Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2013. november 19. partnerségi rendezvény
I. Európai Szociális Alapból tervezett foglalkoztatási és képzési intézkedések szabályozási keretei 2
Európa 2020 stratégia számszerű célkitűzéseinek teljesítése EU 2020 célkitűzések: a 20 64 évesek legalább 75 % ának munkahellyel kell rendelkeznie; az EU GDP jének 3 % át a K+F re kell fordítani; energia/klíma: ÜHG gázok kibocsátásának 20% os csökkentése; Energiahatékonyság 20% os növelése; Megújuló energia részarányának 20% os növelése. Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, az ifjabb generáció 40 % a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel; 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát. Hazai célkitűzések a Nemzeti Reform Programban (NRP): Foglalkoztatási ráta 75% (20 64 korosztály) K+F ráfordítások a GDP 1,8% ra nőnek Szegénységben élők száma 450 000 fővel csökken Korai iskolaelhagyók aránya 10% ra csökken 30 34 éves korosztályban a felsőfokú végzettségűek aránya 30,3 Megújuló energiaforrások aránya 16,4% ra nő Energiahatékonyság 10% kal nő ÜHG kibocsátás 2005 höz képest legfeljebb 10% kal nő 3
GINOP 5. tematikus célkitűzések Uniós források felhasználási területe: EU 2020 célokból levezethető, uniós jogszabálytervezetben rögzített 11 tematikus célkitűzések közül: A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása (8.) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem (9.) Beruházások az oktatás, a készségfejlesztés és az egész életen át tartó tanulás terén (10.) 4
GINOP 5. beruházási prioritások Munkaerő piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára A nem dolgozó és nem tanuló fiatalok fenntartható munkaerő piaci integrációja Az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő piaci igényekhez való jobb igazítása A munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez A szociális gazdaság és társadalmi vállalkozások ösztönzése 5
Foglalkoztatáspolitikai intézkedések helye az Operatív programokban GINOP 5. prioritás (ESZA) foglalkoztatási és képzési intézkedések GINOP 6. prioritás (ERFA) szociális gazdasághoz kapcsolódó pénzügyi eszközök VEKOP 7. prioritás foglalkoztatási és képzési intézkedések a KMR területén szűkülő források TOP foglalkoztatási képzési együttműködések támogatása, helyi és megyei szintű egyedi beruházásokhoz kapcsolódó foglakoztatási és képzési támogatások támogatása 6
A 2014 2020 közötti időszak foglalkoztatáspolitikai célú fejlesztéseinek megalapozása Munkaerő piaci helyzetkép 7
A munkakínálatot szűkítő demográfiai folyamatok Népesség természetes fogyása + erősödő elvándorlás Korösszetétel megváltozása (öregedés, aktív korúakra jutó eltartási teher növekedése) Csökken a munkavállalási korú népesség, a gazdaságilag aktív népesség öregszik 8
Foglalkoztatási folyamatok 9
Munkanélküliség ezer fő A 15 74 éves munkanélküliek számának alakulása 500,0 445,8 ezer fő 450,0 400,0 350,0 300,0 jan márc febr ápr márc máj ápr jún máj júl jún aug júl szept aug okt szept nov okt dec nov köv. év jan 2008 2009 2010 2011 2012 2013 dec köv. év febr 10
Foglalkoztatási folyamatok 1 EU27 Magyar ország 2012. 2011. Különbség (EU-27- Magyarország) EU27 Magyar ország Különbség (EU-27- Magyarország) % %-pont % %-pont 20-64 évesek 68,5 62,1-6,4 68,6 60,7-7,9 15-24 évesek 32,9 18,6-14,3 33,7 18,3-15,4 25-49 évesek 77,5 74,8-2,7 78,0 73,6-4,4 55-64 évesek 48,9 36,9-12,0 47,4 35,8-11,6 Alapfokú végzettségűek 52,2 37,5-14,7 53,0 36,5-16,5 20-64 évesek 20-64 évesek Középfokú végzettségűek Felsőfokú végzettségűek 69,7 63,6-6,1 69,9 62,1-7,8 81,9 78,7-3,2 82,1 78,4-3,7 Férfiak 74,6 68,1-6,5 75 66,8-8,2 Nők 62,4 56,4-6,0 62,3 54,9-7,4 11
Foglalkoztatási folyamatok 2 Aktivitás növelés (nyugdíjkorhatár emelése, ellátások felülvizsgálata) Munkapiaci rugalmasság (egyszerűsített foglalkoztatás, részmunkaidő, határozott idejű szerződések, új munka törvénykönyve) Aktív eszközök szerepe (benne: közfoglalkoztatás) Célzott rétegprogramok és járulék kedvezmény 12
Főbb munkaerő piaci kihívások Alacsony aktivitás és foglalkoztatás (különösen fiatalok, idősek, alacsonyan képzettek, kisgyermekes nők), foglalkoztathatóság Alacsony munkaerő kereslet Munkabéreket terhelő relatív magas adóék Egyszerre munkaerőhiány és túlkínálat Fiatalok munkanélkülisége, NEET ráta Rugalmas foglalkoztatási formák alacsony elterjedtsége Munka és magánélet összehangolásának nehézségei Egész életen át tartó tanulásban való részvétel alacsony Be nem jelentett munkavégzés számottevő 13
A 2014 2020 közötti időszak foglalkoztatáspolitikai és képzési tervezett intézkedései 14
Munkaerő piaci belépés segítése Intézkedés Célcsoport Kedvezményezettek típusai: 1.1.A munkanélküliek és inaktívak vállalkozóvá válásának támogatása 1.1: munkanélküliek és inaktívak 1.1: NFSZ en keresztül, a tényleges kedvezményezettek a vállalkozóvá váló munkanélküliek és inaktívak. 1.2.Munkaerő piaci belépést elősegítő célzott támogatások 1.3.Hátrányos helyzetű munkanélküliek és inaktívak foglalkoztathatóságának javítása 1.2 1.3: hátrányos helyzetű munkanélküliek és inaktívak 1.2: Nemzeti Foglalkoztatási Alapon (NFA) keresztül a munkáltatók 1.3: Nemzeti Foglalkoztatási Alapon (NFA) keresztül az egyének és az őket foglalkoztató vállalkozások 1.4. Munkaerő piaci szolgáltatások fejlesztése 1.4: NFSZ munkavállalói, álláskeresők, munkáltatók, kkv k 1.4: Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH), munkaügyi központok, NFSZ szel együttműködő szervezetek 15
Aktív munkaerő piaci politikák Cél: foglalkoztathatóság javítása (munkanélküliek és inaktívak), munkaerő kínálat fejlesztése, keresleti oldal kiszolgálása foglalkoztatás növelés, munkanélküliség csökkentés Munkaerő piaci szolgáltatások (tanácsadás, mentorálás) Támogatások foglalkoztatási támogatás (bér és bérköltség támogatás, járulékkedvezmény, önfoglalkoztatóvá válás támogatása, közfoglalkoztatás), képzés, mobilitási támogatás Előzmények 16
Aktív eszközök Helyzetkép Ráfordítás: GDP 0,3 0,6% a, növekvő trend (EU: 0,8%) Összes aktív eszköz: 222,7 Mrd Ft 2012 ben (2009: 135 Mrd Ft) Közfoglalkoztatás nélkül: 90,9 Mrd Ft (2009:76,7 Mrd Ft) Érintett létszám (2012): >550 ezer fő (2010: 405 ezer fő) Közfoglalkoztatás nélkül: 240 ezer fő (2010: 200 ezer fő) 2010 2011 2012 Képzés 63 978 35 605 59 474 Bérjellegű támogatások 109 509 156 858 149 490 Mobilitási támogatás 1 978 1 483 1 284 Vállalkozóvá válás támogatása 8 010 6 880 4 730 Munkahelymegőrzés 5 110 6 725 14 495 Munkahelyteremtő beruházás 11 807 9 354 9 821 Aktív eszközök összesen 200 392 217 265 239 616 Közfoglalkoztatás 186 280 265 607 311 511 Aktív eszközök közfoglalkoztatással 404 706 482 872 551 127 17
Aktív eszközök uniós előzmények START programok uniós elszámolása >210 000 fő HEFOP A munkanélküliség megelőzése és kezelése 2004 2008: 25 000 fő fiatal, tartós/regisztrált álláskereső,inaktív Munkaügyi központok személyre szabott, komplex segítség (szolgáltatás, képzés, támogatás) TÁMOP Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javításáért 58 000 + 113 000 fő alacsony képzettségű, fiatal/pályakezdő, 50 év feletti, GYES/GYED ről visszatérő, válság miatt állását vesztő, választott célcsoport 18
Aktív eszközök javaslatok 2014 2020 Célzott szociális hozzájárulási adókedvezmények továbbvitele Nagy volumenű komplex munkaerő piaci programok folytatása indokolt a korábbi projektek tapasztalatainak figyelembe vételével: Előfinanszírozás, központi koordináció megtartása Folyamatos szakmai és pénzügyi monitoring Megfelelő célzottság Személyre szabott jelleg ügyfél kategorizálás Rugalmas szabályozó rendszer és megvalósítás Megfelelő megvalósítói kapacitások Egyszerűsített elszámolási formák Szolgáltatás vásárlás szabályozása 19
Ifjúsági garancia valamennyi 25 év alatti fiatal a munkahelye elvesztését vagy a formális tanulás befejezését követő négy hónapos időszakon belül színvonalas állásajánlatot kapjon, illetve további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben részesüljön (tanácsi ajánlás, 2013. április 22.) Európai Tanács, ország specifikus ajánlások (2013.jún.) 20
Helyzetkép 15 24 éves fiatalok Ifjúsági munkanélküliség: 28,1%; 84,6 ezer fő (2012) Regisztrált álláskeresők: 86,2 ezer fő 25 év alatti fiatal 2013. I. félévben 90,4 ezer fő aktív eszközben: 13,2 ezer fő közfoglalkoztatásban: 20,7 ezer fő Ifjúsági garancia célcsoportja: NEET fiatalok NEET (15 24) ráta: 14,7% 170,7 ezer fő (2012) Heterogén célcsoport Végzettség 2013./I. alapfokú 35 521 középfokú 52 482 felsőfokú 2 436 Összesen 90 439 21
Munkahelyvédelmi Akcióterv Aktív munkaerő piaci eszközök kiemelt célcsoport Első Munkahely Garancia Program Gyakornoki program Ifjúsági garancia program előzmények Vállalkozóvá válás segítése Civil foglalkoztatási programok Innovatív foglalkoztatási programok Pályaorientáció fejlesztése 22
Ifjúsági garancia hazai bevezetés 2014 2020 Támogatások köre: Álláslehetőség Gyakornoki program (ösztöndíjas foglalkoztatás) Munkatapasztalat szerzés támogatása Bértámogatás Mobilitási támogatás Vállalkozóvá válás támogatása Szakképzési lehetőség Tranzitfoglalkoztatás Nonprofit szervezetek fiatalokat célzó munkaerő piaci programjai Második esély iskola, HÍD program Kompetencia fejlesztés bizonyos formái Felzárkóztató képzés +Munkaerő piaci szolgáltatások 23
Ifjúsági garancia hazai bevezetés Egy belépési pont: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Komplex munkaerő piaci programokhoz hasonlóan előfinanszírozás, központi koordináció Hátrányos helyzetűek, alacsony iskolai végzettségűek fókuszban Fokozatos bevezetés Heterogén célcsoport differenciálás támogatás tartalma, intenzitása, tartama eltérő lehet alcsoportonként Egyéni fejlesztési terv, együttműködési kötelezettség Nemzeti Foglakoztatási Szolgálat regiszterében nem szereplők elérése 24
Szociális gazdaság és a non profit foglakoztatási programok támogatása Specifikus cél: Hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása és a szociális gazdaság fejlesztése A szociális gazdaság hosszabb távon átvezessen a nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatásba, és fenntartható munkalehetőségeket teremtsen, valamint hogy a hátrányos helyzetű csoportok elhelyezkedését segítő helyi és innovatív kezdeményezések valósuljanak meg. Elvárt eredmények: A fejlesztések eredményeként nő a fenntartható munkalehetőségek száma a szociális gazdaságban, és javul a hátrányos helyzetű munkanélküliek és inaktívak foglalkoztathatósága. 25
Szociális gazdaság és non profit foglalkoztatási programok támogatása Intézkedés Célcsoport Kedvezményezettek típusai: szociális gazdaság fejlesztése, társadalmi vállalkozások támogatása Társadalmi vállalkozások ösztönzése és támogatása: hátrányos helyzetű munkanélküliek és inaktívak, a szociális gazdaság szereplői, társadalmi vállalkozások társadalmi vállalkozások és a szociális gazdaság egyéb szereplői (szervezeti formától függetlenül) Tranzit foglalkoztatás a hátrányos helyzetűek számára: Nem állami szervezetek komplex foglalkoztatási programjai foglalkoztatási célú nem állami non profit szervezetek és a velük együttműködő vállalkozások 26
A szakképzés fejlesztése, a duális képzés elterjesztésének támogatása Előzmény: A szakképzés rendszerszintű problémái Megkezdett hazai és uniós fejlesztések A szakképzés radikális átalakítása és újraszabályozása 2011 től A tervezés alapelvei: Támogassa a szakképzés átalakításának céljait: duális képzés elterjesztése, hatékonyság, minőség, munkaerőpiac igényeinek figyelembevétele Kapcsolódjon a korábbi és a párhuzamos hazai fejlesztésekhez Országosan összehangolt fejlesztéseket valósítson meg 27
Fejlesztési irányok, javaslatok (1.) 1. Duális képzés elterjesztésének támogatása, a szakképzés és a gazdaság összekapcsolása szakiskolák intézményfejlesztési támogatása gyakornoki és ösztöndíjprogramok duális képzési kapacitások fejlesztése a gazdaságfejlesztési programokhoz kapcsolódóan munkaerő piaci előrejelző modell a duális képzés gyengeségeinek kezelése, a duális képzés minőségbiztosítása 28
Fejlesztési irányok, javaslatok (2.) 2. A szakképzés minőségének javítása, tartalmi, módszertani fejlesztések: szakképzésben részt vevő szakemberek továbbképzése, szakmai együttműködések tananyagok, taneszközök, módszertani újítások fejlesztése 3. A szakképzés hatékonyságának növelése: a lemorzsolódás csökkentését célzó programok mobilitási programok infrastrukturális fejlesztések pályaorientáció rendszerszerű további fejlesztése 29
Az élethosszig tartó tanulás ösztönzése felnőttképzési programok támogatásával és a felnőttképzés intézményrendszerének fejlesztésével Élethosszig tartó tanulás, felnőttképzés, jelentősége: a tanulás fogalmának változása, a felnőttképzés és az egész életen át tartó tanulás fogalma Magyar részvételi mutatók, jellemzők: LLL indikátor: 2.8% (25 64 évesek), iskolázottsági mutatók, munkahelyi képzések, képzéselérési arány, képzési területek Európai Bizottság ajánlásai: képzési programok megerősítése az élethosszig tartó tanulásban való nagyobb arányú részvételért; közmunkaprogramok aktiválási elemeinek erősítése 30
Jogszabályi környezet 2013. évi LXXVII. Törvény a felnőttképzésről Célok: Jellemzők: minőségi képzések a támogatott képzések szabályozása kamara szerepe átláthatóbb és ellenőrizhetőbb szabályozás hatály személyi és tárgyi engedélyezés hatóság, szakértői bizottság; biztosíték minőségbiztosítás keretrendszer, 2 évente kötelező nyilvántartás 31
Fejlesztési irányok, javaslatok Részvételi arányok növelése, elsősorban a munkaerő piaci szempontból nem megfelelő képesítéssel rendelkezőké, ugyanakkor függetlenül aktuális munkaerő piaci helyzetüktől. Rétegprogramok: alacsonyan képzettek, elavult szakképesítéssel rendelkezők, kisgyermeknevelést követően visszatérők, idősek Részvétel ösztönzése: a képzési támogatás felhasználásának szabadsága, információ terjesztés 32
Fejlesztési irányok, javaslatok (2.) Oktatók szakmai továbbképzése Életpálya tanácsadás: hozzáférés a felnőtt lakosság egésze számára Képzési életút követése: az egyén képzési tanulási útjának végigkísérése. Forrásfelhasználás követése, munkaadó számára információ. 33
Munkaerő piaci alkalmazkodóképesség fejlesztése A jogszerű foglalkoztatás ösztönzése A be nem jelentett munkavállalás elleni küzdelem A munkaegészségügy és a munkabiztonság fejlesztése A szociális partnerek programjainak támogatása A munkahelyi rugalmasság ösztönzése, a munka és a magánélet összehangolásának elősegítése 34
A be nem jelentett munkavállalás elleni küzdelem Aránya becslések szerint 15 20% közötti Kedvezőtlen hatásai többirányúak: Munkavállalók: TB és nyugdíjjogosultság kiesése Jogkövető munkáltatók számára: versenyhátrány Állam: bevételkiesés Munkavédelem és munkaügyi ellenőrzés: Kormányhivatalok szakigazgatási szervei Előzmény: TÁMOP 2.4.8 kiemelt projekt Célja: A hatósági ellenőrzés fejlesztése, minőségének javítása, munkavállalók és munkáltatók tájékozottságának növelése, munkaügyi felügyelők képzése 35
A be nem jelentett munkavállalás elleni küzdelem intézkedés javaslatok A be nem jelentett munkavállalás mérése Ágazati párbeszéd és stratégiák fejlesztése Munkavállalók és munkáltatók tájékozottságának növelése Jogszabályi környezet átvilágítása, hatékonyabb büntetési tételek Szorosabb ellenőrzés 36
A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése A gazdálkodó szervezetek munkavédelmi,munkaegészségügyi színvonala ágazattól, mérettől és földrajzi területtől eltér: Kedvezőbb: jobb helyzetben lévő, versenyképes ágazatok, nagyvállalatok Budapest és környéke, Nyugat és Közép Dunántúl A gazdasági válság kedvezőtlen hatása. A cél, hogy a költségtakarékossági intézkedések ellenére a munkavédelem és munkaegészségügy ne szoruljon háttérbe. Előzmény: TÁMOP 2.4.8. munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése 37
A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése beavatkozási javaslatok A munkaképességi index bevezetése Magyarországon Munkavállalók és munkáltatók célzott tájékoztatása a munkavédelemmel, munkaegészségüggyel kapcsolatosan Munkavédelem és munkaegészségügy fejlesztése a mikro és kisvállalkozásoknál, a kezdő vállalkozások esetében elsősorban a leginkább veszélyeztetett gazdasági ágazatokban Munkavédelmi kutatások és erre alapozott fejlesztések Szorosabb ellenőrzés 38
A szociális partnerek programjainak támogatása 2007 2013 között a TÁMOP 2.5 intézkedés forrásaiból összesen 8,8 Mrd Ft támogatás a szociális partnerek részére. Kapacitásfejlesztés és az együttműködés erősítése Jogsegélyszolgálat kiépítése és működtetése Fejlesztési javaslatok A szociális partnerek kapacitásainak fejlesztése, képviseleti erejének növelése A szociális partnerek szolgáltatói tevékenységének megerősítése Tematikus projektek megvalósításának támogatása a szociális partnerek által képviselt ágazathoz, munkavállalói/munkáltatói csoportokhoz kapcsolódóan Társadalmi gazdasági partnerségek, paktumok erősítése helyi szinten 39
Rugalmas foglalkoztatás helyzetkép Tág jogszabályi keretek (új munka törvénykönyve) ellenére alacsony a rugalmas foglalkoztatás aránya részmunkaidős foglalkoztatás: 6,6% (EU átlag 19,9%) nők: HU 9,3% EU átlag: 32,1% (de folyamatosan nő) Munka és magánélet összehangolásából eredő problémák: elsősorban kisgyermeket nevelő (nők) esetében 6 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő nők foglalkoztatási rátája 34% (EU átlag:58,9%) A 6 éven aluli gyermeket nevelő (20 49 éves) nők és a kisgyermeket nem nevelő nők foglalkoztatási rátája közötti különbség 33,4%, (EU átlag:12,1%) 40
A rugalmas foglalkoztatás ösztönzése javaslatok Munkavállalók, számára egyaránt előnyökkel jár munkáltatók munkahelyi és magánéletbeli kötelezettségek összehangolhatósága hatékonyabb munkaszervezésből eredő költségmegtakarítás, termelési igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodás, lojálisabb munkavállalók Rugalmas foglalkoztatás elterjesztésének ösztönzése: átvilágítás, tanácsadás, többletköltségek megtérítése Pilot programok a közszférában Minőségi munkahelyek érdekében: társadalmi felelősségvállalás erősítése 41
A munka és a magánélet összehangolásának fejlesztése javaslatok Napközbeni gyermekellátási szolgáltatások további fejlesztése 3 éven aluli gyermekek részére Elsősorban munkahelyeken Közszféra példamutatása Támogatás: a szolgáltatás infrastrukturális és tárgyi feltételeinek biztosítása, gyermekgondozók képzése és foglalkoztatása hozzájárul a foglalkoztatás növeléséhez is Egyéb intézkedések: rugalmasabb szolgáltatások érdekében, pilot programok, tájékoztató kampányok 42
GINOP 5 höz kapcsolódó, a foglalkoztatás ösztönzését elősegítő egyéb intézkedések (GINOP 1.) Cél: vállalkozások foglalkoztatásának ösztönzése, munkahelyek megtartása és új munkahelyek létrehozása. Intézkedések: Vállalkozások foglalkoztatás orientált fejlesztései: Komplex munkahelyteremtő fejlesztések Munkavállalók készségeinek fejlesztése, képzése Gyakornoki helyek infrastrukturális kialakítását célzó fejlesztések (GINOP 5. ESZA forrásait egészíti ki) Rugalmas, családbarát foglalkoztatási formák alkalmazását elősegítő fejlesztések Esélyegyenlőségi célcsoportok foglalkoztatását elősegítő fejlesztések Társadalmi vállalkozások beruházásainak támogatása (GINOP 5. ESZA forrásait egészíti ki) 43
GINOP 5 höz kapcsolódó, a foglalkoztatás ösztönzését elősegítő egyéb intézkedések Versenyképes Közép Magyarország Operatív Program (VEKOP) Cél: gazdasági teljesítmény és foglalkoztatás növelése, foglalkoztathatóság javítása a KMRben. Intézkedések: Vállalkozások foglalkoztatásának ösztönzése, munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének támogatása (komplex munkahelyteremtő fejlesztések, munkavállalók készségeinek fejlesztése, képzése, gyakornoki helyek infrastrukturális kialakítását célzó fejlesztések, rugalmas, családbarát foglalkoztatási formák alkalmazását elősegítő fejlesztések, esélyegyenlőségi célcsoportok foglalkoztatását elősegítő fejlesztések, társadalmi vállalkozások támogatása) Munkaerő piaci belépés segítése (vállalkozóvá válás támogatása, hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztathatóságának javítása, nem állami szervezetek foglalkoztatási programjai) Fiatalok munkaerő piaci integrációjához, Ifjúsági garanciához kapcsolódó támogatások Egész életen át tartó tanulás ösztönzése, kompetencia fejlesztés, képzés, szakképzésfelnőttképzés fejlesztése Vállalatok alkalmazkodóképességének javítása (munkahelyi rugalmasság, jogszerű 44 foglalkoztatás ösztönzése)
GINOP 5 höz kapcsolódó, a foglalkoztatás ösztönzését elősegítő egyéb intézkedések Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Cél: térségi gazdaságfejlesztés, gazdasági növekedés és foglakoztatás bővítés, befektetők és lakosság számára vonzó térségi környezet fejlesztése, foglalkoztathatóság javítása, a helyben foglalkoztatottak számának növelése. Intézkedések: Helyi adottságokra és specifikumokra építő, helyi jellegű gazdaságfejlesztési beruházásokhoz kapcsolódó egyedi foglalkoztatási célú fejlesztések és humánerőforrás fejlesztés támogatása Helyi gazdasági szereplők együttműködéseinek támogatása 45
Köszönöm figyelmüket! További információ: www.kormany.hu http://www.kormany.hu/download/8/4c/0100 0/Fogl_Strat_14 20.pdf 2014 20 közötti időszak foglalkoztatáspolitikai célú fejlesztéseinek megalapozása c. tervezet 46