BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettan 3. Épületszerkezettani Tanszék Előadók: Dr. Becker Gábor, Dr. Hunyadi Zoltán Évf. felelős: Dr. Takács Lajos Gábor 2015/16. tanév II. félév ÓRAVÁZLAT Az Épületszerkezettan 3. félév 4 sz. szerkesztő gyakorlatához Korszerű hőszigetelő üvegezésű rétegragasztottnyílászárók bemutatása A szerkesztő gyakorlat célja a korszerű, rétegragasztott faszerkezetű, hőszigetelő üvegezésű ablakok, erkélyajtók és bejárati ajtók továbbfejlesztett változatának bemutatása. A szerkesztő gyakorlatban ablakot (amely az erkélyajtóval gyakorlatilag azonos oldalsó-és alsó részletképzésű) és épületen belüli lakásbejárati ajtót mutatunk be. Az erkélyajtó alsó tokszár kialakítása azonos az ablakéval, a különbség az erkély vagy lapostető rétegeinek csatlakozása. Ennek oka, hogy az erkélyajtó alsó tokszárától ugyanolyan teljesítményjellemzőket várunk el, mint a tok-szárny kapcsolat egyéb helyein. Az erkélyajtó tokszárára szerelt fém vízvető azonban kb. 9 cm-el magasabban van, mint a padlóburkolat síkja, bejárati ajtóként ez tehát nem alkalmas. Ugyanez természetesen nem érvényes az épületen belüli lakásbejárati ajtókra. A korszerű rétegragasztott fa nyílászárók fő műszaki jellegzetességei az alábbiak: Mindkét szerkezetnél (ablak, bejárati ajtó) tok és a szárny anyaga általában borovi fenyő, ritkábban vörösfenyő, de készülhet merantiból is, amely különlegesen egyenletes minőségű egzotikus fafajta. A szelvények általában 3 részből rétegragasztott kivitelűek, elforgatottszáliránnyal, amely megakadályozza a vetemedést. Jellemző a hossztoldott kialakítás, ahol az egyes rúdelemek ún. önzáró ékes toldásokkal kapcsolódnak egymáshoz. Rendelhető hossztoldás nélküli és ún. tömbösített (nem rétegragasztott) kivitel is felárért. Az ablakok készülhetnek fix, bukó, nyíló és bukó-nyíló kivitelben. A legnagyobb egyben legyártható szárnyszélesség 120 cm, a legnagyobb magasság típustól és kiviteltől függően 204-270 cm. Erre érdemes figyelni, számos garanciális hiba születik ezen értékek túllépéséből; a szárnyszerkezet súlya az üvegezés nagy fajlagos tömege miatt ugyanis jelentős, ez indokolja a kapcsolt gerébtokos ablakokhoz képest jelentősen nagyobb szelvényméreteket is. A tok és a szárny több ponton záródó, ún. ráhúzó vasalattal, legalább egy, ma már jellemzőenegykemény és két tömítettütközéssel kapcsolódnak egymáshoz. A szerkesztő gyakorlatban 1 optikai takarással és 2 rugalmas ütközéssel kapcsolódó nyílászárót dolgozunk fel, ahol a helyiség felőli (belső) ütközésnél lévő körbefutó, végtelenített, tartósan rugalmas tömítést a nyílászáró csukásakor jelentős alakváltozás éri. A külső takaró jellegű ütközés és a középső rugalmas ütközés között dekompressziós horonytalálható, amelyből az oda bejutó csapadékvíz az alsó, a tokszerkezetre kerülő vízvetőben lévő oválfuratokon keresztül jut ki a szabadba (lásd parapet részlet). A szerkesztő gyakorlatban ismertetésre kerülő, továbbfejlesztett ablak teljesítményjellemzői az MSZ EN 14351-1termékszabvány szerinti osztályozással, a hazai alkalmazási szabvány, az MSZ 9333-2011 minimum követelményeit is figyelembe véve: o Légáteresztés: 3 (600 Pa) o Vízzáróság (csapóesőnek kitett): 4a (150 Pa) o Ellenállás széltehernek: 2. kategória (800 Pa) - 1 -
o Ellenállás széltehernek (keretbehajlás): C (1/300) o Mechanikai szilárdság:2 (szilárdság 400 N, statikus csavarás esetén 350 N). o Nyitási ciklusok tervezett száma 10000 o Ütésállóság: 1. (ejtési magasság: 300 mm) o Működtető erők: 1. (szárny, vasalat 100 N, kézzel működtetett 100 N vagy 10 Nm) o Hőátbocsátási tényező: Uw=1,0 W/m 2 K. o Léghanggátlás: 35 db. o Tűzállóság: nincs követelmény a hatályos 54/2014 (XII.05.) BM rendelettel kiadott OTSZ szerint. o Betöréssel szembeni ellenállás: nincs (az üvegezés gyártásakor elkészített dobásálló fóliázással, a tok és a szárny esetében a külső farétegek keményfára cserélésével, továbbá a zárszerkezet elemeinek öntött alumíniumról acélra történő cseréjével javítható). Az MSZ 9333-2011 szerinti hazai minimumkövetelményeket a tervezéskor a jelenlegi jogszabály (275/2013 (VI.16.)) értelmében kötelező megadni! Az üvegezés 4-10-4-10-4 mm rétegfelépítésű.aközépső réteg normál float üveg, a külső és belső rétegek low-e bevonatos üvegek, mindkettőn a légtér felőli oldalon van a bevonat. A légrésekargon vagy kriptongáztöltéssel készülnek és az egész hőszigetelő üvegtábla úgynevezett meleg peremmel (a hagyományos alu távtartó helyett műanyag vagyrozsdamentes acél ) kerül összeépítésre.az üvegezés hőátbocsátási tényezőjeug=0,8w/m 2 K.A 10 mm-es légrés vastagság nem optimális, de az adott profilba csak ekkora összvastagságú üvegezés fér el. A bemutatott ablak hőátbocsátási tényezője 120/150 cm-es mérettel, a bemutatott üveggel, meleg peremmel és egyetlen nagyméretű nyíló szárnyal Uw=1,1[W/m 2 K]. Az üvegezés ékeléssel van alátámasztva, rögzítése üvegszorító lécekkel történik. A nyílászárók felületképzése lehet helyszíni és üzemi, utóbbi élettartama lényegesen hosszabb és ma már szinte kizárólagos. A helyszíni felületképzés lehet mázolás, lakkozás vagy lazúrozás. Azüzemifelületképzés festett és lazúros egyaránt lehet, a minőség az egyenletes felhordás miatt azonban lényegesen jobb. A színtelen lazúrok UV állósága korlátozott, az erősen pigmentált lazúrok a napsugárzást nagyobb mértékben abszorbeálják, öregedésük gyorsabb. A tok és az ablakszárny csapadékvíznek leginkább kitett alsó részén alumínimkiegészítő vízvetők találhatók. Az 1 sz. részlet általános beépítést mutat be. A nyílászáró beépítése kívül páraáteresztő és vakolható szél- és vízzáró fóliával, míg belül egy szintén vakolható lég- és párazáró fóliagallérozássalés közöttük poliuretánhab hőszigeteléssel történik. A külső tömítésszél- és vízzáróságot biztosít, a belső tömítés pedig lég- és párazáró, amely megakadályozza, hogy a belső téri pára eljusson a hőszigetelés belsejébe, ahol kondenzálódna. A nyílászáró mechanikai rögzítésének legegyszerűbb módja a tokszáron keresztül alkalmazható dűbelezés (lásd melléklet) a bemutatott esetben nem alkalmazható, mert a nyílászáró a hőszigetelés vonalába van kitolva és így az túlságosan közel kerülne a fal sarkához. Ezért az ablak a tokra előre felrögzített tüzihorganyzott Z acél fülek segítségével a fal belsőbb síkján kerül rögzítésre dübelekkel. A dübelezést megelőzően a tokot az alsó ékekkel szintbe kell állítani és gondosan ki kell ékelni, hogy a rögzítő dübel ne mozdítsa el a tokot. A nyílászáró tényleges mérete a beépítéshez kihagyott nyílás (a névleges méret) méreténél körben 10-10 mm-el kisebb. A 2 sz. részlet az ablak alsó csomópontja. A külső parapetfedést vízhatlan kivitelben kell készíteni és az ablakhoz csatlakoztatni, ennek hiányában pl. csak vízzáró parapetburkolat esetén alátétszigetelés szükséges. A belső parapetdeszka rögzítése ragasztással történhet; a mai helytelen gyakorlat több cm vtg. poliuretán habbal történő ragasztás, a belső vakolat repedését eredményezheti. - 2 -
1 sz. ábra. Rétegragasztott faablak felső részletének alternatívája Ismertessük röviden egy kettős hőszigetelő üvegezésű faablak felső részletének alternatíváját is, redőnytok bemutatásával. Rejtett tokos redőny esetén az ablakot az árnyékoló tokszerkezetének helyigényéhez illesztve kell beépíteni a falba. A külső minitokos redőny tokkülmérete a redőny felületétől függ, 120-150 cm magas ablak esetén elegendő 150-160 mm befoglaló méret, 210-240 cm magas erkélyajtó esetén viszont általában 170-180 mm méretre van szükség. Tervezési szempontból logikus a redőnyszekrényt a legnagyobb redőnyfelületre méretezni, hogy ne kelljen többféle geometriájú kiváltótépíteni. A részletrajz egyedi ablakot mutat be;150 cm felett a felső tokszár rögzítése is szükséges, amihez már acél kapcsoló elem, esetleg vaktok kell. Egyéb, kiemelendő sajátosságok: A redőnytok mögötti hőszigetelés ásványgyapot, amely teljesen kitölti a hézagot. PUR hab homlokzati tűzterjedési okokból általában nem megfelelő (2 építményszint, illetve 1 rendeltetési egység fölött). Az ablaktok és a fogadószerkezet csatlakozásánál a párazárás és a csapadékvízzárás különösen fontos! - 3 -
Különösen fontos a nézetrajzon ábrázoltuk, hogy a redőnytok két végén szintén hagyjunk 8 cm helyet hőszigetelésnek a pontszerű hőhíd kiküszöbölésére. 2 sz. ábra. Lépcsőházi bejárati ajtó részlete A rétegragasztott fából készült, belső (tehát lépcsőházi) bejárati ajtó alsó részletére jellemző, hogy a padlóburkolatra szerelt küszöb, illetve az ajtó tömítései biztosítják a szélállóságot, vízzárást stb. Ezzel a küszöb 10-20 mm-el magasabb csak, mint a padlóburkolat, azonban homlokzati falba épített tehát külső bejárati ajtókésszélsőséges időjárás esetén ajtónyitáskor a dekompressziós árokban lecsorgó vízből bejuthat pár csepp a belső padlóburkolatra. Mivel a bejárati ajtó rendszerint hidegburkolatú előszobába nyílik (ahová vizes cipővel szintén beléphetünk), ez nem probléma (ellentétben pl. egy erkélyajtóval).a lapos küszöb erkélyajtó esetén nem alkalmazható, a bejárati ajtónál a közlekedést könnyíti meg (az erkélyajtó a fentieknek megfelelően az ablakokkal megegyező kialakítású szerkezet). Az ajtólap aljára szerelt vízvető épületen belüli alkalmazás esetén nem feltétlenül szükséges. Melléklet: tokrögzítő ék adatlapja Dr. Becker Gábor tárgyelőadó Dr. Takács Lajos Gábor évfolyamfelelős - 4 -
- 5 -