A harcsatenyésztés fejlesztésének lehetősége itthon Lengyel Péter, Udvari Zsolt Földművelésügyi Minisztérium Horgászati és Halgazdálkodási Főosztály Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja, 2015. november 9.
Az akvakultúra szerepének növekedése 1950-től 166-szoros növekedés (a halászat növekedése 5-szörös) Haltenyésztés, növényevők Az akvakultúra a megoldás része.
1950 1954 1958 1962 1966 1970 1974 1978 1982 1986 1990 1994 1998 2002 2006 2010 tonna 120000000 Az európai akvakultúra szerepe a világban Az akvakultúrás termelés növekedése Európa haltermelésének aránya 100000000 Európa 3% 80000000 60000000 40000000 Európa Világ Világ 97% 20000000 0
1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Tonna Az EU akvakultúrás termelésének növekedése 3 500 000 Akvakultúrás termelés növekedése Európában 3 000 000 2 500 000 2 000 000 1 500 000 Europe EU-28 Non-EU 1 000 000 500 000 0
Termelés + fogás: Import: A kereslet és kínálat egyensúlya az EUban (2011) 6,68 Mt 18,41 Mt Nem élelmiszercélú : -2,22 Mt Export: -11,17 Mt Összes kínálat: 11,60 Mt Fogyasztás: 22,9 kg/fő/év
Izland Portugália Írország Horvátország Norvégia Ukrajna Málta Litvánia Luxemburg Dánia Olaszország Spanyolország Franciaország Hollandia Görögország Albánia Szlovénia Lettország Egyesült Királyság Észtország Montenegró Szlovákia Lengyelország Belgium Svédország Macedónia Fehéroroszország Szerbia Oroszország Ausztria Németország Svájc Bosznia-Hercegovina Moldova Bulgária Csehország Finnország Románia Magyarország Tengeri hal dominanciája a fogyasztásban 100% A halfogyasztás megoszlása eredet szerint (2011) 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% Édesvízi Tengeri 10% 0%
Édesvízi import szerepe 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Szlovákia Ausztria Szlovénia Belgium Lengyelország Bulgária Észtország Hollandia Németország Luxemburg Oroszország Lettország Moldova Litvánia Montenegró Spanyolország Egyesült Királyság Görögország Olaszország Macedónia Portugália Fehéroroszország Franciaország Málta Bosznia-Hercegovina Finnország Dánia Horvátország Svédország Írország Norvégia Ukrajna Albánia Feröer-szk. Izland Tengeri Édesvízi
Spanyolország Németország Hollandia Lengyelország Olaszország Belgium Egyesült Királyság Románia Csehország Franciaország Portugália Szerbia Görögország Magyarország Ausztria Szlovákia Bulgária Svédország Szlovénia Lettország Dánia Litvánia Észtország Luxemburg Málta Macedónia Írország Finnország Bosznia-Hercegovina Horvátország Moldova Montenegró Norvégia Oroszország Svájc Harcsa- és pontyalakúak importja (t) 50000 Európai országok harcsa- és pontyimportja 45000 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 Harcsaalakúak Pontyfélék 5000 0
A lesőharcsa termelése Európában (t, 2013) Svájc Szlovénia Litvánia Ukrajna Bosznia-Hercegovina Görögország Fehéroroszország Macedónia Szlovákia Horvátország Csehország Bulgária Németország Moldova Franciaország Románia Lengyelország Szerbia Magyarország Oroszország Akvakultúra Fogás 0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000
A lesőharcsa termelése Európában (Oroszország nélkül) Svájc Szlovénia Litvánia Ukrajna Bosznia-Hercegovina Görögország Fehéroroszország Macedónia Szlovákia Horvátország Csehország Bulgária Németország Moldova Franciaország Románia Lengyelország Szerbia Magyarország Akvakultúra Fogás 0 50 100 150 200 250 300 350 400 450
A lesőharcsa európai akvakultúrás termelése 0 500 1000 1500 2000 2500 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 tonna Ausztria Fehéroroszország Bosznia-Hercegovina Bulgária Horvátország Csehország Franciaország Németország Magyarország Lettország Litvánia Moldova Lengyelország Románia Szlovákia Szlovénia Ukrajna
A lesőharcsa és a pangasius ára
A harcsatermelés helyzete Kelet- Európában Fehéroroszország, Ukrajna: anyaállomány kialakítása, tenyésztés- technológia kidolgozása Moldova: szelekciós munka, a jelenlegi 200 t termelést 10 éven belül meg akarják háromszorozni
A harcsatermelés helyzete Nyugat- Európában Franciaország: 80-as évek közepén kezdtek harcsatenyésztéssel kísérletezni. Halastavi termelés, IFREMER által kidolgozott recirkulációs technológia. Ökonómiai elemzések, piackutatások: jó húsminőség, jó termelési perspektívák ennek ellenére most is elsősorban horgászhalként tartják számon Nagy-Britannia: perspektivikus faj, de említésre méltó termelés nincs, horgászhal
Összefoglalás Az EU haltermékekből jelentős importra szorul, de ez elsősorban tengeri termékeket foglal magában Pontyfélékre alacsony az igény, azonban a harcsaalakúak (csatornaharcsa, pangasius, afrikai harcsa) iránt nagyobb az érdeklődés Az európai harcsa elfogadottsága Közép- és Kelet- Európában a legmagasabb, de olyan országokban is lehet piaca, amelyekben más harcsafajok már ismertek
Összefoglalás Az európai harcsa elsődleges konkurense az európai piacon a pangasius, amelynek önköltségével a magyar viszonyok között nem lehet versenyezni A pangasius iránti fokozódó bizalmatlanság lehetővé teszi, hogy az európai harcsát egy környezetbarátabb és egészségesebb, ellenőrzött minőségű, Európában termelt alternatívaként pozícionáljuk
Összefoglalás A jelentősen eltérő árszínvonal megfelelő termeléstechnológia mellett lehetővé teszi, hogy az európai harcsa egyes országokban (pl. Németország) akár a pangasiusnak is árkonkurense legyen. Az árak különbözete miatt más kelet-európai országok konkurenciájával is számolni kell
Lehetőségek EU: törekvés az édesvízi akvakultúra fejlesztésére (2030-ra 40% növekedés) MAHOP 2014-2020: új fajok termelésbe vonása, technológiafejlesztés, termékfejlesztés, feldolgozás, marketing
Köszönöm a figyelmet!