A VASÚTI KÖZLEKEDÉS SZEREPÉNEK VÁLTOZÁSA OROSHÁZA TÉRSÉGÉBEN AZ 1990-ES ÉVEKBEN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INGÁZÁSRA Kiss László 1



Hasonló dokumentumok
A VASÚTI KÖZLEKEDÉS SZEREPÉNEK VÁLTOZÁSA OROSHÁZA TÉRSÉGÉBEN A KILENCVENES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN

Nyári menetrendi módosítások

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Újjáélesztett vasúti kapcsolat Rajka Bratislava-Petržalka között. Hogyan tovább?

MENETRENDI ÉRTESÍTÉS

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

VÁLTOZIK A HELYI JÁRATOK KÖZLEKEDÉSE

A 251-es járat útvonal-hosszabbítása és a 150-es járat gyorsítása

-1/ sz. járat Szeghalom, vá. indul 15 13:40 óra, Füzesgyarmat, vh. érkezik 15 14:00 óra, jelenleg

2013/2014. Veszprém vasúti szolgáltatásfejlesztés. Értékesítési szervezet MÁV-START Zrt

A 79-es trolibusz útvonalának meghosszabbítása, és hétvégi üzemének kiváltása a 20E viszonylat átalakításával

Vonali menetrend. Budapest Pilisvörösvár Piliscsaba Esztergom S72 G72 Z május 20-tól december 8-ig

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

ELŐTERJESZTÉS február 22-i ülésére

A budai Vár közlekedési rendszerének módosítása

DAKK Zrt. beszámolója a társaság évi Szatymaz településen végzett szolgáltatási tevékenységéről

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

135-ös és 135A jelzésű új viszonylatok indítása a XXIII. kerületben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

A 15-ös viszonylat közlekedési rendjének módosítása

Amit a Ferihegyi gyorsvasútról tudni érdemes. XVII. Városi közlekedés aktuális kérdései Budapest, szeptember 8.

A 65-ös autóbusz útvonalának meghosszabbítása

buszok közösen a mai 2-esnél sűrűbben indulnak. Reggeli csúcsidőben 6 helyett 5-6, késő este 30 2

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012.

Az áruházak vasárnapi zárva tartásával kapcsolatos közlekedési változások

A Szeged Hódmezővásárhely közötti tramtrain közlekedés bevezetésének műszakimenetrendi. Horn Gergely Vasúti irodavezető NIF Zrt.

A közösségi közlekedés átszervezésének tapasztalatai a Tisza-tó környezetében

DÉL-DUNÁNTÚL ÉS VAJDASÁG AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI

2016. december 19. (hétfő) december 20. (kedd) december 21. (szerda) december 22. (csütörtök) december 23.

MENETRENDI TÁJÉKOZTATÓ

MÓDOSUL A REPTÉRI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS, ELINDUL AZ ÉJSZAKAI VILLAMOS-KÖZLEKEDÉS

Szolgálati menetrendkönyv a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletága részére

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép

Integrált közösségi közlekedési rendszer létrehozása a Szabadka-Szeged régióban

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

A 35-ös autóbusz útvonalának módosítása a Corvin út térségében

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből.

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

A TRAM-TRAIN HELYE ÉS SZEREPE A VASÚTI KÖZLEKEDÉSBEN

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan.

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr.

A 2014/2015. évi menetrend főbb változásai december 14-től

Közlekedésföldrajz és térszervezés egy baranyai esettanulmány. KISS BALÁZS PTE-TTK Földtudományok Doktori Iskola PhD-hallgató, I. évf.

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

T Á J É K O Z T A T Ó a diákigazolványhoz, az Ellátottak utazási utalványa -hoz kapcsolódó utazási kedvezmények igénybevételének feltételeiről

Igényvezérelt közlekedés indítása Csúcshegy térségében

A vasúti pálya felújítása, karbantartása a forgalmi szakszolgálat szemszögéből

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

Igényvezérelt közlekedés a BKK hálózatán. Dr. Denke Zsolt kiemelt munkatárs Budapesti Közlekedési Központ

Tájékoztató a helyi autóbusz-menetrend változásáról

ÉRTESÍTÉS. Kecskemét, Csáktornyai u. 4-6.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli.

Az éjszakai közlekedési hálózat fejlesztése Új járatok, kedvezőbb hálózati kapcsolatok kisebb működési költségekkel. Vitézy Dávid vezérigazgató

A MÁV-START Zrt. nemzetközi kapcsolatai, innovatív infrastruktúra fejlesztés Lóczi Csaba MÁV-START Zrt.

file://c:\coeditor\data\local\course410\tmp.xml

Utazási igényfelmérő, elégedettségi vizsgálati kérdőív

PIACFELÜGYELETI ÉS UTASJOGI FŐOSZTÁLY VASÚTI IGAZGATÁSI SZERV. Piaci jelentés év

ÉRTESÍTÉS. KVZrt-5/

Az utazási idő modellezése térinformatikai módszerek felhasználásával

Püspökladány Város Önkormányzata BESZÁMOLÓ. a évi Püspökladány város közigazgatási határán belül

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

ÉRTESÍTÉS. Kecskemét, Csáktornyai u. 4-6.

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei május. Főbb Békés megyei adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

Tervezett hálózati és menetrendi változások

A TransHUSK Plus projekt

Dél-Magyarországon vonattal

Tömegközlekedési változások a budai hegyvidék, illetve Gazdagrét térségében

Kisvárosok szerepe a munkaerő-ingázásban

Szeged város helyi közlekedésében karácsonyi, és szilveszteri, valamint a újévi ünnepek december

Tájékoztató Új, utasbarát menetrend Dunaharaszti helyi közlekedésében

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

J A V A S L A T. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ózd, február 21.

Szolgáltatási színvonal javítás a 80-as számú vasútvonalon

A 194-es autóbusz útvonalának módosítása a Gloriett lakótelep térségében

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Átírás:

A VASÚTI KÖZLEKEDÉS SZEREPÉNEK VÁLTOZÁSA OROSHÁZA TÉRSÉGÉBEN AZ 1990-ES ÉVEKBEN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INGÁZÁSRA Kiss László 1 Bevezetés Az 1980-as évek végétől lezajlott társadalmi-gazdasági rendszerváltás során jelentősen megváltozott a népesség mobilitása. A gazdasági szerkezet átalakulásával a korábban nagyszámú, főleg az iparban dolgozó ingázók száma csökkent. A lakosság életszínvonalának romlása szintén a népesség térbeli mobilitásának csökkenését fokozta, mely a tömegközlekedés szerkezeti átalakulását vonta maga után. Az üzemben tartott személygépjárművek száma is növekedett, ami az egyéni közlekedés részarányát növelte meg a közlekedési ágazaton belül. A motorizáció a rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági krízis után felgyorsult, amire az egyes tömegközlekedési ágazatok eltérően reagáltak. A rendszersajátosságaiból eredően rugalmasabb autóbusz-közlekedés részaránya a tömegközlekedésen belül megnőtt, a vasúti ágazat szerepe pedig csökkent. Jelen munka célja és térsége tömegközlekedési változásainak bemutatása. Békés megye városai közül viszonylag kis veszteséggel vészelte át a társadalmigazdasági rendszerváltás éveit. A témára vonatkozó szakirodalom csekély: BECSEI J. DÖVÉNYI Z. SIMON I. az 1970-es években Békés megyei munkaerőmozgásait, az 1980-as években TIMÁR J. az környéki ingázást vizsgálta. A vizsgálatot nehezítette az adathiány. Részletes vizsgálatra a vasúti közlekedés terén volt lehetőség, az autóbusz-közlekedésnek csak a hozzáférhető mutatóit volt lehetőség kutatni. Vizsgáltam a vasúti közlekedésben érintett környéki, elsősorban Békés megyei települések néhány, az ingázás szempontjából fontos demográfiai mutatóját. A közlekedési szokások egyik legfontosabb részét jelentik az ingázási szokások, így a kutatás során a munkavégzési és az oktatási célú ingázás demográfiai mutatóinak vizsgálatára került sor. Az adathiány nem csak ágazati, hanem időbeli szinten is jelentkezett. A Magyar Államvasutak Rt. személyszállítási adatait 1997-től tárolják elektronikus formában, a korábbi forgalmi kimutatások már csak töredékesen érhetők el. A korlátozott lehetőségek miatt a vizsgálat a következőkre terjedt ki: Az ingázók számának alakulása A középiskolás korúak számának alakulása Elérhetőségi mutatók vizsgálata (járatsűrűség, időbeli eloszlás, eljutási idő) Forgalmi adatok A szolgáltatás megfelelősége A vizsgálatba azok az környéki települések kerültek be, amelyek mind vasúti, mind pedig közúti tömegközlekedési kapcsolattal rendelkeznek. Ezen települések: Csorvás, Gádoros, Kardoskút, Nagyszénás, Székkutas és Tótkomlós. A munka során felhasználtam a MÁV adatait, kiegészítve a saját gyűjtéseimmel. Vizsgáltam a menetrendi szerkezetet, a járatsűrűséget, összehasonlítva a Volán párhuzamos vonalain a kínálatával. A vizsgálat során érintett vasútvonalak a következők: Szeged Békéscsaba (135 sz. vasúti fővonal) Mezőtúr Mezőhegyes (125 sz. vasúti mellékvonal) Kiskunfélegyháza Szentes (147 sz. vasúti mellékvonal) 1 doktorandusz hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék 1

A kutatás említett vonalakon belül a következő szakaszokat érintette: Csorvás ; Tótkomlós Kardoskút ; Nagyszénás ; Gádoros ; Békéscsaba; Székkutas. Az első négy vonalszakasz az orosházi kistérség vasúttal rendelkező településeit érinti, az ötödik a kistérségi központ és a megyeszékhely kapcsolatát jelenti. A hatodik viszonylat a kistérséget Nyugatról érintő Csongrád megyei, de Orosházához is kötődő településhez jelent összeköttetést. Társadalmi-gazdasági változások Orosházán és környezetében A rendszerváltással bekövetkezett gazdasági szerkezetátalakulás jelentős társadalmi változásokat indított el térségében. A nagy létszámú, alacsonyan képzett munkaerőt foglalkoztató ipari üzemek leépültek (KAZÉP, Vas-Műanyag ISZ, Öntöde). Közülük néhány, az új környezetben is versenyképes profilú maradt csak talpon, azok is a korábbi létszámnál kevesebb, de magasabban képzett munkaerővel (Öblösüveggyár, Guardian Üveggyár, MEZŐGÉP, baromfifeldolgozó). A felszabaduló munkaerő egy része az újonnan létrejött kisés középvállalkozásoknál talált munkát, másik része nyugdíjba vonult, ugyanakkor megjelent a tömeges munkanélküliség is. Békés megyén belül és térségének átalakulása volt a leggyorsabb és legkisebb általános visszaeséssel járó. A megyén belül ide érkezett a legtöbb működőtőke, a munkanélküliség is itt a legalacsonyabb (2002-ben 4,6%). Az munkavégzés miatti ingázók A munkavállalók száma a vizsgálatba bevont településeken 27,4%-kal csökkent 1990 és 2001 között. A munkavállalókon belül az ingázók száma szintén csökkent (21,4%-kal), az összes munkavállalóhoz viszonyított arányuk viszont számottevően nem változott (1. táblázat). Különbségek adódtak a vizsgált települések között. Arányait tekintve nagyobb változás Csorvás, Kardoskút, Nagyszénás és Székkutas esetében volt. Csorváson nagyobb mértékben csökkent az ingázók száma, Kardoskúton Nagyszénáson és Székkutason viszont növekedett az ingázók aránya (Kardoskúton és Székkutason az ingázók száma is). Az utóbbi három településen megnövekedett ingázási arány oka az, hogy a helybeli munkalehetőségek száma jelentősen csökkent (Kardoskút: termelőszövetkezet átalakulása, kőolaj-kitermelés visszaesése, Nagyszénás: termelőszövetkezet átalakulása, ipari szövetkezet megszűnése). 1. táblázat: A foglalkoztatottak és az ingázók száma 1992-ben és 2001-ben a vizsgált településeken (fő) település ingázók (1990) összes fogl. (1990) ingázók (%) ingázók (2001) összes fogl. (2001) ingázók (%) 1131 15292 7,34 1088 11391 9,6 Csorvás 1393 2547 54,7 892 1838 48,5 Gádoros 944 1787 52,8 571 1123 50,9 Kardoskút 110 433 25,4 141 302 46,7 Nagyszénás 925 2472 37,4 775 1772 43,7 Tótkomlós 656 2885 22,7 509 2003 25,4 Székkutas 269 1208 22,2 293 905 32,4 Összesen 5428 26624 20,4 4269 19334 22,1 (KSH adatai alapján szerk.: Kiss László) 2

Az iskolai célú ingázók Az iskolai célú ingázás vizsgálatára a népesség kor szerinti összetételét, a közoktatásban részt vevők számát lehet felhasználni. Problémát jelentett, hogy statisztikai adatbázisok nem mutatják, hogy a szakképzésben, szakmunkásképzésben részesülők között milyen arányban vannak jelen a napi ingázók. Figyelembe kell venni a középfokú oktatási centrumok elhelyezkedését is. Békés megyében az 1990/91-es tanévben 24 gimnázium, 25 szakközépiskola és 24 szakmunkásképző intézet működött. A 2002/2003-as tanévre ez a szám bővült: 31 gimnázium, 34 szakközépiskola és 31 szakoktatást nyújtó intézmény működött, a megye 19 településén. A vizsgált területen 1990-ben Orosházán volt csak középfokú oktatási intézmény, egy gimnázium és szakközépiskola, (Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola) egy mezőgazdasági szakközépiskola és egy ipari szakmunkásképző intézet. 1992-ben kezdte meg működését a tótkomlósi Jankó János Gimnázium, majd Orosházán 1997-ben az Evangélikus Gimnázium (mindkettő általános iskola is). Orosházán a Kossuth Lajos mezőgazdasági szakközépiskolát szervezetileg összevonták a 612. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézettel. Az orosházi kistérségben tehát a középfokú oktatás kismértékű decentralizációjára került sor, a kistérségi központon kívül az időközben várossá nyilvánított Tótkomlós is megjelent, mint középfokú oktatási központ. A kistérségen kívüli oktatási intézményeket is igénybe veszik a kistérség diákjai, így Békéscsaba, Mezőhegyes, Mezőberény, Szarvas, Kétegyháza és a megyén kívüli Hódmezővásárhely, Szeged és Szentes középfokú oktatási intézményeinek van vonzása a terültre. Mindez fordítottan is igaz, a kistérség középiskoláinak vonzása is túlnyúlik a kistérség határain (speciális képzések). 2. táblázat: A középiskolás korúak száma 1990-ben és 2001-ben a vizsgált vonalak településein (fő) település Középiskol ás korúak (1990) 10-14 éves korcsopor t (1990) Középiskolá s korúak (2001) 2314 2840 1795 Csorvás 378 428 334 Gádoros 196 347 197 Kardoskút 39 87 40 Nagyszénás 264 430 289 Tótkomlós 310 484 361 Székkutas 149 189 62 Összesen 3650 4805 3078 (KSH adatai alapján szerk.: Kiss László) A középiskolás korosztály számát az 1990-es és 2001-es népszámlálási adatok mutatják meg. A 14-19 éves korcsoport képezi a vizsgálat tárgyát, mind 1990-ben, mind pedig 2001- ben, ugyanakkor a két népszámlálás közötti időszakra az 1990-es népszámlálás 10-14 éves korosztályából következtettem (ez a korosztály vált középiskolássá 1994 és 1998 között), a vizsgáltak közül ez a legnagyobb létszámú csoport. 3

Az 1990/91-es tanévben a megye középiskoláiban 10270 fő tanult, akiknek 12,6%-a volt naponta bejáró. A 2002/2003-as tanévben már 16401 fő járt középiskolába, akiknek 36,2%-a volt napi ingázó. A nappali szakképzésben, szakmunkásképzésben részt vevők száma ugyanakkor megyei szinten csökkent, az1990/91-es 9434 főről 2002/2003-ra 5929 főre. Rájuk vonatkozólag nincsenek az ingázásra vonatkozó adatok. Az orosházi térségre 2002/2003-ből állnak rendelkezésre adatok, Orosházán 1510, Tótkomlóson 104 fő tanult középiskolában, az Orosházára járók 31,9, a Tótomlóson tanulók 31,7%-a volt ingázó. Emellett Orosházán 458 fő tanult szakiskolában. A középiskolával nem rendelkező települések diákjai többnyire naponta ingáznak a lakóhely és az iskola között, a kollégiumban elhelyezettek túlnyomó része a kistérségen kívüli településről érkezik. A kistérségen kívüli oktatási intézményekben tanulók közül a napi ingázást többnyire a Békéscsabán, Szentesen, Hódmezővásárhelyen és Mezőhegyesen tanulók választják. Meg kell említeni a felsőfokú oktatásban részt vevőket, akik között a Szarvason, Békéscsabán és Szegeden tanulók választják a napi ingázást. Számuk nem éri el a középiskolás ingázók számát. A járatsűrűség és az üzemidő változása (A vasúti közlekedési kínálat) Az elérhetőség alapvetően meghatározza a közlekedési szokásokat, hatással van mind az ágazati, mind a területi szerkezetre. Az elérhetőség mutatói közül a menetidőt, a járatsűrűséget és a követési időt vizsgáltam, összehasonlítva a vasúti és az autóbuszközlekedés vonatkozó mutatóit. 3. táblázat: A vonatok menetideje és járatgyakorisága a vizsgált területen (zárójelben a sebes és az IP vonatok menetideje) Viszonylat Táv (km ) Meneti dő 1992 (perc) Meneti dő 1997 (perc) Meneti dő 2003 (perc) Járatpá rok száma Járatpá rok száma (1997) Járatpá rok száma Csorvás 14 16 18 18 14 14 12 Székkutas Tótkomlós Nagyszénás 12 20 13 12 24 19 12 26 19 12 10 10 28 6 7 19 9/8 10/9 Gádoros 15 32 34 26 6 5 5 Békéscsaba 35 42 (31) 47 (41) 44 (34) 14 (2) 11 (3) (MÁV Rt. Menetrend alapján szerk.: Kiss László) 10/11 6,5 9/7 12 (2) A menetidő vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy az egyes ágazatok feltáróképessége különböző. A vasútállomások, megállóhelyek többnyire a települések központtól távolabbi részén, illetve a települések szélén találhatók. A vizsgált települések esetében, Tótkomlós és Nagyszénás állomására az előbbi, Kardoskút, Csorvás és Gádoros állomására az utóbbi vonatkozik. Orosházán az autóbuszállomás a vasútállomás mellett található, de a Volán járatok többsége érinti a városközpontot. 4

A tiszta utazási idők tekintetében az Gádoros viszonylat kivételével a vasút van előnyben, azonban a tényleges eljutási időket tekintve az autóbusz jobb lefedése miatt (mind Orosházán, mind pedig a környező településeken Kardoskút kivételével több helyen is megáll), a buszok jobb időbeli kiszolgálást biztosítanak. és Békéscsaba között a volán járatok előnye nem egyértelmű, mert bár Orosházán egyes járatok érintik a központot, Békéscsabán csak a 44/47-es út bevezető részén és a MÁV pályaudvar melletti autóbuszpályaudvaron állnak meg. 4. táblázat: A Volán autóbuszok menetideje és járatgyakorisága a vizsgált területen /zárójelben a gyorsjáratok menetideje/ Viszonylat Menetidő (perc) Járatpárok száma (1997) Járatpárok száma Csorvás 30 (23) 31 29 Székkutas 13 14 13 Tótkomlós 30 11 16 Nagyszénás 30 (20) 21 25 Gádoros 28 11 16 Békéscsaba 60 (45) 26 23 (Volán Menetrend alapján szerk.: Kiss László) A Volán járatok menetideje a vizsgált időszakban nem változott, A vonatok menetidejében 1992 és 2003 között kisebb, néhány perces változások következtek be, amelyek a pályasebesség csökkenésének köszönhetők. 1997 után néhány viszonylaton csökkent a menetidő, jelentősebb változás és Gádoros között következett be, ahol ez 8 perces csökkenést jelent. 5. táblázat: A minimális, átlagos és maximális követési idők az környéki vasútvonalakon 1992-ben és 2003-ban (perc) Viszonylat t min t átlagos t max t min t átlagos t max Csorvás 24 74 141 50 87 141 Székkutas 62 102 188 52 108 164 Tótkomlós Nagyszénás 141 70 180 138 210 283 118 169 70 125 Gádoros 125 169 235 141 185 245 Békéscsaba 27 74 141 (MÁV Rt. Menetrend alapján szerk.: Kiss László) 39 74 242 270 115 5

A járatok számában a Körös Volán kedvezőbb kínálatot nyújt, mint a vasút. A vonatok száma stagnált, vagy kis mértékben csökkent, bár az egyes menetrendi időszakok között lehetnek különbségek, mivel a vasút menetrendi struktúrája nem stabil. A volán járatainak száma az Csorvás Békéscsaba és az Székkutas viszonylatok kivételével növekedett. Az időbeli lefedés esetében (a járatszámból adódóan) is az autóbusz van kedvezőbb helyzetben. Részletes vizsgálatot a vasúti ágazatra készítettem (5-6. táblázat). A minimális követési idők esetenként vonzónak tűnhetnek, de ezek a sűrű követések Orosházáról Békéscsabára illetve Nagyszénásra a napszaki jellemző utazási iránnyal ellentétesek. A maximális követési idők 2 órás, vagy annál hosszabb járatmentes időszakot mutatnak, ezek a délelőtti órákban vannak. Ugyanez jellemző az Orosházára irányuló forgalomban is. 6. táblázat: A minimális, átlagos és maximális követési idők az környéki vasútvonalakon 1992-ben és 2003-ban (perc) Viszonylat t min t átlagos t max t min t átlagos t max Csorvás 14 84 180 50 95 169 Székkutas 40 115 180 59 103 140 Tótkomlós 144 171 207 78 125 236 Nagyszénás 38 146 216 72 160 Gádoros 182 194 228 130 184 225 Békéscsaba 6 84 141 42 80 124 (MÁV Rt. Menetrend alapján szerk.: Kiss László) 7. táblázat: Az környéki vasútvonalak napi üzemideje 1992-ben és 2003-ban Vonal Üzemidő (óra:per c) Üzemidő (óra:per c) (2003 Békéscsaba 19:09 18:45 Hódmezővásárhely 19:45 19:12 Mezőhegyes 15:23 14:50 Mezőtúr 18:30 16:50 Szentes 17:17 14:54 (MÁV Rt. Menetrend alapján szerk.: Kiss László) Jelentősebb változás, hogy 2003-ban Tótkomlósról a kora reggeli időszakban sűrűbben követik egymást a vonatok, ugyanakkor Békéscsabáról Orosházára megszűnt az esti sebesvonat (csak vasárnap közlekedik), ami az extrém, 6 perces minimális követési időt okozta. Az átlagos járatkövetési időknél figyelembe kell venni az üzemidőt, az első és az utolsó érkező/induló járat között eltelt időt, ezt a 7. táblázat tartalmazza. A vizsgált időszakban a vasútvonalak üzemideje minden vonalon csökkent, részben a hajnali és a késő esti vonatok 229 6

megszüntetése, vagy az üzemidő csökkentésére irányuló törekvés okán későbbi/korábbi közlekedtetése miatt. 1992 és 2003 között a Volán autóbuszok üzemideje a vizsgált vonalakon nem változott, kivéve az -Békéscsaba vonalat, ahol az Orosházáról 22 óra után induló járat már csak Csorvásig közlekedik. Az környéki vasútvonalak utasforgalma A vasútvonalak forgalmáról a személypénztári menetjegyeladások és az utasszámlálások nyújtanak tájékoztatást. A személypénztári adatok 1997-től állnak rendelkezésre. A vizsgált települések állomásain Gádoros és Kardoskút kivételével valamennyi vonatnál biztosított a menetjegy kiadása. A megállóhelyek utasforgalmát a jegyvizsgálók szolgálák ki, ez a forgalom, Mezőhegyes, Szentes és Békéscsaba telepállomásokon jelenik meg. 1. ábra: A havijegyek és félhavijegyek forgalma az orosházi kistérség állomásain az 1997 és 2003 közötti időszakban 2500 2000 1500 db 1000 500 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 (MÁV Rt. adatai alapján szerk.: Kiss László) Az környéki állomásokon és Orosházán 1997-ben 762 ezer utasfőt regisztráltak a személypénztárakban, ez a szám 2003-ra 479 ezer főre csökkent (37,8%). A legnagyobb csökkenés Kardoskúton (53,5%) és Nagyszénáson (45%), a legkisebb Gádoroson (8,8%) és Székkutason (9,4%) volt. A legnagyobb mértékű csökkenés valamennyi állomáson az Orosházára irányuló forgalomban következett be. A rendszeres hivatásforgalmi utasok számáról a bérletes (havijegyes) forgalom ad tájékoztatást. A vizsgált területen 1997 és 2003 között a havijegy-forgalom (így a rendszeresen vonattal iskolába és munkába járók száma) 50%-kal esett vissza. Itt is elsősorban a 20 km-es (-vonzáskörzeti település viszonylata) esett vissza, de esetében a Békéscsabára irányuló diák és dolgozó forgalom is 40%-kal csökkent. Az utasszámlálásokat a MÁV Rt. dolgozói végzik negyedévente. Jelen vizsgálathoz az októberi utasszámlálási adatokat használtam fel, mivel ez az időszak a legkevésbé zavart ünnepekkel, tanulmányi szünetekkel. Ezek az adatok nagyságrendileg pontos adatokat nyújtanak az egyes vonatok és vonalak utasforgalmáról, de fenntartással kell kezelni őket (a vonatszemélyzet nem minden esetben rögzít valós adatokat). 1992-ben a leggyengébb forgalmú a Mezőhegyes- vonal volt, naponta átlagosan 606 utassal, a legerősebb forgalom Békéscsaba és között jelentkezett naponta év 7

átlagosan 4531 utassal. 3000 főt meghaladó forgalom volt és Hódmezővásárhely között. Szentes felé 662, Szarvas-Mezőtúr felé pedig 1898 fő utas volt. (3. ábra) 2. ábra: A tanuló havijegyek forgalma az orosházi kistérség állomásainaz 1997 és 2003 közötti időszakban db 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 (MÁV Rt. adatai alapján szerk.: Kiss László) Az 1999 októberi adatokat megvizsgálva az Mezőhegyes vonal kivételével mindenhol csökkent a forgalom. A legnagyobb mértékben Szarvas (Mezőtúr) (928 fő/nap, 51,1%-os csökkenés) valamint Szentes (368 fő/nap, 44,4%-os csökkenés) felé csökkent az utasforgalom. Békéscsaba és között 3029 fő/napra (33,1%-os csökkenés) esett vissza az utazók száma. Hódmezővásárhely (Szeged) felé a csökkenés 28,5%-os volt. Egyedül a mezőhegyesi vonal forgalma növekedett, 1066 fő utazott a vonalon naponta (4. ábra). 3. ábra : Az környéki vasútvonalak napi átlagos utasforgalma 1992-ben év Fábiánsebestyén Szentes Gádoros Székkutas Szarvas Kondoros Békéscsaba Nagyszénás Telekgerendás Csorvás Kardoskút Jelmagyarázat 100 fő/nap alatt 100-500 fő/nap 500-1000 fő/nap 1000-2000 fő/nap 2000-3000fő/nap 3000-4000 fő/nap 4000-5000 fő/nap Hódmezővásárhely Tótkomlós Mezőhegyes (MÁV Rt. adatai alapján szerk.: Kiss László) 8

Az Szarvas Mezőtúr vonalon az adatok összehasonlíthatóságát nehezítette, hogy változtak az utasszámlálások statisztikai szakaszai, az 1999-es adatok külön kezelik a Mezőtúr és Szarvas valamint a Szarvas ás szakaszokat, míg 1992-ben az egész vonal egy szakasznak minősült. Az 1992-es adatokat ezért úgy lettek módosítva, hogy a kizárólag Szarvas és Mezőtúr között közlekedő vonatok személyforgalma ki lett vonva az összesből. 2003 őszére a Szentes és valamint a és Hódmezővásárhely közötti vonalak kivételével (ahol stagnált a forgalom) csökkent az utasok száma. 1999-hez viszonyítva 14,1%-os volt a csökkenés és Békéscsaba, 21,5%-os és Szarvas, 25,8%-os és Mezőhegyes között (5. ábra). 4. ábra: Az környéki vasútvonalak napi átlagos utasforgalma 1999-ben Fábiánsebestyén Szentes Gádoros Székkutas Szarvas Kondoros Békéscsaba Nagyszénás Telekgerendás Csorvás Kardoskút Jelmagyarázat 100 fő/nap alatt 100-500 fő/nap 500-1000 fő/nap 1000-2000 fő/nap 2000-3000fő/nap 3000-4000 fő/nap 4000-5000 fő/nap Hódmezővásárhely Tótkomlós Mezőhegyes (MÁV Rt. adatai alapján szerk.: Kiss László) 5. ábra: Az környéki vasútvonalak napi átlagos utasforgalma 2003-ban Fábiánsebestyén Szentes Gádoros Székkutas Szarvas Kondoros Békéscsaba Nagyszénás Telekgerendás Csorvás Kardoskút Jelmagyarázat 100 fő/nap alatt 100-500 fő/nap 500-1000 fő/nap 1000-2000 fő/nap 2000-3000fő/nap 3000-4000 fő/nap 4000-5000 fő/nap Hódmezővásárhely Tótkomlós Mezőhegyes (MÁV Rt. adatai alapján szerk.: Kiss László) 9

Összegzés A vizsgált időszakban az környéki vasútvonalak utasforgalma nagy mértékben visszaesett. Ha a vizsgált terület demográfiai viszonyait vesszük figyelembe, akkor a forgalom csökkenése csak részben magyarázható az ingázás csökkenésével. Az ingázók számának csökkenését meghaladó mértékben esett vissza a vasúti (dolgozó havijegyes) forgalom. Ugyanakkor az ingázó középiskolás diákok száma nagyobb mértékben emelkedett, mint ahogy a naponta utazó munkavállalók száma csökkent. Az oktatáspolitika változása miatt az egyes korosztályok egyre nagyobb hányada részesülhet középfokú oktatásban, ami rövid távon (a demográfiai mélypont felé haladva azonban egyre kisebb mértékben) a középiskolába járók (ezzel az ingázó diákok) számának növekedését eredményezi Az 1990-es években a vasúti ágazat nem tudta ezekből az új ingázókból pótolni a veszteségeit, ellenkezőleg, az ingázó diákok körében is jelentős utast veszített. 1992-től 2003-ig jelentősen (és több alkalommal) átalakult a vasúti menetrend szerkezete, térségében korlátozódtak a három műszakos munkába járás feltételei. A gyakran és nem mindig az utazóközönség igényeinek megfelelően (gyakran a vasút üzemi igényeihez inkább igazodva) változó menetrend miatt sok utas pártolt el a vasúti ágazattól. A járatok száma a legtöbb vonalon csökkent, növekedett a vonatmentes időszakok hossza. A vonatok átlagos követési ideje lényegesen nem változott ugyan, de az üzemidő csökkenése a kínálat szűkülését eredményezte. A volán ugyanakkor stabil menetrendi szerkezetet biztosított az utazóközönség számára, az esetleges új járatok bevezetése nem járt nagyobb átalakítással. Lehetőségek A vasúti közlekedés térvesztése az 1970-es évektől folyamatos volt Magyarországon. A rendszerváltás során a magyar gazdaság és társadalom a fordista termelésből a posztfordizmus korszakába lépett, erre a váltásra a MÁV Rt. nem tudott megfelelően reagálni. A rugalmas termelési módszerek és a rugalmas munkaidő terjedése egyre inkább a nagyobb területi és időbeli lefedettséget nyújtó, ezért rugalmasabb személygépjárműves (és autóbuszos) közlekedésnek kedveznek. Mit tehet a vasút? Az életszínvonal javulásával várhatóan növekedni fog a társadalom mobilitása. Ebből az új mobilitásból szerezhet a vasút új utasokat. Ehhez át kell alakítania eddigi üzleti filozófiáját. Mennyiségi és minőségi váltásra van szükség. A vizsgált területen milyen változtatásokra van szükség? Jelen körülmények között vizsgálva a kérdést: Egész nap egy órás követést kell biztosítani a Szeged Hódmezővásárhely Békéscsaba vonalon, ezzel az egyre jelentősebb, a városokból vidékre és más városokba ingázó utast tud magához vonzani a jelenlegi pályakapacitás mellett is. A mellékvonalakon egész nap 2 órás ütemes közlekedés bevezetésével az utasforgalom további nagymérvű csökkenése megállítható Új, mind belső, mind külső esztétikájában a kornak megfelelő eszközöket kell üzemeltetni. Példaként említhető a Budapest Esztergom vonalon az új járművek és a sűrűbb járatkövetés a forgalom 60-80 %-os emelkedését vonta maga után. Hosszabb távon mindenképpen elkerülhetetlen a térség vasútvonalainak átfogó felülvizsgálata és az erre alapozott korszerűsítés. A Szeged Békéscsaba fővonalon a jövőben a villamosítás és a legalább 100-120 km/órás sebességű pálya kialakítása jelentheti a további funkcióvesztés gátját. Ebben az esetben Orosházáról 20-25 perc tiszta menetidővel elérhető lesz a megyeszékhely, 40-45 perc alatt a régióközpont (Szeged), ami a településen belüli utazás idejét figyelembe véve is versenyképes 10

lehet a személygépjárművekkel szemben mind az ingázók, mind pedig az üzleti, egészségügyi és hivatali forgalom számára. A mellékvonalakon a rövid távú utazások (30/40 km alatti) száma csak kis mértékben lesz bővíthető, ezen a távolságon az autóbusz előnyösebb. Amennyiben ennél a távolságnál is jelentkezik nagyobb utasáramlat, úgy a 60/80 km/órás sebesség biztosítása mellett a vonalak forgalma szinten tartható lesz. A megfelelő utasáramlat hiányában ugyanakkor meg kell vizsgálni a személyforgalom beszüntetésének illetve a vasútvonal(ak) felszámolásának kérdését. Végül a tömegközlekedési ágazatok közötti versenyről: hosszabb távon nem lesz fenntartható az, hogy az eges ágazatok párhuzamos útvonalakon versenyeznek egymással. A tömegközlekedés fenntarthatóságát és versenyképességét az egymást kiszolgáló és egymásra ráhordó/elosztó rendszerek biztosíthatják csak, ahol egyaránt szerepe van az autóbuszos és a vasúti közlekedésnek. IRODALOM Becsei J. Dövényi Z. Simon I. (1974) Munkaerőmozgás Békés megyében. Földrajzi Értesítő, XXIII./3. pp. 387-400. Timár J. (1985) Társadalomföldrajzi vizsgálatok tanyavilágában. In: Tóth. J. (szerk.): Az orosházi tanyavilág átalakulása,, pp. 367-430. Forrás Békés Megye statisztikai évkönyve, 1992 (KSH Békés Megyei Igazgatósága, Békéscsaba, 1993) Békés megye statisztikai évkönyve, 2002 (KSH Békés Megyei Igazgatósága, Békéscsaba, 2003) MÁV Rt. Hivatalos menetrendkönyv 1992/93, 1997/98, 1999/2000, 2002/2003 MÁV Rt. utasszámlálási adatok 1992 ősz, 1999 ősz, 2003 ősz MÁV Rt. forgalmi kimutatások Népszámlálás 1990, Békés megye (KSH, Budapest, 1992) Népszámlálás 1990, Csongrád megye (KSH, Budapest, 1992) Népszámlálás 2001, Békés Megye (KSH, Budapest, 2002) Népszámlálás 2001, Csongrád megye (KSH, Budapest 2002) VOLÁN Hivatalos menetrendkönyv 1997/98, 2002/2003 Internet hivatkozások: www.menetrendek.hu elvira.mavinformatika.hu 11