KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL Egészségpolitika Minden uniós polgár egészségének javításáért Az Európai Unió azon dolgozik, hogy a bölcsőtől a sírig minden európai polgárnak védje és javítsa az egészségét.
TARTALOM KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL Ez a tájékoztató füzet a Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról című sorozat része. A sorozat azt hivatott bemutatni, mit tesz az EU a hatáskörébe tartozó szakpolitikai területeken, miért van szükség a tevékenységére, és munkája milyen eredménnyel jár. A sorozatot alkotó kiadványokat a következő internetcímen lehet letölteni: http://europa.eu/pol/index_hu.htm http://europa.eu/!uj47mc Miért van szükség uniós egészségpolitikára?... 3 Milyen eszközökkel él az Európai Unió?... 5 Mit tesz az Európai Unió?... 6 Kitekintés...15 További információk...16 Hogyan működik az Európai Unió? Európa 12 leckében Európa 2020 stratégia: Európa növekedési stratégiája Az EU alapító atyái Adópolitika Bankok és pénzügy Belső piac Bővítési politika Csalás elleni küzdelem Digitális menetrend és információs társadalom Egészségpolitika Éghajlat-politika Élelmiszer-biztonsági politika Energiapolitika Foglalkoztatási és szociális politika Fogyasztói ügyek Gazdasági és monetáris unió és az euró Határok és biztonság Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem Jogérvényesülés, alapvető jogok és egyenlőség Kereskedelempolitika Költségvetés Környezetvédelmi politika Közlekedéspolitika Kulturális és audiovizuális politika Kutatási és innovációs politika Kül- és biztonságpolitika Mezőgazdasági politika Migrációs és menekültügyi politika Nemzetközi együttműködés és fejlesztés Oktatási, képzési, ifjúsági és sportpolitika Regionális politika Tengerügy és halászat Vállalkozáspolitika Vámpolitika Versenypolitika Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról Egészségpolitika Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóság Polgárok tájékoztatása 1049 Brüsszel BELGIUM Kézirat frissítve: 2014 novemberében Fénykép a fedőlapon és a 2. oldalon BananaStock/Jupiterimages 16 o. 21 29,7 cm ISBN 978-92-79-42343-7 doi:10.2775/70247 Luxembourg: az Európai Unió Kiadóhivatala, 2014 Európai Unió, 2014 A kiadvány a forrás feltüntetésével szabadon másolható. A fényképeket a szerzői jog tulajdonosának előzetes engedélyével lehet csak felhasználni vagy sokszorosítani. Engedélyért közvetlenül a jogtulajdonosokhoz kell fordulni.
E G É S Z S É G P O L I T I K A 3 Miért van szükség uniós egészségpolitikára? A polgárok egészsége kiemelt prioritást jelent az Európai Unió számára. Az EU egészségpolitikája a tagállami egészségpolitikákat kiegészítve azt hivatott biztosítani, hogy az Unióban élő polgárok mindegyike hozzájuthasson színvonalas egészségügyi ellátáshoz. Az EU egészségpolitikájának legfontosabb célkitűzései a következők: betegségek megelőzése; az egészségesebb életmód népszerűsítése; a jóllét térnyerésének elősegítése; a több tagállam lakosait fenyegető egészségügyi kockázatok elleni védelem; az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítása; egészségügyi tájékoztató és felvilágosító munka; a betegbiztonság javítása; a dinamikus egészségügyi rendszerek kialakításának és az új technológiák kifejlesztésének támogatása; szigorú minőségvédelmi és biztonsági előírások életbe léptetése a szervekre és más, emberi eredetű anyagokra vonatkozóan; a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök jó minőségének, biztonságosságának és hatékonyságának biztosítása. Az egészségügyi ellátás megszervezése és biztosítása az egyes tagállamok feladata, az Európai Unió azonban segítséget nyújt ahhoz, hogy az uniós országok megvalósítsák közös célkitűzéseiket. Az EU tevékenysége ezáltal értéktöbbletet hoz létre. Az uniós egészségpolitika egyúttal méretgazdaságosságot is eredményez, mivel összevonja az erőforrásokat, és megkönnyíti a tagországok számára, hogy megoldásokat találjanak a közös kihívásokra. Utóbbiak közé tartoznak egyebek mellett a világjárványok és más egészségügyi fenyegetések, a krónikus betegségekkel kapcsolatba hozott kockázati tényezők, valamint a várható élettartam emelkedése által az egészségügyi ellátórendszerekre gyakorolt hatások. Shutterstock, Inc./Alexander Raths Az EU célja, hogy javítsa az egészségügyi ellátás minőségét minden polgára számára A legnagyobb kihívások Ahhoz, hogy az emberek egészségi állapota az EU egész területén nagyon jó legyen, az egészségügyi ellátás pedig Unió-szerte magas színvonalon működjön, jó néhány kihívást le kell győzni, köztük a következőket: Fenntarthatóság: Az egészségügyi ellátórendszereknek alkalmazkodniuk kell a demográfiai változásokhoz és az ellátás iránti igény növekedéséhez, és a lehető legnagyobb mértékben kamatoztatniuk kell az innovatív egészségügyi technológiákban rejlő lehetőségeket. Az egészségügyi rendszerek reformjának biztosítania kell, hogy mindenki magas szintű ellátásban részesülhessen, egyúttal pedig javítania kell az egészségügyi rendszerek hatékonyságát és pénzügyi fenntarthatóságát. A társadalom elöregedése: Az uniós polgárok egyre hosszabb ideig élnek. Élettartamuk gyakran jóval meghaladja a nyugdíjkorhatár eléréséhez szükséges évek számát. Ugyanakkor az az átlagéletkor, amelynek betöltéséig az EU lakosai jó egészségi állapotnak örvendenek, nem emelkedett. Ez többletterheket ró a társadalomra és a gazdaságra, valamint az egészségügyi ellátórendszerekre. A társadalom elöregedésével egyes betegségek, így például az Alzheimer-kór és a demencia előfordulása is növekszik. Az EU arra törekszik, hogy 2020-ra két évvel növekedjen az egészségben megélt évek száma, elősegítve azt, hogy az európaiak a lehető leghosszabb ideig élhessenek tevékeny és produktív életet. A megelőzhető betegségek előfordulásának csökkentése: A rák, a szívbetegség, a diabétesz, valamint a légzőszervi, a mentális és más krónikus betegségek súlyos szenvedést okoznak a betegeknek, és óriási költségeket rónak a társadalomra és a gazdaságra. Becslések szerint 2012 és 2030 között ezek a betegségek hozzávetőleg 22,5 ezer milliárd EUR költséggel járnak majd a globális gazdaság számára. Az Európai Unióban a dohányzásnak tulajdonítható betegségek önmagukban több mint 100 milliárd euró terhet jelentenek a gazdaságra nézve. A krónikus betegségek az Európai Unióban bekövetkező összes haláleset 87%-áért felelősek. Sok krónikus betegség kialakulása négy közös kockázati tényezővel a dohánytermékek fogyasztásával, az egészségkárosodást okozó alkoholfogyasztással, a hiányos, illetve nem megfelelő táplálkozással, valamint a testmozgás hiányával hozható összefüggésbe, és megelőzhető lenne. Egészségügyi egyenlőtlenségek: Az egészségi állapot és az egészségügyi helyzet tekintetében óriási különbségek tapasztalhatók az uniós országok és régiók között, illetve az egyes uniós országokon és régiókon belül. A születéskor várható élettartam esetében például 10 év az eltérés az EU-országok között. A betegségek
4 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L előfordulását és az élettartamot nagymértékben befolyásolja számos tényező, így például a foglalkoztatás, a jövedelem, az oktatás, az etnikai hovatartozás, valamint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés. Új és újonnan azonosított egészségügyi problémák: Időről időre új és újabb betegségek ütik fel a fejüket, illetve a betegségek újabb és újabb alfajai jelennek meg. Az AIDS-betegséget például először 1981-ben figyelték meg klinikai körülmények között, a tünetegyüttes kialakulását okozó HIV vírust pedig 1983-ban azonosították. 2009-ben új vírus az A(H1N1)-vírus okozott pandémiás influenzát. Napjainkra több baktérium ellenállóvá vált a kezelésére használt gyógyszerekkel szemben, ami egyes fertőzések esetében megnehezíti bizonyos antibiotikumok alkalmazását. A mentális egészségügyi problémák is olyan betegségcsoportot alkotnak, amelynek előfordulása a diagnosztizált esetek számát tekintve számottevő emelkedést mutat. Egészségbiztonság: A több országot érintő súlyos egészségügyi fenyegetések köztük a biológiai és a vegyi anyagok, a fertőző betegségek és a környezeti kockázatok nemcsak az emberek egészsége, de a nemzetközi utazás és a kereskedelem szempontjából is komoly veszélyt jelentenek. A 2014. évi ebolajárvány, mely Nyugat-Afrikában tört ki, és több esetben is a betegek Európába történő egészségügyi evakuálásához vezetett, valamint az A(H1N1)-influenzavírus számlájára írható 2009-es világjárvány két példa a közelmúltból arra, milyen fontos más országokkal közösen fellépni az egészségügyi veszélyek elhárítása céljából. Egészség: uniós tendenciák Jó hírek: Növekedett a várható élettartam: az 1950-es évektől 2012-ig átlagosan 65 évről 80 évre nőtt a várható élettartam az Európai Unióban. Drasztikusan csökkent a csecsemőhalandóság: 2012-re a csecsemőhalandóság összesen több mint 82%-kal esett vissza 1975-höz képest. Javult egyes életveszélyes betegségek pl. a szívinfarktus, az agyvérzés és a rák kezelése: 2000 és 2009 között 50%-kal csökkent a szívinfarktust elszenvedő betegek halálozása a kórházba történő felvételt követően. Javult a túlélési arány egyes rákos megbetegedések esetében: ez a kedvező tendencia többek között a mellrák és a vastagbélrák esetében figyelhető meg, hála a korai diagnosztizálásnak és a hatékonyabb kezelési eljárásoknak. Növekedett az egy főre jutó orvosok száma: míg 2000-ben ezer főre 2,9 orvos jutott, addig 2010-re ez az arány 3,4-re emelkedett. Rossz hírek: Nagy az egyenlőtlenség: 8,5 év a különbség a várható élettartam tekintetében az egyes EU-országok között. Nőtt a rákos megbetegedések okozta halálesetek száma: 1985 óta a férfiak körében 12%-kal, a nők körében pedig 9%-kal nőtt azoknak a száma, akik rákos megbetegedésben haltak meg. Növekedett a cukorbetegség előfordulása: a Nemzetközi Diabétesz Szövetség adatai szerint 2011-ben 35 millió felnőtt szenvedett (1-es vagy 2-es típusú) diabéteszben Európában. Ez a szám 2030-ra várhatóan 43 millióra emelkedik, ami 23%-os növekedést jelent. Növekedett az Alzheimer-betegség előfordulása: Európában ötévente nagyjából megkétszereződik a demencia kialakulásának valószínűsége a 65 éven felüli lakosság körében. Az EU egészségügyi kiadásainak oroszlánrészét a krónikus betegségekre fordított összegek teszik ki: a krónikus betegségek kezelése 700 milliárd euróba kerül, ez az egészségügyi költségek 70 80%-át jelenti. Források: Eurostat és Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet.
E G É S Z S É G P O L I T I K A 5 Milyen eszközökkel él az Európai Unió? Az EU egészségpolitikai tevékenységének hatáskörét az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. cikke határozza meg. E tekintetben a legfőbb elv az, hogy az emberek egészségét hatékonyan kell védelmezni, és az egészségvédelmi szempontokat az összes uniós szakpolitika és intézkedés kidolgozása során szem előtt kell tartani. A Szerződés azt is világossá teszi, hogy az Európai Uniónak teljes mértékben tiszteletben kell tartania, hogy a tagállamok hatáskörébe tartozik egészségügyi politikájuk meghatározása, valamint az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezése és működtetése, ideértve az ezen feladatok ellátására kijelölt erőforrások elosztását. Az EU tevékenysége elsősorban azt a célt szolgálja, hogy kiegészítse és támogassa az egyes uniós tagországokban folyó munkát azokban az esetekben, amikor a koordináció, az együttműködés, valamint az információk, az ismeretek és a bevált módszerek átadása és átvétele jelenti a legjobb megoldást. Ezen túlmenően az Unió szabályoz egyes területeket. A szabályozást jogalkotási eszközök segítségével valósítja meg. Az EU 2007-ben egészségügyi stratégiát fogadott el. A stratégia négy sarokkövét az alábbi alapelvek képezik: Az európaiak közös értékekkel rendelkeznek az egészség vonatkozásában. Az egészség a legnagyobb kincs. Mindegyik szakpolitikába be kell építeni az egészséggel kapcsolatos szempontrendszert. Az Európai Uniónak a globális egészségügyi helyzetet érintő kérdések mindegyikében hallatnia kell a hangját. A stratégia a következő három célt határozta meg prioritásként: Elő kell segíteni, hogy a társadalom elöregedése ellenére jó legyen az emberek egészségi állapota. Védelmezni kell a polgárokat az egészségüket fenyegető veszélyekkel szemben. Támogatni kell a dinamikus egészségügyi rendszerek kialakítását és az új technológiák kifejlesztését. Ezek az elvek és célok előmozdítják az Európa 2020 stratégia intelligens és fenntartható növekedéssel kapcsolatos célkitűzéseinek megvalósítását: a célzott egészségügyi beruházások javítják a termelékenységet és fellendítik az innovációt, egyúttal pedig elősegítik az új készségek elsajátítását és az egyenlőtlenségek mérséklését, valamint azt, hogy az egészségügyi ellátórendszerek fenntarthatóbbá váljanak. 2013 februárjában az Európai Bizottság elfogadta a Szociális beruházás a növekedés és a kohézió érdekében című csomagot. A csomagot alkotó dokumentumok egyike az egészségügyi beruházások témájával foglalkozik. Fő üzenete, hogy az egészség önmagában is érték, egyúttal azonban a gazdasági jólét záloga is. A dokumentum hangsúlyozza, hogy az egészségügyi rendszerek fenntarthatóságát szolgáló intelligens beruházások, a humántőke részét képező emberi egészségbe történő beruházások és az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentését célzó beruházások elő tudják segíteni a gazdasági növekedést. Az EU támogatni fogja a reformokat az európai szemeszter keretében a rendelkezésére álló finanszírozási eszközök, pl. a strukturális alapok és az egészségügyi program segítségével. Uniós pénzügyi támogatás Az EU harmadik többéves egészségügyi programja, melynek futamideje 2014-től 2020-ig tart, az előző két egészségügyi program eredményeire épít. A program kiemelt jelentőséget tulajdonít annak, milyen fontos szerepet játszik a jó egészségi állapot a munkahelyi termelékenység és a gazdasági versenyképesség előmozdításában, illetve abban, hogy az emberek életének minősége hosszabb időn át jobb legyen. Az EU tevékenysége az alábbi négy kulcsfontosságú területen fogja kiegészíteni és segíteni a tagállami erőfeszítéseket: egészségfejlesztés és betegségmegelőzés; a polgárok védelme a több országot érintő egészségügyi veszélyekkel szemben; innovatív és fenntartható egészségügyi rendszerek kiépítése; színvonalasabb és biztonságosabb egészségügyi ellátás biztosítása a polgárok számára. A 2014 2020-as futamidejű program teljes költségvetése 449 millió euró. A programban az Európai Uniót alkotó 28 ország, valamint Izland, Liechtenstein és Norvégia vesz részt. 2003 óta az EU egészségügyi programja összesen több mint 750 egyedi projektet finanszírozott és működési támogatást nyújtott egy sor más kezdeményezéshez is. Az egészségügyi prioritások megvalósítását más olyan uniós eszközök is elősegítik, melyek pénzügyi támogatást nyújtanak. Példaként említhetők a strukturális alapok és a kutatási keretprogramok.
6 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L Mit tesz az Európai Unió? Hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz az EU országaiban Ha Ön uniós polgárként egy másik EU-tagországba utazik, és kinttartózkodása során megbetegszik, nem kell külföldi útját megszakítva hazautaznia, hogy orvosi ellátásban részesüljön. Ha Önnél van európai egészségbiztosítási kártyája, minden gond nélkül felkeresheti a helyi orvosok valamelyikét. Az európai egészségbiztosítási kártya birtokában könnyebben érvényt szerezhet a többi EU-tagállamban, illetve Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában és Svájcban annak a jognak, hogy az adott országban egészségügyi ellátásban részesüljön. Az európai egészségbiztosítási kártya, melyet ingyen lehet kiváltani a lakóhely szerinti egészségbiztosítónál, lehetővé teszi, hogy Ön a partnerországok valamelyikében való ideiglenes tartózkodása során előre nem tervezett állami egészségügyi ellátásban részesüljön orvosilag indokolt esetben. Egyes országokban a nemzeti egészségbiztosítási kártya tölti be az európai egészségbiztosítási kártya szerepét (a kártya hátoldalán vannak feltüntetve az európai egészségügyi ellátásra feljogosító adatok), más országokban külön kell beszerezni ezt a dokumentumot. A határokon átívelő egészségügyi ellátásra vonatkozó uniós jogszabályoknak köszönhetően Önnek: hozzá kell tudnia férni azokhoz az információkhoz, melyek révén tájékozódhat arról, milyen esetben részesülhet egészségügyi ellátásban az Európai Unió más tagállamaiban, illetve milyen minőségű és mennyire biztonságos az igénybe venni kívánt ellátás; jogában áll részleges vagy teljes költségtérítésben részesülni a másik EU-országban igénybe vett kezelés után, ha a kérdéses kezelésre hazájában is jogosult lenne; lehetősége van arra, hogy az Önnek felírt receptet az EU más tagországában váltsa ki, és így külföldi tartózkodása során be tudja szerezni a szükséges gyógyszereket. Diego Gómez/epa/Corbis Az európai egészségbiztosítási kártya birtokosai Európa-szerte orvosi ellátásban részesülhetnek Tudta-e Ön, hogy 2010-ben 20 millió uniós polgár részesült orvosi ellátásban hazáján kívül, egy másik uniós országban? A több tagállam lakosait fenyegető súlyos egészségügyi kockázatok elleni küzdelem Korunkban egyre több téren épülnek ki kapcsolatok a világ országai és a különböző közösségek között. Minél több a kapcsolódási pont, annál nagyobb veszélyt jelentenek a biológiai és a vegyi anyagok, illetve a környezeti kockázatok az emberek egészsége, valamint a nemzetközi utazás és kereskedelem szempontjából. Az Európai Unió egyre nagyobb éberséget tanúsít az újonnan megjelenő egészségügyi kockázatokkal szemben, legyen szó az ebolavírusról, a madárinfluenzáról vagy egyéb új influenzavírusról, a közelmúltban felbukkant új koronavírusról, az élelmiszer-eredetű, pl. az E. coli baktérium által okozott járványokról, illetve a lassabban tovaterjedő veszélyekről, köztük az antimikrobiális rezisztenciáról. 2013-ban a Bizottság szabályokat fogadott el annak érdekében, hogy a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyek esetén erőteljes és összehangolt kockázat- és válságkezelési intézkedések révén hatékony védelemben részesítse az uniós polgárokat. Az új szabályok egyebek mellett: kiterjesztik a fertőző betegségek esetére már életbe léptetett uniós koordinációs mechanizmust annak érdekében, hogy azt a biológiai, vegyi és környezeti eredetű tényezők által okozott egészségügyi fenyegetésekre is alkalmazni lehessen; megerősítik az uniós Egészségügyi Biztonsági Bizottság megbízását, hogy a bizottság válsághelyzetekben is válaszintézkedéseket hozhasson; biztosítják az európai szintű egészségügyi vészhelyzetnek minősülő helyzetek azonosításához szükséges eszközöket annak érdekében, hogy ilyen helyzetekben a gyógyszerügyi jogszabályok alkalmazása révén gyorsabban lehessen elérhetővé tenni a szükséges oltóanyagokat és gyógyszereket. Az új szabályok révén megnyílik az út az előtt, hogy világjárvány, illetve vészhelyzet esetén az uniós országok közösen szerezzenek be oltóanyagokat és gyógyszereket. A mechanizmus révén azok a tagállamok, amelyek aláírták a közös közbeszerzési megállapodást, gyorsabban és olcsóbban juthatnak hozzá a szükséges gyógyszerekhez, mint a múltban.
E G É S Z S É G P O L I T I K A 7 Az EU fellépése ilyen helyzetekben elsősorban arra irányul, hogy javítsa a tagállami kormányok együttműködését és a tagállami intézkedések összehangolását. Ennek megvalósítását szolgálják az alábbi rendszerek és intézmények: Uniós riasztási rendszerek: Ha az uniós tagállamok valamelyikében azt észlelik, hogy veszélyben forog a lakosság egészsége vagy biztonsága, a kérdéses ország az EU sürgősségi riasztórendszereinek valamelyikén keresztül értesíti erről az Európai Bizottságot. A riasztórendszerek lehetővé teszik, hogy a riasztást az EU összes tagországa gyorsan megkapja, és késlekedés nélkül meghozhassa a szükséges válaszintézkedéseket. A fertőzőbetegség-figyelői és gyorsreagáló rendszer és az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszer a 2011-es németországi E. coli-járvány, illetve a fukushimai nukleáris katasztrófa nyomán jött létre annak érdekében, hogy kezelni lehessen az újonnan megjelent kockázatokat. Egészségügyi Biztonsági Bizottság (HSC): Az uniós bizottság összehangolja az egészségbiztonság érdekében hozott intézkedéseket, illetve ezek előkészítését és megtervezését, valamint a vészhelyzetek elhárítását célzó műveleteket. A bizottságban az összes EU-ország képviselteti magát. Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC): A központ tevékenységének célja az, hogy az EU hatékonyabban tudjon védekezni a fertőző betegségekkel (ebola, influenza, tuberkulózis, HIV/AIDS stb.) szemben. Az intézmény együttműködik a tagállami Az E. coli baktérium által 2011-ben okozott járvány kitörésekor az EU riasztási rendszerén leadott figyelmeztetéseknek köszönhetően az uniós országok hatóságai hatékony lépéseket tudtak tenni a kockázatok elhárítása érdekében egészségügyi hatóságokkal annak érdekében, hogy azonosítsa és kiértékelje a fennálló és az újonnan megjelenő egészségügyi kockázatokat, és a veszélyekről tájékoztassa az érintetteket. Uniós szintű kutatási hálózatok: Az EU támogatásban részesít olyan konkrét projekteket, melyek a több tagállam lakosait fenyegető súlyos egészségügyi kockázatokkal foglalkoznak. Ezek között említhető a kémiaianyag-biztonsági riasztási rendszer (ASHT II), mely egységbe kapcsolta a különböző uniós országokban működő méregközpontokat, hogy javítsa a több tagállam lakosait fenyegető, vegyi eredetű potenciális egészségügyi veszélyek kezelését. Shutterstock, Inc./Tomasz Nieweglowski Mi történik, ha egészségügyi válsághelyzet alakul ki az Európai Unióban? Az E. colijárvány esete 2011 májusa és júliusa között az emberi és állati emésztőrendszerekben előforduló és rendes körülmények között ártalmatlan E. coli baktérium egyik veszélyes törzse járványt okozott az Európai Unióban, melyben 55-en életüket vesztették, és 850-en súlyosan, 3000-en pedig könnyebben megbetegedtek. Az adott helyzetben az EU a következőket tette: A németországi hatóságok értesítették az Európai Bizottságot a járvány kitöréséről. Az illetékesek aktiválták az EU összes tagállamára kiterjedő riasztási rendszereket és válságreagálási hálózatokat. A tudósok gyorsan azonosították a járványt okozó E. coli baktériumtörzset.. Az Európai Bizottság naponta értekezett a tagállamok nemzeti közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóságaival, hogy nyomon kövesse a helyzet alakulását, és összehangolja a válaszintézkedéseket. A legfrissebb információkat ugyancsak napi rendszerességgel közzétette honlapján annak érdekében, hogy a lakosságot tájékoztassa a fejleményekről. Miután sikerült azonosítani, hogy a járványt Egyiptomból csíráztatás céljából importált görögszénamagok okozták, az EU elrendelte az exportőrök egyikétől származó összes görögszénamagszállítmány megsemmisítését, és ideiglenes tilalmat vezetett be minden egyéb, kockázatosnak ítélt termék behozatalára. Az EU a tagállami hatóságokkal, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal közösen megkezdte annak azonosítását, min kell a jövőben javítani, hogyan lehet a megelőzést hatékonyabbá tenni, és mely területeken célszerű az együttműködést elmélyíteni.
8 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L Védelem a rezisztens baktériumokkal szemben Az antimikrobiális szerek pl. az antibiotikumok olyan anyagok, melyek vagy lelassítják a mikroorganizmusok, köztük a baktériumok, a gombák és a paraziták növekedését, vagy elpusztítják azokat. Elengedhetetlenül fontos eszközt jelentenek a modern orvostudomány számára: azóta, hogy 70 évvel ezelőtt elkezdték alkalmazni őket, drasztikusan csökkent a fertőző betegségek által okozott halálesetek száma. Használatuk azonban számos esetben orvosilag indokolatlan, és korunkra túlzott méreteket öltött, ami oda vezetett, hogy az elpusztítani kívánt mikroorganizmusok egyike-másika ellenállóvá (szakszóval rezisztenssé) vált velük szemben. Becslések szerint az antimikrobiális rezisztencia évente 25 ezer ember halálát okozza, anyagi vonzata pedig évi 1,5 milliárd euróra tehető az egészségügyi ellátás során jelentkező többletköltségek és a termelékenységkiesés okozta veszteségek miatt. Azóta, hogy ezt a jelenséget az 1990-es években azonosították, az Európai Unió egészségügyi programja számtalan projektet és kutatást támogatott a témában. Uniós támogatással készült el például 2009-ben az a tanulmány, mely az antimikrobiális rezisztenciát és a gyermekbetegségek antibiotikumokkal történő kezelését vizsgálta. Ezen túlmenően az EU az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság segítségével folyamatosan nyomon követi a jelenséggel kapcsolatos fejleményeket. 2011-ben az Európai Bizottság cselekvési tervet indított útnak abból a célból, hogy elősegítse az antimikrobiális rezisztencia következtében jelentkező, egyre komolyabbá váló kockázatok elhárítását. A terv az alábbi hét területen szorgalmaz cselekvést: az antimikrobiális szerek körültekintő használata az emberek és az állatok esetében; a mikrobiális fertőzések kialakulásának és elterjedésének megelőzése; új, hatékony antimikrobiális szerek, illetve alternatív kezelési módok kifejlesztése; nemzetközi együttműködés a rezisztenciából következő kockázatok terjedésének feltartóztatása érdekében; az antimikrobiális szerek használatának jobb nyomon követése és felügyelete; kutatás és innováció; a tájékoztatás, az oktatás és a képzés javítása. Tudta-e Ön, hogy -- 2013-ben az európaiak hozzávetőleg 35%-a szedett antibiotikumot; -- a betegek fele azt hiszi tévesen, hogy az antibiotikumok hatásosak a vírusok ellen; -- az Európai Unióban évente mintegy 4,1 millió egészségügyi ellátásban részesülő embert fertőznek meg különböző kórokozók, gyakran rezisztens baktériumtörzsek? A gyógyszerek minőségének, biztonságosságának és hatásosságának javítása Az EU egyértelmű szabályokat léptetett életbe a gyógyszerek engedélyezése és forgalmazása tekintetében. A szabályok értelmében csak akkor értékesíthetők gyógyszerek, ha forgalmazásukat a tagállamok valamelyike engedélyezi területén, vagy ha értékesítésük az EU egész területén engedélyezett. Az utóbbiról a londoni székhelyű Európai Gyógyszerügynökség és az Európai Bizottság gondoskodik. Ez a szabályozás biztosítja, hogy a betegek kezelésére használt gyógyszerek megfeleljenek a minőség, a biztonság és a hatékonyság tekintetében meghatározott szigorú előírásoknak. A szabályok elősegítik, hogy az Európai Unióban az ellátórendszerek magas szinten gondoskodjanak a betegek biztonságáról, egyúttal pedig hozzáférést biztosítanak a betegek számára a megfelelő gyógyszerekhez, köztük az innovatív, a ritka betegségek kezelésére használt, valamint a gyermekgyógyászatban alkalmazott gyógyszerkészítményekhez. Az Európai Unióban engedélyezett és forgalomba hozott gyógyszerek biztonságosságát a készítmények teljes időtartama során nyomon követik. Ennek köszönhetően abban az esetben, ha a gyógyszer alkalmazása során nemkívánatos hatás lép fel, az illetékesek késedelem nélkül Az európai uniós szabályok biztosítják, hogy a betegek kezelésére használt gyógyszerek megfeleljenek a minőség, a biztonság és a hatékonyság tekintetében meghatározott szigorú előírásoknak Shutterstock, Inc./phloxii
E G É S Z S É G P O L I T I K A 9 meg tudják hozni a megfelelő intézkedéseket: kiegészítő figyelmeztetéseket adhatnak ki, korlátozhatják a készítmény használatát, sőt akár ki is vonhatják a kérdéses terméket a piacról. A gyógyszerfelügyelet javítása érdekében az EU új szimbólumot vezetett be: a csúcsára állított fekete háromszög azokat a gyógyszereket hivatott jelölni, melyek kiegészítő ellenőrzést igényelnek. 2013 szeptemberétől az új szimbólumot az érintett gyógyszerek csomagolásában található betegtájékoztatón, valamint az alkalmazási előírásban is fel kell tüntetni, ezen túlmenően pedig kísérőszöveg formájában tájékoztatni kell a betegeket arról, hogyan tudják az esetlegesen jelentkező nem várt mellékhatásokat bejelenteni. Ez különösen fontos, mivel ma már a betegeknek jogukban áll az általuk tapasztalt mellékhatásokat közvetlenül bejelenteni a hazájukban működő illetékes hatóságoknak. A szabályozás egyik sarokkövét azok az előírások jelentik, melyek értelmében a gyógyszer-forgalmazási folyamat összes szakasza felett a gyártástól a forgalmazásig felügyeletet kell gyakorolni. Ezeken az előírásokon belül külön szabályok vonatkoznak a gyógyszerkészítmények interneten történő értékesítésére. Annak érdekében, hogy a betegeket megvédelmezze az engedéllyel nem rendelkező hamisított gyógyszereknek tulajdonított kockázatokkal szemben, az EU szigorú szabályokat vezetett be, melyek 2013 elején léptek hatályba. Ezek közé a szabályok közé tartoznak többek között a következők: a harmadik országokból importált hatóanyagok behozatalára, ellenőrzésére és vizsgálatára vonatkozó szabályok; a nagykereskedelmi gyógyszerforgalmazók által vezetett nyilvántartásokra vonatkozó szabályok; a gyógyszerek vizsgálatára vonatkozó szabályok; valamint az az előírás, miszerint a gyártóknak és a forgalmazóknak minden esetben be kell jelenteniük, ha azt gyanítják, hogy hamisított gyógyszerekkel van dolguk. Az előírások a hamisított gyógyszerek interneten történő értékesítését is szabályozzák. 2014 végén kötelezővé válik annak a közös logónak a használata, melyet az EU azért dolgozott ki, hogy azonosítsa a jogszerűen működő online gyógyszertárakat/gyógyszer-kiskereskedőket. A szerv-, a szövet és a sejtadományozás, valamint a véradás biztonságosságáért A véradás, illetve a szerv-, a szövet- és a sejtadományozás nélkülözhetetlen jelentőséggel bír több súlyos vagy életveszélyes sérülés és betegség pl. a rák és a szívbetegségek kezelése szempontjából. Ha csak a 2011-es évet vesszük figyelembe, azt találjuk, hogy az Európai Unióban összesen 30 ezer alkalommal került sor szervátültetésre sokszor úgy, hogy a donorszerv másik EU-tagállamból származott, mint ahol a műtétre sor került. Mivel korunkban egyre többen szerzik be gyógyszereiket az interneten, az EU elő kívánja segíteni, hogy könnyebben azonosítani lehessen azokat az online gyógyszertárakat, melyek jogszerűen működnek A megfelelő minőség és a betegek biztonsága érdekében az Unió közös szabályokat és eljárásokat dolgozott ki, melyeket az EU egész területén alkalmazni kell. Ez azt a célt szolgálja, hogy az átültetés/átömlesztés során felhasznált emberi eredetű anyagok nagyon jó minőségűek legyenek, és a betegségek pl. a HIV és a fertőző májgyulladás terjedésének megelőzése érdekében alapos szűrővizsgálaton essenek át. Ez biztosítja, hogy a betegek az Európai Unió teljes területén azonos és magas szintű védelemben részesüljenek, és ha a szükséges anyagokban hiány mutatkozik, az uniós országok együttműködjenek egymással. Az EU az átömlesztés/átültetés céljából felhasznált emberi eredetű anyagok adományozásával, beszerzésével és nyomonkövethetőségével kapcsolatos eljárások vonatkozásában is szigorú szabályokat léptetett életbe. Az adományozásnak önkéntes alapon kell történnie, a donor nem részesíthető anyagi ellenszolgáltatásban, és azt is biztosítani kell, hogy nyomon lehessen követni az adományozott szervek útját. Az uniós szabályok azt is előírják, hogy a tagállami hatóságok tájékoztassák egymást a határokon átívelő szervadományozásról, a vonatkozó információkat őrizzék meg, és gondoskodjanak állandó (a hét 7 napján és a nap 24 órájában elérhető) ügyeleti szolgáltatásról a súlyos vagy nemkívánatos mellékhatások, illetve fejlemények esetére. Mivel ezek iránt a kezelések iránt egyre nő a kereslet, az EU lépéseket tesz annak érdekében, hogy ösztönözze az önkéntes szervadományozást. Hozzávetőleg az EU-országok fele számol be arról, hogy területén rendszeresen problémát jelent a donorszervhiány. Jelenleg mintegy 50 ezren szerepelnek a szervátültetést igénylő betegek várólistáján. Közülük minden egyes nap 12-en halnak meg anélkül, hogy hozzájutnának az életben maradásukhoz szükséges donorszervhez. Shutterstock, Inc./Kinetic Imagery