Tovább erősödik a civilek iránti bizalom! Közbizalom 2015 10 éve folyamatosan végeznek közösségfejlesztő műhelyek 1 országos felmérést a hazai közintézményekkel kapcsolatos bizalmi viszonyok alakulásáról. A fő témánkban nyolcféle intézményi típusra tesszük fel a Mennyire bízik meg? kérdést azoknak, akikkel kapcsolatba kerültünk és négyfokozatú válaszlehetőséget kínálunk ezeknek a kiválasztására. Bár gyakran felmerült, hogy találjunk új témákat, keressünk új kérdésekre is válaszokat, megoldásokat ezekben az évenkénti kutatásokban, de mégis sikerült az elmúlt időszakban következetesen, nagyjából azonos kérdéssornál maradnunk. 2 Ez segítségünkre van abban, hogy összehasonlíthatók legyenek az egyes adatsorok, s így növekvő biztonsággal érzékelhessük az évenként kialakuló, a számunkra legfontosabb trendeket. Vizsgált mintánk ahogy minden évben ezúttal sem reprezentatív, azaz szúrópróba szerűen kiválasztódott emberek válaszoltak kérdőívünkre az ország különböző városaiban és falvaiban, továbbá közel ötöde a kérdőíveknek online módon lett kitöltve. A kérdések tehát 2015 őszén ekkor szerveztük az Állampolgári Részvétel Hetét, alapvetően a hazai közbizalom állapotáról és a közösségi ügyekben való részvételről adnak képet. Összefoglaló A legfontosabb tapasztalat, hogy a válaszok alapján az elmúlt évekhez hasonlóan a bizalmi listát most is szervezetek vezetik, de több kérdésünk alapján láthatóan erőteljesebbé és határozottabbá vált az irántuk való bizalom a 2015-ös az évben. Az erősödést részben a politikai elitből fakadó kiábrándultság növekedésével, a mind nagyobb mértéket öltő politikaellenes hangulat további erősödésével és a kormány néhány különlegesen agresszív lépésével annak kontra-produktív hatásaként is magyarázzuk. De a civil társadalomban megjelenő néhány új magatartás: az erőteljesebbé váló érdekérvényesítés, a szolidaritás sajátos eseményei, a migráns válságra adott társadalmi reflexiók is okozhatják a növekvő bizalmi jelenségeket. A politikai hatalom civilellenes lépéseiként értelmezhetőek a mind nehézkesebbé váló jogi megszorítások, a hazai forrásokhoz való hozzájutás jelentős szűkülése, a civil szervezetek egy részének hatósági zaklatásai. Ezek főként olyan civil szervezeteknél fordultak elő, amelyek - az egyik legfontosabb civiltársadalmi funkciót - a kormányzat (vagy az önkormányzatok) működését próbálták ellenőrizni, vagy számon kérni. Az esetenként ezekre adott hatósági fellépések a közvélemény egy részét szintén a civil szereplők mellé állították, ezeknek is része lehet az ő elfogadottságuk növekedésében. A közbizalom egészének alakulását nyilvánvalóan befolyásolhatta a korrupció egyre elhatalmasodó hazai mértéke, ami kikerülhetetlenül az állami intézmények és a kormányzat érintettségét, felelősségét is felvetette. A migránsválság megítélésünk szerint kétféle irányú hatást okozhatott: bizonyos körökben a biztonság iránti vágy a kormány lépéseit tette népszerűvé. Ugyanakkor a válság első hónapjaiban elindított kormányzati gyűlöletkampány (média, óriásplakátok) leleplezésében a civilek főként bizonyos köreinek és facebook kampányoknak gyorsasága, találékonysága komoly hatást keltett. Az ezek kapcsán szervezett demonstrációk, de legfőképpen a hazánkon keresztülvonuló, elesett családok, 1 A Civil Kollégium Alapítvány, a Közösségfejlesztők Egyesülete, a SZÖVETSÉG a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért nevű szervezet és sok regionális és megyei szervezet összefogásával. 2 Egyedül a 2007-es évben tértünk el a kialakított kérdéssortól, akkor az önkéntes munka és a helyi kötődések szerepeltek kizárólag az éves felmérésünkben. Ezen kívül csak a közbizalomban érintett intézmények tekintetében volt annyi változás, hogy 2006-tól szervezetek, 2010-től az egyházak és 2013-tól a közigazgatási intézmények is bekerültek a kérdéssorokba.
emberek iránti spontán, majd jól szervezetté váló szolidaritási akciók bizonyosan erősítették a közvélemény egy másik részében a civilek iránti bizalmat, a civilség ethoszát. Növekedett 2015-ben a rendőrség iránti bizalom szintje is. Ennek is több oka lehet, az előbbihez kapcsolódóan: a migránsválság kezelésében, a fellépéseikben tapasztalt emberiesség a közvéleményt melléjük állította. De más alkalmakkor, pl. a politikai demonstrációk kezelésében is mind rutinosabbá és kulturáltabbá válik a fellépésük. 1. tábla Mennyire bízik meg...? 2005 2006 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 1-4 átlagos értékek (1=egyáltalán, 2= nagyon, 3=eléggé, 4= nagyon) a civil- nonprofit szervezetekben? n.a. 2,8 2,4 2,5 2,4 2,4 2,6 2,6 2,6 2,8 a rendőrségben? 2,3 2,5 2,3 2,4 2,4 2,4 2,4 2,4 2,5 2,6 az egyházakban n.a. n.a. n.a. n.a. 2,3 2,3 2,3 2,4 2,4 2,4 az önkormányzatban? 2,5 2,4 2,3 2,3 2,3 2,3 2,2 2,5 2,5 2,5 az igazságszolgáltatásban? 2,4 2,4 2,1 2,2 2,3 2,2 2,2 2,3 2,3 2,3 a parlamentben? 2 1,9 1,7 1,6 1,8 1,6 1,5 1,6 1,7 1,6 a politikusokban? 1,7 1,6 1,5 1,5 1,5 1,5 1,4 1,5 1,5 1,5 a közigazgatási intézményekben? n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2,4 2,4 2,3 Válaszadóink által az előző évekéhez hasonlatos az önkormányzatoknak és az egyházaknak a viszonylagosan pozitív megítélése is. Nem tudunk újat és meglepőt mondani a politikai elitet magába foglaló parlament és a tágabb kört érintő politikusok iránti bizalom mérhetetlenül gyenge bizalmi indexére. Úgy véljük, a civil társadalom iránti bizalom növekedése részben kapcsolódik (azaz hozzájárult) ahhoz, hogy a helyi szintű állampolgári részvétel esélye, lehetségessége is nagyban megváltozott. Kutatásunk másik fő kérdésének eredményei alapján érdekes és erőteljes fejlődést mutat annak a megítélése, hogy hisznek-e az emberek abban, hogy valamilyen befolyással tudnak lenni a lakóhelyüket érintő döntésekre? Az elmúlt 10 év legmagasabb értékét mértük ebben a kérdésben; a pozitív válaszok együttesen (határozottan, illetve valamennyire érzi úgy, hogy befolyással tud lenni) komoly mértékben: adataink szerint 5 %-al emelkedtek az elmúlt évihez képest. Ebben a helyi aktivitás esélyét, s emellett a lokális civil cselekvés megítélésének /reményének lehetőségét látjuk. Arra a kérdésre, hogy vett-e részt a válaszoló az elmúlt 12 hónapban valamilyen közpolitikai aktivitásban (demonstráción, tüntetésen, beadvány aláírásában, felkeresett helyi képviselőt) szintén növekvő részvételi aktivitást tapasztaltunk. A részletekről Értékelésünk módszeréhez jelezzük, hogy a korábbi évekéhez hasonlóan az az azonos irányú - tehát az alapvetően pozitív (nagyon és eléggé bízom) és az alapvetően negatív ( nagyon, egyáltalán ) válaszcsoportokat összevontan is értelmeztük. Ahogy az összefoglalóban jeleztük, alapkérdésünkben az elmúlt évhez képest biztonsággal értékelhető változást a bizalmi listát vezető intézmények közül szervezetek és a rendőrség megítélésének javulásában tapasztaltunk. Mindkettő pozitív irányú elmozdulás volt.
2. tábla Mennyire bízik meg? nagyon eléggé nagyon egyáltalán tud válaszolni Összesen % % % % % % a rendőrségben 12,3 42,3 37,2 6,5 1,7 100 az igazságszolgáltatásban 5,6 33,1 42,2 15,5 3,6 100 szervezetekben 20,8 42,5 19,6 8,4 8,6 100 a politikusokban 1,6 5,5 27,1 57,5 8,3 100 a parlamentben 2 9,1 30,9 49,7 8,3 100 az önkormányzatokban 11,0 38,0 31,5 14,4 5,0 100 az egyházakban 13,5 28,5 25,1 21,2 11,7 100 a közigazgatási intézményekben 2,9 34,7 42,3 14,1 5,9 100 A civil-nonprofit szervezetek esetében igen erős az elmozdulás: az alábbi grafikonon jól érzékelhetően a bizalom igen jelentős növekedését mutatják a kérdőívekből nyert adatok. 1. ábra Mennyire bízik meg a civil-non profit szervezetekben? tud válaszolni 9% egyáltalán 8% nagyon 21% nagyon 20% eléggé 42% Míg 2014-ben a bizalmat jelző válaszok együttesének aránya 52,5% volt, ez 2015-ben 63,3%-ra emelkedett. Mindeközben a civilekkel szembeni bizalom hiányát jelzők aránya 36%-ról 2015-re 28%- ra csökkent. A 10 éve tartó Közbizalom kutatásainkban csak egyszer, 2006-ban, a kezdeteknél mértünk ilyen kiemelkedő eredményt, akkor is a civilek értek ezt el. A mostani változásnak/erősödésnek az okát az összefoglalóban megfogalmazott feltételezésekkel próbáltuk indokolni. A rendőrség iránti bizalom is enyhén nőtt tavalyhoz képest, és ennyire magas még volt a 2005-ben kezdődött mérések során. Fontos jellemző, hogy a válaszok szerint általában a rendőrség munkáját tudják a legtöbben megítélni, ennél a kérdésnél éri el a 2%-ot sem a válaszolni tudók aránya.
2. ábra Mennyire bízik meg? szervezetekben 21 43 20 8 9 a rendőrségben 12 42 37 7 2 a politikusokban 2 6 27 58 8 0% 20% 40% 60% 80% 100% nagyon eléggé nagyon egyáltalán tud válaszolni A parlament és a politikusok iránti bizalom változatlanul a mélyponton. Az önkormányzatok, az igazságszolgáltatás és az egyház iránti bizalom megítélése az elmúlt évekéhez képest változatlan. A közigazgatási intézmények iránti bizalmat csak harmadik éve mérjük, a válaszokból úgy látjuk, hogy 2015-ben kicsit visszaesett az indexük az előző két évhez képest. Az egyház megítélésénél a legmagasabb a válaszolni tudók aránya, a 10%-ot is meghaladja. A civil szektoré is magas, de valamelyest mégis csökkenő tendenciát mutat: tavaly még 11% tudott arra a kérdésre válaszolni, hogy mennyire bízik szervezetekben, idén már csak 9 % alatti volt ez az arány. Ha a válaszok között további összefüggéseket kutatunk, azt tapasztaljuk, hogy a felsorolt nyolc terület között négy olyan is van, melyek iránti bizalom függ az életkortól. Ezek: a rendőrség, a politikusok, a parlament valamint a civil szervezetek. A legfiatalabbak (14-18 évesek) és a 45 év felettiek jobban bíznak ezekben az intézményekben, mint a köztük lévő korosztályok, vagyis a legbizalmatlanabb, legkritikusabb réteg a húszas, harmincas éveikben járóké. Azonban adataink alapján a civilek megítélésében más, ezzel éppen ellentétes trend érvényes, az idősebbek nagyobb bizalommal vannak a civil - non profit szervezetek iránt, mint a fiatalok. Érdekes és az idei eredmények szerint is igaz, hogy minél képzettebb valaki, annál kisebb az intézményekbe vetett bizalma. Ám a civilek megítélésében fordítva működik ez a trend, a válaszadók körében ott a képzettségek növekedésével párhuzamosan emelkedik a bizalom szintje is: 3. tábla Mennyire bízik meg...? alapfokú képzettség középfokú képzettség felsőfokú képzettség 1-4 átlagos értékek (1=egyáltalán, 2= nagyon, 3=eléggé, 4= nagyon) a rendőrségben 2,9 2,6 2,6 az igazságszolgáltatásban 2,4 2,3 2,3 szervezetekben 2,6 2,8 2,9 a politikusokban 1,6 1,5 1,4 a parlamentben 1,8 1,6 1,5 a közigazgatási intézményekben 2,4 2,3 2,3 az önkormányzatban 2,6 2,5 2,4 az egyházakban 2,6 2,4 2,3
Megvizsgáltuk azt is, hogy milyen tipikus válaszolói véleménycsoportok különíthetők el az intézményi bizalom alapján. Három ilyet különböztethetünk meg: 1. Vannak, akikre az általános bizalmatlanság, kiábrándultság jellemző, ők azok, akik egyik intézménytípus iránt sem mutatnak bizalmat, máshogyan, mindegyiket elutasítják. Arányuk a vizsgált mintában 37%. 2. E csoport ellentéte, akikre az általános bizalom a jellemző, arányuk 29%. 3. Végül a harmadik a csoportba azokat soroljuk, akik a politikai intézmények iránt bizalmatlanok elsősorban, vagyis, azok, akik sem a politikusokban, sem a parlamentben bíznak, de a többi intézménytől vonják meg teljesen a bizalmukat. A mintán belüli arányuk 34%. 4. tábla Mennyire bízik meg...? Bizalmi indexek a különböző véleménycsoportokban politika iránt bizalmatlanok kiábrándultak, általában bizalmatlanok inkább bíznak 1-4 átlagos értékek (1=egyáltalán, 2= nagyon, 3=eléggé, 4= nagyon) a rendőrségben 2,6 3,2 2,2 az igazságszolgáltatásban 2,3 3,0 1,8 szervezetekben 3,1 3,1 2,4 a politikusokban 1,2 2,2 1,2 a parlamentben 1,3 2,4 1,3 a közigazgatási intézményekben 2,3 2,9 1,8 az önkormányzatban 2,6 3,2 1,8 az egyházakban 2,8 3,1 1,5 A helyi cselekvés esélyéről Közbizalom kutatásunknak minden évben - így 2015-ben is - fontos része, hogy feltárjuk, milyen az érintettek saját részvételükkel kapcsolatos bizalmi viszonya a saját lakóhelyén, hogy érzik, van-e potenciális esélye a közjóra irányuló cselekvésnek a számukra feltételezhetően jobban belátható közegben. Ehhez az alábbi kérdést tettük fel: 5. tábla Mit gondol, tud valamilyen befolyással lenni a lakóhelyét érintő döntésekre? 2005 2006 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 % % % % % % % % % % határozottan 6,7 8,1 8,0 7,4 9,5 7,6 8,6 7,9 8,5 8,9 valamennyire 29,1 30,6 30,2 28,5 30,0 25,3 27,4 27,5 27,8 32,1 nagyon 36,6 36,3 32,6 34,3 35,1 39,5 37,1 35,7 32,2 32,8 egyáltalán 23,8 21,3 22,9 23,6 19,6 21,0 19,6 16,8 19,3 14,6 tudja 3,8 3,6 6,2 6,2 5,9 6,6 7,3 12,1 12,3 11,6 összesen 100 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100 100 Elemzésünkben, ahogy az előző kérdéscsoportban, úgy itt is egy közös csoportba vontuk össze a különböző fokozatú pozitív válaszokat, s egy másikba a kétféle negatív választ.viszonylag nagymértékben: 5 százalékponttal (41% vs. 36%), nőtt az előző évhez képest azoknak az aránya akik
(határozottan vagy valamennyire) úgy gondolják, hogy valamilyen befolyással tudnak lenni a lakóhelyüket érintő döntésekre. Ez a korábbi évek valamennyi eredményét meghaladó erős növekedési trend. Ennek magunk is keressük a közvetlen okait, de ahogyan korábban is jeleztük, itt is aláhúzzuk, hogy a civilekkel kapcsolatos általános bizalomnak valószínűsíthetően köze van a helyi aktivitás esélyeinek javuló megítéléséhez is. Végül utolsó két kérdésünk még közvetlenebbül a megkérdezettek közpolitikai jellegű cselekvési gyakorlatára irányult. 6. tábla Tett-e ilyen lépéseket az utóbbi 12 hónapban? Tett-e ilyen lépéseket az elmúlt 12 hónapban? 2010 2011 2012 2013 2014 2015 % % % % % % 1. Felkeresett egy helyi önkormányzati képviselőt 18,1 19,1 17,6 20,0 18,0 20,5 2. Felkeresett egy országgyűlési képviselőt 6,5 8,2 7,2 6,3 7,1 4,1 3. Rendszeresen figyelemmel kíséri a helyi önkormányzat valamelyik tájékoztató csatornáját 45,2 45,9 51,6 49,4 45,5 51,1 4. Részt vett nyilvános gyűlésen vagy találkozón 21,2 22,8 28,5 26,1 27,3 29,1 5. Részt vett valamilyen tüntetésen vagy tiltakozó megmozduláson 8,8 10,7 12,8 12,2 11,5 16,6 6. Petíciót írt alá 15 19,8 24,6 23,0 24,1 29,5 7. Részt vett egy vagy több internetes akcióban 32,9 36,7 38,9 25,1 28,8 28,3 8. E-mailt írt hivatalnak/képviselőnek 5,2 6,8 6,8 7,7 11,1 12 9. Internetes petíciót írt alá 7,6 9,3 14,4 13,9 17,4 20,8 10. Megosztott akcióra felhívó cikkeket, videót, anyagot 17,3 21,2 29,6 25,4 29,6 29,7 11. Közérdekű adatot igényelt az interneten keresztül 12,6 13,1 15,9 15,0 15,6 11 Az országgyűlési képviselők felkeresését kivéve, tapasztalatunk szerint nőtt az aktivitás mindegyik formája, illetve kevesebben igényeltek interneten keresztül közérdekű adatot. A közösségi kezdeményezésekben való részvételt a legtöbbek számára a lehetőségekről való informáltság növelné (45%), valamint az, ha személyes megkeresés révén kérnék fel az aktivitásra (39%). A személyesség fontosságát mutatja az is, hogy sokak aktivitását segítené elő az, ha rokonnal, baráttal együtt tud részt venni a különböző akciókban (38%). 7. tábla Mi segíthetné elő, hogy részt vegyen közösségi kezdeményezésben, tevékenységben? 2010 2011 2012 2013 2014 2015 % % % % % % Ha barát, vagy családtag is részt venne velem 30,9 41,4 40,1 40,8 44,1 37,6 Ha több információt kapnék a lehetőségekről 32,8 39,8 39,3 39,2 41,8 45,3 Ha tudnám, hogy javára válik a pályámnak 31,0 39,0 40,3 36,0 40,8 34,6 Ha valaki megkérne, hogy vegyek részt 32,1 35,1 36,6 40,3 39,9 39,4 Ha valaki, akinek már van tapasztalata, segítene 21,5 26,7 27,3 28,8 30,8 27,5 Ha itthonról is megtehetném 15,9 24,3 23,5 24,1 28,1 22,1 Más 13,3 4,1 5,6 6,1 8,1 6,8
Utóirat A hazai gyakorlatban erősödött az évek óta tartó politikaellenes hangulat. Ennek során a valamikor kétpólusú politikai mező az utóbbi években megváltozott. - A domináns és a kormányzást erős többséggel képviselő pártok is erőteljesen veszítenek az utóbbi hónapokban a népszerűségükből. A kormányzást kísérő konfliktusok, a mind gyakoribbá váló botrányok hatására, vannak, akik szerint az is számítható, hogy a valamikor nagy és erős tömbként fellépő hatalmi csoportot a belső repedezés kezdi ki. - Szétmállott az ellenzéknek számítható másik tömb. Ők több kis, erőtlen csoportra bomlottak, a politikaellenesség az ő megítélésüket/elutasításukat is erősen kíséri. - A civil társadalom értelmezésében általunk ismert civil-nonprofit szervezetek működését kétféle aspektusból vizsgálva, azok egy része az utóbbi időszakban ugyan civil szervezeti keretet választott fellépéséhez (többnyire egyesületi, alapítványi formát - bár esetükben gyakori az informális szervezet, online gyökerű közösség is), ám működésük kizárólagos célja a központi politikai hatalom bírálata, ellenőrzése, s tevékenységük nagyrészt demonstrációk és tiltakozások szervezése. Többnyire a szakpolitikai célok is szűkek számukra, valódi céljuk legalábbis közvetve - a kormányváltás kieszközlése. - Ezzel párhuzamosan van egy másik típusú civil szervezeti magatartás, amelynek elsődlegesen szakmai missziói vannak (környezetvédelem, kultúra, szociális kérdések és egyebek), s ezeket kísérik már - már kikerülhetetlenül politikai kiállások, érdekvédelmi megnyilvánulások, szakpolitikai küzdelmek is. Már előző évi értékelésünkben is jeleztük, hogy a civilek egy része a közpolitikában makroszinten aktivizálódik, gyakoribbá váltak az egymással összehangolt fellépéseik. Nagy kérdés, hogy a közbizalom általánosan tapasztalt igen kritikus szintje mellett, az itt leírt változások főként a civilek iránt általunk mért bizalom erősödése, a szuverén cselekvés, a részvétel erősödését hozhatja-e? Esélyét látjuk annak is, hogy ezek a kumulálódó jelenségek hosszabb-távon erősíthetik a civil és állampolgári kontrollt és ennek megjelenhetnek az erőteljesebb szereplői, szövetségei, koalíciói, amelyek képesek magasabb szinten is fellépni. 2016. február március Összeállította: Péterfi Ferenc Állampolgári Részvétel Hete: http://reszvetelhete.hu Civil Kollégium Alapítvány: http://cka.hu Közösségfejlesztők Egyesülete: http://kofe.hu/