Egyed István élete és munkái

Átírás

1 2016. évi 12. szám Koi Gyula Egyed István élete és munkái Nemzeti Közszolgálati Egyetem National University of Public Service Budapest ISSN

2 Koi Gyula 1 Egyed István élete és munkái I. Életpályája Egyed István július 11-én született, és július 14-én hunyt el. 2 Egyetemi tanár, közigazgatás jogi és alkotmányjogi munkássága tette nevét jelentőssé. Születésének 130. és halálának 50. közelgő évfordulója alkalmából a Nemzeti Közszolgálati Egyetem meghirdeti az Egyed István Emlékévet. Édesapja id. Egyed István kerületi rendőrkapitány, édesanyja Búzay Erna. Testvére Lókay Ferencné Egyed Erna 3 /művésznevén: L. Egyed Erna/ (1884-?) 4 grafikusművész. 5 Az ifjú István, a későbbi professzor egyetemi képzését a Budapesti Tudományegyetemen nyerte el, ban jogtudományi doktorátust, majd egy esztendő múltán államtudományi doktori oklevelet is szerzett. 7 Államtudományi doktorátusát subauspiciisregis, 8 azaz királyi kitüntetéssel szerezte. A kor szokásai szerint külföldi tanulmányutat (peregrinatioacademica) is tett 1911 és 1912 között, 9 a hosszasabb tudásbővítő kutatóút német nyelvterületre irányult Ph.D, egyetemi adjunktus, NKE ÁKK Általános Közigazgatási Jogi Intézet. 2 A kevés számú modern életrajzi feldolgozás közül a születési idő és a halálozás időpontjának kérdését tisztázza: PATYI András: Heti gondolat: Egyed István, NKE, Budapest, 2015, 1. Forrás: ( ) 3 Az édesapa adataira, édesanyja és nőtestvére nevére: KOZÁK Péter: Névpont-Egyed István, 2013, 1. Forrás: ( ) 4 A korábbi források tévesen említenek 1889-es születési évet. Az 1945-ös választói névjegyzék adata szerint Egyed Erna ugyanis augusztus 31-én született, és ekkoriban tanárnőként működött ben tehát még életben volt. A korabeli választói névjegyzék adatait ld. itt: 5 Lókay Ferencné Egyed Erna (L. Egyed Erna) egy műcsarnokbeli csoportos kiállítására ld. az alábbi katalógust: Őszi kiállítás. Budapest, Műcsarnok okt.- nov. Az évi őszi kiállítás tárgymutatója a Képzőművészek Új Társasága, a Paál László Társaság, a Szövetség Művésztársaság, valamint néhai Kémendi Jenő, L. Egyed Erna,ésMakoldy József csoportos illetve emlékkiállításával. Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Budapesti Hírlap Nyomda, Budapest, 1926, szerk.kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon I. A-K., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967, PATYI: Heti gondolat i.m..,1. 8 Ki kicsoda? Kortársak lexikona, Béta Irodalmi Rt. Viktória Nyomda, Budapest, 1937, LÖVÉTEI István: Egyed István ( )= szerk. LŐRINCZ Lajos LÖVÉTEIIstván SZAMELKatalin: A magyar közigazgatás-tudomány klasszikusai , Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1988, E tényt kimutatja: PATYI: Heti gondolat i.m.., 1. Egy két évtizeddel korábbi, azonos célországba történt jogtudósi peregrináláshoz lásd Somló Bódog (Felix von Somlo) esetében: Schweitzer Gábor Halász Iván: PeregrinációGermániában. Somló Bódog a lipcsei és a hallei egyetemen ( ). Jogtudományi Közlöny 55 (2010)/ valamint Schweitzer Gábor Halász Iván: PeregrinationinGermany. Bódog Somló attheuniversities of Leipizig and Heidelberg ( ). ActaJuridica Hungarica 51 (2010)/ A közigazgatási jogtudósok peregrinációira: KOIGyula: A közigazgatás-tudományi nézetek fejlődése. Külföldi hatások a magyar közigazgatási jog és közigazgatástan művelésében a kameralisztika időszakától a Magyary- 2

3 A jogi doktorátus után következő évben igazságügyi szolgálatba lépett: 11 bírósági joggyakornok ( ), később törvényszéki jegyző ( ), majd kúriai tanácsjegyző ( ) volt Budapesten (ez utóbbi két pozíció nagy elismerést jelentett már kora ifjúságában), ezt követően bírói vizsgát tett, és kinevezték albírónak. Bírói pályája egyenes ívet mutat a továbbiakban is, először a törvényszéken bíráskodik ( ), majd ítélőtáblai bíró volt ( ). 12 Mindemellett 33 évesen, a vészterhes 1919-es esztendőtől kezdve 8 esztendőn át, az 1927-ig az Igazságügyi Minisztérium Törvényelőkészítési Osztályán számos jelentős közjogi törvényjavaslat előadója. Neki köszönhető, és egyben szakelőadói pályája csúcspontjait jelenti az alkotmányosság helyreállításáról szóló törvény (1920); 13 a választási bíráskodás reformjáról szóló törvény (1925); 14 valamint a felsőházi reformról szóló törvény (1926) 15 is. Részt vett a trianoni békediktátumot (1920. június 4.) létrehozó tárgyalások előkészítésében. 16 Tudományos pályáját illetően szükséges megjegyezni, hogy már hallgató korában több pályadíjat is elnyert. E körben írt a vármegyei önkormányzat bírói védelméről szóló évi LX. törvénycikkről. 17 A virilizmusról szóló 1906-os értekezésével, mely A delegáció 18 pénzügyi hatásköre címet viselte, három éven át ösztöndíjat biztosított számára ben a Budapesti Tudományegyetemen önkormányzati igazgatási tárgykörből szerzett egyetemi magántanári képesítést. Ugyanitt 1922 és 1927 között az ipari közigazgatási jog megbízott előadója (e tárgykörben két különböző kiadásban gyakorlatilag két, egymástól jelentősen különböző monográfiát tett közzé 1925-ben és 1948-ban) és 1928 között nyilvános rendkívüli tanár a Budapesti Tudományegyetemen; majd 1928 és 1935 között nyilvános rendes tanár ugyanezen universitas falai között és 1948 között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaság-tudományi Karán a közigazgatási jog nyilvános rendes tanára. A Közgazdaság-tudományi Kar dékáni tisztét két alkalommal is viselhette: először 1938 és 1939, majd 1947 és 1948 között is. 20 iskola koráig, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2014, 28., 37., 39., 56., , , 349. és az egyes releváns életrajzi adatoknál. 11 KENYERES: Magyar életrajzi i.m., 414., hasonlóan: LÖVÉTEI: Egyed István i.m., A bírói életút egyes állomásainak (és évszámainak) tisztázásához: PATYI: Heti gondolat i.m.., 1.;KOZÁK: Névpont i.m., évi I. törvénycikk Az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről évi XXVI. törvénycikk Az országgyűlési képviselők választásáról évi XXII. törvénycikk Az Országgyűlés felsőházáról. 16 Az Igazságügyi Minisztérium Törvényelőkészítési Osztályán töltött kodifikációs tevékenység említése: KENYERES: Magyar életrajzi i.m., 414., valamint: LÖVÉTEI: Egyed István i.m., 187. Részletesebb elemzés: PATYI: Heti gondolat i.m.., évi LX. törvénycikk A magyar királyi Közigazgatási Bíróság hatáskörének kiterjesztéséről. 18 Delegáció, azaz Közösügyi Bizottság a dualizmusban. 19 A hallgatói dolgozatokkal kapcsolatos adatok PATYI: Heti gondolat i.m.., 1., valamint KOZÁK: Névpont i.m., 1.,illetve összeáll. SOLTÉSZ István: Bibliográfia az alkotmányról, az államról, az Országgyűlésről, a központi állami szervekről és a választási rendszerekről , Országgyűlési Könyvtár, Budapest, 2015, 349. alapján voltak tisztázhatóak. 20 Tudományos decorumairacsak jelzésszerűen utal: KENYERES: Magyar életrajzi i.m., 414., valamint: LÖVÉTEI: Egyed István i.m., 187. Részletes adatok: PATYI: Heti gondolat i.m.., 1., valamint KOZÁK: Névpont i.m., 1. 3

4 Számos tudományos társaság és egyesület vezetője volt. Tisztséget viselt az Országos Gyakorlati Közigazgatási Vizsgabizottságban és a Statisztikai Vizsgabizottságban. 21 A Szent István Akadémia rendes tagja volt (1937), majd annak elnökévé választották ( ), ez utóbbi időponttól a Szent István Társulat elnöke is volt. Emellett a Magyar Jogászegylet titkára is közel negyedszázadon át ( ). 22 A neves római katolikus szervezet, az Actio Catholica Országos Elnökségének tagja. A Magyar Családvédelmi Szövetség Családjogi Szakosztályának elnöke. A hágai InstitutIntermédiaireInternationale is levelező tagjává választotta. 23 Gazdag irathagyatéka az MTA Kézirattárában, 24 Egyetemen található. valamint a Budapesti Corvinus II. Tudományos munkássága,bibliográfiái 25 II.1. Monográfiák 1. Iparjog, Franklin, Budapest, 1925, Közjogi alapismeretek, Egyetemi Nyomda - Fejér Vármegye Közönsége, Budapest, 1927, XIII., (1), 239., (1), 13 t. 3. A mai közjogi berendezéseink, Franklin, Budapest, 1923, Mai közjogi berendezések. (Előszó: Térfy Gyula), Franklin, Budapest, 1926, 91. Második kiadás. 5. Vármegyei önkormányzat, Eggenberger, Budapest, 1929, A közigazgatási tisztviselők képzése és képesítése, Pápai Nyomda, Budapest, 1936, Budapest önkormányzata, Székesfővárosi Házinyomda, Budapest, 1936, 111. (1 t.). 8. Közjogi alapismeretek, Grill, Budapest, 1937, VI., (2), 183., (1), 1 t. 9. Országgyűlési összeférhetetlenség, Magyar Jogászegylet, Budapest, 1937, A mi alkotmányunk, Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1943, 373., (3). 11. A magyar közigazgatási jog alaptanai, Szent István Társulat, Budapest, 1947, 198., (1). 12. Iparjog, Egyetemi Nyomda, Budapest, 1948, 282. Második, teljesen átdolgozott kiadás. 21 KENYERES: Magyar életrajzi i.m., Említése: KENYERES: Magyar életrajzi i.m., 414., PATYI: Heti gondolat i.m.., 1. A részletes adatokra: KOZÁK: Névpont i.m., KOZÁK: Névpont i.m., PATYI: Heti gondolat i.m.., A bibliográfia az alábbi anyagok felhasználásával készült. KÉGLI Ferenc KERTÉSZ Gyula KOMJÁTHY Miklósné: Magyar könyvészet betűrendes mutatóval, pótlásokkal, javításokkal. Arcanum, Budapest, 2005., illetve összeáll. SOLTÉSZ István: Bibliográfia az alkotmányról, az államról, az Országgyűlésről, a központi állami szervekről és a választási rendszerekről , Országgyűlési Könyvtár, Budapest, 2015, 1363., a MOKKA ODR, a MATARKA elektronikus katalógusok, az antikvarium.hu oldal adatai, valamint KOZÁK: Névpont i.m., továbbá az OSZK, valamint az MTA TK Egyesített Társadalomtudományi Szakkönyvtárában folytatott kutatás, illetőleg Egyed István önhivatkozásai alapján készült. 4

5 II.2. Szerkesztett kiadványok 1. szerk.egyed István HORVÁTH Béla LADIK Gusztáv TÉRFYGyula: A magyar törvények és jogszabályok egyéb mutatója. Az évi kiadás első - ötödik pótfüzete, Pátria, Budapest, , II.3. Kisebb önálló kiadványok, különlenyomatok 2. A delegáció pénzügyi hatásköre. Egyetemi pályadíjjal kitüntetett dolgozat, Joghallgatók Tudományos Egyesülete Almanachja 1906/7. 3. Karhatalom az önkormányzatban, [Székesfővárosi Házinyomda], [Budapest], 1912, 5., (1). 4. Államfelügyelet az önkormányzat felett, Franklin, Budapest, 1913, 15. (Klny. a Jogállam XII. évf. 4. füzetéből). 5. A törvényhatóság önkormányzati hatásköre, Stephaneum, Budapest, 1913, Önkormányzati közigazgatás a német államokban, Franklin, Budapest, 1916, 71., (1). 7. Die heutigenstaatsrechtlicheneinrichtungenungarns, (Klny. az UngarischenJahrbücherből). VereinigteWissentscaftlicheVerleger, Berlin, 1923, A mentelmi jog határai, K.n., Budapest, 1924, A közigazgatási képzés reformja, Székesfővárosi Házinyomda, Budapest, 1927, 17. (3). 10. La constituzionedell Ungheriadopola guerre mondiale, [Németből fordította Giovanni Tommasini]. InstitutoEditriceScientifico, Milano, 1929, Alkotmány és közigazgatás. Igazságszolgáltatás, [Különlenyomat a Magyarország Vereckétől napjainkig II. Állam- és gazdasági élet. Franklin, Budapest, 1929, ből]. Franklin, Budapest, 1930, A kisebbségi kérdés. A kisebbség fogalma, kisebbségi jogrendszerek, kisebbségi eljárás, Gergely, Budapest, 1930, DasungarischeKomitat, Gruyter, Berlin-Leipzig, 1930, 11., (1). 14. Il comitato ungherese, Annuario di DirittoComparato e Instituto di StudiLegislativi, Roma, 1930, 13., (3). (Klny.) 15. Az országgyűlés két háza ellentéteinek kiegyenlítése, Franklin, Budapest, 1933, 14. (2). 16. La constitutionhongroiseaprèsla guerre mondiale, La NouvelleRevue de Hongrie, Budapest, 1933, 11. (1). 17. A közigazgatási képzés különös tekintettel a mérnökök közigazgatási alkalmazására, Székesfővárosi Házinyomda, Budapest, 1934, Magyar programm, Stephaneum, Budapest, 1934, Az új államrendszerek és a magyar alkotmány, Kecskeméti Nyomda, Budapest, 1935, 22., (2). 20. Új irány a modern alkotmányokban, Magyar Közigazgatás, Budapest, 1935, 62., (2). 21. A szabályrendeletek záradéka, Székesfővárosi Házinyomda, Budapest, 1936, 15., (1). 5

6 22. Budapest környékének közigazgatási rendezése, Stádium, Budapest, 1936, 18., (2). 23. Az iparjog újabb fejlődése , Állami Nyomda, Budapest, 1937, 14., (2). 24. L équilibre du pouvoirlégislatif et de pouvoirexécutif en Hongrie, LaNouvelleRevue de Hongrie, Budapest, Das Staatsangehörigkeitsrecht des KönigreichsUngarn, (Klny.) H.n., [Budapest], [1937], Hűség az alkotmányhoz, Athenaeum, Budapest, 1938, 13. (4). 27. Szent István államalkotása, Attila Nyomda, Budapest, 1938, 18., (2). 28. Községi szabályrendeletek, Állami Nyomda, Budapest, 1938, A vidéki városi törvényhatóságok jogállása, Állami Nyomda, Budapest, 1938, Az ezeréves magyar alkotmány, (Klny.). Pesti Hírlap, Budapest, 1939, Politikai nemzet, népi nemzet, Egyetemi Nyomda, Budapest, 1939, 25., (3). 32. Az új honvédelmi törvény, Attila Nyomda, Budapest, 1940, 23., (3). 33. A nemzetiségek számbavétele, [Hornyánszky Nyomda], [Budapest], [1940], Apponyi [Albert], mint közjogász, Stephaneum, Budapest, 1941, 54. Szent István Akadémia Történeti- Jogi- és Társadalomtudományi Osztálya kiadványai. 35. Magyar jellem és magyar alkotmány, Egyetemi Nyomda, Budapest, 1941, A parlamentarizmus sorsa, Egyetemi Nyomda, Budapest, 1942, 29., (3). 37. Idegenforgalmi iparok, Idegenforgalmi Újságírók Egyesülete, Budapest, 1942, Az ipari közigazgatási jog vázlata, (A Mérnöki Továbbképző Intézet évi tanfolyamainak anyaga). Egyetemi Nyomda, Budapest, 1943, A sajtószabadság fogalma, Magyar Sajtótudományi Társaság, Budapest, 1943, La politiquehongroise des nationalités, Société de la NouvelleRevue de Hongrie, Budapest, 1943, 26., (2). 41. A magyar állameszme európai értelme, Idegenforgalmi Propaganda Munkaközösség, Budapest, 1944, Nemzetiségi törvényünk háromnegyed évszázados fordulóján, Fővárosi Nyomda, Budapest, 1944, Ipari közigazgatás és közigazgatási jog. A XI. Közigazgatási Továbbképző Tanfolyamon előadta (Klny. a Magyar Közigazgatás évi 15., 17., 18. számaiból), Pallas, (Budapest), 1944, Az iparjogosítványok kiadásának háborús rendje, K.n., h.n., [1944], A magyar közigazgatás demokratikus reformja, Székesfővárosi Házinyomda, Budapest, [1945], Az új fővárosi törvény előkészítése, (Klny.). Székesfővárosi Házinyomda, Budapest, [1946], A jog szerepe a társadalomban, [Mihalovics Zsigmond], h.n., [1947], 11., (1). 48. Demokrácia és közigazgatás, Székesfővárosi Házinyomda, Budapest, [1947], 18. II.4. Könyvfejezetek, tanulmányok 1. A tanácsrendszer = ifj. ANDRÁSSY Gyula BALANYI György BALOGH József BÁRDOS Artúr BERZEVICZY Albert BREIT [BÁNLAKY] József CZAKÓ Elemér 6

7 CSÁSZÁR Elemér EGYED István- FÁBIÁN Béla FLEISCHHACKER Rudolf HEGEDÜS Lóránt HERCZEG Ferenc HOITSYPál IMRE Sándor LAKATOS Géza LYKA Károly MAGYARY Zoltán MATLEKOVITS Sándor - MENDELÉNYI László NÉMETH József NEUBAUER Gyula - ORSZÁGH Sándor RIEDL Frigyes STAUDLajos SZÉKÁCS Aladár TÓRYGergely VÖRNLEJános: A bolsevizmus Magyarországon. közrem.andrássy Gyula gróf, MATLEKOVITS Sándor, BERZEVICZY Albert WLASSICS Gyula báró. szerk. GRATZGusztáv. Franklin, Budapest, 1920, Bevezetés = TÉRFYGyula: Az új választójogi törvény évi XXVI. tc.franklin, Budapest, [1925], A közigazgatási jogi gyakorlat = szerk. SZALAI Emil: Az év bírói gyakorlata. Franklin, Budapest, 1926, (Klny. a Jogállamból). A Jogállam Könyvtára Előszó = Térfy Gyula: Az Országgyűlés felsőháza. (1926:XXII. tc.). Franklin, Budapest, 1926, Illés József mint törvényszerkesztő = szerk. ifj. GÉVAY-WOLF Nándor SCHIRILLA Arisztid: Emléklapok. Viski Illés József egyetemi tanárságának 25 éves jubileuma alkalmából kiadták hálás tanítványai Egyetemi Nyomda, Budapest, 1927, Alkotmány és közigazgatás = Magyarország Vereckétől napjainkig II. Állam- és gazdasági élet. Franklin, Budapest, 1929, Igazságszolgáltatás = Magyarország Vereckétől napjainkig II. Állam- és gazdasági élet. Franklin, Budapest, 1929, évi december hó 9-én Dr. Egyed István előadása Túltermelés az egyetemeken címmel = Az Országos Kaszinó Évkönyve az évről. Negyvennyolcadik év[folyam]. (Országos Kaszinó), Budapest, 1931, Köztisztviselők az Országgyűlésen = szerk. MÁRTONFFYKároly: Fejezetek a közjog és a közigazgatási jog köréből. Némethy Károly születésének 70. évfordulója és a Magyar Közigazgatás félszázados fennállása alkalmából, Pallas, Budapest, 1932, A minisztérium kivételes rendeletalkotó hatalma = szerk. ILLYEFALVI Lajos: Budapest Székesfőváros Statisztikai és Közigazgatási Jogi Évkönyve, Országos Statisztikai Hivatal, Budapest, Az iparjog újabb fejlődése = szerk. MÁRTONFFYKároly: A mai magyar közigazgatás. Az évi Közigazgatási Továbbképző Tanfolyam előadásai, Állami Nyomda, Budapest, 1936, A korszerű közszolgálat útja Községi szabályrendeletek = szerk. MÁRTONFFYKároly: A mai magyar község. Az évi Közigazgatási Továbbképző Tanfolyam előadásai, Állami Nyomda, Budapest, 1937, A korszerű közszolgálat útja Észrevételek a Felsőház jogköre kérdésében tartott vitához = EGRY Aurél EGYED István KÉRÉSZYZoltán TIHANYI Lajos - TOMCSÁNYI Móric: A Felsőház jogkörének megállapítása. (Klny. a Magyar Jogászegyleti Értekezésekből). Magyar Jogászegylet, Budapest, 1936, Emlékbeszéd = Pro patria. Magyar Jogász Sportegylet, Budapest, 1937,

8 15. A vidéki városi törvényhatóságok jogállása = A mai magyar város. Az évi Közigazgatási Továbbképző Tanfolyam előadásai, Állami Nyomda, Budapest, 1938, A korszerű közszolgálat útja A jog a lexikonban = BALLA Antal - BULLA Béla CAVALLONIFerenc - CSÁSZÁR Elemér DE SGRADELLI Caesar - EGYED István HORN József - KOVÁCS Alajos - PETROVICS Elek- SOÓS Lajos - VEREBÉLY Tibor: Egy nagylexikon műhelyéből. 12 cikk a mai lexikonírásról. Írták az Új idők lexikona munkatársai. Singer és Wolfner, Budapest, 1938, Az ezeréves magyar alkotmány = szerk. LÁNYI Viktor: Az ezeréves Magyarország. Pesti Hírlap Légrádi, Budapest, 1939, Előszó = DOROS Gábor: Javaslat a faj, a család és a népszaporodás védelméről szóló törvényes intézkedésekre. A Magyar Családvédelmi Szövetség szakbizottságának munkálatai, Magyar Családvédelmi Szövetség, Budapest, 1941, Apponyi et le droitpublic = À lamèmoire du Comte Albert Apponyi. Sonrôledans la politiqueinternationale sesvovages en Amèrique. Société la NouvelleRevue de Hongrie Athenaeum, Budapest, II.5.Folyóiratcikkek 1. A közigazgatási bíróság és a közigazgatási hatóság hatásköri összeütközései, Jogtudományi Közlöny, 44 (1909)/ A hatásköri bíróság hatásköre, Jogtudományi Közlöny, 44 (1909)/ Autonomia, Katolikus Szemle, 24 (1910)/ A magyar hadügy a vezérek korában I.-II., Magyar Katonai Közlöny, 3 (1910)/ skk., 776 skk. 5. Választás vagy kinevezés? Katolikus Szemle, 25 (1911)/ Vitás köztisztviselő illetmények, Jogtudományi Közlöny, 46 (1911)/ A törvényhatóság joga az államsegélyre, Jogtudományi Közlöny, 46 (1911)/ Közigazgatási centralizáció, Jogtudományi Közlöny, 46 (1911)/ A törvényhatósági szabályrendeletek megerősítése, Jogállam, 10 (1911)/ A törvényhatóság foganatosító tevékenysége, Jogállam, 11 (1912)/ Karhatalom az önkormányzatban, Városi Szemle, 5 (1912)/ Közigazgatási centralizáció, Jogtudományi Közlöny, 47 (1912)// A közigazgatási bíróság évi gyakorlatából, Jogtudományi Közlöny, 47 (1912)/ A közigazgatási bíróság újabb határozatai, Jogtudományi Közlöny, 47 (1912)/ A törvényhatóság önkormányzati hatásköre I., Katolikus szemle, 21 (1913)/ A törvényhatóság önkormányzati hatásköre II., Katolikus szemle, 21 (1913)/

9 17. A közigazgatási bíróság évi gyakorlata, Jogtudományi Közlöny, 48 (1913)/ A közigazgatási bíróság évi gyakorlata, Jogtudományi Közlöny, 48 (1913)/ A közigazgatási bíróság gyakorlatából, Jogtudományi Közlöny, 48 (1913)/ Államfelügyelet az önkormányzat felett, Jogállam, 12 (1913)/ A törvényhatósági szabályrendeletek megerősítése I., Jogállam, 13 (1914)/ A közigazgatás, mint alkotmánybiztosíték, Jogtudományi Közlöny, 49 (1914)/ A közigazgatási bíróság évi gyakorlata, Jogtudományi Közlöny, 49 (1914)/ A polgári per nyilvánossága, Jogállam, 14 (1915)/ A törvényhatósági szabályrendeletek megerősítése II., Jogállam, 14 (1915)/ Hadbavonult tanúk, Jogtudományi Közlöny, 50 (1915)/ A törvényhatóság szabályalkotási joga és a közigazgatási reform, Jogtudományi Közlöny, 50 (1915)/ A közigazgatási bíróság újabb gyakorlata, Jogtudományi Közlöny, 50 (1915)/ A közigazgatási bíróság gyakorlata az év első felében, 50 (1915)/ A háborús jog kialakulása, Jogállam, 15, (1916)/ A közigazgatási bíróság újabb gyakorlatából, Jogtudományi Közlöny, 51 (1916)/ A lakásbérlet és a háború, Jogtudományi Közlöny, 51 (1916)/ Az alsófokú közigazgatási bíráskodás, Városi Szemle, 9 (1916)/ Bolgár-magyar kapcsolatok, A cél (1916). 35. A hatásköri bíróság évi gyakorlata, Jogtudományi Közlöny, 52 (1917)/ A magyar közjog befolyása a kettős monarchia jogállására, Jogállam, 16 (1917)/ A hatásköri bíróság gyakorlata az első tíz évben, Jogállam, 17 (1918)/ A hatásköri bíróság évi gyakorlata, Jogtudományi Közlöny, 53 (1918)/ Megyéink területe és területi rendezés, Közigazgatási Közlöny, 1 (1918)/ A béke közigazgatása, Jogállam, 18 (1919)/ A megye, mint nemzeti összetartó erő, Ügyvédek Lapja, 35 (1919)/ A megye és a nagyobb városok viszonya, Magyar Jogélet, 11 (1919)/ Nemzetgyűlés, Magyar Jogi Szemle, 1 (1920)/ Az úgynevezett néptörvények érvényessége, Magyar Jogélet, 12 (1920)/ A nemzeti kisebbségek védelme, Jogállam, 19 (1920)/ Népszavazást! Jogállam, 19 (1920)/ Ideiglenes államfő, Jogállam, 19 (1920)/ Nemzetgyűlés és alkotmányreform, Jogtudományi Közlöny, 56 (1921)/

10 49. A magyar kisebbség védelme a cseh-szlovák államban, Jogtudományi Közlöny, 56 (1921)/ Az új porosz alkotmány főbb rendelkezései, Jogállam, 20 (1921)/ A közigazgatás államosítása, Ügyvédek Lapja, 37 (1921)/ A király helyettesítése és a nádori intézmény felállítása, Jogállam, 20 (1921)/ A király törvényszentesítési joga, Katolikus Szemle, 35 (1921)/ Nemzeti királyság, Jogállam, 20 (1921)/ Alkotmányreform, Magyar Kultúra, 1 (1922)/ Járási önkormányzat, Magyar Jogélet, 14 (1922)/ Kisebbségi jogok, Magyar Jogélet, 14 (1922)/ A főrendiház reformja, Katolikus Szemle, 36 (1922)/ A nemzeti kisebbségek kérdése, Magyar Kultúra, 9 (1922)/ Az elszakított magyarság gazdasági védelme, Békejog és békegazdaság, 2 (1922)/ Közigazgatási reform, Jogállam, 22 (1923)/ Közigazgatási képzés a közgazdaságtudományi karon, Jogállam, 23 (1924)/ A felsőház fölállítása, Magyar Kultúra, 12 (1925)/ Közigazgatási gyakorlat az és évben, Jogállam, 24 (1925)/ Választási bíráskodás, Magyar Jogi Szemle, 5 (1925)/ A választójogi javallat és a választási bíráskodás, Ügyvédek Lapja, 41 (1925)/ A trónfosztásról szóló törvény, Jogállam, 25 (1926)/ Jogfolytonosság, Jogállam, 25 (1926)/ A magyar Katolikus Egyház az országgyűlésben, Magyar Katolikus Almanach, 1 (1927)/1, Liberalizmus és konzervativizmus, Magyar Kultúra, 14 (1927)/ A közigazgatási képzés reformja, Városi Szemle, 13 (1927)/ Közigazgatási reform, Jogállam, 27 (1928)/ Jogállam, Jogállam, 28 (1929)/ Az alkotmánytörténelem írásának új útjai, Jogállam, 30 (1931)/ Ügyvédek az országgyűlésen, Jogállam, 30 (1931)/ Katolikus egyház az állami törvényhozásban, Katolikus Szemle, 46 (1932)/ Wlassics [Gyula] és a közigazgatási bíróság, Jogállam, 32 (1933)/ A székesfővárosi tanács megszüntetése, Jogállam, 33 (1934)/ A közigazgatási képzés különös tekintettel a mérnökök közigazgatási alkalmazására, Városi Szemle, 20 (1934)/ Reformra szorul-e a magyar alkotmány? Katolikus Szemle 49 (1935)/ A törvényhozás feladatai a család és erkölcsvédelem kiépítésében, Katolikus Szemle 49 (1935)/ A székesfőváros szabályrendeletei, Jogállam, 34 (1935)/ Concha Győző kisebb tanulmányai, Katolikus Szemle, 50 (1936)/ A szabályrendeletek záradéka, Városi Szemle, 22 (1936)/ The modern corporativesystem and thehungarianconstitution. HungarianQuarterly, 1 (1936)/1. 10

11 86. A felsőház jogköre. Magyar Szemle, 10 (1937)/ A tanyakérdés és a tanyai közigazgatás, Katolikus Szemle, 51 (1937)/ A választói jog, Magyar Szemle, 11 (1938)/ Politikai nemzet és népi nemzet, Katolikus Szemle, 52 (1938)/ Totális közjog és magyar alkotmány, Magyar Szemle, 12 (1939)/ A Dunavölgye és a magyarság, Kisebbségvédelem, 20 (1940)/ A Szent Korona eszme története, Katolikus Szemle, 55 (1941)/ Apponyi [Albert] állambölcseleti felfogása, Katolikus Szemle, 56 (1942)// Apponyi [Albert] és a nemzetiségi kérdés, Kisebbségvédelem, 23 (1943)/ A magyar közigazgatás demokratikus reformja, Városi Szemle, 31 (1945)/ Demokrácia és közigazgatás, Városi Szemle, 32 (1946)/ A parlamentarizmus sorsa, [Az 1942-es cikk újraközlése]. Magyar Szemle (új sorozat), 3 (1994)/ II.6. Nekrológok, megemlékezések 1. Emlékezés Zsemberi Istvánra, Magyar Jogász Sportegylet, 1943, Wlassics Gyula, Jogállam, 31 (1932)/ Concha Győző, Jogállam, 32 (1933)/ Wlassics Gyula, Jogállam, 36 (1937)/ II.7. Recenziók 1. Magyar közigazgatási jog német nyelven [Desiderius Márkus /Dezső/: UngarischesVerwaltungsrecht, J.C.B. Mohr, München, 1912.], Jogállam, 12 (1913)/ Dr. Ferdinandy Gyula: Felülvizsgálat az önkormányzatban, Jogállam, 12 (1913)/ Eöttevényi Olivér: Fiume és a magyar tengermellék. Közjogi tanulmány. Különlenyomat a Tenger című folyóirat III. évfolyamának 1. és 2. füzetéből. Ára 1 korona. Budapest, Élet Irodalmi és nyomda Részvénytársaság 19 l.,katolikus Szemle, 27 (1913)/ Halmay Gusztáv: A magyar közigazgatási jog magánjogi vonatkozásaiban, Jogállam, 15 (1916)/ Weis István: A községi közigazgatás reformkérdései, Jogállam, 17 (1918)/ Új magyar közjogi kézikönyvek. (Faluhelyi Ferenc és Molnár Kálmán közjogai). Jogtudományi Közlöny, 62 (1927)/ A kisebbségi kérdés. Mikó Imrétől, Erdélyi Múzeum, 35 (1930)/ Térfy [Gyula] Némethy [Károly]: Közjog I. köt. Jogállam, 31 (1932)/ Simonsits Elemér: A titkos választójog és a felsőház reformja, Jogállam, 32 (1933)/

12 10. Tomcsányi Móric: Magyar közigazgatási és pénzügyi jog, Jogállam, 32 (1933)/ Almády Géza: Védőirat a székesfővárosi nyugdíjasokért és sorstársaik érdekében, Jogállam, 32 (1933)/ Dr. PolnerÓdön: Az összeférhetetlenségi törvényjavaslat, Jogállam, 33 (1934)/ Jogtudományi írások, Katolikus Szemle, 48 (1934)/ Jogtudományi írások, Katolikus Szemle, 49 (1935)/ Jogtudományi írások, Katolikus Szemle, 49 (1935)/