Az egészségügyi magánszféra várakozásai

Az egészségügyi magánszféra várakozásai Skultéty László, Udvardi Attila, GKI-Egészségügy-kutató Intézet A GKI-Egészségügy-kutató Intézet Kft. 2002 óta méri fel az egészségügyben mûködô vállalkozások gazdasági helyzetét, várakozásait. Jelen összefoglalóban az egészségügyi intézményektôl kérdôív segítségével gyûjtött ez évi várakozásokról nyerhetünk információkat. A válaszok alapján a 2002-es évet megerôsödve és növekedve záró egészségügyi vállalkozások 2003-ban egyre kevésbé voltak optimisták, majd az év végén többségük már pesszimistán ítélte meg üzleti lehetôségeit. Az egészségügyi bizalmi index féléves stagnálást követôen 3 pontos csökkenéssel negatív tartományba (-2 pont) került. A cégek árbevételének felét kitevô TB-finanszírozáson keresztül a vállalkozások várakozásaiba begyûrûzött a viszonylag szigorú egészségügyi költségvetés hatása. vagy bevételek jelentôs csökkenését vetíti elôre. A 0 pont jelenti az átlagos üzleti pozíciót, stagnáló betegforgalmat vagy bevételt, illetve a jövôbeli üzleti lehetôségek vagy bevételek stagnálását a jelenhez képest. Az egészségügyi ellátások (járóbeteg ellátás, fekvôbeteg ellátás, fogászati ellátás, egyéb humán egészségügyi ellátás) külön-külön számított üzleti bizalmi indexe az üzleti pozícióra, a bevétel várható alakulására, valamint a tervezett létszámváltoztatásra vonatkozó válaszokból számított mutató. Az egészségügyi üzleti bizalmi index az elôbbiek súlyozott átlaga. A KUTATÁS MÓDSZERE Kutatásunkban az Európai Unióban a szolgáltató vállalkozások helyzetének és üzleti várakozásainak felmérésére használt kérdéseket és módszert alkalmazzuk. A felmérések során a járóbeteg ellátás, a fekvôbeteg ellátás, a fogorvosi ellátás és az egyéb humán egészségügyi ellátás vállalkozásainak küldünk kérdôívet. A válaszokból az Európai Unió konjunktúraindexeinek elôállítása során gyakran alkalmazott ún. egyenleget számítottunk. Az egyenleg egyetlen mutatószámba sûrítve szemléletesen mutatja a valamilyen ordinális skálán elhelyezkedô válaszokat, amennyiben azok egy pozitív és egy negatív végpont közötti elhelyezkedést jelentenek. Az egyenleget úgy számítják, hogy a pozitív, vagy kedvezô választ adók arányából levonják a negatív, vagy kedvezôtlen választ adók arányát. Az eredmények bemutatásában azért alkalmaztuk ezt a megoldást, mert egy ábrával így több információt jeleníthetünk meg, és könnyebb a vizuális értelmezés, mintha a válaszok megoszlását ábrázoltuk volna. Az ábrákat tehát úgy kell értelmezni, hogy a (+100)- (-100)-as értéktartományban a +100 pont a múltbeli adatokra vonatkozóan kiemelkedôen jó üzleti pozíciót, növekvô betegforgalmat vagy bevételt jelent, a jövôbeli várakozásokra vonatkozóan pedig az üzleti lehetôségek vagy bevételek kiemelkedô bôvülését jelenti. A -100 pont rossz üzleti pozíciót, visszaesô betegforgalmat vagy bevételt, a jövôbeli várakozások tekintetében az üzleti lehetôségek 1. ábra Egészségügyi bizalmi index és összetevôi (pont) ÜZLETI BIZALMI INDEX ALAKULÁSA A járóbeteg ellátó vállalkozások összességében gyengülô üzleti pozícióról, növekvô betegforgalom mellett csökkenô bevételrôl számoltak be. Az elkövetkezendô idôszakban nem számítanak üzleti lehetôségeik javulására és bevételeik további csökkenését várják. Kis mértékû létszámcsökkentést terveznek és az elkövetkezô három hónap alatt csaknem 3,5%-os áremelésre készülnek. A vállalkozások fele tervezi, hogy beruházásokat, fejlesztéseket hajt végre. A járóbeteg ellátó vállalkozások konjunktúráját mérô üzleti bizalmi index -4,5 pont, amely kis mértékû gyengülést jelent az elôzô negyedévhez képest. A fekvôbeteg ellátást végzô vállalkozások a negyedik negyedévben összességében jó üzleti pozícióról, növekvô betegforgalomról és bevételrôl számoltak be. A következô idôszakban üzleti lehetôségeik javulására, viszont 16

bevételeik visszaesésére számítanak. Létszámbôvítést terveznek és a következô három hónapban csaknem 4%- os áremelésre készülnek. 80% tervezi a vállalkozás, illetve eszközparkjának bôvítését, felújítását. Az üzleti bizalmi index értéke +6,1 pont, ami visszaesést jelent 2003. harmadik negyedévéhez képest. A fogászati vállalkozások jó üzleti pozícióról, növekvô betegforgalomról és enyhén emelkedô bevételrôl számoltak be. Romló üzleti lehetôségekre, bevételük csökkenésére számítanak a következô idôszakban. Nem terveznek létszámbôvítést és három hónap alatt 8%-ot meghaladó áremelésre készülnek. 57% tervezi a vállalkozás, illetve eszközparkjának bôvítését, felújítását. A várakozásokat összegzô fogászati üzleti bizalmi index +2,2 pont, alacsonyabb, mint az elôzô negyedévben. Az egyéb humán egészségügyi ellátásban mûködô vállalkozások erôsödô üzleti pozícióról, illetve növekvô betegforgalom mellett stagnáló bevételrôl számoltak be. A következô idôszakban üzleti lehetôségeik javulására, bár bevételük csökkenésére számítanak. Létszámbôvítést terveznek és három hónap alatt csaknem 6%-os áremelésre készülnek. 70%-uk tervezi a vállalkozás, illetve eszközparkjának bôvítését, felújítását. Az üzleti bizalmi index +0,4 pont, mely az elôzô negyedévhez képest visszaesést mutat. A VÁLLALKOZÁSOK GAZDASÁGI HELYZETE, TEVÉKENYSÉGE, SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA, VÁSÁRLÓI 2002-ben a járóbeteg szakágazatban enyhe koncentráció és szerény növekedés történt, a vállalkozások száma 4%-kal csökkent. A foglalkoztatottak számában kismértékû emelkedés figyelhetô meg. A cégek mind a nettó árbevétel, mind az adózás elôtti eredmény tekintetében hasonló mértékû növekedést értek el. A saját tôke értéke 5%-kal haladta meg az elôzô évit. A felmérés szerint a járóbeteg ellátó vállalkozások 59%-a egyetlen meghatározott szolgáltatást nyújt, míg 23%-a kettôt, a cégek egytizede pedig háromféle tevékenységet végez. Családorvosi ellátással 69%, foglalkozás egészségügyi ellátással 30% foglalkozik, míg a vállalkozások 21%-a gyermekorvosi, 14% belgyógyászati tevékenységet folytat. A járóbeteg ellátással foglalkozó vállalkozások személyi állományának 36%-a orvos, 46%-a egészségügyi szakalkalmazott (pl. asszisztens), az egyéb foglalkozásúak aránya 18%. A vállalkozások többségének bevétele teljes egészében az OEP-tôl származik, s további 11% végez részben az OEP finanszírozásában ellátást. Az üzleti biztosítók és egészségpénztárak továbbra sem jelentôs vásárlók a járóbeteg ellátás piacán. A fekvôbeteg ellátásban mûködô vállalkozások számára 2002 a racionalizálás és növekedés éve volt. A cégek száma kismértékben csökkent, a foglalkoztatottak száma azonban jelentôsen, mintegy 14%-kal esett vissza. A vállalkozások saját tôkéje 58%-kal, a nettó árbevétel 35%-kal haladta meg a 2001. évit. A 2001-es veszteségek után 2002-ben adózás elôtti eredményük 795 millió Ft volt. A felmérés szerint a fekvôbeteg ellátó vállalkozások 40%-a egy, 29%-a kettô, 28%-a pedig háromféle szolgáltatást kínál. A cégek 71%-a aktív fekvôbeteg ellátással foglalkozik, krónikus fekvôbeteg ellátással 24%, míg 9% intenzív ellátással. A fekvôbeteg ellátással foglalkozó vállalkozások foglalkoztatottjainak 27%-a orvos, 54%-a egészségügyi szakalkalmazott, s 19% az egyéb foglalkozásúak aránya. A fekvôbeteg ellátással foglalkozó vállalkozások 24%- ának bevétele teljes egészében az OEP-tôl származik, a részben OEP-finanszírozásban mûködô vállalkozások aránya eléri a 35%-ot. A fogászati ellátásban mûködô vállalkozások 2002- ben minden tekintetben megerôsödtek. Nettó árbevételük harmadával nôtt, adózás elôtti eredményük kétharmadával haladta meg az elôzô évit, míg saját tôkéjük 9%-kal volt magasabb a 2001 évinél. A fogorvosi ellátással foglalkozó vállalkozások dolgozóinak 44%-a fogorvos, 40%-a egészségügyi szakalkalmazott (asszisztens), s 16% az egyéb foglalkozásúak aránya. A fogorvosi ellátással foglalkozó vállalkozások felének bevétele az OEP-tôl származik, s további 20%-uk végez részben az OEP finanszírozásában ellátást. A fogászati ellátás piacán a vállalkozások 3%-a szerzôdik üzleti biztosítókkal, miközben elsôsorban egészségpénztáraknak szolgáltat a vállalkozások 13%-a, s további 33% vásárlói között is szerepelnek önkéntes egészségpénztárak. 2002 az egyéb humán ellátással foglalkozó vállalkozások számára bôvülô foglalkoztatást, gyenge koncentrációt és csökkenô jövedelmezôséget hozott. A cégek száma csökkent, az általuk foglalkoztatott dolgozók száma azonban 18%-kal emelkedett az elôzô évhez képest. A vállalkozások saját tôkéje kis mértékben csökkent, a nettó árbevételük stagnált, a adózás elôtti eredményük pedig 10%-ot meghaladó mértékben csökkent. Az egyéb humán egészségügyi vállalkozások 58%-a egyfajta szolgáltatást nyújt, míg közel egyharmaduk kettô, 8%-uk háromféle szolgáltatást kínál. A cégek 37%-a gyógytornával, 9%-a gyógymasszázzsal, 5%-a pszichológiai ellátással, 3%-a természetgyógyászattal foglalkozik. Az egyéb humán egészségügyi ellátással foglalkozó vállalkozások személyi állományának 8%-a orvos, 70%-a egészségügyi szakalkalmazott, 22% az egyéb foglalkozásúak aránya. 17

A vállalkozások 62%-ának bevétele teljes egészében az OEP-tôl származik, s további 14% mûködik részben az OEP finanszírozásában. Az üzleti biztosítók és az önkéntes egészségpénztáraknak nem jelentôs vásárlók a piacon. ÜZLETI POZÍCIÓ, BETEGFORGALOM ÉS BEVÉTEL ALAKULÁSA Az egészségügyi ellátás vállalkozásai üzleti pozíciójukat az átlagosnál kissé jobbnak ítélik, 2003 negyedik negyedévi betegforgalmuk növekedése mellett azonban stagnáló bevételrôl számoltak be. Leginkább a fekvôbeteg ellátó és a fogászati vállalkozások értékelték jónak üzleti pozíciójukat, míg az egyéb humán ellátást végzôk inkább kielégítônek, a járóbeteg ellátó vállalkozások pedig az átlagosnál rosszabbnak. A szolgáltatók betegforgalma az ellátás minden típusánál legnagyobb mértékben a fekvôbeteg ellátásban nôtt, bár e növekedés csak a fekvôbeteg ellátó vállalkozásoknál eredményezett számottevô bevétel növekedést a harmadik negyedévhez képest. A fogászati vállalkozások bevétele ugyanekkor kis mértékben nôtt, míg az egyéb humán egészségügyi ellátóké stagnált, a járóbeteg ellátásban mûködôké pedig enyhén csökkent (2. ábra). összességében csökkent. A vállalkozások közül leginkább az 5 fônél kevesebbet foglalkoztatók számoltak be csökkenésrôl, míg a 10 fônél több alkalmazottal mûködô cégek bevétele alakult a legkedvezôbben. A különbözô típusú településeken mûködô járóbeteg ellátó vállalkozások közül egyedül a fôvárosiaknál haladja meg a bevétel növekedésérôl nyilatkozók aránya a csökkenésrôl beszámolókét. A vidéki városokban mûködô vállalkozások hasonló arányban nyilatkoztak forgalmuk növekedésérôl, mint csökkenésérôl. Legnagyobb arányban a községekben és a megyei jogú városokban csökkent a vállalkozások bevétele. A fekvôbeteg ellátó vállalkozások 43%-ának jó az üzleti pozíciója, 48%-nak kielégítô, 9%-nak pedig rossz. Jellemzôen a megyei jogú városokban és a fôvárosban mûködô vállalkozások elégedettek üzleti pozíciójukkal. Legkisebb arányban a vidéki városok vállalkozásai ítélték jónak helyzetüket. Az 5 fônél kisebb vállalkozások 16%-a rossznak ítéli üzleti pozícióját, 47% kielégítônek. Az 5 fônél nagyobb vállalkozások fele jónak, fele kielégítônek találja helyzetét. A vizsgált idôszakban a vállalkozások betegforgalma emelkedett. A betegforgalom növekedésérôl a fôvárosból és a vidéki városokból számoltak be a legnagyobb arányban. A cégek bevétele 2003 negyedik negyedévében nôtt az elôzô negyedévhez képest. Míg az 5 fônél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások 27%-a nyilatkozott bevétele növekedésérôl, addig az 5 fônél többet foglalkoztató vállalkozások 82%-a jelezte ezt. 2. ábra Az üzleti pozíció, a betegforgalom és a bevétel alakulása, 2003 negyedik negyedév (pont) A járóbeteg ellátó vállalkozások 59%-a kielégítônek tartja üzleti pozícióját, 21%-uk rossz, egyötödük jó üzleti helyzetrôl számolt be. Leginkább a 10 fônél több alkalmazottat foglalkoztató cégek elégedettek helyzetükkel, 42%- uk számolt be jó üzleti pozícióról, míg legkevésbé az 5 fô alatti vállalkozások elégedettek. A vállalkozások betegforgalma 2003 negyedik negyedévben jellemzôen növekedést mutat. Növekedését leginkább a községekben mûködô vállalkozások jelezték, míg a páciensek száma a fôvárosban bôvült legkevésbé. A járóbeteg ellátásban mûködô vállalkozások bevétele 2003 negyedik negyedévében A fogászati vállalkozások 60%-ának üzleti pozíciója kielégítô, 32%-ának jó, míg 8%-é rossz. A községekben mûködô fogászati vállalkozások összességében gyengének értékelik üzleti pozíciójukat, míg a fôvárosban mûködô vállalkozások 76%-a jónak (ebbôl 30% nagyon jónak) ítéli helyzetét. A vidéki és a megyei jogú városok összességében kedvezônek tartják lehetôségeiket. 2003 negyedik negyedévében a vállalkozások betegforgalma összességében növekedést mutatott. A forgalom leginkább a községekben esett vissza, míg emelkedés inkább a vidéki városokban és a fôvárosban jelentkezett. A vállalkozások bevétele 2003 negyedik negyedévében enyhén emelkedett a harmadik negyedévhez képest. Legnagyobb arányban az 5 fônél többet foglalkoztató vállalkozások számoltak be bevételük növekedésérôl. Az árbevétel visszaesését leginkább a községekbôl jelezték, míg növekedését a fôvárosból. A vidéki városokban összességében nôtt a bevétel, a megyei jogú városokban pedig csökkent. Az egyéb humán egészségügyi vállalkozások 78%- ának üzleti pozíciója kielégítô, 7%-é rossz, 15%-é jó. Üzleti lehetôségeiket a megyei jogú városok vállalkozásai tartják gyengének, míg a községekben, a fôvárosban és a vidéki városokban mûködô cégek jónak ítélik pozíciójukat. Legnagyobb arányban a vidéki városokban (33%) nyilatkoztak jó üzleti pozícióról. 2003 negyedik negyedévében 18

a vállalkozások betegforgalma emelkedett. A betegforgalom leginkább a községekben emelkedett, miközben a fôvárosban mûködô cégek 17%-a, a vidéki városokban a cégek 27%-a, a megyei jogú városokban pedig 15%-a számolt be növekedésrôl. A cégek bevétele 2003 negyedik negyedévében összességében stagnált az elôzô negyedévhez képest. A vidéki városokból számoltak be a legnagyobb arányban bevétel növekedésérôl, míg a megyei jogú városok vállalkozásainál csökkent leginkább. AZ EU CSATLAKOZÁS HATÁSAI AZ EGÉSZSÉGÜGYI VÁLLALKOZÁSOKRA A járóbeteg-, a fekvôbeteg- és a fogászati ellátásban mûködô vállalkozások legnagyobb része szerint a 2004 májusában bekövetkezô csatlakozás hatására számos orvos az Európai Unióban vállal majd munkát, ezért nehezebb lesz itthon megfelelô munkaerôt találni, az egyéb humán egészségügyi ellátás vállalkozásainak legtöbbje szerint azonban csatlakozásunknak nem lesz hatása a cégekre. Az egészségügyi vállalkozások közül a fekvôbeteg ellátásban a legnagyobb azok aránya, akik szerint az Uniós tagsággal több külföldi páciens várható, a tehetôsebb magyar betegek külföldi kezelését azonban legnagyobb arányban a járóbeteg ellátó cégek prognosztizálják (3. ábra). 4. ábra Az üzleti lehetôségek és a bevétel várható alakulása (pont) A 2004 elsô negyedévi bevétel alakulásával kapcsolatban a járóbeteg ellátó vállalkozások pesszimisták. A 10 fônél több alkalmazottat foglalkoztató cégek a leginkább bizakodóak, 35%-uk forgalmának növekedésére számít. A településtípusok közül bevételük várható alakulásával kapcsolatban a fôvárosban mûködô vállalkozások a leginkább optimisták. A vállalkozások a következô 6 hónapban összességében üzleti lehetôségeik romlásra számítanak. A foglalkoztatottak létszámát tekintve leginkább az 5 fô alatti járóbeteg ellátó vállalkozások tartanak üzleti pozíciójuk romlástól, míg javulást leginkább a 10 fô feletti cégek várnak. Leginkább a községekben mûködô cégek tartanak üzleti lehetôségeik romlásától, míg legkevésbé a fôváros vállalkozásai pesszimisták. 3. ábra Az EU-csatlakozás hatásai (pont) AZ ÜZLETI LEHETÔSÉGEK ÉS A BEVÉTEL VÁRHATÓ ALAKULÁSA Az egészségügyi vállalkozások 2004 elsô negyedévi bevételük alakulásával kapcsolatban alapvetôen pesszimisták, közülük is leginkább a járóbeteg ellátásban számítanak csökkenô bevételekre. Az üzleti lehetôségek várható alakulását az egyéb humán egészségügyi ellátás és a fekvôbeteg ellátás vállalkozásai kedvezôen ítélik meg, míg a fogászati vállalkozások kis mértékû, a járóbeteg ellátó vállalkozások jelentôs üzleti pozícióromlásra számítanak (4. ábra). 2004 elsô negyedévében a fekvôbeteg ellátást végzô vállalkozások összességében a bevétel csökkenésére számítanak. Az 5 fô alatti cégek 73%-ának várhatóan nem változik bevétele, 22%-uk csökkenésétôl tart. Az 5 fônél többet foglalkoztató vállalkozások 18%-a várja forgalma növekedését, 16% pedig csökkenésétôl tart. A vállalkozások a következô 6 hónapban összességében javuló üzleti lehetôségekre számítanak. Az 5 fônél többet foglalkoztató vállalkozások 52%-a számít lehetôségeinek javulására, az 5 fônél kisebb cégek 36%-a esélyei romlásától tart, míg 44% nem vár változást. A fôvárosban és a községekben mûködô vállalkozások jó üzleti lehetôségekre számítanak, a vidéki városok cégei inkább esélyeik romlásától tartanak. A 2004 elsô negyedévi bevétel alakulásával kapcsolatban pesszimistábbak a fogászati vállalkozások. Bevételük várható alakulásával kapcsolatban a községi és a vidéki városokban mûködô fogászati vállalkozások a leginkább pesszimisták. Árbevételük növekedésére a fôvárosi cégek számítanak a legnagyobb arányban (57%), míg 43%-uk szerint bevételük nem változik az elsô negyedévben. A vállalkozások a következô 6 hónapban összességében romló üzleti lehetôségekre számítanak. A vidéki városokban mûködô cégek a legkevésbé bizakodók: 44% 19

helyzetének romlását várja. A fôvárosi vállalkozások 51%- a kedvezô üzleti lehetôségekre számít. Az egyéb humán egészségügyi ellátást végzô vállalkozások összességében bevételük csökkenésére számítanak 2004 elsô negyedévében. Bevételük várható alakulásával kapcsolatban a községek vállalkozásai a legoptimistábbak. A fôvárosban, a vidéki és megyei jogú városokban mûködô cégek összességében bevételük csökkenésétôl tartanak. A szolgáltatók a következô 6 hónapban összességében javuló üzleti lehetôségekre számítanak. A községek vállalkozásainak egytizede romló, negyede pedig javuló kilátásokra számít. A következô idôszakban javuló üzleti pozícióra leginkább a fôvárosi vállalkozások számítanak, 71%-uk javulást vár és csupán egytizedük tart gyengüléstôl. A FOGLALKOZTATOTT LÉTSZÁM ALAKULÁSA A járóbeteg ellátó vállalkozások 88%-a nem tervez létszámváltoztatást, az alkalmazottak számát 3% növelné, 9% pedig csökkentené. Az 5 fônél kisebb cégek 6%-a készül létszámcsökkentésre, míg a 10 fô felettiek 17%-a. A fôvárosi vállalkozások készülnek a leginkább létszámnövelésre, a községekben és a vidéki városokban mûködô vállalkozások pedig inkább létszámcsökkentésre készülnek. A fekvôbeteg ellátással foglalkozó vállalkozások 17%-a növelné foglalkoztatottainak számát, 78%-a nem tervez létszámváltoztatást, 5% pedig csökkentené alkalmazottai számát. Az 5 fônél többet foglalkoztató vállalkozások egyharmada munkaerô felvételt tervez, míg az 5 fônél kisebb vállalkozások egytizede létszámcsökkentést tervez az elkövetkezô idôszakban. A fogászati vállalkozások 95%-a nem tervez létszámváltozást. Az 5-nél több fôt foglalkoztató cégek 6%-a tervez bôvítést, míg 13%-a csökkentené a létszámot. Az 5 fô alatti vállalkozások nem terveznek változtatást. A községek vállalkozásainak 6%-a készül létszámcsökkentésre a következô idôszakban. A megyei jogú városok vállalkozásainak egytizede csökkentené, 7%-a viszont növelné alkalmazottai számát. A fôvárosi és vidéki városi vállalkozások nem terveznek változást. Az egyéb humán ellátással foglalkozó vállalkozások összességében enyhe létszámbôvítésre készülnek. A létszám bôvítését leginkább a vidéki városokban mûködô vállalkozások jelezték. A községek vállalkozásainak 4%-a növelné létszámát, elbocsátást pedig nem terveznek. ÁRVÁLTOZÁSOK Az egészségügyi vállalkozások 2004 elsô negyedévében átlagosan 4,4 %-os áremelést terveznek (6. ábra). Az egészségügyi vállalkozások összességében nem terveznek jelentôs létszámváltoztatást. A fekvôbeteg ellátásban és az egyéb humán egészségügyi ellátásban mûködô cégek kis mértékû létszámnövekedést, a járóbeteg ellátó és a fogászati vállalkozások pedig kis mértékû létszámcsökkentést terveznek (5. ábra). 6. ábra Árváltoztatási tervek (%) 5. ábra A foglalkoztatott létszám tervezett alakulása (pont) A következô három hónapban a járóbeteg ellátó vállalkozások 55%-a nem tervez áremelést, 41% készül árat emelni, 4% pedig csökkentené árait. Az áremelésre készülô vállalkozások átlagosan 9,7%-os áremelést terveztek, az összes járóbeteg ellátó cég átlagában pedig 3,5% a tervezett áremelés, ami éves szinten 14%-os áremelkedésnek felel meg. Eközben a fekvôbeteg ellátó vállalkozások háromnegyede nem tervezi szolgáltatásának áremelését, negyede viszont áremelésre készül. Az áremelésre készülô vállalkozások átlagosan 15,2%-os áremelést terveztek. A vállalkozások a negyedévre átlagosan 3,6%-os áremelésre készülnek, amely éves szinten 14,4%-os emelkedésnek felel meg. A fogászati vállalkozások 81%-a készül áremelésre, míg 19% nem tervez árváltoztatást. Az áremelésre készülô vállalkozások átlagosan 10,2%-os emelést terveznek, így az összes fogászati cég átlagosan 8,2%, év egészére vetítve 33%-os áremelkedésre készül. Az egyéb humán egészségügyi ellátást végzô vállalkozások fele készül árat emelni, fele pedig nem tervez emelést. Az áremelésre készülô vállalkozások átlagosan 11,5%-os áremelést terveznek, az 20

összes cég átlagában 5,7% a tervezett áremelés, ami éves szinten 22,8%-os áremelkedésnek felel meg. FEJLESZTÉSI TERVEK Az egészségügyi vállalkozások közel 60%-a tervez fejlesztést, beruházást az elkövetkezô egy évben. Legnagyobb arányban a fekvôbeteg ellátó cégek és az egyéb humán egészségügyi ellátást végzô vállalkozások, legkisebb arányban pedig a járóbeteg ellátásban mûködôk szándékoznak fejleszteni, beruházni (7. ábra). 7. ábra Fejlesztést, beruházást tervezôk aránya (%) A következô egy év alatt a járóbeteg ellátó vállalkozások 52%-a tervez fejlesztést, beruházást. Egytizedük új szolgáltatás bevezetését, 13% ingatlan felújítást, bôvítést, 23% mûszereinek felújítását, egyharmaduk pedig újabb gépek, mûszerek beszerzését tervezi. A fôvárosban mûködô járóbeteg ellátással foglalkozó vállalkozások az átlagnál nagyobb arányban terveznek profilbôvítést, eszközfelújítást, beszerzést. A vidéki városok az ingatlan felújításban, és az eszközök, mûszerek beszerzésében a leginkább aktívak. A fekvôbeteg ellátó vállalkozások 80%-a tervez fejlesztést, beruházást a következô 12 hónap alatt. 39% új szolgáltatás bevezetésére készül, 42% eszközeinek felújítását, 76% mûszerek beszerzését tervezi. Újabb szolgáltatás bevezetését és eszközbeszerzést az 5-nél több fôt foglalkoztató vállalkozások terveznek a legnagyobb arányban. A községekben illetve a megyei jogú városokban mûködô vállalkozások fontosnak tartják az újabb mûszerek beszerzését, emellett azonban nagy arányban bôvíteni kívánják szolgáltatásaik körét is. A fogászati vállalkozások 57%-a tervez fejlesztést, beruházást a következô egy évben. Új szolgáltatás bevezetését egytizedük tervezi, rendelôinek felújítására, bôvítésére 18% készül, mûszerek beszerzését 40% tervezi, míg a meglévô eszközöket 18% újítaná fel. A profilbôvítés, ingatlan felújítás illetve eszközbeszerzés aránya a fôvárosi vállalkozások körében a legmagasabb. A gép, mûszer felújítást a községi fogorvosi vállalkozások tervezik leginkább. Az 5 fô alatti vállalkozások leginkább újabb gépek, eszközök beszerzését, míg az 5 fônél többet foglalkoztatók emellett újabb szolgáltatások bevezetését tartják fontosnak. A következô 12 hónap alatt az egyéb humán egészségügyi ellátást végzô vállalkozások 70%-a tervez fejlesztést, beruházást. A vállalkozások 13%-a tervezi újabb szolgáltatás bevezetését, 19% a vállalkozás által használt ingatlan felújítását, bôvítését, 46% a meglévô mûszerét újítaná fel, 30%-a újabb eszközök, mûszerek beszerzését tervezi. A legnagyobb arányban a fôvárosban mûködô vállalkozások terveznek fejlesztéseket, a legkisebb arányban pedig a községek vállalkozásai. Újabb mûszerek vásárlására leginkább a vidéki városokban készülnek, a meglévôk felújítására a fôvárosban. A megyei jogú városokban mûködô cégek készülnek a legnagyobb arányban újabb szolgáltatások bevezetésére, míg a vidéki városok cégei ingatlan felújításra. A SZERZÔK BEMUTATÁSA Skultéty László a GKI Egészségügy-kutató Intézet Kft. ügyvezetôje. 1996-ban végzett okleveles közgazdászként. 1996-2002 között a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetôje. Számos lakossági és vállalkozói felmérés koordinátora, vezetô elemzôje. 2002-ben a GKI Egészségügy-kutató Intézet Kft. ügyvezetôjeként indította el az egészségügyi vállalkozások gazdasági várakozásainak, valamint az önkormányzatok egészségügyi ellátórendszerükkel kapcsolatos véleményének monitorozását. Folytatás a következô oldalon. 21

Folytatás az elôzô oldalról. Udvardi Attila a GKI Egészségügykutató Intézet Kft. projektvezetôje. 1999 ben végzett okleveles közgazdászként. 1999-2002 között a Richter Gedeon Rt. pénzügyi elemzôje. A GKI Egészségügy-kutató Intézet Kft.-ben több egészséggazdasági elemzést koordinált, többek között a környezetszennyezéssel összefüggésbe hozható egészségkárosodás terápiás költségeinek becslésével kapcsolatban. Köszönjük Kardos Zoltán közremûködését. Konferencia tájékoztató Debreceni Egészségügyi Minôségügyi Napok IV. konferenciája A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskolája, a Debreceni Akadémiai Bizottsággal és az Európai Minôségügyi Szervezet (EOQ) Magyar Nemzeti Bizottságával közösen, a Debreceni Egészségügyi Minôségügyi Napok (DEMIN) keretében rendezi meg negyedik tudományos konferenciáját: Az egészségügyi minôségbiztosítás helyzete és kihívásai az Európai Unióhoz történô csatlakozás elôtt címmel. Konferencia idôpontja: 2004. április 29-30. Konferencia helye: Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas Mann u. 49.) A konferencia szervesen kapcsolódik a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskola (DENI) 2001-ben akkreditált Egészségügyi minôségbiztosítási és minôségfejlesztési szakának stratégiai tervéhez, amely szerint az oktatás és továbbképzés meghatározó tényezô a magyarországi egészségügyi ellátás minôségének javításában. Konferencia fô témái: A magyarországi egészségügyi minôségbiztosítás helyzete Belsô és integrált minôségirányítási rendszerek Szakfelügyeleti rendszer helyzete, a szakmai hatékonyság fejlesztése Szülészeti-nôgyógyászati ellátás minôségbiztosítása Egyéb A konferencián való részvétel továbbképzésnek számít. Levelezési cím: Dr. Gôdény Sándor, DE Népegészségügyi Iskola, 4012 Debrecen, Pf. 2. Fax: 52/ 460 195, e-mail: s.godeny@sph.dote.hu További információk és a jelentkezési lap letöltése: www.sph.dote.hu honlapról. Kérésre postai úton is küldünk tájékoztatót, illetve jelentkezési lapot. 22