C_mellØklet_2.qxd 9/8/02 12:21 PM Page 279 Ez a függelék a DIALANG nyelvi értékelési rendszert ismerteti, amely a Közös Európai Referenciakeret diagnosztikai célokra történõ alkalmazásaként jött létre. Itt a rendszer által használt önértékelési állításokra, valamint - a rendszer kialakításának részeként - azokkal elvégzett bemérési kísérletre helyeztük a hangsúlyt. Két ehhez kapcsolódó leíró skálát is bemutatunk, amelyek a Közös Európai Referenciakerethez kapcsolódnak, és a diagnosztikus eredményeket megjelenítik és megmagyarázzák a tanulók számára. Az ebben a projektben szereplõ szintleírásokat az A jelû függelék végén bemutatott 12c. módszer segítségével (Rasch - modell) szinteztük a Közös Európai Referenciakerettel megegyezõ szintek szerint. 279 A DIALANG projekt A DIALANG értékelési rendszer A DIALANG olyan nyelvtanulóknak szánt értékelési rendszer, akik készségszintjükrõl diagnosztikus információt szeretnének kapni. A DIALANG kutatási program az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Fõbizottságának pénzügyi támogatásával folyik (SOKRATES program, LINGUA Action D). A rendszer önértékelést, nyelvi teszteket és visszajelzést tartalmaz, amely tizennégy európai nyelven elérhetõ: angol, dán, finn, francia, görög, holland, ír, izlandi, német, norvég, olasz, portugál, spanyol és svéd. A DIALANG az interneten ingyenesen hozzáférhetõ. A DIALANG értékelési kerete és az eredményeket a felhasználók számára megjelenítõ leíró skálái közvetlenül a Közös Európai Referenciakereten alapulnak. A DIALANG által használt önértékelési állítások többnyire a Közös Európai Referenciakeretbõl származnak, és a rendszer specifikus szükségleteinek megfelelõen lettek átdolgozva, amikor az szükségesnek bizonyult. A DIALANG célja A DIALANG azokat a felnõtteket célozza meg, akik tudni akarják, hogy milyen nyelvi készségszinten állnak, és visszajelzést szeretnének kapni készségszintjük erõs és gyenge pontjairól. A rendszer tanácsot ad azt illetõen is,
C_mellØklet_2.qxd 9/8/02 12:21 PM Page 280 hogyan fejlesszék nyelvi készségeiket, továbbá megkísérli növelni a nyelvtanulással és a nyelvi készségszinttel kapcsolatos tudatosságukat. A rendszer nem ad ki bizonyítványt. A rendszer elsõdleges felhasználói olyan egyéni tanulók lesznek, akik önállóan vagy szervezett nyelvtanfolyamokon tanulnak nyelveket. Azonban a rendszer számos vonását nyelvtanárok is hasznosnak találhatják saját céljaik szempontjából. A DIALANG értékelési eljárása 280 A DIALANG értékelési eljárás a következõ lépésekbõl áll: 1. A vizsga lebonyolítási nyelvének kiválasztása (14 lehetséges nyelv) 2. Regisztráció 3. A teszt nyelvének kiválasztása (14 lehetséges nyelv) 4. A szókincs nagyságát mérõ besorolási teszt 5. Készség kiválasztása (olvasás, beszédértés, írás, szókincs, szerkezetek) 6. Önértékelés (csak az olvasás, beszédértés és írás területén) 7. A rendszer elõzetes becslése a tanuló képességérõl 8. A megfelelõ nehézségi szintû teszt megírása 9. Visszajelzés A rendszerbe való belépéskor a tanulók elõször kiválasztják azt a nyelvet, amelyen instrukciókat és visszajelzést szeretnének kapni. Regisztráció után a használók besorolási tesztet kapnak, ami szókincsük nagyságát is felbecsüli. Miután kiválasztják a tesztelni kívánt készséget, a kiválasztott teszt kitöltése elõtt több önértékelési állítást kapnak. Ezek az önértékelési állítások az adott készségre vonatkoznak, és a tanulónak el kell döntenie, hogy az egyes állításokban szereplõ tevékenységeket végre tudja-e hajtani. Az önértékelés a DIALANG által tesztelt másik két területen - a szókincs és a szerkezetek területén - nem elérhetõ, mivel a Közös Európai Referenciakeret nem tartalmaz forrásként szolgáló állításokat. A teszt megírása után a viszszajelzés részeként a tanulók azt is megtudják, hogy az önértékelésben jelzett nyelvi készségszintjük eltér-e a tesztben nyújtott teljesítményük alapján a rendszer által besorolt készségszintjüktõl. A felhasználóknak az Értelmezõ visszajelzés címû részben arra is van lehetõségük, hogy az önértékelés és a teszteredmények közötti eltérések lehetséges okait megvizsgálják.
C_mellØklet_2.qxd 9/8/02 12:21 PM Page 281 Az önértékelés célja a DIALANG rendszerben A DIALANG rendszerben két célból használatosak az önértékelési állítások. Elõször is, az önértékelés önmagában is fontos tevékenységnek tekintendõ. Az általános felfogás szerint elõsegíti az önálló tanulást, a tanulók jobban tudják irányítani a tanulási folyamatot, és nagyobb tudatosságra tesznek szert a tanulási folyamat során. A DIALANG önértékelésének másik célja inkább technikai jellegû: a rendszer a szókincs nagyságát mérõ besorolási teszt és az önértékelés eredménye alapján becsüli meg a tanulók képességeit, és ennek alapján irányítja õket ahhoz a teszthez, amelynek nehézségi szintje képességeiknek legjobban megfelel. 281 A DIALANG önértékelési skálák Forrás A DIALANG által alkalmazott önértékelési állítások többsége a Közös Európai Referenciakeret (2. változat, 1996) angol nyelvû változatából származik. Ilyen értelemben a DIALANG a Referenciakeret értékelési célokra való felhasználásának közvetlen alkalmazása. Kvalitatív módszeren alapuló kialakítás A DIALANG Önértékelési Munkacsoportja 1 1998-ban megvizsgálta a Közös Európai Referenciakeret valamennyi állítását, és kiválasztotta azokat, amelyek a legkonkrétabbnak, legvilágosabbnak és legegyszerûbbnek tûntek. Northnak (1996/2000) az állításokra vonatkozó empirikus eredményeit is figyelembe vették. Több mint 100 állítás került kiválasztásra az olvasás, a beszédértés és az írás területén. Ezenkívül a beszédre vonatkozóan is választottak ki állításokat, de mivel a beszéd nem képezi a jelenlegi DIALANG rendszer részét, nem szerepeltek az érvényesség bizonyítására hivatott, alább ismertetett tanulmányban, és így nem szerepelnek ebben a függelékben. Az állítások megfogalmazásában a tud szót tudok -ra változtatták, mivel inkább önértékelési mint tanári értékelési célokat hivatottak szolgálni. Egyes állításokat tovább egyszerûsítettek, hogy megfeleljenek a megcélzott felhasználók szükségleteinek. Amikor a Közös Európai Referenciakeret nem tartalmazott elég felhasználható anyagot, néhány új állítást is kialakítottak 1 A csoport tagjai Alex Teasdale (elnök), Neus Figueras, Ari Huhta, Fellyanka Kaftandjieva, Mats Oscarson és Sauli Takala voltak.
C_mellØklet_2.qxd 9/8/02 12:21 PM Page 282 (a táblázatban az új állításokat dõlt betûvel jelöltük). Az állítások végleges megfogalmazásának kialakítása elõtt Dr. Brian North, a Közös Európai Referenciakeret állításainak atyja, valamint egy négyfõs, nyelvi tesztelési és nyelvtanítási szakemberbõl álló csoport felülvizsgálta az összes állítást. Fordítás 282 Mivel a DIALANG soknyelvû rendszer, ezt követõen az önértékelési állításokat lefordították angol nyelvrõl a többi tizenhárom nyelvre. A fordítás meghatározott eljárás szerint történt. Elõször megegyezés született a fordítás és az egyeztetés irányelveit illetõen, amelyek között elsõdleges fontosságú minõségi követelmény volt a tanulók számára érthetõ megfogalmazás. Elõször nyelvenként két-három szakértõ egymástól függetlenül lefordította az állításokat saját nyelvére, majd megbeszélték a különbségeket, és közös megegyezésre jutottak a megfogalmazást illetõen. Ezt követõen a fordításokat továbbították az Önértékelési Csoportnak, amelynek tagjai kilenc nyelven rendelkeztek a fordítások minõségének felülvizsgálatához szükséges nyelvtudással. Ezután kapcsolatba léptek a fordítókkal és megvitatták a megfogalmazással kapcsolatban felmerült kérdéseket, és megegyeztek a módosításokban. Az önértékelési állítások bemérése A DIALANG kutatási program eddig egy bemérési tanulmányt végzett az önértékelési állításokra vonatkozóan. (A bemérés olyan folyamat, amelyben az itemek, állítások stb. nehézségi szintjét statisztikai módszerekkel meghatározzák, és ennek alapján azokat skálába rendezik). A bemérés 304 résztvevõbõl álló mintán (teljes tesztkonstrukció) alapult, akik több DIALANG tesztet finn nyelven is megírtak. Az önértékelési állításokat vagy svéd nyelven (a 250 svéd anyanyelvû résztvevõ esetében) vagy angol nyelven adták meg. Továbbá a legtöbb résztvevõ az állítások finn változatát is megnézhette 2. Az adatokat az OPLM program segítségével elemezték (Verhelst et al. 1985; Verhelst és Glass 1995 3 ). Az elemzés eredménye nagyon jó lett: az állí- 2 A Jyväskyläi Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Központjában (a Projekt Koordinációs Központja 1996-1999 között) az Adatelemzési Munkacsoport végezte a tanulmányt, amely a következõ résztvevõkbõl állt: Fellyanka Kaftandjieva (elnök), Norman Verhelst, Sauli Takala, John de Jong és Timo Törmäkangas. A Koordinációs Központ a DIALANG 2. szakaszában a Freie Universität Berlin. 3 Az OPLM a Rasch - modell kibõvítése, amely megengedi, hogy az itemek a diszkrimináció szempontjából eltérjenek. A kétparaméteres modell és az OPLM között az a különbség, hogy a diszkriminációs paraméterek nem becsült értékek, hanem ismert állandókként betáplált adatok.
C_mellØklet_2.qxd 9/8/02 12:21 PM Page 283 tások több mint 90%-a szintezhetõnek bizonyult (azaz beleillettek a felhasznált statisztikai modellbe). Az állítások bemérése alapján létrehozott három önértékelési skála nagyon homogén volt a magas megbízhatósági mutatók jelzése szerint (Cronbach-alfa): 0,91 az olvasás, 0,93 a beszédértés és 0,94 az írás esetében. 4 A másik 13 nyelv próbatesztelésekor hasonló bemérési tanulmányokat fognak végezni az Adatelemzési Csoport által kidolgozott megközelítés alapján. Ezek ki fogják mutatni, hogy milyen mértékben ismételhetõk meg az elsõ tanulmány kiváló eredményei, és azt, hogy egyes állítások következetesen jobbak-e önértékelési célokra, mint mások. Annak ellenére, hogy az elsõ bemérési tanulmányt mindössze egyszer végezték el, fontos megjegyezni, hogy a DIALANG által alkalmazott önértékelési állítások több különbözõ nyelvû változatának minõségérõl adnak képet. Ez azért van így, mert a tanulmányban részt vevõ legtöbb tanuló a három verzió (svéd, angol vagy finn) közül bármelyiket (akár mindegyiket is) választhatta az önértékelési rész kitöltésekor, bár legtöbbjük valószínûleg a svéd változatra támaszkodott. A gondos fordítási eljárás miatt bizton feltételezhetjük, hogy az önértékelési állítások a különbözõ nyelveken nagymértékben ekvivalensek. Ezt a feltételezést a többi bemérési tanulmány során nyilvánvalóan tesztelni fogják. A DIALANG önértékelési skáláinak - és a Közös Európai Referenciakeret skáláinak - minõségét alátámasztó további bizonyítékot láthatunk Dr. Kaftandjieva munkájában, amelynek során az ebben a tanulmányban szereplõ állítások nehézségi szintjének értékeit a North (1996/2000) által ugyanazokra az állításokra vonatkozó, de eltérõ kontextusban kapott értékekkel vetette össze. A korreláció nagyon magasnak bizonyult (0,83), sõt egészen 0,897 is volt, egy furcsán viselkedõ állítás kihagyásával. A Dokumentum azt az olvasás, beszédértés és írás területén alkalmazható 107 önértékelési állítást tartalmazza, amelyek a finn adatok alapján végzett bemérési tanulmány után megmaradtak. Az állítások minden táblázatban a nehézségi szint alapján, a legkönnyebbtõl a legnehezebb felé haladó sorban szerepelnek. Azokat az állításokat, amelyek nem a Referenciakeretbõl származnak, dõlt betûvel jelöltük. 283 4 A globális adatmodellnek való megfelelés is elég jó volt (p = 0,26) az állítások együttes bemérésekor. A készségalapú bemérés statisztikai megfelelése is jó volt (p = 0,10 az olvasás, 0,84 az írás és 0,78 a beszédértés esetében).
C_mellØklet_2.qxd 9/8/02 12:21 PM Page 284 A Közös Európai Referenciakereten alapuló más DIALANG skálák Az önértékelési állításokon kívül a DIALANG a Közös Európai Referenciakereten alapuló két további leíróskála-sorozatot használ. Ezek a skálák az olvasásra, írásra és beszédértésre vonatkoznak: a tömörebb változatot a teszteredménnyel együtt kapják a felhasználók; a bõvebb változat a Tanácsadó visszajelzés része. 284 Tömör skálák A DIALANG a tömörebb, átfogó skálákat az olvasás, írás és beszédértés területén a DIALANG rendszerben elért pontok ismertetésére használja. Amikor a tanulók teljesítményükrõl visszajelzést kapnak, a Közös Európai Referenciakeret skálája alapján tudatják velük az eredményt: -tõl C2-ig, és ennek az eredménynek az értelmezését a magyarázó skálák segítségével adják meg. Ezeknek az érvényességét a DIALANG kontextusában úgy bizonyították, hogy felkértek 12 szakértõt, hogy minden egyes állítást a hat szint egyikéhez rendeljék hozzá. Azután ezeket az átfogó magyarázó skálákat a szakértõk arra használták fel, hogy a finn DIALANG tesztek minden egyes itemét a Közös Európai Referenciakeret egyik szintjéhez sorolják. A skála a Közös Európai Referenciakeret 2. táblázatán alapszik. A leírásokat az önértékelési állításokhoz hasonlóan kissé módosították. Ezeket a skálákat a C2 Dokumentum tartalmazza. Tanácsadó visszajelzés Az értékelési rendszer Tanácsadó Visszajelzés része olyan skálákat használ, amelyek az olvasás, írás és beszédértés terén a készségszint bõvebb leírását adják. Ez a rész a felhasználóknak részletesebb tájékoztatást nyújt arról, hogy az egyes készségszinteken tipikusan mire képesek. A tanulók egy bizonyos szint leírását a szomszédos szintek leírásával is összehasonlíthatják. Ezek a részletesebb skálák is a Közös Európai Referenciakeret 2. táblázatának szintjein alapulnak, de a szintleírásokat jobban részletezték a Közös Európai Referenciakeret más részeinek segítségével és egyéb források alapján. Ezeket a skálákat a C3 Dokumentumban ismertetjük. Az itt bemutatott empirikus tanulmányok eredményei iránt érdeklõdõ olvasók részletesebb információt találnak Takala és Kaftandjieva mûvében (megjelenés alatt). Az általános rendszerre vonatkozó információval és a
C_mellØklet_2.qxd 9/8/02 12:21 PM Page 285 rendszer által nyújtott visszajelzéssel kapcsolatban lásd Huhta, Luoma, Oscarson, Sajavaara, Takala és Teasdale mûvét (megjelenés alatt). Bibliográfia: Huhta, A., - S. Luoma - M. Oscarson - K. Sajavaara - S. Takala és A. Teasdale (megjelenés alatt). DIALANG - A Diagnostic Language Assessment System for Learners. In J. C. Alderson (szerk.) Case Studies of the Use of the Common European Framework. Európa Tanács. North, B. (1996/2000) The Development of a Common Framework Scale of Language Proficiency Based on a Theory of Measurement. PhD - disszertáció. Thames Valley University. Újranyomás 2000: New York, Peter Lang. Takala, S. és F. Kaftandjieva (megjelenés alatt). Council of Europe Scales of Language Proficiency: A Validation Study. In J. C. Alderson (szerk.) Case Studies of the Use of the Common European Framework. Európa Tanács. Verhelst, N. - C. Glass és H. Verstralen (1985). One-Parameter Logistic Model: OPLM. Arnhem: CITO. Verhelst, N. és C. Glass (1995). The One-Parameter Logistic Model. In G. Fisher and I. Molenaar (szerk.) Rasch Models: Foundations, Recent Developments and Applications. New York: Springer-Verlag. 215-237. 285
C_mellØklet_2.qxd 9/8/02 12:21 PM Page 286 Dokumentum: DIALANG önértékelési állítások 286 EU - szint 5 OLVASÁS Meg tudom érteni az egyszerû információt tartalmazó szövegek és rövid egyszerû leírások fõ gondolatát, különösen, ha képek segítenek a szöveg megértésében. Meg tudok érteni nagyon rövid, egyszerû szövegeket az ismerõs nevek, szavak és alapvetõ fordulatok összekapcsolásával, például egy szöveg különbözõ részeinek újraolvasásával. Követni tudok rövid, egyszerû, írott instrukciókat, különösen, ha képeket tartalmaznak. Fel tudok ismerni ismerõs neveket, szavakat és nagyon egyszerû fordulatokat a leggyakoribb mindennapi helyzetekben elõforduló egyszerû feliratokon. Meg tudok érteni rövid, egyszerû üzeneteket, pl. képeslapon. Meg tudok érteni olyan rövid, egyszerû szövegeket, amelyek a leggyakrabban elõforduló szavakat, többek között nemzetközileg használt szavakat is tartalmaznak. Meg tudok érteni rövid, egyszerû, mindennapi nyelven írt szövegeket. Meg tudom érteni a munkámmal kapcsolatos rövid, egyszerû szövegeket. Meg tudok találni bizonyos információt egyszerû, mindennapi szövegekben, például hirdetésekben, prospektusokban, étlapon és menetrendben. Meg tudok találni bizonyos információt egyszerû írott anyagokban, például levelekben, brosúrákban és rövid, eseményeket leíró újságcikkekben. Meg tudok érteni rövid, egyszerû magánleveleket. Meg tudok érteni egyszerû, standard, begyakorolt, ismerõs témákkal kapcsolatos leveleket és faxokat. Meg tudom érteni a mindennapi életben elõforduló eszközökre írt egyszerû instrukciókat, például nyilvános telefon esetében. Meg tudom érteni a közhasználatú táblákat és feliratokat nyilvános helyeken, például utcán, étteremben, vasútállomáson és munkahelyeken. Meg tudom érteni az érdeklõdési körömhöz kapcsolódó lényegre törõ szövegeket. Meg tudom találni és meg tudom érteni a szükséges általános információt mindennapi anyagokban, például levelekben, brosúrákban és rövid, hivatalos dokumentumokban. Egy hosszú vagy több rövid szövegben meg tudom találni azt a bizonyos információt, amelyre egy feladat végrehajtásához szükségem van. Fel tudom ismerni a fontos gondolatokat ismerõs témákról szóló, lényegre törõ újságcikkekben. Világosan megírt érvelésekben meg tudom állapítani, hogy melyek a fõ következtetések. Fel tudom ismerni a szövegben az érvelés fõ vonalát, de nem feltétlenül részletesen. Elég jól meg tudom érteni az események, érzések és kívánságok leírását magánlevelekben ahhoz, hogy levelezni tudjak barátokkal vagy ismerõsökkel. Meg tudom érteni különbözõ eszközök egyszerû, világosan megfogalmazott használati utasítását. 5 EU - szint = A Közös Európai Referenciakeret szintjei (A ford.)
C_mellØklet_2.qxd 9/8/02 12:21 PM Page 287 EU - szint OLVASÁS (folytatás) El tudom olvasni az érdeklõdési körömhöz kapcsolódó levelezést, és könnyen megértem a fontos mondanivalót. Meg tudok érteni szakterületemen kívül esõ szakirányú cikkeket, amennyiben szótárt használhatok a szakkifejezések ellenõrzéséhez. Sokféle szöveget tudok meglehetõsen könnyen olvasni az olvasás céljától és a szöveg típusától függõ módon és sebességgel. Széles körû passzív szókinccsel rendelkezem, de néha nehézségeim támadnak a kevésbé gyakori szavak és fordulatok esetében. Szakmai témák széles körében gyorsan meg tudom állapítani a hírek, cikkek és beszámolók tartalmát és fontosságát, és eldöntöm, hogy érdemes-e a szöveget alaposabban is tanulmányozni. Meg tudok érteni napjaink problémáival foglalkozó cikkeket és beszámolókat, amelyekben a szerzõ bizonyos álláspontot vagy nézõpontot képvisel. 287 Meg tudok érteni bármilyen levelezést idõnkénti szótárhasználat segítségével. Részletesen meg tudok érteni egy új géppel vagy eljárással kapcsolatos hosszú, összetett útmutatást, még akkor is, ha az a szakterületemen kívül esik, feltéve hogy a nehéz részeket újraolvashatom. C2 Gyakorlatilag az írott nyelv bármely fajtáját megértem és értelmezni tudom, beleértve az absztrakt, szerkezetileg összetett vagy nagyon köznyelvi megfogalmazású irodalmi és nem irodalmi írásokat.
C_mellØklet_2.qxd 9/8/02 12:21 PM Page 288 288 EU - szint ÍRÁS Egyszerû, rövid feljegyzéseket tudok írni barátoknak. Le tudom írni, hol lakom. Ki tudok tölteni formanyomtatványokat személyi adatokkal. Egyszerû, különálló fordulatokat és mondatokat tudok írni. Rövid, egyszerû képeslapot tudok írni. Szótár segítségével rövid levelet és üzenetet tudok írni. Eseményekrõl és tevékenységekrõl egyszerû, alapvetõ leírást tudok adni. Nagyon egyszerû magánleveleket tudok írni, amelyekben köszönetet mondok, vagy bocsánatot kérek. Rövid, egyszerû, a mindennapi élethez kapcsolódó feljegyzéseket és üzeneteket tudok írni. Le tudok írni terveket és elõkészületeket. Meg tudom magyarázni, hogy valamivel kapcsolatban mi tetszik és mi nem. Le tudom írni a családomat, életkörülményeimet, iskolázottságomat, jelenlegi vagy legutóbbi állásomat. Le tudok írni múltbeli tevékenységeket és személyes élményeket. Nagyon rövid beszámolókat tudok írni, amelyek begyakorolt, tárgyi információt közvetítenek, és meg tudom indokolni, hogy miért kell cselekedni. Olyan magánleveleket tudok írni, amelyek részletesen ismertetnek élményeket, érzéseket és eseményeket. Le tudom írni nem várt események részleteit, pl. egy balesetet. Le tudok írni álmokat, reményeket és ambíciókat. Le tudok írni tudakozódással, problémákkal stb. kapcsolatos üzeneteket. Le tudom írni egy könyv vagy film cselekményét és az azzal kapcsolatos reakcióimat. Röviden meg tudok indokolni és magyarázni véleményeket, terveket és cselekedeteket. Egy problémával kapcsolatosan értékelni tudok különbözõ elgondolásokat és megoldásokat. A több forrásból származó információt és érvelést szintetizálni tudom. Indoklással alátámasztva meg tudom szerkeszteni egy érvelés láncolatát. Okokkal, következményekkel, valamint feltételezett helyzetekkel kapcsolatos találgatásokba tudok bocsátkozni. (becsült ) (becsült ) Bõvebben ki tudok fejteni nézõpontokat, valamint kiegészítõ gondolatokkal, érvekkel és megfelelõ példákkal alá tudom támasztani azokat. Szisztematikus érvelést tudok felépíteni, megfelelõen hangsúlyozom a fontos gondolatokat, és megfelelõ részletekkel támasztom alá. Világos, részletes leírást tudok adni összetett témákról. Általában szótárhasználat nélkül tudok írni. Olyan jól tudok írni, hogy csak a fontos szöveget kell ellenõrizni. C2 C2 (becsült C2) (becsült C2) Megfelelõ és hatékony logikai struktúrát tudok létrehozni, amely segíti az olvasót a fontos gondolatok megtalálásában. Olyan világos, gördülékeny, összetett beszámolókat, cikkeket vagy esszéket tudok írni, amelyek egy esetet mutatnak be, illetve javaslatok vagy irodalmi mûvek kritikai értékelését adják. Olyan jól tudok írni, hogy az anyanyelvû beszélõknek nem kell ellenõrizniük az írásomat. Olyan jól tudok írni, hogy még az írást tanító tanárok sem tudnak jelentõs mértékben javítani a szövegemen.
C_mellØklet_2.qxd 9/8/02 12:21 PM Page 289 EU - szint BESZÉDÉRTÉS Világos, lassú és megismételt beszédben meg tudom érteni az egyszerû, konkrét mindennapi szükségletekre vonatkozó mindennapi kifejezéseket. Követni tudom a nagyon lassú és gondosan megfogalmazott beszédet, amelyben hosszú szünetek vannak, hogy megértsem a jelentését. Meg tudok érteni kérdéseket és instrukciókat, és követni tudok rövid, egyszerû útbaigazításokat. Meg tudom érteni a számokat, árakat és az idõt. Eleget meg tudok érteni ahhoz, hogy túl sok erõfeszítés nélkül boldoguljak egyszerû, begyakorolt beszélgetésekben. Általában meg tudom állapítani a körülöttem zajló eszmecsere témáját, ha a beszéd lassú és világos. Általában meg tudom érteni az ismerõs témákról folyó világos, köznyelvi beszédet, bár a valós életben esetleg ismétlést vagy átfogalmazást kell kérnem. Eleget meg tudok érteni ahhoz, hogy a mindennapi élet konkrét szükségleteivel elboldoguljak, amennyiben a beszéd világos és lassú. Meg tudom érteni a közvetlen szükségletekre vonatkozó fordulatokat és kifejezéseket. El tudok boldogulni egyszerû ügyekkel boltban, postán és bankban. Meg tudok érteni egyszerû útbaigazítást azzal kapcsolatban, hogyan lehet gyalog vagy tömegközlekedési eszközzel eljutni X-bõl Y-ba. Elõre megjósolható, mindennapi dolgokkal foglalkozó rövid hangfelvételeken meg tudom érteni a lényeges információt, amennyiben lassan és világosan beszélnek. Meg tudom érteni az eseményekrõl, balesetekrõl stb. tudósító televíziós hírek fõbb pontjait, amikor a vizuális anyag alátámasztja a kommentárt. Meg tudom érteni a rövid, világos, egyszerû üzenetek és bejelentések fõbb pontjait. A kontextusból ki tudom találni az esetleges ismeretlen szavak jelentését és megértem a mondat jelentését, ha a téma ismerõs a számomra. Általában követni tudom a körülöttem zajló hosszabb eszmecsere fõbb gondolatait, amennyiben a beszéd világos, és köznyelven folyik. Mindennapi társalgás során követni tudom a világos beszédet, bár néha a valós életbeli helyzetekben egyes szavak és fordulatok ismétlését kell kérnem. Gyakori, mindennapi vagy munkával kapcsolatos témákban meg tudom érteni a lényegre törõ tényszerû információt, azonosítani tudom a fõ mondanivalót és az egyes részleteket is, amennyiben a beszéd világos, többnyire ismerõs akcentussal folyik. A rendszeresen elõforduló ismerõs témákban meg tudom érteni a világos, köznyelvi beszéd fõbb gondolatait. Követni tudom a saját szakterületemmel kapcsolatos elõadást vagy beszédet, amennyiben ismerõs a téma, valamint ha az elõadás lényegre törõ és világosan felépített. Meg tudok érteni egyszerû mûszaki információt, például mindennapi eszközök mûködtetésére vonatkozóan. Ismerõs témákban meg tudom érteni a rögzített vagy közvetített hanganyagok többségének információtartalmát, amennyiben viszonylag lassan és világosan beszélnek. Követni tudok sok olyan filmet, amelyben a cselekményt nagyrészt a vizuális eszközök és az események közvetítik, és amelyben a történet egyszerû és a nyelvezet világos. Meg tudom érteni az ismerõs és az érdeklõdési körömhöz tartozó témákkal kapcsolatos közvetítések fõbb gondolatait, ha a nyelvezete viszonylag lassú és világos. 289
C_mellØklet_2.qxd 9/8/02 12:21 PM Page 290 290 EU - szint C2 BESZÉDÉRTÉS (folytatás) Részleteiben meg tudom érteni, amit szóban köznyelven mondanak nekem még akkor is, ha bizonyos mértékû háttérzaj van. Meg tudom érteni az élõ vagy közvetített beszélt köznyelvet, olyan ismerõs vagy ismeretlen témákban, amelyek a magánéletben, a tanulmányaim során vagy a szakmai életben általában elõfordulnak. Csak a nagy háttérzaj, a nem világos struktúra és/vagy az idiomatikus nyelvhasználat okozhat problémát. Mind konkrét, mind absztrakt témákban meg tudom érteni a köznyelven folyó, összetett beszéd fõbb gondolatait, beleértve a szakterületemmel kapcsolatos szakmai beszélgetéseket. Követni tudom a hosszabb beszédet és az összetett érveléseket, amennyiben a téma viszonylag ismerõs, és a beszélõ világosan jelzi a beszéd irányát. Követni tudom az összetett gondolatokat és nyelvhasználatot tartalmazó elõadások, beszédek, beszámolók és egyéb fajta prezentációk lényegét. Konkrét és absztrakt témákban meg tudom érteni a köznyelven folyó, normális sebességû bejelentéseket és üzeneteket. Meg tudom érteni a legtöbb rádiós dokumentummûsort, és a legtöbb egyéb, köznyelven folyó, rögzített vagy közvetített hanganyagot, valamint meg tudom állapítani a beszélõ hangulatát, hangnemét stb. Megértem a legtöbb televíziós hírmûsort és az aktuális ügyekkel foglalkozó programot, mint például a dokumentumfilmeket, élõ interjúkat, terefere mûsorokat, színdarabokat, valamint a köznyelven folyó filmek többségét. Saját szakterületemen követni tudok elõadásokat vagy beszédeket, amennyiben az elõadásmód világos. Követni tudom az anyanyelvû beszélõk közötti élénk társalgást. Eleget meg tudok érteni ahhoz, hogy követni tudjak hosszabb beszédet saját szakterületemen kívül esõ absztrakt és összetett témákban, bár esetenként szükségem lehet egyes részletek megerõsítésére, különösen ismeretlen akcentus esetén. Fel tudom ismerni az idiomatikus és köznyelvi kifejezések széles körét, és észre tudom venni a stílusváltásokat. Még akkor is követni tudom a hosszabb beszédet, ha az nem világosan szerkesztett, és ha az összefüggésekre csak utalnak, de azokat nem fogalmazzák meg nyíltan. Viszonylag könnyen tudom követni a legtöbb elõadást, eszmecserét és vitát. Ki tudom szûrni a tényleges információt rossz minõségû nyilvános bejelentésekbõl. Meg tudok érteni összetett mûszaki információt, például egy eszköz mûködtetésének ismertetését, ismerõs termékekrõl és szolgáltatásokról szóló bemutatókat. Meg tudom érteni a rögzített hanganyagok széles skáláját, olyat is, amely bizonyos mértékig eltér a köznyelvi használattól, és kihallom az apróbb részleteket is, beleértve a sugallt attitûdöket és a beszélõk közötti kapcsolatot. Követni tudok olyan filmeket, amelyek jelentõs mértékben tartalmaznak szlenget és idiomatikus nyelvhasználatot. Követni tudok olyan szakmai elõadásokat és prezentációkat, amelyek nagymértékben tartalmaznak köznyelvi kifejezéseket, regionális nyelvhasználatot vagy ismeretlen terminológiát.
C_mellØklet_2.qxd 9/8/02 12:21 PM Page 291 C2 Dokumentum: A DIALANG eredményeket megjelenítõ átfogó (tömör) skálák EU - szint C2 OLVASÁS A teszt eredménye arra utal, hogy az olvasás területén az Európa Tanács skáláján az szinten vagy az alatt van. Ezen a szinten a nyelvtanulók meg tudnak érteni nagyon egyszerû mondatokat, például feliratokon, posztereken vagy katalógusokban. A teszt eredménye arra utal, hogy az olvasás területén az Európa Tanács skáláján az szinten van. Ezen a szinten a nyelvtanulók meg tudnak érteni nagyon rövid, egyszerû szövegeket. Meg tudják találni a keresett információt egyszerû, mindennapi szövegekben, például hirdetésekben, szórólapokon, étlapon és menetrendben, valamint meg tudnak érteni rövid, egyszerû magánleveleket. A teszt eredménye arra utal, hogy az olvasás területén az Európa Tanács skáláján a szinten van. Ezen a szinten a nyelvtanulók meg tudják érteni a mindennapi élettel vagy munkával kapcsolatos szövegeket. Meg tudják érteni az olyan magánleveleket, amelyekben az író eseményeket, érzéseket és kívánságokat ír le. A teszt eredménye arra utal, hogy az olvasás területén az Európa Tanács skáláján a szinten van. Ezen a szinten a nyelvtanulók meg tudják érteni az aktuális ügyekre vonatkozó cikkeket és beszámolókat, amelyekben a szerzõ egy adott problémával kapcsolatban állást foglal, vagy egy bizonyos nézõpontot képvisel. Meg tudják érteni a legtöbb elbeszélést és népszerû regényt. A teszt eredménye arra utal, hogy az olvasás területén az Európa Tanács skáláján a szinten van. Ezen a szinten a nyelvtanulók meg tudnak érteni hosszú és összetett tényszerû és irodalmi szövegeket, és érzékelik a stílusbeli különbségeket. Cikkekben és mûszaki útmutatókban megértik a szaknyelvet, még akkor is, ha nem tartozik szakterületükhöz. A teszt eredménye arra utal, hogy az olvasás területén az Európa Tanács skáláján a C2 szinten van. Ezen a szinten a nyelvtanulók minden gond nélkül meg tudnak érteni majdnem mindenfajta szöveget, beleértve a nehéz szavakat és nyelvtant tartalmazó absztrakt szövegeket is. Például: használati útmutatókat, speciális témájú cikkeket és irodalmi szövegeket. 291
C_mellØklet_2.qxd 9/8/02 12:21 PM Page 292 292 EU - szint C2 ÍRÁS A teszt eredménye arra utal, hogy az írás területén az Európa Tanács skáláján az szinten van. Ezen a szinten a nyelvtanulók tudnak rövid, egyszerû képeslapot írni, például üdvözletet küldeni a nyaralásból. Ki tudnak tölteni formanyomtatványokat személyi adatokkal, például meg tudják adni a nevüket, nemzetiségüket és lakcímüket egy szállodai bejelentõ nyomtatványon. A teszt eredménye arra utal, hogy az írás területén az Európa Tanács skáláján az szinten van. Ezen a szinten a nyelvtanulók mindennapi ügyekre és mindennapi szükségletekre vonatkozó rövid, egyszerû feljegyzéseket és üzeneteket tudnak írni. Meg tudnak írni nagyon egyszerû magánleveleket, például köszönetet mondani valakinek valamiért. A teszt eredménye arra utal, hogy az írás területén az Európa Tanács skáláján a szinten van. Ezen a szinten a nyelvtanulók egyszerû szövegeket tudnak írni ismerõs vagy érdeklõdési körükbe tartozó témákban. Élményeket vagy benyomásokat leíró magánleveleket tudnak írni. A teszt eredménye arra utal, hogy az írás területén az Európa Tanács skáláján a szinten van. Ezen a szinten a nyelvtanulók világos, részletekbe menõ szövegeket tudnak írni az érdeklõdési körükbe tartozó témák széles körében. Olyan esszét vagy beszámolót tudnak írni, amelyben információt közvetítenek, és egy bizonyos nézõpont mellett vagy ellen szóló érveket sorakoztatnak fel. Olyan leveleket tudnak írni, amelyekben események vagy élmények személyes jelentõségét hangsúlyozzák. A teszt eredménye arra utal, hogy az írás területén az Európa Tanács skáláján a szinten van. Ezen a szinten a nyelvtanulók világos és jól szerkesztett szöveget tudnak írni, és viszonylag részletesen ki tudják fejteni nézõpontjukat. Levélben, esszében vagy beszámolóban összetett témákról tudnak írni, és kihangsúlyozzák a szerintük legfontosabb gondolatokat. Különbözõ fajta szövegeket tudnak írni a leendõ olvasónak megfelelõ magabiztos és személyes stílusban. A teszt eredménye arra utal, hogy az írás területén az Európa Tanács skáláján a C2 szinten van. Ezen a szinten a nyelvtanulók megfelelõ stílusban, világosan és gördülékenyen tudnak írni. Összetett leveleket, beszámolókat vagy cikkeket tudnak írni olyan módon, hogy segítik az olvasót a fontos gondolatok észrevételében és megjegyzésében. Szakmai és irodalmi szövegekrõl összefoglalókat és ismertetõket tudnak írni.
C_mellØklet_2.qxd 9/8/02 12:21 PM Page 293 EU - szint C2 BESZÉDÉRTÉS A teszt eredménye arra utal, hogy a beszédértés területén az Európa Tanács skáláján az szinten vagy alatta van. Ezen a szinten a nyelvtanulók meg tudnak érteni nagyon egyszerû fordulatokat saját magukkal, ismerõseikkel és a körülöttük lévõ dolgokkal kapcsolatban, amikor a beszéd lassú és világos. A teszt eredménye arra utal, hogy a beszédértés területén az Európa Tanács skáláján az szinten van. Ezen a szinten a nyelvtanulók meg tudnak érteni kifejezéseket és a leggyakrabban elõforduló szavakat a számukra fontos dolgokkal, pl. nagyon alapvetõ személyes és családdal kapcsolatos információval, vásárlással, munkahellyel kapcsolatban. Meg tudják érteni a rövid, világos és egyszerû üzenetek és bejelentések fõbb pontját. A teszt eredménye arra utal, hogy a beszédértés területén az Európa Tanács skáláján a szinten van. Ezen a szinten a nyelvtanulók meg tudják érteni a világos, köznyelvi beszéd fõbb gondolatait, munkahellyel, iskolával, szabadidõvel stb. kapcsolatos ismerõs témákban. Televízióban és rádióban aktuális témákkal kapcsolatos vagy személyes és szakmai érdeklõdési körükbe tartozó programokban meg tudják érteni a fõbb gondolatokat, feltéve, hogy a beszéd viszonylag lassú és világos. A teszt eredménye arra utal, hogy a beszédértés területén az Európa Tanács skáláján a szinten van. Ezen a szinten a nyelvtanulók meg tudják érteni a hosszabb beszédeket és elõadásokat, és követni tudják az összetett érveléseket, amennyiben a téma viszonylag ismerõs. Meg tudják érteni a legtöbb televíziós hírmûsort és az aktuális témákkal kapcsolatos programokat. A teszt eredménye arra utal, hogy a beszédértés területén az Európa Tanács skáláján a szinten van. Ezen a szinten a nyelvtanulók meg tudják érteni a beszélt nyelvet még akkor is, ha nem világos szerkezetû, és amikor a gondolatokat nem fejtik ki explicit módon. Különösebb erõfeszítés nélkül meg tudják érteni a televíziós programokat és filmeket. A teszt eredménye arra utal, hogy a beszédértés területén az Európa Tanács skáláján a C2 szinten van. Ezen a szinten a nyelvtanulók meg tudnak érteni bármilyen fajta beszélt nyelvet, akár élõben hallják akár a médiában. Megértik az olyan anyanyelvû beszélõt is, aki gyorsan beszél, ha van valamennyi idejük ahhoz, hogy megszokják az akcentust. 293
C_mellØklet_2.qxd 9/8/02 12:21 PM Page 294 C3. Dokumentum: A DIALANG Tanácsadó Visszajelzés részében használt bõvebben részletezett leíró skálák 6 OLVASÁS 294 Amilyen típusú szövegeket értek Nagyon rövid, egyszerû szövegeket, általában rövid, egyszerû leírásokat, különösen, ha képeket tartalmaznak. Rövid, egyszerû, írott instrukciókat, pl. rövid, egyszerû képeslapokat, egyszerû feliratokat. Ismerõs, konkrét témákkal kapcsolatos szövegeket. Rövid, egyszerû szövegeket, pl. rutinjellegû magán- és hivatalos leveleket és faxokat, a legtöbb hétköznapi táblát és feliratot, telefonos szaknévsort, hirdetéseket. Lényegre koncentráló, tényszerû szövegeket az érdeklõdési körömhöz kapcsolódó témákban. Mindennapi anyagokat, pl. leveleket, brosúrákat és rövid hivatalos dokumentumokat. Lényegre koncentráló újságcikkeket ismerõs témákban és események leírását. Világosan megírt érveléseket. Érzéseket és kívánságokat kifejezõ magánleveleket. Egy eszköz használatára vonatkozó, világosan megírt, lényegre koncentráló instrukciókat. Amit megértek Ismerõs neveket, szavakat, alapvetõ fordulatokat. Megértek rövid, egyszerû szövegeket. Egyszerû, mindennapi anyagban megtalálok bizonyos információt. Megértem a lényegre koncentráló tényszerû nyelvet. Megértem a világosan megírt általános érvelést (de nem feltétlenül minden részletet). Megértem a lényegre koncentráló instrukciókat. Mindennapi anyagokban megtalálom a szükséges információt. Megtalálok bizonyos információt egy hosszú vagy több rövid szövegben. Feltételek és korlátozások Feltéve, hogy egyszerre csak egy fordulattal kell foglalkoznom, a szöveget részben újraolvashatom. Megértésem fõként a gyakran használt mindennapi nyelvre és a munkával kapcsolatos nyelvre korlátozódik. A fõbb következtetések azonosítása és az érvelés követése lényegre koncentráló szövegekre korlátozódik. 6 Fordítói megjegyzés: Az eredeti angol szöveg nem használja végig következetesen az egyes szám elsõ személyt. Más nyelvû fordításokhoz hasonlóan jelen esetben is az egyes szám elsõ személy következetes használata mellett döntöttünk. (A ford.)
C_mellØklet_2.qxd 9/8/02 12:21 PM Page 295 C2 Érdeklõdési körömhöz kapcsolódó levelezést. Hosszabb szövegeket, beleértve a szakterületemen kívül esõ szaknyelven írt cikkeket, és a szakterületemmel kapcsolatos erõsen szakirányú forrásirodalmat. Jelenkori problémákra vonatkozó cikkeket és beszámolókat, amelyek bizonyos nézõpontokat képviselnek. A társadalmi, a szakmai vagy az oktatási életszférába tartozó hosszú, összetett szövegek széles skáláját. Szakterületemen kívül esõ új, ismeretlen eszközre vagy eljárásra vonatkozó összetett használati útmutatókat. Hosszú és összetett szövegek széles skáláját - gyakorlatilag az írott nyelv minden formáját. Absztrakt, szerkezetileg összetett vagy erõsen köznyelvi irodalmi és nem irodalmi írásokat. 295 A megértést segíti a széles körû aktív olvasási szókincs, nehézségek a kevésbé gyakori kifejezésekkel, idiómákkal és szakkifejezésekkel vannak. Megértem a szakterületemmel kapcsolatos levelezés és a szakterületemen kívül esõ szaknyelven írt cikkek lényegét (szótárral). Szakterületemen belül az erõsen szakirányú forrásirodalomból kiszûröm az információt, elképzeléseket és véleményeket. Hosszú szövegekben megtalálom a lényeges részleteket. A szövegek köre és típusa csupán kevésbé korlátozó tényezõ - a céltól és a típustól függõ módon és sebességgel tudok olvasni különbözõ típusú szövegeket. Szakmaibb jellegû és ismeretlen szövegek esetében szótárhasználat szükséges. Felismerem az apróbb részleteket, beleértve a nem explicit módon kifejezett attitûdöket és véleményeket. Részletesen megértek összetett szövegeket, beleértve az apróbb részleteket, az attitûdöket és a véleményeket is (lásd feltételek és korlátozások). Az összetett szövegek részleteit csak akkor értem meg, ha a nehéz részeket újraolvasom. Idõnként szótár használata szükséges. Megértem a stílus és a jelentés finom árnyalatait, amelyek mind implicit, mind explicit módon kifejezésre jutnak. Kevés a korlátozás - gyakorlatilag az írott nyelv minden fajtáját meg tudom érteni, és értelmezni is tudom. A nagyon szokatlan vagy archaikus szavak és fordulatok esetleg ismeretlenek lehetnek, de ritkán gátolják a megértést.
C_mellØklet_2.qxd 9/8/02 12:21 PM Page 296 ÍRÁS Amilyen típusú szövegeket tudok írni Nagyon rövid írást: különálló szavakat és nagyon rövid, alapvetõ mondatokat. Például egyszerû üzeneteket, feljegyzéseket, formanyomtatványokat és képeslapokat. Rendszerint rövid, egyszerû írásokat. Például, egyszerû magánleveleket, képeslapokat, üzeneteket, feljegyzéseket, formanyomtatványokat. Tudok összefüggõ, érthetõ szöveget írni, amelyben a részek egymáshoz kapcsolódnak. 296 Amit írni tudok Számokat és dátumokat, saját nevemet, nemzetiségemet, lakcímemet és más személyi adatokat, amelyek utazáskor nyomtatványok kitöltéséhez szükségesek. Egyszerû, rövid mondatokat, olyan kötõszavakkal összekapcsolva, mint például és vagy azután. A szövegek rendszerint közvetlen szükségletekre, személyes eseményekre, ismerõs helyekre, hobbikra, foglalkozásra stb. vonatkoznak. A szövegek rendszerint rövid, alapvetõ mondatokból állnak. Tudom használni a leggyakrabban elõforduló kötõszavakat (pl. és, de, mert) a mondatok összekapcsolásához egy történet írásakor, vagy valaminek a leírásakor felsorolás formájában. Egyszerû információt tudok közölni barátokkal, szolgáltatókkal stb., akik a mindennapi életemben szerepet játszanak. Érthetõen közlök egyszerû gondolatokat. Le tudom írni a híreket, ki tudom fejezni gondolataimat absztrakt és kulturális témákkal kapcsolatban, mint például film, zene stb. Bizonyos részletességgel le tudok írni élményeket, érzéseket és eseményeket. Feltételek és korlátozások A leggyakoribb szavak és kifejezések kivételével szótárra van szükségem. Csak ismerõs és begyakorolt témákról tudok írni. Folyamatos összefüggõ szöveg írása nehéz. A szövegek köre az ismerõsebbekre és gyakoribbakra korlátozódhat, mint például tárgyak és események sorozatának leírása; de például az érvelés és a szembeállítás nehezen megy.
C_mellØklet_2.qxd 9/8/02 12:21 PM Page 297 C2 Különbözõ fajta szövegeket tudok írni. Különbözõ fajta szövegeket tudok írni. Rugalmas és hatékony nyelvhasználattal világosan és pontosan ki tudom magam fejezni. Különbözõ fajta szövegeket tudok írni. Pontosan ki tudom fejezni a finomabb jelentésárnyalatokat. Meggyõzõen tudok írni. Hatékonyan ki tudok fejezni híreket és nézeteket, valamint viszonyulni tudok a másokéhoz. Használni tudom a kötõszavak változatos körét a gondolatok közötti viszonyok világos kifejezésére. A helyesírás és a központozás viszonylag helyes. Létre tudok hozni világos, gördülékeny, jól szerkesztett írást, a szervezõelemek, kötõelemek és kohéziós eszközök biztos használatával. Véleményeket és állításokat pontosan tudok minõsíteni, például a bizonyosság/bizonytalanság, hit/kétkedés, valószínûség fokozatai alapján. Az elrendezés, bekezdések használata és a központozás következetes és segíti az olvasót. Az írás esetleges tévesztésektõl eltekintve helyes. Koherens és kohézív szöveget tudok létrehozni; teljes mértékben és megfelelõen használom a különbözõféle szervezõelemeket és a kohéziós eszközöket. Írásom nem tartalmaz helyesírási hibákat. 297 Állásfoglaláskor vagy érzések és élmények leírásakor általában nehéz számomra a finomabb árnyalatok kifejezése. Állásfoglaláskor vagy érzések és élmények leírásakor esetleg nehéz lehet számomra a finomabb árnyalatok kifejezése. Nincs szükségem szótárra, kivéve egyes - ismeretlen szakterülettel kapcsolatos - szakkifejezések elõfordulásakor.
C_mellØklet_2.qxd 9/8/02 12:21 PM Page 298 BESZÉDÉRTÉS 298 Amilyen típusú szöveget értek Nagyon egyszerû fordulatokat magammal, ismerõsökkel és a körülöttem lévõ dolgokkal kapcsolatban. Kérdéseket, instrukciókat és útbaigazítást. Példák: mindennapi kifejezéseket, kérdéseket, instrukciókat, rövid és egyszerû útbaigazításokat. A számomra fontos dolgokkal kapcsolatos egyszerû fordulatokat és kifejezéseket. Egyszerû, mindennapi társalgásokat és eszmecseréket. Mindennapi témákat a médiában. Példák: üzeneteket, begyakorolt beszélgetéseket, útbaigazítást, híreket a televízióban és a rádióban. Ismerõs témára vagy tényszerû információra vonatkozó beszédet. Mindennapi társalgásokat és eszmecseréket. A média programjait és filmeket. Példák: használati utasításokat, rövid elõadásokat és beszédeket. Amit értek Neveket és egyszerû szavakat. A fõ gondolatot. Eleget ahhoz, hogy válaszoljak személyes információ megadásával, vagy utasítások követésével. Gyakran elõforduló mindennapi nyelvet. Egyszerû, mindennapi társalgásokat és eszmecseréket. A fõ gondolatot. Eleget ahhoz, hogy követni tudjam a beszédet. Egyes ismeretlen szavak jelentését találgatás segítségével. Az általános mondanivalót és bizonyos részleteket. Feltételek és korlátozások A megértés világos, lassú és gondosan megfogalmazott beszédre korlátozódik. Amikor segítõkész beszélõ szólít meg. A megértés világos és lassú beszédre korlátozódik. Szükségem van segítõkész beszélõk és/vagy képek segítségére. Néha ismétlést vagy átfogalmazást kérek. A megértés világos köznyelvi beszédre korlátozódik. Vizuális segédeszközökre és cselekményre van szükségem. Néha egy szó vagy kifejezés megismétlését vagy átfogalmazását kérem.
C_mellØklet_2.qxd 9/8/02 12:21 PM Page 299 C2 Ismerõs témákra vonatkozó mindenfajta beszédet. Elõadásokat. A média programjait és filmeket. Példák: szakirányú eszmecseréket, beszámolókat, élõ interjúkat. Általánosságban véve a beszélt nyelvet. Elõadásokat, eszmecseréket és vitákat. Közérdekû bejelentéseket. Összetett szakirányú információt. Rögzített hanganyagot és filmeket. Példák: anyanyelvû beszélõk közötti társalgásokat. Bármilyen élõ vagy közvetített beszélt nyelvet. Szakirányú elõadásokat és prezentációkat. 299 Fõbb gondolatokat és bizonyos információt. Összetett gondolatokat és nyelvezetet. A beszélõ nézeteit és attitûdjeit. Eleget ahhoz, hogy a társalgásban aktívan részt vegyek. Absztrakt és összetett témákat. Burkolt attitûdöket és a beszélõk közötti kapcsolatot. Teljes és részletes megértés mindenfajta nehézség nélkül. A megértés a köznyelvi normára és bizonyos mértékû idiomatikus nyelvhasználatra vonatkozik, még viszonylag zajos háttér esetén is. Idõnként megerõsítést kell kérnem egyes részleteket illetõen ismeretlen akcentus esetén. Nincs korlátozás, amennyiben van idõ ahhoz, hogy hozzászokjak ahhoz, ami ismeretlen.