Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
|
|
|
- Tivadar Soós
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB Koltai Kornélia, Biró Tamás október 19.
2 Visszajelzés a beadott házi feladatokkal kapcsolatban
3 Ismétlés: igeragozás, szabályos igék
4 A félév következő nagy egysége: Arnold & Choi 3. fejezet: igék
5 Az ige morfológiája, szintaxisa és szemantikája
6 Az ige morfológiája, szintaxisa és szemantikája
7 Az ige: cselekvést, történést, létezést kifejező szófaj? Szemantika: Szintaxis: cselekvést, történést, létezést fejez ki. a mondatban az igei állítmányi szerepet töltheti be. Morfológia: Derivációs (képzési) morfológia és szóösszetétel: igeként viselkedik. Inflexiós (ragozási) morfológia: igeragozási paradigma (conjugation) szerint: Idő/aspektus, mód, szám, személy, nem + főnévi és melléknévi igenevek
8 Az ige morfológiája Morfológia: Derivációs (képzési) morfológia: a világ nyelveiben képzők és szóösszetétel. De a sémi nyelvekben nincsenek képzők, és nincs szóösszetétel. - Kivéve constructus-os szerkezetet: főnévből [mn-ből] főnevet [mn-et] hoz létre. De vannak igetörzsek: igéből képez igét? Valamint van főnévből igeképzés: denominális igék (denominative verbs) piel, pual, hitpael, hifil És vannak igenevek: infinitivusok, participiumok, nomen actionis, főnévi miskálok Inflexiós (ragozási) morfológia ld. később שם פעולה : (igei) gyökkel kitölthető főnévi morfémaképletek.
9 Az ige morfológiája Morfológia: Derivációs (képzési) morfológia Inflexiós (ragozási) morfológia: igeragozási paradigma (conjugation): Idő/aspektus, mód, szám, személy (és nem, stb.) szerinti paradigma Megjegyzés: ezek fogják majd a szintaxisban az igei állítmány szerepét betölteni. Non-finit alakok: igenevek (participium, infinitivus ), stb. Megjegyzés: ezek pedig más szerepet fognak betölteni a mondatban.
10 Az ige morfológiája Morfológia: Derivációs (képzési) morfológia Inflexiós (ragozási) morfológia: igeragozási paradigma (conjugation): Idő/aspektus, mód, szám, személy (és nem, stb.) szerinti paradigma a cselekvés egészére vonatkozó információ Non-finit alakok: egyeztetés valamely vonzattal (pl. alannyal) De vö. magyar: látom, látok, látlak. igenevek (participium, infinitivus ), stb.
11 Az ige morfológiája Morfológia: Derivációs (képzési) morfológia Inflexiós (ragozási) morfológia: igeragozási paradigma (conjugation): Idő/aspektus, mód, szám, személy (és nem, stb.) szerinti paradigma a cselekvés egészére vonatkozó információ egyeztetés valamely vonzattal (pl. alannyal) Na, és hol marad az, hogy igetörzsek szerint? Non-finit alakok: igenevek (participium, infinitivus ), stb.
12 Morfológiai folyamatok Produktivitás: (majdnem) bármely szóra, pl. új szavakra alkalmazható Produktív: magyar denominatív igeképzés -l és -z képzőkkel Nem produktív: magyar -mány, -oda/-öde képzők Inflexiós morfológia (szinte) teljesen produktív, derivációs morfológia széles spektrumon mozoghat. Héber igetörzsek: produktívan tehető-e át egy gyök egy másik törzsbe? Szemantikai transzparencia: jelentés megjósolható az összetevőkből franciakulcs vs. francia kulcs Inflexiós morfológia teljesen transzparens, derivációs morfológia széles spektrumon mozoghat. Héber igetörzsek: attól függ, hogy határozzuk meg egy-egy törzs jelentését. Ami (egyáltalán) nem transzparens, az önálló lexikai elem.
13 Mi az, hogy igetörzs? Avagy: a különböző szótárak eltérő logikája mögött mi húzódik meg? Bibliai héber nyelvtanírási hagyomány: igék gyökök szerint rendezve Kiindulás: gyök => alapjelentés Gyök + törzs => gyök jelentése + igetörzs jelentései közül valamelyik Adott gyök különböző törzsekbe helyezve: mintha igéből igét képeznénk Probléma: az egyes törzsek jelentését nehéz szisztematikusan leírni. Modern héber nyelvtanírási hagyomány: igék tövek szerint rendezve Kiindulás: tő => alapjelentés Tő = gyök + törzs Törzsek, szinte mint igeragozási paradigmák (v.ö. latin, francia, orosz ) Adott gyök különböző törzsekben: vagy van szemantikai kapcsolat, vagy nincs. Probléma: általában több kapcsolat, mintha alternatív paradigmák lennének. A mai óra célja!
14 Az ige morfológiája, szintaxisa és szemantikája
15 Az ige szintaxisa Szintaxis: A mondatban az igei állítmányi szerepet tölti be: Tehát van alanya, tárgya, stb. [Első közelítésben] olyan cselekvést, történést, létezést fejez ki, amelyet az alany hajt végre, amely a tárgyra irányul, valamikor, valahol zajlik, stb. finit igealakok (ragozott, személyragozott) Vagy egyéb szerepet tölt be Például főnévként, melléknévként, határozószóként viselkedik a mondatban. non-finit igealakok (nem ragozott, azaz nem személyragozott)
16 Az ige kötelező és fakultatív bővítményei Az ige szemantikája: vonzatok/szerepek/bővítmények/módosítók + belső szerkezet A cselekvés, történés, létezés szerkezete: Valaki valahol valamikor valamit tesz valakivel valami segítségével ÁGENS HELY IDŐ PÁCIENS ESZKÖZ... Időszerkezet: Külső időszerkezet Belső időszerkezet múlt referenciapont a narratívában m a j d m e g e s z e g e t t e a ke n y e r é t múlt idő a mondat elhangzásának pillanata utóidejűség ( jövő-a-múltban ) ismétlődő lezárult tellikus jövő
17 Mondatrészek: alany, tárgy, eszközhatározó (1) A férfi összetörte a vázát a kalapáccsal. (2) A férfi összetörte a vázát. (3) A kalapács összetörte a vázát. (4) A váza összetört. (5) A szél összetörte a vázát. (6) # A kalapács összetörte a vázát a férfival.
18 Tematikus szerepek: ágens, páciens, eszköz (1) A férfi összetörte a vázát a kalapáccsal. (2) A férfi összetörte a vázát. (3) A kalapács összetörte a vázát. (4) A váza összetört. (5) A szél összetörte a vázát. (6) # A kalapács összetörte a vázát a férfival.
19 Szintaxis (mondattan) Szemantika (jelentéstan) 1 Mondatrészek Az állítmánynak/igének van alanya tárgya eszközhatározója helyhatározója időhatározója Tematikus szerepek A cselekvésnek van ágense ( logikai alany ) páciense ( logikai tárgy ) eszköze helye ideje Melyik tematikus szerepet milyen mondatrésszel lehet kifejezni? 1. Pontosabban, szemantikai jelenség a szintaxison, mint a nyelvészet egyik területén belül. A szemantika, mint a nyelvészet másik területe, elsősorban más kérdésekkel foglalkozik.
20 Tematikus szerepek (Forrás: Kiefer F. (szerk): Strukturális Magyar Nyelvtan 1. Mondattan, Akadémiai Kiadó, 1992, p. 902.) Ágens: Experiens: Instrumentum: Jellemzett: Patiens: cselekvő pszichikai folyamat átélője a cselekvés eszköze tulajdonság, állapot hordozója hatás, változás elszenvedője Természeti erő: önmagától, de önmaga által kontrollálhatatlan módon működő szereplő Lokális: hely Eredmény: záró állapot Irány: mozgás végpontja stb. stb.
21 Az igék típusai a vonzatszerkezetük szerint (1) Intranzitív: egy vonzat (pl. alany = ágens vagy páciens) Tranzitív: két vonzat (pl. alany = ágens és tárgy = páciens) Ditranzitív: három vonzat (pl. ágens és páciens és recipiens) Stb. Nulla vonzat is lehetséges, például: havazik. Példák: - alszik valaki. - lát valaki valamit. - ad valaki valakinek valamit. Számos igének egyszerre lehet intranzitív és tranzitív jelentése is. Például: eszik = 1. étkezik 2. fogyaszt. tele [van] (statív), 1. teljessé 0. = מלא válik (intr. fientív), 2. betölt (tr. fientív).
22 F i e n t í v Az igék típusai a vonzatszerkezetük szerint (2) Aktív: alany = ágens, tárgy = páciens János becsukja az ajtót. A hat B-re. Passzív (szenvedő): alany = páciens [ágens van, de kifejezése opcionális] Az ajtó becsukattatik [János által]. B-re történik hatás [A által]. Mediális (ang. middle): nincs ágens, de van páciens. Az ajtó becsukódik. B-re történik hatás (saját maga? más?). Statív: Az ajtó be van csukva. nincs ágens, nincs páciens, de van jellemzett B valamilyen állapotban van.
23 Az igék típusai a vonzatszerkezetük szerint (3) Reflexív (visszaható): ágens = páciens Az ajtó becsukja magát. A hat A-ra. Reciprok (kölcsönös): ágens 1 = páciens 2 és ágens 2 = páciens 1 Az ajtó és az ablak becsukják egymást. A hat B-re, és B hat A-ra. Kauzatív (műveltető): ágens 1 => páciens 1 = ágens 2 => páciens 2 A tanár becsukatja az ajtót Jánossal. A hat B-re, hogy B hasson C-re. Rezultatív/faktitív: ágens 1 => páciens 1 állapotban van A tanár az ajtót becsukottnak nyilvánítja. A hat B-re, hogy B legyen állapotban.
24 Az igék típusai a vonzatszerkezetük szerint (3) Reflexív (visszaható): ágens = páciens Az ajtó becsukja magát. A hat A-ra. Reciprok (kölcsönös): ágens 1 = páciens 2 és ágens 2 = páciens 1 Az ajtó és az ablak becsukják egymást. A hat B-re, és B hat A-ra. Kauzatív (műveltető): ágens 1 => páciens 1 = ágens 2 => páciens 2 A tanár becsukatja az ajtót Jánossal. A hat B-re, hogy B hasson C-re. Deklaratív: ágens 1 => páciens 1 állapotban lévővé teszi A tanár az ajtót becsukottnak nyilvánítja. A hat B-re, hogy B legyen állapotban. B e s z é d a k t u s : a mondat kiejtése egyben cselekvés is, amely révén a világ megváltozik.
25 Waltke és O Connor, p. 350: 1. Voice: active, passive, middle 2. Type of movement/activity: fientive, stative 3. Contour of movement/activity: transitive, intransitive 4. Causation: causative, resultative/factitive, declarative 5. Double-status action: reflexive, reciprocal, tolerative
26 Arnold and Choi, p. 193 Appendix I: Stem Chart middle
27 Arnold and Choi, p. 194 Appendix II: Expanded Stem Chart Watke és O Connor 1990 szóhasználata: 1. A műveltetés tárgya az alapige páciense : statív ige nagynak lenni fientív ige nőni melléknév műveltetés műveltetés műveltetés faktitív okozza, hogy nagy legyen rezultatív okozza, h. növelve legyen deklaratív nagy nagynak nyilvánít / hisz / gondol /stb. 2. A műveltetés tárgya az alapige ágense: műveltetés kauzatív okozza, hogy nőjön ; okozza, hogy naggyá váljon
28 Arnold and Choi, p. 194 Appendix II: Expanded Stem Chart Javasolt különbség a piel és a hiphil műveltető funkciói között: Piel: fókusz az eredményen, páciensen. Hiphil: fókusz a folyamaton és ágensen. גדל Példa: Qal fientív: nőni Qal statív: nagynak lenni Piel faktitív: növeszt: okozza, h nagy legyen Hiphil kauzatív: naggyá tesz: okozza, hogy naggyá váljon, nőjön.
29 Arnold and Choi, p. 194 Appendix II: Expanded Stem Chart Javasolt különbség a piel és a hiphil műveltető funkciói között: Piel: fókusz az eredményen, páciensen. Hiphil: fókusz a folyamaton és ágensen. חיה Példa: Qal élni ( to live ) Piel életben tart ( to cause to be alive ) Hiphil élővé tesz ( to cause to live )
30 Az Aktionsart (magyarul: akcióminőség) fogalmat egyelőre ugorják át. Jövő héten ezt is tisztázzuk. Az igetörzsek szemantikája
31 Arnold & Choi 3, 3.1 Kiegészítő javasolt olvasmány, a mind a hét igetörzsben valóban előforduló bibliai gyökök bemutatásával együtt:
32 Qal Fientive: Intranzitív: Tranzitív: fientív, dinamikus tárgyatlan ige tárgyas ige Statív: állapotot vagy tulajdonságot fejez ki Érdekesség: A világ számos nyelvében nincs éles határ ige és melléknév között.
33 Niphal Passive: passzív, szenvedő az ajtó becsukattatik [valaki által] Middle: mediális az ajtó becsukódik Reflexive: visszaható az ajtó becsukja önmagát Stative: statív az ajtó csukva van A bibliai héber előtt (a proto-héberben ) a qal reflexív megfelelője lehetett (ahogy a piel reflexív megfelelője a hitpael). A qal passzív megszűnése után vált a qal passzív párjáva.
34 Piel és pual Egyes igék (pl.,בקש (צוה egyszerűen csak pielben léteznek, nincs semmi extra jelentése az igetörzsnek. Régebben a pielt intenzív igetörzsnek vélték, és az intenzitást mintha a középső gyökmássalhangzó kettőzése (geminációja) is kifejezné. Mások azt javasolják, kár a piel szemantikáját megpróbálni meghatározni: egyszerűen csak egy alak. Factitive: Resultative: Denominative: Frequentative: stativ ige műveltetése, hangsúly: a műveltetett adott állapotba kerül. tranzitív ige műveltetése, hangsúly a létrejött végállapoton. denominális (főnévből képzett) igék. gyakorító akcióminőség: időben [iteratív], de térben is. Declarative: - valamilyenné nyilvánít (deklaratív, a szó szűkebb értelmében) - ilyennek tart, gondol, becsül (W & O C más kifejezéseket vezet be) Pual: a piel által kifejezett akcióminőségek passzív megfelelője.
35 Hithpael Reflexive: visszaható ö n m a gá t cselekvés ágense = cselekvés páciense Reciprocal: kölcsönös e g y m á st Két, szimmetrikus cselekvés. Két szereplő. Egyik szereplő: első cselekvés ágense, második páciense. Második szereplő: első cselekvés páciense, második ágense. Iterative: Denominative: ismétlődő, méghozzá rendszeresen és időben. denominális (főnévből képzett) igék.
36 Hiphil és hophal Causative: Stative: Declarative: (valódi) műveltetés, hangsúly a folyamaton és az ágensen. létrehozza azt az állapotot, amit a qal statív kifejezne. beszédaktussal hozza létre a qal statív szerinti állapotot. Denominative: denominális (főnévből képzett) igék. (Ritkább, mint a piel.) Permissive: egy cselekvés lefolyását megengedi (műveltetés modalitással). Hophal: a hiphil által kifejezett akcióminőségek passzív megfelelője.
37 Házi feladat
38 Következő órára: olvasandó + házi feladat 1. Elolvasni: szakaszok (pp ) szakasz (pp ). 2. Témaválasztás dolgozatra? 3. Szabályos és lamed-he igék: az elsőéves tananyag ismétlése (összes törzs!) 4. Szabadon kiválasztott bibliai versekből összegyűjteni és elemezni 15 igét (lehetőleg érdekeseket, ha túl sok ige azonos törzsből, akkor keressenek továbbiakat): Morfológiai alak-meghatározás: gyök, törzs, aspektus/idő, szám, személy Az igének milyen vonzatai és/vagy bővítményei vannak a mondatban? Besorolni a tankönyvi kategóriák (3.1 alpontjai) szerint. Papíron, dossziéba. Határidő: hétfő dél (12:00).
39 Viszlát jövő szerdán!
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2016. október 18. Visszajelzés a beadott házi feladatokkal kapcsolatban Ismétlés: igeragozás, ל "ה igék A félév következő
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2014. október 15. Ismétlés: igeragozás Arnold & Choi 3, 3.1 Az ige morfológiája, szintaxisa, szemantikája Az ige: cselekvést,
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2014. október 22. Ismétlés: igeragozás Arnold & Choi 3, 3.1 avagy bevezetés az ige szemantikájába Adalék a határozott névelő
Nyelvészeti módszerek és irányzatok, bibliai és rabbinikus héber
Nyelvészeti módszerek és irányzatok, bibliai és rabbinikus héber BMA-HEBD-111, P/TÖ/HB-1, BBV-101.51, BMVD-101.78 Biró Tamás 2015. március 10.: Morfológia, kísérletes nyelvészet Egy kutatási projekt (és
9. Az igetörzsek szemantikája Derivációs morfológia és akcióminőség
Bibliai héber szintaxis tankönyv Biró Tamás, 2018. őszi félév 9. Az igetörzsek szemantikája Derivációs morfológia és akcióminőség Inflexiós morfológia és derivációs morfológia A magyar nyelvtan a toldalékok
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2014. november 5. Ismétlés: igeragozás (gutturálisok) Témaválasztás házi dolgozatra Arnold & Choi 3.3: igemódok A perfectum
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2014. szeptember 17. A főnevekkel kapcsolatos elsőéves tananyag ismétlése Az óra céljai: Középhaladó bibliai héber nyelvtan:
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2017. november 08. 2017. november 15. Visszajelzés a beadott házi feladatokkal kapcsolatban igék ragozása פ "נ és פ "א Ismétlés:
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2016. november 16. Félévközi ZH 45 perc open-book, Arnold-Choi 2 3. Témaválasztás házi dolgozatra Témaválasztás házi dolgozatra
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2014. szeptember 24. Főnevek, melléknevek, névmások: az elsőéves tananyag ismétlése Tanulság és figyelmeztetés Szintaxis:
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2015. november 25. Témaválasztás házi dolgozatra (ע "ו ( igeragozás Ismétlés: Mondatok: Arnold & Choi 5. rész A mondat belső
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2014. október 1. Zh: névszó- és prepozícióragozás Forma (morfológia és szintaxis) vs. jelentés (szemantika) Hogy eljussunk
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2016. október 05. Visszajelzés a beadott házi feladatokkal kapcsolatban Melléknevek, névmások, elöljárók: az elsőéves tananyag
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2014. november 19. Témaválasztás házi dolgozatra Ismétlés: rendhagyó igék A mondat belső szerkezete Az óra céljai: Emlékeztető
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2017. szeptember 13. Informatikusviccek Az informatikus felesége elküldi a férjét a boltba: - Hozzál margarint, és ha van
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2017. november 22. Visszajelzés a beadott házi feladatokkal és a negyedévi zh-val kapcsolatban igék ragozása ע "ו és ל "א
TARTALOM. Tartalom. 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal. A határozott névelő: a gitár, az autó
1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal 2. fejezet TALÁLKOZÁS 17 38. oldal 3. fejezet ISMERKEDÉS AZ IRODÁBAN 39 56. oldal 4. fejezet A VÁROSBAN 57 82. oldal TÉMÁK Néhány nemzetközi szó Köszönések
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2015. szeptember 30. Melléknevek, névmások, elöljárók: az elsőéves tananyag ismétlése Témaválasztás házi dolgozatra Az óra
A szóképzés. A szóalkotásnak az a módja, amikor a szótőhöz egy képző hozzájárulásával új szó jön létre.
A szóképzés A szóképzés A szóképzés A szóalkotásnak az a módja, amikor a szótőhöz egy képző hozzájárulásával új szó jön létre. Képző tulajdonságai új szót hoz létre Képző tulajdonságai új szót hoz létre
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2016. november 23. Visszajelzés a beadott házi feladatokkal kapcsolatban Félévközi ZH eredménye (ע "ו ( igeragozás Ismétlés:
Bevezetés a nyelvtudományba Mondattan (szintaxis) Kiegészítés
Bevezetés a nyelvtudományba Mondattan (szintaxis) Kiegészítés Az egyszerű mondat szerkezete (É. Kiss 1992) a fő összetevők lehetséges sorrendje: Imre ismeri Erzsit. Erzsit ismeri Imre. Imre Erzsit ismeri.
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2014. szeptember 10. Informatikusviccek Az informatikus felesége elküldi a férjét a boltba: - Hozzál margarint, és ha van
Lexikon és nyelvtechnológia Földesi András /
Lexikon és nyelvtechnológia 2011.11.13. Földesi András / A nyelvi anyag feldolgozásának célja és módszerei Célunk,hogy minden egyes eleme számára leírjuk paradigmatikus alakjainak automatikus szintézisét.
Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék A főnév 11 Kis és nagy kezdőbetűk 11 A főnevek neme 12 A főnevek többes száma 13 Nem megszámlálható főnevek 15 Csak többes számban használatos főnevek 16 Foglalkozások 17 Címek, rangok,
MORFOLÓGIAI FELÉPÍTÉS
A SZÓÖSSZETÉTEL SZÓÖSSZETÉTEL Két vagy több szóalak összekapcsolásával hozunk létre új lexémát Tudatos szóalkotás és véletlenszerű keletkezés Létrejöttüket nemcsak szintaktikai szabályok, hanem szemantikai,
Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály
COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály 2013/2014 Tanítók: Tóth Mária, Buruncz Nóra Tankönyvcsalád: Nemzeti Tankönyvkiadó Anyanyelvünk világa 4. osztály
Sémi összehasonlító nyelvészet
Sémi összehasonlító nyelvészet BMA-HEBD-303 Biró Tamás 9. Morfológia: általános bevezetés és érdekességek a sémi nyelvek morfológiájából 2016. május 05. Morfológia: általános bevezetés A morfológia helye
Információkereső tezaurusz
Információkereső tezaurusz a magyar leíró szófajtan köréből Bevezető a tezauruszkészítésről. Az ige mediális ige M: Történést, állapotot kifejező ige. H középige F ige A alanytalan ige fakultatív alanyú
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2016. szeptember 21. Visszajelzés a beadott házi feladatokkal kapcsolatban A főnevekkel kapcsolatos elsőéves tananyag ismétlése
. Argumentumszerkezet: Lexikai szabályok, vagy konstrukciók? Kálmán László március 6.
Argumentumszerkezet: Lexikai szabályok, vagy konstrukciók? Kálmán László MTA/ELTE Elméleti nyelvészet kihelyezett tanszék MTA Nyelvtudományi Intézet kalmanlaszlo@nytudmtahu 2014 március 6 Kálmán László
A nyelvtani szabályok bemutatási módjai három magyar nyelvkönyvben
Anna Grzeszak, Damian Kaleta A nyelvtani szabályok bemutatási módjai három magyar nyelvkönyvben Dolgozatunk célja, hogy megnézzük, hogyan mutatják be a nyelvtani szabályokat az egyes magyar nyelvkönyvek.
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2016. szeptember 28. Visszajelzés a beadott házi feladatokkal kapcsolatban Melléknevek, névmások, elöljárók, főnévragozás
Sémi összehasonlító nyelvészet
Sémi összehasonlító nyelvészet BMA-HEBD-303 Biró Tamás 5. A nyelvtörténeti rekonstrukció alapjai. Jelentéstan. 2016. március 30. Összehasonlító rekonstrukció: alapok A történeti rekonstrukció klasszikus
NT MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 6. TANMENETJAVASLAT. (heti 2 óra, azaz évi 74 óra)
NT-11631 MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 6. TANMENETJAVASLAT (heti 2 óra, azaz évi 74 óra) A tanmenetben megadott gyakorlatszámok csak tájékoztató jellegűek, nem a megoldandó feladatok mennyiségét jelölik,
A szófajok rendszere
A szófajok rendszere Az egy szófajcsoportba tartozás szempontjai: hasonló jelentéskör, azonos alaki viselkedés (toldalékolhatóság), azonos mondatbeli szerep I. Alapszófajok: Valódi alapszófajok - Jelentés
2
1 SZÉKELY GÁBOR EGY SAJÁTOS NYELVI JELENSÉG, A FOKOZÁS 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 66. SZÉKELY GÁBOR EGY SAJÁTOS NYELVI JELENSÉG, A FOKOZÁS TINTA KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2007 4 KÖNYVEM
É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í
Í É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í É Á É Í Í É É Í Í Í Á Í Á Á ö ó ö ö ő ő ő ö ö ó ő ű ö ö ö ö ü ö ö ö ü ü ó ö Á ó ó ö ö ő ő ő ő ö ó ü ó ó ó ó ó ó ö ü ü ó ö Ó Í Í É É
Bevezetés a nyelvtudományba. 5. Szintaxis
Bevezetés a nyelvtudományba 5. Szintaxis Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Szintaxis Mondattan Hangok véges elemei a nyelvnek Szavak sok, de nyilván véges szám Mondatok végtelen sok Mi a mondat?
Ü
Ó Á ú Á É Ü Ö Ö Ö É É É Ö É Ü Ö É É É É É Ó Ö Ó Í Ö Ö Ö Ö Í Ö Ö É É É Í Ö Ö É Ö Í Á Ó Í Á É É Ó É Ú Á Í É É É Ö Ö Ó Ö Ö Ö Ö Ó Ó Ó Í Ü Ö É É Ö Ó Ö Ó ö Ö Ö Ö Ö Ö Ó Ü Ö Ó É ű É É É É É É É É Í Ö Ó Ö É Ö Ö
Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü
É Á í É Á Á ü Ú ű í Í Í Ü ü ú ü Í ü ü ü ü Í ü Í í ü ü ü ü ü ü ü ü ü í Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü Í Ó Í Ó ü ü ü Í ü ü É ü ü ü ü ü É ü ü Í ü ü ü Í Ó Í Ó í Á í É ü í Í ü í Í í í ü ü É ü ü
ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö
Ü É ű ü ü ö Í ü ö ö ü ű Í Í ü ű ö Ö ö ö ö Í ü ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö ü ü ü Í ü ö ö ö ö ö ö ö ü Í Í ű ö ö ö ü ü ö ü ö ö ö ü ö ö ö ö ü ü ű ü ö ö ö ü ö ü ű ö ü ö ö ű Í ü ü ű Í ö ü ö
ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö
Á Ö É Á É Ő Ü Ü ü ö Ö ü ú ö í ü ü ó ó Á ö ó ö ö ö Ö í ü ü ü í í ü ü ö ü ü ü ü ö í ó ó Ő ó ó ö ó ö í ü í Í ó í ó ö í ó ó ö ó ó ö ó ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í
ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű
É Á É É Ó Á ű Á ű ú ú ű ű ú ű ű ú Á ú ű ú ű ú ű ú ű Á ű ú ű ű Ö Ú Á ű ű Á ű ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű ű ú ű ű ű ű ű ú ű ű ű ű ű ű Á ú ű ű ú ú ű ű ű ű ű ú ű Á ű ű ű ű ű ű ú ű ú ű ú ű Ö ú ű Ö
í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó
Á Á Ó Ö Á í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó ó í í ó ó ű ű ö ű ú í ö ó ó í ó ó ö ö Ü ú ó Ü ö ö í ö í ó ó ó ű í ó ö ö í í ö ö í ö Í ó ö í ö ö ó ó ö ö í ó ö ö í í ö í ú Í
Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö
Ö É Ö Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö Ü Ü Á É Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ú Í É Ó Á Ü Á É Á Ü Í Í Í Í Ü Í Í Í Í Í É Ö Á Í Á Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Í Í É Í Í É É Í Í Í É Í Ü Í Ü Á Ü Ü
Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő
ű É ű ű É Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő É Ó Ó É ű Ö ű Ö ű ű ű Ú Ú Ö ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű Ú É É É É Ö Ö Ú Ö É ű ű ű ű ű ű ű Ó ű Ö Ö ű ű ű É ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ö ű ű ű Ü ű ű ű ű Ö ű
ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö
Í Í Ő Ó Ü Ö Ő ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö ő ö ő Í ó ö ó ú Í Ö Í ÍÍ É Ó Ü Ü Ó Ó Ö É Ö ő ö ő ű ó ö ú Í Ö Í Ö Í Ö Ó Ó Ó Ó Ü Ö Ü Ü É Ú Ö Ó Ó Í Í ő ö ő ű ó ö ó ú É Ö Í Í ÍÍ Í Í Í É Í
í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó
í Ú Á Í í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó í Ó Ó í ő ó Í í í í Ó í ó í í Ő É Ú Ű Í É Á ó Á É É ó ó í É Ü Í ő í ó í ó í Ő Ő Á Ó Ó Á É É Á Á É É Ő Á Ú É í ó Á í Á í í ő í í Ő Ő É Ú Ű Í É Á ó Á É Ö Í Í É ó ó í Ú
Morfológia, szófaji egyértelműsítés. Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben október 9.
Morfológia, szófaji egyértelműsítés Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben 2013. október 9. Előző órán Morfológiai alapfogalmak Szóelemzések Ismeretlen szavak elemzése Mai órán Szófajok
í ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é
ű ű ö é ő ó í ö ő ü é ő é ü ő ö ő ö é é í ö ő ö ó ő é ó í ö ő ü é é é é é ő é é é é í ő ö é é ő ű ő ö í ö é é é Ö ű ú ő é é ű ő í ü ö é é ő ó ö ö ő é é é é é é é é é é ő ü í í é ú í í í Ú í é ú é ő ó ó
é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü
é í ü é ö é é ő ü é é é ú é ó Í é é ő Í é ó ö í é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü é ö ő
ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö
ö ö Ő Ö ü ö Ö ü ü ü ó ö ö ö ü ö ú ü ü ö ö ú ú ö ú ó ú ó ü ú ú ú ú ó ú ö ú Á ö ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö
é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é
é ű ö Ö é é ö ú é é é é ö ö é ö é é é ö ö é é é ö ö é ű é é ö é é é é é é é é é é ö é ö é é é ű ö ű ö é é é Ö Ú Í é ö é é Ő ö ö ú é é é é é é é é é é ű é é é ú é é é ű ú é é é é é ö é ö é ö é é ö é é é
Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö
ö ú ö ö ú ö ú Ü ő ú ő ö ő ő ő ö ö Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö Ú ő ö ő ő ő ö ú ú ú ő ö ő ö ő ő ő ö ö ö ö ő ő ö ő ú ő ö ú ö
í í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó í ö í ú ó ú í ö ú ö ö ö í ó ó ó ú ó ü ó ö í ó ó í í í Á í ó ó ó
Í ö í ú ú ó ú Ö ü Ú ú Ö ü ó ü ó ö ö ó ó ö í ó í ó í Í ó í ö ö ö ó í ü ó ö ü ü ú ó ó ó ó ó ó í ó ó ó í ú ó ó ó ó ó í ü í í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó
ö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó
ö Ö ó ü Ú ú ű ó ú ü ö Ö ü ó ü ü ó ó ö ö ó ó ö Ú ö í ó ö ö ö í í ú ü ó ö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó ó ó Ó Ú ö ú ó í í ú ó ö ü ü Ö ó ü ü í Ö Ö ú
ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó
ü ö ö Ö ü ü ö ö Ö ö ó ö ú ó ü ö ö ö Ö í ó ü í í ü ö í í ó ó ü ö ü ö ö ü í ó ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó ö ö Ö ü í ö Ö ö ö ó ü í ö ó ó ü ö ó í ü ü ü ö ö ü í ü
ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü
Á Ó ö ü ü ü ú ú ü ü ö ü Ő ö ö ö ü ú ü Á ö ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü ö ö ü ü ö ü ö Ó ö ö ü ü ö ü ö ú ö ú ü ö ü É É Á ü ű Ö ű ú ö ö ú ö ú ö ú ö ű ü Ö ö ű ü ú ö ü ú ű ö ű ú
ű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó
ü ű ú ü ű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó ü í í í í ó ü ó Ö ó ü Ö í ó ű ó ó ó Ö Ö ó ó í í Ö Ö ó ó í Ö ó ű í í ü
ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á
ü ű ü ú ű í ú í ű í ú ú ú ú ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á ű í í í Á ü É í í Ö Ö Á í Á É Á ú ú ú í ű í ú ű í í í É í í É í ű í ü í ú ű í ű í É í Ú í í í ű í ú ű í í í ü í í ú í ú í Ö ű í í í ü ü Ő í í
É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő
ő Ü É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő ő ő ú ő ő ő ú ő ü ú ű ő ű É Í ő É Ü Í ő ü ő ő ő ő ő ő ú ü ű ő ú ő ű ő ő ő ű ő ű ő É Í Ú Ö Á Á É Á Á Á Ő Á É Á Ö Á Ö É É É ü ő Á ő ú ü ő
ü ö ö ő ü ó ó ú ó
ö ö ő ü ü ü ő ö ü ö ö ő ü ó ó ú ó Ő Ö ü ö Ö ó ü ü ü ö ö Ö ó ó ü ö ó ő ü ó ü ő ó ő ó ü ö ö ö í í ó ő ú ü ö ö ó ü ö ő í ő ő í ő ü ó ő ü ű ö ú ó ú í ü ó ü ö ó ó ü ö Ö ó ő í ó ő ü ö ü ő ö ö ö ö Ö Ó ő ü ü ó
ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü
ú Ö Ú ú ú ó Ő Ö ü Ú ú ö Ö Í ó í ü ü ó ó ó Í ö ö ö ö í ü ó ö ü ü ú í ű ö ó ó ö ö ö ű ö ó ó ö ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü ü ö ö ó ó Í ü ö ó ú ü ü ö ó ö ö Í í ó ó
ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü
ű ü ü ú ü ú ú ű ü ú ú ü ü Ó Ö Í ü ú ú ű Ö ú ú ú ü ü ú ÍÍ ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü ü Ü ü ü ú ü ű ü ü ü Ü ú ú ü ü ü ü Í ü ü ú ű ü ü ü ü ü ü Í Í ü
Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú
ű É Í Á Á Á Ó É Á Á Ó Í Ö Á Á Á Ö ü Í Ó Í ű ű ü ú Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú ü Í ú Ü Ű Ó Ó Í ú Í ú Ö Ó ü Ü ü ű Ó ú Í ü É Í Í Á Á Ó Í Á ú Ö Í Ó ú ú ú Í ú ú ű ú Ü ü ü Í Á ü ú Í ú
ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó
ö ú Á ő ű ü ő ó ö ö ú ö ú ü ó ó ű ö ú ó ó ó ő ö ö ő ú ó ö ö ő ő ő ő ö ű ü ü ü ő ü ü ő ő ü ó ő ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó ó ü ű
í ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó ó ó í ó í ü ó í Á
Ö ü ó Ö ü ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ü í í ü ü ü ü ó ü ü ú ó ü ü ü í ó í ü ü í ó í ó í ó ó ó ó í ó ó ó í í ó ü ú É Ö í í í ú ó í ü í ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó
í ö Á ö ö ö Á í ö ű ü í í ű ö ú ü íí ö ű ö ü ú ü ö í ü ű í ö ö ü ü í ö ü ö ű ö í ű ü í ö í í ü í Á Á í í ü ö ö ü ű í í ö ö ü í ű ü ö í ö ű ü í í ű ö í í í ö ö í ö ö ö ö ö ö í í ű Á Á Á Á Á í í ú í ö ö
ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó
Ü Ű Ö É Á Á ö É É Ö Ú Ü ö ü ő ő ö ő Á ő ó ő ü ü ö ö ú É ű ó ü ű ö ú ü ö ó ö ö ü ű ö ó ó ö ö ö ö ü ű ö ő ö ö ó ö ö ő ó ő ü ő ó ő ö ö ő ü ü ö ő ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó
Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü
Ö ő ü Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü ü ő ő ő ú ű ő ő ú Ö ő ü ő ő Ö ő ü ő ő ő ő ő ő ü ü ő ő Ö ő Í Ö Ö Ö ü Ü Ö ő ő Ö ü Ö Ö ü Ö Ö ü Ö Ü Ö ü ü ü ő ű Ö ő Ö ü ü ü ő Ű
ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü
ü ü ü ú ú ü ű ü ű ü ü ű ü ü ü Í ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü ú ü ü Á ű ü ü ü ü ü ü ü ú ü ü Í ú ü É Ö Ö ú Ö Ö Ö ú ú ü ú Á Ö Á ú É ü ú ú É ú ú ú Ü ü ű ú ű É ú ű ü ü Á ú É ü ű ü ú Á É É ú ü Ö Ö Ö ú ú Á Ö
ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő
ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő ő ü ő ő ű ü ő ű ő ő ő ő ü ő ő ő ü ő ű ő ő ő ü ő ü ő ő ü ű ő ő ü ü Á ő Á ű ű ü Á ő ű ű ő ű ű ü ű ő ő ő ü ő ű Ó ü Í Á ő ű ő ő ő ő ü
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2017. szeptember 27. Visszajelzés a beadott házi feladatokkal kapcsolatban Melléknevek, névmások, elöljárók, főnévragozás
ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü
ő É ő ő ő ő É Ü Ö Ö Ö Í Ö Ö Ö ő Ó Ó Ö Ö Á É É É ő Á É Á Á Ú Á Ú Ö Ö Á Ú Ö Á ű Á ú ő ő ü ü Ó ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü ő ő ő ő Á ü ú ú
Í ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü
Í Í ö ú ö ö ö ö ű ö ö ö ö Í ű ű ö ü ú ö ú ú ű Í ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü ö ú ü ü ö ú ö ű ö Í ű ú ú ö ú ú ű Á É Á ö ű ú Í ö ö ü Í ú ö ú ö ö Í ű ö Í ú ö ö ö Í ö ö ö ö ö Í ö ö ö Í ö ö ö ö Í ű ö Í ú ö Í ö ö ű
ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö
Í Á Ö Ú Á Á Ó Á ö ú ú ö ú ú ö ü ü ű ü ű ö ö ü ű ö ü ö ú ö ü ú ö ö ü ü ö ü ű ö ö ü ű ö ö ú ö ö ú ú ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö ü ö ü ö ö ü ö ö ú ö ü ű ö ü
ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü
Ü ú ű ű ú ű ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü ö ö ö ö ö ö ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü ü ü Ú ú ü ű ü ú ű ö ű ú ö ö ö ö Á ú ú ű Á ú Á Á Á ü ö ö Á ö ö ü Á ú Á ú Á Á Ö Á Á ö ű ö ö ü ú ü ú ö ú ű ú ú ü ü ü ü ű ű Ő ú ö ű ú ú ű
É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű
ő ő ű ú Á ő ű ő ő ő ő Ö Ö Í Á É Á ő Ö Ö Í ő ő ő ő É ő ő ú ú ú ő Á Ö É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű ő ű ő ú Á ő ű ő ő ő ő ő ő Ö ő ú ú Ö ő ő ű ú Á ő ú Ó ű Ó ú ú ú ő ő ú ú ő ő ú ő Ú ú
Ü ű ö Á Ü ü ö ö
Í Í Ü Ú ö ú Ö Ü ű ö Á Ü ü ö ö ú ü ü ö ü ö ö ö ö Ü Ü ö ö ö ö ö ü ü ö ü Ü ö ú ü ö ü ö ű ö ű Ü ü ö É ö ü ü ö ö ö ö ö ö ö ö Ó ö Ü ü Ü ü ü ö ö ö ö ö ö ö ú ü ö ű ü ö ú ű Ü ö ö ö ü Ü Ü Ü ú ö ö ü ű ö ű ö Á Á Í
ű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á
ü ű ú í í ü í ű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á ó ű ó í Á í ó ü í ó ó í ü ü ű ó í ü í í ü í í í ó í ó í ü ó Ó í ó ó ó í í í ü Í ó ó í í í í ó í í
ű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í
ü ö É ű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í í í ö Á í ű í ü ö í ű ö í ú ű í ű ü ö í ű ö ű ö ö ű ö
ó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü ú ö ó ü ö Ö ű ö Ö ü ó ö ö ó ö ö Ó í ű ö ű ö ö ű í
ö Ö ü ö Ü Ö Ö ü ú í Ó ü ü ö ó ö ö Á ó ó ó ü í ö í ö ö ó ö ö í í Ő í ó Ő ü ú ó ö ö ó ö í ü ó ó ö í ó í ó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü
ú ű ű É ü ű ü ű ű í ü í ő í Ü ő ő ü ú Í ő ő í ú ü ü ő ü
ü ü ü ü Ó í Ó Éü í ú ű ű É ü ű ü ű ű í ü í ő í Ü ő ő ü ú Í ő ő í ú ü ü ő ü ű ű ű í ü ő ű ü ü ő ú ú ő ü ő ő ő ü ú ű ú ú ú ő ő ú ő ő í ú í Ó ú ü ő ú ú ú ű ú ú Ű ű ő ű ű ő Á ü í ü ú ü í ú ő ú ő ű ő í ő ő
É Ö Á Í Á Ó Ö ü
Ö ű Ö ő ü ő ő ő ű Ö Ö ü Á Á É Ö Á Í Á Ó Ö ü Ö ű ű Ö ű ű ú ű ű ú ú ő ő ü ű ű É Ö ú ű ő ű ű ú ő ü Ö ú ú ő ő ú ű ü ő ü ű ú ú ű Ü ő ő Ó ü É Ó Ö Ö ú ü ü ü ü Ű ú Ö Á ü É Ó ű Á Ö Á ű ü ú Ö ű ű ű ü ő ő ő Á ő ő
ű Á ü ő ö í ö ö ő ő ő ő ö
Á É í ü í í í ü í í ö í ű í í í í í í í í í ü ő ö ö ö ű ő ö ű Á ü ő ö í ö ö ő ő ő ő ö ö ő ő ő ö ö Ű ú Á ö ú ú ö ü í ő ő ú É í í ő ö í ö ú í ő ü í í í í í ö í ű í í í í í í í í í ü ő ö ö ö ű ű ő ű ü í Ö
í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö ö ú ő ő ú í ő í ő ö ö í ő ü ü í ő ö ü ü ú í í ü ő í ü Í í í í ö ő ö ü ő í ő ő ü ű ő ő í ő í í ő ő
ö Ö ő ü ü ő Á ü ö ö ő ő ű ő ü ő Ö ö ő í ő ö í ö ö ő ő ö í ú Á Á Á í Á í ü Á ő í í ő Á í ő ő ú ő ö ö ő Í í ő ő í í ö í ő Ó ő ő í ö ő ő ü ö ö ő ö í ö ő í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö
í í ü í í í í í Ó ő ő í í í Ú ü Ú í í Ú ő ü Ú ü ő
É Á Á ő ü í ü ü í ü ő ü ő ü ü ü í í í í í ü í í ő í í ü í í í í í Ó ő ő í í í Ú ü Ú í í Ú ő ü Ú ü ő ő í ő í ű ű í í ü í í ő í í í í í ű í ő í í í í ü í ő í ő í ü í ű ő ű ü í ü ü í ő ő ü ő í í Ö ü í ü ü
ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü ö ö í Ö ö ö í ö í Ő í ű ű í Ö Ó í ö ö ö ö Ö Ö ö í ü ö ö Ö í ü Ö ö í ö ö ö ö ö Ö ö í
Á ö Á Á É Ö í ö Ö Á Ó Ű ú ű Ü ö ö ú ö ú í ö í ö ö ö í Ö ö í ö Ő ü ö ö í Á Ö Ú ű Ö í Ö ö ö Ö ü ű ö ű ö Ö ü ö Ö Ö Ö ö í ö ö Ö ö í Ö ö Ú ö ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü
ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő
ő ő ű ú ő ü ü ü ü ü ő ő ü ü ü ü ü ü ü ü ü ő Ö ő ő ő ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ű ő ú ü ú ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü ű ő ü Á ő ú ű ű ő ő ő É ü ű ő ő ő ű ú ü ú ő ő ő
É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű
É É É Ó Á É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű ü ű ö ö ú ö ú ö ö ö ö ö ü ú ü ö ö ö ö ö ü
ű ú ü ü ü Í ü ö ü ö ü ö ü Ó ü ö ü ö ö ü ű ű ú ü ö ö ü Ó ö ű ü ö ú ö ö ü ü ű ü ü ö ö ü ü ú ö ö ü ü ú ü
ű ö ű ö ü ú ú ú ö ö Í ú ü ú ú ö Í ü ö ü ü ö ü ö ü ü ű ö ü ü ö ü ú ú ú ú ú ű ú ü ü ü Í ü ö ü ö ü ö ü Ó ü ö ü ö ö ü ű ű ú ü ö ö ü Ó ö ű ü ö ú ö ö ü ü ű ü ü ö ö ü ü ú ö ö ü ü ú ü ű Á Í ű ű ö ü ö ü ü ú ű ö