Cziráki László 2014.

Átírás

1 Cziráki László 2014.

2 A VETÉSFORGÓ Vetésforgó fogalma: a növények térben és időben meghatározott sorrendje Vetésváltás: A vetésváltás olyan tervszerű rendszer, amelyben adott területen az agrotechnikai szempontból hasonló vagy különböző csoportba tartozó növényeket időközönként váltakozva termesztik Feladata: A növények számára legkedvezőbb elő- és utóvetemények biztosítása

3 A vetésforgó fejlődése 1. Terület váltásos gazdálkodás A termőföld kimerülésekor új területet vontak termelésbe 2. Ugaroltatásos gazdálkodás A talajt ugaroltatással pihentették Két- és háromnyomásos gazdálkodás 3. Váltó gazdálkodás Ma is ezt alkalmazzuk Klasszikus: norfolki négyes (cukorrépa, tavaszi árpa, vöröshere, ősziárpa)

4 A vetésváltás természettudományos alapjai Gyomok elszaporodása: Váltás nélküli termesztés esetén bizonyos gyomfajok elszaporodhatnak. A vetésváltás a gyomok irtásának legolcsóbb, és egyik leghatékonyabb eszköze. Talajuntság: Oka: tápanyaghiány, növénykórtani okok, organizmus elmélet, toxinelmélet

5 Növényi sorrend változatok Évek Évenkénti váltás Kétévenkénti váltás 1. év Kukorica Kukorica 2. év Őszi búza Kukorica 3. év Repce Őszi búza 4. év Őszi búza Őszi búza 5. év Kukorica Repce 6.év Őszi búza Őszi búza

6 A jól tervezett vetésforgó tartalma Tervezett növények Az egyes növények területi megoszlása A növények egymás utáni sorrendje A forgás ideje (hány év múlva kerül ugyanarra a helyre)

7 A tervezésnél figyelembe kell venni Gép és eszközpark Egyidejű kapacitás, munkacsúcsok elkerülése Bérmunka igénybevétele Szárítás, tárolási lehetőségek A termények piaci pozíciója Állami támogatások Jogszabályok Szakmai szempontok

8 Jogszabályok HMKÁ (50/2008 fvm rendelet) Önmaguk után ugyanazon a területen nem termeszthető növények: burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, dinnye Egymás után két évig termeszthető: rozs, búza, tritikálé, árpa, zab, cirokfélék; tökre oltott dinnye

9 Jogszabályok HMKÁ (50/2008 fvm rendelet) Egymás után legfeljebb három évig termeszthető: dohány és a kukorica; Egymás után legfeljebb négy évig termeszthető: vetőmag termesztés céljából hibridkukorica; Minden egyéb növény több évig termeszthető önmaga után

10 Vetésforgó összeállítás gyakorlati szempontjai Az utóvetemény megválasztásánál figyelembe kell venni: Lesz e idő a talajelőkészítésre Mennyi és milyen mennyiségű a tarlómaradvány Gyom- és kártevő-, kórokozó fertőzés A talaj tápanyagkészletének kimerülése Esetleges káros vegyszerhatás

11 Az elővetemények csoportosítása Pillangósok jó elővetemények Repce Burgonya, cukorrépa Takarmánykeverékek len

12 Az elővetemények csoportosítása Kalászosok közepes elővetemények Silókukorica szója

13 Az elővetemények csoportosítása rossz elővetemények Kukorica Napraforgó

14 Fogalma: Monokultúra olyan termesztési forma, melyben egy növényt hosszú ideig (4 év) termelünk egy helyen Alkalmas növények: Rozs Kukorica

15 Vetőmag: Vetőmag, vetőanyag A kultúrnövény továbbszaporításra alkalmas mag Ivaros szaporodás eredménye Vetőanyag: Ivartalan szaporodás eredménye Ivartalan szaporító részek (burgonya)

16 Tisztaság Csírázóképesség Csírázási erély Ezermagtömeg Sűrűség Víztartalom Osztályozottság A vetőmag értékmérő tulajdonságai

17 Fogalma: A tisztaság (TSZ) A faj és fajtaazonos mag aránya, melyből megfelelő növény fejlődhet Százalékban fejezzük ki Nem tartozik bele: Szennyeződések Törött magok Idegen magok

18 Fogalma: Csírázóképesség (Cs.sz) Szobahőmérsékleten, nedves alapon kikelt magok aránya (%) 100 db magot csíráztatunk

19 Fogalma: Csírázási erély A csírázás gyorsaságát, egyenletességét jelenti A gyors kelés, egyöntetű állomány termés meghatározó lehet

20 Használati érték A használhatóság mutatója A tisztasági % és csirázási % szorzata Tsz x Cs.sz 100 Tsz=tisztasági % Cs.sz= csírázási % = HÉ (használati érték)

21 A vetőmag értékmérő tulajdonságai Az ezermag-tömeg. Az ezermag-tömeg 1000 magnak grammokban kifeje-zett teljes tömege. Megállapításához a fajtaazonos, tiszta magból válogatás nél-kül kiválasztunk 4x 500 magot. Sűrűség: a lemért magtömeg értékét elosztjuk a mag térfogatának értékével. Az eredményt kg/m 3 -ben vagy g/cm 3 -ben fejezzük ki. Hektolitertömeg. A hektolitertömeg (hektolitersúly) 100 liter termény kg-ban ki-fejezett tömege.

22 Ezermagtömeg MSZ szerinti tisztaság Vetőmag szükséglet Növényfaj (g*) MSZ szerinti csírázóképe sség (%) (%, min) (csíra/ha*) Borsó ,0-1,3 millió Bükköny ,5-3,0 millió Csemege kukorica ezer Csupasz árpa ,4 4,0-5,5 millió Csupasz zab ,6 3,5-5,0 millió Cukorcirok ezer Kukorica ezer Lucerna 2-2, ,0-9,0 millió Mohar 2, ,5 millió Mustár 06.ápr ,8-2,0 millió Napraforgó ezer Őszi árpa ,5-5,5 millió Őszi búza ,0-6,5 millió Repc ,5-1,0 millió Pattogatni való kukorica ezer Pohánka ,5-3,5 millió Rozs ,0-5,0 millió Szemescirok ezer Szója ezer Szudánifű ,0-2,0 millió Tavaszi árpa ,0-5,5 millió Triticale ,7 4,0-5,0 millió Zab ,5-5,0 millió

23 A vetőmag értékmérő tulajdonságai Faj- és fajtaazonosság: a fajt és azon belül a fajtát, illetve azok keveredettségi arányát határozzuk meg. Minimum 4x 100 magot használunk. Az eredményt %-ban fejezzük ki. A nedvességtartalom: Szárítószekrényben történő szárítás után határozzák meg a mag nedvességtartalmát és százalékban fejezik ki. Általában 14 %-os nedv. tartalommal tárolhatók.

24 A vetőmag értékmérő tulajdonságai Osztályozottság: a vetőmag különböző méretei (szélesség, vastagság, hosszúság) azonosságának mértékére utal. Rostasorral végezzük a vizsgálatot. Az osztályozottság mértékét tömegszázalékban adjuk meg. A kilogrammonkénti csíraszám: megmutatja, hogy a vetőmag 1 kg-jában mennyi csíra van

25 A vetőmagszükséglet kiszámítása I.

26 A vetőmagszükséglet kiszámítása II.

27 A vetőmag előkészítése vetésre I. Szárítással a vetőmag tárolhatóságát biztosítjuk. Természetes : pl.: napon átforgatás mellett Mesterséges szárításra : a mag hőmérsék-lete nem emelkedhet 40 C fölé, mert a csíra károsodhat. Tisztítás: Eltávolítjuk a vetőmagból az idegen anyagokat. Az eltérő tulajdonságokat használjuk fel az elkülönítésre. Pl.: sűrűség, nagyság, alak, rugalmasság, szín, a felület érdessége. Szelelés Rostálással mágneses magtisztítók (arankamag szétválasztása a lucernamagtól).

28

29

30 A vetőmag előkészítése vetésre II. Csávázással a kártevőktől és kórokozóktól védjük a magot. A csávázás lehet: por-, nedves, permetezéses vagy kombinált.

31 A vetőmag előkészítése vetésre II. A magbevonásnak (drazsírozásnak) lehet növényvédelmi célja vagy táp-anyagfelviteli célja. Az eljárással megnöveljük és azonos méretűvé tesszük a magot, ezáltal egyenletesebbé tesszük a vetőmagelosztást.

32 A vetőmag előkészítése vetésre II. Oltás: a növénnyel szimbiózisban (együttélésben) élő baktériumkultúráját visszük fel a vetőmag felületére Pl.: pillangósok.

33 A vetés ideje, módja, végrehajtása A vetés időpontját a növény igénye határozza meg. A mélység függ a mag nagyságától és a talaj kötöttségétől. Általában a vetőmag átmérőjének tízszerese mélységre vetünk. A vetésmélységgel függ össze a magtakarás. A mélyebbre vetett magokat általá-ban könnyű fogassal takarjuk, többnyire egy menetben a vetéssel. Az apró mag-vak vetését sima hengerrel zárjuk le.

34 A vetés módjai A szórvavetés: a legrégebben alkalmazott vetési mód. Pl.: gyep Sorbavetés: Sortávolság x tőtávolság= tenyészterület 1. A sűrűsorú vetés: sortáv 7-9 cm-re vetjük (pl. len, gyep). 2. Gabona-sortávolságra (12 cm) vetjük a kalászosokat, repcét, lucernát, Művelőutas vetés 3. A keresztsoros vetés is a sűrűsoros vetés egyik változata. A vetés lényege, hogy a vetőmag felét sorirányba, másik felét arra merőlegesen vetjük. Pl.: rostlen 4. szemenkénti vetés a nagyobb tenyészterület-igényű növények vetés-módja.

35 A vetés módjai II. 5. Az ikersoros vetés lényege, hogy széles és keskeny sorok váltják egymást. (pázsitfüvek) 6. A sávos vetés : erózió elleni védekezésében jelentős. Kapás- és sűrűsorú vetést igénylő növényt vetünk el vál-takozva a különböző sávokba a lejtőre merőlegesen. (pl. kukorica - szója). 7. A váltakozó sorú vetést évelő pillangósok és pázsitfüvek takarónövényes telepítésekor alkalmazzuk 8. A direkt vetést a talajművelés nélküli termesztéskor alkalmazzuk. A vetőcsoroszlyák előtt haladó rotavátor által 2-3 cm szélességben meglazított talajba vetünk

36

37

38 Egyéb vetési módok Fészkes: (kukorica, tök). A fészket kapával készítjük. A fészek aljára trágyát teszünk, amit talajjal ta-karunk, és erre szórjuk a 2-3 magot. A négyzetes vetés a fészkes vetés gépi változata. A keverékvetésre a tavaszi és őszi takarmánykeverékek vetése. Rávetéskor a már kikelt növényállományra vetünk (pl. búzára vagy őszi árpára vörösherét, rozsra somkórót).

39 A vetés agrotechnikai követelményei A jól előkészített magágy: növényi maradványoktól mentes, egyenletes mélységű, a vetés mélységéig aprómorzsás és laza, a vetésmélység alatt kissé tömődött, egyenletes felületű. A vetőgépek pontos beállítása: magmennyiségre, vetésmélységre, sortávolságra, csatlakozósorra. Gondos vetés: a sorok egyenesen tartása, a mag utántöltése forgó vetésnél célszerű a vetést azzal kezdeni.

40

41 A vetés végrehajtása Vetőmag szállítás, vetőmag töltés Vetőgép beállítása Vetőgépek üzemeltetése

42 Vetőmag szállítása, vetőgép Szállítás: Ömlesztett Kis zsákos: kg Big-Bag: kg Feltöltés: Kézi Gépi: Zsákrakodó Vetőgépfeltölő csiga feltöltése

43 Vetőgép beállítása 1. Vetőmag mennyiség beállítása 2. Vetőmag mennyiség ellenőrzése 3. Mélység beállítása 4. Nyomjelző beállítása

44 Vetőmag mennyiség beállítása mechanikus gabona vetőgépek norton szekrény vetőhenger formája, sebessége fenéktalp távolsága

45

46 Vetőmag mennyiség beállítása pneumatikus gabona vetőgépek Adagolóhenger sebessége, mérete A bordák mélysége

47 Vetőmag mennyiség beállítása szemenként vető gépek Vetőtárcsa fordulata Lyukak száma a tárcsán Mag lesodró és vákuum beállítása

48 A vetés mélységének beállítása A vetés mélysége függ: Növény faj Talaj állapot Talaj nedvesség Vetés ideje Mélység beállítása: A vetőegység súlya, rugó terhelése Mélységhatároló kerék

49 A vetőgép üzemeltetése Célszerű a forgóval kezdeni Forgó szélessége a kombájnhoz igazodjon Csoroszlyák, magmennyiség folyamatos ellenőrzése Lehetőleg vetésellenőrző monitort használjunk

50 A nyomjelző beállítása A nyomjelző beállítása kétféle módon történhet: a szélső csoroszlyához: N j1 = t ( n + 1) 2 A [cm], a traktor, illetve a gépcsoport középvonalához képest: N j2 = t n A 2 [cm], t - a sortávolság [ cm]; n - a sorok száma [db]; A - a traktor mellső kerekeinek nyomtávolsága [cm]. HEFOP

51 Egyéb szaporítási eljárások Palánta nevelés és ültetés Vetőgumó ültetés ( burgonya) Hagymáról szaporítás (vöröshagyma, fokhagyma) Dugványozás (szőlő, dísznövények) Tőosztás (málna, ribizli, eper) Bujtás (szőlő, füge) Oltás, szemzés

52 JÓ TANULÁST!