasúti és a légi közlekedésből, valamint a külön jogszabály hatálya alá eső tevékenységekből származó káros hatású kültéri zaj A külön jogszabály itt elsősorban a szolgáltató ipar környezethasználatának a zaját illetve a használat engedélyezési eljárását írja le
Környezeti zajok
Környezeti zajok
Környezeti zajok
Környezeti zaj A legtöbb panaszt okozó zajforrások rangsorolása hazánkban: közlekedés 65 % szomszédok, szórakozóhelyek 12 % gyár, üzem 8 % vegyes (közlekedés+egyéb) 15 % A környezeti zaj csökkentése igen kitartó, hosszú távú, tervszerű munkát követel (zajforrások száma nő)
Környezeti zaj A szolgáltató tevékenységek környezeti zaj- és rezgés hatásainak megítélése az önkormányzatok hatáskörébe tartozik, mivel az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban is az önkormányzaté a döntő szó Környezeti zajok eredetük szerint: Létesítmények zajkibocsátása Közúti és vasúti közlekedési zajok Repülési zaj
Létesítmények zajkibocsátása
Közúti és vasúti közlekedési zajok A motorizáció folyamatos fejlődése következtében a potenciális zaj- és rezgésforrások száma is állandóan emelkedik A környezeti zajforrások közül a közlekedés (ezen belül a közúti közlekedés) a legjelentősebb a környezeti zajok kb. 2/3-ad része a közlekedéstől ered lakosságtól kapott visszajelzések Az utakon különböző típusú és zajkibocsátású járművek különböző üzemállapotban, változó sebességgel haladnak, az okozott zajt a fentieken kívül a környezeti viszonyok (pl. beépítettség, az útburkolat fajtája és állapota stb.) is befolyásolják Közlekedési zaj esetén az utat vagy vasútvonalat tekintjük egyetlen egységes vonalszerű zajforrásnak
Közúti és vasúti közlekedési zajok Az út-vagy vasútvonal zajkibocsátását az úttól meghatározott távolságban, akadálytalan terjedés feltételezése mellett meghatározott egyenértékű A-hangnyomásszinttel jellemezhetjük Közlekedési zaj megítélési ideje (az egyenértékű A- hangnyomásszint, LAeq vonatkoztatási ideje) az előírások szerint nappal 16 óra (6 22), éjszakai időszakban 8 óra (22 6) Magyarországi helyzet: 1995 2000. között vizsgált legforgalmasabb útvonalainak közelében mért, csúcsórára vonatkozó zajszintek eredményei: a mérési pontok 98 százalékában 65 dba-nál magasabb volt a zajszint. A zajterhelés lakosságot zavaró hatásának aránya országosan eléri az 50 55 százalékot (nagyvárosokban ez az arány 60 65%) Számos helyen mind a nappali, mind az éjszakai zajszint meghaladja az egészségügyi határértékeket
Közúti zaj Közúti forgalomból adódó környezeti zaj zajterhelését meghatározó főbb tényezők: forgalom sűrűsége, járművek típusa, járművek műszaki állapota, járművek sebessége, nehézgépjárművek aránya, az út lejtése/emelkedése, burkolat típusa, burkolat állapota.
Vasúti zaj A vasúti közlekedés zaja Magyarországon kevesebb embert érint, a lakosság 8 10 százalékát zavarja, a zajesemény jellege viszont kellemetlenebb. Az utóbbi években kialakult helyzet stabilizálódott, sőt egyes helyeken forgalom csökkenés állt be A jelenlegi forgalom és technikai, műszaki adottságok mellett a vasúti fővonalak mentén nappal már csak kevés helyen nem teljesül a 65 dba nagyságú követelményérték a vasút melletti védendő homlokzatok előtt Mellékvonalaknál ugyanez a megállapítást tehetjük 60 dba zajterhelési szintre vonatkozóan Éjszaka azonban ennél lényegesen kedvezőtlenebb a helyzet
Környezeti zaj csökkentésének lehetőségei Aktív és passzív zajcsökkentési lehetőségek A környezeti zaj az egyes zajkibocsátási összetevők egyéni zajcsökkentésének megoldásával (emisszió csökkentés) javítható A passzív védekezés lehetősége sokkal szélesebb, és sokszor hatékonyabb, a környezeti zajtól szenvedő lakosság szempontjából
Zajtérképek Az Európai Unió irányelve a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről, amely szerint az Európai Unió területén egységes mérési, megítélési módszerrel kell a zajterhelési értékeket megadni Az irányelv egyértelműen megfogalmazza, hogy a környezet és az egészség védelme a közösségi politika része Az irányelvet a Kormány 280/2004. (X. 20.) sz. alatt honosította rendelet végrehajtásával azt szeretné elérni a kormány, hogy bemutassa, hogy milyen zajterhelés éri tartósan a lakosságot, milyen intézkedésekre lesz szükség, ha a megadott küszöbértékeket tartósan meghaladják a zajforrásokból származó immissziós értékek A kormányrendeletben megadott stratégiai zajtérkép készítésre vonatkozó előírásokat a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet tartalmazza
Zajtérképek Az irányelv célja egy olyan közös megközelítési mód meghatározása, amelynek révén elsőbbségi alapon elkerülhetők, megelőzhetők vagy csökkenthetők a környezeti zaj okozta káros hatások, ideértve a zajterhelést is Intézkedések: a tagállamok közös értékelési módszereinek alkalmazásával készített zajtérképek révén a környezeti zajnak való kitettség mértékének a meghatározása; annak biztosítása, hogy a környezeti zajra és annak hatásaira vonatkozó információk a közvélemény rendelkezésére álljanak; cselekvési tervek tagállami szintű elfogadása a zajtérképek alapján, a környezeti zajnak a szükséges helyeken történő megelőzése és csökkentése érdekében,(különösen ott, ahol az expozíciós szintek káros hatást gyakorolnak az emberi egészségre), továbbá a környezeti zaj szintjének megőrzésére azokon a helyeken, ahol az jelenleg megfelelő.
Zajtérképek A stratégiai zajtérkép adott terület zajterhelésének áttekintésére és értékelésére tervezett immissziós térképet jelent A stratégiai zajtérképet az adott terület minden zajforrására (közúti, vasúti zaj, ipari zaj a településeken, és külön a nagy forgalmú autópályákra, vasútvonalakra, és repülőterekre) kell elkészíteni Ezek alapján: színes raszter-háló (különböző terhelésekhez lépcsősen különböző színeket rendel) A stratégiai zajtérképek (helyi, ill. nemzeti felhasználásra egyaránt) 4m értékelési magasságra készülnek és az L den (és L éjjel ) értékeket 5 db-es lépcsőkben ábrázolják L den 10lg 1 24 12 10 0,1L nap 4 10 0,1( Léjjel 10) Lnap = egyenértékű A-hangnyomásszint nappalra (12 óra: 06.00 18.00) Leste = egyenértékű A-hangnyomásszint estére (4 óra: 18.00 22.00) Léjjel = egyenértékű A-hangnyomásszint éjjelre (8 óra: 22.00 06.00) 0,1( L este 5) 8 10
Zajtérképek Az eddigi hazai gyakorlattól eltérően az egész napra vonatkozó L den A- hangnyomásszint súlyozott érték Súlyzószorzóval veszi figyelembe a nap közbeni és az esti érzékenységet (Estére ugyanis fáradtak leszünk, és kevésbé tudjuk tolerálni még az alacsony zajszintet is) A konfliktustérkép az előbbi immissziótérkép és a stratégiai küszöbérték összehasonlításával készül, vagyis az immissziós zajszint és a stratégiai küszöbérték különbségét ábrázolja A túllépéseket külön térképen kell egész napra és éjszakára zajforráscsoportonként megadni. Közölni kell az egyes zajtúllépéssel érintett lakosok számát is A 280/2004. (X. 20.) Kormányrendelet szerint a zajjellemzők értékelését a következő stratégiai küszöbértékek szerint kell végezni: a) üzemi létesítmény esetén L den = 46 db L éjjel = 40 db b) közlekedési zajforrás esetén L den = 63 db L éjjel = 55 db Ezek a küszöbértékek az eltérő számítási mód miatt különböznek a magyar határértékektől
Zajtérképek Az irányelv csak közút, vasút, repülőtér, ipari üzemek által kibocsátott zaj zajtérképen való ábrázolását írja elő. Nem tartalmazza tehát a katonai létesítmények, sportlétesítmények, szabadidő létesítmények, bevásárló központok által kibocsátott zajt A térképek segítségével intézkedési terv készítendő, amely megadja a túllépés csökkentése érdekében tervezett műszaki, (építészeti, létesítési, közlekedéstervezési, forgalomtechnikai stb.), szervezési intézkedéseket. Meg kell adni a költségek becslését és a realizálás idejét is. A lakosság széles rétegei számára válik érthetővé, világossá és felmérhetővé, hogy mi az a zajállapot, amelyben egy városlakó ma él, mert: szemléletesen és gyorsan mutatja be a beavatkozás lehetőségeit, realitásait, egyúttal eszköz is a döntések zajhatásainak gyors áttekintésére, a lakossági érintettség változására, igazán eredményes (hatékony és gazdaságos) zajcsökkentési stratégiát lehet kialakítani, megvalósítható a megfelelő lakossági tájékoztatás a környezeti zajállapotra vonatkozóan nemcsak a zajterhelés nagyságára, a terhelés minősítésére, hanem a lakossági érintettségre vonatkozóan is megbízható adatok állnak rendelkezésre, a terület fejlesztéséért, működtetéséért felelős döntéshozók a döntés meghozatalához mindenképp szükséges információkhoz jutnak.
Zajtérképek A magyar előírások szerinti értékelés, határértékre vonatkozó következetések, határértékre vonatkozó zajvédelmi tervezés a stratégiai zajtérképpel nem készíthető Ennek alapvetően az az oka, hogy a jelenlegi magyar előírások nappali, és éjszakai zajszint számítást, és határértéket ismernek, és ezek súlyozatlan értékek. Viszont a szoftverrel készíthető normál zajimmissziós térkép is, ez megfelel a zajterhelés határértékkel való összevetésére.
Zajtérkép helyszíne Jelenlegi zajterhelés a csomópontban Várható zajterhelés az átépítés után
Felhasznált irodalom Barótfi István: Környezettechnika Környezetmérnöki tudástár 13. kötet: Zaj- és rezgésvédelem (szerk.: Domokos Endre, Horváth Béla) Kováts Attila: Zaj és vibráció diagnosztika
Köszönöm a figyelmet!!!