ARANY JÁNOS, EÖTVÖS JÓZSEF LEVELEI HIRSCHLER IGNÁCHOZ ifj. B O N N Y A I SÁNDOR Hirschler Ignácot (1823 1891) az egyik legnagyobb magyar szemészt 1869. április 14-én a Magyar Tudományos Akadémia 29. nagygyűlésén 23 szavazattal 8 ellenében a természettudományi osztály levelező tagjává választották. Hirschlert az előző napon ajánlották a tagságra, elsősorban szemészeti irodalmi munkásságának elismeréséül [1, 2]. A Zsidó Vallási és Történeti Gyűjteményben (Bp. VIL, Dohány u. 2.) megtaláltuk Hirschler Ignác levelezési hagyatékát, amelyet veje, Pollák Rezső ügyvéd 1921-ben adott át a Múzeumnak [3], Több rendkívül érdekes orvostörténeti dokumentumot találtunk benne, pl. a Semmelweis-irodalomból ismert Klein professzornak és Breit asszisztensnek igazolását Hirschler számára. Irodalomtörténeti szempontból figyelmet érdemel az a két hivatalos levél, amelyet a hagyatékban Eötvös József és Arany János aláírással találtunk. Mindkét levelet Arany János fogalmazta, miként a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában levő levélfogalmazványok tanúsítják [4, 5], Eötvös József levele így szól : Tekintetes Űr! A Magyar Tudományos Akadémia folyó évi april 14-én tartott nagygyűlésében, Tekintetes Urat az orvosi tudományok terén szerzett érdemei tekintetbe vételével, a Természettudományi osztályba Levelező taggá választotta. Midőn erről tudósítani szerencsém van, egyszersmind őszinte örömömet fejezem ki e választáson és azon reményemet, hogy a székfoglaló előadásnak alapszabályaink 32. -a értelmében leendő megtartása után akadémiai oklevelét minél előbb megküldhetem. Maradván tisztelettel Tekintetes Úrnak Pesten 1869. april 26-án alázatos szolgája B. Eötvös József elnök A Magyar Tudományos Akadémia Alapszabályainak 20. -a szerint: Minden újonnan megválasztott rendes és levelező tag, osztályába tartozó dolgozattal, egy év alatt, széket foglal, s ez megtörténvén, az elnök és főtitkár által aláírt oklevéllel tiszteltetik meg, mely őt akadémiai jogai gyakorlatába helyezi." [6]
Hirschler megválasztása után nemsokára levelet intézett az Akadémiához, amelyben taggá választását megköszönte, s ígérte, hogy egy éven belül megtartja székfoglalóját [7]. A nagy magyar szemész 1870. február 7-én a természettudományi osztály ülésén székfoglaló értekezéséül felolvasta Tapasztalatait a szeszes italokkal, valamint a dohánnyal való visszaélésekről, mint a láttompulat okairól" miként a jegyzőkönyv írta [8]. A tanulmány megjelent az Akadémia Értekezések a természettudományok köréből c. kiadványában, ill. Hirschfeld fordításában az Archiv für Ophtalmologie XVII. kötetében [9], Azon az akadémiai ülésen, melyen Hirschler székfoglalóját tartotta, részt vett többek között Batizfalvy Samu, Toldy Ferenc, Gyulai Pál, Barabás Miklós, viszont feltűnő, hogy szintén akadémikus orvosbarátai, pl. Kovács-Sebestyén Endre, Markusovszky Lajos, Lenhossék József nem vettek részt az ülésen [10]. 1870. február 16-án Arany János, mint az Akadémia főtitkára levelet intézett Hirschlerhez, amelyben elküldte akadémiai oklevelét [11]. Az oklevél sem a most megtalált hagyatékban, sem Semmelweis Orvostörténeti Múzeum anyagában nincsen. Arany János levele így szól: Tekintetes Űr! Midőn akadémiai oklevelét, az Alapszabályok 20 -a értelmében, ezennel megküldeni szerencsém van, Állandó tisztelettel maradok Pesten 1870. Febr. 16. Tekintetes Úrnak alázatos szolgája Arany János főtitkár" Hirschler korának egyik legképzettebb orvosa volt. 1851-ben vallása miatt nem nevezték ki magántanárnak, az egész tanári karból csak Balassa állt ki mellette [12]. Nagy műveltsége, megnyerő modora jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy társadalmi téren szerepet játsszék. O volt a vezére a magyar izraeliták pártjának, és egyik alapítója a magyar izraelita egyletnek. 1878-ban harmadosztályú vaskorona rendet kapott, míg a főrendiház újjászervezésekor (1885) annak tagjává nevezték ki. Az egyik korabeli megemlékezés szerint : Báró Eötvös József, Trefort és más kitűnőségek barátságukra méltatták s fontos kérdésekben súlyt engedtek szavának" [13,14]. Hirschler Ignác Arany Jánossal is kapcsoltba került, ugyanis egy ideig ő kezelte a nagy költő szembetegségét. Már 1860-ban, Tompához írt egyik levelében Arany panaszkodott szemére, de úgy látszik, hogy ez a baj múló természetű volt. 1877-ben azonban szeme állapotában gyors hanyatlás következett be, amely leveleiben és verseiben is tükröződik, miként Grosz Emil kimutatta [15]. Pollák Rezsőközlése szerint Hirschler 1877. szeptember és október hónapban gyógyította Arany Jánost, míg a legutóbbi kutatások során kiderült, hogy már 1877. május
9-én véget ért a gyógyítás. Arany János ugyanis 1877. szeptember ü-án levelet intézett Hirschlerhez, amelyben leírja, hogy a szemész már május 9-e óta nem volt nála, megköszönte a gyógyítást, és a tiszteletdíjat mellékelte. Hirschler naplójából kitűnik, hogy a nagy magyar személy két ízben küldött Aranynak újévi ödvözlőlapot (1876, 1878), míg Arany János egy ízben küldött számára újévi kártyát [16], Hirschler Ignác tevékenyen kivette részét az akadémiai munkába'n. O ajánlotta akadémiai tagságra a világhírű Rokitanskys és a magyar gyermekgyógyászat megalapítóját, Bókayt [17, 18]. JEGYZETEK [1] MTA Kézirattár. Nagygyűlési és elegyes ülési jegyzőkönyvek 1865 1870. Jelentések a Magyar Tudom. Akadémia MDCCCLXIX. April XIII-ki... nagygyűlésén eldöntött jutalmazásokról s történt új választásokról. Pest 1869. Vasárnapi Üjság 1869. ápr. 18. 16. [2] Vasárnapi Üjság 1891. 46. Halálozások c. rovat. [3] Zsidó Vallási és Történeti Gyűjtemény. Hirschler Ignác Levelei. 1921. évi gyarapodás. Leltári szám: 1289. [4] MTA Kézirattár, Régi Akadémiai Levéltár (továbbiakban: RAL) 1400/291. 1869. [5] MTA Kézirattár, RAL 1500/76.1870. [6] Magyar Tudom. Akadémiai Almanach... MDCCCLXX-re. Pest. 1870. A Magyar Tudományos Akadémia Alapszabályai c. fejezet. [7] MTA Kézirattár RAL 338/a. 1869. elveszett. [8] MTA Kézirattár. Kisgyűlések jegyzőkönyve 1870. évről. [9] Magyar Tudom. Akadémia Almanach MDCCCLXXII-re. Pest, 1872. [10] Lásd 8. sz. jegyzet. [11] Lásd 5. sz. jegyzet. [12] Vasárnapi Üjság 1875. 40. sz. [13] Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái. IV. köt. Bp. 1896. [14] Vasárnapi Üjság 1891. 47. sz. Hirschler Ignác (nekrológ). [15] Grosz Emil: Arany János szembaja. = Budapesti Szemle. 1900. 282. 436 442. [16] Scheiber Sándor : Arany János levele Hirschler Ignác szemészhez. = Irodalomtörténeti Közlemények 1962. 2. [17] MTA Kézirattár RAL 241/1874. [18] MTA Kézirattár RAL 293/1876. Zusammenfassung Ignác Hirschler (1823 1891), ein hervorragender Ophtalmolog der ungarischen Medizingeschichte wurde am 14. April 1869 mit 23 Stimmen gegen 8 zum korrespondierenden Mitglied der naturwissenschaftlichen Abteilung der Ungarischen Wissenschaftlichen Akademie gewählt. Im seinen Korrespondenznachlass, den seit 1921 die Jüdische Religiöse und Historische Sammlung in Budapest aufbewahrt, finden sich mehrere interessante medizingeschichtliche Dokumente, so z. B. eine Attestation 15 Orvostörténeti Köz!. 225
des von der Lebensgeschichte Semmelweissens gut bekannten Prof. Klein, bzw. Assistenten Breit für Hirschler. Aus literaturgeschichtlicher Sicht sind von Bedeutung jene zwei amtliche Briefe, die die Unterschrift des berühmten ungarischen Epikers, János Arany (1817 1882) und des Schriftstellers und Staatsmannes, Baron József Eötvös (1813 1871) tragen. Die Konzepten beider sind im Archiv der Ungarischen Akademie der Wissenschaften, deren Generalsekretär ja J. Arany war. Sie beinhalten einerseits die Mitteilung über Hirschlers Mitgliedschaft und die an ihn gerichtete Einladung für eine Antrittsvorlesung, anderseits die Begleitzeilen zur Übersendung einer Urkunde über seine Mitgliedschaft.