KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 2010/11 Tisztelt Felhasználóink! Felmérést végzünk A KSH jelenti című kiadványunk olvasóinak körében, azzal a céllal, hogy összegyűjtsük a kiadvánnyal kapcsolatos felhasználói észrevételeket és igényeket, ami segítséget nyújt a következő számok előkészítéséhez. >>>kérdőív További észrevételeiket akár más témában is szívesen fogadjuk a velemeny@ksh.hu e-mail-címen. Köszönjük segítségüket! Budapest
Központi Statisztikai Hivatal, 2011 ISSN 1219 6754 Felelős szerkesztő: Szabó István főosztályvezető Szerkesztő: Freid Mónika főosztályvezető-helyettes Internet: http://www.ksh.hu informacioszolgalat@ksh.hu 345-6789 (telefon), 345-6788 (fax) Borítóterv: Vargas Print Stúdió Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. 2011.015
TARTALOM GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, JANUÁR NOVEMBER...5 Összefoglalás...5 Nemzetközi és hazai gazdasági folyamatok...5 Társadalmi és jövedelmi folyamatok...12 IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK...17 A gyógyszerágazat főbb jellemzői...17 TÁBLÁZATOK...21 FÜGGELÉK...63
GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, JANUÁR NOVEMBER Összefoglalás Nemzetközi és hazai gazdasági folyamatok A nemzetközi gazdasági szervezetek számításai alapján a világgazdaság 2009-ben 0,5 1%-kal esett vissza. A mélypont 2009 II. negyedévében volt, amikor az előző év hasonló időszakához viszonyított negyedéves adatok alapján az összes fejlett ország bruttó hazai terméke csökkent. Az évközi adatok szerint a világgazdaság 2010 közepére már a válságból való kilábalás törékeny útján haladt. A szezonálisan kiigazított adatok alapján az első három negyedévben összességében az Egyesült Államokban 2,9%- kal, Japánban 4,7%-kal növekedett a nemzetgazdaság teljesítménye az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest. A 2009. évi mélypontot követően az Európai Unió gazdasága is újra növekedési pályára került. január szeptember átlagában 1,8%-os, ezen belül a harmadik negyedévben 2,1%-os (szezonálisan kiigazítva 1,6, illetve 2,2%-os) bővülés történt. A gazdasági teljesítmény alakulása azonban többek között a pénzügyi és ingatlanpiaci folyamatokkal, az államadósság kezelésével és a munkaerő-piaci problémákkal összefüggésben országonként eltérő képet mutat. A teljesítményemelkedés motorja az EU- 27 legnagyobb nemzetgazdasága, Németország volt, bruttó hazai terméke 2010 I III. negyedévében 3,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Görögország, Írország és Románia gazdasága továbbra is dekonjunktúrában van a válság óta, ami súlyos belső gazdasági problémákra vezethető viszsza. Az EU-27 gazdaságának törékeny fellendülése ellenére a munkanélküliség a csúcson van. február és november között 9,6%-os szinten stabilizálódott a ráta, amely az elmúlt tíz évben a legmagasabb. A nem teljeskörűen rendelkezésre álló novemberi adatok alapján 10% feletti a munkahellyel nem rendelkezők aránya 6 országban, ezen belül a legmagaa Az Eurostat által publikált, a regisztrált munkanélküliségi adatok alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta, mely eltérhet a munkaerő-felmérés alapján közölttől.
6 A KSH JELENTI 2010/11 sabb (21%) Spanyolországban. A legalacsonyabb értéket Hollandiában és Luxemburgban mérték, ahol az elmúlt egy évben 5,0% alatt volt a munkanélküliségi ráta. A 2009 nyári-őszi deflációs veszély után a fogyasztói árak folyamatos emelkedésnek indultak. (Bár 2009 III. negyedévében az euróövezetben átmenetileg, 0,4%-os csökkenés történt.) 2010 egészében az infláció 2,1%, az utolsó negyedévben 2,4% volt. Az év utolsó részében már egyedül Írországban volt defláció. Az euróövezet gazdasági teljesítménye 2010 I III. negyedévében 1,6%-kal, ezen belül a III. negyedévben 1,9%-kal bővült. Az EU hivatalos fizetőeszköze a válság kezdete és 2010 nyara között erősödött a dollárhoz képest, 2010 második felében viszont gyengülés következett be az árfolyamban. 1. tábla Az Európai Unió és Magyarország fontosabb konjunktúramutatói (%) Európai Unió (EU-27) Magyarország Mutató 2008 2009 2008 2009 III. n.év III. n.év A GDP volumene a) 0,5-4,2 2,1 0,8-6,7 1,7 Az ipari termelés volumene a) -1,8-13,8 7,1-1,0-17,4 12,5 Az ipari új rendelések volumene a) -5,1-21,9 16,3-7,8-20,2 22,1 Munkanélküliségi ráta 7,0 8,9 9,6 7,8 10,0 11,0 Harmonizált fogyasztóiárindex 3,7 1,0 2,1 b) 6,0 4,0 4,7 b) a) Változás az előző év azonos időszakához képest. b) év. Forrás: Eurostat. A nemzetközi környezetre jellemző gazdasági élénkülés jelei a magyar gazdaság teljesítményében is nyomon követhetők. 2010 első felében a külső kereslet, jellemzően a német növekedésre épülő konjunktúra volt a növekedés fő húzóereje, az év közepétől azonban a belső kereslet, a háztartások fogyasztása is némi pozitív elmozdulást mutat. Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) az I. félévi 0,5%-os bővülés után 2010 III. negyedévében 1,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A január szeptemberi időszakot tekintve 0,9%-kal emelkedett a GDP.
ÖSSZEFOGLALÁS 7 A növekedés motorját jelentő, a külpiaci folyamatokra érzékenyen reagáló, exportorientált ipari termelés fix bázisú adatai szerint a novemberi szint közelíti a 2008 IV. negyedévében elszenvedett zuhanás előttit. Az exportértékesítés szintje már meghaladta a válság előttit, a belföldi értékesítés mélyrepülése ugyanakkor azóta is tart. 1. ábra % 150 Az ipari termelés és értékesítés trendje 2005. év havi átlaga = 100 140 130 120 110 100 90 80 2008. I. III. VI. IX. 2009. I. III. VI. IX. III. VI. IX. XI. I. Termelés Belföldi értékesítés Exportértékesítés Az ipar bruttó kibocsátása novemberben mind a kiigazítatlan, mind a munkanappal kiigazított adatok szerint 15%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. (Az előző hónapban 8,3%-kal nőtt a termelés volumene.) Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari termelés volumene novemberben 4,3%-kal emelkedett. Január novemberben a kibocsátás 11%-kal emelkedett. A termelés növekedését továbbra is az exportértékesítés jelentős, tizenegy hónap alatt 16%-os bővülése eredményezte, a belföldi értékesítés ez időszak alatt 3,0%-kal mérséklődött. Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a feldolgozóiparban 12%-kal, az energiaiparban 1,1%-kal nőtt, a kis súlyú bányászatban 24%-kal csökkent a termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest. A feldolgozóipari alágak súlyukat tekintve is jelentős részében kétszámjegyű termelésbővülés figyelhető meg. A legnagyobb súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában az év első tizenegy hónapjában 21, a járműgyártásban 17%-kal nőtt a termelés. Átlag feletti bővülést regisztráltak a fa-, papír- és nyomdaiparban (20%), a vegyi anyag, termék
8 A KSH JELENTI 2010/11 gyártásában (14%), valamint a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártásában (13%) is. Néhány alágban a termelés nem érte el az előző évi szintet, többek között a feldolgozóiparban harmadik legnagyobb súlyt képviselő élelmiszeriparban, itt 0,7%-kal mérséklődött a kibocsátás. A kis súlyt képviselő textil- és bőripar termelési volumene 3,7, az egyéb feldolgozóiparé 5,2%-kal csökkent. Az ipari termelés növekedését meghatározó külpiaci értékesítés január novemberben jelentős mértékben nőtt a feldolgozóiparban és a kisebb súlyú energiaiparban, előbbiben 16, utóbbiban 24%-kal. A feldolgozóipar néhány alágában továbbra is az átlagot meghaladóan nőtt a kereslet. A belföldi értékesítésben öt alágban nőtt az értékesítés volumene, legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásában (37%). Az alágak többségében azonban az értékesítés nem érte el az előző év hasonló időszakának szintjét. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások körében január novemberben az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 13%-kal emelkedett. Az iparban foglalkoztatottak száma június óta meghaladja az előző évi szintet, január november átlagában azonban az év eleji alacsony foglalkoztatottság következtében 1,7%-kal elmaradt az egy évvel korábbi időszaktól. Novemberben az összes új rendelés a megfigyelt feldolgozóipari alágak körében kiugró mértékben, 35%-kal nőtt 2009 novemberéhez képest, ami a mindkét értékesítési irányban bekövetkezett jelentős növekedésnek köszönhető. (Az új belföldi rendelések 16%-kal, az új exportrendelések 39%-kal emelkedtek.) A november végi összes rendelésállomány ennek következtében elérte a 2009. novemberi szintet, ezen belül az exportszerződés-állomány 4,1%-kal magasabb, a belföldi szerződésállomány 25%-kal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Az ipari termelői árak január novemberben átlagosan 4,2%-kal emelkedtek, ami a belföldi értékesítési árak 7,0 és az exportértékesítési árak 1,5%-os árszínvonal-növekedésének eredője. A belföldi értékesítésen belül három ágazatban az átlagnál nagyobb mértékű emelkedés volt, az értékesítés közel felét képviselő energiaiparban 8,6%-os, a kokszgyártás, kőolajfeldolgozásban 23%-os, valamint a vegyi anyag, termék gyártásában 16%- os. Négy ágazatban csökkentek az árak, közülük a jelentősebb súlyú élelmiszeriparban 1,8%-os mérséklődés figyelhető meg. A külpiaci értékesítés árai január áprilisban csökkentek, átlagosan 5,3%-kal, májustól a forint
ÖSSZEFOGLALÁS 9 gyengülése következtében emelkedtek, összességében a tizenegy havi exportárszínvonal 1,5%-kal nőtt. Az építőipar bruttó termelése január novemberben 10%-kal csökkent 2009 azonos időszakához képest. Az építményfőcsoportok közül az épületek építése 5,6, az egyéb építményeké 14%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, utóbbi elsősorban az útépítéssel foglalkozó szervezetek termelésének jelentős visszaesése következtében. Az építőipari vállalkozások novemberben 24%-kal alacsonyabb volumenű új szerződést kötöttek az egy évvel korábbinál, ezen belül az épületekre 38, az egyéb építményekre 7,1%-kal volt kevesebb új szerződéskötés. A november végi szerződésállomány 11%-kal csökkent. A Mezőgazdasági Számlarendszer (MSZR) előzetes adatai szerint 2010-ben a növényi termékek kibocsátásának volumene 11%-kal csökkent az átlagosnak mondható 2009. évhez viszonyítva, míg az időjárási tényezőknek kevésbé kitett állattenyésztésé 2%-kal nőtt ezen időszak alatt. Az előzetes mezőgazdasági terméseredmények szerint 2010-ben 12,3 millió tonna gabona termett, az előző évinél 9,7%-kal kevesebb. A két legjelentősebb gabonaféle közül búzából 15, kukoricából 7,5%-kal kisebb mennyiséget takarítottak be, mint 2009-ben, miközben betakarított területük 12, illetve 9,9%-kal csökkent egy év alatt. Az őszi betakarítású növényeknél egyedül a cukorrépa termésmennyisége nőtt, ugyanakkor a hozamot tekintve némi növekedés figyelhető meg a kukorica, a cukorrépa és a burgonya esetében. A decemberi állatösszeírás adatai szerint hasonló mértékben, 2 3% között csökkent a szarvasmarha-, sertés- és juhállomány az egy évvel korábbihoz képest. A tyúkfélék és a libák száma alig változott, a kacsáké több mint felével nőtt, és pulykából is 5%-kal tartottak többet, mint 2009 decemberében. A kiskereskedelmi forgalom novemberben 0,3, január novemberben 2,3%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest (a naptárhatástól megtisztított adatok szerint a csökkenés 0,3, illetve 2,5%-os volt). A főbb tevékenységcsoportok közül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi forgalom 2,2%-kal csökkent az év első tizenegy hónapjában. A tevékenységcsoporton belül az élelmiszer-, ital-, dohányáruszakboltok forgalma januártól 2,8%-kal emelkedett. A nem élelmiszertermékek esetében január novemberben 1,3%-os forgalomcsökkenés következett be 2009 hasonló időszakához képest. Ezen belül a forgalom csekély hányadát adó iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem csökkent a legna-
10 A KSH JELENTI 2010/11 gyobb mértékben, januártól 8,7%-kal. A könyv-, újság-, papíráru- és egyébiparcikk-kiskereskedelem, valamint a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer-kiskereskedelem forgalma január novemberben nőtt, 1,4, illetve 0,3%-kal. Az üzemanyag-kiskereskedelem forgalma novemberben 3,5%- kal, január novemberben 5,3%-kal mérséklődött az üzemanyagárak emelkedése miatt. A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrészkiskereskedelem eladásai novemberben 7,1%-kal nőttek, így a visszaesés év elejétől kumulált üteme 12%-ra mérséklődött. 2010 január novemberében 6,9 millió vendég 18 millió vendégéjszakát vett igénybe a kereskedelmi szálláshelyeken. A vendégek száma 1,7, a vendégéjszakáké 1,2%-kal emelkedett az egy évvel azelőtti szinthez képest. A szálláshelyeken az előző év azonos időszakához mérten a külföldi vendégforgalom alakult kedvezőbben: a vendégek száma 4,9%-kal, a vendégéjszakáké 1,3%-kal bővült. A belföldi vendégek száma ugyanakkor 0,9%-kal kevesebb lett, de 1,1%-kal több éjszakát töltöttek el a szálláshelyeken, mint egy évvel korábban. A nagy turistaforgalmat vonzó területi egységek közül Budapesten az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt a forgalom, 6,7%-kal emelkedett a vendégek és 4,8%-kal a vendégéjszakák száma. A Balatonnál eltöltött vendégéjszakák száma viszont összességében 6,4%-kal visszaesett. A 2010-ben az Európa Kulturális Fővárosa címet viselő Pécs 26%-kal több vendéget fogadott, mint egy évvel azelőtt, a külföldiek száma pedig közel háromnegyedével bővült. A szállodai szobafoglaltság az országban 1,8 százalékponttal nőtt egy év alatt, az első 11 hónapban 46% volt. A szálláshelyek bruttó árbevétele folyó áron 3,8%-kal emelkedett, ezen belül az átlagárak csökkenő szintje révén a legnagyobb tételt jelentő szállásdíjbevételek 1,7%-kal mérséklődtek. A vendéglátóhelyek bevétele januártól novemberig 642 milliárd forint volt, reálértékben az előző évi azonos időszaki alacsony bázisnál 1,8%-kal kevesebb. A külkereskedelmi termékforgalom év eleje óta tartó jelentős élénkülése novemberben is folytatódott: az első becslés szerint a kivitel euróértéke 20%-kal, a behozatalé 18%-kal volt magasabb, mint az előző év azonos hónapjában. A külkereskedelmi mérleg 652 millió euró aktívumot mutatott, 194 millió euróval többet, mint a múlt év novemberében. A január novemberi időszak egészében az export értéke szintén euróban kifejezve 21%-kal, az importé 19%-kal növekedett az előző év azonos idő-
ÖSSZEFOGLALÁS 11 szakához képest. A külkereskedelmi mérleg 5093 millió eurós aktívummal zárt, közel másfélszer akkorával, mint 2009 január novemberében. 2010 első tíz hónapjában a külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala az exportban 0,3%-kal, az importban pedig 0,5%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest, így a cserearány gyakorlatilag nem változott. A forint a főbb devizákhoz képest 2,0%- kal erősödött, ezen belül az euróhoz képest 2,5%-os volt a felértékelődés mértéke, a dollárhoz képest pedig 1,2%-os gyengülés következett be. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a folyó fizetési mérleg 2010 első három negyedévét 1,6 milliárd eurós többlettel zárta, szemben a 2009. év ugyanezen időszakával, amikor a kiadások még valamelyest meghaladták a bevételeket. A folyó fizetési mérleg részmérlegei közül a legnagyobb mértékben, 1,1 milliárd euróval az áruforgalom egyenlege javult, amely révén a többlet 3,4 milliárd eurót tett ki. A szolgáltatások esetében 2,0 milliárd eurós aktívum keletkezett, 0,9 milliárd euróval több, mint a 2009. január szeptemberi időszakban. A jövedelmek esetében ugyanakkor kedvezőtlenebbé vált az egyenleg, a 4,0 milliárd eurót kitevő nettó kiáramlás 0,4 milliárd euróval haladja meg az egy évvel korábbit. Az itt tapasztalt mérlegromlás főként a közvetlen tőkebefektetésekhez kapcsolódó jövedelemáramlások változásával magyarázható. A viszonzatlan folyó átutalások egyenlege ezzel szemben kedvezőbbé vált, a bevételi többlet 309 millió eurót, a bázisidőszakhoz képest bekövetkezett javulás pedig 64 millió eurót tett ki. A tőkemérleg és a folyó fizetési mérleg együttes egyenlegeként kialakuló úgynevezett felülről számított külfölddel szembeni finanszírozási képesség 2010 első kilenc hónapjában 2,9 milliárd euró volt, 1,9 milliárd euróval több, mint 2009 ugyanezen időszakában. A folyó fizetési mérlegben, valamint a tőkemérlegben elszámolt EU-transzferek együttes egyenlege 2,3 milliárd eurós többletet mutat, amely fél milliárd euróval kedvezőbb érték annál, mint ami a 2009. év első három negyedéve során kialakult. A nemzetgazdaság bruttó, a közvetlen tőkebefektetéseken belüli egyéb tőke nélküli külföldi adósságállománya szeptember végén 108,8 milliárd euró volt, a nettó adósságállomány pedig 53,1 milliárd eurót tett ki. Egy év alatt a bruttó adósságállomány 4,2%-kal, a nettó pedig 1,6%-kal nőtt; 2010 eddig feldolgozott három negyedéve közül azonban mindkét mutató értéke a III. negyedév végén volt a legalacsonyabb. Az államháztartás és az MNB együttes nettó adósságállománya 15,9 milliárd euró volt szeptember végén, 1,6%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.
12 A KSH JELENTI 2010/11 Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adatai alapján 2010-ben 870 milliárd forint volt, 55 milliárd forinttal kevesebb, mint 2009-ben. Az alrendszerek közül kizárólag a központi költségvetés egyenlege romlott, a 836 milliárd forintot kitevő deficit 98 milliárddal haladja meg a 2009. évit. A legnagyobb alrendszer bevételei 8,5 billió forintot, kiadásai pedig 9,3 billió forintot tettek ki; a bázisidőszakihoz képest a bevételek 1,7%-kal, a kiadások pedig 2,7%-kal nőttek. A másik két alrendszer egyenlege ezzel szemben javult: a társadalombiztosítási alapok esetében keletkezett 96 milliárd forintos deficit 62 milliárd forinttal kevesebb a 2009. évinél, míg az elkülönített állami pénzalapok 62 milliárd forintos többlete a mérleg 92 milliárd forintos javulása révén állt elő. Decemberben a központi költségvetés 447 milliárd forintos többletet ért el, 270 milliárd forinttal többet, mint egy évvel korábban. A javulás egyik fontos tényezőjét jelentették a válságadók, amelyen belül a pénzügyi szervezetek különadójából 89 milliárd, az egyes ágazatokat (kiskereskedelem, távközlés, energiaellátás) terhelő különadókból pedig 152 milliárd forint bevétel folyt be a költségvetésbe. Társadalmi és jövedelmi folyamatok A népesedési folyamatok egyik meghatározója, az élveszületések száma a 2009. évi alacsony szinthez viszonyítva 2010 első tizenegy hónapjában 6,6%-kal csökkent. A születési arányszám az egy évvel korábbi 9,7 ezrelékről 9,0 ezrelékre süllyedt. 2010 január novemberében 0,4%-kal kevesebben haltak meg, mint 2009 hasonló időszakában, a halálozási arányszám 12,9 ezrelék volt. A születések száma tizenegy hónap alatt nagyobb mértékben csökkent, mint a halálozásoké, így a természetes fogyás az egy évvel korábbihoz képest 5400 fővel 35 300-ra emelkedett. A világgazdasági válság következtében a munkaerőpiacon kialakult negatív tendenciák megálltak, vagy némiképp enyhültek: egy év alatt a foglalkoztatottság kismértékben növekedett, miközben a munkanélküliség korábban tapasztalt nagyarányú emelkedése megtorpant. szeptember november időszakában a foglalkoztatottak száma a 15 64 éves korosztályban 3 millió 796 ezer főt tett ki, ami 39 ezer fővel (1,0%-kal) meghaladta az egy évvel korábbit. Egy év alatt a foglalkoztatási arány 0,5 százalékponttal, 56,1%-ra emelkedett. A foglalkoztatottság növekedése szinte teljes egészében a női munkaerő körében tapasztalható
ÖSSZEFOGLALÁS 13 emelkedés következménye, mivel a férfiak foglalkoztatási mutatói lényegében nem változtak. A munkanélküliek számának a 15 64 éves korosztályon belüli növekedése az év folyamán fokozatosan mérséklődött, szeptember november átlagában 15 ezer fővel 459 ezerre emelkedett. (Három hónappal korábban, június augusztus időszakában még 52 ezres létszámnövekedés volt tapasztalható az egy évvel korábbihoz képest.) A munkanélküliségi ráta 10,6%-ról 10,8%-ra nőtt. A korcsoportok közül a 15 24 évesek munkanélküliségi rátája az előző év azonos időszakához képest 1,6 százalékponttal, 26%-ra mérséklődött, miközben a legjobb munkavállalási korú, 25 54 éveseké 9,6%-ról 9,8%-ra emelkedett. Az intézményi munkaügyi statisztika legfrissebb létszámadatai összhangban a munkaerő-felmérés erre vonatkozó mutatóival pozitív irányú változást tükröznek. 2010 első tizenegy hónapjában a megfigyelt körben b 2,7 millióan álltak alkalmazásban, ez 1,5%-os, 39 ezer fős létszámbővülést jelentett. A versenyszférában alkalmazásban állók 1 millió 826 ezer fős száma megegyezett az egy évvel korábbival. A költségvetésben 774 ezer fő állt alkalmazásban, és a 26 ezer fős létszámnövekedésnek a hátterében a közfoglalkoztatási formában dolgozók számának jelentős emelkedése áll. A nonprofit szférában alkalmazásban állók 102 ezer fős állománya 13%-kal haladta meg a 2009. január novemberit. január novemberben a bruttó átlagkereset a számviteli nyilvántartások alapján 201 800 forintot, a nettó átlagkereset 132 300 forintot tett ki, vagyis a bruttó nominális átlagkereset 2,0%-kal, míg a nettó 7,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A versenyszférában a havi nettó átlagkereset 133 200 forint volt, míg a költségvetés területén 131 900 forint volt a kézhez kapott bér összege. január november időszakában a reálkereset a fogyasztóiárindex 4,9%-os növekedése mellett 2,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. (2009 hasonló időszakában 2,3%-os csökkenés volt tapasztalható.) Ezen belül a versenyszférában 3,1%-os, míg a költségvetés területén 1,2%-os (a közfoglalkoztatottak keresetét figyelmen kívül hagyva 3,3%-os) növekedés következett be. A reálbérek alakulását döntően a személyijövedelemadó-szabályok változása befolyásolta. A pénzbeli társadalmi juttatások körülbelül kétharmadát a nyugdíjak teszik ki hazánkban. 2010 szeptemberében a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők létszáma 2 millió 926 ezer fő volt, amely a népesség b A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a teljes körű költségvetés, valamint a megfigyelt nonprofit szervezetek.
14 A KSH JELENTI 2010/11 csaknem háromtizedét jelentette. Számuk 2009 szeptemberéhez képest 54 ezerrel, azaz 1,8%-kal csökkent. Az összes nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők közel hattizedét kitevő öregségi nyugdíjasok száma 1 millió 705 ezer fő volt, 17 ezerrel kevesebb, mint előző év szeptemberében. A rokkantsági nyugdíjasok száma 2010 szeptemberében 729 ezer fő volt, 31 ezerrel kevesebb, mint 2009 azonos időszakában. Ezen belül a korbetöltöttek száma 14 ezerrel nőtt, a korhatár alattiaké viszont 44 ezerrel csökkent. Az egy ellátottra jutó havi átlagos összeg 2010 szeptemberében 84 494 forint volt, nominálisan mintegy 6,0%-kal, reálértéken 1,9%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. Az öregségi nyugdíjak havi átlagos öszszege 2010 szeptemberében 97 025 forint, az összes nyugellátás havi átlaga pedig 89 365 forint volt. A nyugdíjszerű ellátások havi átlaga megközelítette a 30 ezer forintot. A családi támogatások c rendszere tartalmaz alanyi jogon járó, illetve biztosítási jogviszonyon alapuló ellátásokat egyaránt. Alanyi jogon járó ellátás a gyermekgondozási segély (gyes), melyet 2010 első tizenegy hónapjában havonta átlagosan 178 ezer család vett igénybe, 2,5%-kal több, mint 2009 azonos időszakában. A biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátást, a gyermekgondozási díjat (gyed) igénybe vevő családok száma január októberben átlagosan 95 ezer volt, lényegében ugyanannyi, mint 2009 azonos időszakában. A gyermeknevelési támogatás (gyet) alanyi jogon járó ellátás, idén az első 11 hónapban átlagosan 39 ezer család vette igénybe, 2,4%-kal kevesebb, mint 2009 hasonló időszakában. A családi pótlékban részesülő családok száma január november átlagában 1 millió 226 ezer volt, 1,6%-kal kevesebb, mint 2009-ben. Összességében a családtámogatási ellátások havi nominális értéke 2010-ben nem változott, ezért reálértékük csökkent. A fogyasztói árak decemberben 4,7%-kal nőttek az egy évvel korábbihoz képest. A gyorsuló ütemű áremelkedésre a bázisidőszaki folyamatokon túl főként a háztartási energia, az egyéb cikkek, üzemanyagok, valamint az élelmiszerek átlagosnál nagyobb arányú áremelkedése gyakorolt jelentős hatást. Az év egészében a termékek és szolgáltatások átlagosan 4,9%-kal drágultak. Ezen belül a legnagyobb mértékben, 8,8%-kal az egyéb cikkek, üzemanyagok árai emelkedtek, ami döntően a járműüzemanyagoknak az előző évi alacsony bázishoz viszonyított 21%-os áremelkedésével függ össze. A főcsoc Az adatok forrása az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a Magyar Államkincstár.
ÖSSZEFOGLALÁS 15 porton belül a gyógyszerek, gyógyáruk 5,6%-kal drágultak. Az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedett a szeszes italok, dohányáruk (8,2%) és a háztartási energia (6,3%) ára is. Ez utóbbiban közrejátszott az összes energiahordozó (meghatározóan a vezetékes gáz 9,6%-os és az elektromos energia 7,4%- os) drágulása, az előző évinél olcsóbban biztosított távfűtés kivételével. A szolgáltatások ára 4,3%-kal, az élelmiszereké a II. félévi gyorsulás következtében 3,2%-kal emelkedett. Lényegében változatlan maradt a ruházkodási cikkek ( 0,4%) és a tartós fogyasztási cikkek (+0,2%) átlagos ára. A 2010 egészére számított nyugdíjas fogyasztóiár-index 104,5% volt. 2010 január novemberében közel 390 ezer bűncselekményt d regisztráltak Magyarországon, mintegy ötödével többet, mint egy évvel korábban. A növekedés valamennyi megyére egyaránt jellemző volt. A legnagyobb arányú emelkedés Hajdú-Bihar megyében, a legalacsonyabb Heves megyében történt. 2010 első tizenegy hónapjában összesen közel 107 ezer bűnelkövetőt tartottak nyilván, számuk az előző év azonos időszakához képest 13%-kal emelkedett. A fiatalkorú elkövetők száma megközelítette a 10 ezer főt, ami 13%-os emelkedést jelent a 2009. január novemberi időszakhoz képest. d Az adatok forrása: http://crimestat.b-m.hu/, Kriminálstatisztikai Értesítő, ENYÜBS adatbázis.
16 A KSH JELENTI 2010/11 Összefoglaló adatok (indexek az előző év azonos időszakának százalékában) 1.) január november Megnevezés 2009 január október 2010 november 2. tábla január november Ipari indexek Termelés 82,2 110,0 114,5 110,5 Értékesítés belföldre 87,5 97,2 95,0 97,0 Értékesítés exportra 81,2 115,9 120,7 116,4 Létszám 88,5 97,8 103,7 98,3 Termelékenység 92,8 112,7 110,7 112,7 Építőipari termelés indexe 95,7 89,3 97,8 90,2 Mezőgazdasági értékesítés indexe 99,7 80,2 122,1 84,7 Kiskereskedelmi forgalom indexe 94,7 97,5 99,7 97,7 Behozatal értéke, millió euró 55 401 54 229 6 342 60 571 értékindexe 75,2 119,2 118,3 119,1 Kivitel értéke, millió euró 59 139 58 670 6 994 65 663 értékindexe 80,6 121,0 120,2 121,0 Árindexek Ipari termelői árak 104,9 103,8 108,2 104,2 Ipari belföldi értékesítési árak 101,3 106,6 110,8 107,0 Mezőgazdasági termelői árak 90,5 114,2 131,0 116,2 Behozatali forintárak 101,2 100,5.... Kiviteli forintárak 103,0 100,3.... Alkalmazásban állók létszáma, ezer fő 2 661 2 699 2 734 2 702 Index 96,3 101,3 103,1 101,5 Munkanélküliségi ráta a, % 10,1.... 10,8 b Bruttó átlagkereset, ezer forint 199,8 200,7 213,1 201,8 nominális index 100,6 102,3 98,8 102,0 Nettó átlagkereset, ezer forint 124,1 131,7 138,0 132,3 nominális index 101,8 107,9 103,7 107,5 a A 15 64 éves népességen belül. b szeptember november. 2.) január december Megnevezés 2009 január november december január december Fogyasztóiár-indexek 104,2 104,9 104,7 104,9 Államháztartás egyenlege, milliárd forint 925 1 305 435 870 Ebből: központi költségvetés 737 1 283 447 836 társadalombiztosítási alapok 157 101 6 96
IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK A gyógyszerágazat főbb jellemzői A magyar gyógyszeripar a legrégebbiek közé tartozik Európában. Az első hazai gyógyszerüzem a termelését a Soroksári úton 1867-ben megkezdő Központi Magyar Gyógyszerészeti és Művegyészeti Vállalat Rt. volt, de az ipari méretű gyógyszergyártás megteremtése Richter Gedeon nevéhez fűződik. A rendszerváltás idején a termelés zömét nyolc nagy állami vállalat adta, ahol diverzifikált (gyógyszerek és egyéb rokon termékek) termelése folyt. A privatizációval párhuzamosan a gyárak profilja fokozatosan letisztult. 2009-ben 114 vállalkozás gyártott gyógyszert Magyarországon, közülük 24 foglalkoztatott 50-nél több főt, és nyolc volt a 250-nél is több embernek munkát adó nagyvállalat. Forgalmuk mintegy 554 milliárd forint volt, aminek több mint felét (54%) a 10 legnagyobb gyártó termelte. Ezek zömében multinacionális nagyvállalatok gyárai, de az eredeti nevét megőrző Richter Gedeon Nyrt. és Egis Nyrt. befektetői között is többségben vannak a külföldiek. % 160 150 140 130 120 110 100 A gyógyszeripari és a teljes ipari termelés volumene (2000=100) 90 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Gyógyszeripar Ipar összesen 2. ábra
18 A KSH JELENTI 2010/11 A gyógyszeripar a teljes ipari termelésnek kis szeletét adja ugyan, de ez a kis szelet folyamatosan nő: 2000-ben az ipari termelés 2, míg 2009-ben már 3%-a keletkezett a gyógyszeriparban, ami 575 milliárd forint termelési értéket jelentett. Termelékenysége az egy alkalmazásban állóra jutó termelési érték szerint számolva több mint negyedével meghaladja az ipari átlagot. Termékeinek 2000-ben kétharmadát, 2009-ben már több mint háromnegyedét külföldön értékesítette. Az ágazatot a 2008 őszén jelentkező válság gyakorlatilag nem érintette, míg a teljes ipari termelés volumene 2009-ben az előző évhez képest közel ötödével zuhant, a gyógyszeripar termelése stagnált. 3. ábra % 180 A gyógyszeripari termelés és értékesítés volumenindexei (2000=100) 160 140 120 Termelés Belföldi értékesítés Exportértékesítés 100 80 60 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 A gyógyszeripar vállalatai a gazdaság legversenyképesebb szférájába tartoznak. Innovációs képességük jó, kutatási tevékenységük kiemelkedő alapkutatásokban is részt vesznek, de az oktatáshoz, egészségügyhöz és a társadalombiztosítási rendszerhez is kapcsolódnak. 2009-ben a gyógyszeralapanyag-gyártásban 52, a gyógyszerkészítmény-gyártásban 2195 főt foglalkoztattak valamilyen K+F tevékenységgel, közel 60%-uk kutatófejlesztői munkát végzett. A feldolgozóiparban működő összes kutatóhely 33, a vállalkozási kutatóhelyek 17%-a gyógyszeripari volt. A gyógyszeripar kutatás-fejlesztési ráfordításai 49 milliárd forintot tettek ki, az összes ráfordítás 16%-át. A hazai szabadalmi bejelentések 12%-a e területről érkezett. Az összes gyógyszergyártással foglalkozó vállalkozás 47%-a innovatív, azaz új terméket vagy eljárást bevezető vállalkozás. Ez az arány a 250 főnél többet foglalkoztató gyógyszeripari cégeknél még magasabb (87%). Az Eurostat adatai szerint a legtöbb gyógyszert az Európai Unióban gyártják és forgalmazzák a világon: 2009-ben külkereskedelmi forgalma
IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK 19 több mint 123 milliárd eurót tett, ki, míg a második legnagyobb forgalmazóé, az Egyesült Államoké csak 75 milliárdot. A forgalomban az export dominált, mely 2000 és 2009 között minden évben csaknem a duplája volt az importnak. Az unió teljes külkereskedelmi forgalmának 5,8%-át jelentik a gyógyszerek, ugyanez az arány Magyarországon 3,7%. 4. ábra Millió euró 1 800 1 600 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0 Magyarország gyógyszerkülkereskedelme, 2009 Import Unión belül Unión kívül Export 2009-ben Magyarország 2275 millió euró értékű gyógyszert exportált, míg az import 2042 millió eurót tett ki. A behozatal értéke 2000-ben még közel 60%-kal magasabb volt a kivitelnél, napjainkban azonban több mint 10%-kal több gyógyszert adunk el külföldön, mint amennyit vásárolunk. A behozatal döntő része (83%) uniós országból származik, a külföldön eladott gyógyszer 55%-át unión belüli országba szállítjuk. Az unión kívülre irányuló gyógyszerkivitelünk súlya nő az unión belül: 2000-ben az összes export 0,7%-át, 2009-ben 1,3%-át adta Magyarország. Importrészesedésünk gyakorlatilag nem változott. A nemzetközi gyógyszeripart az utóbbi időben a felvásárlások és összeolvadások jellemezték, mivel a nagyobb cégek méretgazdaságosság és innováció szempontjából is előnyben vannak a kisebbekkel szemben. Magyarországon a generikus e gyógyszerek alkalmazását ösztönzik: forintban számolva ugyan az originális f (innovatív) készítmények vezetnek a forgalmi adatok szerint, kezelési napokban mérve a generikus gyógyszerek forgalma nagyobb, és részesedésük folyamatosan nő. 2009-ben 316 millió doboz e Az originális gyógyszer termékszabadalmi oltalmának lejárta után (6 év) gyártott, vele azonos hatóanyagú szer. f Innovatív gyógyszer, hatóanyaga a kifejlesztéstől 6 évig szabadalmi oltalom alatt áll.
20 A KSH JELENTI 2010/11 gyógyszer került forgalomba, kilenctizede a patikákba, a többi kórházakba került. 2009-ben 2486 gyógyszertár működött az országban döntő többségük (97%) közforgalmú magángyógyszertár volt 2007-től azonban közel 300 gyógyszer került patikán kívüli forgalomba is (áruházak, benzinkutak). Gyógyszerekből és gyógyászati termékekből kiskereskedelmi forgalomban 2009-ben mintegy 301 milliárd forint értékű terméket adtak el. A magyar háztartások kiadásaiknak egyre nagyobb hányadát költik gyógyszerekre és gyógyárukra, a 2000. évi 2,2%-os részesedés 2009-re 3,3%-ra emelkedett. A nyugdíjasok ennek az aránynak több mint dupláját, kiadásaik közel 7%-át adták ki 2009-ben gyógyászati termékekre. A gyógyszerek, gyógyáruk fogyasztói ára az utóbbi 10 évben megkétszereződött, a rendszerváltás óta pedig közel hetvenszeres volt a drágulás. 2009-ben a lakosság daganatellenes szerekre, lipidszintet csökkentő kardiovaszkuláris gyógyszerekre, trombózis elleni készítményekre, skizofréniára és pszichotikus betegségekre ható szerekre és hormonkészítményekre költött a legtöbbet. A trombózis elleni szereket kivéve valamennyi gyógyszer átlagára nőtt. A támogatott gyógyszerek forgalma a vényforgalmi adatok alapján az utóbbi években reálértéken csökkent. A lakossági térítések aránya a bruttó forgalmon belül ötödéről negyedére nőtt, míg a tb-támogatás és a költségvetési támogatások együttes aránya kevesebb lett. 2009-ben az Egészségbizosítási Alap 343 milliárd forintot fordított gyógyszertámogatásra, ami az összes kiadásainak negyedét jelentette. A KSH adatain kívül használt források: IMS Health, Teplán Anna: A magyar gyógyszerpiac 2009-ben, Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. honlapja, Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége honlapja.
TÁBLÁZATOK Az adatok forrása, ahol más megjegyzés nincs, a KSH adatgyűjtése. A százalék- és viszonyszámok kiszámítása kerekítés nélküli adatok alapján történt. A kerekített részadatok összegei eltérhetnek az összesen adattól. Az indexek, ahol más megjegyzés nincs, összehasonlító áron szerepelnek. Az évközi havi, illetve negyedéves adatok általában előzetesnek tekintendők, a későbbiek során módosulhatnak. A nemzetközi konjunktúra-jelzőszámok esetében Magyarország adatait a többi országéval összehasonlítható módszer alapján számítva közöljük. A táblázatos anyag a legfőbb statisztikai adatokat tartalmazza. Részletesebb adatok és módszertan az interneten és a Magyar statisztikai évkönyvben találhatók. Jelmagyarázat: = a jelenség nem fordult elő.. = az adat nem ismeretes 0 = a mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad x = a mutató nem értelmezhető + = előzetes adat R = revideált adat, = a vonallal elválasztott adatok összehasonlíthatósága korlátozott
22 A KSH JELENTI 2010/11 1. Havi konjunktúra-jelzőszámok 1.1. Ipari, építőipari termelés Ipari termelés* Időszak előző hó = 100,0 a előző év azonos hó = 100,0 Építőipari termelés előző év b előző hó = évkezdettől 100,0 a azonos hó = 100,0 évkezdettől b 2008. január 99,1 107,1 107,1 107,0 79,3 79,3 február 102,0 114,0 110,6 98,2 83,2 81,3 március 96,9 103,2 108,0 98,3 88,7 84,1 április 102,7 112,6 109,1 107,0 101,2 89,0 május 97,6 104,0 108,1 98,2 93,1 90,0 június 97,7 100,8 106,8 90,5 92,5 90,5 július 100,4 101,2 106,0 103,4 88,9 90,3 augusztus 99,7 95,0 104,7 101,8 95,5 91,0 szeptember 98,2 101,3 104,3 98,9 102,5 92,5 október 97,3 94,5 103,2 100,1 97,6 93,1 november 96,5 89,4 101,8 102,7 101,8 94,0 december 87,3 80,7 100,0 98,7 104,0 95,0 2009. január 101,5 77,4 77,4 96,0 86,9 86,9 február 96,2 71,0 74,1 103,7 97,2 92,1 március 104,4 84,2 77,5 99,6 101,9 96,1 április 95,2 72,8 76,3 100,5 93,1 95,1 május 101,7 77,8 76,6 95,8 90,0 93,8 június 102,0 81,2 77,4 110,5 115,1 98,3 július 99,8 80,6 77,8 88,3 94,5 97,7 augusztus 99,3 80,3 78,1 99,4 93,2 97,0 szeptember 104,3 85,3 78,9 103,5 98,4 97,2 október 101,5 86,9 79,7 99,8 97,1 97,2 november 98,6 93,0 80,9 92,5 85,8 95,9 december 95,3 101,4 82,2 104,8 93,5 95,7 január 107,9 103,3 103,3 92,1 84,7 84,7 február 98,6 108,1 105,6 103,4 87,4 86,2 március 100,4 104,0 105,0 103,5 93,4 89,3 április 100,6 109,8 106,2 94,0 84,4 87,7 május 105,4 113,9 107,7 101,3 89,7 88,2 június 100,7 115,1 109,1 98,5 81,3 86,5 július 99,1 109,1 109,1 103,1 95,5 88,0 augusztus 102,3 117,7 110,1 100,4 97,4 89,3 szeptember 100,5 110,9 110,2 97,3 90,8 89,5 október 99,1 108,3 110,0 97,6 87,8 89,3 november 104,3 114,5 110,5 102,2 97,8 90,2 december * Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Szezonális hatásoktól megtisztított és munkanaptényezővel korrigált index. A teljes idősor minden publikációval módosulhat. b A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
TÁBLÁZATOK 23 Időszak 1.2. Energiafelhasználás, fogyasztóiár-index petajoule Energiafelhasználás a előző év azonos hó = 100,0 b előző hó = évkezdettől 100,0 Fogyasztóiár-index előző év azonos hó = 100,0 évkezdettől b 2008. január 122,5 106,1 106,1 101,0 107,1 107,1 február 112,0 106,7 106,3 101,1 106,9 107,0 március 108,0 108,0 106,9 100,6 106,7 106,9 április 83,5 105,0 106,5 100,3 106,6 106,8 május 70,0 100,0 105,5 101,1 107,0 106,9 június 73,0 100,0 104,8 100,1 106,7 106,8 július 75,0 98,7 104,0 100,1 106,7 106,8 augusztus 73,0 100,0 103,6 99,7 106,5 106,8 szeptember 79,0 100,0 103,2 100,0 105,7 106,7 október 98,5 97,0 102,5 100,2 105,1 106,5 november 113,0 92,6 101,3 99,8 104,2 106,3 december 118,8 90,8 100,1 99,7 103,5 106,1 2009. január 117,0 95,5 95,5 100,6 103,1 103,1 február 103,0 92,0 93,8 101,0 103,0 103,1 március 95,0 88,0 92,0 100,5 102,9 103,0 április 70,0 83,8 90,4 100,8 103,4 103,1 május 60,0 85,7 89,7 101,5 103,8 103,2 június 67,0 91,8 90,0 100,1 103,7 103,3 július 73,0 97,3 90,8 101,3 105,1 103,6 augusztus 73,0 100,0 91,8 99,7 105,0 103,8 szeptember 74,0 93,7 92,0 99,9 104,9 103,9 október 93,0 94,4 92,2 100,0 104,7 104,0 november 108,0 95,6 92,6 100,3 105,2 104,1 december 123,0 103,5 93,8 100,0 105,6 104,2 január 115,0 98,3 98,3 101,4 106,4 106,4 február 105,0 101,9 100,0 100,3 105,7 106,1 március 97,0 102,1 100,6 100,7 105,9 106,0 április 71,0 101,4 100,8 100,5 105,7 105,9 május 64,0 106,7 101,6 100,9 105,1 105,8 június 71,0 106,0 102,1 100,2 105,3 105,7 július 75,0 102,7 102,2 100,1 104,0 105,4 augusztus 76,0 104,1 102,4 99,4 103,7 105,2 szeptember 77,0 104,1 102,6 99,9 103,8 105,1 október 96,0 103,2 102,7 100,4 104,2 105,0 november 106,0 98,1 102,1 100,3 104,2 104,9 december 100,4 104,7 104,9 a Adatforrás: Energia Központ Kht. Energia Információs Igazgatósága. b A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
24 A KSH JELENTI 2010/11 Időszak 1.3. A mezőgazdaság termelőiár-indexe Növényi termékek Élő állatok és állati termékek Összesen előző év azonos hó = 100,0 Növényi termékek Élő állatok és állati termékek évkezdettől a Összesen 2008. január 149,9 117,2 135,2 149,9 117,2 135,2 február 147,5 117,6 134,2 149,5 117,7 135,2 március 152,0 119,9 138,1 151,3 118,8 136,8 április 141,9 120,1 132,6 149,4 119,6 136,2 május 138,3 121,7 131,5 146,4 119,8 134,8 június 120,5 122,9 121,6 134,7 120,2 128,2 július 109,1 117,6 112,8 121,8 119,6 120,8 augusztus 95,4 112,4 102,7 116,7 118,2 117,4 szeptember 78,2 109,3 91,4 106,7 117,2 111,2 október 67,8 107,4 83,8 93,7 116,1 103,2 november 60,9 104,1 78,0 87,5 114,8 99,1 december 62,4 101,7 77,7 85,6 113,6 97,3 2009. január 61,7 96,5 72,1 61,7 96,5 72,1 február 63,2 96,7 72,9 61,7 96,5 71,9 március 65,3 94,8 73,5 62,1 95,5 71,7 április 73,2 98,0 80,4 63,4 95,9 72,7 május 71,5 95,7 78,5 65,5 96,0 74,4 június 82,9 96,1 87,2 67,2 96,2 76,0 július 79,1 97,0 85,4 70,7 96,4 79,1 augusztus 84,1 96,0 88,5 72,4 96,4 80,5 szeptember 83,7 96,1 88,6 72,4 96,4 80,8 október 92,4 93,7 92,9 80,2 96,1 86,1 november 96,3 92,9 94,8 86,0 95,7 89,8 december 101,6 94,0 98,4 87,3 95,4 90,5 január 104,9 97,7 102,0 104,9 97,7 102,0 február 102,0 97,2 100,3 104,4 97,3 101,6 március 94,6 98,1 95,9 101,8 97,7 100,2 április 94,0 94,7 94,3 101,2 97,4 99,8 május 99,9 98,4 99,4 100,5 97,5 99,4 június 99,8 98,5 99,4 102,0 97,4 100,2 július 120,5 101,4 112,8 109,7 98,0 105,0 augusztus 131,7 103,2 120,1 113,1 98,7 107,3 szeptember 140,4 104,3 124,7 118,4 99,3 110,5 október 137,1 107,6 124,7 124,2 100,1 114,2 november 145,3 111,0 131,0 127,1 101,1 116,2 december a A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
TÁBLÁZATOK 25 1.4. Az ipar termelőiár- és belföldi értékesítésiár-indexe Időszak előző hó = 100,0 Az ipar termelőiár-indexe előző év azonos hó = 100,0 a előző hó = évkezdettől 100,0 Az ipar belföldi értékesítésiár-indexe előző év azonos hó = 100,0 évkezdettől a 2008. január 102,9 104,0 104,0 105,0 111,0 111,0 február 100,7 104,8 104,4 100,5 110,6 110,8 március 100,1 105,5 104,8 100,8 110,7 110,8 április 99,8 106,3 105,2 101,0 111,7 111,0 május 98,9 104,7 105,0 100,3 111,7 111,1 június 99,5 104,3 104,9 100,7 112,1 111,3 július 99,2 103,3 104,7 101,2 113,3 111,6 augusztus 100,7 103,0 104,5 100,1 113,1 111,8 szeptember 101,3 104,4 104,5 100,3 112,9 111,9 október 103,5 107,6 104,8 101,2 113,2 112,0 november 100,1 106,9 105,0 98,7 110,8 111,9 december 99,2 105,6 105,0 98,4 108,2 111,6 2009. január 103,0 105,7 105,7 100,9 104,0 104,0 február 103,2 108,4 107,1 102,4 106,1 105,0 március 100,7 109,1 107,7 99,3 104,6 104,9 április 98,1 107,2 107,6 99,1 102,5 104,3 május 98,0 106,2 107,3 99,7 101,8 103,8 június 99,9 106,6 107,2 100,9 102,1 103,5 július 98,5 106,0 107,0 98,7 99,6 102,9 augusztus 99,5 104,6 106,7 99,8 99,1 102,5 szeptember 100,1 103,4 106,4 100,0 98,8 102,1 október 100,0 100,0 105,7 99,5 97,3 101,6 november 100,5 100,3 105,2 100,5 99,1 101,4 december 100,1 101,3 104,9 100,0 100,7 101,3 január 100,8 99,4 99,4 101,8 101,6 101,6 február 100,9 97,2 98,3 100,8 100,0 100,8 március 99,8 96,5 97,7 100,5 101,2 100,9 április 101,6 99,9 98,3 103,0 105,2 102,0 május 103,8 105,5 99,7 103,4 109,1 103,4 június 101,4 106,9 100,9 101,0 109,2 104,4 július 100,2 108,7 102,0 99,4 109,9 105,2 augusztus 99,8 109,0 102,9 100,3 110,5 105,8 szeptember 99,1 107,9 103,4 99,3 109,7 106,3 október 99,2 107,1 103,8 99,8 110,0 106,6 november 101,5 108,2 104,2 101,2 110,8 107,0 december a A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
26 A KSH JELENTI 2010/11 Időszak Alkalmazásban állók bruttó nominális keresete a előző év azonos hó = 100,0 1.5. Kereset évkezdettől b Alkalmazásban állók nettó nominális keresete a előző év azonos hó = 100,0 évkezdettől b Reálkereset évkezdettől b 2008. január 98,0 98,0 99,3 99,3 92,7 február 112,8 104,5 110,8 104,5 97,7 március 109,6 106,1 108,3 105,7 98,9 április 110,2 107,1 108,8 106,5 99,7 május 109,3 107,5 108,0 106,8 99,9 június 109,5 107,9 108,1 107,0 100,2 július 107,4 107,8 106,6 107,0 100,2 augusztus 106,8 107,7 106,2 106,9 100,1 szeptember 108,1 107,7 107,3 106,9 100,2 október 108,3 107,8 107,4 107,0 100,5 november 108,5 107,8 107,4 107,0 100,7 december 104,6 107,5 104,6 107,0 100,8 2009. január 94,7 94,7 95,9 95,9 93,0 február 102,0 98,2 101,2 98,5 95,6 március 104,3 100,2 103,3 100,1 97,2 április 103,5 101,0 102,7 100,7 97,7 május 102,9 101,4 102,2 101,0 97,8 június 101,1 101,3 100,9 101,0 97,8 július 101,6 101,4 104,1 101,4 97,9 augusztus 100,6 101,3 103,3 101,7 98,0 szeptember 100,8 101,2 103,4 101,8 98,0 október 98,4 101,0 101,5 101,8 97,9 november 97,0 100,6 100,2 101,7 97,7 december 100,2 100,6 102,6 101,8 97,7 január 106,5 106,5 112,9 112,9 106,1 február 100,8 103,7 107,6 110,3 104,0 március 109,4 105,7 115,0 111,9 105,6 április 101,1 104,5 107,8 110,9 104,7 május 99,2 103,4 106,5 110,0 104,0 június 100,5 102,9 107,5 109,6 103,7 július 100,2 102,5 104,5 108,8 103,2 augusztus 101,9 102,4 105,8 108,4 103,0 szeptember 102,3 102,4 106,1 108,2 102,9 október 101,2 102,3 105,2 107,9 102,8 november 98,8 102,0 103,7 107,5 102,5 december a A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, az összes költségvetési és társadalombiztosítási intézmény, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek adatai. b A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
TÁBLÁZATOK 27 Időszak 1.6. Külkereskedelmi termékforgalom (millió euró) Behozatal Kivitel Egyenleg tárgyhóban évkezdettől a tárgyhóban évkezdettől a tárgyhóban évkezdettől a 2008. január 6 219 6 219 6 113 6 113 105 105 február 6 214 12 433 6 365 12 478 150 45 március 6 135 18 568 6 352 18 830 217 262 április 6 583 25 151 6 612 25 443 29 291 május 6 184 31 335 6 139 31 582 45 246 június 6 473 37 809 6 515 38 097 42 288 július 6 612 44 421 6 188 44 285 424 136 augusztus 5 488 49 909 5 357 49 642 131 267 szeptember 6 716 56 625 6 811 56 453 95 172 október 6 612 63 237 6 469 62 922 143 315 november 5 895 69 133 5 973 68 895 77 238 december 4 567 73 700 4 485 73 380 82 319 2009. január 4 357 4 357 4 138 4 138 219 219 február 4 157 8 514 4 408 8 545 250 31 március 4 743 13 257 5 213 13 758 470 502 április 4 268 17 525 4 637 18 395 368 870 május 4 211 21 737 4 615 23 010 404 1 274 június 4 753 26 489 5 070 28 080 317 1 590 július 4 650 31 140 4 978 33 058 328 1 918 augusztus 4 064 35 203 4 224 37 283 161 2 079 szeptember 5 122 40 326 5 581 42 864 459 2 538 október 5 165 45 490 5 606 48 470 441 2 980 november 5 360 50 850 5 817 54 287 457 3 437 december 4 551 55 401 4 852 59 139 301 3 738 január 4 454 4 454 4 848 4 848 395 395 február 4 866 9 319 5 278 10 126 412 807 március 5 529 14 849 6 177 16 303 647 1 454 április 5 193 20 041 5 636 21 939 443 1 898 május 5 322 25 364 5 721 27 660 398 2 296 június 5 747 31 110 6 311 33 970 564 2 860 július 5 620 36 730 5 860 39 831 241 3 101 augusztus 5 313 42 043 5 705 45 536 392 3 493 szeptember 6 074 48 118 6 615 52 151 540 4 033 október 6 111 54 229 6 519 58 670 408 4 441 november b 6 342 60 571 6 994 65 663 652 5 093 december a A tárgyhó végéig. b Első becslés.
28 A KSH JELENTI 2010/11 Időszak 1.7. A külkereskedelmi termékforgalom ár- és volumenindexei Behozatali árindex a Kiviteli árindex a Volumenindex évkezdettől b előző év azonos hó = 100,0 évkezdettől b előző év azonos hó = 100,0 évkezdettől b behozatal kivitel 2008. január 100,1 100,1 99,2 99,2 116,7 118,4 február 103,1 101,6 101,9 100,6 116,2 117,9 március 103,4 102,2 103,0 101,4 112,6 112,9 április 103,0 102,4 102,9 101,7 114,9 115,6 május 101,4 102,2 100,4 101,5 112,9 112,9 június 100,6 101,9 99,2 101,1 111,9 111,3 július 98,0 101,4 96,0 100,4 111,2 110,3 augusztus 98,8 101,1 96,1 99,8 108,8 108,3 szeptember 99,8 100,9 97,1 99,5 108,3 107,8 október 106,0 101,4 103,3 99,9 106,7 106,1 november 106,4 101,9 103,0 100,2 104,8 104,7 december 104,0 102,1 102,4 100,4 103,3 103,4 2009. január 105,9 105,9 104,7 104,7 71,7 70,4 február 106,7 106,3 107,0 105,8 71,6 72,2 március 109,8 107,5 109,0 106,9 75,2 77,6 április 106,7 107,3 106,7 106,9 74,0 77,3 május 104,1 106,6 105,0 106,5 74,3 78,2 június 102,6 106,0 104,9 106,2 75,5 79,4 július 103,6 105,7 105,8 106,2 76,1 80,6 augusztus 99,8 104,9 103,1 105,8 77,1 81,5 szeptember 98,2 104,2 102,1 105,4 78,3 82,5 október 92,2 102,9 96,2 104,5 79,4 83,6 november 91,6 101,9 95,4 103,6 81,2 85,4 december 93,7 101,2 96,7 103,0 82,9 87,3 január 92,6 92,6 94,9 94,9 108,1 119,9 február 91,6 92,1 91,8 93,3 112,1 119,1 március 89,6 91,2 89,8 92,1 112,7 117,5 április 93,2 91,7 93,5 92,5 113,6 117,1 május 101,8 93,6 100,9 94,1 114,9 117,5 június 106,3 95,6 104,4 95,7 115,1 118,2 július 108,5 97,4 107,7 97,4 115,0 117,4 augusztus 109,2 98,8 107,7 98,6 116,1 118,9 szeptember 108,6 99,8 108,7 99,7 115,8 118,3 október 107,3 100,5 106,7 100,3 115,6 117,6 november december a Az árindexek a forintárszint változását jelzik. b A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
TÁBLÁZATOK 29 Időszak előző hó = 100,0 (szezonális és 1.8. Kiskereskedelmi forgalom A kiskereskedelmi forgalom volumenindexe a előző év azonos hó = 100,0 évkezdettől c előző év azonos hó = 100,0 évkezdettől c naptárhatástól b megtisztítva) naptárhatástól megtisztítva kiigazítás nélkül 2008. január 99,7 97,8 97,8 97,8 97,8 február 99,9 98,0 97,9 99,8 98,8 március 99,5 96,8 97,5 99,4 99,0 április 100,5 99,5 98,0 97,4 98,6 május 99,8 98,5 98,1 98,0 98,5 június 99,0 98,2 98,1 98,3 98,4 július 99,8 99,1 98,3 99,6 98,6 augusztus 100,3 98,5 98,3 97,6 98,5 szeptember 99,7 98,8 98,4 99,8 98,6 október 100,3 98,6 98,4 98,6 98,6 november 99,7 98,1 98,4 97,6 98,5 december 99,1 96,4 98,2 97,4 98,4 2009. január 99,9 97,6 97,6 97,1 97,1 február 99,1 97,0 97,3 95,3 96,2 március 99,5 96,6 97,1 94,5 95,6 április 100,2 96,6 96,9 99,3 96,6 május 99,7 96,1 96,8 96,1 96,5 június 100,0 97,7 96,9 97,7 96,7 július 94,6 93,2 96,4 93,2 96,1 augusztus 100,6 92,7 95,9 92,7 95,7 szeptember 100,2 93,3 95,6 93,3 95,4 október 100,1 92,5 95,3 92,0 95,0 november 99,6 92,1 95,0 92,6 94,8 december 100,4 93,1 94,9 93,5 94,7 január 100,6 94,4 94,4 93,9 93,9 február 100,4 95,8 95,1 95,8 94,9 március 99,8 96,1 95,4 97,5 95,9 április 99,5 95,3 95,4 93,8 95,3 május 99,4 94,6 95,2 94,7 95,1 június 100,2 95,3 95,2 95,9 95,3 július 100,3 101,7 96,2 101,2 96,2 augusztus 99,5 100,0 96,6 100,5 96,8 szeptember 100,3 100,7 R 97,1 100,9 97,3 október 99,3 99,3 97,3 99,3 97,5 november 100,0 99,7 97,5 99,7 97,7 december a Gépjármű-kiskereskedelem nélkül, a korábbi közléstől eltérően üzemanyag-forgalommal együtt. b A teljes idősor minden publikációval módosulhat. c A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
30 A KSH JELENTI 2010/11 1.9. Az államháztartás és a központi költségvetés egyenlege (milliárd forint) Időszak Az államháztartás egyenlege a Ebből: a központi költségvetés egyenlege a tárgyhóban évkezdettől b tárgyhóban évkezdettől b 2008. január 33,8 33,8 10,5 10,5 február 215,9 182,1 250,5 261,0 március 325,9 508,1 286,9 547,9 április 14,3 522,4 3,7 551,6 május 97,5 424,9 76,2 475,4 június 297,1 722,0 307,6 783,0 július 140,7 581,3 105,6 677,4 augusztus 91,2 672,5 94,6 772,0 szeptember 58,4 731,0 52,3 824,3 október 11,7 742,6 3,7 828,0 november 233,1 975,7 145,6 973,6 december 65,1 910,6 103,7 869,9 december c.. 893,7 2009. január 37,8 37,8 11,6 11,6 február 294,5 256,6 273,6 262,0 március 309,4 566,0 293,5 555,5 április 38,1 604,1 20,9 534,6 május 35,4 568,7 37,2 497,4 június 245,9 814,6 216,5 713,9 július 1,2 815,8 10,7 703,2 augusztus 97,7 913,5 54,9 758,0 szeptember 145,7 1 059,2 97,5 855,6 október 11,5 1 047,7 61,7 793,8 november 75,9 1 123,7 120,2 914,0 december 198,8 924,9 176,8 737,2 december c.... január 31,3 31,3 38,8 38,8 február 381,9 350,6 374,8 336,0 március 259,3 609,9 272,0 608,0 április 27,1 637,0 41,5 649,5 május 99,2 736,2 79,0 728,6 június 297,4 1 033,6 293,3 1 021,9 július 36,1 997,5 9,0 1 012,9 augusztus 83,9 1 081,4 81,2 1 094,0 szeptember 7,7 1 089,1 5,4 1 088,6 október 43,6 1 132,7 53,5 1 142,1 november 172,0 1 304,8 140,6 1 282,8 december 434,9 869,8 447,0 835,7 december c a Adatforrás: Nemzetgazdasági Minisztérium. b A tárgyhó végéig. c Helyi önkormányzatokkal együtt.