EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.10.25. SEC(2011) 1290 végleges BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM II. rész A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA az országonkénti pénzügyi közzétételekről amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv módosításáról és Javaslat - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve meghatározott jogi formájú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, konszolidált pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról {COM(2011) 684 végleges} {SEC(2011) 1289 végleges}
ÖSSZEFOGLALÁS 1. BEVEZETÉS A multinacionális vállalkozások az egész világra kiterjedő tevékenységet folytatnak, amit számos leányvállalat támogat. Egészen mostanáig egy csoport összes tevékenységét minden évben egyetlen konszolidált beszámolóba vonták össze. Ez lehetővé teszi a befektetők és a beszámolók egyéb felhasználói számára, hogy megismerjék a csoport egészének pénzügyi helyzetét és nyereségességét. Az országonkénti beszámolás (Country-by-Country Reporting - CBCR) a pénzügyi beszámolás egy másik elve, amely alapján egyes pénzügyi információkat inkább országos, mint globális szinten kell bemutatni. A CBCR nem helyettesíti a konszolidált beszámolót, hanem a beszámolás kiegészítő rendszere. 2. A PROBLÉMA MEGHATÁROZÁSA 2.1. Mi a probléma? A multinacionális vállalatok több külföldi jogrendszerben tevékenykednek, azonban a működésük szerinti országokban végzett tevékenységeikkel kapcsolatos részletes információ gyakran nem érhető el nyilvánosan. Az országonkénti pénzügyi adatok átláthatóságának ezen hiánya a kormányok fokozottabb elszámoltathatóságának akadályát képezi a természeti erőforrások például az olaj, a földgáz, az ásványi anyagok és az erdők kiaknázásáért kapott bevétel tekintetében, különösen egyes, erőforrásokban gazdag fejlődő országokban. A CBCR támogatói az állítják, hogy ha ismert lenne, hogy egy adott kormány részére milyen kifizetéseket teljesítenek a multinacionális vállalatok, az állampolgárok és az egyéb érdekelt felek sokkal inkább képesek lennének megkövetelni, hogy a kormány számoljon el azzal, hogyan költötték el ezeket a bevételeket, ami így támogathatja a gazdasági növekedést, és segíthet a szegénység, a korrupció és a belső konfliktusok csökkentésében. 2.2. Melyek a probléma fő indítékai? Jelenleg nem létezik semmilyen kötelezettség a pénzügyi információk országonkénti alapon történő rendelkezésre bocsátására. A multinacionális vállalatok önként közzétehetik az országonkénti információkat, de nem sokuk él ezzel a lehetőséggel. Létezik továbbá egy, a nyersanyag-kitermelő iparágak átláthatóságára irányuló kezdeményezés (Extractive Industry Transparency Initiative EITI), amelyet egy adott nemzeti kormány önkéntesen elfogadhat, és amely a nyersanyag-kitermelő iparág résztvevőire vonatkozik. Az 50 ország közül azonban, amely az IMF szerint szénhidrogénekben vagy ásványi anyagokban gazdag, jelenleg mindössze 9 felel meg az EITI-nek. Az erdőgazdálkodási tevékenységekkel kapcsolatban csupán egy ország számol be a kormányok részére teljesített kifizetésekről. HU 2 HU
2.3. Mekkora a probléma? A CBCR-rel kapcsolatos előírás hiányában nem áll rendelkezésre megbízható információ a nyersanyag-kitermelő és az erdőgazdálkodási szereplők által a fogadó kormányok részére teljesített kifizetések jelenlegi szintjéről. Egy tizenegy országjelentés alapján elvégzett felmérés során, az EITI jelentése 1 szerint a tanulmányozott fogadó kormányok összesen évi 43,5 milliárd USD-t kaptak az olaj-, és földgáz-, a bányászati és a fakitermelési ágazatoktól. Ezt a számadatot a megfelelő összefüggésbe helyezve a kifizetések átlagosan az említett országok GDP-jének 11,5%-át képviselik. A bizottsági szolgálatok becslése szerint a tőzsdén jegyzett uniós olaj- és gázipari társaságok 2009-ben világszerte összesen 362 milliárd EUR kifizetést teljesíthettek a kormányok számára (ideértve az adókat, a pótdíjakat és a jogdíjakat is). 2009-es EITI jelentésében Libéria az erőgazdálkodásból származó, a kormány részére teljesített 1,9 millió USD összegű kifizetésről számolt be, amely a kormány természeti erőforrásvagyon kiaknázásából származó bevételeinek 5,7%-át jelentette. 2.4. Szubszidiaritás Lehetőség szerint inkább az uniós jogban kell rendelkezést hozni annak biztosítása érdekében, hogy a szénhidrogéneket, az ásványi anyagokat és az elsődleges erdőket 2 kiaknázó minden uniós multinacionális vállalat egyenlő bánásmódban részesüljön az egész Unióban. 3. CÉLKITŰZÉSEK Az elsődleges cél az, hogy a multinacionális vállalatok tevékenységei átláthatóbbá váljanak azáltal, hogy növelik az országonkénti alapon teljesített közzétételeik számát. Ezáltal megfelelő információt nyújtanának a civil társadalom számára annak érdekében, hogy az elszámoltathassa a kormányokat azokkal a bevételeikkel, amelyeket a természeti erőforrások kiaknázásának engedélyezéséért kaptak. 4. SZAKPOLITIKAI LEHETŐSÉGEK A fenti célkitűzés elérése érdekében a bizottsági szolgálatok több szakpolitikai lehetőséget is meghatároztak és mérlegeltek: (1) Nincs változás; (2) Egy nemzetközi kezdeményezés támogatása a nyersanyag-kitermelő iparágban, valamint az elsődleges erdők fakitermelésében aktív multinacionális vállalatok országonkénti közzétételeinek előírása érdekében. 1 2 Az EITI 2009-es összefoglalása az országjelentésekről, http://eiti.org/files/overview%20eiti%20reports.pdf. A 2009/28/EK irányelv meghatározása szerint: őshonos fajokból álló, természetesen regenerálódó erdő, ahol nem láthatók emberi tevékenység egyértelmű jelei, és az ökológiai folyamatokat nem zavarták meg jelentős mértékben. HU 3 HU
E szerint a szakpolitikai lehetőség szerint minden multinacionális vállalatra (akár uniós, akár nem uniós) új közzétételi követelmények vonatkoznának; (3) A nyersanyag-kitermelő iparágban és az elsődleges erdők fakitermelésében aktív uniós multinacionális vállalatok számára a kormányok részére teljesített kifizetésekre vonatkozó országonkénti közzétételek előírása; (4) A nyersanyag-kitermelő iparágban és az elsődleges erdők fakitermelésében aktív uniós multinacionális vállalatok számára a kormányok részére teljesített kifizetésekre vonatkozó országonkénti és projektenkénti közzétételek előírása; (5) Teljes CBCR előírása a nyersanyag-kitermelő iparágban és az elsődleges erdők fakitermelésében aktív uniós multinacionális vállalatok számára (kormányok részére teljesített kifizetések, bevételek, költségek, nyereségek, adókötelezettségek és kifizetett adók, birtokolt eszközök és csoporton belüli ügyletek). Az alábbi táblázatok áttekintést nyújtanak a szakpolitikai lehetőségek elemzéséről. 1. táblázat: A szakpolitikai lehetőségek értékelése: Lehetőség Az átláthatóságra gyakorolt hatás A versenyképess égre és az azonos feltételekre gyakorolt hatás A költségekre gyakorolt lehetséges hatás Az első év becsült megfelelési költsége 0. Nincs változás 0 0 0 0 1. Nemzetközi fellépés + ++ - Lásd a megjegyzést 2. A CBCR előírása a nyersanyagkitermelésben és az elsődleges fakitermelésben aktív uniós multinacionális vállalatok által a kormányok részére teljesített kifizetések tekintetében + - - 573 millió EUR 3. A CBCR előírása a nyersanyag-kitermelő iparágban és az elsődleges fakitermelésben aktív uniós multinacionális vállalatok által a kormányok részére teljesített kifizetésekre országonként és projektenként 4. Teljes körű CBCR előírása a nyersanyagkitermelő iparágban és az elsődleges fakitermelésben aktív uniós multinacionális vállalatok számára ++ - - 1145 millió EUR ++ -- -- 2887 millió EUR + kedvező, ++ nagyon kedvező, - kedvezőtlen, -- nagyon kedvezőtlen; 0 semleges Megjegyzés: E választási lehetőség költségei végső soron azon fognak múlni, hogy pontosan milyen lesz a nemzetközileg elfogadott CBCR-rendszer. Az elsődleges fakitermelés az elsődleges erdők fakitermelésére utal. Forrás: A bizottsági szolgálatok elemzése HU 4 HU
2. táblázat: Az érdekeltek általi elfogadhatóság: Lehetőség Elkészítők AZ ÉRDEKELTEK KATEGÓRIÁJA Felhasznál ók Könyvvizs gáló-/ könyvelőc égek Hatóságok 0. Nincs változás 0 0 0 0 0 1. Nemzetközi fellépés ++ + + + + Egyé b 2. A CBCR előírása a nyersanyagkitermelésben és az elsődleges fakitermelésben aktív uniós multinacionális vállalatok által a kormányok részére teljesített kifizetések tekintetében + + - ++ ++ 3. A CBCR előírása a nyersanyag-kitermelő iparágban és az elsődleges fakitermelésben aktív uniós multinacionális vállalatok által a kormányok részére teljesített kifizetésekre országonként és projektenként + ++ - + ++ 4. Teljes körű CBCR előírása a nyersanyagkitermelő iparágban és az elsődleges fakitermelésben aktív uniós multinacionális vállalatok számára -- ++ -- - + + kedvező, ++ nagyon kedvező, - kedvezőtlen, -- nagyon kedvezőtlen; 0 semleges Elkészítők: multinacionális vállalatok, egyéb társaságok, vállalkozások társulásai; Felhasználók: nem kormányzati szervezetek (NGO-k), befektetők; Hatóságok: a számvitel standardok megállapítói vagy nemzeti minisztériumok. Egyéb: politikai párt, jogi intézmény, magánszemélyek. Az elsődleges fakitermelés az elsődleges erdők fakitermelésére utal. Forrás: A bizottsági szolgálatok elemzése A fenti főbb szakpolitikai lehetőségek összehasonlítását követően a versenyképesség, az átláthatóság és az érdekeltek számára való elfogadhatóság alapján a legjobb alternatíva egy nemzetközi kezdeményezés támogatása a nyersanyag-kitermelő iparág és az elsődleges erdők fakitermelői által a kormányok részére teljesített kifizetések közzétételének előmozdítása céljából. Nem lehetünk azonban biztosak abban, hogy a kormányok részére teljesített kifizetésekkel kapcsolatos CBCR terén elérhető egy nemzetközi megállapodás. Az előnyben részesített szakpolitikai lehetőség ezért az, amely előírja a nyersanyag-kitermelő iparágban és az elsődleges erdők fakitermelésében aktív uniós multinacionális vállalatok számára, hogy ország- és projektalapon tegyék közzé a kormányok részére teljesített kifizetéseiket. A szakpolitika szerint meg kell célozni a nyersanyag-kitermelő ágazatban és az elsődleges erdők fakitermelésében aktív, az Unió szabályozott értékpapírpiacain jegyzett multinacionális vállalatokat és a nem jegyzett uniós nagyvállalkozásokat annak érdekében, hogy azonos feltételeket biztosítsanak a társaságok szóban forgó kategóriái számára. A CBCR-rel kapcsolatos nemzetközi kezdeményezés kialakítása és támogatása továbbra is döntő fontosságú, mivel pusztán az EU fellépése a CBCR-rel kapcsolatban nem alakít ki teljes HU 5 HU
képet a kormányoknak a bemutatott természeti erőforrások kiaknázásából származó bevételeiről. Különösen nem képes arra az EU önálló fellépése, hogy tükrözze az olyan nemzeti olajtársaságok tevékenységeit, amelyek globálisan ellenőrzést gyakorolnak az olaj- és gázkészletek, valamint azok kitermelésének legnagyobb része felett. 5. AZ ELŐNYBEN RÉSZESÍTETT SZAKPOLITIKAI LEHETŐSÉG FŐ HATÁSAINAK ELEMZÉSE 5.1.1. Fokozott átláthatóság Általánosságban, a kormányok részére teljesített kifizetésekkel kapcsolatos ország- és projektalapú CBCR-nek, amelyet a nyersanyag-kitermelő iparág és az elsődleges erdők fakitermelői készítenek, a mainál lényegesen több információt kellene a befektetők és a civil társadalom számára biztosítania azzal kapcsolatban, hogy mennyit fizetnek az uniós multinacionális vállalatok a fogadó kormányoknak az adott országok természeti erőforrásainak kiaknázásáért cserébe. A szóban forgó információ közzététele alapján a kormányok elszámoltathatóbbak lennének. A projektalapú megközelítés esetében egy bánya, olajmező, erdő stb. közelében élő civil társadalom tisztában lenne azzal, hogy mennyi pénzt kap a kormány az említett helyi erőforrások kiaknázásáért. 5.1.2. A nyersanyag-kitermelő iparágakkal kapcsolatos átláthatósági kezdeményezés (EITI) potenciális megerősítése Ahogy egyre több adat kerül nyilvánosságra a fogadó kormányok részére teljesített kifizetésekkel kapcsolatban, egyre nagyobb lesz a nyomás a civil társadalom részéről a nemzeti kormányok irányában, hogy számoljanak el azzal, hogyan költötték el a nyersanyagkitermelő ágazatban és az elsődleges erdők fakitermelésében aktív multinacionális vállalatoktól származó bevételeket. Az ilyen felhívásokra egyes kormányok az EITI helyi megvalósításával felelhetnek. Ez azt jelentené, hogy potenciálisan több ország tartozna a kezdeményezés hatálya alá. Végül az EITI-beszámolót készítő országok számának jelentős bővülése tükrözheti a nem uniós, állami tulajdonban lévő társaságokat, csökkentve ezáltal azokat az esetleges hátrányos versenyhatásokat, amelyek az uniós multinacionális társaságokat az állami tulajdonban lévő társaságokkal szemben érik. 5.1.3. Fejlettebb működési környezet a nyersanyag-kitermelő iparág és az elsődleges erdők fakitermelői számára Az erőforrásokban gazdag országok felelősebb kormányzása fokozott politikai stabilitást eredményezne, ami stabilabb gazdasági környezetet hozna létre a helyileg jelentős befektetéseket megvalósító multinacionális vállalatok számára. 5.1.4. Fokozott adminisztratív költségek Az előnyben részesített szakpolitikai lehetőségekkel fokozott adminisztratív költségek járnak együtt. A bizottsági szolgálatok az alábbi becsült költségeket állapították meg: 3. táblázat: A javasolt szakpolitika adminisztratív költségei A társaságok becsült száma Az első év költségei (millió EUR) A későbbi évek költségei (millió EUR) HU 6 HU
A nyersanyag-kitermelő iparágban aktív, tőzsdén jegyzett multinacionális vállalatok A nyersanyag-kitermelő ágazatban aktív, tőzsdén nem jegyzett multinacionális nagyvállalatok Erdőgazdálkodás (a tőzsdén jegyzett és nem jegyzett multinacionális nagyvállalatok) 171 740 192 419 397 103 26 8 2 Összesen 616 1145 297 Ezek a költségek azt feltételezik, hogy az információk nem ellenőrzöttek. Az ellenőrzési követelmény az éves rendszeres költségeket hozzávetőlegesen 90 millió EUR-val növelné a becslések szerint. Továbbá a költségbecslések azon a feltételezésen (a vizsgált társaságok feltételezésén) alapulnak, hogy csak a lényeges információt teszik közzé. 5.1.5. Versenyhátrány Jóllehet a kormányok részére teljesített kifizetések közzététele nem biztosít közvetlen betekintést egy adott multinacionális vállalat által egy adott országban generált bevétel, költségek és nyereség szintjeibe, előfordulhatnak olyan esetek, amikor a CBCR-adatokból bizalmas üzleti információ derül ki, illetve vezethető le. A természeti erőforrásokat kiaknázó uniós multinacionális vállalatok feltételei továbbá nem azonosak a közzétételek tekintetében a nem uniós, állami tulajdonban lévő társaságokkal összevetve, ami hatással lehet a meglévő szerződéseik teljesítésére és az új szerződések elnyerésére vonatkozó képességükre. A versenyképesség elvesztését nem lehet pénzbeli értékben kifejezni. Tekintve azonban, hogy egyes, a nyersanyag-kitermelő iparágban működő szereplők önként úgy döntöttek, hogy közzétesznek bizonyos országonkénti információt, és a nyilvános konzultáción a nyersanyagkitermelő iparághoz tartozó válaszadók többsége támogatta a kormányok részére teljesített kifizetések CBCR-ének közzétételét, mint annak eszközét, hogy javítsák a kormányok elszámoltathatóságát, az a megállapítás született, hogy a versenyképesség jelen politikából származó elvesztése korlátozott mértékű. Továbbá a nyersanyag-kitermelő iparágban aktív uniós multinacionális vállalatok versenyképességét több tényező is befolyásolja, különösen a mérnöki know-how és a technikai hatékonyság szintje. Az EITI megerősítése szintén a versenyképesség esetleges rövid távú elvesztése ellen szólna, mivel globálisabb alkalmazást eredményezne, és a szabálykövető társaságok hírneve növekedne. 5.1.6. Hatóságok A felülvizsgálatnak semmilyen költségvetési vonzata nem lehet a hatóságok számára. 5.1.7. Nemzetközi kapcsolatok Ha egy uniós multinacionális vállalatnak közzé kellene tennie egy olyan kifizetéssel kapcsolatos információt, amelynek közzétételét tiltja egy külföldi ország nemzeti joga, az érintett kormányok úgy érezhetik, hogy megsértik a nemzeti szuverenitásukat. Ez a pont nem tisztázott, és az ágazat, valamint a nem kormányzati szervezetek között vita folyik róla. HU 7 HU
5.1.8. Energiabiztonság Ha egy ország ellenzi a kormányok részére teljesített kifizetések bejelentését, a nyersanyagkitermelésben aktív uniós szereplők nehezebbnek találhatják a helyi működést, ami így hatással lehet az olaj- és a gázkitermelésre. A gyakorlatban azonban nem ez a helyzet, mivel egyes társaságok már most országonkénti alapon teszik közzé a kormányok részére teljesített kifizetéseiket, anélkül, hogy ez bármiféle akadályt jelentene a tevékenységeikkel kapcsolatban. 5.1.9. Társadalmi hatások Az Unión belül korlátozott társadalmi hatások várhatók, mivel az uniós kormányok nemzeti számlákat tesznek közzé, amelyek információt nyújtanak a kormányzati bevételekről. A világ egyéb részeiben azonban előfordulhat, hogy az állampolgárok csak korlátozott információt kapnak a kormányzati bevételekről. Ezért a fő társadalmi hatások az Unión kívül jelentkeznének. 6. NYOMON KÖVETÉS ÉS ÉRTÉKELÉS A Bizottság a tagállamokkal együttműködve ellenőrzi a CBCR-követelmény végrehajtását. Annak kiderítése érdekében, hogy az előre jelzett hatások (a kifizetések fokozott átláthatósága, megerősített EITI, fejlettebb gazdasági környezet, növekvő igazgatási költségek és növekvő versenykényszer) milyen mértékben valósulnak meg, el kell végezni az előnyben részesített szakpolitika hatásainak értékelését. HU 8 HU