Nagycenk Nagyközség Önkormányzat Képviselı-testületének 4/2009. (04. 01.) Kt rendelete a lakások után fizetendı térítési díj mértékérıl Nagycenk Nagyközség Önkormányzat Képviselı-testülete - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. (1) bekezdésében és a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. 34-35. -ában kapott felhatalmazás alapján a lakbérek mértékérıl és a külön szolgáltatások díjáról az alábbiak szerint rendelkezik - a következı rendeletet alkotja: A rendelet hatálya 1. A rendelet hatálya jellegétıl függetlenül (bérlakás, szolgálati lakás) kiterjed Nagycenk Nagyközség Önkormányzat tulajdonában lévı, bérbeadás útján hasznosított lakásra. A Bérlıket terhelı lakbér, és egyéb díjfizetési kötelezettség 2. (1) Lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a lakás (lakás helyiségei) használatáért a Bérlı lakbért köteles fizetni, (2) A lakbérfizetési kötelezettség attól az idıponttól keletkezik, amikor az üzemeltetı a lakást a lakásbérleti szerzıdésnek megfelelıen átadta. (3) A lakbér, illetve egyéb szolgáltatások után számítandó fizetési kötelezettségnek a lakásbérleti szerzıdésben foglaltak szerint kell eleget tenni. (4) a bérbeadó által biztosított szolgáltatásokért szolgáltatási díjat kell fizetni. (5) Többlakásos lakóépületben a bérlıket, lakáshasználókat terheli a közös használatra szolgáló helyiségekben, területeken igénybe vett közüzemi szolgáltatások díja is. Ha az ilyen közüzemi szolgáltatás nem tartozik a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások körébe, a díj megosztásáról a bérlıknek, lakáshasználóknak kell megállapodni. (6) A lakbér a lakáshoz tartozó helyiségek, két- vagy többlakásos házingatlanban a közös használatra szolgáló helyiségek és területek használatának díját is magában foglalja. Az épülethez tartozó udvart akkor is közös használatra szolgáló területnek kell tekinteni, ha
2 annak egy részét valamelyik bérlı a többi bérlıvel való megállapodás alapján kizárólagosan használja. Az egyéb, valamelyik bérlı vagy családtagja kizárólagos használatában lévı ingatlanrész, így különösen garázs, üzlet, mőhely, lakáshoz tartozó helyiségnek nem minısülı pince, vagy egyéb tárolóhelyiség és kert használatáért a Ptk. szabályai szerinti szerzıdés kötése mellett, az abban meghatározott ellenszolgáltatást kell fizetni. (7) A társasházban lévı önkormányzati tulajdonú lakás bérlıje köteles viselni mindazon társasházi közös költségeket, amelyek nem a lakás tulajdonlásához, hanem használatához kapcsolódnak. (8) A bér és díj fizetésének kötelezettsége a bérlıtársakat, illetve a szolgáltatás igénybe vevıit lakásonként egyetemlegesen terheli. A kötelezettek teljes hatályú magánokiratban közös nyilatkozatukkal megállapodhatnak a kötelezettség viselıjének személyében, ebben az esetben a többi kötelezettıl a bér és díj csak akkor követelhetı, ha a megjelölt személy kötelezettségét felszólításra, az abban megjelölt idıben nem teljesítette. A lakáshasználati díj megállapítása és megfizetése 3. (1) A lakás jogcím nélküli használata esetében a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 20. -ának rendelkezései az irányadók. (2) Önkormányzati lakás esetén a használati díj emelésének mértékét a bérlıkijelölésre jogosult polgármester határozza meg. (3) A lakás jogcím nélküli használója köteles mindazon, a részére nyújtott szolgáltatás díját megfizetni, amelyeket a lakásbérlınek a jelen rendelet 2. (3) (8) bekezdéseiben foglaltak szerint meg kell fizetni. A lakbér mértéke 4. (1) A lakbér a piaci alapon bérbe adott lakások kivételével az alaplakbérnek az e rendeletben meghatározott csökkentı tényezık alapján korrigált, forintra kerekített összege. (2) A piaci alapon bérbe adott lakások bérét a pályázat nyertese ajánlatának megfelelıen kell megállapítani. A lakbér pályázati induló mértéke nem lehet kevesebb a lakásra egyébként vonatkozó alaplakbér mértékénél.
3 (3) A lakbért naptári hónapokra, a lakás alapterülete és komfortfokozata alapján kell megállapítani és fizetni. (4) A havi alaplakbér mértéke a R. 2. számú mellékletében rögzítettek alapján történik. (5) A lakás alapterületének megállapításánál: a) a lakás összes (lakó-, fızı-, egészségügyi, közlekedı és tároló-)helyisége teljes alapterületének az 1,90 méter szabad belmagasságot elérı részét, továbbá b) a loggia és zárt (fedett és oldalról átlátást gátló módon kialakított) erkély területének felét kell számításba venni. (6) A lakás helyiségei alapterületének megállapításánál a falsíkok között a padlószint felett egy méter magasságban mért méreteket, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területet kell számításba venni. Nem kell azonban beszámítani a nyílászáróknál lévı falmélyedéseket, a 0,5 m 2 -nél kisebb alapterülető falfülkéket és a falsíkokból kiugró falpillérek területét. A számított alapterületet 0,5 m 2 alatt lefelé, 0,5 m 2 -tıl felfelé kell kerekíteni. (7) A lakbér (4) bekezdésben meghatározott mértéke a bérlınek az 1993. évi LXXVIII. tv. 13. (1) bekezdése szerinti kötelezettsége figyelembe vételével került megállapításra. E tényt a lakásbérleti szerzıdésben fel kell tüntetni. 5. (1) A havi lakér mértékét 10%-kal csökkenteni kell, ha a) a lakás minden lakószobájának padlószintje legalább 30 cm-rel, de a belmagasság 2/3-át meg nem haladó mértékben az épület homlokzati környezı terepszintje alatt van, b) az épület építési módja miatt a lakás valamelyik lakószobájának legalább egyik fala a belmagasságának legalább 1/4-ét elérıen felnedvesedett. (2) A havi lakbér mértékét 30%-kal csökkenteni kell, ha a lakás valamelyik szobájának padlószintje a szoba belmagasságának 2/3-át meghaladó mértékben az épület homlokzati környezı terepszintje alatt van. (3) Az (1) bekezdésben felsorolt csökkentı tényezık közül több is figyelembe vehetı, de a csökkentés együttes mértéke nem haladhatja meg a 30, illetve ha a (2) bekezdésben jelzett körülmény is fennáll, az 50%-ot. 6.
4 (1) A lakbér összegét módosítani kell, ha a lakás alapterületében, komfortfokozatában vagy a lakbért csökkentı tényezıkben változás következik be. (2) Ha a bérlı a bérbeadó elızetes hozzájárulásával a lakást saját költségén, bérbeszámítási vagy megtérítési igény nélkül úgy alakítja át, vagy korszerősíti, hogy a lakás alapterülete vagy komfortfokozata megváltozik, e címen a lakbér mértéke a lakásbérleti jogviszony megszőnéséig nem módosítható. A lakbérek módosítása, elengedése, mérséklése, lakásfenntartás támogatása 7. (1) A bérlı a lakbér elengedésében illetve mérséklésében megállapodhat a bérbeadóval, ha a - bérbeadó a bérlıt a lakás rendeltetésszerő használatában akadályozza, - bérlı a bérbeadót terhelı kötelezettségeket részben, vagy egészben magára vállalja. A megállapodást írásba kell foglalni. (2) Amennyiben a 4. -ban megállapított lakbért a bérlı a lakásbérleti szerzıdésben megállapított határidıig nem fizeti meg, hátralékára kérelmére a bérbeadó részletfizetést engedélyezhet. A részletfizetés idıtartama legfeljebb 24 hónap lehet. (4) A lakbérhátralék méltányosság címén történı elengedése a Képviselı-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik. A bérlı egyedi kérelmére a hátralék méltányosság címén abban az esetben engedhetı el, ha a bérlı szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyai ezt különösen indokolttá teszik. (5) A bérlık külön-külön lakásfenntartási támogatásra nem jogosultak. A lakásfenntartási támogatás feltételeit, mértékét külön helyi önkormányzati rendelet szabályozza. Záró rendelkezések 8. (1) A bérbeadó a lakbér és a külön szolgáltatások díjának változását a változás hatályba lépése elıtt legalább 15 nappal köteles a bérlıvel írásban közölni. (2) A jelen rendelet szerinti bérek és díjak közlése elıtt a (4) bekezdésben foglaltak kivételével az önkormányzat által bérbe adott lakások alapterületét és komfortfokozatát, a lakbér mértékét csökkentı tényezıket, a szolgáltatások díját, illetve megosztásuk
5 arányait a bérlıvel, használóval, igénybe vevıvel közösen kell megállapítani. A jelenleg érvényes bérleti szerzıdéstıl való eltérés esetén kezdeményezni kell a bérleti szerzıdés ennek megfelelı módosítását. Ennek során szerzıdéses megállapodás útján kell rendezni a 2. (2) bekezdésében említett olyan ingatlanrészek használatára vonatkozó jogviszonyt is, amelyek használati díját a lakbér nem foglalja magába. (3) A lakásbérleti szerzıdés megkötése a vonatkozó külön helyi önkormányzati rendelet szabályozása szerint történik. 9. (4) Jelen rendeletben foglalt rendelkezéseket a hatálybalépés elıtt létrejött bérleti jogviszonyok tekintetében is alkalmazni kell, azonban a korábban a költségelven bérbeadott lakásoknál megállapított bérleti díj csökkentését nem teszi lehetıvé. Nem teszi továbbá lehetıvé a jogcím nélküli lakáshasználat esetében megállapított használati díj megfizetésének csökkentését sem. (5) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében a mindenkor érvényben lévı, idevonatkozó központi és helyi szabályok az irányadók. Jogharmonizációs záradék 10. E rendelt a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérıl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdetı 1994. évi I. törvény 3. -ával összhangban az Európai Közösség legfontosabb alapelveivel összeegyeztethetı szabályozást tartalmaz. Hatálybalépés 11. (1) A rendelet 2009. június 01. napján lép hatályba, ezzel egyidejőleg hatályát veszti Nagycenk Nagyközség Képviselı-testület e tárgyban alkotott a lakások után fizetendı díj mértékérıl szóló 6/1995. (V.1.) Kt. számú rendelete, továbbá annak 7/2000. (V.1) számú, 7/2002. (VI.30.) számú és 2/2008. (II.6.) számú rendelet módosítása. Ivánkovics Ottó polgármester Filátz Józsefné jegyzı
6 Ezt a rendeletet a Képviselı-testület 2009. március 26-án alkotta meg. A kihirdetés napja: 2009. április 01. Filátz Józsefné jegyzı
7 1. számú melléklet Értelmezı rendelkezések A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVII. tv., s e rendelet alkalmazásában: 1. Lakás az olyan összefüggı helyiségcsoport, amely a a) helyiségei; b) közmővesítettsége; c) melegvíz-ellátása; és d) főtési módja alapján valamelyik komfortfokozatba (összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli) sorolható. 2. Összkomfortos az a lakás, amely legalább a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterülető lakószobával, fızıhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterülető, a fızést lehetıvé tevı, önálló szellızéső lakótérrel, térbıvülettel), fürdıhelyiséggel és WC-vel; b) közmővesítettséggel (villany- és vízellátással, szennyvíz-elvezetéssel); c) melegvíz-ellátással (táv-, tömb-, egyedi központi, etage melegvíz-ellátással, villanybojlerrel, gáz vízmelegítıvel); és d) központos főtési móddal (táv-, egyedi központi vagy etage főtéssel) rendelkezik. 3. Komfortos az a lakás, amely legalább a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterülető lakószobával, fızıhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterülető, a fızést lehetıvé tevı, önálló szellızéső lakótérrel, térbıvülettel), fürdıhelyiséggel és WC-vel; b) közmővesítettséggel; c) melegvíz-ellátással; és d) egyedi főtési móddal (szilárd- vagy olajtüzeléső kályhafőtéssel, elektromos hıtároló kályhával, gázfőtéssel) rendelkezik. 4. Félkomfortos az a lakás, amely a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterülető lakószobával és fızıhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterülető, a fızést lehetıvé tevı, önálló szellızéső lakótérrel, térbıvülettel), továbbá fürdıhelyiséggel vagy WC-vel; b) közmővesítettséggel (legalább villany- és vízellátással); és c) egyedi főtési móddal rendelkezik. 5. Komfort nélküli az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább
8 a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterülető lakószobával és fızıhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterülető, a fızést lehetıvé tevı, önálló szellızéső lakótérrel, térbıvülettel), WC használatával, és b) egyedi főtési móddal rendelkezik, valamint c) a vízvétel lehetısége biztosított. 6. Szükséglakás az olyan helyiség (helyiségcsoport), amelynek (amelyben legalább egy helyiségnek) a) alapterülete 6 négyzetmétert meghaladja; b) külsı határoló fala legalább 12 centiméter vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékő fal; c) ablaka vagy üvegezett ajtaja van; továbbá d) főthetı; és e) WC használata, valamint a vízvétel lehetısége biztosított. 7. A lakás helyiségei általában a) a lakóhelyiségek: lakószoba, félszoba, hálófülke, hall, étkezı, lakóelıtér; b) a fızıhelyiségek: konyha, fızıfülke; c) az egészségügyi helyiségek: fürdıhelyiség (fürdıszoba, mosdó, zuhanyozófülke), WC; d) a közlekedési helyiségek: elıszoba, elıtér, zárt veranda, átjáró, belépı (szélfogó); e) tárolóhelyiségek: éléskamra (lomkamra), öltözı (garderobe). 8. Lakószoba az a lakóhelyiség, amelynek a) alapterülete a 12 négyzetmétert meghaladja; b) külsı határoló fala legalább 25 centiméter vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékő fal; c) ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára (folyosóra) nyílik; d) melegpadlója van; továbbá e) főthetı; végül f) legalább egy kétméteres - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel rendelkezik. 9. Félszoba az a lakóhelyiség, amelynek alapterülete 6 négyzetméternél nagyobb, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert és megfelel a 8. b)-f) pontokban meghatározott követelményeknek. 10. Két- vagy többlakásos házingatlanban a) a közös használatra szolgáló helyiségek általában: a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a közös fürdıszoba, a közös mosdó, a közös WC, a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, a közös pince- és padlástérség (a pince- és padlásrekeszek kivételével) az épületben levı lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerő használatához szükséges mértékben; b) a közös használatra szolgáló területek általában: a kapualj, a lépcsıház, a folyosó, a függıfolyosó az épületben levı lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek megközelítéséhez és rendeltetésszerő használatához szükséges mértékben, továbbá az épülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meg nem haladó része. 11. A lakáshoz tartozó helyiségek általában: a tüzelıtároló (fáskamra, pincerekesz), padlásrekesz.
9 12. Nem lakás céljára szolgáló helyiség az, amely kizárólag ipari, építıipari, mezıgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, honvédelmi, rendészeti, mővelıdési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra szolgál. 13. Jogcím nélküli használó az, aki a lakást (helyiséget) a bérbeadónak - bérlıkijelölési vagy bérlı-kiválasztási jog fennállása esetén e jog jogosultjának - a hozzájárulása vagy a vele való megállapodás nélkül használja. 14. Mőteremlakás: az e törvény 87. -ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott lakás. 15. Mőemléképületben lévı lakás: a külön jogszabályok alapján mőemléknek nyilvánított épületben lévı lakás. 16. A lakásberendezések általában a következık: a) fızıkészülék (tőzhely, fızılap stb.); b) a főtıberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hıtároló kályha stb.); c) melegvíz-ellátó berendezés (gáz vízmelegítı, villanybojler, fürdıkályha); d) egészségügyi berendezés (falikút, mosogató, fürdıkád, zuhanyozó, mosdó, WC-tartály, WC-csésze stb., a hozzá tartozó szerelvényekkel); e) a szellıztetı berendezés (páraelszívó stb.); f) a beépített bútor (ruhásszekrény, konyhaszekrény stb); g) a redıny, vászonroló, napvédı függöny; h) a csengı és a kaputelefonnak a lakásban levı készüléke; i) a lakás elektromos vezetékeihez tartozó kapcsolók és csatlakozóaljak. 17. Az épület központi berendezései általában a következık: a) a központos főtı- és melegvíz-szolgáltató berendezés a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levı vezetékszakaszt és főtıtesteket (radiátor stb.) is; b) a víz-, a csatorna- és a gázvezeték, a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levı vezetékszakaszt is; c) az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere, ideértve a lakásban lévı vezetékszakaszt is; d) a több lakást szolgáló szellıztetı berendezés; e) a központi antenna az erısítı berendezéssel, ideértve a lakásban levı vezetékszakaszt és csatlakozóaljat is; f) a kaputelefon és felcsengetı berendezés a vezetékhálózattal; g) a személy- és teherfelvonó; h) a háziszemét győjtésére szolgáló berendezés; i) a több lakást szolgáló kút, a hozzá tartozó szerelvényekkel; j) a több lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetıleg elszikkasztására szolgáló berendezés. 18. A külön szolgáltatások körébe tartozik különösen: a) a vízellátás és csatornahasználat (szennyvízelszállítás) biztosítása; b) a felvonó használatának biztosítása; c) a kapunyitás;
10 d) a központi főtés és melegvíz-ellátás; e) a közös használatra szolgáló helyiségekben lévı olyan berendezések használata, amelyek egyedi fogyasztása mérhetı; f) a rádió- és televízióadók vételének biztosítása. 19. Gyermek: a vér szerinti, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek. 20. Szülı: a vér szerinti, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelıszülı. 21. Elıvásárlásra jogosult: az e törvény 49. -ának (1) bekezdésében, az 58. -ának (1) bekezdésében, továbbá az 59. -ában meghatározott személy.
11 2. számú melléklet A havi alaplakbér mértéke: 1) komfort nélküli és szükséglakás esetén: 50 Ft/m 2, 2) félkomfortos lakás esetén: 100 Ft/m 2 3) komfortos lakás esetén: 150 Ft/m 2 4) összkomfortos lakás esetén: 200 Ft/m 2 5) a költség elven bérbe-adott lakás bérleti díja 480-550.-Ft/m2 a lakás elhelyezkedése és komfortfokozata alapján. Mely bérleti díj megállapítása a jelen pontban megjelölt határok között a Polgármester hatáskörébe tartozik. 6) Szolgálati lakások orvosi rendelı feletti 117 m2 alapterülető lakás: 15.000,-Ft 7) jegyzıi 76 m2 alapterülető lakás 10.000,-Ft