A Biztos Kezdet program és a Gyerekházak leírása A Biztos Kezdet program alapgondolata az esélyek megteremtése, illetve a képességek kibontakoztatásának biztosítása. Prevenciós program, amelynek segítségével reális lehetőség nyílik az eltérő élethelyzetből induló gyermekek számára a lehető legkorábban történő probléma-felismerésre, a korai, célzott képesség fejlesztésre, a nagyon korán jelentkező hátrányok mérséklésére, a lemaradás, kirekesztődés elkerülésére. A helyi Biztos Kezdet programok a fenti célok elérése érdekében szervezik meg a helyi szükségletektől függően, a helyi szakemberek és szülők együttműködésével a szolgáltatásokat, ill. azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A program prioritásai A hátrányos helyzetű kistérségekben, településeken és településrészeken, a 0-5 éves gyereket nevelő hátrányos helyzetű családok felkutatása és a programba történő bevonása. A szolgáltatáshiányos településeken és településrészeken a Gyerekházak létrehozásával kell elősegíteni a szolgáltatások minimum tárgyi feltételeinek megteremtését, és a szükséges szakemberek elérhetőségének biztosítását. A Gyerekháznak az ellátási területről biciklivel, babakocsival megközelíthetőnek kell lennie. Azok a kistérségek, települések és településrészek, ahol nincs pedagógiai célú preventív szolgáltatás, ott a program segítségével részesüljenek az arra rászorulók preventív szolgáltatásokban. Azok a települések és településrészek, ahol nincs bölcsőde és/vagy óvoda, a Gyerekházakkal pótolják az 5 év alatti gyerekek biztonságos fejlődést elősegítő ellátását. A Biztos Kezdet program területi prioritásai A program indítása olyan településeken, településrészeken indokolt, ahol: Magas a munkanélküliek aránya, a mezőgazdaságban dolgozóknak egyre nehezebb a gazdasági helyzete, fejletlen az infrastruktúra, a szociális és egyéb szolgáltatások nehezen elérhetők és alacsony színvonalúak, gyakran hiányoznak. Folyamatosan erősödik a szegregáció, mivel az itt lakók mind térben, mind társadalmilag egyre távolabb kerülnek más társadalmi rétegektől, társadalmi érintkezéseik ritkák, hiányoznak a követendő mintaként is szolgáló referenciacsoportok. Hatványozódott hátrányok a zsáktelepülésen élő emberek vonatkozásában, ugyanis a szociális ellátórendszerek és a szolgáltatások hiánya növeli a településszerkezet sajátosságaiból eredő társadalmi kirekesztettséget. Az itt élő emberek társadalmi mobilitási esélyei is erősen korlátozottak. Nagyszámú roma népesség koncentrálódik, akiknek az egyetlen biztos megélhetési forrása a szociális támogatás, amelyet alkalmi munkával szerzett jövedelemmel egészítenek ki. Területileg elkülönült lakókörnyezetben, gyakran a településektől távol eső telepeken élnek, gyermekeik szegregált nevelési-oktatási intézményekbe járnak. 1
A társadalmi hátrányok halmozottak, a családok kiestek a munkaerőpiacról, az ellátórendszerekből és szolgáltatásokból A gettósodás megjelenése vagy veszélye fennáll. Az ellátórendszerek, a pedagógiai és szociális szolgáltatások a városokban általában jól kiépültek, azonban a slumosodó városrészekben lakó emberek számára gyakorlatilag nem elérhetőek. A program alapelvei Együttdolgozni a leendő szülőkkel, a szülőkkel és gyerekekkel a csecsemők és kisgyerekek testi, szellemi és szociális fejlődésének előmozdításáért, különösen a hátrányos helyzetűekért, hogy harmonikusan fejlődhessenek. Együttműködni a különböző szakmák szakembereivel, azért hogy sikerüljön megtörni a gyerekek hátrányos helyzetének körforgását a szolgáltatás nyújtás tervezésétől a megvalósuláson át az értékelésig. A program célcsoportjai Közvetlen célcsoport A hátrányos helyzetű településeken, településrészeken, illetve hátrányos helyzetű családokban élő 0-5 éves csecsemők és kisgyerekek és az őket nevelő szülők - azok a csecsemők és gyerekek, akik organikusan nem sérültek - azok a csecsemők és kisgyerekek, akik organikusan sérültek, és rehabilitációjukhoz terápia szükséges, - azok a csecsemők és kisgyerekek, akik az életkori sajátosságokhoz képest fejlődésükben lemaradást, vagy annak kockázatát mutatják. Közvetett célcsoport A közvetlen célcsoport hátrányos helyzetének csökkentése érdekében tenni tudó döntéshozók, szakemberek. Azok a szakemberek, akik biztosítják a tünetek és kockázatok felismerését, kezelését szoros szakmai együttműködés keretében. A gyerekek szűkebb és tágabb társadalmi környezete. A program céljai Rövidtávú cél A csecsemők és kisgyerekek szociális, érzelmi és értelmi fejlődésének javítása A gyerekek tanulási képességének javítása Szülői szerepek, kompetenciák megerősítése A családok és közösségek erősítése Középtávú cél Az óvoda, később az iskolaérettség növelése A beiskolázási mutatók javítása Az iskolai lemorzsolódás csökkentése A bukások számának csökkentése Hosszú távú cél A gyerekek jóllétének biztosítása A hátrányos helyzetű családok deprivációs ciklusának megtörése A hátrányos helyzetű családokban élő gyerekek jövőbeni sikeres, munkaerőpiaci reintegrációjának megalapozása 2
A helyi Biztos Kezdet Gyerekházak létrejöttének folyamata: A program alapvető lépései: 1. pályázó csapat létrehozása 2. helyzetelemzés, szükségletfelmérés 3. tervezés 4. irányító csoport létrehozása, melynek tagjai lehetnek: szervezetek (képviselői: helyi önkormányzat, gyermekjóléti ellátásban érintett, bölcsödében, óvodában vagy más nevelési-, oktatási intézményben dolgozók) közösségek (szülőcsoport, szakmai műhely stb.) egyének (szakemberek, szülők, a probléma iránt elkötelezett önkéntes segítők) Hol hozzunk létre Gyerekházat? Ott, ahol legtöbb a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek és ahol ezt a település vezetése is támogatja. Gyerekház munkarendje, személyi, tárgyi feltételei Gyerekházak nyitvatartása: Az év minden munkanapján, az év minden hónapjában délelőtti órákban legalább napi 4 óra időtartamban. Személyi feltételek: Gyerekházanként minimálisan két fő foglalkoztatása szükséges, de indokolt esetben harmadik munkatárs alkalmazása is. Elvárások a munkatársakkal szemben: 1 fő Gyerekház vezető, aki védőnői és/vagy csecsemő és kisgyermekgondozó és/vagy bölcsődei gondozó/szakgondozó és/vagy óvodapedagógus és/vagy gyógypedagógus és/vagy fejlesztőpedagógus és/vagy gyermekpszichológus és/vagy pszichopedagógus és/vagy szociálpedagógus végzettséggel rendelkezik 1 fő Gyerekház munkatárs, aki legalább középfokú végzettséggel rendelkezik, előnyt jelent a pedagógiai és/vagy egészségügyi és/vagy bölcsődei gondozói végzettség vagy ilyen irányú képzésben való részvétel 1 fő Gyerekház munkatárs, előnyt jelent, ha a segítő az érintett családok közül kerül ki A Gyerekház minden dolgozója a mentor részvételével történő havonta ismétlődő minimum 3 órás team-megbeszélésekre szakmailag felkészül és azokban aktívan részt vesz. A beszélgetések témája a Gyerekházak működésének elvi és gyakorlati rendszere, módszerek kialakítása, illetve a gyerekfejlődés ismerete és annak a fejlesztésben való legeredményesebb alkalmazása. A Gyerekház vezetője felügyeli és elkészíti a gyerekek állapotfelmérését, és a megfelelő szakemberrel közösen fejlesztő programot készít. A Biztos Kezdet program koordinátor felel a ház programjainak szervezéséért, többek között: - szükség szerint megszervezi segítő szakember eljutását a Gyerekházba - gondoskodik arról, hogy a Gyerekházi programokról minél nagyobb számban tudjanak a településen élő kisgyerekes családok és a helyi vezetők - kapcsolatot tart a helyi óvodával. A Gyerekházakban dolgozók felkészültsége alapkérdés. A legfontosabb feltétel természetesen a szakmai tudás az ott dolgozóknál. A képzett dolgozóknál esetenként a gyakorlat hiányát fogjuk tapasztalni, de ezt pótolják a kötelező képzés során megszerezhető ismeretek, valamint a rendszeres team-megbeszéléseken előkerülő eset ismertetések és azok feldolgozása, amit minden esetben a mentorok vagy a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet által megbízott szakember tart. 3
Tárgyi feltételek: Gyerekházat közvetlen kertkapcsolattal rendelkező földszintes vagy egyemeletes (tetőteres) házban lehet létrehozni, ahol a mellékhelyiségek és a játszószoba egy szinten vannak. A Gyerekháznak a szolgáltatásait igénybe vevő családok által lakott babakocsival, biciklivel megközelíthető földrajzi területen (utca, háztömb, negyed), családias, közvetlen hangulatot és a célszerűséget leginkább biztosító jellegű épületben kell szolgáltatásait biztosítania. A Gyerekházban lennie kell 1. legalább egy felnőtt WC-nek; 2. legalább egy gyermek WC-nek vagy a felnőtt WC használatát lehetővé tevő szűkítőnek; 3. legalább egy, felnőttek és gyermekek fogadására egyaránt alkalmas fogadó helyiségnek; 4. legalább egy, legalább 30 m2-es, természetes fénnyel megvilágított játszószobának; 5. legalább egy, fejlesztésre, a szülőkkel való beszélgetésre, team megbeszélésre alkalmas szobának, 6. legalább egy teakonyhának, melyben van tűzhely (pl. villanytűzhely lehetőleg villanysütővel együtt), hűtőszekrény, kenyérpirító, vízforraló, előkészítő konyhalap vagy asztal, 7. legalább egy fürdőszobának, amiben van gyerekfürdetésre alkalmas kád vagy zuhanyozó, mosógép, kézmosó, ruhaszárító eszköz, 8. legalább kettő, három évnél nem régebbi, internetkapcsolattal, windows és office alkalmazásokkal felszerelt személyi számítógépnek, melyek közül az egyik a munkatársak, a másik a szülők rendelkezésére áll, 9. legalább egy DVD-lejátszónak felnőttek használatára. A játszószobában lennie kell 10. egy könnyen kialakítható, puha és könnyen tisztán tartható játszó-mászó felületnek; 11. nyitott, gyermekek számára hozzáférhető magasságú polcoknak, és rajtuk elhelyezett játékoknak; 12. könyves saroknak polccal és alacsony ülőalkalmatossággal (párnák, kanapé, stb.); 13. nyugodt pihenésre alkalmas pihenő helynek (alvósarok könnyű matracokkal, takaróval). A kertben lenniük kell 14. szabványosított kültéri játékoknak, legalább két eszköz legalább 30 m2-en, 15. szélvédett játszóhelynek. A játszószoba és a vizes helyiségek kivételével a helyiségek többfunkciósak is lehetnek, egy helyiség több funkciót is elláthat, ez esetben az adott helyiségnek a nagyobb alapterületi követelménynek kell megfelelnie. Összességében a Gyerekház minimális alapterülete 70 m2. A tárgyi feltételekhez tartozik a megfelelő épület, amelyet a helyi önkormányzat, mint partner segít használhatóvá és működővé tenni. A tárgyi feltételekhez tartoznak a megfelelő bútorok, a megfelelő játékkészlet és ennek bővítése, a külső tér játszótérré alakítása, valamint konyha és fürdőszoba kialakítása, ahol részben az otthoni hiányok pótolhatóak (folyóvíz, mosás), illetve közös főzésre, egészséges ételek készítésére van lehetőség. 4
Együttműködési feltételek A Biztos Kezdet program és a Gyerekházak működésében a legfontosabb és leginkább új irányt közvetítő elem a helyben fellelhető szakmák együttműködésének megvalósulása. Az együttműködés megvalósulása biztosítja, hogy nem alakulnak ki párhuzamos szolgáltatások, de a gyerekek fejlődésére, jól létére ható minden egyes feltétel megvalósulását egységben képes látni, és az adódó problémákat is egységben képes megoldani. 5