FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai Nyissuk meg a másodnyersanyagok útját! Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Herman Ottó Konferencia Központ 2016. Október 26. Budapest
Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai I. ELŐZMÉNYEK PROBLÉMÁK II. FŐ IRÁNYVONALAK MEGOLDÁSI JAVASLATOK a terület jelenlegi szabályozásának megújítása kapcsán
ELŐZMÉNYEK - PROBLÉMÁK 1. Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM KvVM együttes rendelet 2. Szabályozással kapcsolatos SZAKMAI KÉRDÉSEK 3. Az Európai Bizottságnak a KÖRFORGÁSOS GAZDASÁGRA vonatkozó szabályozási csomagja SZEMLÉLETVÁLTÁS SZÜKSÉGES
ELŐZMÉNYEK - PROBLÉMÁK Szabályozással kapcsolatos SZAKMAI KÉRDÉSEK 1. Alapvető szabályozási problémák 2. Alapvető gyakorlati problémák 3. Bontott anyagok újrahasználata, újrahasználatra előkészítése 4. Sajátos építményfajták (közmű- és útépítések) 5. Azbesztmentesítés 6. Hulladékgazdálkodási politika Ásványanyag politika
ELŐZMÉNYEK - PROBLÉMÁK 1.-2. Alapvető szabályozási és gyakorlati problémák Az építési-bontási hulladék kezelése nehezen ellenőrizhető. A felelősségek és a kötelezettségek megoszlása nem egyértelmű. Hiányosságok a nyilvántartás és az adatszolgáltatás területén. Nincs elválasztva egymástól a lakosságnál és a nagyobb beruházások során képződő építési-bontási hulladékok szabályozása. Nincs előírás a bontás során keletkező hulladékok szétválogatására. Napi 10 tonnát meghaladó építési-bontási hulladék kezelése. A jelenlegi rendszerben a lerakás túlsúlya jellemző.
ELŐZMÉNYEK - PROBLÉMÁK 3. Bontott anyagok újrahasználata, újrahasználatra előkészítése A másodlagos építőanyag előállítása jelenleg költséges eljárás. A másodlagos építőanyagok építési beruházásokhoz történő felhasználásának kötelezettsége a közbeszerzésben nem jellemző. Hiányoznak az építési-bontási hulladékok újrafeldolgozásával előállított (építőipari) termékekre vonatkozó részletszabályok. Hiányzik a hulladékstátusz megszűnésének feltételeit igazolni hivatott tanúsítási rendszer.
ELŐZMÉNYEK - PROBLÉMÁK 4. Sajátos építményfajták (közmű- és útépítések) A nyomvonal jellegű építmények építési-bontási hulladékainak az építési munkaterületen történő elhelyezésének értelmezése A kitermelt szennyezetlen talaj és más, természetes állapotában meglévő olyan anyag hulladékstátuszának jogértelmezése, amelyet nem a kitermelés helyén használnak fel /Ht. 2. (4) bekezdés/. A gyűjtési kötelezettség teljesítése: a keletkezés helyén, vagy ha ez nem lehetséges, hulladékkezelő létesítményben. Hulladékgazdálkodási engedély nélküli gyűjtés kizárólag az építési-bontási hulladék keletkezésének helyén, az organizációs terv alapján az építési munkaterületen belül erre a célra alkalmas és kijelölt területen végezhető.
ELŐZMÉNYEK - PROBLÉMÁK 5. Azbesztmentesítés Az azbeszt és az azbesztmentesítés szabályozásának feladat -és hatásköre megoszlik az érintett szakterületek szerinti tárcák között. Országos szinten megoldatlan a különböző típusú azbeszttartalmú anyagok eltávolítása és ártalmatlanítása. Jelentősek az azbeszt által okozott káros egészségügyi hatások. Nem ismert, hogy Magyarországon hány középület tartalmaz még azbesztet, illetve mennyi lakost érint ez a probléma.
ELŐZMÉNYEK - PROBLÉMÁK 6. A hulladékgazdálkodási politika és az ásványanyag politika eltérő szabályozása Jelenleg eltérő szabályozási környezet vonatkozik ugyanarra a nyersanyagra pl. kőanyaghalmaz vagy adalékanyag aggregátumra akkor, ha kőfejtőből származik (bányászati hulladék), vagy ha az építésibontási tevékenységből származóan keletkezik (építési-bontási hulladék). Folyamatos verseny van a bányászott elsődleges nyersanyagokból előállított, a piacon olcsóbban beárazott primer bányászati termékekkel szemben. Nemzeti aggregátum politika megteremtésének szükségessége.
FŐ IRÁNYVONALAK MEGOLDÁSI JAVASLATOK a terület jelenlegi szabályozásának megújítása kapcsán A RENDELET CÉLJAI Erőforráshatékony hulladékkezelés megteremtése, Környezetkímélő hulladékkezelés megteremtése, Minőségi alapanyagok előállítása, Hasznosítási teljesítmény maximalizálása, Az eddigi szabályozás és gyakorlat közötti összhang megteremtése. A RENDELET ALAPVETŐ CÉLJA Másodnyersanyagok VERSENYKÉPESSÉG NÖVELÉSE
FŐ IRÁNYVONALAK MEGOLDÁSI JAVASLATOK a terület jelenlegi szabályozásának megújítása kapcsán A RENDELET ALAPVETŐ CÉLJA Hulladékhierarchia A HULLADÉKTÖRVÉNY FELHATALMAZÁSA HULLADÉKKÉPZŐDÉS MEGELŐZÉSE - Bontási építési anyagok nagyobb arányú felhasználása - Az építési-bontási hulladék képződésének megelőzésével kapcsolatos tevékenységek, Az építési-bontási törmelék újrahasználatának, valamint Az építési-bontási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályai.
FŐ IRÁNYVONALAK MEGOLDÁSI JAVASLATOK a terület jelenlegi szabályozásának megújítása kapcsán A SZABÁLYOZÁS ALAPPILLÉREI Személyi és tárgyi hatály kiterjesztése hatásköri ütközések elkerülése A hulladékká válást megelőző jogintézmények meghatározása: A hulladék fogalmának alkalmazása a birtokos szándéka Építési-termelési folyamat meghatározása Építési-bontási törmelék "nem hulladék" státusza Szelektív bontás és az elkülönített gyűjtés Szennyezés-mentesség igazolása
FŐ IRÁNYVONALAK MEGOLDÁSI JAVASLATOK a terület jelenlegi szabályozásának megújítása kapcsán A SZABÁLYOZÁS ALAPPILLÉREI Veszélyes hulladék státusz koncentrációt és határértékeket meghaladó mértékkel rendelkező építési-bontási hulladék Károsanyag-meghatározás valószínűsíthető a bontandó építménynek vagy szerkezeti elemeinek a szennyezettsége Hulladékstátusz megszűnésének kritériumai Hatósági hatáskörök meghatározása A nyilvántartási és az adatszolgáltatási kötelezettség
FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM Köszönöm a figyelmet! Herman Ottó Konferencia Központ 2016. Október 26. Budapest