Isaszeg Város Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzése és intézkedési terve

Isaszeg Város Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzése és intézkedési terve 2012.

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 1.1. A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv előzményei... 4 1.2. A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv célja... 4 1.3. Alapelvek... 4 2. Helyzetelemzés... 6 2.1. A település általános bemutatása és története... 6 2.1.1. A település története... 6 2.1.2. Demográfiai helyzet... 7 2.1.3. Isaszeg gazdasági helyzete... 8 2.1.4. Kisebbségek helyzete a településen... 9 2.1.5. Közszolgáltatások biztosítottsága a településen... 10 2.1.5.1. Közoktatási intézményi feladatok... 11 2.1.5.2. Pedagógiai szakszolgálati feladatok... 11 2.1.5.3. Gyermekjóléti alapellátások... 12 2.2. Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek iskoláztatásának és óvodáztatásának feltételei... 14 2.2.1. Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodai ellátottsága... 15 2.2.2. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek iskolai ellátása... 16 2.3. Sajátos nevelési igényű gyerekek helyzete... 21 2.4. Minőségi oktatás- egyenlő hozzáférés... 23 2.4.1. Évfolyamismétlők száma... 23 2.4.2. Magántanulók száma... 23 2.4.3. Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók száma... 23 2.4.4. Továbbtanulási mutatók... 24 2.4.5. Kompetenciamérési eredmények... 25 2.5. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatása feltételei... 27 2.5.1. Humán erőforrás... 27 2.5.2. Korszerű pedagógiai módszerek alkalmazása... 27 2.6. Infrastrukturális feltételek... 29 2.7. Fenntartói hozzájárulásból történő részesedés... 30 2.8. Kapcsolat társadalmi szervezetekkel... 30 2.9. Az önkormányzat 2007-ben elfogadott intézkedési tervének felülvizsgálata... 31 3. Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv... 33 3.1. Jövőképünk... 33 3.2. A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 34 3.3. Célmeghatározás szempontrendszere... 35 3.4. Akcióterv... 37 3.5. Megvalósítás... 43 3.6. Monitoring és nyilvánosság... 43 3.6.1. A monitoring jelentés fő tartalmi elemei... 43 3.6.2. A nyilvánosság biztosítása... 44 3.6.3. Felelősségi körök... 45 4. Záró rendelkezések... 46 2

Alapvetések Isaszeg Város a közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermekek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe. A közoktatásban a gyermek mindenek felett álló érdeke különösen, hogy a közoktatási törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet, a közoktatási törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez, az ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva döntsenek, a gyermekkel, tanulóval kapcsolatos döntések, intézkedések meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelménye teljesüljön. 3

1. Bevezetés Néhány társadalmi csoport, így különösen a szociálisan hátrányos helyzetűek közé tartozók számtalan hátrányt szenvednek el mindennapi életük során. Mindannyiunk érdeke, hogy javuljon ezeknek az embereknek az élete. A társadalmi érzékenység, a hátrányos helyzetű gyerekek diszkriminációmentes oktatása érdekében a támogató helyi társadalmi környezet kialakítása, illetve az integrációs oktatás segítését növelő tervek kidolgozása és megvalósítása, valamint az oktatási diszkriminációval és a törvénysértő magatartással szembeni fellépés a helyi döntéshozók, a fenntartók képviselői és a pedagógus szakemberek közös felelőssége. 1.1. A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv előzményei Jelen Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv a 2007-ben elkészített és elfogadott terv felülvizsgálatával, helyzetelemzésének aktualizálásával készült, a 2012. évi módosításokkal egybeszerkesztett változatot tartalmazza. 1.2. A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv célja A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv alapvető célja, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul kell kitűzni az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a településen élő hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. 1.3. Alapelvek Egyenlő bánásmód A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv elkészítői célul tűzik ki, hogy Isaszeg település valamennyi óvodás és tanköteles korú gyerekének azonos hozzáférési lehetőséget biztosít a közoktatási intézményekhez, a gyermekjóléti szolgáltatásokhoz és a közoktatási szakszolgálatokhoz való hozzáférés tekintetében. Az önkormányzat, mint intézményfenntartó arra törekszik, hogy az általa fenntartott intézmények azonos színvonalon lássanak el minden a településen élő óvodás gyermeket és tanulót, függetlenül annak származásától és társadalmi helyzetétől. Kiegyenlítettség Isaszeg Város Önkormányzata célul tűzi ki, hogy a fenntartásában működő két általános iskola és két óvoda, valamint azok feladat-ellátási helyei hasonló színvonalú emberi erőforrással és infrastruktúrával rendelkezzenek, és azonos mértékben vegyék ki a részüket a hátrányos helyzetű gyermekek ellátásából. Az önkormányzat fokozott figyelmet fordít az intézmények és csoportok közötti szegregáció megszüntetésére, elkerülésére. Felzárkóztatás Az önkormányzat és a fenntartásában működő intézmények mindent meg kívánnak tenni, hogy az 1993. évi LI. törvény a közoktatásról 121. (1) bekezdése 14. pontja szerint hátrányos helyzetűnek minősülő tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók számára a többi tanulóval azonos lehetőségeket biztosítsanak, az oktatás terén meglevő hátrányaikat megszüntessék. Ennek érdekében az önkormányzat 4

felvállalja a hátrányos helyzetű, gyenge érdekérvényesítési képességgel rendelkező csoportok érdekvédelmét. A fejlesztések során a rosszabb infrastrukturális körülmények között dolgozó intézmények felzárkóztatására törekszik az önkormányzat, azután pedig arányosan kíván fejleszteni. Az emberi méltóság megőrzése Az oktatási intézmények, a gyermekjóléti és egészségügyi szolgáltatásokat végző intézmények és az önkormányzat dolgozói munkájuk során tiszteletben tartják a gyerekek emberi értékeit, méltóságát, egyediségét. Az oktatás-nevelés keretein belül lehetőséget biztosítanak a kisebbséghez tartozó gyerekek számára hagyományaik megőrzésére. Partnerség kialakítása, együttműködés A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv kidolgozásába és megvalósításába bevonásra került az önkormányzat valamennyi érintette szervezete, a hátrányos helyzetűeket képviselő Roma Nemzetiségi Önkormányzat és a területen működő civil szervezet, az Egymást Segítő Egyesület. Az önkormányzat továbbra is be kívánja vonni a kérdéssel kapcsolatos döntések előkészítésébe a fenti szervezeteket. Társadalmi szolidaritás Az oktatás, vagy más társadalmilag hasznos tevékenység során semmilyen korú, nemű, nemzetiségű, családi vagy egészségügyi állapotú tanuló sem értékesebb a társadalom számára a másiknál. A település minden lakosának érdeke a szolidaritás erősítése, amely nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetű csoportok érvényesülési lehetőségeit. Méltányosság és rugalmasság A fenti célok és alapelvek általánosságban alkalmasak az oktatás keretében megnyilvánuló egyenlőtlenségek kezelésére és megszüntetésére. Azonban minden probléma egyedi vizsgálatot és megoldást igényel. Ezért az önkormányzat az intézményeiben célul tűzi ki a fenti céloknak az adott helyzethez alkalmazott mindenkor méltányos és rugalmas alkalmazását. 5

2. Helyzetelemzés 2.1. A település általános bemutatása és története 1 Isaszeg Város Pest megyében található, a budapesti agglomeráció keleti szektorában, a Gödöllői Kistérséghez tartozó, de Budapesttel közvetlenül nem határos, 11346 fő lélekszámú település. A város Budapesttől K-ÉK-i irányban, a 0" km-től mintegy 30 km távolságra található, a Gödöllői dombság középső részén helyezkedik el. A település összetett nevének első tagja eredetileg "irsa" azonos az Albertirsa összetett községnév második tagjával. A szláv eredetű irsa jelentése égerfa. A "szeg" pedig a magyar szöglet, zug jelentésű főnév. Isaszeg nevének jelentése tehát: égerfákkal benőtt szeglet. 2.1.1. A település története Első okleveles említése 1274-ben Ilsuazg néven történt. Az isaszegi nemesi család első okleveles említése 1373-ból való. A V. század elején a Domoszlói család és a nánai Kompoltiak kezében volt a falu, ahol 1402-ben 21 lakott és 9 elhagyott telket írtak össze. A tizenötéves háborúban Isaszeg elpusztult, és csak a török kiűzése után, 1690-ben kezdték újjáépíteni. Ekkor Tilmon Ferencnek és Bossányi Krisztinának a birtoka, akiktől gróf Grassalkovich Antal kezére vásárlás útján jutott. Az újraépítés első éveiben néhány német család érkezett a faluba, aztán a VIII. században, különösen Grassalkovich birtoklása idején szlovák és lengyel parasztok népesítették be a községet. Néhány protestáns és zsidó családot leszámítva a falu lakói mindvégig római katolikusok voltak. Kiemelkedő eseménye a község történetének az 1848/49-es szabadságharc legfényesebb magyar győzelme, amelyet 1849. április 6-án aratott a Görgey vezette magyar fősereg a hátráló osztrákok fölött. Petőfi Sándor is többször is megfordult itt 1845-1848 között. Az 1849. április 6-i győztes csata napját helyi ünneppé nyilvánították. Helyét a Honvéd Emlékmű őrzi, amit Radnay Béla szobrász készített. 1905-ben adták át a Polgármesteri Hivatal épületét (ma már városháza) és a Damjanich János Általános Iskola épületét. 1937-ben épült meg a település római katolikus temploma, 1949-ben a Szabadságtörekvések Emléktemploma. 1967-ben megnyílt a Falumúzeum, amelyben állandó helyet kapott a helytörténeti kiállítás. 2008. július 1-jei hatállyal Sólyom László a Magyar Köztársaság elnöke városi címet adományozott a településnek. 1 Isaszeg Város Települési esélyegyenlőségi programja és terve 6

2.1.2. Demográfiai helyzet Lakosságszám változása: 2 Isaszeg lakónépessége folyamatosan növekszik. A születések számának növekedése nincs arányban a lakónépesség számának emelkedésével. A növekedés zömét a fővárosból kitelepülő, elsősorban kisgyermekes családok adják. Isaszeg, mint agglomerációs település, részese annak az utóbbi években egyre erősödő folyamatnak, amely során Budapest jobb helyzetű családjai nagy arányban áramlanak ki a környező szuburbanizációs övezetbe. Mint budapesti agglomerációs településen, Isaszegen is egyre erősödően érezhetőek az agglomerációs hatások. A település részére Budapest biztosítja a felsőfokú ellátás (pl. kórházak, egyetemek, színházak stb.) döntő részét, de a középfokú ellátásban (pl. középiskolák) is jelentős szolgáltatásokat nyújt. A lakosságszám-növekedés fokozott terheket ró az önkormányzatra, hiszen a betelepülőktől származó adóbevételek elsősorban a fővárost gyarapítják, de a közszolgáltatásokat a lakóhelyük önkormányzata biztosítja számukra. Az infrastrukturális ellátás, alapfokú oktatás, közművelődés, egészségügyi és szociális alapellátáshoz való hozzáférés biztosítása jelentős kihívás az önkormányzat életében. A helyi közoktatást meghatározó demográfiai adatok: Várható gyermeklétszám: Évek 3 éves 4 éves 5 éves 6 éves Összesen 2013 114 140 129 104 487 2014 121 114 140 129 504 2 Központi Statisztikai Hivatal, Tájékoztatási adatbázis 7

Születések száma a városban: Évek Isaszeg összesen 2006 120 2007 104 2008 129 2009 140 2010 114 2011 121 Az elmúlt évek születési számát vizsgálva demográfiai stabilitásról, összességében népességnövekedésről beszélhetünk. A gyermekek ellátását biztosító intézményrendszer kialakításánál a fenti demográfiai adatok mellett a Budapestről kiköltöző kisgyermekes családok gyermekeinek elhelyezését is figyelembe kell venni. 2.1.3. Isaszeg gazdasági helyzete 3 Isaszeg a Budapest Hatvan vasútvonal mentén, a főváros keleti kapujában, tájvédelmi és természetvédelmi területekkel határolt környezetben fekvő város. A városhoz üdülőövezet és több horgásztó is tartozik. A helyi tömegközlekedés magánszemély által működtetett buszokkal történik. Jelenleg a településen három buszjárat működik, melyek végcélja a vasútállomás. A helyi tömegközlekedést a Dány Gödöllő és a Budapest Dány között rendszeresített buszjáratokkal is igénybe lehet venni. A település életében nagy előrelépést jelentett a helyi tömegközlekedés megjelenése, hiszen a város szélén élő időskorú emberek könnyebben bejutnak a központi területen elhelyezkedő intézményekbe. Isaszeg városában összesen 3608 ingatlan található, melyek döntő többsége természetes személyek tulajdona. Az önkormányzat szociális bérlakással nem rendelkezik. A közműellátottság kielégítőnek tekinthető, a város ingatlanainak 93%-a van bekapcsolva a vezetékesgáz-hálózatba, 99%-a a vízhálózatba, és 82%-a a szennyvízcsatorna-hálózatba. A 3608 ingatlan közül 3600 a hulladékbegyűjtésbe kapcsolt ingatlanok száma. Jellemző alapadatok: 4 Isaszeg település Foglalkoztatottak száma 3 834 Működő vállalkozások száma 569 Regisztrált munkanélküliek száma 331 1000 lakosra jutó lakások száma 326 1000 lakosra jutó vállalkozások száma 52 3 Isaszeg Város Környezetvédelmi programja 4 www.nfu.hu/jelenteskeszito 8

A településen az aktív korú népesség jelentős hányada Budapestre és Gödöllőre jár dolgozni. A települési munkaerő felesleg foglalkoztatását is jelentős mértékben a főváros biztosítja (ingázás). Isaszegen a munkahelyek száma korlátozott, sem az iparban, sem a mezőgazdaságban nem alakult ki jelentősebb foglakoztatási lehetőség. A regisztrált munkanélküliek mintegy tizede vesz részt munkaerőpiaci képzésben. A munkahelyteremtés érdekében az önkormányzat rendszeresen együttműködik a Közép-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ 4. sz. regionális kirendeltségével. A település fejlesztése érdekében projekteket valósít meg a város, a sport, a szabadidős tevékenységek és az idegenforgalom területén, infrastrukturális és közműberuházásokat hajt végre, a közterület megújítási tevékenységek között a legfontosabb a település belterületének rendbehozatalára tervezett jövőbeni Főtér program. 2.1.4. Kisebbségek helyzete a településen Isaszegen a Helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat felmérése szerint a lakosság 7%-a (kb. 730 fő) roma származású, többségük egy jól körülhatárolható környezetben él, de nem telepi körülmények között. Ez elsősorban egy korábbi, nem teljesen átgondolt szociálpolitikai intézkedésnek köszönhető. Isaszeg Nagyközség Önkormányzatának 1995. május 8-án kelt határozata alapján a cigány lakosság részére jelképes áron biztosított építési telkeket a község legszebb részén. Ezeken a telkeken a szociálpolitikai kedvezmény igénybevételével, valamint jelentős önkormányzati segítséggel családi házak épülhettek. Ez az oka annak, hogy a település cigány lakosai többnyire egy helyre költöztek, ami az óvodai és iskolai körzethatárok felülvizsgálatát és módosítását eredményezte. A roma lakosság foglalkoztatottsági szintje megközelítőleg a fele, munkanélküliségi rátájuk háromötszöröse, az egy keresőre jutó eltartottak aránya háromszorosa a nem cigány lakosságénak. Az iskolázatlan és szakképzetlen romák számára az elsődleges munkaerőpiac alig kínál kereső foglalkozást, és még az alkalmi munkavállalás területén is hátrányban vannak. Így sokuknak csupán a családi pótlék és a szociális segélyek biztosítják a megélhetéshez szükséges jövedelmet, ezért a roma háztartások fele él tartós szegénységben. Az állandósuló, immár több mint egy évtizedes munkanélküliség miatt egyre szélesebb körben fenyeget az inaktivitás normává rögzülésének veszélye. 5 A cigány származású munkanélküliek elhelyezkedési esélyeinek és foglalkoztatásának növelését a Munkaügyi Központ számos eszközzel és munkaerő-piaci programmal igyekszik elősegíteni. Az Önkormányzat a közhasznú és közcélú foglalkoztatás maximális kihasználtságával erősíti munkavállalási esélyeiket. Isaszeg Város Önkormányzata kiemelt feladatának tekinti a roma célcsoport élethelyzetének, társadalmi esélyegyenlőségének javítását, munkaerő-piaci (re)integrációjuk elősegítését. A kisebbségi önkormányzatokkal, a szociális, egészségügyi intézményekkel együttműködve törekedni kell a romák életminőségének javítására, a jobb lakhatási körülményeinek biztosítására, a testi-lelki egészségük megőrzésére, az élethosszig tartó tanulás ösztönzésére. 5 Isaszeg Város Települési Esélyegyenlőségi Programja 9

2.1.5. Közszolgáltatások biztosítottsága a településen Közszolgáltatások Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás 1-4. Általános iskolai oktatás 5-8. Alapfokú művészetoktatás Helyben Más településen, éspedig... (km) KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Helyben, más településről kijáró szakember(ek). A szolgáltatás ellátatlan KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés Budapest (30km) GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK Családok átmeneti otthona 10

2.1.5.1. Közoktatási intézményi feladatok A közoktatási intézményi feladatok ellátása helyben történik. Isaszeg Város Önkormányzata két általános iskolát, két óvodát tart fenn kötelező önkormányzati feladatként, nem kötelező feladatként az alapfokú művészeti oktatást és a nem integrálható, sajátos nevelési igényű tanulók oktatását felvállaló tagozatot működtet. Intézmény megnevezése Település Cím Funkció Hétszínvirág Óvoda Isaszeg Madách u. 11. óvodai nevelés Bóbita Óvoda Isaszeg Vadász u. 2. óvodai nevelés Damjanich János Általános Iskola Isaszeg Madách Imre u. 1. Klapka György Általános Iskola és AMI Isaszeg Kossuth Lajos utca 85. általános iskolai oktatás, gyógypedagógiai oktatás általános iskolai oktatás, művészetoktatás 2.1.5.2. Pedagógiai szakszolgálati feladatok Gyógypedagógiai tanácsadás A Damjanich János Általános Iskola gyógypedagógiai tanácsadást biztosít heti egy alkalommal a településen lakó, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek szüleinek. Korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés, fejlesztőiskola A péceli székhelyű Egymást Segítő Egyesület (ESE) Isaszeg területén is működik, itt található Alemany Erzsébet Segítő Házuk. Az egyesület szervezésében igénybe vehetnek az érdeklődő szülők saját kezdeményezésre szolgáltatásokat. Az intézményben folyó fejlesztő munka három korcsoportban segíti a fogyatékkal élő és megkésett fejlődésmenetű gyermekeket. A korai fejlesztés a 0-5 éves gyermekeknek gyógypedagógiai tanácsadást, és sérülés-specifikus módszerű fejlesztést nyújt. A fejlesztő felkészítés az 5-6 éves korúaknál alapozza meg a későbbiekben fejlesztőiskolába, vagy integrált oktatásba kerülés előtt a gyermekeket. A fejlesztőiskola a 6-18, ill. 23 éves korú gyermekek és fiatalok számára biztosítja a megfelelő speciális képzést a Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye szerint. Nevelési tanácsadás, fejlesztő felkészítés Gödöllő Kistérség Önkormányzatainak Kistérségi Társulása által létrehozott Egységes Pedagógiai Szakszolgálat útján történik a nevelési tanácsadói munka ellátása. A szakszolgálati feladatokat az intézmény a város két óvodájában és két iskolájában is ellátja. Pszichológus, logopédusok, gyógypedagógusok végzik a vizsgálatokat, biztosítják a rászoruló gyermekek fejlesztését, ellátását. Megállapodás szerint biztosítja az önkormányzat az intézményenként megállapított órák pénzügyi fedezetét. Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás a településen nem működik, azon tanulók számára, akiknek szülei igénylik, az intézmények segítik Budapestre, pályaválasztási tanácsadásra történő eljutást. Az általános iskolák helyben, meghívott szakemberek segítségével kiscsoportos foglalkozások és Pályaválasztási börze megszervezésével hatékony pályaorientációs munkát végeznek. 11

Gyógytestnevelés Mindkét általános iskolában biztosított a gyógytestnevelés az arra rászoruló tanulók számára, a foglakozásokat szakképzett gyógytestnevelő tartja. 2.1.5.3. Gyermekjóléti alapellátások Gyermekjóléti Szolgálat A szolgálat alapfeladata gyermekjóléti szolgáltatást nyújtani a településen élő 0-18 éves korosztály számára. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermekek érdekeit védő speciális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermekek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családból kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjóléti szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos feladatok: észlelő- és jelzőrendszer működtetése; a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása, és ezek megoldására javaslat készítése; a gyermekkel és családjával végzett családgondozás, melynek célja a gyermek problémáinak rendezése és a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása, megoldásuk elősegítése; segítségnyújtás a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek(ek) közötti kapcsolat helyreállításához; egészségügyi- és szociális ellátás valamint hatósági beavatkozás kezdeményezése; a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése; a szociális kompetenciát fejlesztő foglalkozások tartása erőszak megelőzés céljából mindkét iskolában, valamint szabadidős programok a kriminalizálódás megelőzése és a szociális készségfejlesztés érdekében szociálpedagógus és szociális munkás szakemberek közreműködésével; javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására; családi konfliktusok megoldásának elősegítésére, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás problémái esetében; utógondozás biztosítása s gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez. A Gyermekjóléti Szolgálat további szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat is ellát: tájékozódás, tájékoztatás a támogatásokról, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése; szociális válsághelyzetben lévő várandós anyák támogatása, segítése; hivatalos ügyek intézésének segítése; megelőzést célzó tanácsadás, illetve az ezekhez való hozzájutás megszervezése. A Gyermekjóléti Szolgálat folyamatos kapcsolatban áll az észlelő- és jelzőrendszer tagjaival, különösen az iskolákkal, óvodákkal, a védőnőkkel, a gyámhatósággal, a rendőrséggel és a Családsegítő Szolgálattal. Bölcsődei ellátás A város által működtetett bölcsőde az Aprók Falva Bölcsőde (Isaszeg, Móricz Zsigmond utca 14.). 12

Családi napközi Családi napközi és a házi gyermekfelügyelet a településen ellátatlan. Családi napközi indítására történt kezdeményezés 2009-ben, de nem volt rá igény. Napközi Mindkét általános iskolában működik az alsó tagozaton napközi, a felső tagozaton tanulószoba, ezt minden tanuló igénybe veheti. Családok átmeneti otthona Ez a gyermekjóléti szakellátás megoldatlan kérdés. Az egyes közszolgáltatások biztosítottsága, fejlesztése a településen a települési esélyegyenlőségi terv megvalósítása során beavatkozást igényel. 13

2.2. Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek iskoláztatásának és óvodáztatásának feltételei Feladatellátási hely megnevezése Címe Funkció Főállású pedagógusok létszáma Gyermekek, tanulók száma HH gyermekek, tanulók száma HH gyermekek, tanulók % HHH gyermekek, tanulók száma HHH gyermekek, tanulók % SNI gyermekek, tanulók száma SNI gyermekek, tanulók % Hétszínvirág Óvoda Madách u. 11. óvodai nevelés 16 225 53 23,56% 14 6,22% 2 0,89% Bóbita Óvoda Vadász u. 2. óvodai nevelés 10 122 25 20,49% 6 4,92% 2 1,64% Damjanich János Általános Iskola Madách Imre u. 1. általános iskolai oktatás 29 332 159 47,89 % 78 23,49% 14 4,21% Damjanich János Általános Iskola, SNI tagozat Madách Imre u. 1. gyógypedagógiai oktatás 5 31 24 77,41% 23 74,19% 31 100% Klapka György Általános Iskola és AMI Kossuth Lajos utca 85. általános iskolai oktatás 37 474 105 22,15% 43 9,07% 2 0,74% 14

2.2.1. Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodai ellátottsága Az óvodai ellátás jellemzői Főállású pedagógusok száma: 16 Az intézménybe járó óvodás gyermekek száma 225 Hátrányos helyzetű (HH)* óvodás gyermekek száma: Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH)* óvodás gyermekek száma: Más településről bejáró óvodások száma: HÉTSZÍNVIRÁG ÓVODA 53 HH óvodás gyermekek aránya 23,56% 14 HHH óvodás gyermekek aránya 6,22% Más településről bejáró óvodások aránya Főállású pedagógusok száma: 10 Az intézménybe járó óvodás gyermekek száma 122 Hátrányos helyzetű (HH)* óvodás gyermekek száma: Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) óvodás gyermekek száma: Más településről bejáró óvodások száma: 4 BÓBITA ÓVODA 25 HH óvodás gyermekek aránya 20,49% 6 HHH óvodás gyermekek aránya 4,92% Más településről bejáró óvodások aránya 3,28% A település két óvodájában 13 óvodai csoportba összesen 347 gyerek jár. Minden hátrányos helyzetű gyerek teljes körű óvodáztatásban részesül. Egyetlen hátrányos helyzetű, óvodás korosztályba tartozó gyerek felvételi kérelme sem lett elutasítva, ez azonban közel sem jelenti azt, hogy minden óvodáskorú gyermek óvodába jár. Az óvodás korosztályba tartozó, óvodába nem járó gyerekek számának becslése összetett feladat. Idetartoznak azok a gyermekek, akik nem az isaszegi óvodákba járnak, egyáltalán nem járnak óvodába, vagy időlegesen külföldön élnek szüleikkel, esetleg betegségük folytán nem vihetők közösségbe. Az óvodaköteles gyermekek számának felmérése évente a beiratkozáskor és a nevelési év indításakor rendszeresen megtörténik a fenntartó részéről. Jellemzően az óvodába be nem íratott gyerekek nagy részét az elsősorban a helyi cigány közösséghez tartozó szülők be sem kívánják íratni az óvodába. Ennek oka elsősorban a hagyományőrző cigány közösség eltérő gyereknevelési szokásaiban és normáiban rejlik. A kötelező óvodába járás előtt a Segítőkéz Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, a Védőnői Hálózat és az óvodák munkatársai együttműködésben keresik fel a cigány családokat. Az utóbbi években bevonják ebbe a tevékenységbe a Roma Nemzetiségi Önkormányzatot is. Az óvodába be nem járó óvodáskorúak számának pontos feltérképezése az intézményhálózat fejlesztése szempontjából fontos adat. A Közoktatási törvény 132. (6) bekezdése szerinti, 2014-től érvényes 3 éves kortól történő kötelező felvételre vonatkozó kötelezettség, és az óvodák jelenlegi kihasználtsági mutatói egyértelművé teszik az óvodai férőhelyek bővítését az önkormányzat számára. Beavatkozást igényel! 15

A csoportba sorolás gyakorlata az óvodákban Csoport HÉTSZÍNVIRÁG ÓVODA csoportbeosztása Összesen HH HH % HHH HHH % SNI SNI % Margaréta 27 7 25,93% 4 14,81% 1 3,70% Gerbera 28 5 17,86% 1 3,57% - - Napraforgó 29 4 13,79% 2 6,90% - Gyöngyvirág 30 6 20,00% 2 6,67% - - Tulipán 26 7 26,92% 1 3,85% - - Jázmin 27 8 29,63% - - Lenvirág 28 9 32,14% 3 10,71% 1 3,57% Tündérrózsa 30 7 23,33% 1 3,33% - - Csoport BÓBITA ÓVODA csoportbeosztása Összesen HH HH % HHH HHH % SNI SNI % Süni csoport vegyes 25 8 32,00% 2 8,00% 1 4,00% Micimackó csoport vegyes 25 5 20,00% Dumbó csoport vegyes 22 7 31,82% 2 9,09% Mókus csoport vegyes 25 3 12,00% 2 8,00% 1 4,00% Csipetcsapat csoport vegyes 25 2 8,00% A csoportba sorolás gyakorlata az óvodákban szegregációs mechanizmust nem mutat, beavatkozást nem igényel. 2.2.2. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek iskolai ellátása Általános iskolai ellátás jellemző adatai Az intézménybe járó gyermekek vagy tanulók száma: 363 Damjanich János Általános Iskola ebből SNI tagozatra járók száma 31 Magántanulók száma: HH tanulók száma HHH tanulók száma normál tagozat 8 Az intézményegységbe járó 2,4 % SNI tagozat 3 magántanulók aránya 9,6% normál tagozat 159 47,89 % HH tanulók aránya SNI tagozat 24 77,41% normál tagozat 78 23,49% HHH tanulók aránya SNI tagozat 23 74,19% 16

Más település(ek)ről bejáró általános iskolás tanulók száma: 12 Más település(ek)ről bejáró általános iskolai tanulók aránya 3,31% ebből Hátrányos helyzetűek (HH)* 5 Halmozottan hátrányos helyzetűek (HHH) 3 Más település(ek)ről bejáró HH általános iskolai tanulók aránya Más település(ek)ről bejáró HHH általános iskolai tanulók aránya 1,38% 0,83% A tagintézménybe járó gyermekek vagy tanulók száma: 474 Klapka György Általános Iskola és AMI Magántanulók száma: 5 A tagintézménybe járó magántanulók aránya 1,05% HH tanulók száma 105 HH tanulók aránya 22,15% HHH tanulók száma 43 HHH tanulók aránya 9,07% Más település(ek)ről bejáró általános iskolás tanulók száma: 14 Más település(ek)ről bejáró általános iskolai tanulók aránya 2,9 % ebből Hátrányos helyzetűek (HH)* 0 Halmozottan hátrányos helyzetűek (HHH) 0 Más település(ek)ről bejáró HH általános iskolai tanulók aránya Más település(ek)ről bejáró HHH általános iskolai tanulók aránya 0,00% 0,00% A felülvizsgálat során megállapítható, hogy a település előző, 2007-ben készült Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervének elkészítése óta az önkormányzat erőfeszítései ellenére sem sikerült a szegregáció kérdését teljes mértékben megoldani. Az intézmények és a fenntartó is a saját lehetőségeikhez mérten mindent megtesznek a hátrányok kiegyenlítéséért, a mindenki számára elérhető minőségi oktatás biztosításáért. A körzethatárok felülvizsgálata 2007-ben és 2008-ban megtörtént. Gondos előkészület után és a fenntartó megalapozott döntése alapján az Isaszeg Város 65/2007. (III. 22.) számú, továbbá 79/2008. (III. 25.) képviselőtestületi határozata alapján módosultak az iskolai körzethatárok. Az önkormányzat a 10/2007. (III. 23.) számú rendeletében szabályozta az óvodákba és általános iskolákba történő beiratkozás szabályait. A fenntartónak elsődleges ráhatása a szegregálódás megakadályozására a beiskolázás pillanatában van. A bejövő osztályok kialakításánál a szegregáció-mentességet minden esetben figyelembe veszik az azonos oktatási típusok esetében. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai elhelyezését nehezíti a gyermekek lakóhelyének és a szülők szabad iskolaválasztásának figyelembe vétele. A kérdéskör komplexitását jelzi, hogy a beiratkozásoknál a szülők egy része kifejezetten kérte, hogy gyermekeik abba az iskolába járhassanak, ahová a testvéreik, unokatestvéreik! Mivel jelenleg szabad iskolaválasztás van, a szülők kéréseit kötelesek az intézményvezetők figyelembe venni. Mindez ellehetetleníti a város két általános iskolája közti halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának kiegyenlítését. 17

Mindkét iskola a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók hátránykompenzációjának érdekében működteti az IPR rendszert, állami támogatásra azonban nem jogosultak a nem megfelelő létszámarányok miatt. Beavatkozást, átgondolást igényel! 18

Csoportba sorolás gyakorlata az iskolákban Osztály neve Damjanich János Általános Iskola gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban Összesen HH HH % HHH HHH % SNI SNI % Osztályszervezés módja Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás Gyógypedagógiai tagozat 1.a 23 10 43,48% 3 13,04% 0 0 x 1.b 22 7 31,82% 4 18,18% 1 4,55% x x 2.a 23 15 65,22% 9 39,13% 0 0 x 2.b 16 10 62,50% 6 37,50% 0 0 x x 3.a 27 12 44,44% 1 3,70% 0 0 x 3.b 16 11 68,75% 9 56,25% 1 6,25% x x 4.a 26 13 50,00% 2 7,69% 1 3,85% x 4.b 11 7 63,64% 5 45,45% 1 9,09% x x 5.a 29 12 41,38% 3 10,34% 1 3,45% x 5.b 19 18 94,74% 18 94,74% 1 5,26% x 6.a 24 4 16,67% 0 0 0 0 x 6.b 15 12 80,00% 5 33,33% 1 6,67% x 7.a 32 11 34,38% 7 21,88% 5 15,63% x 8.a 23 11 47,83% 4 17,39% 1 4,35% x 8.b 26 6 23,08% 2 7,69% 1 3,85% x 1-2-3-4 SNI csoport 5-6. SNI csoport 7-8 SNI csoport 11 8 72,73% 7 63,64% 11 100% x 10 7 70,00% 7 70,00% 10 100% x 10 9 90,00% 9 90,00% 10 100% x 19

Osztály neve Klapka György Általános Iskola és AMI, Tóth Árpád utcai telephely gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban Összesen HH HH % HHH HHH % SNI SNI % Osztályszervezés módja Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás 1.a 25 5 20,00% 1 4,00% 0 x 1.b 24 6 25,00% 2 8,33% 0 x 1.c 18 6 33,33% 2 11,11% 0 x 2.a 22 4 18,18% 3 13,64% 0 x 2.b 19 10 52,63% 4 21,05% 0 x 2.c 15 7 46,67% 1 6,67% 0 x 3.a 27 4 14,81% 3 11,11% 0 x 3.b 24 8 33,33% 5 20,83% 0 x 4.a 29 3 10,34% 0 0,00% 0 x Gyógypedagógiai tagozat Osztály neve Klapka György Általános Iskola és AMI, Kossuth u., székhely gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban Összesen HH HH% HHH HHH% SNI SNI % Osztályszervezés módja Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás 4.b 27 5 18,52% 1 3,70% 0 0,00% x 5.a 29 4 13,79% 3 10,34% 0 0,00% x 5.b 28 7 25,00% 2 7,14% 0 0,00% x 6.a 23 4 17,39% 0 0,00% 0 0,00% x 6.b 21 2 9,52% 2 9,52% 0 0,00% x 6.c 21 6 28,57% 3 14,29% 0 0,00% x 7.a 27 3 11,11% 0 0,00% 1 3,70% x 7.b 16 5 31,25% 5 31,25% 0 0,00% x 7.c 19 7 36,84% 3 15,79% 0 0,00% x 8.a 27 4 14,81% 3 11,11% 0 0,00% x 8.b 30 5 16,67% 2 6,67% 1 3,33% x Gyógypedagógiai tagozat 20

2.3. Sajátos nevelési igényű gyerekek helyzete Főállású pedagógusok száma: 16 Az intézménybe járó óvodás gyermekek száma ebből Sajátos nevelési igényű (SNI) óvodás gyermekek 225 integráltan 2 gyógypedagógiai csoportban HÉTSZÍNVIRÁG ÓVODA 2 SNI óvodás gyermekek aránya 0,89% Integráltan oktatott SNI gyermekek aránya óvodás Gyógypedagógiai csoportban oktatott SNI óvodás gyermekek aránya 0,89% Főállású pedagógusok száma: 10 Az intézménybe járó óvodás gyermekek száma ebből Sajátos nevelési igényű (SNI) óvodás gyermekek 122 integráltan 2 gyógypedagógiai csoportban BÓBITA ÓVODA 2 SNI óvodás gyermekek aránya 1,64% Integráltan oktatott SNI óvodás gyermekek aránya Gyógypedagógiai csoportban oktatott SNI óvodás gyermekek aránya 1,64% Az óvodába járó SNI gyermekek ellátása megoldott, az óvodapedagógusok felkészültek az integráltan nevelhető gyermekek fogadására. 21

Damjanich János Általános Iskola Sajátos nevelési igényű gyermekek vagy tanulók száma 45 ebből integráltan 14 gyógypedagógiai csoportban vagy tagozaton a HH gyermekek vagy tanulók száma: 31 SNI gyermekek vagy tanulók aránya Integráltan oktatott SNI tanulók aránya Gyógypedagógiai csoportban vagy tagozaton tanulók aránya 12,40% 3,86% 8,54% 33 HH SNI tanulók aránya 9,09% Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Sajátos nevelési igényű gyermekek vagy tanulók száma 2 ebből integráltan 2 gyógypedagógiai csoportban vagy tagozaton a HH gyermekek vagy tanulók száma: SNI gyermekek vagy tanulók aránya Integráltan oktatott SNI tanulók aránya Gyógyped. csoportban tanulók aránya HH SNI taulók aránya 0,74% 0,74% A Damjanich János Általános Iskola az SNI tanulók tekintetében települési beiskolázású, már 1955 óta fogadja a különleges bánásmódot igénylő, a többiekkel együtt nem nevelhető gyermekeket. Az intézményben három gyógypedagógiai (és egy napközis) csoport működik azok számára, akiket a Pest Megyei 1. számú Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság integrált oktatásra nem talált alkalmasnak. A város mindét általános iskolájában integrált nevelési program keretében SNI habilitációs tevékenység is zajlik, amelyet az integrált SNI tanulók pedagógusai számára működtetett mentori hálózat segít, amelyet a Damjanich János Általános Iskola gyógypedagógiai tagozatának pedagógusai koordinálnak. A pedagógusok folyamatosan végeznek olyan továbbképzéseket, amelyek segítik őket az eredményes integráló oktatásban. Osztálylétszámaik lehetővé teszik több integrált gyermek felvállalását. Az esélyegyenlőségi terv megvalósítása során az SNI tanulók helyzete beavatkozást nem igényel. 22

2.4. Minőségi oktatás- egyenlő hozzáférés 2.4.1. Évfolyamismétlők száma 2011/12 összlétszámon belül: Évfolyamismétlők száma (fő) HHtanulók körében HH tanulók aránya (%) HHHtanulók körében HHH tanulók aránya (%) Klapka György Általános Iskola és AMI 1 0 0 0 0 Damjanich János Általános Iskola 8 5 2,7 3 2 A Damjanich János Általános Iskolában mind a 8 évfolyamismétlő tanuló az SNI tagozatra jár. 2.4.2. Magántanulók száma 2011/12 összlétszámon belül: Magántanulók száma (fő) HHtanulók körében HH tanulók aránya (%) HHHtanulók körében HHH tanulók aránya (%) Klapka György Általános Iskola és AMI 5 0 0 0 0 Damjanich János Általános Iskola 11 4 2,1 3 2 2.4.3. Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók száma 2011/12 Klapka György Általános Iskola és AMI Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók száma összlétszámon belül: HHtanulók körében HH tanulók aránya (%) HHHtanulók körében HHH tanulók aránya (%) 0 0 0 0 0 Damjanich János Általános Iskola 6 6 3,2 4 4 A Damjanich János Általános Iskolában mind a 6 tanuló az SNI tagozatra jár. 23

2.4.4. Továbbtanulási mutatók KLAPKA GYÖRGY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS AMI Gimnázium % Szakközépiskola % Szakiskola % Speciális szakiskola % Nem tanul tovább % 2009/2010 Összlétszám 24 53 23 0 0 HHH arány 0 0 50 0 0 2010/2011 Összlétszám 43 48 9 0 0 HHH arány 3 6 0 0 0 DAMJANICH JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA Gimnázium % Szakközépiskola % Szakiskola % Speciális szakiskola % Nem tanul tovább % 2009/2010 Összlétszám 17 35 28 17 0 HHH arány 20 30 50 0 2010/2011 Összlétszám 16 36 32 16 0 HHH arány 13 26 61 0 Az oktatás hatékonyságát tekintve a két általános iskola között nem tapasztalható jelentős eltérés, az utóbbi három tanévben mindkét intézményben valamennyi 8. osztályt befejezett tanuló tovább tanult. Különösen nagy eredmény ez a gyógypedagógiai tagozat esetében, ahonnét a gyermekek nagy része szakiskolában és speciális szakiskolában tanul tovább. Az egyes intézménytípusokban továbbtanulók arányában jelentős eltérés mutatkozik a halmozottan hátrányos helyzetű és a nem halmozottan hátrányos helyzetű végzősök között. Törekedni kell, hogy minél több gyermek tanuljon tovább érettségit adó iskolákban. A Damjanich János Általános Iskolában az évfolyamismétlők, a magántanulók és a 250 óránál többet hiányzók száma leginkább az SNI felső tagozatos évfolyamokat érinti, ezen belül is jellemzően a roma származású tanulóknál fordul elő, melynek okai a cigány hagyományokban gyökereznek. Természetesen az intézmény mindent megtesz a lemorzsolódás csökkentése érdekében. Beavatkozást igényel! 24

2.4.5. Kompetenciamérési eredmények Damjanich János Általános Iskola kompetenciamérési eredményei 2010 25

Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény kompetenciamérési eredményei 2010 Az intézmények közötti eltérés az oktatás hatékonyságában nem igényel beavatkozást a települési esélyegyenlőségi terv megvalósítása során. 26

2.5. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatása feltételei 2.5.1. Humán erőforrás Isaszeg város közoktatási intézményeinek szakember-ellátottsága megfelelő. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, a többi tanulóhoz hasonlóan, megfelelő végzettséggel rendelkező, felkészült tanárok oktatják. A szakos ellátottság a két iskola valamennyi tanulócsoportjában 100 %-ban biztosított. A TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében a Közoktatási Intézmények Átfogó Fejlesztése Isaszegen című projekt megvalósításában a település mind a 4 közoktatási intézménye részt vett. A pályázat célja többek között az oktatás módszertanának és eszközeinek korszerűsítése és megújítása. Az intézmények pedagógusai módszertani kultúrájuk fejlesztése céljából számos továbbképzésen vettek részt az elmúlt években. 2.5.2. Korszerű pedagógiai módszerek alkalmazása Mindkét iskola alkalmaz korszerű oktatási módszereket, a tantestületek nyomon követik a megújuló pedagógiai irányzatokat. Legjobban a továbbképzések alakulása tükrözi a korszerű pedagógiai módszerek elsajátítását és alkalmazását az iskolák munkájában. Damjanich János Általános Iskola Módszertani terület Alsó tagozaton (fő) Felső tagozaton (fő) Gyógypedagógia tagozaton (fő) Hatékony tanuló-megismerési technikák 0 1 0 Integrációra érzékenyítő továbbképzési program 13 15 6 Tanulás tanítása 0 2 0 Projektpedagógia, epochális oktatás 2 13 1 Az infokommunikációs technológia alapú konstruktív tanítás-tanulási módszerek alkalmazása a szaktárgyi oktatásban Professzionális tanári kommunikáció integráló iskolai környezetben 4 10 1 0 1 0 Változáskezelési tréning jellegű továbbképzés 0 2 1 Tanulói differenciálás heterogén csoportban 2 3 0 A kooperatív tanulás a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére 13 15 6 A kooperatív módszertanra épülő együttműködés 1 2 0 A kompetencia alapú programcsomagok alkalmazása szociális, életviteli és környezeti programcsomag az 1-6. évfolyam számára A kompetencia alapú programcsomagok alkalmazása matematika programcsomag az 5-8. évfolyam számára A kompetencia alapú programcsomagok alkalmazása idegen nyelvi (angol német) programcsomagok az 1-6. évfolyamon 0 3 0 1 0 0 0 2 0 27

Módszertani terület A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása szövegértés-szövegalkotás programcsomag az 5-8. évfolyamon Alsó tagozaton (fő) Felső tagozaton (fő) Gyógypedagógia tagozaton (fő) 1 4 0 Mérés-értékelés 0 2 0 A tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazására való felkészítés a kompetencia alapú oktatást szolgáló pedagógiai elvek, módszertani és tanulásszervezési eljárások megismertetése Együttnevelés az inkluzív, befogadó pedagógia elmélete és gyakorlata Az infokommunikációs technológia alapú konstruktív tanítás-tanulási módszerek alkalmazása a szaktárgyi oktatásban 4 5 3 13 12 0 9 2 3 A tanulás tanítása, tanítás tanulása 13 10 6 Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Módszertani terület Alsó tagozaton (fő) Felső tagozaton (fő) Hatékony együttnevelés az iskolában IPR képzés 18 19 Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés 1 5 Kooperatív tanulás 2 2 Projektpedagógia 6 7 Drámapedagógia 0 0 Interaktív táblahasználat 4 5 Mérés-értékelés 2 2 Együttnevelés befogadó pedagógia elmélete és gyakorlata 0 2 Kooperatív módszertanra épülő együttműködés 18 19 Idegen nyelvi kompetencia programcsomag 0 1 Matematikai kompetencia programcsomag 3 0 Magyar nyelvi kompetencia programcsomag 2 0 Szociális, életviteli kompetencia programcsomag 1 0 IKT 8 7 Óvoda-iskola átmenet 2 0 IPR light 18 19 Professzionális tanári kommunikáció 18 19 Változáskezelési tréning 1 4 28

2.6. Infrastrukturális feltételek Az önkormányzat saját forrásból megvalósította a Hétszínvirág Óvodában az óvoda fejlesztésének 1. ütemét. A csoportszobák állapota és felszereltsége jelenleg megfelel a korszerű óvodai nevelés követelményeinek, de az épület nem rendelkezik kiszolgálóhelyiségekkel. A pedagógiai munka előkészítéséhez, a szakmai munka megfelelő színvonalának és az óvodapedagógusok munkakörülményeinek biztosításához ezek a helyiségek nélkülözhetetlenek, épp ezért lenne szükség a további munkálatokra. Az épület nem rendelkezik kiszolgálóhelyiségekkel, az SNI és a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztéséhez szükséges helyiségekkel, tornaszobával, gyermekmosdókkal és wc-helyiségekkel, öltözőkkel, elkülönítő és orvosi szobákkal. /A fejlesztés egy, csak az udvarról megközelíthető szertárhelyiségben történik./ A Bóbita Óvoda helyiségei kielégítő állapotban vannak, szükségessé vált az épület teljes felújítása. Az épület részben rendelkezik kiszolgálóhelyiségekkel. Hiányzó épületrészek: SNI és a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztéséhez szükséges fejlesztő szoba, tornaszoba, gyermekmosdó, öltözők, elkülönítő és orvosi szoba. A gyermeklétszám folyamatos emelkedése indokolttá teszi az óvodabővítés koncepcióját. Óvodai fejlesztések szükségessége A Hétszínvirág Óvoda jelenleg 115%-os kihasználtsággal működik. Az átlagos csoportlétszám 28,9 fő. A Bóbita Óvoda jelenleg 100%-os kihasználtsággal működik. Az átlagos csoportlétszám 25 fő. Az óvodák felvételt biztosító körzetében, a település demográfiai adatival megegyezően folyamatosan növekszik az óvodaköteles gyermekek száma A jelenlegi kihasználtságot, az átlag csoportlétszámot és a demográfiai adatokat elemezve, továbbá a Közoktatási törvény 132. (6) bekezdése szerinti, 2014-től érvényes 3 éves kortól történő kötelező felvételre vonatkozó kötelezettséget figyelembe véve az önkormányzat a kötelező feladatellátását jelenlegi intézményhálózatával a jövőben nem tudja teljesíteni. A csoportszám növelése indokolt. A csoportszám növelése természetesen infrastrukturális feltételekkel (új csoportszobák kialakításával) jár. A helyi adottságokat figyelembe véve, a megoldás a Bóbita Óvoda 2 óvodai csoporttal történő bővítése. Indokai: A védőnői adatszolgáltatás alapján 2012-ben 39 fő lesz a Bóbita Óvoda felvételt biztosító körzetében az óvodaköteles gyermekek száma. A következő nevelési évtől kezdve a kihasználtság meghaladja a 104%- ot, 2014-ben a hároméves gyermekek száma 56 fő lesz. Ez alapján a kihasználtság 2014-ben körülbelül 140%-ra emelkedne, amely nem felel meg a törvényi előírásoknak. A fentiek átgondolása indokolttá teszi az intézmény 2 csoportszobával és 1 tornaszobával történő bővítését. A hiányzó helyiségek egy része a tornaszobában kerülne kialakításra, az itt működő csoport új csoportszobába történő áthelyezésével. A két óvoda eszközellátottsága megfelelő, és kiegyenlítettnek tekinthető, a TÁMOP 3.1.4. projekt keretében megvalósuló eszközbeszerzések hozzájárultak a kompetenciaalapú oktatás eszközigényének kialakításához. Az általános iskolák infrastrukturális jellemzői: 29

A Damjanich János Általános Iskola egyik 100 éves épületében a tanulók egészségre ártalmas, balesetveszélyes körülmények között tanultak 2009-ig. Azonban az Önkormányzat a Regionális Operatív Program keretében 247 millió forint támogatást nyert felújításra. Így a régi, nem oktatási célra épült, rossz körülményeket biztosító SNI tagozat épülete megszűnt szaktanteremként működni. A gyermekek bekerültek a korszerű igényeket kielégítő főépületbe. Mára már csak az ebédlő megfelelő kialakítása várat magára. A Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény alsó tagozatos tanulói jelenleg nem tudnak a tanterv előírásainak megfelelő testnevelés oktatásban részt venni, mivel csak egy kisméretű, nem megfelelően felszerelt tornaszoba van az iskola alsó tagozatának épületében. Ennek a hiánynak orvoslására az önkormányzat a korszerű követelményeknek megfelelő tornaterem építését tervezi. Beavatkozást igényel. 2.7. Fenntartói hozzájárulásból történő részesedés Az önkormányzat, mint fenntartó gyermekenként, illetve tanulónként azonos nagyságú támogatásban részesíti a két óvodát, illetve általános iskolát. A fenntartói támogatások egyéb formái tekintetében az önkormányzat igyekszik kompenzálni a közoktatási intézmények között fennálló különbségeket. A Damjanich János Általános Iskola a beiskolázási körzetek figyelembevétele miatt működtet kisebb létszámú osztályokat is. Az iskola pedagógusai magasabb óraszámmal gazdálkodhatnak, melyet főként fejlesztésre, felzárkóztatásra fordítanak. Ezen felül a Damjanich János Általános Iskola rendelkezik az oktató-nevelő munkát segítő gyógypedagógiai asszisztensekkel. A fenntartó önkormányzat a Gödöllői Kistérségi Társulás Egységes Pedagógiai Szakszolgálatának biztosítja a saját költségvetéséből azt az összeget, amely fedezetet jelent az óvodáiban és iskoláiban az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei által megállapodás szerint megtartott órákra. A fenntartó mindent megtesz azért, hogy a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférést minden gyermek számára egyformán biztosítsa. Az intézmények rendelkeznek könyvtárral, mindenki számára biztosítják az informatika alapjainak elsajátítását, minden általános iskolai tanuló nyelvoktatásban részesül. A szabadidő hatékony eltöltése érdekében nagyon sok sport- és kulturális tevékenységet kínálnak az intézmények. 2.8. Kapcsolat társadalmi szervezetekkel A Roma Nemzetiségi Önkormányzatnak együttműködési szerződése van a település valamennyi oktatási intézményével, és a Segítőkéz Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, amely segíti őket a pályázatok felkutatásában és elkészítésében. Részt vettek a települési esélyegyenlőségi terv elkészítésében és komoly szerepet vállalnak annak megvalósításában. Kiváló az együttműködés az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal és szintén szakmai kapcsolatot tartanak fenn az oktatási intézmények a településen működő Egymást Segítő Egyesülettel. 30

2.9. Az önkormányzat 2007-ben elfogadott intézkedési tervének felülvizsgálata Beavatkozás Megvalósult Nem valósult meg Részben valósult meg Nem aktuális Pedagógiai szakszolgálat létrehozása és működtetése a Gödöllői kistérség összefogásában Gyógypedagógiai tanácsadás kialakítása a Damjanich János Általános Iskola gyógypedagógusainak közreműködésével A népesség-nyilvántartás évenként történő ellenőrzése, az óvodáskorúak teljes körű nyilvántartása érdekében Az óvodáskorú, nem óvodába járó gyerekek felkutatása A Roma Nemzetiségi Önkormányzat meggyőző kampányt szervez a cigány szülők körében, akik vonakodnak a gyerekeiket óvodába adni Az óvodák által meghirdetett álláshelyek betöltésénél preferálják a roma jelentkezőket A magántanulók számára tartott délutáni foglalkozások alatt a gyermekes anyák számára gyermekfelügyelet biztosítása az iskolában Egyházi óvoda létrehozása önkormányzati közreműködéssel A hátrányos helyzetűek és halmozottan hátrányos helyzetűek valós arányának megállapítása az érvényben levő szabályozás alapján Tanulmány készíttetése szakértőkkel, a körzethatárok módosításának előkészítésére Esélyegyenlőségi tréning tartása a település döntéshozói és pedagógusai számára Beiskolázási körzethatárok felülvizsgálata Az SNI kóddal rendelkező tanulók független külső szakértővel történő felülvizsgálata TÁMOP-támogatásból Az SNI tagozat elhelyezésének megváltoztatása Hétszínvirág Óvodában a bővítés 2. lépcsőjének megvalósítása A tanulók elhelyezési feltételeinek javítása a Damjanich János Általános Iskolában Természettudományi szaktanterem kialakítása a Damjanich János Általános Iskolában Tornaterem építése a Klapka György Általános Iskolában Nyelvi laboratórium létrehozása a Klapka György Általános Iskolában alapítványi támogatással Az SNI tagozatos tanulók IKT-eszközökhöz való hozzáférésének 31