Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Vetőmagtermesztés

Hasonló dokumentumok
Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XL)

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia II.

Vetőmagvak minősítése, értékmérő tulajdonságaik, vetőmagkezelési eljárások

NÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A fémzárolt vetőmag használat

Fajtaelismerés, vetőmag-előállítás és forgalmazás rendszere Magyarországon

A hazai dohánytermesztés biológiai alapjai

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia I.

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata:

1. A szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet módosítása

Növénytermesztési technológiák (SMKNZ2316KN) Gabonák

TEMATIKUS TERV. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva.

48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet. a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya. Értelmező rendelkezések

Ismertesse az istállótrágya összetételét, kezelésének és kijuttatásának szabályait!

ÉDESBURGONYA TERMESZTÉS

Az MVH tapasztalatai a szója termeléshez kötött támogatásról

A vetőmagszektort érintő intézményi és jogszabályváltozások

MAGYAR KÖZLÖNY 48. szám

50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet. Általános rendelkezések

NÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Frissítve: július :10 Netjogtár Hatály: 2017.VIII Magyar joganyagok - 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet - a zöldség szaporítóanyagok e

50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet. a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról. Általános rendelkezések

CSÁVÁZÓ SZEREK. Hatásspektrum és dózis

E szabvány tárgya a takarmányozási célra forgalomba hozott, biológiailag érett száraz, morzsolt kukorica.

50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet. a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról

5. számú melléklet a 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelethez 1. A vetőburgonya forgalomba hozatalára vonatkozó követelmények. A. rész

Cziráki László 2014.

48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya

ŐSZI KALÁSZOS VETŐMAG HELYZET 2018.

Az évjárat hatása a búza mennyiségi és minıségi paramétereire, valamint gyomosodási viszonyaira

Magyar joganyagok - 48/004. (IV. 1.) FVM rendelet - a szántóföldi növényfajok vető. oldal Értelmező rendelkezések 3. A rendelet alkalmazásában: 1. ala

2015/2016 tanév II. félév

Földesi László - Dr. Nagy Sándor Gödöllő,

Zöldségfélék szaporítása

Takarmánynövény termesztés előadás Állattenyésztő mérnök BSc II. Hétfő sz. (Tárgyfelelős: Dr. Kassai Mária Katalin)

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

Precíziós gazdálkodás a gyakorlatban

Árendás Tamás MTA ATK Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár

50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet. a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról. Általános rendelkezések

EGYNYÁRI ÉS ÁTTELELİ SZÁLASTAKARMÁNYOK

107/2003. (IX. 16.) FVM rendelet. a vetőmagvak és szaporítóanyagok minősítésének és vizsgálatának díjtételeiről

A Hungaro durumrozs tulajdonságai és termesztése

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Mezőgazdasági munkás moduljai

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR RAKTÁRI JEGYZÉK

BÕVÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1)

Döntéstámogatási rendszerek a növénytermesztésben

ÁLLATTENYÉSZTÉSI GENETIKA

A nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11.

Az ültetvényanyagok előállítása. Fajtafenntartás, fajtagyűjtemények. dugványt. termő törzsültetvény. dugvány. dugványiskola. dugvány csemete.

DEKALB HÍRLEVÉL /04. szám

ŐSZI KALÁSZOS VETŐMAG HELYZET 2015.

Irásbeli vizsgatevékenység

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán

Növénytermesztéstan II (SMKNZ2023XN)

NÖVÉNYFAJTÁK ÁLLAMI ELISMERÉSE ÉS A FAJTAVÉDELEM

RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

A Gabonakutató 85. éve képekben és címszavakban /Dr. Matuz János összeállítása/

/ / NEMZETI AGRÁRSZAKTANÁCSADÁSI, VIDÉKFEJLESZTÉSIINTÉZET. Irásbeli vizsgatevékenység

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) A növénytermesztés természeti környezete

FÉMZÁROLÁSI SZABÁLYZAT

termesztéstechnológia III.

Kalászos gabona koordináció szeptember 3.

Pillangós növények a zöldítésben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

STATISZTIKAI JELENTÉSEK

REPCE BÚZA ÁRPA. LG őszi vetőmag ajánlat Kevesebb kockázat nagyobb haszon!

Oktatói önéletrajz Ertseyné dr. Peregi Katalin

Oktatói önéletrajz Ertseyné dr. Peregi Katalin

GYÓGYNÖVÉNYTERMESZTÉS

Martonvásári őszi zabfajták

KÖVETELMÉNYRENDSZER NÖVÉNYTERMESZTÉSTANBÓL 2013/2014. tanév 1. félévében

A évi TOP20 kukorica hibridek terméseinek stabilitásvizsgálata

GOP

T A R T A L O M J E G Y Z É K

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén

A MAGYAR NÖVÉNYNEMESÍTÉSI ÉS FAJTA ELŐÁLLÍTÁSI KUTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN. Nagy János, Puskás Árpád, Zsombik László

A Magyarországon alkalmazott talajművelési rendszerek

MAGYAR KÖZLÖNY. 20. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA március 2., szerda. Tartalomjegyzék

A legtöbbet termő középérésű.

Az egyes ágazatok főbb döntési problémái

A VETŐMAG KEZELÉSI LEHETŐSÉGEI AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBAN

A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei

GOP

Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály

A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

Az ESTA Szabvány A Vetőmagcsávázás európai minőségbiztosítása. Vetőmagcsávázásra és a csávázott vetőmagra vonatkozó minőségbiztosítási rendszer

/2 KÓd$zám: T KIADVA: 20 II. II. 23, Vizsgázó neve VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

A KITE Precíziós Gazdálkodás eszközrendszere. Orbán Ernő Marketing menedzser Gépkereskedelmi üzletág KITE Zrt.

Átírás:

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Vetőmagtermesztés Környezetgazdálkodási agrármérnök (BSc) II. gyakorlata 2013. november 6.

Fajta és vetőmag A növénytermesztés négy alappillére a következő: Termőhelyi környezet (ökológiai) Közgazdasági környezet (ökonómiai) Termelési környezet (agrotechnikai) Biológiai alapok (faj és fajta) Vetőmagban meg kell lennie a potenciálnak, amit az agrotechnika többé-kevésbé kihozhat belőle

Történet 1892 Cserháti Sándor: Országos Növénytermelési Kísérleti Állomás, Magyaróvár 1910 Grábner Emil: Országos Növénynemesítő Intézet, Mosonmagyaróvár 1951 Jánossy Andor: Országos Növényfajtakísérleti Intézet és Növényfajta Minősítő Tanács OMMI 2007-től Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal

Jogi háttér 2003. évi LII. Törvény: Vetőmagtörvény, ez az EU szabályozásával összhangban áll Rendeletek: 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet: vetőmagelőállítás, forgalmazás 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet: fajtaelismerés 274/2006. (XII: 23.) Korm. rendelet: MSZH létrehozása Szabványok: MSZ 7145:1999 vetőmag MSZ 6354-2:2001 tisztaság, idegen mag, emt, csíraszám, méret, osztályozottság, térfogattömeg MSZ 6354-3:1992 csírázóképesség MSZ 6354-4:1985 biokémiai életképesség MSZ 6354-5:2002 magegészség MSZ 6354-6:2001 faj- és fajtaazonosság MSZ 6354-7:2001 nedvesség MSZ 6354-9:1992 csíranövények értékelése

Szaporítási fok Csak szántóföldön ellenőrzött és minősített (certifikált) vetőmag kerülhet forgalomba! Fémzárolás: fajtaazonosság, fajtatisztaság és származás meglétét és mértékét igazoló okmány A szántóföldön ellenőrzött és minősített vetőmag szaporítási fokai: Szuperelit (SE) tenyészkerti törzsekből, fehér színű lila átlós csíkkal Elit (E) SE első továbbszaporítása, fehér színű I. szaporítási fokú vetőmag (I. fok), kék színű II. szaporítási fokú vetőmag (II. fok), piros színű III. szaporítási fokú vetőmag (III. fok), piros színű

Szántóföldi szemle Elővetemény-korlátozás betartása Izolációs távolság megléte Szaporító tábla általános kultúrállapota Növényállomány fejlettsége és kiegyenlítettsége Növényállomány faj- és fajtatisztasága Szaporítótábla gyomossága Nehezen tisztítható magvú idegen növények előfordulása Károsítók jelenléte és kártétele Termésbecslés

A vetőmag értékmérő tulajdonságai Technikai tisztaság: fajazonos magvak tömeg%-a Idegenmagtartalom-vizsgálat: idegen magok db-száma Genetikai tisztaság és fajtaazonosság: csak kitenyésztéssel, kevés laboratóriumi vizsgálat Csírázóképesség: optimális körülmények között kicsírázó magok db%-a (első megjelölt nap: csírázási erély) Életképesség: biokémiai módszer, festés Életrevalóság (vigor): cold-teszt, öregítési teszt, hidegben és melegben nézik a csírázást Egészségi állapot: mag felületén vagy a magban levő kórokozók Nedvesség: szárítás során bekövetkező tömegveszteség Osztályozottság: rostákon válogatnak alak szerint

Vetőmag előkészítése Vetőmag a vetőmagnak alkalmas minősítést kapott tételből lesz vetőmagföldolgozó üzemben Vetőmagvizsgálat: érzékszervi, tisztasági, csíráztatási, nedvességtartalomvizsgálat Tisztíthatósági vizsgálat: laborban, próbatisztítás milyen technológia, mennyi vetőmag várható Szárítás alacsony hőmérsékleten! Tisztítás és osztályozás keverékek eltávolítása valamilyen fizikai tulajdonság alapján (méret, alak, sűrűség, aerodinamikai tulajdonságok, felületi minőség, rugalmasság, szín Előtisztítás, alaptisztítás, különleges tisztítás Magkezelési eljárások: Fizikai koptatás, szegmentálás, skarifikálás, nyomásingadozás Kémiai csávázás, inkrusztálás, drazsírozás, stimulálás, gázosítás Biológiai oltás Sugár infravörös, ultraibolya, izotóp

Vetőmag előállítása

Vetőmag előállítása

Vetőmag előállítása

Vetőmag előállítása

Mintavétel eszközei

Mintaosztás

Magvizsgálat gépei

Magvizsgálat gépei

Csíráztatás

Maggyűjtemény

Kalászosok vetőmagtermesztése Mint minden olyannál, ahol nem hibrideket használunk, és az árunövény termése a biológiai értelemben vett termés: a technológia nagy vonalakban azonos, csak mindent gondosabban Izolációs távolság Öntermékenyülő (pl. búza): minimális Idegentermékenyülő (pl. rozs): jelentősebb 15-20 %-kal kevesebb vetőmag Idegenelő utak Opt. termőhely megválasztása Esetleges szárítás max 45 fokon

Kukorica hibrid vetőmag I. Fajta hibrid (fajta x fajta) 5-10 % fölény,öntermékenyítés) II. Fajtavonalas hibrid (fajta x vonal/törzs) 10-15 % Beltenyésztett hibrid (A vonal x B vonal) 15-25 %. A különböző vonalakat általános és speciális kombinálódó-képesség szerint tesztelik.

Kukorica hibrid vetőmag II. SC: Kétvonalas (A x B) single cross TC: Háromvonalas (A x B) x C three-way cross DC: Négyvonalas (A x B)x(D x C) double cross MC: Többszörös x (E x F) multi cross Legjobb az SC volna, de előállítása költséges és életképessége gyengébb Átmenet: módosított hibridek (EU csatlakozáskor betiltották) Szintetikus fajták: magkeverékkel készülnek (USA)

Kukorica hibrid vetőmagtermesztés Módszer SC TC DC 1. év A x B A x B A x B és C x D 2. év AB x C AB x CD Végeredmény Kereskedelmi forgalomba kerülő vetőmag

Kukorica hibrid vetőmagtermesztés technológia megegyezik az árukukoricáéval, de néhány dologra figyelni kell: izolációs távolság vetés: idegen beporzás, anya és apa sorok (4:2, 6:3) összevirágoztatás címerezés betakarítás, szárítás - kíméletesen!

Cukorrépa vetőmagtermesztése I. Áttelelő/ direkt módszer: középkötött mezőségi és erdőtalajon, őszi árpa, őszi búza után. Répatábla közelébe ne kerüljön! Elválasztósáv nem maghozó évben 2 m, magtermő évben 1000 m Vetés: VIII. 10-20. Anya:apa 6 : 2 Kelesztő öntözés Áttelelés: 1-1,5 cm vastag répagyökérrel, október végén, november elején töltögetéssel betakarjuk a növényeket, majd tavasszal a földet a fagyott levelekkel együtt lehúzzuk Szántóföldi szemle: 3 db Betakarítás: géppel, egy menetben. Termés: 1-2 t/ha

II. Dugványneveléses/közvetett módszer: Dugványtermő évben technológiája megegyezik a cukortermő répa termesztésével. Istállótrágyát azonban nem kaphat, rossz fejlődés esetén lombtrágyával egészíthetjük ki a tápanyagellátást Vetés: V. 1-15. Sortáv 45 cm. Mélység: 3-4 cm Maghozó évben a kiültetés ideje: III. 1-15. Sortáv 50 cm. 6 sor anyát, 2 sor apát vetünk Október-novemberben a levélzetet eltávolítjuk (fűkasza), majd a dugványokat földesen kiemeljük. Prizmákban tároljuk, 10 naponta ellenőrizzük. +2 és +4 C o körül biztonságos az áttelelés Magtermő évben 1000 m szigetelő távolsággal kiültetjük a dugványokat, majd a cukortermő répának megfelelő technológiát alkalmazunk Betakarítása egy menetben, géppel történik

Köszönöm a figyelmet!