Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Tárgykód megnevezése: 15/2006.(VI.29.) Alap Az önkormányzati lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről B8 Lakás- és helyiséggazdálkodás Kihirdetés dátuma: 2006. június 29. Hatályba lépés dátuma: 2006. június 29. Dokumentum készült: 2010. szeptember 17.
TISZALÖK VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2006. (VI.29.) sz. r e n d e l e t e Az önkormányzati lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről Tiszalök Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) egyes rendelkezéseiben kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: 1.. A rendelet hatálya (1) A rendelet hatálya a Tiszalök Városi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére terjed ki. (2) A lakástörvényben és e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. 1.. Értelmező rendelkezések (1) E rendelet alkalmazásában: 1.) Lakás az olyan összefüggő helyiségcsoport, amely a a.) helyiségei; b.) közművesítettsége; c.) melegvíz-ellátása; és d.) fűtési módja alapján valamelyik komfortfokozatba (összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli) sorolható. 2.) Összkomfortos az a lakás, amely legalább a.) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), fürdőhelyiséggel és WC-vel; b.) közművesítettséggel (villany-és vízellátással, szennyvízelvezetéssel); c.) melegvíz-ellátással (táv-,tömb-,egyedi központi, etage melegvíz-ellátással, villanybojlerrel, gáz vízmelegítővel) és d.) központos fűtési móddal (táv-, egyedi központi vagy etage fűtéssel) rendelkezik. 3.) Komfortos az a lakás, amely legalább a.) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakó szobával, főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), fürdőhelyiséggel és WC-vel; b.) közművesítettséggel; c.) melegvíz-ellátással és 2 / 6
d.) egyedi fűtési móddal (szilárd- vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával, gázfűtéssel) rendelkezik. 4.) Félkomfortos az a lakás, amely a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább - a.) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), továbbá fürdőhelyiséggel vagy WC- vel; b.) közművesítettséggel (legalább villany- és vízellátással) és c.) egyedi fűtés móddal rendelkezik. 5.) Komfort nélküli az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább a.) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), WC használatával és b.) egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint c.) a vízvétel lehetősége biztosított. 6.) Nem lakás céljára szolgáló helyiség az, amely kizárólag ipari, építőipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, honvédelmi, rendészeti, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra szolgál. E rendeletben nem szabályozott értelmező rendelkezésre az Ltv. szabályai az irányadók. 2.. Az elővásárlás szabályai (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati lakásra más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg: a.) a bérlőt; b.) a bérlőtársakat egyenlő arányban; c.) a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában; d.) az a.) -c.) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokonát, valamint örökbe fogadott gyermekét. (2) Társbérlet esetén a közösen használt lakóterületet az (1) bekezdés c.) pontjában említett arányban kell figyelembe venni. 4.. A vételi jog szabályai (1) Nem áll fenn vételi jog: - a.) az 1990. szeptember 30. napját követően kizárólag önkormányzati eszközökből létesített vagy szerzett, illetőleg 1990. évi LXV. törvény 107. -ának (2) bekezdése alapján az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati lakásra; b.) a bérlőkijelölési joggal érintett lakásra; c.) műemléképületben lévő lakásra; 3 / 6
d.) az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakásra; (2) A nem elidegeníthető önkormányzati tulajdonú lakások felsorolását a "R" melléklete tartalmazza. 5.. A lakás vételárának megállapítása (1) Az önkormányzati és állami lakás vételárát -ha a lakást az e törvény alapján arra jogosult vásárolj a meg -a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján, különösen: a.) az épület településen belüli fekvése; b.) az épületben lévő lakások száma, az épülethez tartozó földterület, a közös használatra szolgáló helyiségek és a közös használatra szolgáló területek nagyága; c.) az épület felszereltsége, műszaki állapota, építése, a felújítás óta eltelt idő; d.) a lakás alapterülete és komfortfokozata; e.) a lakottság ténye figyelembevételével kell megállapítani. 1.. Fizetési feltételek és kedvezmények (1) Ha a lakást az elővásárlási joggal rendelkező vásárolja meg, a vételár a forgalmi érték 100 %-a, mely összeget a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített, nem luxusigényeket kielégítő értéknövelő beruházás összegével csökkenteni kell. (2) A képviselő-testület az alábbi kedvezményeket, illetve engedményeket biztosítja, amennyiben a lakást az elővásárlási jog jogosult ja vásárolj a meg: a.) Ha a jogosult részletfizetéssel teljesít a vételár 20 %-át egyösszegben, a szerződés megkötésekor kell megfizetni. A fennmaradó vételárhátralékot 15 év alatt, havi egyenlő részletekben a Ptk-ban meghatározott kamattal növelve kell megfizetni. b.) A vételár egyösszegű megfizetése esetén eladó a vételár 20 %-át elengedi. Amennyiben a teljes vételár kiegyenlítése a vásárlástól számított 3 éven belül történik, az engedmény a vételár hátralék 10 %-a. (3) A Képviselő-testület szociális rászorultság esetén a vételár hátralékra (részletfizetés) megállapítandó kamatot csökkentheti, vagy kamatmentes részletfizetést engedélyezhet. (4) Részletfizetés esetén az Önkormányzat a vételár hátralék erejéig jelzálogjogot, a részletfizetés időtartamára elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be. Az elidegenítési és terhelési tilalom alól indokolt esetben a Képviselő-testület -kérelemre -felmentést adhat, amennyiben a lakás felújítása céljából a jogosult hitelt kíván felvenni. 7.. Az üres lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályai (1) Ha az önkormányzati tulajdonú bérlakás üressé válik, s az önkormányzat az értékesítésről dönt, azt csak nyilvános pályázat útján teheti meg. 4 / 6
(2) Az üresen álló nem lakás céljára szolgáló helyiséget nyilvános pályázat útján kell értékesíteni. (3) Ha a nem lakás céljára szolgáló helyiség lakottan kerül értékesítésre, az csak nyilvános pályázat útján történhet. (4) Az (1) -(3) bekezdésben foglaltak esetében a kikiáltási ár azonos a helyiség forgalmi értékével. 8.. Társasházra vonatkozó előírások (1) Ha egy épületen belül több önkormányzati tulajdonú bérlakás található, elidegenítés esetén az adásvételi szerződés megkötését megelőzően az -egylakásos, illetőleg egy helyiségből (helyiségcsoportból) álló épület kivételével- épületet társasházzá kell alakítani. (2) A társasház alapító okirat tervezetének előkészítésébe a leendő tulajdonostársakat be kell vonni. Az alapító okirat tervezetének meg kell felelni a leendő tulajdonostársak többségi akaratának. 9.. Közös szabályok (1) Az elővásárlási jog jogosult ja által kedvezményesen vásárolt lakásra, illetve helyiségre egyösszegű teljesítés esetén a szerződéskötéstől számított 5 évre szóló elidegenítési és terhelési tilalmat kell a szerződésben kikötni és azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni Tiszalök Város Önkormányzata javára. (2) Részletre történő vétel esetén az első bekezdésben foglalt elidegenítési és terhelési tilalom minimum 5 évre vagy a részletfizetés időtartamára szól. (3) Kérelem esetén a jegyző megvizsgálja a vételi jog fennállását és a felülvizsgálat eredményének megfelelően előterjesztést tesz a képviselő-testületnek a vételi jog alapján elidegenítésre kerülő önkormányzati ingatlanról, amely előterjesztést az ingatlanok kezelőjével együttműködve készít el. (4) Ha a jegyző azt állapítja meg, hogy a kérelmezőnek elővásárlási joga nincs, erről őt 30 napon belül értesíti. (5) Az elidegenítési és terhelési tilalommal kapcsolatos nyilatkozatokat e rendelet alapján a jegyző adja meg. 12.. Lakások és helyiségek elidegenítése (1) A képviselő-testület az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek értékesítésével a nyíregyházi NYÍRINKÖZ Ingatlanközvetítő és Hasznosító Kft-t (továbbiakban megbízott) bízza meg külön megbízási szerződés alapján. (2) A megbízott feladata: a.) Az értékbecsléssel megállapított forgalmi értéket közli aljegyzővel, s majd az elidegenítést és a vételárat meghatározó testületi döntést követően adásvételi szerződést köt. b.) Átveszi, utalja az önkormányzatnak a vételárat, előírja a részletfizetést, nyilvántartja a befizetéseket, negyedévente elszámolást készít. 5 / 6
c.) Minden szerződéssel kapcsolatos bizonylat egy példányát megküldi az önkormányzatnak. d.) Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezteti a tulajdonjog változást, az elidegenítési terhelési tilalmat. (3) Az elővásárlási jog jogosult ja az eladási ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles nyilatkozni az ajánlattevőnek a vételár elfogadásáról- ajánlattevőnek a helyi önkormányzat minősül, aki értesíti a megbízottat -s a megbízott az értesítéstől számított 60 napon belül -vételi szándék esetén -szerződést köt. (4) Ha a megbízott az értékesítés során nem a lakástörvényben vagy e rendeletben foglalt feltételekkel értékesíti a lakást vagy a kedvezményeket bármely okból nem e rendelkezések szerint számolja el és ezzel az önkormányzatnak kárt okoz, vétkességtől függetlenül köteles azt az önkormányzatnak megtéríteni. 13.. Az elidegenítésből származó bevételek elszámolása és felhasználása (1) Az elidegenítés lebonyolításával megbízott az értékesítésből befolyó vételárat elkülönített számlán köteles kezelni, negyedévente köteles elszámolni és a befolyt vételárat a kamatokkal együtt az önkormányzat részére átutalni. Az átutalt összeget a polgármesteri hivatal elkülönített számlán köteles kezelni. (2) Az elidegenítésből származó bevételek felhasználására az Ltv. 62. -a az irányadó. (3) A lakás és helyiség elidegenítéséből származó bevételből az önkormányzat levonja: a.) az épület elidegenítésre való előkészítésével; b.) a földrészlet megosztásával; c.) a társasházzá való átalakítással; d.) a forgalmi érték megállapításával; e.) az elidegenítés lebonyolításával; kapcsolatban ténylegesen felmerülő költségeket. (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. 14.. Záró rendelkezések (2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 22/2003.(IX.08.) számú rendelet. (3) A rendelet kihirdetés érő 1 a jegyző gondoskodik. 6 / 6