II. KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) Célok és feladatok

II. KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakasza szervesen folytatja a bevezető és kezdő szakasz nevelőoktató munkáját, a kulcskompetenciák, az alapkészségek és képességek fejlesztését. A szakasz fejlesztési feladatainak megtervezésekor- igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz - figyelembe veszi, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5-6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a serdülőkor kezdetétől a 7-8. évfolyamon (a fejlesztő szakaszban) viszont előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. Az iskola az 1-4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5-8. évfolyamokon is különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveli. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, és előkészíti őket a társadalomba való beilleszkedésre. Ennek érdekében kiemeli az anyanyelvi kommunikációt, az idegen nyelvi kommunikációt, az ezekhez szükséges képességek fejlesztését, valamint a matematikai gondolkodás, a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás alapképességeit, a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat. Az alapozó szakasz funkciójának megfelelően elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése jellemző az 5-6. évfolyamon, míg a 7-8. évfolyamban az egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, bővítése, hatékonyságának növelése válik hangsúlyossá. Továbbfejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Rávezet a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékeire. Az alapozó és fejlesztő szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működését és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. Az iskolának kiemelkedő feladata a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása és az ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemutatására. A közoktatásról szóló törvény 8. -a határozza meg a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszait. A bevezető és a kezdő szakaszban (1-4. évfolyamon) nem szakrendszerű oktatás folyik, míg az alapozó szakaszban (5-6. évfolyamon) részben nem szakrendszerű oktatás, részben szakrendszerű oktatás folyik. Az oktatás szervezés kialakult gyakorlatán változtatott a 2003. évi LXI. törvény, amely előírta, hogy a kötelező tanórai foglalkozások 25-50%-ában nem szakrendszerű oktatást kell szervezni. A törvényhely arra ad lehetőséget, hogy az alapozó funkciók tanítása az alapozó szakaszban, tehát 5-6. évfolyamán a korábbinál több időben folyjon, és esélyt adjon arra, hogy eredményesebb is legyen. Az időkeret fennmaradó 75-50%-ában pedig csökkent időben kezdődik el, illetve folytatódik a tantárgyi (szakrendszerű) tanítás az 5. és a 6. évfolyamon. A nem szakrendszerű tanítás szervesen folytatva az 1-4. évfolyam munkáját olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, 1

képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll. A törvényi változtatás azzal jár, hogy az általános iskola 5-6. évfolyamain a tanítói (alsó tagozatos, nem szakrendszerű) tanulásszervezés időt és teret nyer, valamint a tanári (felső tagozatos, szakrendszerű) és a tanítói tanulásszervezés keveredhet - méghozzá iskolánként, sőt osztályonként eltérő mértékben, ahogy azt az intervallumban rögzített időkeretek is jelzik. Miközben a törvény kimondja a tanítói tanulásszervezés növelésének a kötelezettségét, és néhány szervezeti kérdésben is iránymutatást nyújt, nem foglal állást abban, hogy az 5. és 6. évfolyamokon folyó nevelés-oktatás kialakításában milyen tantárgyakat vagy műveltségi területeket milyen mértékben kell bevonni. Azt sem írja elő, hogy milyen legyen az időráfordítás egzakt aránya. A tanulásszervezés és a módszerek kiválasztásában valamint abban a kérdésben, hogy inkább tanítók vagy inkább tanárok tanítsanak, sem foglal állást, a törvényhozó az ezen évfolyamok pedagógiai-didaktikai kérdéseit az iskola helyi döntésére bízza, a helyi tanterv igények szerinti módosításával együtt. Az alapozó funkció tartamának és hatékonyságának a növelése elsősorban a magyar nyelv és irodalom, valamint és a matematika műveltségi területeken (tantárgyaknál) látszik leginkább indokoltnak. A felmérések és a vizsgálatok, az alapkészségekben e-területeken jeleznek problémákat. A magyar nyelv és irodalom tantárgy magában foglalja többek között - a kommunikációs képességeket, a szövegértést-olvasást, míg a problémamegoldás elsősorban a matematika tantárgyhoz köthető. Nincs azonban akadálya annak sem, hogy az 5. és 6. évfolyamok tartalmát más tantárgyak (műveltségi területek) bevonásával alakítsák ki (pl. művészeti nevelés, mely a tanulás iránti motiváció felkeltésének kiváló terepe), a témacsoportban feldolgozott tananyag (projektoktatás) is jónak tűnő megoldás. Álláspontunk szerint iskolánként, és az iskolán belül akár osztályonként is változhat a kialakított gyakorlat - vagyis nincs egységesen jó megoldás. Az időkeret megállapítása és felhasználása iskolai szintű döntést jelent. Minden évben befolyásolja az alapkészségekben mutatkozó elmaradás (a tanulói teljesítmények szintje), a kompetencia fejlesztésének iskolai szintű feladata. A nem szakrendszerű oktatás megszervezéséhez az adott iskolai évfolyamon meghatározott órakeret nem feltétlenül igényli azt, hogy minden tanuló részt vegyen a nem szakrendszerű oktatásban. Alkalmazni lehet azt az általános szabályt, miszerint az egyes feladatok megoldásához rendelkezésre álló időkeretet intézményi szinten kell meghatározni és felhasználni. Ennél a feladatnál az ötödik-hatodik évfolyamra kell a számítást elvégezni és a felhasználást az adott évfolyamra megtervezni. Ne feledkezünk meg arról, hogy a nem szakrendszerű oktatás egyik fontos feladata, hogy kezelni tudja az eltérő tanulói fejlettségi szintet, és megadja a lehetőséget ahhoz, hogy a tanuló beérje társait, felzárkózzon az átlaghoz, meghatározott időn belül elérje a helyi tanterv elvárt követelmény szintjét. Azonos idősávban, tehetségnevelést végezhető a szakrendszerű keretben foglalkoztatott tanulókkal. (Tehát párhuzamos óravezetéssel megoldható a foglalkoztatás) Kiemelt fejlesztési feladatok az alapozó és a fejlesztő szakaszban A kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Az Énkép és önismeret fejlesztésében fontos kihasználni azt az érzékenységet, amely az alapvető erkölcsi normák iránti fogékonyságból adódik. A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. A Nemzeti alaptantervben megnevezett nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az önmegismerés és önkontroll, a feladatokkal vállalt felelősség, magatartást irányító tevékenység. A kiskamaszok énképe a róluk alkotott vélemények ellenére, az önmagukkal szemben támasztott követelmények, elvárások hatására is formálódik. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók megismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Mélyedjenek el a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységének, munkásságának tanulmányozásában. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, 2

megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Segítsük elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozzuk meg tanulóinkban a nemzettudatot, mélyítsük el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülését, előzzük meg a sztereotípiák és előítéletek kialakulását. Ösztönözzük a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztessük őket az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóink már az Európai Unió polgáraiként fogják felnőtt életüket leélni, ezért arra kell törekednünk, hogy iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Nem kevésbé fontos az sem, hogy európai identitásuk megerősödésével legyenek nyitottak és elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is. A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Személyes tapasztalatok felhasználásával, a nemzetközi együttműködésről szerzett információkkal gazdagítjuk tudásukat. Fejlesztő feladat lehet az érvek gyűjtése meghatározott álláspontokhoz, melyek az EU híreihez kapcsolódnak. Fejlesztési cél, hogy növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés fejlesztési feladat, a civil életben fontos polgári lét alapjait segíti megteremteni. Az 5-8. évfolyamon a társadalmi együttélés közös szabályait és követelményeit tudatosítjuk a tanulókban. Olyan részképességek fejlesztésére kell gondolni, mint a konfliktuskezelés, az együttműködés, a közéleti szerep gyakorlása, a demokratizmus gyakorlatában elsajátítható felelősségvállalás, az előítéletek és rasszizmus elutasítása. A gazdasági nevelés a gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás-elemek beépítését kívánja a helyi tanterv tartalmaiba. Az egyszerű eszközök, szerszámok használatában is fontos a figyelem, az elővigyázatosság megtanulása. A hatékony munkavégzés érdekében a rend, az időbeosztás hatását érdemes megtapasztaltatni. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás-elemek beépítését kívánja a helyi tanterv tartalmaiba. Egyszerű eszközök, szerszámok használatában fontos a figyelem és az elővigyázatosság megtanulása. A rend és az időbeosztás hatását a hatékony munkavégzésben tapasztalhatják a tanulók. Az érdeklődés és munkamód befolyással lehet az időbeosztásra. Alapvető szerepe van a gazdasági nevelésben annak, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak. Ehhez mérlegelni kell a választásban a termék értékeit, a pénzzel való gazdálkodást. Okos döntést kell hozni, amihez az iskolai nevelésben az okos gazdálkodás alapjait, a gazdálkodási képességet is fejleszteni kell. Tudatosítani kell, hogy a gazdálkodás, az életünk része (termékelemzésekkel, a Vásárlói kosár vizsgálatával). Fejlesztő gyakorlat lehet a különböző termékek rendeltetésének felismerése, a legkedvezőbbek kiválasztása. Értékbecslés játékosan, figyelemfelkeltő plakát tervezése. A 7-8. évfolyamon már elvárható, hogy ismerjék a tanulók egy család jövedelemforrásait és kiadásait. Törekedni kell arra, hogy legyenek elképzeléseik a célszerű gazdálkodásról. A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy az élő természet és a társadalmak fenntartható fejlődését segítse megértetni a nevelésben. A szemléletformálás pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Mindez úgy valósítható meg, ha figyelmet fordítunk a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember 3

alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tantárgyak lehetőségei szerint, minden évfolyamon lehetőség van a környezetkímélő magatartás felismertetésére, adott helyzetek kritikus megítélésére. A tanulás tanítása A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát és szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a tapasztalás és kombináció, valamint a következtetés és problémamegoldás fejlesztésére. A tanulás az iskola alapfeladata, amely magába foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlesztését. Az elemi készségeknek az optimális kiépülése és optimális gyakorlottsága nélkül homokra épül a tanítás gyakorlata, a kutatások pedig azt mutatják, hogy ebben az életkorban az elemi készségek fejlettsége szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével. Vagyis az elemi készségeknek az optimális szintű elsajátítása kulcsfontosságú feladat. Ennek az a feltétele, hogy ismerjük az optimális elsajátítás kritériumait és az azokhoz viszonyítva elért szinteket. A gondolkodási kulcskompetencia négy alapképessége közül a rendszerező képességet (a Piaget-féle gondolkodási műveletrendszer írásbeli szintjét) és a kombinatív képességet (annak elemi írásbeli szintjét) mérhetjük fel. Gondolkodási képességek: kreatív gondolkodás, döntéshozatal, problémamegoldás, előrelátás, hatékony tanulás, érvelési képesség. Minden műveltségi területen (illetve tantárgyban) gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. Az iskolának az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, általában a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására, szelektív használatára kell nevelnie. Olyan fiatalokat kell kibocsátania, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanulók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése). A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás lehetőségei, amelyhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit - az önálló ismeretszerzés érdekében - a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Váljanak rendszeres könyvtárhasználóvá, igazodjanak el a lakóhelyi, az iskolai, valamint a regionális és országos könyvtárakban. Ismerjék a könyvtári rendszert, a könyvtárban való keresés módját, a keresést támogató eszközöket, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. Sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját, és alakuljon ki bennük a rendszerezett tudás átadásának képessége. 4

Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes nagy hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjobb lehetőségek kiválasztásának területeire. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életvitellel kapcsolatos szemlélet és magatartás formálása, az alsóbb évfolyamok fejlesztését folytatja. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés - leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve önés pályaismereteiket. Kiemelt figyelmet érdemel a rugalmasság, az együttműködés képességének fejlesztése. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. A hatékony társadalmi beilleszkedéshez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése. Ezzel párhuzamosan szükséges a társadalmi-állampolgári kompetenciák körét is meghatározni, nevezetesen a jogaikat érvényesítő, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzéséről van szó. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség, szoros összefüggésben az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztésével. Az 5-8. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és az óraszámok 5

Tantárgy 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom (dráma) 148 148 129,5 129,5 Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret) 74 74 74 74 Idegen nyelv 111 111 111 111 Matematika 148 111 111 111 Informatika 18.5 37 37 37 Természetismeret 74 55,5 Fizika 55,5 55,5 Biológia és egészségtan 55,5 55,5 Kémia 55,5 55,5 Földrajz 37 55,5 55,5 Ének-zene 37 37 37 37 Rajz és vizuális kultúra 55,5 55,5 37 18,5 Mozgóképkultúra és médiaismeret 37 Technika és életvitel 37 37 37 18,5 Testnevelés és sport (tánc) 92,5 92,5 92,5 92,5 Ember és társadalomismeret, etika 18,5 18,5 Osztályfőnöki 37 18,5 18,5 18,5 Egészségtan 18,5 Kötelező óraszám a törvény alapján 832,5 832,5 925 925 A Nat műveltségi területei Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika A Nat műveltségterületeinek megjelenése az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszerében Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom (dráma) Idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret) Ember és társadalomismeret, etika Ember a természetben Földünk környezetünk Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Egészségtan Földrajz Magyar nyelv és irodalom (dráma) Ének-zene (tánc) Rajz és vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Testnevelés és sport (tánc) Informatika Technika és életvitel 6

Testnevelés és sport Testnevelés és sport (tánc) 7

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. osztály A Magyar nyelv és irodalom műveltségi területet az 5 8. évfolyamon két tantárgyra bontottuk: magyar nyelv, valamint irodalom tantárgyra. Emiatt az óraszámok is külön szerepelnek a táblázatban, és külön értékeljük a diákok egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményét. Felfogásunk szerint bár szerkezetileg megbontva, mégis egységes szellemben kívánjuk az anyanyelvi és az irodalmi nevelés egységét megteremteni, s ezáltal az anyanyelvi kompetenciát fejleszteni. CÉLOK ÉS FELDATOK Az anyanyelvi és irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tárgy tanulását segíti. Egyik alapvető célja és feladata a mindennapi életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése. Kiemelt feladata a közvetlen (interperszonális, szóbeli és írásbeli), illetve csoportos, közösségi kommunikáció, az önkifejezés hatékonyságának növelése. Az alapfokú nevelés-oktatás alapozó (5-6. évfolyam) és fejlesztő (7-8. évfolyam) szakaszában alapozódik meg a tanulók viszonya a nemzeti kultúrához, melyen keresztül átélhetik a magyar nyelv és a magyar kultúra elválaszthatatlanságát. Az irodalmi nevelés kitüntetett célja az olvasási kedv felkeltése. Tudatosítania kell az irodalom fontosságát, szerepét a tartalmas emberi élet kialakításában, ki kell jelölnie a helyét a mindennapi életben a sokféle egyéb, részben társművészeti (pl. a film), részben szórakoztató-ismeretterjesztő, tömegkommunikációs médium között. Egyben meg kell alapoznia azokat a képességeket, amelyek lehetővé teszik az irodalmi alkotások élményszerű, tudatos befogadását, az érzelmi intelligencia fejlesztését. A diákok a beszélgetések és olvasmányok révén átélhetik a szolidaritás, az együttműködés érzését és élményét is. A nyelv- és irodalomtanítás bátorító, önbizalmat növelő, ezzel is az önismeretet elősegítő nevelés. A játékosság, az alkotóképesség fejlesztő támogatása, az életkorra jellemző érdeklődés, kíváncsiság kielégítése és irányítása az olvasás, az önművelés felé - mind ezt a célt szolgálja. Sok lehetőséget nyújtanak tantárgyaink a kritikus gondolkodás fejlesztésére: problémamegoldó és a fogalmi gondolkodásra, a térben és időben való tájékozódásra, az ellentétek, a párhuzamok, az ok-okozati viszonyok feltárására. Az 5-6. évfolyamon a szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás segítségével folytatjuk és továbbfejlesztjük a korábbi iskolafokon kialakult szóbeli és írásbeli képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az írásos szövegek megértését, az írást, illetve megalapozza a sokirányú kreativitást a kommunikáció különféle területein (pl. az audiovizuális, az informatikai alapú - ITS - műfajokban). A 7-8. évfolyamon a továbbfejlesztés mellett előkészítjük a diákokat a következő iskolafokozat tanulmányaira is. Mind a nyelvi, mind az irodalmi nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása. A fölkészítés elősegíti a nyelvi és az irodalmi kifejezésformák sajátosságainak befogadását, az irodalmi műveltséghez tartozó tudás elsajátítását, továbbá a saját régió, a lakóhely kulturális értékeinek megbecsülését, az esztétikai jellemzők fölfedezését a mindennapokban, a tárgyi és az emberi környezetben. Fontos feladat az irodalmi képzésben az önálló olvasmányválasztás előkészítése, megalapozása, sokféle irodalmi (nem csak szépirodalmi) forma, illetve az irodalom határterületeihez tartozó (pl. filmes, egyéb vizuális audiovizuális, informatikai alapú) műfaj megismertetése a diákokkal. Fontos cél annak tudatosítása, hogy az egyéb médiumok (pl. a televízió, videó stb.) nem feltétlenül jelentenek vetélytársat az olvasásnak, illetve sok tekintetben nem képesek pótolni azt. A nyelvi képzésben kiemelt feladat a különböző kommunikációs területeken való hatékony, önálló kommunikáció erősítése, a különféle nyelvi, audiovizuális, informatikai műfajokban rejlő lehetőségek megismerése, kreatív alkalmazása a gyakorlatban. KULCSKOMPETENCIÁK: Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek során. 8

Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely kapcsolódik az egyén megismerő képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, a funkcionális nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók biztos ismerete. A szókincs intenzív fejlesztése minden műveltségi területen cél. A kompetenciák részben fedik egymást, egymásba fonódnak: az egyik területhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Ez fokozottan érvényes az anyanyelvi kommunikációra. A kezdeményezőképesség és vállalkozói, valamint a matematikai kompetencia magában foglalja az anyanyelvi kommunikáció képességét is. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető. Feltételezi az adott idegen nyelv szókincsének, funkcionális nyelvtanának, a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak ismeretét. Az anyanyelv szókincsének megfelelő mélységű birtoklása, nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete nagymértékben megkönnyíti az idegen nyelvi kommunikáció képességének fejlesztését. Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát. A főbb számítógépes ismeretek szövegszerkesztés, információkeresés- és kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) birtoklása elengedhetetlen feltétel a munka világában való eligazodásban, az élethosszig tartó tanulás folyamatában. A digitális kompetencia a tanulás terén is új utakat nyit. Hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás olyan képességek meglétét igényli, mint az írás, az olvasás, a szövegértés, az információs technológiák eszközeinek használata. A csoportos tanulás feltételezi a szóbeli kommunikáció képességét is a csoport tagjai között. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékközpontú, személyek és kultúrák közötti, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység lefedik a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalomban. E kulcskompetencia alapja a különböző területeken folyó hatékony kommunikáció, a különböző nézőpontok megértésének és figyelembe vételének képessége, az empátia. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy aktívan vegyen részt a közügyekben. FEJLESZTÉSI FELADATOK 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Az önkifejezéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő, artikulált nyelvi magatartás kialakítása. Hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és értelmezése, a hangzó szöveg különféle kommunikációs helyzetekben, beszédszándékokkal és célokkal. Törekvés a megértetésre; a megértési folyamat hibáinak, fennakadásainak reflexiója, korrigálása. Magabiztos fellépés, a szóbeli kommunikáció nem verbális eszközeinek és a segédeszközök magabiztos használata. Törekvés a változatosságra, az esztétikai minőség érzékelése és tisztelete. 2. Olvasás, írott szöveg megértése A korosztály képességeinek és az oktatási igényeknek megfelelő olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése; értő hangos és néma olvasás, amely magában foglalja a különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását, jelentésadó és jelentésmódosító szerepükre való reflexiót, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazását az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. Különféle hosszúságú, bonyolultságú, műfajú, rendeltetésű, különféle hordozókon közzétett szövegek olvasása és 9

összehasonlítása. A szerzői álláspont azonosítása, a mondottakhoz való viszony értékelése, a szövegben kifejtett vélemény bírálata. 3. Írás, szövegalkotás Az anyanyelvű írásbeliség normáinak megismerése, az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelő írástechnika, olvasható betűformák, esztétikus íráskép, lényegkiemelő, áttekinthető jegyzetelés és vázlatkészítés, biztos, problémaérzékeny helyesírás. Szövegtípusok és műfajok széles körének alapos ismerete, normakövető írásmód az alapvető műfajokban. A műfajokhoz kötődő hagyományok, nyelvi-stilisztikai és kommunikációs jellegzetességek szerepének felismerése és kreatív alkalmazásuk saját írásműben. Saját álláspont pontos, változatos, önálló kifejtése különféle nyelvi formákban. Kiegészítés, újraírás, kreatív írás. 4. A tanulási képesség fejlesztése Az alapműveltség elsajátításához szükséges tudás megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, e technikák megismerése, használatuk gyakorlása. 5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása, a szövegre, annak felépítésére, működésére, jelentésére és stílusára vonatkozó ismertek alkalmazása a szövegalkotásban és a szövegek megértésében, elemzésében. A nyelvnek kommunikációs közegként, eszközként és társadalmi jelenségként való értelmezése, annak felismerése, hogy a nyelv rendszer, és a nyelv anyanyelvként való birtoklása tartja össze a nyelvközösséget, közvetíti a világra vonatkozó tudást, hagyományt. A nyelvi kultúra fejlesztése, birtoklása megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez, és biztosítja az igényes önkifejezés lehetőségét is. 6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése Az irodalom mint művészet befogadásának megalapozása és fejlesztése. Az olvasás mint műélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése. Az irodalom sajátos kifejezési formáinak felismerése, összehasonlítása, megértése és értelmezése. A műnemek és a műfajok hagyománya mint a műalkotás megértésének egyik vonatkoztatási pontja. A nyelvi műalkotás történetisége és ennek következményei. Érzékenység az irodalmi művekben megjelenő értékek, problémák, kérdések és kétségek felfedezésére. Az ízlés, a kánon mint értékmérő és mint folyamatosan változó jelenség. Ismerkedés a magyar és az európai, valamint a világirodalom kiemelkedő alkotásaival, alkotóival, korszakaival. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális és történeti másság felismerése, megértése és erre épülő tisztelete. A saját kultúra sokrétű ismeretén nyugvó képesség a különbözőség felismerésére és megértésére. Önálló ítéletalkotás társadalmi, történeti, morális és esztétikai kérdésekről, a vélemény érvelő kifejtésének és védelmének képessége különféle kulturális, etikai, esztétikai normák és kultúrtörténeti ismeretek alapján. A műalkotások aktív befogadása, igény és fogékonyság a műélvezetre, a műalkotás fiktív létmódjának megértése. Képesség a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzésre. A humor személyiség- és közösségépítő szerepének megértés MAGYAR NYELV 5. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 111 Heti óraszám: 3 Témakörök Szakrendszerű órák Nem szakrendszerű órák Gyakorló órák a nem emelt szintű csoport számára Teljes óraszám szakre ndszer nem szakre ndszer 10

ű ű Év eleji ismétlés, ismerkedés, felmérés Eligazodás a minden-napi kommunikációs helyzetekben 2 2 4 2 2 4 A beszélt nyelv 7 7 3 3 20 Az írott nyelv 9 5 3 3 20 A szavak jelentése és szerkezete 7 7 5,5 5,5 25 Helyesírási ismeretek 7 7 7 21 Könyv- és könyvtárhasználat 3 3 Rendszerezés, összefoglalás Ellenőrzés Év végi összefoglalás Összesen 4 4 8 4 4 2 2 37 37 18,5 18,5 111 A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS A nem szakrendszerű oktatás megvalósítása a magyar nyelv tantárgy keretében 5. évfolyamon az emelt szintű csoport számára heti fél órás, a nem emelt szintű csoport számára 1,5 órás intervallumban történik. Az alábbi táblázat alapján nyomon követhető, hogy a tanév során az egyes témakörök szaktárgyi órái közé milyen módon integrálódnak a nem szakrendszerű órák. Témakörök Óraszámok Nem emelt szintű csoport óraszámai Év eleji ismétlés, ismerkedés, felmérés Eligazodás a minden-napi kommunikációs helyzetekben A beszélt nyelv Fejlesztési feladatok, tevékenységek 2 - - kommunikációs készség fejlesztése - írásbeli szövegek alkotása, íráskép - beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése 2 - - kommunikációs készség fejlesztése - tanulási képességek fejlesztése - beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 7 3 - tanulási képességek fejlesztése - beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása - nyelvi kultúra, ismeretek a 11

Az írott nyelv A szavak jelentése és szerkezete Helyesírási ismeretek Könyv- és könyvtárhasználat Rendszerezés, összefoglalás nyelvről - kommunikációs készség fejlesztése - az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai, a szociális érzék fejlesztése 5 3 - tanulási képességek fejlesztése - lényegkiemelő képesség fejlesztése - értő-elemző olvasás, önálló problémamegoldó képesség fejlesztése - vázlatírási technikák - írásbeli szövegek alkotása, íráskép - megfigyelőképesség, elemzőképesség fejlesztése 7 5,5 - beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása - kommunikációs készség fejlesztése - nyelvi kultúra, ismeretek a nyelvről - megfigyelőképesség, elemzőképesség fejlesztése - emlékezőképesség fejlesztése 7 7 - írásbeli szövegek alkotása, íráskép - megfigyelőképesség, elemzőképesség fejlesztése 3 - - tanulási képességek fejlesztése - nyelvi kultúra, ismeretek a nyelvről - értő-elemző olvasás, önálló problémamegoldó képesség fejlesztése 4 - - emlékezőképesség fejlesztése - lényegkiemelő képesség fejlesztése 1. ÉV ELEJI ISMÉTLÉS Fejlesztési célok, kompetencia területek Tananyag Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A továbbhaladás feltételei 12

Anyanyelvi kompetencia Hatékony, önálló tanulás Diagnosztizáló mérések nyelvtanból és szövegértésből. Az 1 4. osztályban elsajátított anyanyelvi ismeretek Az 1 4. osztályban rendszerbe foglalásával az tanultak nyelvtani, alapvető nyelvi ismeretek helyesírási és megszilárdítása. nyelvhelyességi A tanult helyesírási és ismeretek ismétlése, nyelvhelyességi szabályok alkalmazása szóbeli és kreatív alkalmazása a írásbeli gyakorlatban. szövegalkotásban. Az első órák egyikén írassuk meg. Értékelése után konkrétan tervezhető az év eleji ismétlés tartalma és terjedelme, szervezeti keretei, a nem szakrendszerű oktatás beiktatása. Az 1-4. évfolyamon tanult szófajok (ige, főnév, melléknév számnév) biztos felismerése és megnevezése szövegben. A tanult helyesírási szabályok helyes alkalmazása a begyakorolt szókészleten. Rendezett kiírt írás. Eddig tanult anyanyelvi ismeretek felidézése csoportmunkában. Kb. egy-egy oldal A tapasztalt hiányosságok terjedelmű elbeszélő, pótlására irányuló feladatok magyarázó-értelmező és megoldása egyéni, páros dokumentumszöveg és/vagy csoportmunkában. megértése néma olvasás Helyesírási szabályok útján. Az olvasottakkal alkalmazása különböző kapcsolatos vélemény írástevékenységekben: értelmes megfogalmazása. másolás, tollbamondás, A szövegek értelemtükröző emlékezet utáni írás felolvasása felkészülés alkalmával. után. A hangos olvasási képesség fejlesztése gyorsolvasási tréningekkel (látószögnövelő, ritmikus szemmozgás fejlesztő, hibakereső stb.). Különböző szövegműfajú szövegek néma és hangos olvasása, megértése. Szövegek felolvasása, szövegértés gyakorlása feladatok segítségével. Vázlatkészítés tanári segítséggel vagy önállóan. 2. ELIGAZODÁS A MINDENNAPI KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEKBEN Fejlesztési célok, kompetencia területek A helyes és jól formált beszéd, a kiejtési képesség fejlesztése. A verbális és nem verbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak, a különböző információhordozók üzeneteinek megértése és feldolgozása. A beszédhelyzetnek megfelelő, kulturált nyelvi magatartás meg-ismerése, egyénre szabott alkalmazása. Empátia és bizalom a beszédpartner iránt. Tananyag A hangsúlyozás, dallam, tempó és szünettartás szerepe a beszédben. Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről: feladó, címzett, üzenet, kód, csatorna. Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A helyes beszédlégzés, beszédszünet, az artikuláció, a megfelelő hangsúly és hangerő, beszédtempó, hanglejtés gyakorlása minden tanítási órán folyamatosan, tréning-szerűen. A kommunikáció tanult tényezőinek felismerése játékos formában. Pl.: Jelek a világűrből. Kinek üzen a költő? Stb. A kommunikációs zavarok felismerése filmrészletekben, regényrészletekben. Javaslatok a feloldásukra. A továbbhaladás feltételei A hangsúly, a dallam, a tempó, a szünet adekvát használata egy-egy konkrét, a tanár által meghatározott szóbeli a kommunikációs helyzetben (pl.: élménybeszámoló társnak majd felnőttnek, véleménynyilvánítás olvasmányról) 13

Anyanyelvi kompetencia Szociális kompetencia Hallott szöveg megértése, mások véleményének megértése, ellenvélemény megfogalmazása szóbeli kommunikációs helyzetekben. Különböző nézőpontok megértése, figyelembevétele szóbeli kommunikációs helyzetekben. Magatartási normák megfigyelése. Mások kommunikációs tevékenységének megfigyelése, értékelése. Az önálló ismeretszerzés, a tanulási képesség fejlesztése. Hatékony, önálló tanulás Verbális és nem verbális kommunikáció összefüggéseinek megfigyelése. A tartalom és a cím közötti összefüggés Az ok-okozati összefüggések felismerése, rögzítésük vázlatban. A szövegelemzésben való jártasság elmélyítése. Mindennapi kommunikációs helyzeteink: kapcsolatfelvétel: köszönés, megszólítás, bemutatkozás szándéknyilvánítás: kérdés, tudakozódás, kérés, felszólítás, Véleménynyilvánítás. Beszélgetés Hallott szöveg rövid szóbeli összefoglalása. A testbeszéd fő formáinak: arcjáték, gesztus, testhelyzet, távolságtartás, szemkontaktus, szerepe a kommunikációban. A testbeszéd elemeinek kapcsolata a nyelvi kifejezőeszközökkel. Az emberi beszéd kialakulása, szerepe az emberiség történetében. Az írás kialakulása, fejlődése, szerepe az írásbeli Szituációs játékok (bemutatkozás, bemutatás, tudakozódás stb.) páros és csoportmunkában. A kapcsolatfelvétel és szándéknyilvánítás különféle formáinak megismerése, használata páros munkában a nem nyelvi kifejezőeszközök alkalmazásával. Rövid véleményalkotás közös élményről, pl.: kirándulás, olvasmányélmény, filmélmény. Mások véleményének meghallgatása ugyanarról az élményről. Részvétel kiscsoportos beszélgetésben a tanár vagy a tanulók által meghatározott témában, pl.: Ki hogyan tölti a szabadidejét? Szituációs játékok: üzenet átadása; televízióban, interneten, rádióban, hallott hír elmondása osztálytársaknak. A testbeszéd komplex működésének megfigyelése filmrészleten vagy társon (pl.: felelet közben). A testbeszédről szóló rövid szövegek feldolgozása egyéni páros és/vagy csoportmunkában. A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolása egyéni élmény vagy humoros történet elmondása, közben. A cím és a tartalom közötti összefüggés vizsgálata közös megbeszéléssel. A címadás gyakorlása. Az emberi beszéd kialakulásáról szóló szövegek feldolgozása kooperatív technikával heterogén csoportokban. Saját és társak munkájának értékelése. A kapcsolatelvétel, a megszólítás, a köszönés, a kérdés különféle formáinak ismerete és adekvát alkalmazása. Saját vélemény tömör megfogalmazása, megvédése egy-két érv említésével. 14

Az elemi jegyzetelési technikák elsajátítása: rövidítések alkalmazása. Más kultúrákra jellemző tárgyak, szövegek idegenségének megtapasztalása, reflektálás a különbségre, tolerancia. Szociális kompetencia 3. A BESZÉLT NYELV kommunikációban. Az írás kialakulásáról szóló szöveg feldolgozása kooperatív munkaformában: információkeresés, tételmondatok alapján vázlatírás stb. Bevezetés a jegyzetelés technikájába tanári irányítással, kiemelten a rövidítések alkotására. A jegyzet jellemzőinek összegyűjtése, a vázlat és a jegyzet összehasonlítása csoportmunkában. Rövid, a korosztály számára izgalmas ismeretterjesztő szövegek (az írás kialakulása kapcsán) értelmező hangos felolvasása. A különböző kultúrák eltérő létmódjának, szemléletének, kommunikációjának megtapasztalása az írás kialakulásáról szóló szövegekben olvasottak alapján (inkák, egyiptomiak, sumérok, görögök stb.). Fejlesztési célok.. kompetencia területek Az eltérő elképzelések figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete. Saját álláspont megvédése vagy korrekciója. A feltevések összevetése a megfigyelt tapasztalatokkal és az olvasott információkkal. Tananyag A hangok, a beszédhangok keletkezése, a hangképzési folyamat. Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A tanulók egyénileg hipotéziseket fogalmaznak meg a beszédhangok keletkezéséről. Az egyes feltevésekkel kapcsolatos érvek és cáfolatok ütköztetése tanári irányítással. A továbbhaladás feltételei Ábra jelentésének értelmezése. Csoporton belüli együttműködés. Szociális kompetencia Meglévő tudás mozgósítása új szempont szerint. A hangok keletkezésének megfigyelése egyszerű kísérleteken (pl.: különböző poharak ütögetése, gumi pengetése stb.). Rövid, a hangok keletkezéséről szóló ismeretterjesztő szöveg értelmezése. Ismertető megfogalmazása ábra alapján a beszélőszervek működéséről csoportmunkában. Az alsó tagozatban a beszédhangokról és a 15

Anyanyelvi kompetencia Hang és betű. betűkről szerzett ismeretek aktualizálása helyesírási gyakorlatokhoz kapcsolva (pl.: betűrejtvények, szóegyenletek) A hang és a betű megkülönböztetése. Hang betű írásjegy. A hang, a betű és írásjegy fogalmának pontosítása (pl.: dzsessz = 3 hang, 4 betű, 7 írásjegy) A tanult idegen és a magyar nyelv hangtani sajátosságainak összevetése a magyar nyelv hangtani sajátosságaival. Idegen nyelvi kompetencia Megfigyelési képesség fejlesztése megadott szempontok alapján. Tapasztalatok pontos, más számára érthető megfogalmazása. A köznyelvi kiejtést tükröző írásmód, a helyesírási biztonság továbbfejlesztése. Anyanyelvi kompetencia Ok-okozati összefüggések szabatos megfogalmazása. A hangrend és a szóhangulat közötti összefüggés felfedezése lírai művek olvasása közben. Logikai kapcsolatok felismerésének képessége. Hatékony, önálló tanulás Beszédhangok csoportosítása: magánés mássalhangzók Magánhangzók csoportosítása: - időtartam szerint - a nyelv vízszintes mozgása szerint A hangrend és az illeszkedés. A mássalhangzók csoportosítása jegyeik és időtartamuk szerint. Két tanáros órarészlet idegen nyelvet tanító pedagógus közreműködésével: hangtani érdekességek megfigyeltetése, tapasztalatok közös megfogalmazása. A magán és mássalhangzók képzésének megfigyelése: egyénileg vagy páros munkában. Tapasztalatok egyéni megfogalmazása. Helyesejtési és helyesírási gyakorlatok a magánhangzók időtartamának helyes érzékeltetésére. Az időtartam jelentésmegkülönböztető szerepének (pl.: irat írat, füzet fűzet) igazolása szómagyarázatok készítésével. A magas és mély hangok közötti különbség felfedezése ok-okozati összefüggések felismerésével. Pl.: összefüggés a hangszerek nagysága és hangmagasságuk között, a nyelv vízszintes mozgásának szerepe a szájüreg terjedelmének változásában. Azonos fogalomhoz (tárgyhoz) eszperente, öszpöröntö, aszparanta meghatározások alkotása csoportmunkában. Irodalomórán megismert versek hangrendi vizsgálata, a szóhangulat megállapítása. A hangrend szerepének megfigyelése a toldalékolásban. Az illeszkedés törvényének megfogalmazása anyanyelvi A magán- és mássalhangzók közötti különbségek megfogalmazása képzésük és hangzásuk alapján. A zöngés és zöngétlen 16

Az alsó tagozatban elsajátított ismeretek megerősítése és működőképességének fokozása. Lényegkiemelő és rendszerező képesség fejlesztése. Az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése szótárak, lexikonok használatára való igény kialakításával. Hatékony, önálló tanulás, digitális kompetencia A témának, a címzettnek megfelelő árnyalt kifejezésmód fejlesztése Az önkifejezés aktivizálása a szóbeli szövegalkotás képességének továbbfejlesztésével. Anyanyelvi kompetencia Zöngés és zöngétlen mássalhangzók. A mássalhangzótörvények Az ábécé és a betűrend. Az elválasztás. Cselekményismertetés, beszámoló. tapasztalatok alapján önállóan vagy tanári segítséggel. A mássalhangzók csoportosítása jegyeik és időtartamuk alapján önállóan. Dz és dzs betűk kettőzése. Mássalhangzók zöngésség szerinti csoportosítása hangzásuk megfigyelése alapján. Zöngés zöngétlen mássalhangzó párok rögzítése játékos formában: kép gép, volt folt, sír zsír stb. A hangok egymásra hatásának megfigyelése beszéd közben. Az összeolvadás és a hasonulások rendszerének megismerése, meglétük okának felismerése. A betűrendbe sorolás szabályainak megismerése a helyesírási szabályzat szabálypontjai alapján. Gyakorlati alkalmazása szótárak, lexikonok használata közben. Az egyszerű és az összetett szavak elválasztása közötti különbség megismerése. A szavak elválasztásának gyakorlása, összekapcsolása szómagyarázatokkal (pl.: meg-int, me-gint; gépelem, gé-pelem stb.). mássalhangzók ismerete. Hangtörvények a hangok között, a beszédben létrejövő törvényszerűségek. A betűrendbe sorolás szabályainak ismerete. Az egyszerű és összetett szavak elválasztása. Közösen olvasott elbeszélés cselekményének ismertetése a saját nézőpont érzékeltetésével. Beszámoló egyéni élményről a hallgatóság figyelmének ébrentartásával. A mondottakhoz való viszony tükrözése. 4. AZ ÍROTT NYELV 17