Helyi Tanterv. Kecskeméti Lestár Péter Szakközépiskola és Szakiskola 2013.

Helyi Tanterv Kecskeméti Lestár Péter Szakközépiskola és Szakiskola 0.

Tartalomjegyzék Bevezető.... A helyi tanterv kialakítására vonatkozó szabályok, alapelvek...6. Célok, feladatok...7. Fejlesztési területek nevelési célok a kerettanterv alapján...7. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés a kerettanterv alapján... 5. Műveltségi területek...5 6. Az óratervi rendszer kialakításának alapelvei...7 7. Tantárgyi struktúra és óraszámok a kerettantervben...8 8. Tantárgyi rendszer és óraszámok iskolánkban...0 8.. Képzési szakaszok:...0 8.. Óraszámok kialakítása:...0 8.. A tanulók heti és napi terhelésének korlátozására vonatkozó rendelkezések... 8.. A tanulói óraszámok meghatározása a köznevelési törvény szerint... 9. Heti és évi óraszámok évfolyamonként a 0/0. tanévtől felmenő rendszerben...6 0. Kifutó képzések óraszámai...7. A tanórai foglalkozások szervezése...9.. Általános szabályok:...9.. A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok.9.. A digitális pedagógia elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések...5.. IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek...5.5. Projektoktatás, modul, moduláris oktatás...5.6. A TÁMOP.....55. Az intézménybe és az intézmény magasabb évfolyamába lépés feltételei:...59.. A tankötelezettség teljesítése...59.. Belépési szintek:...59.. A tanulók magasabb évfolyamba lépésének feltételei:...60. Ellenőrzés, értékelés...6.. Viszonyítás szempontjából az értékelés lehet:...6.. Célja szerint az értékelés lehet:...6.. Alapelvek:...6.. A tanuló teljesítményének mérése:...6

.5. A tanuló fejlődésének nyomon követése...65.6. Vizsgák...67.7. Magatartás, szorgalom értékelésének formái és követelményei:...67. Egységesség és differenciálás...69 5. Tankönyvek, segédletek, taneszközök kiválasztásának szempontjai...7 6. A képzésenkénti helyi tantervek...7

Bevezető Az iskola pedagógiai programjának része a helyi tanterv, ami a miniszter által kiadott kerettanterveket egészíti ki. A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról. A helyi tanterv a tananyag kiválasztásán és elrendezésén túl az oktatási folyamatot, tartalmakat, tevékenységeket, eszközöket is tervezi. Az iskola helyi tantervének módosítására, a tantárgyak helyi tantervének átdolgozására azért került sor, mert: kiadásra került az új NAT, ehhez kapcsolódóan új közismereti kerettantervek jelentek meg, jelentősen átalakult az OKJ, a szakiskolai képzésben bevezetésre került a hároméves képzés, amihez új közismereti óraszámokat, és tartalmakat rendeltek hozzá, a szakközépiskolában bevezetésre kerül a párhuzamos képzés, amelyben a 9-. évfolyamon a közismeretei képzés mellett az ágazati szakmai érettségire történő felkészülés zajlik. A helyi tantervünk összhangban áll a szabályozás dokumentumaival a NAT-ban rögzített műveltségterületek követelményeivel, alapelveivel, a kerettantervek kiadásáról és bevezetéséről szóló rendeletekkel, a nemzeti köznevelési, valamint a szakképzési törvénnyel, a hatályos OKJ-val, a kerettantervek, szakmai kerettantervek követelményeivel, a kimenet oldaláról a szakmai és vizsgakövetelményekkel, valamint az érettségi követelményekkel. A helyi tanterv kialakításának legfontosabb jogszabályi alapjai: A nemzeti köznevelésről szóló 0. évi CXC. törvény; A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 0/0. Kormány rendelet; A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 0/0. EMMI rendelet; A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 5/0. (XII..) számú EMMI rendelet;

Ezen felül figyelembe kell venni a szakképzési törvény, a felnőttképzésről szóló törvény, valamint az egyéb szakképzést és közismereti képzést szabályozó jogszabályok előírásait is. A moduláris képzés, a projektoktatás, intézményünkben is alkalmazott tanulásszervezési megoldások. Az átdolgozás során a már megkezdett TÁMOP fejlesztéseket is hozzákapcsoljuk az új tantárgyakhoz, és beépítjük a tananyagtartalmakba. A fenntarthatósági időszakban a tantárgytömbösítés alkalmazásáról, annak mértékéről, és az érintett területekről a munkaközösségek döntenek. Ezt az éves munkatervben rögzíteni kell és alkalmazni kell a kötelező jelölést. A helyi tanterv figyelembe veszi az országos mérések követelményeit. A tanulási problémákkal küzdő tanulók felzárkóztató felkészítése integrált formában folyik, számukra külön megszervezzük a szükséges fejlesztő foglalkozásokat, és figyelembe vesszük a szakértő által javasolt felmentéseket, mentességeket. A HH, HHH gyermekek felkészítése az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség biztosításával folyik. 5

. A helyi tanterv kialakítására vonatkozó szabályok, alapelvek Az iskola az oktatásért felelős miniszter által a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 0/0. (VI..) Korm. rendelet alapján az Nkt. 5. () bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott pedagógiai szakaszokra, iskolatípusra, továbbá az egyes sajátos köznevelési célok teljesítéséhez kiadott kerettanterveket alkalmazhatja az egyéb jogszabályi előírásokra figyelemmel. A középiskolának a helyi tantervében kell meghatároznia a -. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez és az emelt szintű oktatáshoz alkalmazott fejlesztési feladatokat és követelményeket a Nat, továbbá az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 0/00. (V..) OM rendelet alapján. Nemzeti alaptanterv: A Nat a kerettantervek az iskolák helyi tantervének elkészítéséhez a szakmai tartalom kereteit kijelölve biztosítja a) az iskolai nevelés-oktatás pedagógiai feladatainak elvi, tartalmi és szemléleti alapjait, b) a közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, c) a nevelő-oktató munka szakaszainak tartalmi egységét. Kerettantervek: A pedagógiai munka szakaszainak sajátosságaihoz igazodóan készült kerettantervek biztosítják a Nat-ban megfogalmazott elvek, célok, fejlesztési feladatok és műveltségi tartalmak érvényesülését. A képzés kialakításának fontos részei a társadalmi műveltségre alapozva a kulcskompetenciák, a kiemelt fejlesztési feladatok és az egyes tartalmi szakaszokban megvalósítandó műveltségterületi fejlesztési feladatok. Kiemelt értéknek tekinti azt a tudást, amely a minőségi munkavégzést, a gazdaság világában való eredményes, sikeres szerepvállalást segíti elő. Az iskolai tudást a gazdaság hajtóerejének tekinti. Alapvető érték az elsajátított tudás használhatósága, hasznosíthatósága. Ennek érdekében kiemelten fontos a kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra, ezen belül az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztésére való felkészítés. Vannak olyan tárgyak pl. emberismeret, mozgóképkultúra, kommunikáció, amelyek több tárgy keretében is megjelennek, és a megfelelő képesítéssel rendelkező tanárok tanítják. Bizonyos témákat (az egészségneveléssel, a környezeti neveléssel kapcsolatos témákat) hozzákapcsoltuk a hozzájuk közelálló, vagy viszonylag közel álló alapozó tantárgyakhoz. 6

Ezek oktatására a területhez jobban értő, külső szakemberek segítségét is igénybe vesszük (védőnő, orvos, rendőr, tűzoltó).. Célok, feladatok A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti- és a szakmai oktatás szerves egységet alkot. Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájékozottságot kívánó feladatát a középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez nélkülözhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával. A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására.. Fejlesztési területek nevelési célok a kerettanterv alapján Az erkölcsi nevelés 7

A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Érti az etikai elvek, a normák és a törvények kapcsolódását. Képes értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat értékkonfliktusok kezelésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége. Ismeri a szakmája fejlődésével kapcsolatos fontosabb magyar találmányokat, a szakmájában ismert kiemelkedő magyar személyiségeket. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, kontextusával, hagyományaival. Részt vesz a nemzettel, a hazával való érzelmi azonosulást erősítő tevékenységekben. Ismeri a népi hagyományokon és vallási gyökereken alapuló éves ünnepkört, van tapasztalata ezekhez kötődő szokásokról. Ismeri lakóhelye és iskolája környékének természeti és kulturális örökségét, tisztában van a helytörténeti események főbb állomásaival. Ismer az UNESCO kulturális örökség kincséhez és a magyar örökséghez tartozó kiemelkedő jelentőségű hazai természeti és kulturális értékeket. Tájegységekhez kötve is ismer hungarikumokat. A hagyományos (népi) életmód, szokások megismerésén keresztül értékeli ezek fenntarthatósággal kapcsolatos szerepét. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét, képes az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyével kapcsolatban érvelni. Ismer a demokratikus jogok fenntartásáért küzdő szervezeteket, és tud példát hozni az ENSZ és az Európai Unió ezzel kapcsolatos tevékenységére. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik a jó együttműködésre az együttélésben. Képes 8

a helyi közösségekkel való együttműködésre, ismeri a civil szervezetek működési formáit és lehetőségeit. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanulóban tudatosul, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, ahol az ember személyisége alapvető befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására, feladatai elvégzésére. Tisztában van a társas kapcsolatok építésének lényegével, és az emberi együttműködés lehetőségeivel. Rendelkezik a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával; ez jellemzi a tőle különböző embertársaival való kapcsolatát is. Tud különbséget tenni az ideális és a reális énkép között és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet. Felismeri a normakövetés szerepét, fontosságát. A családi életre nevelés A tanuló tudatosan készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására, megismeri a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és feladatok megosztásának módjait, jelentőségét. Értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Képes egészséges étrend összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, 9

azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes stresszoldó módszereket alkalmazni, választani. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice-szolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, ismeri ezek alapvető hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a segítségnyújtást és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érti a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit. Konkrét példákon keresztül érti, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a gazdaságossági, a környezeti és a szociális fenntarthatóság) globális problémákkal. Belátja, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Képes fokozatosan megérteni és értelmezni egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Érti a nemzetközi összefogás jelentőségét a fenntarthatósággal kapcsolatban. 0

Pályaorientáció Tudatosul a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kerülhet sor, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik tervezett szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Felkészült az álláskeresésre, tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Érti, hogy ezek közül melyek piacképesek, és melyek állnak kapcsolatban az általa kitűzött céllal, illetve, hogy a munkáltató érdeklődését melyek keltik fel igazán. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló rendelkezik ismeretekkel az Euro-övezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexről, a GDP-ről és ezek hatásairól az ő személyes életében. Törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Érzékeli az anyagi és a kapcsolati tőke értékét és szerepét a társadalomban. Képes eligazodni pénzügyi és közgazdasági fogalmak között. Képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson és azt használja, Médiatudatosságra nevelés A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására. A tanulás tanítása A tanuló megtanul jegyzetelni, képes kiemelni a lényeget a hallott vagy az olvasott szövegből. Képes saját tanulási stílusának, erősségeinek és gyengeségeinek megfelelő tanulási stratégiák kialakításával önálló tanulásra. A tanuló ismeri az időmenedzsment jelentőségét, alkalmaz ezt segítő technikákat. Képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni, használ tudásmegosztó és tudásépítő platformokat.

A tanulás folyamatában gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tud különböző természeti és társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani; alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit ezek értelmezésében.. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés a kerettanterv alapján Anyanyelvi kommunikáció A tanuló alkalmazza hétköznapi kommunikációs helyzetekben a különféle beszédműfajok kommunikációs technikáit. Beszélgetés, vita során képes mások álláspontjának értelmezésére, saját véleménye megosztására, megvédésére vagy korrekciójára. Önállóan olvas és megért nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére. Szabatosan használja a választott szakmacsoport tanult szakszókincsét. Kritikus és kreatív módon vesz részt az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Képes szövegalkotásra a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén a papíralapú és az elektronikus műfajokban. Törekszik a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő szövegek alkotására. Törekszik a normakövető helyesírásra, képes az önálló kézikönyv-használatra. Képes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására, értelmezésére. Idegen nyelvi kommunikáció A tanuló képes tudatos nyelvtanulóként tanulni a nyelvet. Képes nyelvtudását önállóan fenntartani és fejleszteni. Képes az idegen nyelvet saját céljaira is felhasználni utazásai, tanulmányai során. Megérti a fontosabb információkat a világos, mindennapi szövegekben. Önállóan elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző eseményeket, az érzéseit, reményeit és törekvéseit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket. Matematikai kompetencia

A tanuló követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket. Kialakul az absztrakciós, analizáló és szintetizáló képessége. Megérti a matematikai bizonyítást, képes a matematikai szakkifejezéseket szabatosan használni, biztonsággal alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. Képes megérteni egyes természeti és társadalmi-gazdasági folyamatokra alkalmazott matematikai modelleket, és ezt tudja alkalmazni a jelenségek megértésében, a problémák megoldásában a mindennapi élet különböző területein is. Felismeri a matematikai műveltség szerepét és fontosságát a valós tények feltárásában, más tudományokban és a mindennapi gyakorlatban is. Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló ismereteinek segítségével, a megfelelő módszerek felhasználásával képes leírni és magyarázni a természet jelenségeit és folyamatait. A technikai fejlődés fontosságának felismerése mellett belátja az alkalmazott technikák és technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait. Képes meghatározott szempontoknak megfelelően megtervezni és végrehajtani megfigyeléseket, kísérleteket, és azok eredményeiből reális és helyes következtetéseket levonni. A tanuló képes mozgósítani és alkalmazni természettudományos és műszaki műveltségét a tanulásban a választott szakma elsajátítása során és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldásában. Belátja a fenntarthatóságot középpontba állító környezeti szemlélet fontosságát, képes és akar cselekedni ennek megvalósulása érdekében. Egyre jobban megérti a lokális folyamatok és döntések egyes regionális és globális következményeit. Digitális kompetencia A szakközépiskolában a tanuló képes a számítógép nyújtotta lehetőségek (pl. szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációkészítés) igényes, esztétikus, önálló alkalmazására a tanulásban és a mindennapi életben. Nyitott és motivált az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásában. Gyakorlottan kapcsolódik be az információmegosztásba, képes részt venni az érdeklődési körének, választott szakterületének megfelelő együttműködő hálózatokban. Felismeri és ki is használja az IKT nyújtotta lehetőségeket a kreativitást és innovációt igénylő feladatok, problémák megoldásában saját szakterületéhez kapcsolódóan. A tanulóban kialakul az IKT alkalmazásához kapcsolódó helyes magtartatás, elfogadja a kommunikáció és az információfelhasználás etikai elveit. Felismeri az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, tudatosan törekszik

ezek mérséklésére. Ismeri a szerzői jogból és a szoftvertulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi elveket, figyelembe veszi ezeket a digitális tartalmak felhasználása során. Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló nyitott a személyek és kultúrák közötti párbeszédre. Él a véleménynyilvánítás lehetőségével a közösségét, a társadalmat érintő kérdésekben. Képes érveit megfogalmazni és vitahelyzetben is kulturáltan kifejezni, meghallgatni és elfogadni mások véleményét. Figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Képes helyes döntéseket hozni, illetve segítséget elfogadni konfliktushelyzetekben. Képes a stressz és a frusztráció megfelelő kezelésére. Tudatosan készül a munka világához kapcsolódó döntéshelyzetek megismerésére. Igyekszik a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan részt venni az őt érintő közügyekben. Nyitott és érdeklődő a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránt, képes a különböző szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzésére. Pozitív attitűdje alakul ki az emberi jogok teljes körű tisztelete, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartása iránt, törekszik a személyes előítéletek leküzdésére, képes a kompromisszumra. Kialakul a reális alapokon és ismereteken nyugvó nemzeti identitástudata, a hazához, illetve az Európához való kötődése. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló képes csoportos munkavégzésben részt venni, a közös feladatok, az iskolai élethez kapcsolódó problémák megoldása során képes a munka megtervezésére és irányítására, társai vezetésére. Együttműködik társaival, igényli és képes a feladatmegoldást segítő információk megosztására. Vannak elképzelései az egyén társadalmi-gazdasági feladataival, boldogulásával kapcsolatban. Nyitott a gazdaság működéséhez, az egyén gazdasági szerepéhez (pl. vállalkozás) kapcsolódó témák iránt, egyre reálisabb elképzelései vannak saját jövőjét illetően. Érdeklődik a választott szakterületéhez kapcsolódó gazdasági kérdések iránt, és képes ezzel kapcsolatos elképzeléseket megfogalmazni. A pénz, a gazdaság, a vállalkozások világához kapcsolódó témákról szóló vitákban képes ismereteit felhasználva érvelni. Nyitott és érdeklődő a mindennapi életét és választott szakterületét érintő pénzügyi és jogi kérdések iránt. Mind reálisabban méri fel tevékenysége kockázatait, adott esetben képes ezek vállalására.

Problémamegoldó tevékenységét egyre inkább a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrásai. Tudatosul benne a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség jelentősége. Megérti az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális sokféleségét, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepét. Nyitott műalkotások befogadására, képes a koncertélmények, színházi előadások, filmek és képzőművészeti események életkorának megfelelő szintű értelmezésére. Képes makettek, modellek konstruálására, belső terek különböző funkciókra történő önálló átrendezésére. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal. A hatékony, önálló tanulás A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz eszközhasználat szintjén tud írni, olvasni, számolni, továbbá a tanulási folyamatban sokoldalúan tudja használni az IKT-eszközöket. Képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, képes saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív, ismeri és érti saját tanulási stratégiáit, felismeri szükségleteit és lehetőségeit, készségeinek erős és gyenge pontjait, valamint képes megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. Képes arra, hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen. 5. Műveltségi területek Ajánlás a Nat műveltségi területek százalékos arányaira: Műveltségi területek 9 0..* Magyar nyelv és irodalom 0-5 0 Idegen nyelvek -0 Matematika 0-5 0 5

Ember és társadalom 8-5 0 Ember és természet 5-0 0 Földünk környezetünk 5-8 Művészetek 8-5 6 Informatika -8 Életvitel és gyakorlat -8 Testnevelés és sport -0 5 * Csak a minimális százalékos arány. A tantárgyak megfeleltetése a NAT műveltségi területeinek Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Ember és társadalom Ember és természet Földünk környezetünk Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Kommunikáció magyar nyelv és irodalom Kommunikáció Szakmai tárgyak Idegen nyelv német Szakmai idegen nyelv német Idegen nyelv angol Szakmai idegen nyelv angol Matematika Természetismeret Szakmai tárgyak Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Társadalomismeret Etika Osztályfőnöki Természetismeret Fizika Kémia Földrajz Biológia egészségtan Osztályfőnöki Természetismeret Földrajz 6

Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Logisztikai ügyintéző képzés tárgyai Osztálfőnöki Művészetek Magyar irodalom Vizuális kommunikáció Informatika Dekoratőr képzés tárgyai Informatika Vizuális kommunikáció Természetismeret Matematika Szakmai tárgyak Szakmai alapozó oktatás Természetismeret Kommunikáció Szakmai tárgyak Osztályfőnöki Testnevelés és sport Néhány műveltségi terület áthatja az oktatás szinte valamennyi elemét. Ilyen az ember és társadalom, ember és természet, életvitel és gyakorlat. Az osztályfőnöki óra rendeltetése és az osztályfőnöki tevékenység nem értelmezhető hagyományos módon. Az órakeret az életvitellel kapcsolatos ismeretek elsajátítását, személyiségjegyek, kialakítását szolgálja, szükség szerint külső szakemberek bevonásával. Ez különösen igaz a szakiskolai képzésre, ahol kifejezetten új jelentőséget és új tartalmat kap az osztályfőnöki óra, erősödik az osztályközösség építő szerepe. 6. Az óratervi rendszer kialakításának alapelvei Az itt megfogalmazott elveket kívánjuk alkalmazni a makro- és mikro-tervezés (tanmenet) és a tanítási órák tervezésekor. Pszichológiai elv - a fejlődés és a fejlesztés összekapcsolása. A tanulók életkori jellemzőinek megfelelően a képességeik kibontakoztatásának, motiválásuknak, aktivitásuknak a biztosítása. Tartalmi elv - A tartalmi kapcsolatok kialakítása (koncentráció), a tartalmak egymásra épülésének segítése. Kiegészítő jelleggel - elvek, értékek, hely, idő és feladatok szerint. 7

Pedagógiai elv - A pedagógiai célokkal összhangban álló tantárgyi rendszer kialakítása. Oktatáspolitikai elv - Bemenet - folyamat - és kimenet szabályozásnak megfelelően. Szerkezeti elv - Az oktatás pedagógiai szakaszainak az összehangolása a tantárgyi rendszerrel. Ökológiai elv - Az intézmény körülményeinek, feltételeinek, lehetőségeinek a figyelembe vételével. Az elvek alkalmazása a tervezés folyamatában, a tanítás folyamatában, a pedagógiai munka minősítésének része. Ehhez szükséges a pedagógus szaktudása, megfelelő végzettsége, tudásának felfrissítése, kiegészítése önképzéssel, továbbképzéssel, szükség szerint átképzéssel. 7. Tantárgyi struktúra és óraszámok a kerettantervben Óraterv a kerettantervekhez szakközépiskola Tantárgyak 9. évf. 0. évf.. évf.. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** 6 7 8 8

Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret 5 5 5 *A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. **A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 80) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 8) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg. A tantárgyak tartalmukat tekintve lehetnek komplex tárgyak: valamilyen szempontból összefüggő tartalmakat, azok viszonylagos önállóságának a megőrzésével kapcsolnak össze. integrált tárgyak: teljesen eltérő tartalmakat foglalnak magukba, megszüntetve az önálló struktúrájukat. 9

8. Tantárgyi rendszer és óraszámok iskolánkban 8.. Képzési szakaszok: a középfokú nevelés-oktatás szakasza a kilencedik évfolyamon kezdődik, és szakiskolában a tizenegyedik, középiskolában a tizenkettedik évfolyam végén fejeződik be az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza az alapfokú nevelés-oktatás szakasza után kezdődik, és a szakképző iskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamon fejeződik be. A szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszok helye iskolánk képzéseiben: szakiskolai szakképzés: szakképző évfolyam, utolsó évfolyam a. évfolyamon érettségire épülő szakképzés ágazati szakmai érettségivel: szakképző évfolyam a. évfolyamon érettségire épülő szakképzés ágazati szakmai érettségi nélkül: szakképző évfolyam a -. évfolyamon 8.. Óraszámok kialakítása: Az óraszámokat a kerettantervek, ágazati és szakképzési kerettantervek, és a hatályos jogszabályok figyelembe vételével alakítottuk ki. A kerettantervekben rögzített óraszámok szabad sávját a meglévő tárgyak óraszámának növelésére, a nehezebben haladó csoportoknál az eszköztudást szolgáló gyakorlásra, kísérletekre, szemléltetésre használjuk fel, nem plusz ismeretek megtanítására. Az azonos évfolyamra járó tanulók közötti különbségek, az alapkészségek, képességek területén meglévő problémák egyre szélsőségesebben jelentkeznek. Ezért egyes tantárgyak tanítása során szükség lehet differenciálásra. A differenciálást a tanulócsoportokhoz igazodó, tanulásszervezési eljárások bevezetésével kívánjuk változtatni. Egyes tantárgyaknál pl.: rajz- és vizuális kultúra, művészetek, az iskola szakmai jellegének megfelelő tartalmakat is beépítünk. A sajátos nevelési igényű tanulóknak a szakértői véleményekben meghatározott óraszámban fejlesztő felkészítéseket tartunk. A szakközépiskolai osztályokban az ismeretek bővítésére, tanuló kísérletek elvégzésére, tantárgyanként a kimeneti követelményektől függően tervezzük az óraszámot a közép és emelt szintű érettségi követelményeinek figyelembevételével. 0

A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések: A tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban felnőttoktatásban vehet részt. A felnőttoktatás megszervezhető a nappali rendszerű iskolai oktatás céljára létesített iskolának a felnőttoktatási osztályában. A felnőttoktatásban a tizenhat húsz éves tanulók részére ifjúsági osztály, csoport szervezhető. A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint. Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik nem kizárólag felnőttoktatásban vehetnek részt. A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie. Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát, levelező oktatás esetében legalább tíz százalékát el kell érnie. Más sajátos munkarend szerint is folyhat az oktatás, ha a tanulónak tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt vennie, továbbá, ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelező oktatásra meghatározott óraszámot. Más sajátos munkarend szerint folyik a felnőttoktatás különösen a távoktatási formában. A felnőttoktatásban az iskolai oktatás a tanulók egyéni felkészülésére is épülhet, ha a tanítást nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezik, a tanév rendjében meghatározott tanítási napot az egyéni felkészülés keretében tanulásra fordított az iskola által előírt napokkal együtt kell számítani, és nem kell alkalmazni az ötnapos tanítási hétre vonatkozó rendelkezéseket. A nem kötelező tanórai foglalkozásra, az osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, az egyéb foglalkozásra, a mindennapos testnevelésre vonatkozó rendelkezések alkalmazása nem kötelező. Az iskolai rendszerű szakképzés is folyhat felnőttoktatás keretében. A felnőttoktatás keretében folyó szakképzés a részt vevő tanuló sajátos elfoglaltságához, egyedi életkörülményeihez igazodó képzési forma, amely képzési-szervezési formától függően a nappali, az esti, a levelező oktatás munkarendjében és az oktatás egyéb sajátos munkarendjében folyhat. Az iskolai rendszerű szakképzés feladatainak ellátására kötelezett fenntartó ellátja a felnőttoktatás keretében folyó szakképzés feladatait.

Az OKJ meghatározza azokat a szakképesítéseket, amelyek felnőttoktatás keretében az esti, a levelező oktatás munkarendjében és az oktatás egyéb sajátos munkarendjében oktathatóak. Ezeket a szakmai programban jelenítjük meg úgy, hogy a képzési időnél nem csak az iskolarendszerű képzés időtartamát, hanem az összóraszám-keretet is megadjuk: Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám 0 Eladó 960-0 8 05 Vendéglátó eladó 960-0 5 0 Kereskedő 960-0 5 5 0 Logisztikai ügyintéző 960-0 5 6 0 Irodai asszisztens 960-0 5 6 0 Ügyviteli titkár 960-0 5 0 Dekoratőr 960-0 A felnőttoktatás keretében folyó szakképzést a szakképzési kerettanterv alapján kell megszervezni. A felnőttoktatás óraszámait az iskolarendszerű nappali képzésre kialakított óraszámok a választott munkarendnek megfelelő arányosításával alakítjuk ki. Az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám hatvan százaléka, a levelező oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám húsz százaléka. Az elméleti képzés jelenléti óraszáma az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a nappali rendszerű képzésre meghatározott elméleti óraszám legalább tíz százaléka azzal, hogy az összes kötelező jelenléti óraszám eléri a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az esti oktatás munkarendjére meghatározott óraszámot. 8.. A tanulók heti és napi terhelésének korlátozására vonatkozó rendelkezések NAT-ban szereplő előírások: 8. () A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma ha e rendelet másképp nem rendelkezik egy tanítási napon nem lehet több

d) nyolc tanítási óránál a kilencedik tizenkettedik évfolyamon. () A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege ha e rendelet másképp nem rendelkezik egy tanítási héten a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet c) a hetedik tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy, tanítási órával haladhatja meg. 9. () A 8. -ban a tanuló napi és heti terhelésével összefüggésben meghatározottak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni b) a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözete terhére megszervezett egyéb foglalkozások, c) valamint a mindennapos testnevelés keretében szervezett iskolai sportköri foglalkozások, d) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 7. (5) (8) bekezdése alapján szervezett foglalkozások, e) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet E oszlopában foglaltak alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás óraszámait. () Azokon a tanítási napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési feladatok végrehajtásában vesz részt, más tanórai foglalkozáson való részvételre a művészeti és a testnevelési órák kivételével nem kötelezhető. A köznevelési törvény vonatkozó előírásai:. A tanítási év rendje, a tanítási, képzési idő, az egyéb foglalkozások 7. () Az iskolában a nevelés-oktatást - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a nappali oktatás munkarendje szerint a kötelező és választható, egyéni és csoportos, tanórai és egyéb foglalkozások keretében csoportbontásokkal kell megszervezni (a továbbiakban: nappali rendszerű iskolai oktatás). () A tanuló heti kötelező tanóráinak számát, beleértve a választható tanóráinak számát a 6. melléklet határozza meg. Az iskola a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét egyéb foglalkozás megtartásához és osztálybontáshoz veheti igénybe. (5) Az általános iskola, a középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség

kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete felett. (7) A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre. Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható. () Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. () Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés szervezéséről. () A legalább négy évfolyammal működő iskola biztosítja az iskolai sportkör működését. Az iskolai sportkör feladatait - az iskolával kötött megállapodás alapján - az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez - sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként hetente legalább kétszer negyvenöt perc biztosítható. A sportköri foglalkozásokat olyan szakedző vagy a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező szakember is vezetheti, aki a felsőoktatási intézmény által szervezett, legalább 0 órás pedagógiai továbbképzésben vett részt. 8.. A tanulói óraszámok meghatározása a köznevelési törvény szerint A köznevelési törvény heti óraszámai, az iskola órakerete 0. szeptember -jétől felmenő rendszerben (a tv. 6. sz. melléklete alapján) A B C E

évfolyam osztályok száma az évfolyamon testne- velés nélkül tanulók heti óraszáma testnevelés órák testneveléssel osztályok heti időkerete engedélyezett heti összes időkeret sajátos nevelési igényű tanulók heti pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásainak száma 9. 0 5 5 57 7 0. 5 57 7. 0 5 5 58 7 5. 0 5 5 58 5. szakképző 5 55 0 5. szakképző 5 55 0 5 Összesen 968 A napi maximális tanulói terhelésbe a szabadidős tevékenységekre fordított időt, és az SNI-s tanulók fejlesztésére fordított időt nem kell beszámítani. A kötelező és a kötelezően választható tantárgyakból emelt szintű érettségire is felkészítjük a tanulókat Az osztályok száma évfolyamonként a következő tanévekben eltérhet a tervben szereplőtől. Osztály és csoportlétszámok: minimum létszám maximum átlag létszám (fő) létszám (fő) (fő) szakközépiskola 6 8 szakiskola elméleti képzés 6 8 szakközépiskola, szakiskola gyakorlati képzés 6 8 Művészeti szakközépiskola közismereti 9 Művészeti szakközépiskola szakmai elmélet 6 0 5

9. Heti és évi óraszámok évfolyamonként a 0/0. tanévtől felmenő rendszerben Óraszámok Szakiskola 0 Eladó Komplex műveltségterület évfolyam 9. 0.. Kommunikáció magyar nyelv és irodalom (nyelvtan, irodalom, művészetek, médiaismeret kommunikáció) 7 - Idegen nyelv Matematika 7 7 7 +,5 Társadalomismeret (történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, gazdaságföldrajz) 7 - Természetismeret (biológia, fizika, kémia, természetföldrajz) + - - Testnevelés és sport 5 80 5 80 5 60 Osztályközösség-építés (életvitel, etika egészségtudatosság, fenntartható fejlődés, életpálya-tervezés) Összes közismereti óra Szakmai modulok/tantárgyak 500- Munkahelyi egészség és biztonság elméle t 0,5 8 8 68 gyako r-lat elméle t 96 gyako r-lat elméle t 9,5 0 gyako r-lat 99- Foglalkoztatás II. 0,5 8 97- Foglalkoztatás I. 6 005- A kereskedelmi egység működtetése A működtetés szabályai 6 005- A kereskedelmi egység működtetése A működtetés szabályai gyakorlat 507- Az áruforgalom lebonyolítása Áruforgalom 507- Az áruforgalom lebonyolítása Áruforgalom gyakorlata 007- A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása Áruforgalmazás I. + 08 + 7,5+0,5 96 + 6

007- A ruházati cikkek és a vegyesipar-cikkek forgalmazása Áruforgalmazás gyakorlata I. 7 5 60 007- A ruházati cikkek és a vegyesipar-cikkek forgalmazása Értékesítés idegen nyelven I. +0,5 8 + + 008- Az élelmiszerek, vegyiáruk és gyógy-növények forgalmazása Áruforgalmazás II. 7 008- Az élelmiszerek, vegyiáruk és gyógy-növények forgalmazása Áruforgalmazás gyakorlata II.,5 90 6 6 8 008- Az élelmiszerek, vegyiáruk és gyógy-növények forgalmazása Értékesítés idegen nyelven II. +0,5 8 009- A műszaki cikkek forgalmazása Áruforgalmazás III. 7 009- A műszaki cikkek forgalmazása Áruforgalmazás gyakorlata III.,5 90 08 96 009- A műszaki cikkek forgalmazása Értékesítés idegen nyelven III. 0,5 8 Összefüggő gyakorlat 0 0 007- A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása 008- Az élelmiszerek, vegyiáruk és gyógynövények forgalmazása 50 50 50 50 009- A műszaki cikkek forgalmazása 0 50 507- Az áruforgalom lebonyolítása 0 szakmai óra Összes szakmai óra Összes óra 8,5 06 7 6 5 60 8,5 06 8 88 A kiemelt órák a szabad sáv terhére kerültek beállításra. 5 900 96 7 6 9,5 0 5,5 86 5 0 6 5 7

Óraszámok Komplex műveltségterület Kommunikáció magyar nyelv és irodalom (nyelvtan, irodalom, művészetek, médiaismeret kommunikáció) Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret (történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, gazdaságföldrajz) Természetismeret (biológia, fizika, kémia, természetföldrajz) Testnevelés és sport Osztályközösség-építés (életvitel, etika egészségtudatosság, fenntartható fejlődés, életpálya-tervezés) Összes közismereti óra Szakmai modulok/tantárgyak 500- Munkahelyi egészség és biztonság 99- Foglalkoztatás II. 97- Foglalkoztatás I. 005- Gazdálkodás Vendéglátó gazdálkodás 005- Gazdálkodás Szakmai számítások 00- Élelmiszer, fogyasztó-védelem Általános élelmiszer ismeretek, fogyasztóvédelem 00- Élelmiszer, fogyasztóvédelem - Élelmiszerek csoportjai 006- Szakmai idegen nyelv 0056- Gyors-étkeztetés, ételeladás Ételismeret 0056- Gyors-étkeztetés, ételeladás Italismeret, kiszolgálás 0056- Gyors-étkeztetés, ételeladás Termelési és eladói gyakorlatok 0056- Gyors-étkeztetés, ételeladás Termelési és eladói üzemi gyakorlatok 0057- Vendéglátó eladói értékesítés Vendéglátó eladó tevékenység 0057- Vendéglátó eladói értékesítés Értékesítés gyakorlata 0057- Vendéglátó eladói értékesítés Értékesítés üzemi gyakorlata Szakiskola 8 05 Vendéglátó eladó évfolyam 9. 0.. 7 7 7 7 + 5 80 8 68 elmél gyako et r-lat 0,5 8 +0,5 5 +0,5 5 + 7 +0,5 5 7 08 7 elmél et 0,5+0,5 +0,5 8 0,5+0,5 0,5+0,5 7 - +,5 - - 5 80 96 gyako r-lat 7,5 60 elmél et 0,5 6 6 0,5 6 0,5 6 +0,5 6 + 0,5+0,5 0,5+0,5-5 60 9,5 0 gyak or-lat 7,5 560 8

Összefüggő gyakorlat 0 0 0057- Vendéglátó eladói értékesítés 0 60 szakmai óra Összes szakmai óra Összes óra 79 5 60 5 80 7,5 70 A kiemelt órák a szabad sáv terhére kerültek beállításra. 5 900 96 7,5 60 8 7,5 56 560 5,5 86 5 0 9

Óraszámok Szakközépiskola Kereskedelem ágazat kereskedő, logisztikai ügyintéző tantárgy Magyar nyelv és irodalom évfolyam 9. 0... 8 Idegen nyelvek + + 08 96 Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek + 7 + 7 08 08 96 96 Fizika 7 7 Kémia Földrajz 7 7 7 Biológia egészségtan 7 7 Művészetek* (ének) (rajz) Informatika Kommunikáció + Testnevelés és sport 5 80 5 80 5 80 5 60 Osztályfőnöki Összes közismereti óra 9 0 9 0 7 97 768 0

Szakmai modulok/tantárgyak elmél et gyako r-lat elmél et gyako r-lat elmél et gyako r-lat elmél et gyako r-lat 500- Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 8 Kommunikáció + 00- Marketing Marketing alapjai 6 00- Marketing Marketing a gyakokrlatban 508- Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése üzleti tevékenység tervezése, elemzése 508- Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése vezetési ismeretek 508- Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése Üzleti tevékenység a gyakorlatban + 08 08 08 + 96 + 507- Az áruforgalom lebonyolítása - Áruforgalom,5 5 7 507- Az áruforgalom lebonyolítása Áruforgalom gyakorlata Összefüggő gyakorlat 70 05 0 00- Marketing 0 508- Áruforgalom tervezése 507- Áruforgalom lebonyolítása 60 70 05 60 szakmai óra 5 6 5 7 Összes szakmai óra Összes óra 6 6 5 60 7 5 96 A kiemelt órák a szabad sáv terhére kerültek beállításra. 8 88 5 60 5 5 0

Óraszámok Szakközépiskola Ügyvitel ágazat irodai asszisztens, ügyviteli titkár évfolyam Komplex műveltségterület 9. 0... Magyar nyelv és irodalom 8 Idegen nyelvek Matematika + + + + 08 08 96 96 Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika 7 7 7 7 08 96 Kémia Földrajz 7 7 7 Biológia egészségtan 7 7 Művészetek* (ének) (rajz) Informatika Kommunikáció + Testnevelés és sport 5 80 5 80 5 80 5 60 Osztályfőnöki Összes közismereti óra 9 0 9 0 7 97 768

Szakmai modulok/tantárgyak elmé let gya kor lat elm élet gyak orlat elm élet gyak orlat elm élet gyak orlat 500- Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 8 0067- Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés Gépírás és iratkezelés gyakorlat 7 7 0067- Gépírás és dokumentumké-szítés, iratkezelés Levelezési ismeretek 0067- Gépírás és dokumentumké-szítés, iratkezelés Levelezési ismeretek gyakorlat 7 7 0070- Munkahelyi kommunikáció Kommunikáció alapjai 96 0070- Munkahelyi kommunikáció Üzleti kommunikáció gyakorlat 8 0066- Gazdálkodási alapfeladatok gazdasági alapismeretek +0,5 5 + 7 7 0066- Gazdálkodási alapfeladatok jogi ismeretek 0,5+0,5 + 7 0066- Gazdálkodási alapfeladatok vállalkozási ismeretek + 8 Összefüggő gyakorlat 70 05 0 0067- Gépírás és dokumentumkészítés, irat-kezelés Gépírás és iratkezelés gyakorlat 0067- Gépírás és dokumentumkészítés, irat-kezelés Levelezési gyakorlat 70 0 60 65 80 szakmai óra Összes szakmai óra Összes óra 6 6 5 60 7 08 7 5 96 A kiemelt órák a szabad sáv terhére kerültek beállításra. 5 80 8 88 5 60 08 7 5 5 5 0 8