Monetáris politika Dr. Csapó János

Monetáris politika Dr. Csapó János

Gazdasági és monetáris unió - és az euró 2002. január r 1-je 1 óta, több, t mint 300 millió európai polgár r használja az eurót t napi rendszerességgel. Az euró olyan nemzeti valutákat váltott v fel, melyek számos országban évszázados zados szimbólumnak, illetve a nemzeti szuverenitás s jelképeinek számítottak. Az átállás s jelentős s előrel relépést jelentett a gazdásági gi unió terén. Az euró tovább bbá egy jóval j tisztább értelmet adott az EU polgárainak a közös k s európai identitás s igazi jelentéséről. l. Euróval a zsebükben az emberek az Európai Unió nagy részén n pénzvp nzváltás s nélkn lkül l utazhatnak és s vásárolhatnak. v

PÉNZÜGYI INTEGRÁCI CIÓ Elméleti leti hátth ttér Az Európai Monetáris Rendszer A Gazdasági és Monetáris Unió

ELMÉLETI LETI HÁTTH TTÉR Optimális valutaövezet vezet (OCA) elméletek: letek: milyen országok között k lehet bevezetni egy közös k s valutát és s közös k s monetáris politikát Mundell feltételei: telei: Homogén n fejlettségi szint, hasonló gazdasági gi szerkezet aszimmetrikus sokkok kérdk rdése Rugalmas tényezt nyezőpiacok jól l működőm tőkepiac, szabad tőket keáramlás, mobil munkaerő Megfelelő fiskális transzfermechanizmus

A GMU előzm zményei 1971 Bretton Woods-i rendszer összeomlása sa (szabályozta a II. vh.. után n a nyugati valuták árfolyammozgásait), A széls lsőséges mozgások elkerülése érdekében egymáshoz rögzr gzítették k az árfolyamokat a Közös K Piac tagországaiban gaiban valutakígyó ó, 1979 ERM valutaátv tváltási rendszer kialakítása ECU a szabályoz lyozás s alapja (súlyozott átlag) belső elszámol molási egység g lett, 1986 Egységes ges Európai Okmány a belső piac továbbfejleszt bbfejlesztése se kívánatos k Delors-jelent jelentés.

Jacques Delors - Delors-jelent jelentés 1989. júniusában,, a madridi Európai Tanácson tervet és menetrendet terjesztett elő a Gazdasági és Monetáris Unió (angol rövidítése: : EMU) megteremtésére re. A Szerződés egy sor olyan kritériumot riumot állapított meg, melyet minden tagállamnak teljesítenie tenie kell, amennyiben be kíván jutni az EMU-ba ba. E kritériumok riumok a mind a gazdasági gi és pénzügyi fegyelemhez kapcsolódtak dtak: csökkenteni kell az infláci ciós rátát, csökkenteni kell a kamatokat, a költségvetési hiány nem lépheti túl a GDP 3%-át, az államadóságok nem léphetik túl a GDP 60%-át, a valuta árfolyamot stabilizálni lni kell.

AZ EURÓPAI MONETÁRIS RENDSZER 1970: Werner-terv az EMU korai terve a hat EGK ország gazdaságának és pénzneméneknek közelítését javasolta. 1979: Európai Monetáris Rendszer (European( Monetary System) Az EMR célja az volt, hogy csökkentse a tagállamok valutái között árfolyam-ingadozást. Az EMR a nemzeti valuták között 2,25% és 6% közötti ingadozási sávot engedélyezett lyezett. Árfolyammechanizmus (ERM) Párhuzamos valuta: ECU (European Currency Unit) Európai Monetáris Együttm ttműködési Alap (EMCF) Az EMS eredményei nyei: Valutaárfolyamok mozgásának stabilizálása sa Infláci ciós s ráták r k közeledk zeledése Stabilitásimport (ECU-,, ill. márkahorgony) m

Céljai: A Gazdasági és s PénzP nzügyi Unió Árstabilitás, s, A közös k s valuta értékállóságának biztosítása, sa, Euró-övezet monetáris politikájának alakítása, Egységes, ges, közös k s valuta bevezetése. Létrejötte, tte, szakaszai: I. szakasz (1990-től): tőke t szabad áramlása, tőkepiac t liberalizálása, gazdaságpolitikai, gpolitikai, monetáris kérdk rdésekben konzultáci ció a tagországok gok közöttk II. szakasz (1994-től): Európai Monetáris Intézet feláll llítása és az Európai Központi K Bank feláll llítása, az európai bankok központi rendszerének nek előkész szítése, se, III. szakasz (1999-től): Euró bevezetése számlap mlapénz formában (1999), majd pénzcsere lebonyolítása (teljes 2002. július j 1-ig) 1 12 országban.

GAZDASÁGI GI ÉS S MONETÁRIS UNIÓ Konvergencia-krit kritériumok: Árstabilitás s (infláci ció: : 3 legalacsonyabb átlaga +1,5%) Hosszú távú nominális kamatlábak megfelelő szintje (3 legalacsonyabb átlaga +2%) Stabil költsk ltségvetési helyzet Államháztartási hiány (GDP max.. 3%-a) Államadósság g (GDP max.. 60%-a) Árfolyam-stabilitás s (a nemzeti valuta a lebegési sávban s marad 2 évig) Jegybanki függetlensf ggetlenség

Az eurozóna országai (2002) 2007. január r 01: Szlovénia!!!

GAZDASÁGI GI ÉS S MONETÁRIS UNIÓ Az euró legfőbb előnyei: Eltérő valutakockázatok megszűnése se Átváltási költsk ltségek megszűnése se Átutalási költsk ltségek csökken kkenése Átlátható piac Hátrány: A nemzeti árfolyam-politikáról l való lemondás de ez amúgy is korlátozott, versenyképess pesség-javulást már m csak a termelékenys kenység g javulásával val lehet elérni

Az EU költsk ltségvetése (2006) 1968-tól l egységes ges költsk ltségvetés s (addig 3 volt), Bruttó költségvetés a költsk ltségvetési bevételeket nem lehet előre meghatározott kiadáshoz kötni, k Éves költsk ltségvetés egyetlen és s teljes költsk ltségvetési évre vonatkozik, míg m g a főbb f keretek költségvetési periódus dusban (2007-2013) 2013) Költségvetési egyensúly a kiadásokat teljes egész szében a bevételek fedezik (nincs sem többlet, t sem hiány), Számbav mbavételi egység g (1981-1998 1998 ECU, 1999-től l euró), Nyilvánoss nosság g elve EU hivatalos lapjában közzk zzéteszik.

A költsk ltségvetés s bevételi oldala Tradicionális saját t források: Közös s vámuniv munió és KAP-ból származnak (vámok, mezőgazdas gazdasági gi vámok v és s cukorilleték), k), Tisztán n uniós s bevétel, tagállam szedi be, 25%-ot visszatarthat. ÁFA alapú saját t forrás: Minden tagállamra azonosan vonatkozó egységes ges ÁFA kulcs (ÁFA alap 0,75%-át t kell befizetniük), Bruttó nemzeti jövedelem j (GNI) forrás: az összes tagállam nemzeti jövedelmj vedelmének összegére vonatkoztatott egységes ges kulcs alkalmazásával számolj molják k ki.

A költsk ltségvetés s kiadási oldala KAP finanszíroz rozása (EMOGA), Strukturális politikák k (regionális politikák), k), Belső politikák k (műszaki szaki-tudományos programok, kutatás-fejleszt fejlesztés s támogatt mogatása a stratégiai szektorokra koncentrálva), Külső politikák k (az unión n kívül k álló országokkal kapcsolatos programok tételei, t telei, pl. a PHARE), Adminisztratív v kiadások, Tartalékok.

Külső fellépések és s előcsatlakoz csatlakozási si stratégia (2006)

Költségvetési kötelezettsk telezettségvállalások (2006)

Kötelezettségvállalási előir irányzatok (2006)

Költségvetés s bevételi oldala (2006)

Források Dr. Kengyel Ákos egyetemi docens előad adásai A növekedn vekedés útja, az EU gazdasága. ga. www.europa.eu.int PROBÁLD F. (szerk.) (2000): Európa Regionális Földrajza F ELTE EötvE tvös s Kiadó,, Budapest, 2000. 580 p. Probáld F., 2000. CD-rom A CIA adattára: www.cia.odci.gov The University of Texas at Austin térkt rképtára (www.lib.utexas.edu/maps) Előad adásjegyzetek (Dr. Aubert Antal: Európa regionális földrajza f c. tantárgy) Az Európai Unió hivatalos honlapja: www.europa.eu.int