CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya
TARTALOMJEGYZÉK I. A pénztárra vonatkozó általános rendelkezések II. A pénztár és tagjai közötti viszony 1. A pénztár szolgáltatásai 2. A tagsági jogviszony 3. A munkáltatói tag 4. A pénztártagok jogai és kötelezettségei 5. A tagi kölcsön 6. Kedvezményezett kijelölése, öröklés 7. A tagdíjfizetéssel kapcsolatos kötelezettségek III. A pénztár támogatója IV. A pénztárak közötti átlépés V. A pénztár szervezete 1. A pénztár Közgyőlése 2. A pénztár Igazgatótanácsa 3. A pénztár Ellenırzı Bizottsága 4. A vezetı tisztségviselıi és ellenırzı bizottsági tagsági megbízatás megszőnése VI. A pénztár mőködésére vonatkozó szabályok 1. A pénztár mőködésével kapcsolatos üzleti titok meghatározása, az üzleti titok köre VII. A pénztár gazdálkodásának szabályai 1. A pénztárvagyon kezelésének és befektetésének szabályai 2. A pénztár pénzügyi terve 3. A pénztár egyéb üzemviteli szabályai 4. A pénztártagok számlája VIII. A pénztár egyesülése, szétválása, megszőnése IX. Egyéb rendelkezések 1. Képviselet 2. A pénztár határozatainak közzététele és a tagság tájékoztatása 3. Vitás ügyek intézése 4. Záradék 2
CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár Alapszabálya 1. A CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár alapítói (a továbbiakban együttesen: alapítók) ezen Alapszabály elfogadásával megállapodnak abban, hogy az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Pénztártörvény) rendelkezései alapján önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárat hoznak létre. 2. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztár cégneve: CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár A pénztár rövidített elnevezése: CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár 3. A CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár székhelye: lo27 Budapest, Medve u.4.-14. I. A pénztárra vonatkozó általános rendelkezések 1. A CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár (a továbbiakban: Nyugdíjpénztár) jogi személy. 2. A Nyugdíjpénztár határozatlan idıre alakul és a CIB csoporthoz tartozó vállalkozásokra kiterjedıen szervezıdik. 3
II. A pénztár és tagjai közötti viszony 1. A pénztár szolgáltatásai 1. A Nyugdíjpénztár a tagjai, vagy a tag halála esetén a kedvezményezett(ek) számára a nyugdíjkorhatár elérése után a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott összeg terhére az ebben az alapszabályban meghatározott módon, a pénztártag választása szerint egy összegben vagy járadék formájában pénzbeli kifizetést teljesít. A járadékfizetés minden esetben határozott idıtartamú: 5, 10, 15 évre szóló lehet. A járadék módja: banktechnikai járadék. 2. A Nyugdíjpénztár szolgáltatásait az a pénztártag veheti igénybe, aki a nyugdíjkorhatárt elérte. 3. A nyugdíjkorhatárt a társadalombiztosítási jogszabályokkal azonos módon kell értelmezni. A nyugdíjkorhatár betöltése után a pénztártag választhat, hogy a, a szolgáltatást egy összegben vagy járadék formájában veszi igénybe és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy b, az egyéni számláján lévı összeg meghatározott részét egy összegben, a fennmaradó részt pedig járadék formájában veszi igénybe és a tagdíjat tovább nem fizeti, c, vagy a tagdíjat fizeti és a nyugdíjszolgáltatást nem veszi igénybe. Amennyiben a tag az a, vagy b, pont szerinti választással él, tagsági viszonya akkor szőnik meg, amikor a pénztár a taggal szembeni szolgáltatási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. A Nyugdíjpénztár szolgáltatás teljesítésének szabályait a Pénztártörvény keretei között ezen Alapszabály határozza meg, a pénztártag jogaira, kötelezettségeire, az öröklésre és az átlépésre vonatkozó rendelkezések keretében. 4
2. A tagsági jogviszony 1. A Nyugdíjpénztár tagja lehet az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén minden természetes személy, aki a) 16. életévét betöltötte, b) az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezınek ismeri el a belépési nyilatkozat aláírásával, c) tagdíjfizetést vállal, d) a CIB csoporthoz tartozó vállalkozásoknál azon társaságok kivételével, amelyek egy adott ügylethez, befektetéshez kapcsolódóan ideiglenes jelleggel kerülnek a CIB Csoporthoz - fıfoglalkozású vagy részfoglalkozású alkalmazott, a próbaidı letöltése után. A CIB Csoporthoz tartozó társaságok aktuális listája az Igazgatótanács elnökénél tekinthetı meg. e.) A Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsa elnökének külön engedélyével, az érintett kérelmére, volt CIB Csoport alkalmazott pénztártag, aki egyéni számláját nem szünteti meg, nem viszi át más nyugdíjpénztárba és továbbra is változatlanul eleget tesz tagdíjfizetési kötelezettségének. 2. Új tagok a felvételüket a Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsa elnökénél a belépési nyilatkozat 2 példányban történı kitöltésével kezdeményezhetik. A tagok felvételérıl a belépési nyilatkozat záradékolásával a Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának elnöke dönt. A tagsági viszony és a tagdíjfizetési kötelezettség a belépési nyilatkozat záradékolásának napján kezdıdik. A belépési nyilatkozatot a benyújtástól számított 30 napon belül az Igazgatótanács elnöke záradékolja, és annak egy példányát az alapszabállyal együtt a tag részére átadja. A tagsági viszonyt a záradékolt belépési nyilatkozat tanúsítja. 3. Az Igazgatótanács elnöke nem tagadhatja meg az új tag felvételét, amennyiben az eleget tesz a 1.a.) -e.) pontban meghatározott feltételeknek. A tagfelvétel megtagadása miatt az Igazgatótanácshoz, majd azt követıen a bírósághoz lehet fordulni. 5
4. A pénztártag tagsági viszonya megszőnik: a) a halálával b) a pénztárból való kilépésével, A 10 éves kötelezı várakozási idı eltelte elıtt kilépéssel a tagsági viszonyt nem lehet megszüntetni. c) más pénztárba történı átlépésével, d) a tagdíjfizetési kötelezettségének elmulasztásával e.) ha a pénztár jogutód nélkül megszőnik f.) kizárással. Azon pénztári tagoknak, akik a CIB csoporthoz tartozó vállalkozások fıfoglalkozású vagy részfoglalkozású alkalmazottai és részükre a munkáltató tag a munkáltatói hozzájárulást szünetelteti, mert a tag munkaviszonya is szünetel vagy részére munkabér nem jár, a munkáltatónak lehetısége van arra, hogy maximum 3 évig az adott tagra vonatkozó munkáltatói hozzájárulást (tagdíjfizetést) szüneteltesse. Egyéni kérésre megfelelı indokok alapján a 3 év az IT elnökének engedélyével meghosszabbítható. A tagdíj nem fizetés kezdı hónapjától számított 3. év végéig a tagnak a tagdíjhátralékát rendeznie kell. A szünetelési idıszak a várakozási idıbe beszámít. Amennyiben a tag a megadott határidıig tagdíjhátralékát nem rendezi és a várakozási idı már eltelt, akkor a pénztár a tag pénztári tagságát megszünteti. Amennyiben a várakozási idı még nem telt le a tagdíjnemfizetés ezen idıszaka a várakozási idıbe beleszámít. A tagdíjnemfizetés idıszaka alatt a tag nem gyakorolhatja tagsági jogait. Ha a tag a várakozási idı letelte elıtt a tagdíjat az itt meghatározott idıtartamon túl nem fizeti és pótlólag nem rendezi, akkor a tagdíjnemfizetés idıpontjával kezdıdı idıszak a várakozási idıbe beszámít, és a pénztár a tag tagsági viszonyát a várakozási idı leteltével megszünteti. Egyéb esetben a pénztártagnak jelen alapszabályban meghatározott idıpontig és módon kell teljesítenie tagdíjfizetési kötelezettségét. Amennyiben a pénztártag jelen alapszabályban meghatározott idıpontig és módon nem teljesíti tagdíjfizetési kötelezettségét, tagsági viszonya megszőnik. Amennyiben a várakozási idı nem telt le, a tagdíjnemfizetés 6
idıpontjával kezdıdı idıszak a várakozási idıbe beszámít és a pénztár a tag tagsági viszonyát a várakozási idı leteltével megszünteti. A tagsági viszony megszőnése esetén a pénztártaggal, illetve kedvezményezettjével elszámolási kötelezettség keletkezik. A várakozási idı elteltét követı, de még a felhalmozási idıszakban lévı pénztártaggal kapcsolatos elszámolási rendrıl a Pénztár Igazgatótanácsa által elfogadott szabályzat rendelkezik. A Pénztár a tagot kizárhatja, ha a tag jelen alapszabályzatban meghatározott tagsági feltételeknek nem tesz eleget és a pénztár írásbeli felszólítására nem kezdeményezi az átlépését másik pénztárba. 3. A munkáltatói tag 1. A Nyugdíjpénztár munkáltatói tagja lehet az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaság, amely alkalmazottjának tagdíjfizetési kötelezettségét részben vagy egészben átvállalja (munkáltatói hozzájárulás). Ez esetben a munkáltatói hozzájárulásról a munkáltató és a Nyugdíjpénztár külön szerzıdésben rendelkezik. A munkáltatói szerzıdések megkötésére a CIB Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának elnöke jogosult. A munkáltatói szerzıdéseket a Nyugdíjpénztár közgyőlése vizsgálja felül évenkénti gyakorisággal. 2. A munkáltatói tag alkalmazottainak tagdíját (vagy egy részét) személyenként elkülönítve, egységes mértékben fizeti. A munkáltatói hozzájárulás minden pénztártag alkalmazottra nézve azonos mértékő, azonos összegő vagy az alkalmazott munkabérének azonos százaléka lehet, amelyet a munkáltató köteles az alkalmazott által választott pénztártól függetlenül egységesen megállapítani. A munkáltató a hozzájárulás megállapításakor pénztártípusonként különbséget nem tehet. A munkáltató azon alkalmazottai tekintetében, akik 15 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt, korcsoportonként egységesen felfelé eltérhet a munkáltatói hozzájárulás általános mértékétıl. A nyugdíjkorhatárt betöltött alkalmazottak esetében a munkáltatói hozzájárulás nem haladhatja meg a nyugdíjkorhatárt be nem töltött alkalmazottak részére megállapított 7
munkáltatói hozzájárulást. Az eltérı hozzájárulás azon személyek esetében is alkalmazható, akik 2009. december 31-én pénztártagok voltak és ebben az idıpontban az akkor hatályos szabályok szerint kevesebb, mint 15 év hiányzott a nyugdíjkorhatáruk betöltéséig. A munkabér százalékában meghatározott munkáltatói hozzájárulás esetén a munkáltató meghatározhatja a hozzájárulás legkisebb és legnagyobb összegét is. Amennyiben a tag azt a munkáltatótól írásban kéri, a munkáltató a kérelmezı tag javára vállalt munkáltatói hozzájárulás teljes összegének vagy egy részének teljesítését szüneteltetheti vagy megszüntetheti. Egyebekben a munkáltatói tag a munkáltatói hozzájárulás fizetését kizárólag valamennyi pénztártag alkalmazottjára kiterjedıen szüneteltetheti vagy szüntetheti meg. Ettıl eltérıen a munkáltató szüneteltetheti a munkáltatói hozzájárulás fizetését azon idıszakokra, amikor a tag munkaviszonya szünetel, illetve munkabér a részére nem jár. Ennek feltételeit a munkáltatónak valamennyi pénztártag munkavállalójára nézve azonos módon kell meghatároznia. A fentieket a munkáltatói tag és a pénztár között kötendı szerzıdés köteles rendezni. 3. A munkáltatói tag a munkáltatói hozzájárulásból egyetlen olyan alkalmazottját sem zárhatja ki, aki legalább 6 hónapja alkalmazásban áll nála. A munkáltató munkavállalónként mindhárom típusú pénztárban egyidejőleg is vállalhat hozzájárulási kötelezettséget. 4. A munkáltatói tag képviselıje a pénztár Közgyőlésén tanácskozási joggal vesz részt, de szavazásra nem jogosult. 5. Amennyiben a munkáltatói hozzájárulás eléri vagy meghaladja a pénztár tagdíjbevételének 50 %-át, a munkáltató képviselıje jogosult az Ellenırzı Bizottságban szavazati joggal részt venni. 8
4. A pénztártagok jogai és kötelezettségei 1. A pénztártagok a Nyugdíjpénztár mőködésében történı részvételre vonatkozóan azonos jogokat élveznek, az általuk fizetett tagdíj összegétıl függetlenül. Minden pénztártag egy szavazati joggal rendelkezik, s megválasztható a Nyugdíjpénztár bármely tisztségére. 2. Minden pénztártag jogosult a Nyugdíjpénztár Közgyőlésén részt venni, felvilágosítást kérni, észrevételt tenni, indítványt tenni, szavazni. A pénztártag jogosult a pénztár irataiba és könyveibe betekinteni, és jogosult a pénztár mőködésével kapcsolatosan tájékoztatást kérni. Az iratbetekintési jog nem vonatkozik az Igazgatótanács és az Ellenırzı Bizottság, valamint a pénztár más szervének zárt tanácskozásán tárgyalt határozattervezetekre és az ezekrıl készült iratokra. A pénztártag az iratbetekintésre vonatkozó igényével szóban vagy írásban az Igazgatótanács elnökéhez fordulhat. Az Igazgatótanács elnöke az iratbetekintést legkésıbb 15 napon belül köteles lehetıvé tenni, ha arra az Alapszabály lehetıséget ad. Az Igazgatótanács elnökének az iratbetekintéssel kapcsolatos döntése vagy mulasztása miatt a pénztártag az Igazgatótanácshoz fordulhat intézkedésért. A pénztártag a megszerzett információt nem használhatja fel a pénztár érdekeit vagy a pénztár tagjainak személyiségi jogait és személyes adatait sértı módon. 4. Az Igazgatótanács évente egyszer írásban köteles tájékoztatni a Nyugdíjpénztár tagjait a pénztár gazdálkodásáról, pénzügyi helyzetérıl, az egyéni számlán levı pénzösszegrıl. A pénztártag az egyéni számlája alakulásáról év közben is kérhet tájékoztatást az Igazgatótanács elnökétıl amelyet az köteles 15 napon belül megadni. 5. A pénztártag az egyéni számláján nyilvántartott összeghez csak kilépése esetén, a 10 éves kötelezı várakozási idı letelte, a nyugdíjszolgáltatáshoz a nyugdíjkorhatár elérése után juthat hozzá. 9
A pénztártag a várakozási idı letelte után, de még a felhalmozási idıszakban az egyéni számlán lévı összeghez való hozzáférés tekintetében választhat, hogy: - a pénztárban változatlan feltételek mellett tag marad, - a pénztártagságát folytatja, és az egyéni számláján nyilvántartott összeg egészét vagy legfeljebb három évente egy alkalommal egy részét a nyugdíjkorhatár elérése elıtt felveszi, - a pénztárból kilép, - a tagdíj fizetése nélkül az egyéni számláján lévı összeget a pénztárban hagyja. 5. A járadék kiszámításának alapját a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott összeg képezi. 6. A kilépési költség egységesen minden pénztártag esetén 1000, azaz egyezer forint. A kilépés részletes szabályait külön szabályzat tartalmazza. 7. Ha a pénztártag tagsági viszonya nem a pénztártag halála miatt szőnt meg, a pénztártagnak a tagsági viszonyból eredı jogai megszőnnek, az egyéni számláján elhelyezett megtakarítások felvételére vonatkozó jogát kivéve, amely a 10 éves várakozási idı leteltét követıen megnyílik. 5. A tagi kölcsön 1. A Nyugdíjpénztár a tagjai részére kölcsönt folyósíthat, amely egyetlen alkalommal vehetı igénybe, kizárólag a várakozási idı alatt. A folyósítás feltétele legalább 3 évi tagsági viszony fennállása. A kölcsönt a folyósítás kérelmezett idıpontja elıtt legalább 30 nappal megelızıen kell a pénztártól írásban igényelni. Nem nyújtható kölcsön annak a tagnak, aki tagdíjbefizetését szünetelteti 10
a korábban felvett tagi kölcsönét nem fizette vissza és a pénztár a hátralékot az egyéni nyugdíjszámlával szemben érvényesítette akinek tagi kölcsön tartozása van kilépési vagy átlépési szándékát a pénztárnak bejelentette akinek tagi lekötése van 2. A tag részére folyósított kölcsön összege nem haladhatja meg a pénztártag egyéni számláján a kölcsönfelvétel idıpontjában nyilvántartott összeg 30%-át. A kölcsön lejárati ideje legfeljebb 12 hónap lehet. 3. A kölcsön kamatának mértéke minden tag esetében egységes. A kamat mértékét évente az Igazgatótanács határozza meg a pénztár befektetései elızı évi hozamának figyelembevételével. 4. A kölcsön folyósításakor a tıke összegébıl levonásra kerül a tárgyévre járó kamat. A kölcsön tıkeösszegét és a következı évre áthúzódó törtévre járó kamatot a futamidı végén, vagy a futamidınek megfelelıen egyenlı részletekben kell kiegyenlíteni. A tagsági viszony megszüntetése a kölcsönt és járulékait lejárttá teszi, a kölcsönt és járulékait a taggal történt elszámolás során beszámítással érvényesíteni kell. 5. Amennyiben a pénztártag a kölcsönt nem fizeti vissza, a hátralék összegét valamint a pénztár költségeit kilépés, átlépés vagy szolgáltatás igénybevétele esetén a pénztártaggal való elszámoláskor érvényesíteni kell. Amennyiben a pénztártag tagsági viszonya nem szőnik meg, vagy a pénztártag szolgáltatást nem vesz igénybe és a kölcsönt nem fizeti vissza, a pénztár a kölcsönszerzıdésben meghatározottak szerint jár el a követelés behajtását illetıen. 6. A tagi kölcsönök egyidejő állománya nem haladhatja meg a pénztár fedezeti alapja mindenkori állományának 5%-át. 11
7. A benyújtott tagi kölcsönkérelmek ügyében az Igazgatótanács elnöke a benyújtástól számított 15 napon belül dönt s döntésérıl az igénylıt írásban értesíti. 8. A tag más pénztárba történı átlépése esetén az átadó pénztárnak tájékoztatnia kell az átvevı pénztárat a tag által korábban felvett, vissza nem fizetett, egyéni számlával szemben érvényesített tagi kölcsönrıl. 6. A kedvezményezett kijelölése, illetve az öröklés szabályai 1. A tag halála esetén az egyéni számla a hagyatékának nem része. A pénztártag jogosult halála esetére kedvezményezettet jelölni a belépési nyilatkozaton, közokiratban vagy teljes bizonyító erejő magánokiratban. Amennyiben a tag több kedvezményezettet jelöl meg egyidejőleg, akkor ellenkezı rendelkezése hiányában a megjelölt személyek egyenlı arányban válnak jogosulttá. Több kedvezményezett esetén, ha valamely kedvezményezett meghal, akkor az egyéni számla rá esı részébıl a tag halála idıpontjában még életben lévı kedvezményezettek a jogosultságaik arányában részesednek. Amennyiben a tag nem jelölt kedvezményezettet, halála esetén jogosulttá a pénztártag örököse válik. 2. A pénztártag az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett az Igazgatótanács elnökéhez intézett írásbeli, teljes bizonyító erejő magánokiratba foglalt nyilatkozattal bármikor más kedvezményezettet nevezhet meg. A kedvezményezett jelölés hatályát veszti, ha a tag korábbi kedvezményezett jelölését visszavonja vagy helyette másik kedvezményezettet jelöl, a kedvezményezett a tag halála elıtt meghal, a tag a kedvezményezett a bíróság jogerıs ítélete szerint szándékos cselekménye következtében hal meg. Ebben az esetben a kedvezményezett az egyéni számlából nem részesülhet. 12
3. A pénztártagnak a felhalmozási idıszakban történı halála esetén az egyéni számláján levı összeg tekintetében a kedvezményezett, illetve az örökös választhat, hogy a rá esı részt a) az egyéni számlán meglévı összeget egy összegben felveszi, b) az egyéni számlán meglévı összeget saját nevén a nyugdíjpénztárban hagyja tagdíjbefizetés nélkül, c) átutaltatja az egyéni számlán meglévı összeget saját nyugdíjpénztárában levı egyéni számlájára, d) támogatóként a pénztár javára adományozza. 4. Az 1. pont szerinti kedvezményezett, ill. természetes személy örökös hiányában az elhunyt pénztártag egyéni számláján lévı összeg a pénztárat illeti meg. 5. Ha a pénztártag a felhalmozási idıszak lejártát követıen járadékszolgáltatást igényelt, és a szolgáltatás megnyílása után elhunyt, a pénztártag által igényelt járadékot a kedvezményezett részére kell folyósítani. A kedvezményezett részére járó pénzösszeget a pénztár nem járadék formájában, hanem egy összegben bocsátja a kedvezményezett rendelkezésére az eredeti pénztártag részére járó soron következı járadékfizetés esedékességének napján. 7. A tagdíjfizetéssel kapcsolatos kötelezettségek 1. A Nyugdíjpénztár minden tagja tagdíjat köteles fizetni. A Nyugdíjpénztári tag tagdíjfizetési kötelezettségét az alábbi módokon teljesítheti: 1. egyéni tagdíjbefizetés által. Egyéni tagdíjbefizetés esetén az egységes minimum tagdíj összege havi 600, azaz hatszáz forint vagy évi 7,200, azaz hétezer kétszáz forint. 13
2. munkáltató által átvállalt tagdíjfizetési kötelezettség teljesítésével. Ebben az esetben a tagdíj mértéke a munkáltató által a munkáltatói szerzıdésben vállalt tagdíj összege. A tagdíjfizetés módja egyéni tagdíjfizetés esetén lehet évi egyszeri befizetés (átutalás) vagy rendszeres (idıszaki) befizetés, munkáltató által átvállalt tagdíjfizetés esetén rendszeres, a munkáltatói szerzıdésben foglaltak szerinti befizetés. Befizetés vagy átutalás esetén a tag köteles hivatkozni az átutalás, befizetés szövegében a tagdíj vonatkozó idıszakára. A befizetést a tag minden év december 31-éig köteles teljesíteni. A pénztártag ezen kívül teljesíthet rendkívüli, egyösszegő, nem rendszeres tagdíjbefizetést is. A rendkívüli tagdíjbefizetést a tagnak legkésıbb a befizetést vagy átutalást megelızı két nappal be kell jelenteni a Pénztárnak. A pénztártag a tagdíjon felüli, korábbi rendkívüli befizetésre hivatkozással nem mulaszthatja el a tagdíjfizetést. A pénztártag önkéntes elhatározása alapján fizethet ennél magasabb összegő tagdíjat is. A magasabb összegő tagdíjfizetés vállalását, valamint a vállalás idıtartamát a tárgyévet megelızı október hó 31-éig elızetesen, írásban be kell jelentenie a pénztárnak. 2. A pénztártag rendkívüli tagdíjbefizetést is eszközölhet, ennek összege azonban 20.000 forintnál nem lehet kevesebb. A pénztártag a tagdíjon felüli, korábbi rendkívüli befizetésre hivatkozással nem mulaszthatja el a tagdíjfizetést. 3. A munkáltatói tag a munkáltatói szerzıdésben rögzített idıpontig köteles a tagdíjat befizetni. III. A pénztár támogatója 14
1. A pénztár támogatója az a természetes vagy jogi személy, aki (amely) eseti vagy rendszeres pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatást teljesít (adomány) ellenszolgáltatás nélkül a pénztár javára. 2. A támogató jogosult meghatározni, hogy a pénztár az adományt milyen célra használhatja fel. A támogató a pénztártagok közül az alábbi csoportokat vagy célokat támogathatja kizárólagosan: a.) b.) c.) d.) járadékra jogosult pénztártagok, járadékra jogosult, meghatározott munkáltatótól nyugdíjba vonult pénztártagok, meghatározott munkahelyen dolgozó pénztártagok, a nyugdíjpénztár mőködése a mőködési alapon keresztül. Amennyiben a támogató a fentiekrıl kifejezetten nem rendelkezett, a támogatás csak a pénztártagság egészének nyújtható, a fedezeti tartalékon belül létrehozott szolgáltatási tartalék javára.. 3. A támogatás elfogadásáról az Igazgatótanács elnöke dönt, és intézkedik a támogató esetleges rendelkezésének megfelelı felhasználásáról. IV. A pénztárak közötti átlépés 1. Ha a pénztártag másik nyugdíjpénztárba lép át, az egyéni számláján nyilvántartott összeget át kell utalni a másik pénztárnak. Az átlépési szándékát a tag köteles írásban mind az átadó, mind pedig az átvevı pénztár tudomására hozni. 2. Az egyéni számlán nyilvántartott összeg átutalása az azt követı 5 banki munkanapon belül történhet meg, hogy a pénztártag másik pénztárba történı belépését elfogadták, és azt a pénztártag tanúsítja a pénztár felé, de 15
legkésıbb az átlépésre vonatkozó bejelentésének negyedévét követı 50 napon belül. 3. A Nyugdíjpénztár más pénztárból átlépı tag befogadása esetén elismeri a tag korábban szerzett jogosultságai közül a jogszerzı idı hosszát és az átutalt egyéni fedezet összegét. A pénztár befogadó nyilatkozatban tanúsítja a korábban eltöltött várakozási idı beszámítását. V. A pénztár szervezete 1. A pénztár szervei: a) Küldöttözgyőlés és a küldötteket megválasztó Közgyőlés, b) Igazgatótanács c) Ellenırzı Bizottság 1. A pénztár Közgyőlése 1. A pénztár legfıbb szerve a tagok összességébıl álló Közgyőlés, illetve az 1.1 1.5 pontok szerint közvetett úton választott Küldöttközgyőlés. A Pénztárnál a közgyőlés összehívásának célja a küldöttek megválasztása. 1.1 Küldöttközgyőlést csak abban az esetben lehet összehívni, ha a pénztári tagok létszáma a 200 fıt meghaladja. 1.2 A Küldöttközgyőlésen minden küldött annyi szavazattal rendelkezik, ahány tagot képvisel. A küldötteket szervezeti egységenként jelölik. A küldötteket jelölı szervezeti egységeket az Igazgatótanács határozza meg, úgy hogy minden egyes pénztártag képviselet biztosított legyen. A küldötteket a pénztártagok titkos szavazással a közgyőlésen választják 16
meg. A küldötteket jelölı szervezeti egységek felsorolását az Alapszabály melléklete tartalmazza. 1.3 A Küldöttközgyőlés küldötteinek száma 5 fınél nem lehet kevesebb. 1.4 A küldöttek megbízatása 5 évre szól. A küldött megbízatása megszőnhet: a megbízatás idıtartamának leteltével, visszahívással, lemondással, elhalálozással. Az adott küldöttet megválasztó szervezeti egység, illetve a kilépett dolgozókat képviselı pénztártagok legalább 50 %-a kezdeményezheti az általuk megválasztott küldött visszahívását. A visszahívás lebonyolítása az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik. A megbízatás idıtartamának leteltével újabb küldöttválasztó Közgyőlést kell tartani. Ha a küldött és az ıt helyettesítı pótküldött megbízatása az 5 éves idıtartam elıtt megszőnik, akkor idıközi választással új küldöttet kell választani. Az idıközi választások lebonyolításáért az Igazgatótanács felelıs. 1.5 A küldöttet akadályoztatása esetén pótküldött helyettesíti. Pótküldött csak a küldött megválasztásával azonos szabályok szerint megválasztott pénztártag lehet, aki kizárólagosan jogosult a küldött helyettesítésére a Küldöttközgyőlésen. A pótküldöttre a küldöttre vonatkozó szabályokat kell megfelelıen alkalmazni. A küldött és az ıt helyettesítı pótküldött csak pénztártag lehet. 1.6 A küldöttközgyőlésen tanácskozási joggal a pénztár bármely tagja részt vehet. 1.7 A Küldöttközgyőlés hatáskörére és eljárására a Közgyőlés hatáskörére és eljárására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 17
2. A Küldöttközgyőlést évente legalább kétszer össze kell hívni. Közgyőlést legalább 5 évente, illetve idıközi küldöttválasztás szükségessége esetén kell összehívni. Szükség esetén a Küldöttközgyőlés bármikor összehívható. A Közgyőlést és a Küldöttközgyőlést az Igazgatótanács hívja össze. A Küldöttközgyőlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, vagy ha a Pénztárfelügyelet, az Ellenırzı Bizottság, vagy a pénztártagoknak legalább 10%-a az ok és a cél megjelölésével írásban indítványozza. Ha az Igazgatótanács az írásbeli indítvány ellenére sem intézkedik a Küldöttközgyőlés összehívása iránt, az indítványozók bírósághoz fordulhatnak. 3. A Közgyőlés/Küldöttközgyőlés összehívását, a Közgyőlés/Küldöttközgyőlés tervezett napját legalább 15 nappal megelızıen közzé kell tenni hirdetményben vagy a tagok részére küldött meghívóban. A hirdetményben és az értesítésben meg kell jelölni a Közgyőlés/Küldöttközgyőlés helyét, idejét, napirendjét, valamint a napirendhez tartozó iratok megtekintésének helyét és idejét. A Küldöttközgyőlés napirendjére tőzött ügyrendre vonatkozóan az Igazgatótanács minden pénztártagnak a közgyőlés napja elıtt legalább 8 nappal benyújtott írásbeli kérdésére köteles a szükséges felvilágosítást megadni. 4. A Közgyőlésre/Küldöttközgyőlésre meg kell hívni a Pénztárfelügyelet képviselıjét, aki a Közgyőlésen/Küldöttközgyőlésen tanácskozási joggal vesz részt. 5. A Közgyőlés/Küldöttközgyőlés akkor határozatképes, ha azon a pénztártagok legalább fele jelen van, vagy képviselete biztosított. A Közgyőlésen a pénztártagot meghatalmazott is képviselheti. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejő magánokiratba kell foglalni. A meghatalmazott tagnak meghatalmazását a Közgyőlés megtartása elıtt de legkésıbb a közgyőlésen az Igazgatótanács elnökének, illetve a Közgyőlés levezetı elnökének át kell adnia. A meghatalmazott annyi szavazattal rendelkezik, ahány tagot képvisel. 18
6. A Közgyőlés/Küldöttközgyőlés határozatképtelensége esetén 15 napos idıköz megtartásával új Közgyőlést/Küldöttközgyőlést kell összehívni, amely az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelent pénztártagok számától függetlenül határozatképesnek tekintendı. Amennyiben az eredeti közgyőlés meghívója (hirdetménye) ezt tartalmazza, akkor az eredeti és a megismételt közgyőlés egy napon is megtartható. 7. A Közgyőlést/Küldöttközgyőlést az Igazgatótanács elnöke által kijelölt személy vezeti. 8. A Közgyőlésen/Küldöttközgyőlésen mindegyik pénztártagnak csak egy szavazata van, függetlenül az általa fizetett tagdíj mértékétıl. 9. A Küldöttközgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az Alapszabály megállapítása és módosítása, b) az Igazgatótanács tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása, c) az Ellenırzı Bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása, d) az Igazgatótanács éves beszámolójának elfogadása, a mérleg megállapítása, döntés az eredmény felhasználásáról, majd az egyes alapokban mutatkozó hiány rendezésérıl, e) a pénztár éves és hosszú távú pénzügyi tervének elfogadása, f) a Pénztárfelügyelet által kiadott tevékenységi engedély jogerıre emelkedése elıtt kötött szerzıdések jóváhagyása, g) a tevékenységi engedély jogerıre emelkedése elıtt a pénztár nevében eljáró személyek, az Igazgatótanács és az Ellenırzı Bizottság tagjai elleni kártérítési igény érvényesítése, továbbá intézkedés a pénztár képviseletére jogosultak ellen indított perekben a pénztár képviseletérıl, h) döntés érdekképviseleti szervhez történı csatlakozásról, vagy az abból történı kiválásról, i) döntés a pénztár megszőnésérıl, szétválásáról, vagy más pénztárral történı egyesülésrıl, j) döntés a nem kizárólagosan a Küldöttközgyőlés hatáskörébe tartozó egyes hatáskörök gyakorlásának az Igazgatótanácsra történı átruházásáról, 19
l) döntés a likviditási-, mőködési alap elıirányzott szintjét meghaladó részének felhasználásáról, m) a szakértıi bizottságok hatáskörének meghatározása, a bizottságok tagjainak megválasztása, n) döntés más pénztárral kötendı együttmőködési megállapodásról, o) döntés az Igazgatótanács tagsági jogvitában hozott határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek ügyében p) a pénztár jogutód nélküli megszőnése esetén végelszámoló kijelölése, q) az Igazgatótanács ügyrendjének jóváhagyása, r ) az Igazgatótanács elnöke által megkötött munkáltatói szerzıdések évenkénti felülvizsgálata s) mindaz, amelyet jogszabály a Küldöttközgyőlés kizárólagos hatáskörébe utal. A küldöttek megválasztása a Közgyőlés hatásköre. 10. A Közgyőlés/Küldöttközgyőlés a határozatait a jelen lévı tagok egyszerő szavazattöbbségével hozza. A szavazás nyíltan történik. Szavazategyenlıség esetén a Közgyőlést/Küldöttközgyőlést levezetı elnök szavazata dönt. A jelenlevık kétharmados szavazattöbbsége szükséges a 9.) pont a), d), h), i), pontjaiban megjelölt esetekben. Az Igazgatótanács és az Ellenırzı Bizottság tagjainak és elnökeinek megválasztása titkos szavazással történik. 11. A Közgyőlésen/Küldöttközgyőlésen jelenléti ívet kell készíteni, amely tartalmazza a Közgyőlésen/Küldöttközgyőlésen megjelent pénztártagok nevét, lakcímét, illetve képviselıjének nevét, lakcímét. A jelenléti ívet a Közgyőlés/Küldöttközgyőlés jegyzıkönyvéhez kell csatolni, azt az elnök hitelesíti. 12. A Közgyőlésrıl/Küldöttközgyőlésrıl jegyzıkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: a) a pénztár cégnevét, székhelyét, b) a Közgyőlés/Küldöttközgyőlés helyét és idejét, c) a Közgyőlés/Küldöttközgyőlés elnökének, a jegyzıkönyvvezetınek, a jegyzıkönyv hitelesítıinek, és a szavazatszámlálóknak a nevét, d) a jelenlevık létszámát, 20
e) a Közgyőlésen/Küldöttközgyőlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat, a felszólalások lényegét, f) a hozott határozatokat, a jelenlevı szavazók számát, a határozati javaslatokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, valamint a szavazástól tartózkodók számát. A jegyzıkönyvet a jegyzıkönyvvezetı és a Közgyőlés/Küldöttközgyőlés elnöke írja alá, és az erre megválasztott két jelenlévı pénztártag hitelesíti. A jegyzıkönyvhöz csatolni kell az Igazgatótanács és az Ellenırzı Bizottság beszámolójának egy példányát. 13. A Pénztár a közgyőlési jegyzıkönyv egy hiteles példányát a csatolt iratokkal együtt, valamint a jelenléti ívet a Közgyőlés/Küldöttközgyőlés befejezését követı 30 napon belül köteles a Felügyeletnek megküldeni. 14. A pénztártag írásbeli megkeresésére az Igazgatótanács elnöke köteles a közgyőlési/küldöttközgyőlési jegyzıkönyvbıl kivonatot adni. 2. A pénztár Igazgatótanácsa 1. Az Igazgatótanács a pénztár ügyvezetı testülete, amely irányítói, ellenırzési és képviseleti feladatokat lát el. 2. Az Igazgatótanács tagjainak száma 5 fı. Az Igazgatótanács tagja felsıfokú végzettséggel rendelkezı, büntetlen elıélető pénztártag lehet. Az Igazgatótanács elnökét és tagjait titkos szavazással kell megválasztani. Az Igazgatótanács tagjainak megbízatása, amennyiben a Közgyőlés másként nem rendelkezik a megválasztás napjától kezdıdı öt éves idıtartamra szól. Amennyiben a fenti idıtartam közben kerül valamely tag megválasztásra, akkor megbízatása ebben az esetben addig az idıpontig tart, amikor a többi tag megbízatása lejár. 3. Az Igazgatótanács a feladatkörében eljárva: 21
a) összehívja az éves rendes közgyőlést, b) gondoskodik a Közgyőlés elıkészítésérıl, c) rendkívüli Közgyőlést hívhat össze, d) gondoskodik a Küldöttközgyőlés határozatainak végrehajtásáról, e) kialakítja a pénztár üzletpolitikáját, f) jóváhagyja a pénztár munkaszervezetét és belsı szabályzatait, g) szakértıi bizottságot mőködtethet, h) képviseli a pénztárat harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok elıtt, i) a Küldöttözgyőlés elé terjeszti a pénztár éves és hosszútávú pénzügyi tervét, j) a Küldöttözgyőlés elé terjeszti a pénztár mérlegét és beszámolóját, k) gondoskodik a pénztár könyveinek szabályszerő vezetésérıl, l) dönthet a befektetett pénztári eszközök letétkezelésének önálló letétkezelı szervezetre bízásáról, meghatározhatja a pénztári letétkezelıvel kötendı szerzıdés elemeit, m) dönthet a befektetési üzletmenet pénztári vagyonkezelıhöz történı kihelyezésérıl, n) rendszeresen ellenırzi a pénztári vagyonkezelı tevékenységét, ennek során a vagyonkezelıtıl a pénztár beszámolási kötelezettségéhez igazodóan írásbeli jelentést, beszámolót, kimutatást kérhet, o) megtárgyalja és jóváhagyja a negyedévenként készítendı pénzforgalmi, befektetési és likviditási jelentéseket, p) jóváhagyja a bejegyzett könyvvizsgáló megbízását az éves pénztári beszámoló felülvizsgálatára, q) jóváhagyja a pénztár számlarendjét, az analitikus és kiegészítı nyilvántartások körére, tartalmára, formájának, vezetésének módjára vonatkozó pénztári szabályzatot, r) dönt a pénztár hitelfelvételérıl, s) ellátja a jogszabályok által a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat, t) gyakorolja a munkáltatói jogokat a pénztár alkalmazottai felett.. u) rendelkezik a Közgyőlés/Küldötközgyőlés megválasztásának és lebonyolításának szabályairól v) a küldöttek visszahívása. 4. Az Igazgatótanácsnak legalább három havonta 1 alkalommal ülést kell tartania. Ettıl az idıszaktól eltérıen is ülést kell tartani akkor, ha azt a Küldöttközgyőlés határozata elıírta, vagy az Ellenırzı Bizottság, az 22
Igazgatótanács elnöke vagy tagjainak egyharmada indítványozta. Az Igazgatótanács az ügyrendjét maga állapítja meg. 5. Az Igazgatótanács rendes üléseit az Igazgatótanács elnöke hívja össze az írásos napirendi javaslat megküldésével. Az Igazgatótanács ülésének tervezett idıpontja és a meghívó megküldése között legalább 8 napos idıköznek kell lenni. Rendkívüli ülést a 8 naposnál rövidebb idıközzel, rövid úton, telefonon, telefaxon is össze lehet hívni. 6. Az ülés akkor határozatképes, ha azon a tagoknak legalább a fele jelen van. Az Igazgatótanács ülésein az Igazgatótanács tagját meghatalmazott nem képviselheti. Szavazategyenlıség esetén az elnök szavazata dönt. Az elnök távollétében az elnököt a megbízott Igazgatótanácsi tag helyettesíti. 7. Az ülésrıl jegyzıkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a jelenlévık nevét, az elhangzott felszólalások lényegét és a hozott határozatokat. A jegyzıkönyvhöz csatolni kell az írásos beszámoló egy példányát. 8. Az Igazgatótanács tagjai munkájukért a Küldöttközgyőlés által évente megállapított díjazásban részesülnek. Az Igazgatótanács tagja köteles az Igazgatótanácsnak bejelenteni, ha más pénztár vezetı tisztségviselıjének jelölték. A pénztár alkalmazottja nem választható meg az Igazgatótanács tagjának. 9. Az Igazgatótanács tagjai e tevékenységi körükben az általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Feladatkörükben a kötelezettségeik megszegésével a pénztárnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint egyetemlegesen felelısek, akkor is, ha a pénztárral munkaviszonyban álltak, illetve állnak. Nem terheli felelısség az Igazgatótanácsnak azt a tagját, aki a határozat vagy intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását a Ellenırzı Bizottságnak vagy a Küldöttközgyőlésnek a döntés meghozatalától vagy tudomására jutásától számított 8 napon belül írásban is bejelentette. 23
3. A pénztár Ellenırzı Bizottsága 1. Az Ellenırzı Bizottság a pénztár általános ellenırzı szerve. 2. Az Ellenırzı Bizottság a Küldöttközgyőlés határozata alapján 3 vagy 5 fıbıl áll. Az Ellenırzı Bizottság tagjait a Küldöttközgyőlés választja titkos szavazással. Az Ellenırzı Bizottság tagjainak megbízatása, amennyiben a Közgyőlés másként nem rendelkezik a megválasztás napjától kezdıdı öt éves idıtartamra szól. Amennyiben a fenti idıtartam közben kerül valamely tag megválasztásra, akkor megbízatása ebben az esetben addig az idıpontig tart, amikor a többi tag megbízatása lejár. Az Ellenırzı Bizottság elnökét a tagok közül ugyancsak titkos szavazással kell megválasztani. 3. Az Ellenırzı Bizottság tagja csak 18. életévét betöltött, büntetlen elıélető pénztártag vagy ugyanilyen feltételekkel a munkáltató(k) képviselıje lehet. Az Ellenırzı Bizottságnak nem lehet tagja az Igazgatótanács tagja, a Nyugdíjpénztár alkalmazottja, továbbá a felsoroltak közeli hozzátartozói. (Közeli hozzátartozó: a polgári törvénykönyvben meghatározott közeli hozzátartozó és az élettárs.) Az Ellenırzı Bizottság tagjának be kell jelenteni az Ellenırzı Bizottság részére, ha más pénztárban vezetı tisztségviselıi megbízásra jelölték. 4. Az Ellenırzı Bizottság a szervezetét és munkarendjét maga alakítja ki. Az Ellenırzı Bizottság jogait testületileg vagy a tagja útján gyakorolhatja. Az Ellenırzı Bizottság az ellenırzést állandó jelleggel meg is oszthatja tagjai között, ez azonban az ellenırzı bizottsági tag felelısségét nem érinti. 24
5. Az Ellenırzı Bizottság a feladatkörében eljárva: a) a jogszabályi elıírások, a pénztár elfogadott pénzügyi terve és az Alapszabály és a pénztár szabályzatainak betartása érdekében rendszeresen vizsgálja és ellenırzi a pénztár gazdálkodását, ügyvitelét, számvitelét, b) rendszeresen figyelemmel követi a pénztár fizetıképességének, bevételeinek és kiadásainak, illetve eszközeinek és kötelezettségvállalásainak lejárati összhangját, a pénztár mőködését. c) az Igazgatótanács tagjaitól, elnökétıl jelentést kérhet, d) a pénztár könyveit, bármely iratát megvizsgálhatja, e) a Küldöttközgyőlés elé terjesztett valamennyi jelentést és a pénztár éves beszámolóját elızetesen megvizsgálja és azokról a Küldöttközgyőlés számára jelentést készít. A Küldöttközgyőlés a pénzügyi tervet, a mérleget és a vagyonkimutatást az Ellenırzı Bizottság jelentése nélkül nem tárgyalhatja meg, f) szakértıt vagy szakértıi bizottságot vehet igénybe, g) kérheti az Igazgatótanács vagy a Küldöttközgyőlés soron kívüli összehívását, ha az ellenırzés során tapasztaltak vagy a pénztár érdekei szükségessé teszik, h) évente jelentésben tájékoztatja megállapításairól a Küldöttközgyőlést, i) tagjai útján részt vesz a közgyőlésen a Küldöttközgyőlés napirendjéhez indítványt tehet, j) ellátja a jogszabály vagy a közgyőlés által ráruházott egyéb feladatokat. 6. Az Ellenırzı Bizottság tagjai e feladatkörükben az általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Feladatkörükben, a kötelezettségeik megszegésével a pénztárnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint egyetemlegesen felelısek, akkor is ha a pénztárral munkaviszonyban állnak vagy álltak. Nem terheli felelısség az Ellenırzı Bizottságnak azt a tagját, aki a határozat vagy intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását a Küldöttközgyőlésnek a döntés meghozatalától vagy tudomására jutásától számított 8 napon belül írásban bejelentette. 25
7. Az Ellenırzı Bizottság tagjai a Küldöttközgyőlés által évente megállapított díjazásban részesülnek. 8. Az Ellenırzı Bizottság a feladatinak ellátására évente ellenırzési tervet készít és gondoskodik annak végrehajtásáról. 4. A vezetı tisztségviselıi és ellenırzı bizottsági tagsági megbízatás megszőnése 1. Megszőnik a vezetı tisztségviselık és az ellenırzı bizottsági tagok tagsági megbízatása: a) a megbízatás idıtartamának lejártával, b) visszahívással, c) lemondással, d) elhalálozással, e) a törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkezésével. 2. A vezetı tisztségviselık és az ellenırzı bizottsági tagok visszahívását kell kezdeményezni, ha a megbízatás ellátására méltatlanná vagy tartósan alkalmatlanná váltak. A visszahívásra az Igazgatótanács elnöke tesz javaslatot a Küldöttközgyőlésnek. Ha a visszahívás indoka az Igazgatótanács elnökével kapcsolatban merül fel, a visszahívásra az Ellenırzı Bizottság tesz javaslatot. 5. Vezetı tisztségviselıkre vonatkozó feltételek 5.1 nem lehet az igazgatótanács tagja olyan személy, aki - nem pénztártag és nem töltötte be 18. életévét, - büntetett elıélető, - büntetlen elıélető, de büntetıjogi felelısségét a bíróság a Büntetı Törvénykönyvrıl szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet III. címében meghatározott államtitok és szolgálati titok megsértése, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentı körülmény elhallgatása, bőnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bőncselekmény, VIII. címében meghatározott 26
nemzetközi közélet tisztasága elleni bőncselekmény, bőnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bőncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bőncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bőncselekmény elkövetése miatt jogerıs ítéletben megállapította, addig az idıpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a bőnügyi nyilvántartási rendszerben a bőnügyi nyilvántartási rendszerrıl, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bőnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény elrendeli, - az elızı alpontban meghatározott bőncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetıeljárás hatálya alatt áll, valamint - gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezetı tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll; 5.2 az ellenırzı bizottság tagja pénztártagként vagy a munkáltató(k) képviselıjeként az a személy lehet, akivel szemben az 5.1 pontban meghatározott kizáró ok nem áll fenn; Az ellenırzı bizottságnak nem lehet tagja a pénztár ügyvezetıje, alkalmazottja, illetve az igazgatótanács tagja, valamint ezen személyek közeli hozzátartozója. 5.3 nem lehet vezetı tisztségviselı, valamint a pénztár ügyvezetıje (helyettes ügyvezetıje) az a személy sem, - aki vezetı tisztségviselı volt olyan önkéntes kölcsönös biztosítópénztárban, magánnyugdíj-pénztárban, biztosítóintézetben, pénzügyi intézményben vagy befektetési vállalkozásban, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, illetve amelynek tevékenységi engedélyét a Felügyelet jogsértés miatt visszavonta, vagy amelynek a felszámolását a bíróság jogerısen elrendelte, - aki súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe esı törvények, illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok elıírásait, és emiatt vele szemben 5 évnél nem régebben az illetékes felügyelet vagy más hatóság a kiszabható legmagasabb összegő bírságot szabta ki, vagy annál súlyosabb szankciót alkalmazott, illetve a bíróság jogerıs ítéletével büntetıjogi felelısségét megállapította. 27
VI. A pénztár mőködésére vonatkozó szabályok 1. A pénztár mőködésével kapcsolatos üzleti titok meghatározása, üzleti titok köre Az Igazgatótanács és az Ellenırzı Bizottság tagjai továbbá a pénztár alkalmazottai a Nyugdíjpénztár ügyeirıl és az egyes pénztártagokról szerzett minden tényt, adatot, információt üzleti titokként, valamint a személyes adatok védelmérıl szóló külön törvényben foglalt körben személyes adatként kötelesek megırizni. A pénztárral kapcsolatos üzleti titokkal kapcsolatos felmentést a pénztár Igazgatótanácsának elnöke adhatja meg. VII. A pénztár gazdálkodásának szabályai A pénztár a szolgáltatásai szervezéséhez, finanszírozásához és teljesítéséhez szükséges pénzügyi feltételek megteremtése érdekében gazdálkodási tevékenységet folytat. A pénztár a gazdálkodása körében: a) a Pénztártörvényben és az Alapszabályban meghatározott nyugdíjszolgáltatást végzi, b) a pénztárvagyon befektetését és kezelését végzi, 1. A pénztárvagyon kezelésének és befektetésének szabályai 1. A pénztár a bevételeibıl fedezeti, mőködési és likviditási alapot köteles képezni. A fedezeti alap a szolgáltatások finanszírozására, a mőködési alap a mőködési költségek fedezetére, a likviditási alap az idılegesen fel nem használt pénzeszközök győjtésére és a másik két alap általános tartalékaként, a pénztár fizetıképességének biztosítására szolgál. 28
2. A pénztár bevételei: a) a tagok által fizetett kötelezı, rendszeres és eseti tagdíj, b) a munkáltatói tag által fizetett hozzájárulás, c) a befektetések hozama, d) a támogatótól befolyó összeg, e) a vagyonértékesítésbıl származó bevétel, f) a kiegészítı vállalkozási tevékenységbıl származó bevétel, g) a belépı tagok által hozott egyéni fedezet, h) a tagok egyéb befizetései, i) egyéb bevételek. 3. A pénztár kiadásai a) a szolgáltatások kiadásai, b) a folyó mőködés kiadásai, az alapok befektetéseinek költségeivel együtt, c) tárgyi eszközök beszerzése, létesítése, felújítása, d) a tagoknak visszatérített összegek. A pénztári bevételek alapok közötti megosztása a következıképpen történik: - fedezeti alapba: 97,5 % - mőködési alapba: 2,5 % - likviditási alapba: 0 %. 4. A pénztár bevételeit a következı módon kell az alapok képzésére felhasználni: a) a tagok által befizetett tagdíj, a munkáltatói tag által fizetett hozzájárulás, a vagyonértékesítésbıl származó összeg és a tagok egyéb befizetései az Igazgatótanács által elfogadott és Felügyelı Bizottság által felülvizsgált, ill. Közgyőlés által elfogadott pénzügyi tervben jóváhagyott módon kerülnek a fedezeti, mőködési és likviditási alapba, b) a befektetések hozama abba az alapba kerül, amelynek a befektetésébıl származik, azonban a pénztár igazgatótanácsa dönthet úgy, hogy a fedezeti tartalék (egyéni számlák összessége, illetve a szolgáltatási tartalékok összessége) javára más tartalék(ok) befektetési hozamát jóváírja. c) a rendszeres támogatóktól befolyt összeg abba az alapba kerül, amelyet a támogatók megjelöltek, ennek hiányában a likviditási alapba, 29
d) a kiegészítı vállalkozási tevékenységbıl származó bevétel és az egyéb bevételek a mőködési alapba kerülnek, e) a más pénztárból belépı tagok által hozott egyéni fedezet a fedezeti alapba kerül. 5. A pénzügyi tervben jóváhagyott kiadások a következı alapokból teljesíthetıek: a) a szolgáltatási kiadásokat a fedezeti alapból, b) a mőködési kiadásokat, ideértve a tárgyi eszközök beszerzését, létesítését, felújítását is a mőködési alapból, c) a tagoknak visszatérített összeget a fedezeti alapból kell teljesíteni. 6. A Közgyőlés dönt arról, hogy milyen módon kell a likviditási és a mőködési alapnak az elıirányzott szintet meghaladó részét felhasználni. A likviditási alap felhasználásáról a Közgyőlés felhatalmazása alapján az Igazgatótanács intézkedik. A fedezeti alap részét képezı szolgáltatási számlák elıirányzott szintet meghaladó részét nem lehet a fedezeti alapon kívül felhasználni. 2. A pénztár pénzügyi terve 1.A pénztár Igazgatótanácsa a vonatkozó jogszabály által elıírt idıben köteles a Közgyőlés elé terjeszteni a pénztár következı évi, illetve hosszú távú pénzügyi tervét. 2.A pénzügyi tervnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a pénztártagok meggyızıdhessenek a pénztár pénzügyi céljainak megvalósíthatóságáról, a pénztár mőködıképességérıl. 3.Az éves pénzügyi tervnek megfelelı alátámasztottsággal és kellı részletezettséggel tartalmaznia kell a pénztár bevételeit és kiadásait meghatározó adatokat, különösen a várható taglétszámot, tagdíjbevételeket (munkáltatói hozzájárulásokat), adományokat, mőködési és szolgáltatási kiadásokat, valamint a befektetéseken elérendı hozamot. 30
4.A mőködési költségek, továbbá a tárgyi eszközök beszerzésére és felújítására fordított ráfordítások mértékét a pénzügyi terv keretében a Közgyőlés határozza meg. Ezeknek arányban kell állnia a pénztár általános anyagi helyzetével. 5.Az éves pénzügyi terv legalább negyedéves bontásban, a hosszú távú terv legalább éves bontásban készül, kiegészítve a hosszú távú számításoknál felhasznált feltételezésekkel. 6.Az éves pénzügyi terv idıtartama megegyezik a számviteli jogszabályokban meghatározott üzleti év idıtartamával. 3. A pénztár egyéb üzemviteli szabályai 1. A pénztárnak mindenkor képesnek kell lennie az esedékessé váló kötelezettségei teljesítésére. Ennek érdekében a kötelezettségeik teljesítéséhez elegendı, és az esedékesség idıpontjában azonnal hozzáférhetı készpénzzel vagy azzal egyenértékő piacképes értékpapírral kell rendelkeznie. 2.A pénztár a gazdálkodása során elért bevételeit kizárólag a szolgáltatások fedezetének biztosítására, azok szinten tartására vagy fejlesztésére, továbbá a gazdálkodás költségeinek fedezetére fordíthatja. A gazdálkodás során elért bevételeket sem osztalék, sem részesedés formájában nem lehet kifizetni. 3.A Pénztár a tevékenységéhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás valósul meg, kiszervezi. A kiszervezett tevékenységet végzı adatkezelést végezhet. A Pénztár ennek megfelelıen az alábbi tevékenységeket szervezi ki: a pénztártagok nyilvántartásához, az egyéni számlák vezetéséhez kapcsolódó feladatok 31
a Pénztár szabályzatainak elkészítése, a törvényi szabályozásokkal összhangot biztosító szakértıi tevékenység végzése a Pénztár könyvvezetése, a Pénztár beszámolóinak és jelentéseinek, bevallásainak elkészítése, könyvvizsgálókkal és felügyeleti szervekkel történı kapcsolattartás adatszolgáltatás a Pénztár vezetése, ellenırzı szervei részére szoftverek, hardverek, egyéb informatikai eszközök, távközlési eszközök beszerzésében való közremőködés, kapcsolódó nyilvántartások kezelése az informatikai szolgáltatásokhoz szükséges általános szoftverlicencek biztosításával kapcsolatos feladatok teljeskörő informatikai biztonsági szolgáltatás és annak feladatai egyéb igény szerinti informatikai szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok vezetékes telefon- és adatátviteli szolgáltatás biztosításával kapcsolatos feladatok 4. A Pénztárnak ki kell alakítania a tevékenységének ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét, és gondoskodnia kell az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelmérıl, amely kiterjed a bőncselekményekkel kapcsolatos kockázatok kezelésére is. 4. A pénztártagok számlája 1. A pénztártagok számláján jóváírt összegek a pénztártagok követelésével terhelt pénztártulajdont képeznek. Az egyéni számla állásáról a pénztártagot minden év végén írásban tájékoztatni kell. 2. Az egyéni számla egyenlege a pénztártag egyéni fedezeti alapja. 3. A pénztár gazdálkodása során az egyéni számla tartalmazza a pénztártagok rendszeresen fizetett tagdíjának, a munkáltatói tag hozzájárulásának, valamint a pénztárnak juttatott adományoknak azt a 32