A Lágymányosi Bárdos Lajos Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai programja

Lágymányosi Bárdos Lajos Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium Tel: 381-0662, fax: 385-1788, e-mail: bardos.bp@gmail.com Székhely: 1117 Budapest, Baranyai utca 16-18. A Lágymányosi Bárdos Lajos Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai programja OM azonosító: 201263 2013. 1

Tartalom I. NEVELÉSI PROGRAM... 5 1. Az intézmény bemutatása... 5 1. 1. Az összevonás előtti intézmények bemutatása... 5 1. 1. 1. Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium... 5 1. 1. 2. Bogdánfy Utcai Általános Iskola bemutatása... 6 1. 1. 3. Egry József Angoltagozatos Általános Iskola bemutatása... 7 1. 1. 4. Váli Utcai Általános Iskola bemutatása... 8 1. 1. 5. A Lágymányosi Általános Iskola... 10 1. 2. Az 1-4. évfolyam... 10 1. 3. Az 5-8. általános iskolai évfolyam... 11 1. 4. A 11-12. gimnáziumi évfolyam... 12 1. 5. Személyi feltételek... 12 1. 6. Tárgyi feltételek... 12 2. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 13 2. 1. Pedagógiai alapelveink... 13 2. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka... 14 2. 2. 1. Intézményünk tevékenységét az alábbi célok határozzák meg:... 14 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 14 3.1. Személyiség és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 15 3.2. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák... 15 3.2.1. A tanítási óra... 15 3.2.2. Múzeumi foglalkozások... 16 3.2.3. Karének... 16 3.2.4. Napközi, iskolaotthon, egész napos iskola... 16 3.2.5. Szakkörök... 17 3.2.6. Könyvtár... 17 3.2.7. Sport... 19 3.2.8. Erdei iskola... 19 3.2.9. Ökoiskolai tevékenység... 19 3.2.10. Tanulmányi kirándulások... 20 3.2.11. Egyéb programok... 20 3.2.12. Hagyományok... 20 4. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink... 21 5. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok... 22 Az egészséges életmódra nevelés a következő területeken valósul meg:... 22 6. A pedagógusok helyi, intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai... 22 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje... 23 7.1. Tehetséges tanulókkal kapcsolatos feladatok:... 23 7.2. Tehetséges tanulókkal kapcsolatos céljaink:... 24 7.2.1.A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek... 24 7.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küszködő tanulók segítése... 24 7. 3.1. SNI vagy BTM-es tanulóink nevelésével, oktatásával kapcsolatos céljaink... 25 7.3.2. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program... 25 8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai, és a jogok gyakorlásának módja... 25 2

9. A szülők, a tanulók, a pedagógusok és az intézmény partnereivel való kapcsolattartás, együttműködés formái... 27 9. 1. Szülői értekezlet... 27 9. 2. Fogadóóra... 28 9. 3. Nyílt tanítási napok... 28 9. 4. Írásbeli tájékoztató... 28 9. 5. A szülők bekapcsolódása az iskolai életbe... 29 9. 6. A partnerekkel való együttműködés formái... 29 9. 7. Referenciaintézményi tevékenység... 30 10. Tanulmányok alatti vizsgák... 30 11. A tanulók felvételének, átvételének helyi szabályai, beiratkozás és a magasabb évfolyamra lépés feltételei... 31 II. HELYI TANTERV... 33 1. A választott kerettantervek... 33 2.1. Óratervek Az 1-8. évfolyamokon tanított kötelező és választható tanórai foglalkozások órakerete a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben az 1. és az 5. évfolyamon kezdődően.. 34 2. 2. A 2014/15-ös tanévtől a 2. és a 6. évfolyamtól kimenő rendszerben megszűnő óratervek.. 43 2.3. A korábbi Lágymányosi Általános Iskolába járó tanulók óraterve kimenő rendszerben... 51 3. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 53 4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai 54 4.1. A kulcskompetenciák... 54 4. 2. Kiemelt fejlesztési területek nevelési célok... 61 4. 3. A két tanítási nyelvű oktatás alapelve és célja és feladata... 62 4.4. Az emelt szintű nyelvi képzés alapelve, célja, feladatai... 63 4.5 Az emelt szintű ének-zene oktatás alapelve, célja, feladata... 63 4.6. Egész napos nevelés alapelve, célja, feladatai... 64 5. A felsőbb évfolyamon a választható tantárgyak, foglalkozások esetében a pedagógusválasztás szabályai... 64 6. Az érettségi vizsgákkal kapcsolatos szabályok... 64 7. A tanulmányi munka, a magatartás és szorgalom minősítésének elvei... 65 7. 1. Tanulmányi munka... 65 7.2. A magatartás és szorgalom minősítésének követelményei... 66 7. 2.1. A tanulók jutalmazásainak elvei... 69 8. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai... 69 9. Értékelés az alsó tagozaton... 70 9. 1. Az értékelés funkciói... 70 9. 2. A szöveges értékelés alapelvei... 70 9. 3. A szöveges értékelés elvi követelményei... 70 9. 3. 1. Az értékelés kifejezhető:... 71 9. 4. A szöveges értékelés szempontjai... 71 9. 4. 1. Osztályfőnöki értékelés szempontjai... 71 9. 4. 2. A tanulás értékeléséhez általában... 71 10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai... 72 11. Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei... 73 12. Egészség- és Környezetnevelési program... 73 12. 1. Helyzetelemzés:... 73 12. 2. Alapelvek, jövőkép, célok... 74 12. 2. 1. Jövőkép... 75 3

12. 2. 2. Célok:... 75 12. 3. Erőforrások számbavétele... 76 12. 3. 1. Humán erőforrások:... 76 12. 3. 2. Anyagi erőforrások:... 76 12. 4. TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK:... 77 12. 4. 1. Hagyományos tanórai foglalkozások... 77 12. 4. 2. Nem hagyományos szervezésű tanórai foglalkozások... 78 12. 4. 3. Tanórán kívüli foglalkozások... 79 12. 5. összefoglaló táblázat az egészségnevelési és környezeti nevelési tevékenységek életkorokra lebontott feladataihoz:... 80 12. 6. Módszerek:... 83 12. 7. Taneszközök:... 84 12. 8. Iskolai környezet:... 84 12. 9. Kapcsolatrendszer, kommunikáció:... 84 12. 10. A környezeti és egészségnevelési tevékenység minőségfejlesztésének biztosítása:... 85 12. 10. 1. A pedagógus környezeti nevelési gyakorlatának színvonalát minősíthetjük az alábbi elvárások megítélésével:... 85 12. 10. 2. A tevékenységek szervezése és koordinálása során biztosítsák:... 86 12. 11. Ellenőrző-értékelő tevékenységünk szempontjai:... 86 12. 11. 1. Eredményvizsgálat... 87 12. 11. 2. Eredményvizsgálati módszereink a következők lehetnek:... 87 12. 12. Pedagógus-továbbképzés:... 87 12. 13. A környezet- és egészségvédelem jeles napjai... 88 13. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 89 14. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések... 90 14. 1. A pedagógiai program érvényességi ideje... 90 14. 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata... 90 14. 3. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala... 90 15. Záradék:... 92 Mellékletek... 92 4

I. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az intézmény bemutatása Az iskola a Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium és a Lágymányosi Általános Iskola jogutód intézménye, mely a korábbi intézmények hagyományait őrzi. 1. 1. Az összevonás előtti intézmények bemutatása 1. 1. 1. Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium Az 1959-60-as tanévben két új iskola nyitotta meg kapuját a Baranyai utca 16-18-ban. Egy fiú és egy lány iskola. A következő évben már koedukáltan tanultak az idejárók. 1970-ben a két iskolát elválasztó közfalakat lebontották, és a közös iskola már Ének-zene és Német Tagozatos Általános Iskola nevet kapta. Az iskolát a kerületi közoktatás irányítói szakmailag és közösségileg is többször elismerték, és a szülők által keresett iskola voltunk. Jó hírünk alapozta meg a névadóválasztást is. 1989-ben a Bárdos család támogatásával felvehettük Bárdos Lajos zeneszerző, karnagy, zenepedagógus nevét. Kórusaink nemzetközi fesztiválokon képviselték a magyar kórusmozgalom ügyét és öregbítették iskolánk hírnevét (Fano, Giessen). Kórusaink rendszeresen részt vesznek az Éneklő Ifjúság versenyeken, ahol az Év kórusa címet, Arany minősítést és további elismeréseket kapnak. A környezeti nevelés területén már 1985-ben egy tantárgyi kísérletben vettünk részt, mely később a Nemzeti alaptantervbe is bekerült, és országos bemutatókat és képzéseket tartottunk ebben a témában. A rendszerváltás az iskolában meglévő innovatív erőket tovább serkentette, s fenntartói támogatással szerkezetváltó iskolaként: nyolcosztályos gimnáziumi képzés indult az 1992-93-as tanévben, és 2000-től érettségiző diákokat készítettünk fel a felsőoktatásra a Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnáziumban. Emelt szintű nyelvi képzésünket spanyol és német nyelvi táborokban egészítettük ki. Az emelt szintű nyelvi képzést, a nyelvtanulást segítették a külföldi kapcsolatok. Iskolánk szellemiségét a Párácska Oktatóközpont (1997 óta a KOKOSZ aktív tagjaként), az Ökoiskola cím és az iskolakertben lévő iskolató, vizes élőhely kialakítása is jelzi. A környezeti 5

nevelés, a múzeumi foglalkozásokon való részvétel és ennek a tananyagba való beépítése kiemelt nevelési területe az iskolának. A fővárosi pedagógusképzés felsőoktatási intézményei: a Tanítóképző Főiskola, az ELTE, a Zeneakadémia és a SOTE a nyolcvanas évektől elégedett a nálunk gyakorlaton lévő hallgatóik szakmai fejlődésével. Az iskola szerkezetében 2003-2004-ben újabb változást hozott a fenntartó döntése, eszerint iskolánk a Bogdánfy Utcai Általános Iskola befogadásával ismét működtetett felső tagozatos osztályokat, és a két iskola egyesítésén, összecsiszolásán dolgozott mindkét tantestület. 2006-ban a TEMPUS Közalapítvány Comenius programjában egy hároméves sikeres nemzetközi projektet vezettünk spanyol, katalán és német partnerekkel, mint koordináló intézmény a Fa, mint élőlény, nyersanyag és szimbólum témában. A projekt alatt tanulókat is vittünk Pirnába és Gironába a partnerintézményekbe, és a külföldi diákokkal együtt dolgoztak a témában a diákjaink. A projekt 2009-ben a nemzetközi kultúráért együttműködés Nívó-díját kapta. A tantestületben az összevonás előtt 30 egyetemet, 43 főiskolát végzett pedagógus dolgozott, és közülük 5 fő érettségi elnök, 3 fő szakértő, 3 fő kerületi tantárgygondozó volt. 1. 1. 2. Bogdánfy Utcai Általános Iskola bemutatása Az iskola 1964. szeptember 1-jén nyílt meg. Elsősorban a kerület más iskoláiból és az újonnan épült lágymányosi lakótelepről érkeztek gyerekek. A 60-as évektől kezdve folyamatosan nőtt a gyermekek létszáma. Az iskola eszközállománya alkalmassá vált többféle oktatási kísérlet bevezetésére, pl.: komplex matematika, magyar nyelvtan kísérleti tankönyv bevezetése. A 70-es évek közepétől kezdve végezték itt tanítási gyakorlataikat a Tanítóképző Főiskola hallgatói. Ebben az időben alakult ki az alsó tagozaton az iskolaotthon és a felső tagozaton az emelt óraszámú testnevelés tanítása. A 80-as években átalakult a pedagógus testület, és sokféle programmal, rendezvénnyel várta a diákokat: második idegen nyelv tanulása, külföldi táborok, vízi tábor, Bogdánfy újság, kapcsolat a Dunavecsei nevelőotthonnal nyitott udvar a szülők és gyermekek közös sportolásához. A 90-es években újabb mérföldkő volt az olasz tagozat bevezetése és a szorobán módszerrel történő matematikatanítás. Az olasz nyelvet tanuló diákok rendszeresen vettek részt olaszországi utazásokon, és kapcsolat alakult ki egy Észak-olasz iskolával (Tombolo). Ebben az időszakban az orosz nyelv tanítását a német nyelv váltotta fel, majd bevezettük az angol nyelv tanulását is. 6

Lehetőség nyílt a természettudományok és a magyar csoportbontására is, amely elősegítette, hogy tanítványaink kiváló verseny- és felvételi eredményeket értek el. Az iskola kiemelt fejlesztési területe továbbra is a testnevelés és a sport maradt. A Bogdánfy a kerületi sport élvonalába került, szinte minden évben több bajnokságot is megnyertek tanulóink. Az egyesületekben sportoló diákjaink közül igen sokan értek el korosztályukban világbajnoki, Európa-bajnoki és országos helyezéseket, pl.: sporttánc, karate, kosárlabda, futball, úszás, kajak. A napi testnevelés mellett két különleges sportág művelését is megtanulhatták a gyerekek: a ritmikus sportgimnasztikát, és a kung-fut. A Bogdánfy a kerület legkisebb iskolája volt, a családias légkör és a nevelő iskola programja vonzotta a gyerekeket és a szülőket. A 90-es évektől kezdve bővültek a kapcsolataink a felsőoktatási intézményekkel: a Tanítóképző Főiskola tanítói mellett rendszeresen végezték tanítási gyakorlataikat az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar biológia, kémia, földrajz, történelem és testnevelés szakos hallgatói. 1994-1995-ös tanévben az ELTE LOGO terápiás pszichológiai kísérlete folyt a 3. és 4. osztályokban, amely a gyerekek mentális egészségének megőrzését és karbantartását tűzte ki célul. 1. 1. 3. Egry József Angoltagozatos Általános Iskola bemutatása Az Egry József utcai Általános Iskola 1962-ben kezdte meg működését 1035 tanulóval. Minden évfolyamon 3-4 osztály indult, igen magas, 40-45 közötti létszámokkal. A nagyon magas létszám miatt csak teljes váltakozással lehetett a tanítást megszervezni. Bár a tanulói létszám fokozatosan csökkent, a váltakozó tanítást csak az 1994/95-ös tanévtől lehetett megszüntetni, amikor is az iskola bővítésére került sor: egy oldalszárnnyal és egy emeletráépítéssel. Még ekkor is 700 fő fölött volt a tanulói létszám a 24 tanulócsoportban. 1967/68. tanévtől iskolánk az elsők között lett tagozatos iskola az angol nyelv tanításának bevezetésével az orosz mellett. 1974/75-ös tanévben szerveztük meg az első iskolaotthonos osztályt, s a következő évben tértünk át a szaktantermi oktatásra a felső tagozaton. Majd Fokozatosan bevezettük be a tantárgycsoportos oktatást az alsó tagozaton. Könyvtárunk először 1976/77-ben nyerte el a Minta Könyvtár címet, majd 1980., 1983., 1986-ban újra és újra elnyerte ezt a címet, sőt 1986-ban elnyertük a kerületi Bázis Könyvtár címet is. 1989/90-ben az orosz nyelv tanításának megszűnésével a német nyelv oktatását vezettük be második idegen nyelvként az angol mellé. 1983-ban az iskola futball csapata országos döntőt játszott a Pályán maradni c. televíziós versenyen. 1991-ben a Művelődésügyi Minisztérium és a kerületi önkormányzat 7

hozzájárulásával elkészült a sportudvar. Több fontos kísérletbe és programba kapcsolódtunk be: családi életre nevelés, szenvedélybetegségek megelőzése, Zsolnay-módszer, természettudományos kísérletek. Iskolánk 1991 tavaszán vette fel Egry József festő nevét, és a hivatalos neve Egry József Angoltagozatos Általános Iskola lett. 1993/94-es tanévtől öt évre elnyertük a Soros Alapítvány Soros Mintaiskola címét. 1994-ben az iskola elnyerte a British Council, a Field Studies Council és a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium által kiírt Környezeti és állampolgári nevelési pályázatot. 1997-ig összeállította és kidolgozta ezt a programot a magyar oktatási viszonyokra, s ezt folyamatosan beépítette a helyi tanterve. A program idején a Budapesti Környezetvédelmi Központnak is otthont adtunk. Ebben az időben a dán-magyar környezeti nevelési és tanártovábbképzési programban is részt vettünk. A parkoló programunk a nemzeti parkok megismerésére készült. Ebből nőtt ki a Magyarország Nemzeti Parkjai I-II. bemutató és oktató CD csomag. 1997. Tematikus napokkal dolgozó dán hulladék program magyarországi adaptációja zajlott. 1998-tól ökometeorológiai állomást működtetünk, napi méréssel és kapcsolattartással az országos hálózat központjával. A környezeti nevelési program kapcsán angliai és amerikai iskolákkal és tanárokkal tartottuk a kapcsolatot, cserelátogatásokra is sor került. Szép sikereket értek el tanulóink a kerületi, budapesti és országos versenyeken (kimagasló eredmények születtek angolból). 1997 augusztusában került az iskola összevonásra a József Attila Gimnáziummal, majd 2000 szeptemberében, a gimnáziummal való szétválás után összevonta a fenntartó a Váli Utcai Általános iskolával, és ekkor felvette a Lágymányosi Általános Iskola nevet. 1. 1. 4. Váli Utcai Általános Iskola bemutatása Az iskola 1910-11 között a Bárczy-féle iskolaépítő program részeként épült. Az új épület adott otthont a Fehérvári út 27. sz., illetve a Kelenföldi pályaudvar melletti elemi iskoláknak. Az iskola épületében egy óvoda, elemi leány és elemi fiú, valamint polgári leányiskola kezdte meg munkáját az 1911/12-es tanévben. Az 1912/13-as tanévben, ebben az épületben indult a Cisztercita rend gimnáziumának első évfolyama is. 1922-ben iskolanővéri, 1924-ben iskolaorvosi intézmény jött létre. 1926/27-es tanévben gyógytorna tanfolyam indult. 1943/44-es tanévben a légitámadások gyakorisága miatt a tanügyi hatóságok az épületet bezárták, majd a katonaság hadikórházzá alakította át. A bezárás idejére a tanulók és a tantestület a Bartók Béla út 8

27. sz. iskolába költözött Budapest ostromáig, amikor a tanítás ott is megszűnt. 1945. július 15- én kapta vissza az épületet az iskola. A rom és szemét eltakarítását a tantestület végezte el. 1956- ban, a forradalom idején az épület komoly sérüléseket szenvedett, a felszerelés gyakorlatilag megsemmisült. A tanítás másfél hónapig szünetelt. 1958-ban vietnámi delegáció járt az iskolában. Az 1959/60 tanévtől indult meg a koedukált tanítás. 1962-66-ig 17 állandó rovattal jelent meg a Váli Úti Híradó, az iskola újságja. A 60-as évek végétől a Váli utcai iskola a Budai Tanítóképző Intézet kijelölt gyakorló iskolája lett. Az iskola 140 fős énekkara sikerrel szerepelt a kerületi rendezvényeken, de fellépett a Zeneakadémián és a Magyar Rádióban is. 1973-ban külön engedéllyel (MN Általános Iskolai Főosztály 26791/1973) a felső tagozat számára kísérleti jellegű egész napos, iskolaotthonos foglalkozást vezettek be. Az iskolában színes kínálattal rendelkeztek a klubrendszerű szabadidős tevékenységek: képzőművész, fafaragó, szobrász, nyelvőr, film-színház, vegyész, kis matematikus, fizikus, könyvbarátok, néptánc, ügyes kezek, világjáró, kis gazdaasszonyok, zenekedvelők, sport, modellezők és lövészek klubja. 1973-90 között a nyelvtanítás orosztagozattá nőtte ki magát. A magas óraszám és egy anyanyelvű tanár segítségével a tanulók kiemelkedő nyelvi tudásra tettek szert, amit a szép számú nyelvvizsga bizonyítvány is tanúsít. A nyolcvanas évek elején, az alsó tagozaton Zsolnay-módszer bevezetésére került sor. Hamarosan a módszer után érdeklődők számára bemutató, segítő központtá vált kerületben intézményünk. A nyolcvanas évektől az iskola sportélete átalakult. Az évtized elején még az úszás (Úttörő Olimpia Országos Döntő: 1982. aranyérem; 1983. bronzérem) és az atlétika (1984. ezüstérem) hozta a nagy eredményeket. Az évtized második felétől a röplabda vált sikersportággá. A Budapesti Diákolimpián rendszeresen továbbjutó fiú csapataink jelentősebb eredményei az országos döntőkben voltak: ezüstérmek (1985, 1990, 1991, 1995); bronzérmek (1986, 1993). Kiemelkedő volt a 2000. év, amikor a Budapesti diákolimpián a negyedik korcsoportban a fiú és a leány csapat egyaránt aranyérmes lett. A színjátszó kör 1998/99-es tanévben az Országos Diákszínjátszó Fesztivál első díját nyerte. Külön jutalomként lehetőséget kaptak a Visegrádi Szabadtéri Palotajátékokon való fellépésre. 2000 szeptemberétől összevonták iskolánkat a József Attila Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai részével, a korábbi Egry József Angoltagozatos Általános Iskolával. 9

1. 1. 5. A Lágymányosi Általános Iskola Az Egry József Angoltagozatos Általános Iskola és a Váli utcai Általános Iskola összevonásából jött létre. Fennállásának nyolc éve alatt az elődök hagyományait folytatta. 1.1. 6. Lágymányosi Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium Az intézmény a Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium és a Lágymányosi Általános Iskolából alakult 2009-ben, majd 2011 szeptemberétől bővült az intézmény profilja az angol két tanítási nyelvű oktatással. Ettől kezdve az intézmény neve: Lágymányosi Bárdos Lajos Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium. 1. 2. Az 1-4. évfolyam Az alsó tagozaton nagy hangsúlyt fektetünk az alapkészségek fejlesztésére, a környezeti nevelés minden területére, a múzeumokkal való kapcsolattartásra. Felkészítjük tanulóinkat a felső tagozat magasabb követelményeinek teljesítésére, és ezzel összhangban kiegyensúlyozott, a természetet és a környezetet védő, a természettel összhangban élő tanulókat nevelünk. Egy osztályunk angol két tanítási nyelvű, mellette van angol emelt szintű osztályunk, egy osztályunk zenei emelt szintű, ahová előzetes zenei meghallgatás után vesszük fel a tanulókat, és van egy iskolaotthonos osztályunk, melyet a 2013/14-es tanévtől felvált az egész napos iskolai oktatási forma. Alsó tagozaton első osztálytól kezdve játékos német, illetve angol nyelvoktatás folyik, ha a szülő ezt igényli az iskolaotthonos és a zenei osztályokban. Az 1. és 2. évfolyamon egy-egy kis létszámú beszédjavító osztályunk is van. 1984 óta ebbe az osztályba a szakértői bizottság javaslatára veszünk el beszédhibás, és olyan tanulókat, akiknél beszédészlelési, beszédmegértési folyamat elmaradása, tanulási veszélyeztetettség áll fenn. Ezeket a tanulókat a szakvélemények alapján megilleti a törvény által biztosított habilitációs és rehabilitációs órakeret. Az osztályokban Meixner Ildikó módszerével és Csabay Katalin könyvével folyik az oktatás. Nagy hangsúlyt fektetnek a nevelők az artikulációra, a szokványostól eltérő olvasástanításra, a finommozgások fejlesztésére. Az írás és olvasás tanítása ebben az osztályban késleltetett. A logopédiai osztályok mellett utazó logopédusok dolgoznak, akik a XI. kerületi Logopédiai Intézet alkalmazottai. A két beszédjavító osztály tanulói a 3. évfolyamtól a körzetes iskolájukba távoznak, vagy a körzetes tanulók az iskolánkban integráltan folytathatják tovább tanulmányaikat. A 3. 10

évfolyamon ezek a tanulók nem tanulnak idegen nyelvet csak kivételes esetekben szülői kérésre a logopédus egyetértésével. Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulókkal (testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulókkal) külön órarend szerint logopédus, gyógypedagógus és fejlesztőpedagógus foglalkozik rendszeresen. A tanulók sikeres fejlesztése érdekében a pedagógusok (osztálytanító, logopédus, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus) rendszeres kapcsolatot tartanak egymással, és a tanulók haladását folyamatosan figyelemmel kísérik. Az integrált oktatást a XI. kerületi Logopédiai Intézet, a Montagh Imre Általános és Készségfejlesztő Szakiskola, a Dr. Török Béla Óvoda, Ált. isk., Speciális Szakiskola, EGYMI, a Gyengénlátók Általános Iskolája, EGYMI és Diákotthon utazó gyógypedagógusai, és a kerületi Nevelési Tanácsadó szakemberei segítik. 1. 3. Az 5-8. általános iskolai évfolyam A felső tagozaton jelenleg 3 illetve 4 párhuzamos osztályban folyik a képzés. A képzés célja, hogy a tanulók alapvető készségei és képességei tovább fejlődjenek, az önálló gondolkodás és ismeretszerzés iránti igényük kialakuljon úgy, hogy a 8. év végére alkalmassá váljanak középiskolai tanulmányok folytatására. A sajátos nevelési igényű tanulók (továbbiakban SNI tanulók) oktatása továbbra is integrált keretek között folyik az alsó tagozaton részletezett módon. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásáról a differenciált tanórai oktatás és a napközis foglalkozások gondoskodnak. Az idegen nyelvek oktatása, ahol a csoportlétszám indokolttá teszi, csoportbontásban történik. A 4 párhuzamos osztályból egy angol nyelvű emelt szintű, egy zenei, melyben az ének óraszámát a felsőbb osztályokban a természettudományos tárgyak erősítésére fordítunk, (ezekben az osztályokban heti 1 órával megemeltük a természettudományos tantárgy óraszámát), egy informatikai, valamint egy általános tantervű osztály. A jogelőd intézményekben lévő osztályok a már elkezdett emelt szintű képzésben, illetve irányultságokban vesznek részt a 8. osztály elvégzéséig. A két tanítási nyelvű oktatás felmenő rendszerben a felső tagozaton 2015 szeptemberétől valósul meg. 11

1. 4. A 11-12. gimnáziumi évfolyam A gimnáziumi képzés korábbi fenntartói határozat alapján kimenő rendszerben megszűnik. Jelenleg a 12. évfolyamon két párhuzamos osztályunk közül az egyik emelt szintű nyelvi, a másik emelt szintű zenei osztály. A 11. évfolyamon a zenei és a nyelvi emelt szintű képzés egy osztályon belül történik. A választható (második) idegen nyelv: angol, spanyol, német. 1. 5. Személyi feltételek Az intézményben 89 fő pedagógus dolgozik. A délelőtti tanítást 1 fő fejlesztő pedagógus és 1 logopédus segíti főállásban, továbbá a 2013/14- es tanévben pedagógiai asszisztensek segítik a pedagógiai munkát. 1. 6. Tárgyi feltételek Az iskolában jól felszerelt könyvtár szolgálja a tanulást és a tanítást. Sikeres pályázatok biztosítják a könyvtári állomány folyamatos fejlesztését. A fizika és a kémia előadó mellett 1999-ben egy korszerű, minden igényt kielégítő biológiai labort építtettünk ki. A számítástechnikai oktatást 2 jól felszerelt szaktanteremben végezzük. Az idegen nyelv oktatását a nyelvi termünkben számítógépek teszik eredményesebbé. A mindennapi testedzést két tornatermünkben, az iskolaudvaron oldjuk meg, és testnevelőink eredményes munkáját dicséri, hogy a testnevelés tagozatos iskolák között is rendszeresen dobogós helyezéseket érnek el tanulóink egyénileg és a csapatversenyekben is. A kerületi, a fővárosi és országos versenyeken is kiemelkedő eredménnyel szerepelnek tanítványaink. Az iskolánkban a tanulóink tantárgyakhoz kapcsolódó vagy egyéb szakkörökön vehetnek részt: matematika, fizika, csillagász, kémia, könyvtárhasználat, kézműves, rajz, számítástechnika, kis matematikus, angol, német, színjátszó, stb. a tanórai és a szakköri munkát iskolakert és benne egy 36 m 2 -es tó teszi változatosabbá. 12

2. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 2. 1. Pedagógiai alapelveink Intézményünk gyermekközpontú iskola, ahol valljuk, hogy a nevelés és az oktatás nem választható el egymástól: az oktatás a nevelés része. Iskolai munkánk alapelveinek megfogalmazásakor abból az emberképből indultunk ki, amely az európai gondolkodásmódnak több ezer éve sajátja. Minden egyes ember meg nem ismételhető, pótolhatatlan, senki mással nem helyettesíthető személyiség, akit ezért megillet a tisztelet és a megbecsülés. Kiemelt figyelmet fordítunk nemzeti, nemzetiségi, etnikai hagyományok tudatosítására és ápolására. Az iskolai nevelő-oktató munkánk fontos feladata, hogy segítse a gyermek egyéni képességeinek kibontakozását. Közösségi voltunkból adódóan feladatunk az is, hogy a felnövekvő fiatalokat a felelős állampolgári létre, az egymásért vállalt felelősségre, a család, a haza, a nemzet, a munka szeretetére és megbecsülésére neveljük. Az értelem fejlesztésével együtt az érzelmi és akarati élet formálását, a gyermek személyének mindenoldalú nevelését alapvető feladatunknak tekintjük. A gyorsan változó világhoz való alkalmazkodáshoz elengedhetetlen a tanulók felkészítése az élethosszig tartó tanulásra. A NAT-ban képviselt értékek, a fejlesztési feladatok és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán módon szerzett tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Egységes alapokra épülő differenciálással segítjük a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatását. Ehhez a legfontosabb feladatunk a személyiség fejlesztése, az adottságok, képességek, készségek kibontakoztatása, melyen keresztül segítjük a tanulási esélyegyenlőség érvényesülését. Az oktatás célja azonban nem lehet csak a siker, a karrier. A kudarcokat is meg kell tanulni elviselni, feldogozni, értékelni. Az ember része a természetnek, munkájával alakítja környezetét. Korunk egyik legsúlyosabb válsága az ember és a természet megromlott viszonya. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a nevelésben és oktatásban előtérbe kerüljenek az ökológiai szempontok, az élet, a természet szerette, a természeti kincsek és az épített örökség megbecsülése, fenntartása. 13

2. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka középpontjában a személyiségfejlesztő oktatás áll, melynek érdekében differenciált tanulásszervezéssel építünk a tanulók belső motivációira, aktivitására. Alkalmazzuk az együttműködő (kooperatív) tanulási technikákat, a tanítás-tanulás különböző szervezeti formáit. A differenciált feladatkijelölés és az ehhez illeszkedő tanulásszervezési technikák a tanulási nehézségekkel küzdő és a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztését is segítik. A tanulók között együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgálják a tanulásszervezési formák az iskolán kívül és az iskolában. Az információs és kommunikációs technika gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára. Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelményeket, ellenőrzési-értékelési eljárásokat alkalmazunk. 2. 2. 1. Intézményünk tevékenységét az alábbi célok határozzák meg: Az oktatásnak alapvető szerepe van abban, hogy az állampolgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsunk alakításához. A kulcskompetenciák azok a készségek, képességek és attitűdök, melyekre minden egyénnek szüksége van. Célunk, hogy a tanulói kulcskompetenciák fejlesztésén keresztül felkészítsük a tanulókat az egész életen át tartó tanulásra. 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét megkülönböztetett figyelemmel a tehetséges, az SNI-s és a beilleszkedési, tanulási és magatartási problémával küzdő (továbbiakban BTM-es) tanulókra széleskörűen fejlessze. Ezt a kompetenciafejlesztésen keresztül a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével valósítja meg. 14

3.1. Személyiség és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiség és közösségfejlesztés feladatainak meg kell jelennie szinte minden pedagógus ismeretközlő tevékenységében igazodva az adott tanulói csoporthoz, alkalmazkodva a tanulók életkorához, személyiségéhez, felkészültségéhez. Ezek nem köthetők műveltségi területhez vagy tantárgyhoz. A pedagógusnak erkölcsi ismereteket kell átadnia, a családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését támogató fejlesztési feladatokat és ismereteket kell közvetítenie. Fel kell készíteni a tanulókat: előítéletek felismerésére, elkerülésére, tudatosítására, a testi és lelki egészség megőrzésére, a bűnmegelőzésre, a drogprevencióra és tudatos fogyasztóvá kell nevelni őket. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Külön figyelmet fordítunk az SNI tanulókat támogató közösségek kialakítására, a tanulóknak megfelelő módszerek használatára. A szülőket és a tanulókat felkészítjük az SNI tanulók integrált nevelésére. Az SNI tanulók beilleszkedését segítjük, és ezzel a másság elfogadását is kialakítjuk a tanulói közösségben. 3.2. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 3.2.1. A tanítási óra Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy a tanulóinkban felébresszük az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenntartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják a tanulói kompetenciák fejlesztése érdekében. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben 15

igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez, és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. 3.2.2. Múzeumi foglalkozások Támogatjuk a rendhagyó tanítási órák, ezen belül különösen a múzeumi foglalkozások szervezését. Ezek a foglalkozások fejlesztik a tanulókat, elősegítik az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák kialakítását. A múzeumpedagógiai foglalkozásokat a tanév elején kell megtervezni az érintett múzeumok segítségével. A foglalkozásokra a tanulókat felkészítjük, és a foglalkozást követően összefoglaljuk a tanultakat, tapasztaltakat. Az ismereteket szervesen beépítjük a tananyagba. A foglalkozások anyagi hátterét pályázatok, az alapítvány segítségével és szülői támogatással biztosítjuk. A múzeumi foglalkozásokkal kapcsolatos költségeket a szülőkkel ismertetni kell a tanév első szülői értekezletén, és a szülőknek nyilatkozniuk kell az esetlegesen rájuk eső költségek vállalásáról. A foglalkozások szervezéséhez szükséges a szülői egyetértő nyilatkozat. Intézményünk 2011 óta előminősített referenciaintézmény múzeumpedagógia területén. Ezzel vállaltuk, hogy a témával kapcsolatos képzéseket elvégezzük, és az előírások szerint fogunk működni. 3.2.3. Karének A zenei osztályokban heti két alkalommal énekkart szervezünk, melyen a zenei osztályokba járó tanulóknak kötelező részt venni. Három kórusunk működik: Gyermekkar, Bárdos Kórus, Gimnazista Kamarakórus 3.2.4. Napközi, iskolaotthon, egész napos iskola Napközis csoportjainkat a létszámot figyelembe véve osztályonként vagy évfolyamonként szervezzük: 1-4. osztályig a szülői igények alapján iskolaotthonos/egész napos vagy hagyományos tanítású napközis ellátást szervezünk; 5-6. évfolyamon hagyományos napközit, a 7-8. évfolyamon tanulószobát biztosítunk. Kiemelt figyelmet fordítunk a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulóink napközi otthonos ellátására, illetve a 7. évfolyamtól a tanulószobai ellátásra. 16

3.2.5. Szakkörök A szakköröket a diákok igénye szerint előzetes felmérés alapján tervezzük annak figyelembevételével, hogy minden korosztály megtalálja az adott szaktárgyhoz kapcsolódó, érdeklődésének megfelelő lehetőséget. Jellege szerint lehet: - tehetséggondozó - felzárkóztató, korrepetáló - tantárgyhoz kapcsolódó kis matematikusok, furulya, stb. - hobbi jellegű. A tehetséggondozást pályázatok kiírásával, versenyekkel segítjük elő. Tanulóinkat ösztönözzük, hogy minél több házi, kerületi, budapesti és országos versenyen vegyenek részt, melyekre felkészítjük őket. 3.2.6. Könyvtár A könyvtárhasználati órák megalapozzák a szakórákon átadott tudásanyag begyakorolását és alkalmazását. Ebben támaszkodunk az egész iskola nevelőtestületére, de a hatékony munkamegosztásban az alapozás a képzett könyvtárostanárok feladata (befogadó tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, informatika). A szükséges dokumentumok feldolgozása és szétsugárzása mellett a tanulók könyv- és könyvtárhasználatra nevelése a pedagógiai munka szerves része. A könyvtárostanár a kéttannyelvű oktatáshoz, az ének-zene emelt szintű oktatáshoz és a középiskolai felvételikhez szükséges felkészítő dokumentumokat beszerzi. Az általános iskolai és a még meglévő gimnáziumi osztályaink megkövetelik az állomány állandó és folyamatos fejlesztését, külön kiemelve: a tanulmányokhoz szükséges alapvető kézikönyvek állandó bővítése, korszerűsítése a tantárgyakhoz nélkülözhetetlen tájékoztató, ismeretterjesztő illetve tudományos, összefoglaló művek beszerzése, megfelelő példányszám azokból az alapvető tájékoztatási dokumentumokból, amelyek a kerettantervben meghatározott követelmények tanításához munkaeszközként használatosak, Pl.: zenei hanganyagok, kottagyűjtemény, stb. A könyvtár kiemelt fejlesztési területe: Földünk és környezetünk műveltségi terület irodalma, mert iskolánk oktatóközpontja a KOKOSZ-nak és Örökös Ökoiskola címmel rendelkezik 17

vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret informatikai és természettudományi terület nyelvkönyvek, szótárak, tekintettel az emelt szintű és két tanítási nyelvű nyelvoktatásra megfelelő kínálat az időszaki kiadványokból. Fontos célkitűzéseink közé tartozik, hogy iskolánkban az önálló ismeretszerzés egyre inkább mindennapi gyakorlattá váljék. Az alkotó munka színtere az iskolai könyvtár, amely a diákok és tanárok, tanítók, dolgozók számára fokozatosan forrásközponttá válik. A könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyeket iskolánk az oktatásban hasznosítani tud. A könyvtár használata minden műveltségterületen nélkülözhetetlen. Használatának technikáját, módszereit a tanulók itt sajátítják el, ennek színtere a könyvtárhasználati óra. A tanulóknak olyan eszköztudást kell elsajátítaniuk, bármelyik tanulási folyamatban, amelyet az életük során bármikor használni tudnak. Az könyvtárhasználati ismeretkör legfontosabb témakörei: az olvasás élményközpontú megismerése a könyvtár, mint információt tároló- és szolgáltató egység a dokumentum, mint forrás a tájékoztató eszközök, amelyek a dokumentumok elérését biztosítják a szellemi munka technikája. Az állományt szabad polcon, áttekinthető rendben, a raktározási szabályok szerint tároljuk. A könyvtári állomány 16 550 könyvtári egységből áll, aminek jelentős része a 3500 egységet számláló tanári kézikönyvtár állomány (tankönyv, munkafüzet, tanári segédlet), továbbá 400 audiovizuális dokumentum. Az ismeretterjesztő és szépirodalom arányát a közművelődési könyvtárakhoz hasonlóan 70-30% arányban fejlesztjük. Az információhordozók 95%-a nyomtatott dokumentum. A kézikönyvtárban megtalálhatóak az alapvető, korszerű lexikonok és enciklopédiák, atlaszok és képzőművészeti albumok. A könyvtár a Kolibri integrált könyvtári rendszert használja, a dokumentumok feltárása 95%-os. Az integrált könyvtári rendszer alkalmazása lehetővé teszi az állomány sokoldalú feltárását. 2012 szeptemberétől a könyvtár állománya az Egry József utcai Telephely válogatott, magas szakmai színvonalú kézikönyvtár egységével bővült, amely kb. 2500 dokumentumból, 357 18

audiovizuális adathordozóból áll. Feldolgozásuk folyamatos, az iskola tanulói és tanárai, tanítói már kölcsönözhetnek belőlük. Könyvtárunk két egybenyitott tanteremben van elhelyezve, az egyik terem átmenetileg délelőtt tanteremként is működik. Az iskola épületének szívében létesített könyvtár azt jelzi, hogy központi helyet foglal el diákjaink és tanáraink életében. 3.2.7. Sport A heti testnevelésórákon a rendszeres gimnasztika sokat jelent a tanulók egészséges fejlődésében. Sportköreink jól működnek, népszerűek, sok tanuló vesz részt bennük. Sikerült megoldani a korosztályonkénti időbeosztást. Rendszeresen részt veszünk különböző általános és középiskolai versenyeken is. Télen sí tábort, nyáron pedig különböző nehézségű vízi tábort és sporttábort szervezünk. Biztosítjuk az intézményben a mindennapos testnevelést tanulóinknak. 3.2.8. Erdei iskola Osztályaink rendszeresen megvalósuló programja az erdei iskola. A programokat a közvetlen tapasztalatszerzés érdekében tervezzük, és a tárgyi tudás elmélyítésére törekszünk. Az erdei iskola szervezésével célunk, hogy tanulóink az erdei iskola körülményei között képessé váljanak a családtól távol napi teendőiket ellátni, környezetüket és személyes tárgyaikat rendben tartani, megóvni. Az erdei iskola programjával fejlődik környezettudatosságuk, természettudományos kompetenciájuk, szociális és társas kompetenciájuk. A természeti és társadalmi környezet megismerése során egészséges életmódra nevelünk, s a testi és lelki egészséget fejlesztjük. Az erdei iskola megvalósítása érdekében felkutatjuk a különböző támogatási formákat: pályázati lehetőségeket, szponzori és alapítványi támogatásokat, hogy a tanulók részvételi díját csökkentsük. A felső tagozaton is szorgalmazzuk az erdei iskola megszervezését, és az ezzel kapcsolatos pályázati lehetőségek felkutatását. A szülők a tanév elején nyilatkoznak, hogy vállalják-e az erdei iskola költségének befizetését. 3.2.9. Ökoiskolai tevékenység Az intézmény 2004-ben elsőként nyerte el az Ökoiskolai, majd 2009-ben szintén az elsők között az Örökös Ökoiskola címet. A környezeti nevelés a tanulói személyiség- és közösségfejlesztés szempontjából kiemelt terület. A projektek, a témanapok, a közös környezetvédelmi megmozdulások a fenntarthatóságra nevelés szinterei. A környezeti nevelésben elért 19

eredményeink elismeréseként a Környezetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ) 2012 szeptemberében Enikő-díjjal jutalmazta eddigi tevékenységünket. 3.2.10. Tanulmányi kirándulások A tanulmányi kirándulások tervezése lehetőleg négy évre előre történik az alábbi célok figyelembe vételével: - honismeret (tájak megismerése) - az általános műveltség növelése (múzeumok, építészeti, történelmi emlékek) - egészséges életre nevelés (gyalogtúrák, kerékpártúrák, vízitúrák, sítúrák) - erdei iskola (szervezés esetén a felmerülő költségeket a szülőknek kell állni). 3.2.11. Egyéb programok Barangoló/Tekergő program az iskolaotthonos/egész napos nevelés osztályában: A program a szabadidő hasznos eltöltésének keretében ismerteti meg a gyerekekkel - a XI. kerület nevezetességeit: - szobrok, épületek, kiállító termek, múzeumok, könyvtár, egyetemek látogatása, - tudósok, feltalálók, művészek, sportolók lakóházának, róluk elnevezett utcának, épületnek a felfedezése, - természeti szépségek megismerése és védése. - Budapest nevezetességei - Magyarország nevezetességeinek megismerése erdei iskola keretében - Nemzeti parkjaink bejárása a nyári táborok alatt. A többi osztályban osztályfőnöki órákon, szabadidő foglalkozásokon a XI. kerület történelmének, a kerületben élő nemzetiségek, etnikai kisebbségek kultúrájának megismerése a kerületi és iskolai programokon keresztül. 3.2.12. Hagyományok Hagyományaink közé tartozik a Lágymányosi Bárdos nap megrendezése, amikor például hangversennyel, játékos feladatokkal, vetélkedőkkel, előadásokkal és egyéb tevékenységekkel tesszük színesebbé ezt a napot. Évek óta megünnepeljük a zöld jeles napokat is. Új hagyományt teremtettünk a Népmese napja megünneplésével és az Iskolai könyvtári világnap gazdag programjával. Hagyományaink közé tartozik a sítábor, a német, spanyol nyelvi tárbor, kézműves-, sport-, vízi- és egyéb nyári táborok megrendezése is. 20

Hagyományosan megszervezzük a következő tevékenységeket, programokat: - A 12. végzős évfolyam megajándékozza az első osztályosokat. - Énekkari műsor és koszorúzás a Bárdos-évfordulón. - Karácsonyi hangverseny - Ökokarácsony - Karácsonyi délután osztályonként műsorral és ajándékozással. - A farsangi szezonban színvonalas és ötletgazdag jelmezverseny, játékok. - Ovis szombat és játszóház. - Erdei iskolát szervezünk az alsó és felső tagozatos tanulóknak, ahol megismerkedhetnek a környék növény- és állatvilágával, a környezetvédelem lehetőségeivel. - A téli időszakban a sítábor biztosít téli kikapcsolódást és sportolási lehetőségeket. - Bárdos Iskolák Országos találkozóján való részvétel, illetve szervezési feladatok végzése. - A nyári időszakban a hagyományos programokat nyújtó táborok mellett szaktáborok teszik lehetővé a sportolást, pihenést, szórakozást (kézműves alkotótáborok, nyelvi tábor, sporttábor, stb.). - A kerület hagyományaihoz kapcsolódva minden tanévben megszervezzük a XI. kerület napját november 11-én, részt veszünk a központi szervezésű programokon, illetve osztályszintű programokat szervezünk. 4. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink - A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint életüknek tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. - A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz. - Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy a tanulók nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, és a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedni, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 21

- A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. - A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 5. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének kialakítása, a tanulók testi fejlődésének elősegítése az iskola alapfeladata. Az egészséges életmódra nevelés a következő területeken valósul meg: - testápolás, - testi képességek fejlesztése a mindennapos testnevelés biztosításával, - egészséges étkezés szükségességének kialakítása, - egészségmegőrzés módjainak megismerése, - betegségmegelőzés, - a környezetvédelemhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása, - állandó értékrend felállítása, mely segítségével a tanulók erkölcsi, szociális érzékenysége fejlődik, - megfelelő szokás- és normarendszer közvetítése a tanulók felé, - egészséges és biztonságos környezet kialakításával példamutatás 6. A pedagógusok helyi, intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnök elsődleges feladata az osztályába járó tanulókat érő iskolai fejlesztő hatások koordinálása, a nevelési tényezők összefogása a tanulók személyiségének az iskolai értékrend szerint való fejlesztése érdekében. Az osztály közösségi életének szervezése. 22

Legfontosabb feladatai: - A személyiség- és közösségfejlesztés az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott alapértékekkel összhangban. - Megismerni az osztályába járó tanulói családi, szociális körülményeit, a tanuló személyiségét, hogy szükség esetén segíteni tudja a gyermek harmonikus fejlődését. - Segíti a tanulásban lemaradók felzárkóztatását. - Gondot fordít a helyes tanulási módszerek elsajátíttatására. - Tiszteletben tartja a gyerekek emberi méltóságát, gondoskodik arról, hogy minden tanulónak alkalmat teremt a demokratikus közéleti szereplésre való felkészülésre. - A tanulói képességek alapján a tehetséges tanulók fejlesztését figyelemmel kíséri, és segíti a szülőket is gyermekük fejlesztésében. - tanulókkal kapcsolatos probléma felmerülése esetén felveszi a kapcsolatot a megfelelő szervezettel, és szükség esetén vizsgálati kérelmet indít el a tanuló problémáinak felderítésére - A beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő és a sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos teendőket figyelemmel kíséri, és szoros kapcsolatot tart a tanulókat fejlesztő szakemberekkel. - Felkészíti osztályát az iskola hagyományos rendezvényeire, ünnepségeire, szervezi osztálya szabadidős foglalkozásait oly módon, hogy megismerteti tanítványaival a kulturált szórakozás és művelődés változatos formáit, hogy kifejlessze bennük a szabadidő tartalmas kialakításának igényét. /A további feladatokat az osztályfőnökök munkaköri leírása tartalmazza./ 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 7.1. Tehetséges tanulókkal kapcsolatos feladatok: Az intézmény feladata a korai tehetség-felismerés, tehetségazonosítás. A tanuló tehetségprogramba történő bekapcsolása minden szaktanár és osztályfőnök feladata. A tehetséges tanulók azonosítása után az osztályfőnök/szaktanár feladata a tanuló megfelelő fejlesztésének megszervezése, és az iskola közelében lévő Tehetségponttal felvenni a kapcsolatot. 23

7.2. Tehetséges tanulókkal kapcsolatos céljaink: - A tanuló megfelelő tehetségprogramba való irányításával biztosítjuk a tanuló fejlődését - A tanuló tehetségének megfelelő versenyekre felkészítjük és benevezzük a tehetséges tanulókat. - A tanuló egyéni fejlesztését biztosítjuk, hogy továbbfejlődhessen. 7.2.1.A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek - a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, - a tehetséggondozó foglalkozások, - iskolai énekkar, - az iskolai sportkör, - a szakkörök, - a versenyek, vetélkedők, pályázatok, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális, stb.), rendezvényekre történő felkészítés, - a szabadidős foglalkozások (pl. hangverseny-, színház- és múzeumlátogatások), és azok összekötése a tanultakkal, - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, - a továbbtanulás segítése 7.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küszködő tanulók segítése Az iskolában előfordul olyan gyermek is, aki jelentős szociális vagy műveltségi hátránnyal küzd, vagy SNI tanuló. Az általános iskolában néha tapasztalható, hogy a családban elfogadott normák összeütközésbe kerülnek az iskolában támasztott követelményekkel. Az ellentmondásba keveredett gyermekek visszaesnek a tanulmányi munkában, az osztályközösségben perifériára szorulnak, vagy a negatív tanulói morál hangadóivá válnak. Feladatunknak érezzük a szülők meggyőzését, az iskolai munkába történő rendszeres bevonását. Ennek leghatékonyabb eszköze a rendszeres találkozás, beszélgetés. A kapcsolattartás főképp a szülői értekezleteken és a fogadóórákon történik, de szükség esetén külön megbeszélt időben is lehetséges. A tanórán a differenciált oktatás mellett, a legkisebb előrehaladást azonnal pozitívan értékeljük. A sikeresebb nevelési munka érdekében a tanórai munkán túl építünk a korrepetálásokra, a szakkörökre és a tanórán kívüli szabadidős tevékenységekre. 24