Nemzetközi ügyletek tantárgyi kalauz

Sájer István Nemzetközi ügyletek tantárgyi kalauz Szolnoki Főiskola Szolnok 2008.

Nemzetközi ügyletek Tantárgyi kalauz Ez a kalauz két könyvhöz készült: Dr. Törzsök Éva: Külkereskedelem-technikai ismeretek. NIVE, 2007.; Dr. Törzsök Éva Sájer István: Külkereskedelmi lebonyolítási ismeretek. NIVE, 2007. Tananyagíró: Sájer István Távoktatási szerkesztő: Forgácsné Mészáros Ildikó Kiadványszerkesztő: Román Gábor Sorozatszerkesztő: Zarka Dénes Kiadja a Szolnoki Főiskola. Felelős kiadó: dr. Székely Péter főigazgató Szolnoki Főiskola, 2008. Minden jog fenntartva. A kalauzt, vagy annak részeit tilos bármilyen formában, illetve eszközzel másolni, terjeszteni vagy közölni a Kiadó engedélye nélkül.

Tartalom Tartalom... 3 A kalauz szerkezete... 4 Bevezetés... 5 A nemzetközi üzlet államközi szabályozása, engedélyezési eljárások... 10 A vámok és szerepük az üzleti életben... 14 A nemzetközi üzlet résztvevői, közreműködői. Ügylettípusok rendszerezése, az ügyletkötés folyamata... 22 Nemzetközi csereügyletek... 26 Reexport- és különleges ügyletek (licencia, know how, franchising, lízing)... 32 Koncentrált piacok: árverés, versenytárgyalás, tőzsdék... 38 Beküldendő feladat I... 45 A külkereskedelmi ügyletek kockázatai, okmányok, értékpapírok... 48 A fuvarozási kockázatok és a nemzetközi szállítmánybiztosítás... 56 Kalkuláció és árképzés a külkereskedelemben... 62 Az ajánlati feltételek kialakítása... 68 Beküldendő feladat II...75 A Bécsi Egyezmény... 78 A külkereskedelmi szerződés tipikus feltételei, megkötésének módjai... 83 3

A kalauz szerkezete A kalauz feldolgozásakor fontos, hogy értse jelrendszerünket. Íme a legfontosabbak: Így adjuk meg, hogy mennyi ideig tart egy lecke feldolgozása. Célkitűzés: Így jelöljük, ha a tantárgy, vagy lecke célkitűzését adjuk meg. Ha ezt az ikont látja, a tankönyvet kell fellapoznia. Önellenőrző feladat Ha ezt a keretet látja, arra kérjük, oldja meg egy erre rendszeresített füzetében a feladatot; ha elkészült, ellenőrizze munkáját a lecke végén található megoldás alapján! Beküldendő feladat Ha ezt az ikont látja, a megoldást nem találja meg, feladatát be kell küldenie a főiskolára tutorának. 4

Bevezetés Kedves Hallgatónk! Ön most az önálló tanulást segítő tanulócsomag tantárgyi kalauzát vette a kezébe. A bevezetőben némi háttér-információval szolgálunk a tantárgyról, annak céljairól, valamint a tanulás részleteiről. Hogyan használja a tantárgyi kalauzt? Ez a kalauz a Nemzetközi ügyletek tárgy önálló tanulással történő feldolgozásához készült. Azzal a céllal állítottuk össze, hogy segítse Önt önállóan elsajátítani a tárgy ismeretanyagát, megérteni az üzleti életet érintő államközi megállapodásokat, az állami beavatkozás eszközrendszerét. Az alábbi ismeretanyagok nélkül a későbbiekben nem lehet sikeres külkereskedő, pedig a jelentkezéséből ítélve, az szeretne lenni. Éppen ezért olvassa el figyelmesen a könyv kijelölt fejezeteit a nemzetközi kereskedelem szereplőiről, a nemzetközi szokványokról, az egyes ügylettípusok sajátosságairól, a koncentrált piacokról, a szerződéskötés folyamatáról, a tipikus szerződéses feltételekről, valamint a tipikus külkereskedelmi okmányokról. Fontos szempont az is, hogy később erre a tudásra építse más szaktantárgyak ismereteit. A tantárgy ugyanis szoros kapcsolatban áll a Jog, a Pénzügyi piacok, a Nemzetközi gazdaságtan tantárgyak tananyagával, valamint a Nemzetközi marketing ismeretekkel. Tudjuk, hogy a feladat, amire vállalkozott, nem könnyű. A mi dolgunk éppen az, hogy ne hagyjuk magára ebben a munkában. Amikor Ön a szakanyagot olvassa, a kalauz segítségével tájékozódik, a feladatokat próbálja megoldani, folyamatosan segítségére leszünk. A kalauz végigvezeti Önt a tananyagon. Az egyes leckéket úgy építettük fel, hogy a tudnivalók elolvasása, a tanulást segítő tennivalók elvégzése átlagosan 6-8 órát vegyen igénybe. Minden lecke elején megtalálhatja, hogy milyen konkrét célokat érhet el az ismeretek elsajátításakor (a célkitűzések egyben a tárgy vizsgakövetelményei is). A tananyag (tankönyvek) fejezeteit úgy bontottuk részekre, hogy Ön lépésről lépésre haladjon a feldolgozásban; kisebb egységeket képeztünk, hogy Ön könnyebben megértse a nehezebb részeket, és végül az egyes alkotóelemeket egymásra tudja építeni. Azt, hogy a leckék anyagát milyen mélységig jegyezte meg, feladatok végrehajtásával ellenőrizheti. Javasoljuk, hogy csak akkor haladjon tovább a tanulással, ha a meghatározott tennivalókat sikeresen elvégezte. Ha nem megy azonnal és könnyen a megoldás, akkor olvassa el még egyszer a tananyagot, és próbálkozzon újra. Hogyan tanuljon? Önállóan tanulni érdekes, bizonyos szempontból kényelmes tennivaló, ugyanakkor buktatókkal teli, komoly és felelősségteljes kihívás. Sok időt, energiát, de leginkább önfegyelmet, türelmet és kitartást követel. Ahhoz, hogy sikeres legyen, gyakorlatot kell szereznie az önálló tanulásban. Tisztában vagyunk vele, hogy sokat tud már a témáról például a tanulmányi kalauzból, más tárgyak tanulásából és egyéb forrásokból is de azért fogadjon el néhány tanácsot, mellyel hatékonyabbá teheti a munkáját. 5

Az önálló tanulás nagy szabadságot nyújt Önnek tanulási idejének, módjának és ütemezésének megtervezésében. Ott és akkor tanulhat, ahol, és amikor akar. A távoktatás rugalmasan igazodik a hétköznapi életvitelhez is, nem kell ugyanis órarendhez, előadóhoz alkalmazkodnia. A távtanulás másfajta tanulás; nincs tanrend szerinti előadás, gyakorlat vagy konzultáció, amelyen meg kell jelennie; tanár helyett, pedig tutorhoz fordulhat a kérdéseivel, mert ő az, aki szükség esetén módszertani segítséget nyújt Önnek. A tananyagot feldolgozni azonban Önnek kell, rendszeresen és tervszerűen haladva az ismeretek elsajátításában. Szóval: önfegyelem, önfegyelem, önfegyelem. Tudjuk, hogy sokszor nem könnyű az embernek rávennie magát a tanulásra úgy, hogy nincs közvetlen kényszer a másnapi dolgozat miatt, és senki nem kérdezi tőlünk, hogy hol tartunk. Éppen ezért fogadjon el néhány tanácsot, mielőtt munkához lát (bizony a kezdés sokszor a legnehezebb): szánjon időt és energiát a tanulásra; tanuljon mindig tervszerűen; foglalkozzon az anyaggal rendszeresen, lehetőleg azonos időben; teremtsen megfelelő körülményeket magának, mielőtt a tananyag feldolgozásába kezd (a gyereket fektesse le, a tévét kapcsolja ki, a halk zenét kapcsolja be ha szeret háttérzenével tanulni, a csésze kávét vagy teát pedig készítse elérhető távolságra); vegyen elő minden szükséges eszközt (a tananyagot, a szakirodalmat, ezt a kalauzt, egy füzetet, írószert). A kalauzzal igyekszünk mindig Ön mellett lenni: támogatni a tanulásban, feladatokkal segíteni, és talán néhány kérdésre már választ is adtunk! Minden gondját azonban nem ismerhetjük, így kérjük, hogy felmerülő problémáit, netalán nehézségeit beszélje meg a tutorával. Bízunk benne, hogy kitartó lesz, és a szemeszter végén örömmel állapítja meg: de hisz én ezt mind tudom. Hogyan szerezhet sikerélményt? Javasoljuk, hogy a tananyag elsajátításakor készítsen saját jegyzeteket, emelje ki a fontosabb fogalmakat, összefüggéseket és gondolatokat. Idejét okosan ossza be: ha elfáradt, netalán elege van, akkor szakítsa meg a tanulást, de csak azokon a pontokon, ahol ezt a téma lehetővé teszi! Haladjon javaslatunk szerint, és oldjon meg minden feladatot, melyet a kalauz kér Öntől. Cserébe megígérjük Önnek: mire a tananyag végére ér, felkészült lesz a vizsgára. 6

A tanulás eszközei és használatuk A Nemzetközi ügyletek tantárgyhoz tartozó tanulócsomag a következőket tartalmazza: Dr. Törzsök Éva: Külkereskedelem-technikai ismeretek. NIVE, 2007. a továbbiakban 1. tankönyv ; Dr. Törzsök Éva Sájer István: Külkereskedelmi lebonyolítási ismeretek. NIVE, 2007. a továbbiakban 2. tankönyv ; (A két jegyzet mind a két félévben alkalmazható.); 2 melléklet a kalauzhoz (A külkereskedelem és belső kereskedelem szabályozása és Koncentrált piacok címmel); Tantárgyi kalauz (ennek bevezetőjét olvassa most); Önellenőrző feladatok kidolgozásához jegyzetfüzet vagy számítógépes adattárolás. A tantárgy felvételének előfeltétele, hogy Ön sikeres vizsgát tegyen a Nemzetközi gazdaságtan tantárgy anyagából. A tantárgy kreditértéke 4, tehát kb. 120 óra tanulásra lesz szüksége a tananyag elsajátításához. A tantárgy feldolgozása után Ön képes lesz: eligazodni a külkereskedelem szabályozó rendszerében; a gyakorlatban is beszerezni azokat az engedélyeket, mely Önnek a külkereskedelmi tevékenység és áruforgalom bonyolításához szükségesek; felismerni a különböző kereskedőtípusokat; alkalmazni a különböző kereskedőtípusokhoz tartozó szerződéses feltételeket; eligazodnia vámeljárások sokszor bonyolult rendszerében; felsorolni a különböző ügyletek sajátosságait; összefoglalni a koncentrált piacok mechanizmusát; felismerni a külkereskedelmi kockázatait és azok kivédésének módozatait; kalkulációt készíteni az ajánlati ár kialakítására; elkészíteni a külkereskedelmi szerződést. A tantárgy tanulástámogatása Amennyiben gondja van a tanulással, képzésszervező tutorát bármikor hívhatja. Ha ő nem tud segíteni, akkor Önnek lehetősége van a tantárgy elsajátítása során egy szakértő tutorral is konzultálni; ennek időpontját és módját képzésszervezője fogja egyeztetni. 7

A tantárgy lezárása A félév során két beküldendő feladat segíti Önt abban, hogy elmélyítse tudását. Ezeket lehetőség szerint számítógéppel készítse el, és elektronikus módon küldje el, képzésszervező tutorának címezve. Amennyiben nem rendelkezik a megfelelő számítógépes eszközökkel a képzés elején egyeztetett módon, dolgozatát postán is eljuttathatja képzésszervezőjéhez. A beküldési határidő a szemeszter elején meghatározott beküldési nap éjfél (postai beküldés esetén aznapi postabélyegző). Formai követelmények Irányadóak a proszeminárium tárgyban tanult formai szempontok: a feladatot egy fájlba mentve kérjük beküldeni, a fájlnév tartalmazza az Ön nevét, a tantárgy nevét és a beküldendő feladat számát, ékezet nélkül; betűtípus: Times New Roman CE; betűnagyság 12; sortáv: 1,5; tételes irodalomjegyzék; megfelelő hivatkozások, ahol az értelmezhető; a terjedelmet az egyes feladatoknál külön jelöljük. A félév végi aláírás feltétele a beküldendő feladatok megfelelő színtű elkészítése. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a beküldendő feladatokban elért pontok részét képezik az Ön félév végi jegyének! A tantárgy lezárásaként a kollokviumon írásbeli dolgozattal ad majd számot tudásáról. A feladatok megoldásához segítséget jelent, ha az egyes témakörök után szereplő önellenőrző feladatokat elvégzi. A kollokviumon ezekhez hasonló feladatokat is kap majd, ugyanakkor önálló gondolkodást, véleményformálást igénylő kérdésekre is válaszolnia kell. A beküldendő feladatokért egyenként 20-20 pontot kaphat, az írásbeli kollokvium során elérhet további 60 pontot. A sikeres vizsgának azonban feltétele, hogy az írásbeli vizsgán megszerezzen minimum 30 pontot. Ez talán kissé szigorúnak tűnik, de a mi felelősségünk az, hogy Ön megtanulja, és alkalmazni tudja a nemzetközi kereskedelmi ismereteket. A tantárgy osztályozása a következő módon történik: 51 % - 62 % elégséges (2) 63 % - 74 % közepes (3) 75 % - 86 % jó (4) 87 % - 100 % jeles (5) 8

A tantárgy elsajátításához szükséges optimális időbeosztás megtervezéséhez, kérjük, töltse ki az alábbi táblázatot: Lecke Időigény Típus Ütemezés 1. A nemzetközi üzlet államközi szabályozása, engedélyezési eljárások 7 óra feldolgozó 2. A vámok és szerepük az üzleti életben 12 óra feldolgozó 3. A nemzetközi üzlet résztvevői, közreműködői. Ügylettípusok rendszerezése, az ügyletkötés folyamata 6 óra feldolgozó 4. Nemzetközi csereügyletek 8 óra feldolgozó 5. Reexport- és különleges ügyletek (licencia, know how, franchising, lízing) 6. Koncentrált piacok: árverés, versenytárgyalás, tőzsdék 8 óra feldolgozó 7 óra feldolgozó 7. Beküldendő feladat I. 10 óra beküldendő 8. A külkereskedelmi ügyletek kockázatai, okmányok, értékpapírok 9. A fuvarozási kockázatok és a nemzetközi szállítmánybiztosítás 10. Kalkuláció és árképzés a külkereskedelemben 8 óra feldolgozó 8 óra feldolgozó 8 óra feldolgozó 11. Az ajánlati feltételek kialakítása 10 óra feldolgozó 12. Beküldendő feladat II. 10 óra beküldendő 13. A Bécsi Egyezmény 8 óra feldolgozó 14. A külkereskedelmi szerződés tipikus feltételei, megkötésének módjai 8 óra feldolgozó Igyekeztünk minden fontosat leírni Önnek, amelyet szükségesnek tartottunk ahhoz, hogy segítsük önálló tanulását. Ne feledje: akkor tudja sikeresen elsajátítani a tananyagot, ha pontosan követi és betartja a kalauz által javasolt időtervet, haladási utat, tanulásmódszertant, s a feladatokat is megoldja. Nincs más hátra, mint hogy készítse elő a tananyagot, vegye elő a jegyzetfüzetét vagy indítsa el a számítógépén az adattárolásra választott programot, és lásson neki az első lecke feldolgozásának. Jó tanulást kívánnak segítőtársai: A szerzők 9

1. lecke A nemzetközi üzlet államközi szabályozása, engedélyezési eljárások Tanulási idő: 7 óra A Nemzetközi ügyletek tanulmányait nagyon fontos témával kezdi, melyet két részre bontottunk. A nemzetközi üzlet államközi szabályozása, engedélyezési eljárások keretében megismerkedik a tevékenység és az áruforgalom engedélyezésével, és a szabályozás szempontjából lényeges kereskedelempolitikai intézkedések fajtáival. Ezek szoros kapcsolatban vannak a 2. lecke anyagával (A vámok és szerepük az üzleti életben). Ne szaladjunk azonban előre; nézzük az első leckét! A lecke célja, hogy Ön képes legyen: definiálni a külkereskedelmi ügylet fogalmát; jellemezni külkereskedelmi ügyletek állami-államközi szabályozását; képet alkotni az Európai Unióban alkalmazott külkereskedelmi ügyletekről; megfogalmazni a belső piac akadálymentességét; összegezni a szabályozás folyamatát; eligazodni a tevékenység és áruforgalom szabályozásában; felsorolni a különböző engedélyezési eljárásokat; felsorolni a különböző engedélyek beszerzésének lépéseit. A lecke tananyaga az 1. számú melléklet (A külkereskedelem és belső kereskedelem szabályozása), az 1. tankönyv 1.1., 1.2. fejezetei és a 2. tankönyv 3.10., 4.1. fejezetei. Olvassa el az 1. számú mellékletet, valamint az 1. tankönyv 1.1., 1.2. fejezeteit! Nos, bevezetésként ez éppen elég. A következő két feladat megoldásával ellenőrizze, hogy sikerült-e megjegyeznie a lényeget. 1. önellenőrző feladat Melyik az a törvényünk, mely elsőként szabályozta Magyarországon a külkereskedelmet, és milyen pontja van napjainkban is érvényben, a hazai joggyakorlatban? 10

2. önellenőrző feladat Jelölje meg az Ön által igaznak tartott állításokat! 1. A külkereskedelmi szerződés a magyar joggyakorlat szerint csak írásban érvényes. 2. A külkereskedelem folytatásához semmiféle regisztráció és engedély sem szükséges. 3. A belső kereskedelmi tevékenység folytatásához az Európai Unión belül regisztrációs kötelezettség van. 4. Az Európai Unió tagországai között csak az folytathat kereskedelmi tevékenységet, aki/amely rendelkezik bankszámlaszámmal és közösségi adószámmal. 5. A közösségi adószámot saját magunk is képezhetjük a magyarországi adószámunk alapján, hiszen az megegyezik az adószámunk első nyolc karakterével. A mi megoldásunkat a lecke végén találja meg. Hasonlítsa össze az Önével. Ha sikeresen válaszolt, akkor az engedélyekre vonatkozó elméleti ismeretei már jók. Olvassa el a 2. tankönyv 3.10. fejezetét a VPID számról, valamint a 4.1. fejezetet a közösségi adószám igényléséről! Az olvasottak alapján könnyen válaszolhat a következő kérdésekre. 3. önellenőrző feladat Miért van szükség a VPID vámregisztrációs számra és a közösségi adószámra? Nézze meg a válaszunkat a lecke végén! Sikeres megoldás esetén bátran haladhat tovább, ellenkező esetben ismételje át a két fejezetet! Nagyon fontos, hogy pontosan megértse e két regisztrációs szám lényegét a szabályozásban és az ellenőrzés hatékonyabbá tételében. Az alábbi feladatokban két példa segítségével ellenőrizheti megszerzett ismeretei pontosságát. 4. önellenőrző feladat Ön Horvátországgal kíván kereskedelmi tevékenységet folytatni. Szeretne kiszállítani egy horvát vállalatnak friss paprikát. A partner ismert, megegyeztek a feltételekben, de Ön eddig nem folytatott külkereskedelmi tevékenységet. a) Mi az első feladata, hogy az ügyletet le tudja bonyolítani? b) Szükséges-e hozzá valamilyen más engedély? c) Honnan informálódik a szükséges engedélyekről? d) Milyen megoldást választana, ha nem akarja Ön lebonyolítani az ügyletet? e) Milyen valutában kötheti meg az ügyletet? 11

5. önellenőrző feladat Ön virág nagykereskedő, így télen szüksége van rózsára, melyet Hollandiából kíván behozni. A holland kapcsolata ugyan már a csatlakozás előtt is megvolt, de az utóbbi években Ön inkább Magyarországon, a nagybani virágpiacon szerezte be az árut. Most úgy ítéli meg, hogy olcsóbb a közvetlen árubeszerzés, mivel így Ön is el tud látni kisebb virágüzleteket. a) Mi az első lépés, amelyet meg kell tennie? b) Milyen engedélyekre, regisztrációra van szüksége? c) Hol kell regisztráltatnia magát? d) Miért van szükség a regisztrációra? Ellenőrzésképpen tekintse meg a válaszainkat (tudja: a lecke végén). Amennyiben mindkét fenti feladatot sikeresen oldotta meg, minden bizonnyal tisztában van az engedélyezési eljárás és regisztráció lényegével. Túl van az első leckén! Bízunk benne, hogy nem tartotta nehéznek, megszerzett ismeretei segítségével pedig világosabban látja a külkereskedelem szabályozását és és a szabályozás okait. A tanulást a vámok és szerepük az üzleti életben témakörrel folytatjuk. 12

Megoldások 1. megoldás: Az 1973. évi III. törvény, mely szerint a külkereskedelmi szerződést a magyar joggyakorlat szerint csak írásban lehet megkötni. A nem írásban kötött külkereskedelmi szerződés jogilag semmis. 2. megoldás: 1., 3., 4. igaz, mert a külkereskedelmi szerződés jogilag csak írásban érvényes, és a belső kereskedelemben csak az vehet részt, aki regisztráltatja magát (közösségi adószámot kér) az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál (APEH), és a közösségi adószám mellett rendelkezik bankszámlaszámmal is. 3. megoldása: A VPID számra a harmadik országokkal folytatott külkereskedelmi tevékenységnél van szükség. A vámregisztrációs szám kérhető a területileg illetékes fővámhivataltól. A VPID, vámregisztrációs számot minden vámkezelésnél alkalmazni kell, és fel kell tüntetni az EV-n (Egységes Vámárunyilatkozaton). Vámregisztrációs számmal csak az Európai Unió területén letelepedett vállalatok, magánszemélyek rendelkeznek, amennyiben ezt igényelték. Célja, egyrészt a nyilvántartás megkönnyítése, másrészt pedig az ellenőrzés gyorsítása, hatékonyabbá tétele. A közösségi adószám a belső kereskedelmet folytató vállalkozások azonosítására szolgál. Csak ilyen adószámmal rendelkezők kereskedhetnek az Európai Unión belül. Célja a forgalmi adók megfizetésének nyomon követése, és az ellenőrzés hatékonyabbá tétele. 4. megoldás: a) Igényelnie kell a VPID számot a VPOP-től, ha még nem rendelkezik vele. (Feltételezve, hogy Önnek van vállalkozása.) b) Más engedélyre a tevékenység folytatásához nincs szükség. c) A www.vam.hu honlapon a tarifainformációk között megtalálja a fenti árucikkre vonatkozó összes információt, melyek az engedélyekre, kvótákra, támogatásokra, stb. vonatkoznak. Ugyanitt kapok információt más árucikkekre vonatkozóan is. d) Ha nem biztos a dolgában, akkor keressen egy külkereskedelemben jártas bonyolítót, aki bizományosként lebonyolítja az Ön részére az ügyletet. e) A valutanem lehet forint is, ha a külföldi partner elfogadja. Ebben az esetben nincs árfolyamkockázat. Bármilyen más valutában is megkötheti a szerződést, így akár a horvát kunát, akár az eurót is választhatja. 5. megoldás: a) Piackutatást kell végeznie a hazai értékesítési lehetőségek területén. Meg kell keresnie a régi kapcsolatait Hollandiában, illetve más partnereket is fel kell kutatnia, hogy több partner ajánlata közül választhassa ki a legmegfelelőbbet. A kiválasztás után kérnie kell a partner közösségi adószámának a megerősítését az APEH-tól. Át kell gondolnia, hogy saját maga végzi-e majd a tevékenységet, vagy bizományosra bízza az ügylet lebonyolítását. b) Mivel van vállalkozása, így már csak a közösségi adószámot kell kérnie az APEH-tól. c) Az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál. A sikeres regisztrációról írásban kap értesítést, és ekkortól él a közösségi adószám. d) A regisztrációra azért van szükség, hogy a termékbeszerzésnél áfamentesen kapja meg a terméket Hollandiában és Magyarországon érvényes áfakulccsal teljesítse adómegfizetési kötelezettségét. 13

2. lecke A vámok és szerepük az üzleti életben Tanulási idő: 12 óra Az előző lecke során megismerkedett a külkereskedelem és belső kereskedelem állami szabályozásával, továbbá azzal, hogy a külkereskedelem, illetve a belső kereskedelem folytatásához milyen regisztrációra és folyamatra van szükség. Ha követte és helyesen meg is oldotta a feladatokat, akár el is tudja kezdeni a szükséges okmányok beszerzését. A második leckében folytatjuk az előző témát: mégpedig a vámokkal és azok szerepével a külkereskedelemben. A lecke célja, hogy Ön képes legyen: megfogalmazni a vámok kereskedelempolitikai eszköz jellegét; felsorolni a különböző vámeljárási módokat; leírni, hogyan lehet kiszámolni a vámterhet; alkalmazni a származási szabályokat; összefoglalni a TARIC szám felépítését. A lecke tananyaga a 2. tankönyv 3. fejezete. Olvassa el a 2. tankönyv 3. fejezetének bevezető szavait és a 3.1. fejezetet! Ha végzett, oldja meg az alábbi feladatot! 1. önellenőrző feladat Fogalmazza meg 2-3 mondatban, mi jellemzi az EU vámrendszerét! 2. önellenőrző feladat Foglalja össze néhány mondattal, milyen nem tarifális intézkedéseket tartalmaz a Vámkódex, és mi az intézkedések célja! A következő feladat megoldása előtt lapozzon a helyes megoldásokhoz. Az EU vámrendszere különbséget tesz közösségi és nem közösségi áru között. 3. önellenőrző feladat Határozza meg röviden, mit jelent a közösségi áru! 14

4. önellenőrző feladat Összegezze, mit jelent a nem közösségi áru és hogyan lehet vámjogi sorsát rendezni! Ellenőrizze válaszait! Ha megoldásai legalább 80 %-ban egyezik a válaszainkkal, akkor jó úton halad! Ellenkező esetben valószínűleg nem árt egy kis ismétlés! A vámeljárások alkalmazásához elengedhetetlen az importáru származásának meghatározása és igazolása. Olvassa el a 2. tankönyvből a 3.2.1. fejezetet! Ha végzett, újabb erőpróba vár Önre! 5. önellenőrző feladat Döntse el, hogy az alábbi állítások közül melyik igaz, és melyik hamis! 1. A származási szabályok célja, hogy meg lehessen határozni azt az országot, ahonnan az áru származik, ahol a terméket előállították vagy feldolgozták. 2. A közösségi származási szabályokat nem annak érdekében kell alkalmazni, hogy a kedvezményes elbánást valóban azon ország származó terméke kapja meg, amelynek a kedvezményeket szánták. 3. Teljes egészében az exportáló országban előállított terméknek azt tekintjük, amelyet kizárólag abban az országban állítottak elő minden kötöttség nélkül. 4. Lényeges megmunkáláson átesett, kielégítő mértékben megmunkált termék az a termék, amelyen az utolsó országban végeztek megmunkálást. Ugye, az Ön megoldásban is annyi a hamis és igaz állítások száma, mint a lecke végén a helyes válaszban? Az eddigi feladatok célja az alapfogalmak tisztázása volt. A tankönyv következő fejezete alapján viszont már a származási szabályok és a különböző módszerek gyakorlati alkalmazását tűzheti ki célul. Olvassa el a 2. tankönyvből a 3.2.2. fejezetet! Az olvasottak alapján válaszoljon az alábbi kérdésekre! 6. önellenőrző feladat Hogyan definiálható, hogy egy anyagot teljes egészében az adott országban előállítottak-e elő? 7. önellenőrző feladat Mi a II. módszer lényege és előnye? 15

Az objektivitáshoz szükséges a gyártás folyamatának fázisokra bontása is. 8. önellenőrző feladat Hogyan történik a gyártási folyamatfázisainak meghatározása? Ha ellenőrizte válaszát, gondolja végig a hozzáadott érték szerepét is. 9. önellenőrző feladat Mennyi az áruhoz hozzáadott mérték mennyisége, hogy az árut még származónak tekinthessük? Mielőtt tovább halad, győződjön meg válaszai helyességéről a lecke végén. Ismerkedjen meg a származást igazoló okmányokkal és azok használatával! Olvassa el a 2. tankönyv 3.2.3. fejezetét és az okmánykitöltés ide vonatkozó részét! 10. önellenőrző feladat Csoportosítsa az alábbi állításokat a megfelelő bizonyítványhoz! 1. EUR 1 2. FORM A a) Európán kívüli országokban használt származást igazoló okmány. b) Európában használt származást igazoló okmány. c) Igazolását kiszállításkor a vámhivatal végzi. d) Igazolását kiszállításkor vagy azt megelőzően a Kereskedelmi és Iparkamara végzi. 11. önellenőrző feladat Mivel tudjuk igazolni a közösségen belül a származást? Ugye, nem felejti el ellenőrizni a megoldásokat a lecke végén, mielőtt tovább halad? A mai lecke egy kissé hosszúra nyúlik. Itt két téma között megpihenhet. Mozgassa meg magát egy kicsit, igyon egy kávét vagy teát, hogy felfrissüljön, mielőtt belekezd a következő rész elolvasásába. A különböző vámeljárási módok nagyon fontos részét képezik a Vámkódexnek. Nyolc vámeljárás közül választhat lehetőségei és szándékai figyelembevételével. Dönthet végleges vagy ideiglenes, felfüggesztő eljárás mellett. A végleges vámeljárással rendeződik az áru vámjogi sorsa, az áru további vámeljárást nem igényel. Az ideiglenes, felfüggesztő eljárással az áru vámjogi sorsa nem dől el, újabb vámeljárás szükséges az áru vámjogi helyzetének a rendezéséhez. Ez első olvasásra talán bonyolultnak tűnik Olvassa el a 2. tankönyvből a 3.3. fejezetet! 16

most már talán tisztábban látja a vámeljárások lényegét. Biztos, ami biztos, oldja meg a következő feladatot! 12. önellenőrző feladat Csoportosítsa a különböző vámeljárási módozatokat aszerint, hogy a végleges vagy a felfüggesztő vámeljárások közé tartoznak! A) végleges vámeljárás B) ideiglenes vagy felfüggesztő vámeljárás 1. szabad forgalomba helyezés 2. árutovábbítás 3. vámraktározás 4. aktív feldolgozás 5. feldolgozás vámfelügyelet alatt 6. ideiglenes behozatal 7. passzív feldolgozás 8. kivitel A csoportosítás eredményét a lecke végi megoldással vetheti össze. 13. önellenőrző feladat Foglalja össze egy mondattal, mi a különbség a végleges és ideiglenes, felfüggesztő eljárás között! 14. önellenőrző feladat Mi a különbség a külső és a belső árutovábbítás között? Győződjön meg válaszai pontosságáról a lecke végén. Olvassa el a 2. tankönyv 3.4. fejezetét! Válaszoljon egy-két mondattal a következő kérdésekre! 15. önellenőrző feladat Mire terjed ki a vámeljárás, és mi a folyamata? 16. önellenőrző feladat Milyen vámvizsgálati módokat ismer? 17

17. önellenőrző feladat Milyen módon gyakorolható a vámfelügyelet? Bízunk benne, hogy nem okozott gondot a válaszok megfogalmazása. Ha ellenőrizte a megoldásokat, haladjon tovább. A következő fejezetekben szó lesz a vámbiztosítékról, a vámeljárásoknál használt okmányról, a vámtartozás keletkezéséről és megfizetéséről. Ha kellőképpen felkeltettük a figyelmét, folytassa a tanulást a tankönyv olvasásával, hogy válaszolni tudjon a következő feladat kérdéseire. Olvassa el a 2. tankönyv 3.5.-3.7. fejezeteit! 18. önellenőrző feladat Válaszoljon 1-1 mondattal a vámbiztosítékkal kapcsolatos kérdésekre! a) Milyen mértékű lehet a vámbiztosíték? b) Mik a vámbiztosíték megjelenési formái? 19. önellenőrző feladat Hogyan nevezzük a vámeljárásnál alkalmazott okmányt, és mikor használjuk? 20. önellenőrző feladat Mikor keletkezik vámtartozás? Amennyiben ellenőrizte a kérdésekre adott válaszokat, folytassa az ismerkedést a Közös Vámtarifával. Olvassa el a 2. tankönyv 3.8.-3.10. fejezeteit! 21. önellenőrző feladat Mit tartalmaz a Közös Vámtarifa? 22. önellenőrző feladat Milyen vámfajtákat ismer? Ha meggyőződött válaszai helyességéről, vegye elő ismét a tankönyvet. Olvassa el újra az TARIC kód felépítéséről szóló részt! 18

23. önellenőrző feladat Feleljen néhány mondattal az alábbi kérdésekre! a) Mi a TARIC, és mi a célja b) Hogyan épül fel a TARIC kód? Ha szükséges, a következő feladat előtt lapozzon vissza a VPDIP számhoz a tankönyvben! 24. önellenőrző feladat Mi a VPID szám, és hogyan épül fel Magyarországon? Elért a második lecke végére. Komoly munka volt, hiszen sem a vámrendszer megértése, sem pedig a gyakorlati alkalmazása nem könnyű. Gondoljon csak bele, hányszor találkozott vámosokkal összeszorult gyomorral, akár magánemberként, akár vállalati képviselőként. Minden valószínűség szerint kevésbé szorongott volna, ha jártas a vámrendszerben és alkalmazásában. Megoldások 1. megoldás: Az alapítók az Európai Unió történetének kezdetén vámunió életre hívását tűzték ki célul. A tagországok megszüntették az egymás közötti vámokat, és harmadik országok felé közös külső vámokat alakítottak ki. A közös vámrendszer, valamint a közös kereskedelempolitika biztosítja, hogy bármelyik tagországban lépi is át az importáru a közösségi vámhatárt, azonos szabályok szerint, azonos mértékű vám terheli, vagy nem terheli. 2. megoldás: Ezek célja részben a multilaterális és a bilaterális nemzetközi szerződésekben vállalt kedvezmények biztosítása, részben kereskedelmi védelmi intézkedés. Ilyen védelmi intézkedések pl. a harmadik országokkal szembeni antidömping intézkedések, szubvencionált külföldi export esetén a kiegészítő vámok, vagy azokkal azonos hatású mennyiségi korlátozások. 3. megoldás: Közösségi árunak a teljes egészében a közösség vámterületén előállított vagy gyártott áru számít, azaz minden olyan termék, amely nem tartalmaz importált alapanyagot. Vámjogilag a Közösségen kívülről vásárolt, de a belső piacon szabad forgalomba helyezett, az ezek felhasználásával készült termékek is közösségi áruvá válnak. 4. megoldás: Minden olyan áru, mely nem tartozik a közösségi áruk közé, azaz a harmadik országokból származó árukat tekintjük nem közösségi árunak. A nem közösségi áru sorsát a vámjog szabályai szerint rendezni kell. Ezt a célt szolgálják a vámeljárási szabályok. 5. megoldás: 1. igaz, 2., 3., és 4. hamis 6. megoldás: A teljesség igénye nélkül, a legfontosabbak: az adott ország földjéből, tengeréből kibányászott ásványi anyagok, az adott ország növényzetéből betakarított termények, az adott országban született és nevelt élőállatok, valamennyi említett termékekből az adott országban előállított áruk. 19

7. megoldás: A módszer alkalmazásának legfőbb előnye, hogy pontosan meghatározható a származás, hiszen a termelő objektív módon, minden nehézség nélkül meg tudja adni a szükséges adatokat. 8. megoldás: Ezt az eljárást technikai ellenőrzésnek is nevezik. Az eljárás keretében azonosítani kell azokat a műveleteket, amelyek biztosítják az árunak a megmunkálás szerinti országból származó státuszát. 9. megoldás: Ennek mértéke jelenleg 20 és 50% között van, leggyakrabban 40% az arány. 10. megoldás: 1. b), c); 2. a), d), mert Az EUR 1 szállítási bizonyítványt Európában használják, igazolását kiszállításkor a vámhivatal végzi. A FORM A származási bizonyítványt Európán kívüli országokban használják, igazolását kiszállításkor vagy azt megelőzően a Kereskedelmi és Iparkamara végzi. 11. megoldás: Beszállítói nyilatkozattal, az áru tulajdonjogát igazoló más bizonylattal, pl. számla, szállítólevél, fuvarlevél. 12. megoldás: 1. a), h); 2. b), c), d), e), f), g), ahogy a 2. tankönyv 3.3. fejezetében szereplő 4. táblázat is mutatja. 13. megoldás: A végleges vámeljárás rendezi az áru vámjogi helyzetét, míg az ideiglenes eljárásnál ehhez a vámeljárás után egy másik vámeljárásra is szükség van. 14. megoldás: A külső árutovábbítási eljárás az EU vámterületén belül egy adott pontról egy másikra történő szállítást tesz lehetővé. A belső árutovábbítási eljárás a közösségi árunak az EU egyik pontjáról egy másik pontjára valamely harmadik országon keresztül történő szállítását teszi lehetővé. (Pl.: Németország és Olaszország között Svájcon keresztül, Magyarország és Görögország között Szerbián és Macedónián keresztül). 15. megoldás: Az EU vámterülete európai szárazföldi területeire terjed ki. A vámhatáron történő belépéskilépés alkalmával az áru szállítója köteles az árut vám elé állítani, vámkezelést kérni és árunyilatkozaton (SAD okmány) bejelentést tenni. 16. megoldás: Adminisztratív vizsgálat (az okmányok ellenőrzése, fizikai vizsgálat nélkül); szúrópróbaszerű ellenőrzés (az okmányok ellenőrzése mellett a szállítmány egy részének fizikai vizsgálata, pl. egy-egy doboz, láda kiválasztása, ellenőrzése); tételes vámvizsgálat (az okmányok ellenőrzése során kockázatelemzés keretében a szállítmány és a fuvareszköz egészének fizikai vizsgálata). 17. megoldás: A vámfelügyelet lehet: közvetlen (az áru őrzése, kísérése), közvetett (a vámhatóság által gyakorolt egyéb forma, a nyilvántartások révén). 20

18. megoldás: a) A vámbiztosíték mértéke a szabad forgalomba kerülés esetén fizetendő vám, az azzal azonos hatású díjak, valamint a nem közösségi adók és díjak együttes összege. b) Készpénz, bankgarancia, banki fedezetigazolás, készfizető kezesség vállalás, biztosítási szerződés. 19. megoldás: A vámeljárás alá vont áruról vámáru nyilatkozatot kell benyújtani. Ez az Európai Unióban az Egységes Vámárunyilatkozat (EV, SAD). Az Egységes Vámárunyilatkozat univerzális okmány, valamennyi vámkezelési mód esetén használható. 20. megoldás: Valamely személynek a hatályban lévő közösségi rendelkezések alapján az adott árura vonatkozó kiviteli vámok (kiviteli vámtartozás) vagy behozatali vámok (behozatali vámtartozás) megfizetésére való kötelezettsége. 21. megoldás: A vámköteles árukat és a vámtételeket a Közös Vámtarifa tartalmazza. A közös vámtarifa árubesorolása (nómenklatúrája) az áruk osztályba sorolásának nemzetközi rendszerén, a Vámigazgatások. Világszervezete (WCO www. wcoomd. org) által kidolgozott Harmonizált Rendszeren alapul. 22. megoldás: Értékvám, specifikus vám, vegyes vám, összetett, importvámok, exportvámok, dömpingellenes vámok, kiegyenlítő vámok, KAP keretében meghatározott vámterhek. 23. megoldás: a) A TARIC az Európai Közösségek integrált vámtarifája. Célja, hogy az egyedi és konzisztens módon kódolt közösségi vám- és kereskedelmi jogforrások gyűjteményeként szolgáljon. b) A TARIC vámtarifa szám a 8 számjegyű Kombinált Nomenklatúrán alapul. További két számjegy hozzáadásával jön létre a 10 számjegyű TARIC kód, amely a kiegészítő kódokkal együtt összesen 22 számjegyből áll: 1-8. számjegy KN alszám; 9-10. számjegy TARIC alszám; 11-18. számjegy 2x4 kiegészítő TARIC kód az EU Bizottság részére fenntartva; 19-22. számjegy kiegészítő TARIC kód a tagállamok részére fenntartva. 24. megoldás: A VPID elsődleges azonosítóként szerepel valamennyi további ügyiratán, függetlenül attól, milyen típusú ügyfele a Vám- és Pénzügyőrségnek. A VPID szám alkalmazása kötelező a vámhatóság előtti valamennyi eljárásban. A vámazonosító szám felépítését minden tagországban hasonlóan képezik: az első három karakter az ország rövidítését tartalmazza; a 4-11. karakter a vállalkozás adószámának 1-8. karaktere; a 12. karakter ellenőrző szám, amely a VPID számot kiadó vámhivatal sorszáma. 21

3. lecke A nemzetközi üzlet résztvevői, közreműködői. Ügylettípusok rendszerezése, az ügyletkötés folyamata Tanulási idő: 6 óra Az előző két leckében a nemzetközi ügyletek állami és államközi szabályozásával, valamint az ügyletkötést befolyásoló kereskedelempolitikai eszközökkel foglalkozott. Utóbbiak egyikét, a vámot mint ellenszolgáltatás nélküli közadót részletesen feldolgozta. A harmadik leckében a nemzetközi üzlet résztvevőiről, az ügyletkötés folyamatáról és az ügylettípusok rendszerezéséről lesz szó. A lecke célja, hogy Ön képes legyen: megkülönböztetni a nemzetközi üzlet résztvevőit; összefoglalni a különböző kereskedőtípusokat, azok feladatait, jogkörét; rendezni a különböző ügylettípusokat; leírni a külkereskedelmi ügyletkötés folyamatát. A lecke tananyaga az 1. tankönyv 1. fejezete és a 2. számú melléklet (Koncentrált piacok). A külkereskedelmi ügylet fogalma nem azonosítható az egyszerű adásvétellel: az exporttal és az importtal. Külkereskedelmi ügyletet hoz létre minden üzleti kapcsolat, ha a résztvevők nem azonos ország magánszemélyei vagy vállalkozásai. Olvassa el az 1. tankönyv 1.1. és 1.2. fejezeteit! 1. önellenőrző feladat Képzelje maga elé (vagy akár elő is veheti) Európa térképét! a) Hány ország tagja ma az Európai Uniónak? b) Fel tudja sorolni ezeket? c) Milyen kereskedelmet folytatunk ezekkel az országokkal? d) Soroljon fel öt országot Európában, amelyekkel klasszikus külkereskedelmet folytatunk! Ellenőrizze a megoldásokat! Reméljük, sok az egyezés. Mivel ezek fontos alapismeretek, ha válaszait pontatlannak érzi, ismételje át a két alfejezetet, illetve vegye elő újra Európa térképét! A következő tananyagrész nagyon lényeges a későbbiek szempontjából, ezért figyelmesen tanulmányozza, hiszen nagyon fontos, hogy rendszerezni tudja a nemzetközi üzleti életben előforduló ügylettípusokat. 22

Olvassa el az 1. tankönyv 1.3. fejezetét! A nemzetközi üzleti életet EU-n belül és azon kívül is az ügylettípusok sokfélesége jellemzi. Eltérő a szereplők száma, az ügylet tárgya, az ügyletkötés célja, a jogi forma. Egyetlen külkereskedelmi ügylet további üzletek egész láncolatát indíthatja el, behálózva a fél világot. Elhatárolásuk, rendszerezésük nem egyszerű, olykor nem is meggyőző. A fejezet elolvasása során Ön megismerkedett az ügyletek csoportosításával. Az olvasottak alapján oldja meg a témához kapcsolódó feladatokat! 2. önellenőrző feladat Mikor minősül egy üzleti tevékenység külkereskedelmi ügyletnek? 3. önellenőrző feladat Egy tokaji bortermelő palackozott borokat értékesít egy zágrábi borszaküzletnek. Ezt az üzletkötést az EXRASTAT-ban vagy az INTRASTAT-ban veszik-e számba az Európai Unió statisztikái? Megoldásait ne felejtse el ellenőrizni, mielőtt tovább halad! 4. önellenőrző feladat Mit értünk közösségen belüli értékesítés alatt? 5. önellenőrző feladat Mit jelent az áruk szabad mozgása az európai belső piacon? 6. önellenőrző feladat Hozhatnak e a tagországok korlátozó intézkedéseket az egymás közti kereskedelmükben? Ha igen, ezek milyen területekre terjednek ki? Válaszai helyességéről a lecke végén győződhet meg. 7. önellenőrző feladat Sorolja fel a különböző ügylettípusokat! Ugye, ez alkalommal sem maradt el az önellenőrzés? Az ügylettípus megismerése után vizsgálja meg, hogy az egyes ügyletek milyen kereskedőtípussal bonyolíthatók le. Olvassa el az 1. tankönyv 2.3.2. fejezetét! 23

8. önellenőrző feladat Döntse el, hogy az alábbi állítások közül melyik igaz, és melyik hamis! 1. A disztribúció funkciója a termék eljuttatása a termelés helyéről a fogyasztás vagy felhasználás helyére. 2. A saját számlás ügylet jellemzője, hogy a kereskedő a termelő kockázatára végzi a tevékenységet. 3. A bizományos kereskedő a megbízó számlájára, de saját kockázatára végzi a tevékenységét. 4. Az ügynök megbízás alapján, a megbízója érdekében, nevében és számlájára végzi tevékenységét. 5. A képviselő jogot kaphat a megrendelés elfogadására és az ellenérték beszedésére. Nem felejtette le megkeresni a megoldásokat a lecke végén? Meg van elégedve önmagával? Ha igen, valószínűleg a következő kérdésekre sem lesz nehéz válaszolnia. 9. önellenőrző feladat Mit tartalmaz a képviseleti szerződés? 10. önellenőrző feladat Válaszoljon röviden a bizományosi szerződéssel kapcsolatos kérdésekre! a) Hogyan kell értelmezni jogilag a bizományosi szerződést, és hány szereplője van? b) Milyen árat állapít meg a megbízó a bizományos részére? c) Mit jelent a bizományos del credere felelősségvállalása? Ugye, nem is olyan bonyolult! Gratulálunk, a harmadik lecke végére ért. A következő leckékben folytathatja az ismerkedést az ügylettípusokkal és jellemzőikkel. Megoldások 1. megoldás: a) 27 (2008. eleji adat) b) Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia. c) Belső kereskedelmet. d) Horvátország, Szerbia-Montenegró, Svájc, Norvégia, Ukrajna. 2. megoldás: Egy üzleti tevékenység akkor minősül külkereskedelmi ügyletnek, ha az Európai Unión kívüli, ún. harmadik országokkal kereskedünk. 24

3. megoldás: EXTRASTAT, mert a külkereskedelmi statisztika (EXTRASTAT) tartalmazza a tagállamok harmadik országokkal folyatatott kereskedelmére vonatkozó árubehozatali és -kiviteli adatait. 4. megoldás: Közösségen belüli értékesítés a tagországokkal kötött ügyletek. 5. megoldás: Az Európai Bizottság és az Európai Bíróság gondoskodik arról, hogy ezt a Római Szerződésben rögzített szabadságjogot a tagországok ne korlátozhassák. A belső piaci kereskedelem akadálymentességét a Szerződés egyes cikkei biztosítják. 6. megoldás: A Római Szerződés lehetőséget ad arra, hogy a tagállamok szükség esetén nemzeti korlátozó intézkedéseket hozhassanak. A kivételek öt csoportját különbözteti meg. Ezek: a közerkölcs, a közrend vagy a közbiztonság, az emberek, állatok életének, egészségének védelme, a növények védelme, a művészeti, történelmi vagy régészeti értékű nemzeti kincsek megóvása és az iparjogvédelem, valamint a kereskedelmi tulajdon védelme. Ilyen esetekben a behozatal, a kivitel és az áru tranzit területén egyaránt korlátozások vezethetők be (különféle vizsgálatok, ellenőrzések). 7. megoldás: Export, import, faktoring, franchise, export-fővállalkozás, bérmunkaügylet, know-how, switch, tranzit, reexport, árucsereügylet, tőzsdei, árverések, versenytárgyalás, direkt, indirekt. 8. megoldás: 1., 4., 5. igaz 2., 3. hamis, mert a saját számlás ügylet jellemzője, hogy a kereskedő a saját kockázatára végzi a tevékenységet; a bizományos kereskedő a megbízó számlájára és a megbízó kockázatára végzi a tevékenységét. 9. megoldás: Két ország üzletemberei abban állapodnak meg, hogy az exportőrt külföldi piacán a másik ország üzletembere képviseli, számára üzleti partnereket, termékeire vevőket talál. 10. megoldás: a) A bizományi ügylet jogilag voltaképpen két szerződés egy megbízási és egy adásvételi szerződés összekapcsolása. Egy bizományi ügylet mögött mindig három szereplő van: a megbízó, a bizományos és üzleti partnere. A jogviszonyok külön-külön jönnek létre. A megbízó a bizományos üzleti partnerével semminemű kapcsolatban nem áll. b) Exportnál a limitár az a legalacsonyabb ár, amelyen a bizományos még értékesítheti megbízottja áruját. Importnál értelemszerűen az a legmagasabb ár, amelyen a bizományos még megveheti az árut. c) Ez azt jelenti, hogy az általa kiválasztott harmadik fél (exportnál a vevő) szerződésszegéséért megbízója felé helytállni köteles. A del cledere felelősségvállalás rendszerint a bizományos által hitelben eladott áruk esetében jelentkezik. A bizományos a vevő nem teljesítése miatt maga köteles a megbízó számára az áru ellenértékét kifizetni. 25

4. lecke Nemzetközi csereügyletek Tanulási idő: 8 óra Az előző lecke alapján már tisztában van többek között az ügyletek csoportosításával és a különböző kereskedőtípusokkal. Ebben a leckében a csereügyletek négy változatáról lesz szó. Nemzetközi csereügylet minden olyan adásvétel, ahol az exportáru ellenértékét az áru vevője áruval fizeti meg, azaz árut árura cserélnek, vagy teljes mértékben, vagy csak részben. A lecke célja, hogy Ön képes legyen: felismerni a különböző csereügyletek közötti különbséget; felsorolni a csereügyletek sajátosságait; különbséget tenni a barter és a teljes kompenzáció között; megkülönböztetni a viszontvásárlásos ügyletet a visszavásárlásos ügylettől. A lecke tananyaga az 1. tankönyv 1.6. fejezete. Kezdjük a barter ügylettel, mely a legrégibb kereskedelmi ügylet. Őseink a pénz előtti korokban árucsere útján jutottak hozzá a megélhetéshez szükséges javakhoz. Az utóbbi évszázadokban az árucsere a nemzetközi kereskedelemben mindig akkor vált jelentőssé, ha áruból vagy pénzből hiány mutatkozott. A feldolgozást számos ábra segíti. Ily módon szinte játszva elsajátíthatja az ismeretanyagot. A szöveget is olvassa el figyelmesen, hiszen a kérdésekre pontos válaszokat kell adnia! Olvassa el az 1. tankönyvből a 1.6.2. alfejezet barter ügyletről szóló részét! Az olvasottak alapján oldja meg a következő feladatot! 1. önellenőrző feladat Döntse el, hogy az alábbi állítások közül melyik igaz, és melyik hamis! 1. Szűkebb értelemben a barter klasszikus cserekereskedés, az árucseréhez itt nem kapcsolódik pénz. 2. Az egyik ország kereskedője egy másik ország kereskedőjének meghatározott mennyiségű árut ad el, és tőle ugyancsak meghatározott mennyiségű árut fogad el, és a különbözetet egyenlítik ki pénzzel. 3. Harmadik felet az árucserébe soha nem kapcsolnak be, a viszontvásárlási kötelezettséget át lehet másra ruházni. 4. A barter szigorúan bilaterális megállapodás, ahol mindkét üzleti partner egyidejűleg exportőr és importőr is. 5. A klasszikus barter napjainkban jelentős hányadot képvisel. 26

Ha figyelmesen tanulmányozta a tankönyvet, talán nem találta nehéznek a feladatot. A helyes megoldást a lecke végén találja. Bizonyára halotta már, hogy az árucsereügyletnek van egy kevésbé szigorú és alkalmazott változata, az ún. kompenzációs ügylet. Ez az ügylet több ponton eltér a barter ügylettől, megvalósításához könnyebb partnert találni. Olvassa el az 1. tankönyvből a 1.6.2. fejezet kompenzációs ügyletről szóló részét! 2. önellenőrző feladat Foglalja össze röviden, mi az alapvető különbség a kompenzációs ügylet és a barter között! A különbség fontos, de vajon tükröződik-e a megkötött szerződések számában is? 3. önellenőrző feladat Hány szerződést kötnek a kompenzációs ügyletnél? a) A szerződő felek döntésétől függ. b) Egyet. c) Kettőt. A helyes választ a lecke végén találja. A kompenzáció ahogy olvashatta kétféle lehet. 4. önellenőrző feladat Mit jelent a teljes, illetve a részleges kompenzáció? Ellenőrizze a definíciók helyességét a megoldások alapján! 5. önellenőrző feladat Átengedhető-e a viszontvásárlási kötelezettség harmadik félnek? 27

6. önellenőrző feladat Jelölje be, melyik a kakukktojás! a) bankgarancia b) bankkezesség c) készpénz d) konvertibilis valutaletét e) jelzálog f) lokál akkreditív g) semleges kéz Ha meggyőződött válasza pontosságáról, vizsgálja meg a kompenzáció egy speciális esetét, az önkompenzációt! 7. önellenőrző feladat Fogalmazza meg, mikor beszélünk önkompenzációról! 8. önellenőrző feladat a) Mi a háromszögügylet? b) Készítsen ábrát a háromszögügyletről! (Gondoljon a tankönyvi ábrára!) Jól sikerültek a válaszai? A biztonság kedvéért vessen egy pillantást a lecke végi megoldásra! A következő tananyagrészben a csereügylet korszerűbb és manapság legelterjedtebb formájával, a viszontvásárlásos ügylettel (vagy ellenügylettel) ismerkedhet meg. Tartsa szem előtt az előző két ügyletről szerzett ismereteit, és koncentráljon a viszontvásárlásos ügylettel szembeni lényeges különbségekre! Tanulmányozza az 1. tankönyvből a 1.6.2. fejezet viszontvásárlásosés offset ügyletről szóló részeit! Mi is az a viszontvásárlásos ügylet? Tegyen egy próbát: a következő feladat megoldásával ellenőrizheti, helyes kép alakult-e ki Önben! 28

9. önellenőrző feladat Döntse el az alábbi állításokról, hogy igazak vagy hamisak-e! 1. A viszontvásárlásos ügylet szerződő felei mindig két adásvételi szerződést kötnek. 2. Aki előbb exportál, az rendszerint külön keret-megállapodásban arra kötelezheti magát, hogy áruja értékének meghatározott százalékáért vevőjétől árut vásárol vagy vásároltat. 3. A csereügylet két különálló szerződése azt is lehetővé teszi, hogy nem teljesítés vagy hibás teljesítés miatt külön is lehessen pert indítani. 4. Az offset ügylet a hadászati ipar megkülönböztető ellenügylet kifejezése. A helyes megoldást a lecke végén olvashatja el. A következő fejezetrészben egy olyan ügyletről az ún. a visszavásárlásos ügyletről lesz szó, amelyet a vizsgán talán a nevük hasonlósága miatt is gyakran összekevernek az előző ügylettel. Ön figyelmesen olvas és jegyzetel, így elkerüli ezt a hibát, ugye? Mi tehát a visszavásárlásos ügylet? Mikor alkalmazzuk? Mi a jelentősége? Ezekre a kérdésekre választ kap, ha tanulmányozza a tankönyvet! Olvassa el az 1. tankönyv 1.6.2. fejezetéből a visszavásárlásos ügyletre vonatkozó részt! A következő feladatok megoldása segíthet rendszerezni az olvasottakat. 10. önellenőrző feladat Foglalja össze röviden, mi a buy back ügylet lényege! Válasza helyességéről a lecke végére lapozva győződhet meg. Ugye, figyelmesen olvasott, és tisztában van a két hasonló nevű ügylet közti fontos különbséggel? 11. önellenőrző feladat Fogalmazza meg néhány mondatban, mi a különbség a viszontvásárlásos ügylet és a visszavásárlásos ügylet között! Mielőtt tovább halad, ne felejtse el válaszát összevetni a helyes megoldással! 12. önellenőrző feladat Milyen viszontvásárlásos ügylettípusokat különböztetünk meg? Ezzel a feladattal, illetve a válasz ellenőrzésével Ön a lecke végére ért, és szinte már mindent tud a csereügyletekről Van viszont még egy csereügylet, és jó néhány különleges ügylet, amely biztosan felkelti a figyelmét. Hogy melyek ezek az ügyletek? Haladjon tovább a tananyagban, és megtudja! 29

Megoldások 1. megoldás: 1., 4. igaz, 2., 3., 5. hamis, mert a barter lényege, hogy az ügylet pénzmozgás nélkül valósul meg; a barter megvalósulhat három fél között is, de a viszontvásárlási kötelezettséget nem lehet másra átruházni; a klasszikus barter napjainkban már nem képvisel jelentős hányadot az ügyletek között. 2. megoldás: A kompenzációs ügylet általános értelmezés szerint olyan csereügylet, ahol a kétirányú áruszállítások értékét valutában is kifejezik. 3. megoldás: b), mert kompenzációs ügyletnél egyetlen szerződést kötnek. 4. megoldás: Teljes kompenzáció esetén az exportőr az általa szállított áru ellenértékéért teljes egészében árut vásárol vevőjétől. Részleges kompenzáció esetén az exportőr az exportáru értékének meghatározott százalékában vállal csak viszontvásárlási kötelezettséget, a különbséget vevője konvertibilis valutában fizeti. 5. megoldás: igen. 6. megoldás: c), mert a többi a birtokon kívül kerülés elleni biztosíték lehetséges eszköze (bankgarancia, bankkezesség, konvertibilis valutaletét, jelzálog, esetleg lokál akkreditív, semleges kezet kapcsolnak be az ügylet lebonyolításába). 7. megoldás: Önkompenzációról beszélünk akkor, ha ketten cserélnek árut. 8. megoldás: a) Mind a barter, mind a teljes kompenzáció öltheti háromszögügylet formáját is. Ilyenkor három ország kereskedői között valósul meg az árucsere körbeszállítással. b) Az ábrát az 1. tankönyv 1.10. ábrájával vetheti össze. 9. megoldás: 1., 3., 4. igaz; 2. hamis 10. megoldás: A visszavásárlás a csereügyletek hosszú lejáratú formája, melynek az a lényege, hogy a gyárakat, berendezéseket stb. exportáló vállalat abban állapodik meg partnerével, hogy az a berendezés értékét az adott berendezéssel előállított termékkel fizeti meg. 11. megoldás: A különbség a buy back és a viszontvásárlás között nemcsak abban áll, hogy nagyobb az érték, hosszabb az első áru szállítása és a második áru visszavásárlása közötti időtartam, hanem abban is, hogy a visszavásárolt áru mindig az eredeti exportáru eredményterméke. Különbség az is, hogy a visszavásárolt áru értéke rendszerint sokkal nagyobb, mint az eredeti exportárué. 30