1 SZEMIOTIKA 1 1. Szemiotika 1.1. A szemiotika tárgya eredetileg orvostudományi fogalom (tünettan) jelölő és jelölt (Saussure) a jelentés a jelölő és a jelölt viszonya kérdés: a jelölt egy konkrét tárgy vagy egy elvont fogalom? a nyelvészetben: jelölt (elvont fogalom) és jelölet/extenzió (konkrét tárgy) jel + jelölt = jel jelrendszerek 1.2. Szimptómák és jelzések szimptóma: oksági viszony áll fent (pl. láz heves szívdobogás (de a láz pedig a betegség szimptómája...)) jelzés, jeladás: szoros értelemben vett jel hiányozhat az oksági viszony; ez szándékos 1.3. Önkényesség és motiváltság nem ellentétek, a motiváltság az ökényesség alesete motivált jel emlékeztet a jelöltre, de használat szempontjából ez is konvencionális (pl. hívó mozdulatok) betűszavak (annak motivált, aki ismeri) idegen szavak (ha ismerjük a jelentését) hamis barátok (faux amis) pl. szimpatikus sympathetic japánoknál pl. a mosolygás = zavar is konvencionális 1.4. Inherens és tanult rendszerek inherens pl. a mosoly, nevetés, sírás, a méhek tánca tanult rendszer pl. a természetes nyelv 1.5. Elsődleges és másodlagos rendszerek másodlagos rendszerek metanyelvet igényelnek természetes nyelv általában elsődleges (hacsak nem idegen nyelvet tanulunk) másodlagos: pl. KRESZ 1.6. Szándékosság és tudattalanság a megnyilatkozások általában szándékosak, de esetenként tudattalanok nem csak kommunikációs célt szolgálnak, hanem pl. a gondolkodást (ilyenkor nem kifejezetten tudatosak)
1 SZEMIOTIKA 2 1.7. A nyelvi jel nyelvi jel és jelölt kapcsolata kétszeresen önkényes: 1. mit minek nevezünk el, 2. mire terjesztjük ki az adott szót (ld. asztal table desk) hangutánzó szavak: valamennyi eltérést ezek is mutatnak a különböző nyelvekben önkényesek, de motiváltak összetett jelek: motiváltság az alkotóelemekből sokszor megjósolható az egész jelentése (a kutya ugat) (de itt önkényes pl. a szavak sorrendje (*ugat kutya a)), sokszor pedig nem (csütörtököt mond) a nyelvi jelek kombinációs lehetőségei végtelenek 1.8. A nyelvi univerzálék minden emberi nyelvre igazak (azon túl, hogy mind jelrendszerek) absztrakciók hipotézisek 1.9. A nyelv és a beszéd viszonya a jelkészlet szintje: jelölő-jelölt viszony a megnyilatkozás szintje: jelkibocsátás-szándék viszony Sassure-nél: langue és parole
2 ÁLLATI ÉS EMBERI KOMMUNIKÁCIÓ 3 2. Állati és emberi kommunikáció 2.1. Az akusztikus kommunikáció minden (állati vagy emberi) csoport használja nem kell hozzá fény nagy hatótávolság kevés testmozgás szükséges 2.2. Az állati és emberi kommunikáció különbségei információátadás nem az egyed fejlettségétől függ, hanem a csoportos élettől az emberi kommunikáció sajátosságai kettős tagoltság (double articulation): alsó szint (fonémák) felső szint (morfémák) szerkesztettség (kreativitás, produktivitás, rekurzió): végtelen kombinációs lehetőség; azt is megértjük, amit még nem hallottunk; rekurzív (iteratív) szabályok kimenete lehet újra bemenet is áthelyezhetőség szándékosság: állati kommunikációnak csak oka van, célja nincs nyitottság (bővíthetőség)
3 HANGTAN 4 3. Hangtan 3.1. Fonetika artikulációs : beszédképzés percepciós : hallószervek működése akusztikai : hangok fizikai megközelítése alkalmazások beszédfelismerés és -szintézis logopédia, nyelvelsajátítás hangtani része neurolingvisztikai kérdések 3.2. Fonológia kölcsönösen támaszkodnak egymással a fonetikára adott anyanyelvi beszélő tudása hangok használata szavak, szóalakok megkülönböztetésére adott hangsorok létrehozása, megértése, értékelése alapvetően szegmentális alapú: nyelvi tudás alapján különböztethetők meg csak a hangok, önmagukban nem léteznek 3.3. Fonémák a beszédhangok végtelenül változatosak, a tudatban kezelhető számú nyelvi hanggá csoportosulnak a fonémákat a jelentésmegkülönböztetés képességével lehet elkülöníteni (minimális párok módszere: pl. kép gép más jelentés a /k/ és /g/ két külön fonéma a magyarban, mert szemben állnak egymással (oppozíciót alkotnak)) bizonyos tulajdonságoknak van megkülönböztető erejük (distinctive features), másoknak nem példák rész rés : utolsó mássalhangzó eltér a képzés helyében rés réz : utolsó mássalhangzó eltér a zöngésségben kint kincs : itt az /n/ is máshogy valósul meg, mert hátrébb képződik pont olyan eltérés, mint az [S] és [s] között, csak ennek nincs megkülönböztető szerepe (ezt a helyesírás sem különbözteti meg) tej : j alapváltozata ([j]) térj : palatális zöngés frikatíva ( zörgős j ([J])) tépj : zöngétlen j ([ç]) ezek sem különböztetnek meg semmit, a különbség megjósolható a hang pozíciójából (kiegészítő eloszlásban (komplementer disztribúcióban) állnak) a megkülönbeztető tulajdonságok a szótárban, a megjósolhatóak a hangtani tudásrendszerben vannak toldalékolás is hangtani szabályok alapján történik (magánhangzó-harmónia), ez sem a szótárban található pl. ház házban házat házak : itt a ház nyitótő o helyett a jön, és akkor is ott lesz, ha nem kéne kötőhang megjósolható és releváns információk, szabályszerűségek tartoznak a fonológiához (pl. á-nál nem érdekes fonológiailag a tágra nyitott száj, valamint az sem, hogy valójában középen-elöl képződik és nem hátul (vö. magy. hát ang. hot) ezek a fonetikai rendszer részei)
3 HANGTAN 5 1. ábra. 3.4. Fonémák jellemzése jegymátrixszal /z/ koronális érdes(strident) zöngés képzés hely szerint: fonológiai iskolától függően az aktív (nyelv: hegy, korona, dorzium) vagy a passzív (szájapdlás: alveolum, palatum, velum) jelölése (de a megfeleltetés nem teljesen egyértelmű) a generatív fonológiában bináris jegyek /s/ +koronális +érdes zöngés a fonémák sorozatai morfémákat alkotnak nyelvenként eltérő fonémakészletek (pl. zulu: csettintő hangok is) a tonális nyelvekben a dallamoknak is lehet megkülönböztető szerepük (pl. kínai) a megkülönböztető jegyek is nyelvenként eltérnek, pl. a japánban nem áll oppozícióban az [f] -- [h] -- [F], hanem egy fonéma változatai (fu-ha-ho-hi) ld. még angol [n] -- [N] (sin sing), de magyar sonka ([N]) ronda ([n]): itt allofónok ábrázolási módok fonológiai szint: lépj /le:pj/, potroh /potroh/ allofónok szintje: lépj [le:pç], potroh [potrox] 3.5. A generatív fonológia absztrakt, bizonyításszerű levezetések ( matek) szintek között több lépés, közben önmagukban nem létező köztes alakok is előállhatnak
3 HANGTAN 6 strukturális változások ábrázolása: A miből, B mi, C_D környezet strukturális változás: CAD CBD A B/C_D pl. /j/{ [ç] }/ [-zöng]_ k /n/ [N] / _ (újraíró szabályok) g általánosabb eset: [+nas] [+vel]/_ { k g } ez már túláltalánosít (pl. [m] [N], vagy [ñ] [N] is generálódna, ezeket explicit ki kell zárni magyarban 3 fonéma 6 allofónként valósulhat meg: /m/:[m] (mázsa), [M] (három fiú) ; /n/:[m] (honfi), [n] (ronda), [ï] (kincse), [N] (hang) ; /ñ/:[ñ] (nyár) (nyelvjárási eltérések lehetnek, pl. felvidéki lányka [la:nka]) másik felfogás: /m/, N, /ñ/ környezetfüggetlen szabály: [+nas] [+kor] (default szabály) generatív fonológia rövidítése: [+nas] [αhely]/_[αhely] egyes disztinktív jegyekben megegyező hangok természetes osztályokat alkotnak (pl. zöngés zárhangok) elegánsabb komoly prediktív erő: minél általánosabb, annál jobban jósol pl. angol többesszám: s, z, S, Z, ts, dz -- [Iz] p, t, k, f, T -- [s] b, d, g, { r, m, n, N, l, r, V -- [z] [Iz]/[+érdes]_ tbj [+kor, +érd, αzöng.]/[αzöng.]_ } tegyük fel, hogy az angol hangkészlethez hozzávesszük az [x] hangot mi történik többesszámban? nem érdes nincs [I]-betoldás nem zöngés nem lesz zöngés tehát: pl. a doh többesszáma [doxs] lesz, és nem *[doxz] megjegyzés: a fonetikai tulandonság nem mindig kollerál a fonológiai osztály tulajdonságával itt a [x] nem tekintendő érdesnek, mert az angolban a [f, T, s, S] hangok vannak csak annak definiálva egyéb tulajdonságok alapján is osztályozhatunk (pl. native-nem native szókincs) szerkezeti leírásnál a szabályok vagylagosak egyébként-elv (else condition): mindig a speciálisabbtól kell az általánosabb felé haladni 3.6. A hasonulás { k pl. /n/ [N]/_ g } pl. magyarban morfémahatáron nem mindig, morfémán belül mindig; lengyelben egyáltalán nem; angolban fakultatív (pl.income)
3 HANGTAN 7 itt jól látszik a fonológia és a fonetika egymástól függése: természetesség hasonulás jobbról balra: regresszív magyarban ilyen van (rockzenész) balról jobbra: progresszív angolban két irányba: vö. ane[g]dota és ane[kt]ote (?), de mindig a zöngétlenség irányába hat nyelvi természetű szabály, nem fiziológiai szükségszerűség az ilyen szabályok önkényesek, de valamennyire motiváltak (nyelvenként eltérő, hogy mennyire) pl. [n] (nazális: szájpadlás zárva, levegő orron) + [s] (réshang, zöngés) az átmenethez zöngétlenedés és a szájpadlás nyitása kell ha nem nyitjuk a szájüreget és az orr is zárva marad és zöngétlen t-szerűség ha kinyitjuk mindkettőt, de zöngés marad nazális magánhangzó: pl. fr. pense [pãs] (kötelezően), magy. Henrik [hẽrik], de ang. [henri] (sose nazalizálódik); ang. prince [prins] vagy [prin t s] (betoldódhat egy [t] (valahol az írás is jelöli, pl. Thompson, sőt prints)); magy. pénz?[pẽ:z] ( franciás ) vagy [pe:n d z] ( angolos ) 3.7. Fonológiai univerzálék ha egy szabály létezik egy nyelvben, az ellentettje sehol sem pl. vagy van zöngésségi hasonulás, vagy nincs, de egymás melletti réshangok soha nem zöngésednek át 3.8. Fonotaktikai szabályok legszigorúbb nyelvek csak nyílt szótagszerkezetet engednek meg (pl. hawaii, japán is majdnem) fő típusok: CV; CV, CVC; CV, V; CV, V, CVC; CV, V, VC, CV régi magyarban: mássalhangzó-kapcsolatok csak hangutánzó- vagy jövevényszavakban (akkor se volt 100%, ma már egyáltalán nem) feloldási stratégiák törlés magánhangzó elétoldása (pl. or. dvor udvar, ispán, ispotály, istráng) magánhangzó közétoldása (pl. lat. scola iskola, or. brat barát) felcserélés (pl. lat. fricale firkál) de ma: start, stop, stráf, skót háromtagú szókezdő mássalhangzó-kapcsolatok a magyarban: { s S } p t k rv (kivéve pl. szklerózis, zgrafitto) pl. ném Pferd, lengy. Gdańsk, grúz prckvni nem lehetne magyar szó a fonotaktika néha szófajfüggő, pl. magyar igetövek esetében: e-, i-, ve-, vi-, te-, le-, hi-, jö- végeken kívül igető nem végződik rövid magánhangzóra arabban már a fonotaktikai elrendezésből látszik a szófaj
3 HANGTAN 8 véletlenszerűen is hiányozhatnak fonotaltikailag rendben lévő alakok egy nyelvből (ld. halandzsa): nincs minden kombináció kihasználva redundancia egy idő után kitalálható a szó szerkezete (enélkül nyelvbotlás esetén nem lehetne érteni egy szót, illetve új szavakat se lehetne kitalálni) ha a jelöltebb eset előfordul, akkor biztosan a kevésbé jelölt is pl. CVC CV (lámpa lakmusz): implikációs univerzálék magánhangzóharmónia hasonulás speciális esete megjelenő változat a tőmagánhangzó minőségétől függ magyarban pl.: elölségi harmónia ( magas vagy mély hangrend ): képben, de házban kerekségi harmónia: képzhez, de házhoz a dinamikus fonológiai szabályok levezethetőek a statikus fonotaktikai megfelelőből (de az utóbbi időben vegyes hangrendű szavak is: Ágnes, október, klarinét (sőt: sofőr, nüansz, amőba)): ma már nem annyira megalapozott ez a fonotaktikai szabály, ezek egyre inkább tolódnak a morfofonológia felé (pl. hozol, kérsz) sofőr, nüansz típusú szavaknál az utolsó magánhangzó a meghatározó: transzparens szavak (moziban, szívvel,(az e mindig ehhez vezet) emberekkel, híddal (határeset)) ezeket lexikálisan kell megtanulni 3.9. Lexikális és posztlexikális szabályok nyitótövek: tökök, házak, de gázok (a gáz nem nyitótő) magyar standardban nincs különbség nyílt és zárt e között nyelvjárásokban a nyitótő alsó, a nem nyitótő középső nyelvállású e-vel jár (kertek, kezek, emberek) a kerekségi harmónia szerkezetőrző szabály: a nyitás kerekítetlenné válással is jár a nyitótövek külön vannak jelölve a szótárban (igék nem, csak ha jelöltek): ez pusztán lexikai tulajdonság, semmiből sem következik alsó magánhangzók megnyúlása: fa fák, kefe kefék legtöbb toldalék létrehozza -ság/-ség előtt nem -i melléknévképző (házi): nem csinálja (haza hazai) több birtokos jele (kezei): csinálja (haza hazái) kötőhangzó is ettől függ: hazai hazaiak, halai halaik a fonológiailag meg nem jósolható szabályok szerkezetfüggők: lexikális fonológiai szabályok (ami a lexikonon belül zajlik) és posztlexikális fonológiai szabályok (azután történik valami, miután már kikerült a lexikonból) az utóbbi nem szerkezetérzékeny (pl. nazális hasonulás) szóhatárokon is működnek, vakon, kivétel nélkül (de lehetnek fakultatívak)
4 ALAKTAN 9 4. Alaktan 4.1. A szó belső szerkezete mi a szó? leírás szintjétől függ, itt: morfológiai szó (de ez is elméletfüggő) írni fog, írt volna hány szó? igekötős igék problémái (ránéz, alábújik) morfológiailag egy, szintaktikailag két szó (de, ha az írni fog egy szó, akkor az írni szokott, írni akar, írni kell is az; mi lenne a szintaxissal?) szintaktikai variációk (írni ő holnap fog, írni sosem szokott) ha a szintaxis valaminek a darabjait rakosgatni tudja, nem lehet összetett szó (ld. szemüveg üvegszem) nem tudnak morfológiai szabály számára bemenetet képezni: írás, de *írni fogás szemantikailag soha nem lexémák igekötős igék: morfológiában egy (lexikalizálható, szabálybenetként használható), szintaxisban két egymás utáni szó (szétszedhetők, felcserélhetők, stb.) kettős természet: mondatban szintaktikai szerepűek, létrehozásuk morfológiai alapú 4.2. A magyar morfológia szóalapúsága nyelvenként eltérő, pl. tőalapú is lehet magyarban a szó a szabályok bemenete (ragozás, képzés, szóösszetétel) esetenként tőalapú, pl. többesszám (bokor bokrok), képzés (fekete feketít), kicsinyítés (József Józsi) tőcsonkítás 4.3. Termékenység és szabályszerűség a termékenység szükséges feltétele, hogy új alakok lehessenek létrehozhatóak a termékenység elégséges feltétele, hogy megadható legyen azon szavak köre, amiben létrehozható ha nem megadható, analógiás alapon hozható létre (pl. -da/-de: óvoda bútorda) morfológiailag akkor szabályszerű valami, ha az azzal a szabállyal létrehozott jelentés megjósolható a magyar esetében a ragozás szinte korlátlanul termékeny (ír írhattam; olvas ovlashattam), kivéve pl. megsínylek megsínylesz?megsínyel,?megsínylik új szavakra alkalmazható a teljes ragozási paradigma (pl. lájkol) szabályszerű, de nem termékeny morfológiai szabályok: pl. új ikes igék nem gyakran jönnek létre, és egyes alakok egyáltalán nem használatosak (inna innék, tudnánk tudnók) megszorítások pl. -ság/-ség ha az alapfunkció elvont fogalom, akkor képezhető (menedzser menedszerség) -ul/-ül : ha nem fosztóképzős melléknévhez vagy nép nevéhez, akkor nem lehet (rosszul lexikalizálódott, de nem termékeny forma; megismerhetetlenül fosztóképzős melléknevekhez korlátlanul; lengyelül, oroszul nyelvek esetében, de?oroszul viselkedik.) -mány/-mény : csak analógiás alapon működik (gyártmány, készítmény) két képző versengése egy adott osztályban
4 ALAKTAN 10 pl. -l és -z idegen szavak honosításánál (-l, ha mássalhangzóra végződik, ami nem r vagy l, -z minden más esetben) a létrejött alak csak szemantikailag kompozicionális lexikalizálódott alakzatnál már nem megjósolható lexémák a lexikonban a nyelvi közösség számára nem ismert, termékenyen képezhető szavak a potenciális szavak (vs. létező szavak) lexikai akadályozás (lexical blocking): ha már van létező szó, az blokkolja a termékeny szót (pl. félés félelem akadályozza, álmodás álom (maximum más jelentésárnyalatban)). szabályok bemeneti feltételei szófaji kategória szemantikai mező, amelyben a képzés termékeny (pl. foglalkozások tanárság) fonológiai feltételek, pl. -a/-e végű főnév után nem lehet -ka/-ke képző (*anyáka anyácska) morfológiai megszorítások, pl. -ság/-ség nem állhat -nyi végű szó után (?tányérnyiság) 4.4. Morfológiai műveletek szóképzés szó + képző = új szó problémák: pl. segéd, beszéd mi a -d? seg-, besz- fantomtövek (segély, segedelem, segél, arch. beszély) minél nagyobb az osztály, annál jobban használható új szó képzésére: pl. szorít szoros, feszül feszes, pirul piros ezekből már van 10-12, de még mindig fantomtövek (bár: fesztáv, pír?) a képzők tipikus tulajdonságai új szót hoznak létre szófajváltást idézhetnek elő (gyakorító és kicsinyítő képző nem) korlátozottan termékenyek (de az -ás/-és szinte korlátlan) könnyen lexikalizálódhatnak (a kicsinyítő képző ritkán lexikalizálódik, bár: részecske) megváltoztathatják az alapszó szintaktikai környezetét: zár bármi, bezár csak alanyi, bezárás csak tárgyas nem szóalakzáró (de szépen, ügyetlenül nem toldalékolható tovább) inflexiós toldalékok (jelek, ragok): képző ellenkezői (nincs új szó, változatlan szintaktikai környezet, nincs szófajváltás, stb.) igekötős igék alkotása inkább szóösszetételszerű igekötők (újraolvas, továbbtanul, stb.) inkább szóképzésszerű igekötők (eljátszadozik, befest, megsimogat): nincs a jelentésben határozószói (irányt jelölő) jelentés kapcsolódási kört (bemeneti feltételek) is meg kell adni akcióminőség (Aktionsart) perfektív aspektus (megsimogat): befejezett ige, igekötő perfektiváló, ha az igekötős ige csak a befejezettséget fejezi ki (termékeny esetben igen ritka a magyarban, pl. ír megír, kimos, felépít itt a befejezettség mellett rezultativitás is van (létrejön a mű)) általában akkor, ha nincs konkrét utalás az eredményre (pl. becsomagol, kitakarít, megfőz (alanyi ragozás is ezt fejezi ki), de Becsomagolom a ruhámat. már rezultatív is. akcióminőségképző: a jelentés nem vezethető le az eredeti jelentésből, pl. megcsinál szemelfaktív:egyszeriséget fejez ki (ld. még iteratív-duratív akcióminőségű (ismételt) csóvál egyszeri megcsóvál) totális akcióminőség: nagy felületet érintő cselekvés, pl. bevizez, befest, bepontoz agyon-: intenzív (agyonver) vagy exhausztív akcióminőség (agyontanulja magát)
4 ALAKTAN 11 irányjelentésű igekötők szóösszetétel ragozás átfut, felmegy becsuk, befed, begombol (metaforikus irány) ki-: kivergődik, kivetkőzik szintén metaforizált alakok, szintaktikailag nem szerepelhetnek porgresszív aspektusban (bár ma már valamennyire igen:?éppen vergődik ki.) két vagy több szó eggyéillesztése (arany + sárga = aranysárga) az egyik tag nem önálló szó: al + orvos, pók + féle félszavak: minden más szempontból szavakhoz hasonló tulajdonságok kétoldali elliptálhatóság (arany- és szalmasárga, aranyszínű és -szerű, pók- vagy bogárféle, pókféle vagy -fajta) (toldalékoknál nem működik), de egy összetétel nem állhat csak félszavakból mi a szó? szintfüggő definíció részeinek sorrendje nem cserélhető fel nem ékelhető bele más szerkezet szintaktikailag egy egység nincs belső szintaktikai szerkezete alaptag (head): magyarban a jobboldali szó szintaktikai, morfológiai tulajdonságok meghatározása, szerep a jelentésben szervetlen összetett szavak: egyszeregy, miatyánk nincs alaptagjuk, egyik tag sem főnév, mégis főnév az összetétel mellérendelő összetételek: jöttment, huzavona ld. előző pont nem szabályalapú nem is termékeny termékeny összetétel mindig van alaptag nyitott szóosztályt alkotnak (bármikor létrehozható új szó) bináris, még ha többszörös is az összetétel: repülő + gép = repülőgép repülőgép + gyártás = repülőgépgyártás ([[repülő + gép] + gyártás] és nem *[repülő + [gép + gyártás]]) a rekurzió itt is működik agglutináció: egyes viszonyokat kifejező toldalékok egymás után elkülöníthatően helyezkednek el és analitikusak (nem váltanak ki tőváltakozást) egészségességünktől flexió: nehezen szegmentálható szavak, egybeolvadó tövek és toldalékok, szintetikusak (tőváltakozást idéznek elő) lat. scola (E1 alanyi) scolae (E1 birt.) izoláció: egyalakú szavak, szóalak = morféma ang. she could have gone (bár a could és a gone történetileg toldalékolt alakok) poliszintézis: eltúlzott agglutináció egy mondat = egy szó 4.5. A magyar toldalékrendszer meghatározott sorrend mindegyik toldaléknak morfológiai vagy morfoszintaktikai szerepe van morfémák és morfok között kölcsönösen egyértelmű a megfeleltetés agglutináció, de nem teljesen, pl. házad (személy, szám és birtok egyben van kifejezve: flektáló tulajdonság) jel és rag
4 ALAKTAN 12 általában nem fordul elő a nyelvleírásban (derivációs is inflexiós toldalékokat különböztetnek meg) magyarban: jel szótő után, nem szóalakzáró; rag szóalakzáró és csak egy van belőle (csak hagyomány a terminológiában, de lehetne máshol is, pl. ném. Kindern (tbssz. jele + Dativ rag), svéd frikornas ) esetragok erősen morfoszintaktikai szerep esetviszony (vki megajándékoz vkit vmivel) vonzat keretében a nominativusszal együtt 18 esetrag van a magyarban Definíció: Egy toldalék akkor és csak akkor esetrag, ha benne van ebben a 18-ban Következmény: nem egyértelműen meghatározott esetek nem esetragok, pl. rosszul bánik, de ügyesen bánik ; ólban lakik, de utcán vagy híd alatt lakik ; nyolckor tart, nyolcig tart, stb. (főnévi vonzatnál az ige a vonzat alakját is kiköti a vele toldalékolt főnévnél) szintaktikai esetek: nominativusz, akkuzativusz, dativusz lexikai vonzatesetek: a többi birtokos személyragok harmadik személyű alakoknál nem megjósolható, hogy van-e plusz -j- (vára, párja) magánhangzóra végződő töveknél mindig van (fonológiai ok morfologizálódott) szibilánsok, affrikáták és palatális mássalhangzók után általában nincs (ha lenne, megnyújtaná a mássalhangzót, párszáz éve ez így is volt) -tor/-ter, -er, -um esetén általában nincs -ság/-ség után sosincs hosszú mássalhangzóra végződő töveknél általában van, de sok a kivétel Cv kapcsolat után szinte sosincs, de konzervje és nem *konzerve többesszámú birtokosalak elemzése nem egyértelmű: pl. házaim mi a birtokos, mi a személy, hol vannak a morfémahatárok? (ház + aim (toldaléktömbös elrendezés) vs. ház + a+ i + m, pad + ja + i + m (minden hang külön morféma (de akkor meg az -a-/-ja- nem a személyt jelzi, mert ezt a többi morféma is megteszi (akkor mit jelöl?)))) infixumos megoldás: -i- a többesszám? (magyarra nem jellemző, padajaim egyesszáma nem *padjam, ha az egyesszám a padom, a többesszám nem *padiom, ráadásul a nyitótő is bezavar) 4. megoldás: -a/-ja az általános birtokviszony jele, -i a többesszám jele, -m a személyrag E3-ban: padja, háza a személyrag ilyenkor, mint általában
5 MONDATTAN 13 5. Mondattan 5.1. A mondattan tárgya szavak kifejezések mondatok akkor jó, ha az adott szabályokból az adott nyelv összes mondata létrehozható, és sosem jön létre agrammatikus mondat (mivel végtelen halmazt kell megadni, a felsorolás nem célravezető) 5.2. A magyar szórend klasszikusan nincs kötött szórend, mondatrészi szerep nem határozza meg a helyet, de a mondatnál kisebb elemek szórendje kötött, illetve a szórend módosításával változik a jelentés (ellentétben pl. a klasszikus latinnal (állítólag)) pl. igekötő/puszta névszói igevonzat Elolvastam a könyvet. *Olvastam el a könyvet. Mari is beteg lett. *Mari is lett beteg. logikai műveleteknél sem Minden fiú elolvasta a könyvet. *Minden fiú olvasta el a könyvet. névszó a főnév előtt, jelző a jelzett előtt áll (vö. francia, ott nem), névutó a főnév után a sorrend jelentést módosít Az ötödikesek a János vitézt tanulják. A János vitézt tanulják az ötödikesek. a vastagon szedettek a mondat logikai alanyai (bár grammatikailag a második esetben a tárgy az), szükség van arra az előfeltételre, hogy több tanulandó mű ill. osztály jön szóba azonos szórendnél a hangsúly módosíthat szerepet A földrajzot Miklós "szereti. A földrajzot "Miklós szereti. a magyar szórend nem szabad, csak nem a mondatrészi, hanem a logikai szerep határozza meg a sorrendet 5.3. A topik és a predikátum topik (logikai alany): a beszélő/hallgató által ismert csoport, amiről a mondat szól predikátum: logikai állítmány a topikot a vonzatok közül lehet választani János feltette a könyvet a polcra. (alany) A könyvet János feltette a polcra. (tárgy) A polcra János feltette a könyvet. (határozó) több topik is lehet nem kötelező Esik az eső. Érkezett egy levél. (a világról állítjuk, nem a levélről) a topik megelőzi a predikátumot, de néha nehéz elhatárolni (több összetevő is lehet, nem is kötelező) predikátumkezdőre esik a mondat első kötelező hangsúlya János "feltette... Miklós a föcit "szereti. "Érkezik egy levél.
5 MONDATTAN 14 tulajdonnév vagy határozott névelős főnév lehet a topik, határozatlan csak akkor, ha már meghatároztuk a csoportot A gyerekek játszottak. Egy gyerek megsérült. szembeállítás: kontrasztív topik Szép nem vagyok(, de kedves annál inkább). a szép nem való topiknak, de így az lesz Fel lifttel megyek(, de le gyalog). jellegzetes intonációs minta: felfelé menő hanglejtés, utána szünet 5.4. A predikátum fajtái egyszerű : magyarban a módosító elemek a kifejezés alaptagja előtt, bővítmények utána tetszőleges sorrend (de ha valamit topikszerepbe rakunk, az előre kerül) Küldött Mari egy levelet Jóskának. Mari küldött Jóskának egy levelet. igemódosító szerepek: a tövet csak az igemódosítók előzik meg igekötő: Mari elküldte Jánosnak a levelet. pusza névszói igevonzat: Zoli leckét ír. (tárgyi vonzattal Zoli írja a leckét. lenne) névelő nélküli határozóragos főnév: Zoli iskolába ment. alany: Vendég érkezett. (de *Vendég táncol.) nem neveznek meg egy konkrét dolgot, általánosítanak Zolit revizornak vélték. az igemódosító utáni kifejezés hangsúlytalan, az első kötelező hangsúly az igemódosítóra esik az igemódosító vonzatként működik az igekötős ige nem összetett szó mondattanilag, de együtt szótári egységet alkotnak fókuszt tartalmazó predikátum: hangsúlyos, az őt követő ige mindig hangsúlytalan (Csak) Miklós tudta a megoldást. A dolgozatra Miklós kapott jelest. az igekötő hátra kerül (a fókusz kiköti, hogy semmi nem lehet közte és az igető között) kimerítően azonosítja az alternatívák közül azt, ami igaz a történésre (ha az összes alternatívát ismerjük, akkor ellentétbe is állítja velük) Mann vagy Hesse írta a Varázshegyet? A Varázshegyet Mann írta. (És nem Hesse.) azonosítási módszerek ellenőrizendő kifejezés helyettesítése mellérendeléssel és az egyik tag elhagyása: ha az új mondat igazságértéke nem következik az előzőből, az elhagyott rész fókusz volt János Miklóst és Marit javasolta. János Miklóst javasolta. (fókusz volt) Miklóst és Marit János javasolta. Miklóst János javasolta. (topik volt) ha van igemódosító, könnyen azonosítható, mert ezt hátravetve fókusz lesz kérdőszó: csak fókuszban jó, topikban vagy predikátumban nem Melyik fiú apját hívatták be? *Behívatták melyik fiú apját? *Melyik fiú apját behívatták? kivéve: Miért? fókusszal való azonosítás okára is rá lehet kérdezni János miért írta fel a táblára a feladatot? János miért a táblára írta fel a feladatot? *János mikor a táblára írta fel a feladatot?
5 MONDATTAN 15 tagadás a fókuszpozícióban csak egy összetevőnek van hely két kérdőszót tartalmazó mondatok: vagy az ige mögé vagy a fókusz elé kerül a második (közé nem, mert rögtön az igének kell jönnie) Ki vert meg kit? Ki kit vert meg? csak formailag kérdőszó kvantorok (= sorold fel az összes párt, akik megverték egymást ): ki kvantorpozícióban van (onnan dönthető el, hogy ilyenkor nincs inverzió), kit a fókusz kötelező fókusz csak : János csak Marit hívta meg. *János meghívta csak Marit. negatív számosság/gyakoriság/mód Peti rosszul írta meg a házit. János kevés barátját hívta meg. (de: János sok barátját meghívta.)?jános kevés barátját meghívta. a kérdőszók viszont erősebbek a csak -nál, ilyenkor ezek lehetnek fókuszon kívül Ki hívta meg csak Marit? *Ki csak Marit hívta meg? János Marit csak ritkán hívta meg. a predikátum mindegyik része tagadható (igei kifejezés, fókusz, kvantor, minden) János nem táncolt a feleségével. János nem a feleségével nem táncolt. Nem mindenki nem a feleségével nem táncolt. a tagadószó és az ige közé nem ékelődhet módosító *János nem meghívta Marit. a tagadószót követő ige hangsúlytalan, kivéve nem-hanem János nem meghívta, hanem elvitte Marit. a mondat alanya a sem -es mondatokban a predikátumban van (az is negációja) János sem volt jelen. *János se nem volt jelen. (fonológiai törlődés?) módosítóhatározók nem bővítményi pozícióban, hanem az előtt (után) állnak (attól föggően, melyik elemet módosítja) az igei kifejezést módosító határozók: igei kifejezés elé csatolva János nagyon megsértődött. János gyakran felhív. (negatív megfelelőjük mindenképp fókuszban áll, ponálva viszont nem kötelező) az egész állítást módosító határozók: hangsúly dönti el János "okosan megválaszolta a kérdést. = okos módon válaszolt János okosan "megválaszolta a kérdést. = okos volt, hogy válaszolt topik előtt és után is állhatnak hangsúlytalanul János őszintén elmondta a véleményét. 5.5. A főnévi kifejezés belső szerkezete puszta főnév (nincs előtte determináns): jellemzésre, nem megnevezésre való topik nem lehet (kivéve kontrasztív), csak igemódosító Én megérkeztem. ez mintha determinánst is tartalmazna, de általában: János középiskolai tanár lesz. Évát művésznek tartják. A cég elsejétől venne fel titkárnőt. *A cég felvett titkárnőt. fókusz nélküli mondatban nem állhat az ige mögött puszta főnév
5 MONDATTAN 16 János magas lányt vett el. (fókuszban áll) János magas lányt is elvenne. is -es kifejezések kvantorpozícióban Magas lányt nem venne el János. kontrasztív topik *János elvett magas lányt. magában áll (cím, felirat): a bővítmény utána következik Ének a búzamezőkről : nem illeszthető mondatba, maximum idézve, alanyként általában: egy búzamezőkről szóló ének Találkozás a fiatalemberrel Találkozásra vártam a fiatalemberrel. János a búzamezőkről komponált éneket. szemantikailag és szintaktikailag is ki van emelve János komponált egy éneket a búzamezőkről. a főnévi kifejezés bővítményét vagy a kifejezés módosítójává vagy a bővítményévé kell tenni, hogy mondatba lehessen illeszteni határozatlan determináns a főnévi kifejezés előtt (egy, tőszámnevek, valamilyen, stb.) puszta főnévből határozatlan főnévi kifejezés egy magas lány, minden magas lány, stb. ha tárgyként rakjuk a mondatba, tárgytalan ragozást vált ki határozott determináns: az egész elé, akár van benne határozatlan, akár nincs a magas lány bármelyik két magas lány a határozott főnévi kifejezés: meghatározott egyén kijelölésére a, az, e, eme, ezen, -ik-re végződő névmások (bármelyik, valamelyik) Láttad-e a magas lányt? tulajdonnevek, mutatónévmások határozott főnévi kifejezésként viselkednek határozott főnévi csoport nem lehet olyan mondatban, amik magáról valaminek a létrejöttéről tesznek állítást *A gyerek született. Gyerek született. (puszta főnév), Egy gyerek született. (határozatlan főnévi kifejezés) kivéve, ha fókusz vagy befejezettséget jelző igekötő van A gyerek tegnap született. A gyerek megszületett. aki, ami, valaki, valami : határozatlan főnévi kifejezésként viselkednek birtokos szerkezetek a szomszéd kertje a kertje a szomszédnak a szomszédnak... a kertje; a kertje... a szomszédnak a fej a birtokszó: toldalékolt forma (birtokos személyrag) meghatározott személyű és számú birtokos -nak/-nek-es bővítményként vagy ragtalan determinánsként áll határozottá teszi a határozatlan főnévi kifejezést egy kutya egy kutya gazdája (Keressük egy kutya gazdáját.) birtokos determináns általában feleslegessé teszi a főnévi kifejezés névelőjét Budapest hídjai kivéve: személyes névmási birtokos, ill. személynevek előtt (területi kérdés) az én könyvem János könyve Bejött a János. (de ahol ez helytelen, ott viszont az a János könyve a helyes...)
5 MONDATTAN 17 a szomszédnak a kertje : a főnévi kifejezés belső topikja az élére kerül továbbvihető az igei kifejezésbe Jánosnak minden könyve elveszett. (topik) Jánosnak a könyve Jánosnak minden könyve Jánosnak elveszett minden könyve. Minden könyve elveszett Jánosnak. (fókusz, kvantorpozíció) -nak/-nek Jánosnak csak egy festményét vették meg. határozatlanná tétel: birtokos kiemelése előre Marinak született egy gyereke. (alapjáratban határozott lenne: Láttam Marinak egy gyerekét.) Sok ötlete Miklósnak van.?lisztnek is találtak kiadatlan kéziratait (kvantorpozícióban) 5.6. A névutói kifejezés 1 azok a viszonyjelölő szavak, melyek szóértékű határozóragként ragtalan főnévi kifejezést kívánnak bővítményül és mindig követik azt (pl. alá, felé, mellé, köré, alatt, mellett, iránt, helyett, miatt, révén, stb.) a ház mellett *mellett a ház határozóragos főnévi kifejezéssel bővíthető viszonyjelölők a bővítmény előtt is után is lehetnek ezek határozószók Péterrel együtt együtt Péterrel a névutó formailag birtokviszonyban áll a bővítményével énutánam az én házam teutánad a te házad (történeti okok) a fiú után itt már nem olyan nyilvánvaló, csak ha a bővítményt kiszedjük a névutós szerkezetből: Kinek futottál utána?; Ki után futottál? hová?-ra válaszoló névutói kifejezés névutója igemódosítóként az igéhez kapcsolható (befejezettség jelölése) János futott Mari után. János utánafutott Marinak. hol? : igemódosítóként használva a cselekvés folyamatosságát jelzi János ült a fa alatt. János alatta ült a fának. honnan? : alaptag nem használható igemódosítóként *János alóla jött a fának. 5.7. A határozószói kifejezés pusztán alaptag, vagy bővítménnyel (alaptag mögött, vagy belső topikként előtte) messze a saroktól a saroktól messze forrón a láztól a láztól forrón bővítmény önállósítható: kiemelhető az ige bővítményei közé A ház nem messze áll a saroktól. ha névelőtlen főnév a vonzat, mindenképp elöl áll *túl tengeren tengeren túl *együtt családdal családdal együtt 1 ami innentől jön, az nem volt előadáson, ezekről ld. Kiefer(2006) 135-147. old.
5 MONDATTAN 18 módosítható fok- vagy mértékhatározóval nagyon messze a saroktól, a saroktól nagyon messze a családdal félig-meddig együtt, félig-meddig együtt a családdal hová? és hol?-ra felelő esetben az alaptag kiemelhető igemódosítói helyzetbe (akkor is, ha bővítményt tartalmaz) János futott a mezőn keresztül. János keresztülfutott a mezőn. 5.8. A melléknévi kifejezés melléknévi alaptag, állhat előtte módosító elem (nagyon) büszke bővítmény követheti az alaptagot büszke (a fiára) Az apa büszke (volt) a fiára. büszke itt igemódosítóként működik jelzői melléknévi kifejezés: alaptagra kell végződnie a bővítmény belső topikként a melléknévi kifejezés élére kerül a fiára büszke apa állítás módosítására szolgáló határozók: mindig a módosított alaptag előtt, egymással tetszőleges sorrendben művészileg valószínűleg teljesen értéktelen valószínűleg művészileg teljesen értéktelen *teljesen valószínűleg művészileg értéktelen a melléknév belső topikként előrevitt bővítménye az ilyen határozók előtt/mögött tetszőlegesen a fiára véleményem szerint nagyon büszke apa a véleményem szerint a fiára nagyon büszke apa 5.9. Az igenévi kifejezések egyszerű/operátorral kiterjesztett (fókuszos, kvantoros, tagadott), mondatban bővítmény vagy módosító szerep képző -ni Mari szeret a hegyekbe kirándulni. Jó volnaa hegyekbe kirándulnunk a hétvégén. -va/-ve Mari az ablakból kihajolva integet. -ó/-ő, -t/-tt a halkan népdalt éneklő lány a halkan elénekelt népdal igei alaptag vonzata, ami nem egyént nevez meg nem maradhat bővítményként az ige mögött módosító- vagy operátorpozíció Mari szeretné megkóstülni a süteményt. *Mari szeretné kóstolni meg a süteményt. Mari szeretné egyedül kisütni a süteményt.?mari szeretné kisütni a süteményt egyedül. igenévi alaptagú igei kifejezés tagadható, fókuszba helyezhető, kvantálható Mari szeretne nem beszélni a problémáról. Mari szeretne csak Péterrel beszéni a problémáról. Mari szeretne minden kollégájával beszélni a problémáról.
5 MONDATTAN 19 igemódosító a fókusz és az igenév ill. a tagadószó és az igenév közé ékelődhet Mari szeretné csak Péterrel megbeszélni a problémát. Mari szeretné csak Péterrel beszélni meg a problémát. (nem megbeszélni, nem beszélni meg) jelzői szerepű kifejezéseknek alaptagra kell végződniük itt is *a kérdést nem válaszoló meg lány a kérdést nem megválaszoló lány ragozatlan igenévképzős igéknek nem lehet alanyuk, de a személytelen állítmányok személyjelölő toldaléka engedélyezi (kell, szabad, illik, sikerül, stb.) Jánosnak sikerült levizsgáznia. főnévi igenevet vonzó igék egy része és a határozói igenevet vonzó ige nem viselheti az igei kifejezés élére eső kötelező hangsúlyt *Fog János beiratkozni az egyetemre. *Kell Jánosnak szintaxisból vizsgáznia. *Van elvetve a kocka. hangsúlytalan helyzetben vagy fókuszként kell állniuk Jánosnak jövőre kell vizsgáznia szintaxisból. János nem fog beiratkozni az egyetemre. Fog még János vizsgázni szintaxisból! ha ezek nincsenek, igemódosító kell János be fog iratkozni az egyetemre., stb. ha a főnévi igenévnek sincs igemódosítója: János tanulni fog. ha az igenevet vonzó ige elé igemódosító kerül, akkor az igenév saját vonzataival nem alkot külön igei kifejezést nem lehet fókusza, tagadószava, kvantora *János be fog nem iratkozni az egyetemre. *János le fog csak jövőre vizsgázni szintaxisból.
6 JELENTÉSTAN ÉS PRAGMATIKA 20 6. Jelentéstan és pragmatika 6.1. A szemantika tárgya beszédhelyzettől független aspektus (vs. pragmatika) szavak jelentése: szószemantika nagyobb elemek jelentése: mondatszemantika (összefüggnek) pl. elad megvesz Péter eladta Jánosnak a jegyzeteit. János megvette Pétertől a jegyzeteit. lecsupaszítva azonos jelentés a fordított szerepek miatt 6.2. A szószemantika a jelentések szemantikai jegyekre dekomponálhatók, pl. +felnőtt felnőtt hím kanca ±hím +ló +ló csikó a szemantikai jegyek meghatározzák a fontosabb szemantikai osztályokat (pl. [±okoz] csinál vs. csináltat), de nem kimerítőek másik módszer: körülírás (parafrázis) egynyelvű gyakorlati szótárak pl. becsuk : nyílást valaminek a mozgatásával befed kauzális viszony Okoz + Válik(csukottá) két szint alapjelentés (hiányos/alulspecifikált): eszik (=táplálkozik), vág (=éles eszközzel leválaszt) kidolgozott (kontextuálisan specifikált) jelentés: pörköltet eszik (=eszik alapjelentés + rágás), fát vág (+apróz), hajat vág (+megrövidít), kenyeret vág (=alapjelentés) a nyelven túl a világismereti tényezők is fontosak (pl. hogy milyen eszköz kell:!péter ollóval fát vág. szemantikai anomáliák) denotatív jelentés: elsődleges jelentés, amire a szó vonatkozik főleg ezt vizsgálják, de a többi sem hagyható figyelmen kívül előrejelezhető kontextuális jelentés: X Y környezetben mindig Z-t jelent kompozicionalitás: teljes jelentés megjósolható az elemek jelentése és a szabályok ismerete alapján szerepe van a morfológiailag komplex szavak jelentésében: a produktív szóalkotás mindig kompozicionális ha a jelentés nem megjósolható, akkor lexikalizálódott (pl. rendelet, rendelkezés, rendelkezik, rendeltetés) morfoszemantika pl. olvasgat (csökkent akcióminőség), olvastat (műveltetés) különböző kapcsolódsáokkal járó jelentések