MIR és KIR auditidő meghatározása NAR-IAF MD 5: kiadás június

MIR és KIR auditidő meghatározása NAR-IAF MD 5:2015 3. kiadás 2016. június

IAF MD 5:2015 Nemzetközi Akkreditációs Fórum Oldal 2/23 International Accreditation Forum, Inc. IAF Mandatory Document Determination of audit time of Quality and Environmental Management Systems Issue 3 (IAF MD 5:2015)

IAF MD 5:2015 Nemzetközi Akkreditálási Fórum Oldal 3/23 A Nemzetközi Akkreditációs Fórum (IAF) részletezi a feltételeket azon szervezetek akkreditálásához, amelyek megfelelőség-értékelési szolgáltatásokat nyújtanak, és az ilyen akkreditáció elősegíti a tevékenységet és csökkenti az igényt a többszörös tanúsítás iránt. Az akkreditáció csökkenti az üzleti kockázatot és biztosítja a vevők számára, hogy az akkreditált megfelelőség-értékelő testületek (Conformity Assessment Bodies, CAB) felkészültek az akkreditált alkalmazási területükön belüli munka elvégzésére. Az akkreditáló testületektől (Accreditation Bodies, AB), - amelyek az IAF tagjai - és az akkreditált CAB-ektől megkövetelik, hogy betartsák a vonatkozó nemzetközi szabványokat és a szabványok következetes alkalmazására készült kötelező IAF dokumentumokat. Az IAF többoldalú elismerési megállapodást (MLA) aláíró Akkreditáló Testületeket rendszeresen értékelik egy kijelölt értékelő csoport által, hogy biztosítsák az akkreditálási programjaik bizalmasságát. Az IAF MLA felépítése és a területek az IAF PR 4-ben vannak részletezve Structure of IAF MLA and Endorsed Normative Documents. Az IAF MLA-t 5 szintre bontották le: az 1. szint meghatározza a kötelező kritériumokat, melyeket minden Akkreditáló Testületnek alkalmaznia kell (ISO/IEC 17011). A 2. szint tevékenységeinek és a 3. szint megfelelő normatív dokumentumainak kombinációját az MLA fő területeinek hívjuk, és a 4. szint (ha alkalmazható) és az 5. szint vonatkozó normatív dokumentumainak kombinációját az MLA al-területeinek hívjuk Az MLA fő területei olyan tevékenységeket tartalmaznak, mint pl.: terméktanúsítás és kapcsolódó kötelező dokumentumok pl.: ISO/IEC 17065. A megfelelőség-értékelő testületek által kiállított tanúsítvány a fő területeken egyenértékűnek minősülnek. Az MLA al-területei megfelelőség értékelési követelményeket tartalmaznak, mint pl.: ISO 9001 és rendszer specifikus követelmények, ahol alkalmazható, pl.: ISO TS 22003. A megfelelőség-értékelő testületek által kiadott tanúsítványok az al-területeken egyenértékűnek minősülnek. Az IAF MLA a tanúsítás piaci elfogadásához szükséges bizalmat teremti meg. Egy bizonyos szabvány vagy séma szerinti tanúsítással rendelkező szervezetet vagy személyt, amelyet egy IAF MLA-t aláíró AB akkreditált, világszerte elismerik, ami elősegíti a nemzetközi tevékenységét.

Tartalomjegyzék Fejezet Tárgy oldal 0 Bevezetés 1 Meghatározások 2 Alkalmazás 3 Az irányítási rendszerek audit idő meghatározás módszertana 4 Kezdeti irányítási rendszer tanúsítási auditok (1. szakasz + 2. szakasz) 5 Felügyelet 6 Tanúsítás megújítása 7 Egyénileg kezelt második és az azt követő audit ciklus 8 Az irányítási rendszer audit idők pontosításának tényezői (MIR és KIR) 9 Ideiglenes helyszínek 10 Több telephelyes irányítási rendszerek audit időtartama 11 A kívülről biztosított funkciók és folyamatok ellenőrzése (kiszervezés) Mellékletek A melléklet - Minőségirányítási rendszerek B melléklet Környezetközpontú irányítási rendszerek Kiadás száma: 3 Készítette: IAF Műszaki bizottsága Jóváhagyták: IAF tagok Kelt: 2014. december 18. Kiadás kelte: 2015. június 9. Alkalmazása: 2016. június 9. Információt ad: Elva Nilsen, IAF titkárság Telefon: 1+613 454-8159 Email: secretary@iaf.nu

IAF MD 5:2015 Nemzetközi Akkreditálási Fórum Oldal 5/23 Bevezetés az IAF kötelező dokumentumokhoz Az ajánlott ( should ) kifejezést használjuk ebben a dokumentumban, hogy jelezzük, hogy az a szabvány követelményeknek való megfelelés elismert eszköze; a tanúsító testületnek (CAB) meg kell felelnie ezeknek a követelményeknek egyenértékű módon, amit az akkreditáló testület (AB) felé bizonyítani kell. E dokumentumban a kell ( shall ) kifejezést használjuk ott, ahol a vonatkozó szabvány követelményei kötelezőek.

IAF MD 5:2015 Nemzetközi Akkreditálási Fórum Oldal 6/23 MIR és KIR auditidő meghatározásához Ez a dokumentum kötelező az ISO/IEC 17021-1:2 vonatkozó pontjainak következetes alkalmazásához a minőség- és környezetközponti irányítási rendszerek auditjánál. Az ISO/IEC 17021-1 összes fejezetét továbbra is alkalmazni kell, valamint ezen dokumentum nem hatálytalanítja a szabvány egyetlen követelményét sem. Bár az ügyfél személyzetének (állandó, alkalmi és részmunkaidős) létszámát kiindulási pontként használják az irányítási rendszer audit idő kiszámításánál, de nem ez az egyetlen tényező, amit figyelembe kell venni. Számításba kell venni egyéb tényezőket is, melyek hatással vannak az audit időtartamára, beleértve az összes ISO/IEC 17021-1 szabványban felsoroltat is. 0 BEVEZETÉS 0.1 Kezdeti audit esetén az audit idő pontos meghatározása (1. szakasz + 2. szakasz) bármely ügyfél esetében a kérelem felülvizsgálatnak egy integrált része. 0.2 Ez a dokumentum kötelező rendelkezéseket tartalmaz és útmutatást ad a megfelelőség-értékelő testületeknek (CAB), hogy kidolgozzák saját folyamataikat a különböző méretű és bonyolultságú, széles körű tevékenységet folytató ügyfelek auditálásához a szükséges audit idő meghatározásához. Az a célja, hogy az irányítási rendszerek audit idejének meghatározása egységes módszerrel történjen a megfelelőség-értékelő testületek között, valamint ugyanannak a megfelelőség értékelő testületnek a hasonló ügyfeleinél. 0.3 A CAB-nak azonosítania kell az audit időt a kezdeti audit 1. és 2. szakaszára, felügyeleti auditokra és az újratanúsítások esetén minden egyes kérelmező és tanúsított ügyfél esetében. 0.4 Ezen kötelező dokumentum keretet ad, amelyet alkalmazni kell a CAB-ek folyamataiban az irányítási rendszerek helyes audit idejének meghatározásához, figyelembe véve az auditált ügyfél sajátosságait. 0.5 Bár ezen dokumentumot a MIR/KIR tanúsításokhoz hozták létre, de több eleme felhasználható más, 17021-1 alapú tanúsítási rendszerekhez is. Példa ilyen elemekre: az audit időtartam-, vagy az audit nap- és a tényleges létszám alkalmazása. 0.6 Annak ellenére, hogy ezen dokumentum útmutatóként szolgál, egy meghatározott auditra szánt időnek elegendőnek kellene lenni az ügyfél irányítási rendszer auditjának tervezésének és teljes és hatékony megvalósításához. 1 MEGHATÁROZÁSOK 1.1 Irányítási rendszer tanúsítási rendszer Az irányítási rendszerhez kapcsolódó megfelelőség értékelési rendszerek, melyekre ugyanazon követelmények meghatározottak, továbbá ugyanazon szabályok és eljárások vonatkoznak. 1.2 Ügyfélszervezet Egy irányítási rendszert üzemeltető jogi személy vagy annak egy meghatározott része.

IAF MD 5:2015 Nemzetközi Akkreditálási Fórum Oldal 7/23 1.3 Állandó helyszín Egy ügyfélszervezet (1.2) (fizikai vagy virtuális) elhelyezkedése, ahol tartósan munkát végez vagy szolgáltatás nyújt. 1.4 Virtuális helyszín Virtuális helyszín az, ahol az ügyfélszervezet munkát végez, vagy szolgáltatás nyújt használva egy on-line környezetet, mely lehetővé teszi a személyzet részére, hogy folyamatokat hajtsanak végre, fizikai helyszínre való tekintet nélkül. Megjegyzés 1.: nem tekinthető virtuális helyszínnek az, ahogy a folyamatokat fizikai környezetben kell végrehajtani pl.: raktározás, gyártás, fizikai vizsgálati laboratórium, fizikai termékek installálása vagy javítása. Megjegyzés 2.: az audit idő kalkuláció szempontjából egy virtuális helyszín (pl.: vállalati intranet) egy külön helyszínnek tekintendő. 1.5 Ideiglenes helyszín Ideiglenes helyszín az (fizikai vagy virtuális), ahol az ügyfélszervezet (1.2) egy konkrét munkát végezzen vagy szolgáltatást nyújtson egy korlátozott időtartamra, és amelynek nem célja az állandó helyszínként való működés (1.3). 1.6 Audit idő Az ügyfélszervezet irányítási rendszere teljes és eredményes auditjának megtervezéséhez és megvalósításához szükséges idő. (ISO IEC 17021-1) 1.7 Irányítási rendszer tanúsító auditok időtartama Az auditidő (1.6) azon része, amelyet audittevékenységek elvégzésére fordítottak a nyitó értekezlettől a záró értekezletig. Megjegyzés: audit tevékenységek általában a következőket foglalják megukba: o o o o o o o o Nyitó értekezlet levezetése Dokumentumátvizsgálás elvégzése az audit közben Kommunikáció az audit során Kísérők és megfigyelők szerepének és felelősségeinek meghatározása Információk gyűjtése és igazolása Az audit megállapításainak létrehozása Az audit következtetéseinek elkészítése A záró értekezlet levezetése. 1.8 Audit nap Egy auditor nap időtartama általában 8 óra, ami tartalmazhatja, vagy figyelmen kívül hagyhatja az utazási időt vagy az ebédidőt a helyi jogszabályoktól függően. 1.9 A személyzet tényleges létszáma

IAF MD 5:2015 Nemzetközi Akkreditálási Fórum Oldal 8/23 A személyzet tényleges létszáma az összes teljes munkaidőben foglalkoztatottakból áll a tanúsított területen belül beleértve minden egyes műszakban dolgozót. A létszámnak tartalmaznia kell: a nem állandó személyzetet (pl. szerződéses dolgozó), és rész munkaidős személyzetet a tanúsított területen belül. Figyelembe véve a 2.3 pontot a személyzet tényleges létszámának kiszámítására. 1.10 Kockázat kategória (csak MIR esetében) MIR esetében, ezen dokumentumban szereplő rendelkezések 3 kategórián alapulnak, függve azon kockázatokról, melyek az ügyfélszervezet termékének vagy szolgáltatásának hibájából alapszanak. Ezen kockázatok lehetnek magasak, közepesek és alacsonyak. Magas kockázatú tevékenységek (pl.: nukleáris, orvosi, gyógyásztati, élelmiszer, építés) általában több audit időt igényelnek. Közepes kockázatú tevékenységek esetében ( pl: egyszerű gyártás) valószínűleg átlagos időre van szükség a hatékony audit lefolytatásához, alacsony kockázat esetén pedig kevesebb idő szükséges (Lásd A melléklet MIR 2 táblázat). 1.11 Komplexitás kategóriák (csak KIR esetében) A környezetközpontú irányítási rendszereknél az ebben a dokumentumban meghatározott rendelkezések a szervezet környezeti tényezői jellegének, számának és súlyosságának 5 elsődleges komplexitás kategóriáján alapul, amelyek alapvetően befolyásolják az auditori időt. 2 ALKALMAZÁS 2.1 Audit idő 2.1.1. Az audit idő minden audit esetében magába foglalja az ügyfél helyszínén (fizikai vagy virtuális) (1.7) töltött összes helyszíni időt és azt az időt, amit a helyszínen kívül az auditterv készítésére, dokumentum átvizsgálására, az ügyfél személyzetével történő kommunikációra és a jelentés megírására fordítanak. 2.1.2. Egy irányítási rendszer tanúsító audit időtartama (1.7.) jellemzően nem lehet kevesebb, mint a jelen dokumentum 3. pontja alapján kalkulált idő 80%-a. Ez vonatkozik a tanúsítási, felügyeleti és újratanúsítási auditra. 2.1.3. Utazást (útközben vagy helyszínek között) és a szünetet nem tartalmazza az irányítási rendszer tanúsító auditok helyszíni időtartama Megjegyzés: Előfordulhat, hogy jogi követelmény, hogy az ebéd szünetet tartalmazza. 2.2 Auditor nap(ok) 2.2.1. Az 1. sz. MIR és az 1. sz. KIR táblázat mutatja az irányítási rendszer tanúsító auditok átlagos audit idejét audit napokban. Szükséges lehet a napok számának kiigazítása a nemzeti sajátosságoknak megfelelően, hogy teljesítsék a jogszabályokat az utazásra, ebédszünetekre és munkaórákra vonatkozóan az 1. sz. MIR és az 1. sz. KIR táblázatban szereplő azonos mennyiségű audit órák elérése érdekében. 2.2.2. A tervezési szakaszban megállapított auditor napok számát nem szabad úgy lecsökkenteni, hogy munkanaponként több órával számolnak. Ugyanakkor szempont lehet a műszakban

IAF MD 5:2015 Nemzetközi Akkreditálási Fórum Oldal 9/23 végzett tevékenységek ellenőrzése, melynek következtében egy munkanapban további munkaórák szükségesek. 2.2.3. Amennyiben a kalkuláció után tizedes számot kapunk, a napok száma a következő fél naphoz igazítandó. (pl.: 5,3 audit nap: 5,5, 5,2 audit nap: 5) 2.2.4. A hatékony audit biztosítása érdekében a CAB-nak figyelembe kell vennie az audit csoport összetételét és méretét, (pl.: ½ nap 2 auditorral nem lehet olyan hatékony mint 1 audit nap 1 auditorral, vagy 1 audit nap egy vezető auditorral és egy műszaki szakértővel is sokkal hatékonyabb, mint 1 auditor nap műszaki szakértő nélkül.) Megjegyzés 1.: Az Akkreditáló Testület elvárhatja a CAB-tól hogy az demonstrálja, hogy egy meghatározott ügyfél átlagos audit ideje se nem lényegesen több se nem kevesebb, mint a MIR 1 és KIR1 táblázat alapján kalkulált audit idő. Megjegyzés 2.:azon CAB-ok akik elsősorban magas kockázatú vagy komplex iparágban dolgoznak, valószínű, hogy az átlagosnál magasabb, mint a táblázatban szereplők, és azon CAB-ok akik elsősorban alacsony kockázatú iparban dolgoznak, valószínű hogy az átlagosnál alacsonyabb, mint a táblázatban szereplők. 2.3 A személyzet tényleges létszámának kalkulációja 2.3.1. A fent definiált személyzet tényleges létszámát használják alapul az irányítási rendszer audit idő kiszámításához. A személyzet tényleges számának meghatározás tartalmazza a részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozókat és a szakterülethez részlegesen kapcsolódó dolgozókat, akik műszakban dolgoznak, az adminisztratív és bármely irodai alkalmazott kategóriát, ismétlődő folyamatokat és több országban a nagy számú szakképzetlen személyzet foglalkoztatását. 2.3.2. A személyzet tényleges számmeghatározás-indoklásának elérhetőnek kell lenni az ügyfél szervezet és az Akkreditáló Testület számára a felülvizsgálathoz az értékelésük során valamint kérésre az Akkreditáló Testület részére. 2.3.3 Részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozók és a területhez részlegesen kapcsolódó dolgozók. A ledolgozott munkaóráktól függően a részmunkaidős dolgozók és területhez részlegesen kapcsolódó dolgozók lecsökkenthetők vagy növelhetők és átalakíthatók a teljes munkaidőben dolgozókéval egyenértékűvé (pl.: 30 részmunkaidő dolgozó 4 óra/nap munkája egyenértékű 15 teljes munkaidőben foglalkoztatottéval). 2.3.4. Területen belüli ismétlődő folyamatok Amikor a személyzet nagy százaléka folytat/ellát bizonyos tevékenységet/pozíciót, mely ismétlődőnek tekinthető (pl.: takarítás, biztonság, szállítás, értékesítés, telefonos ügyfélszolgálat stb), a tényleges létszám csökkentése engedélyezve van, mely összefüggő valamint következetesen alkalmazott a vállalatokon belül a tanúsítás területén belül. A csökkentéshez kapcsolódó módszereket úgy kell dokumentálni, hogy bármely tevékenység/pozíció kockázatának megfontolását is tartalmazza. 2.3.5. Műszakban foglalkoztatott munkavállalók A CAB-nak úgy kell meghatároznia az audit időtartamát és időzítését, mely a legjobb lesz irányítási rendszer hatékony bevezetésének értékeléséhez az ügyfél tevékenységének teljes területére, beleértve a normál munkaórán kívüli és különböző műszakeltolódások auditjának szükségességét. Erről az ügyféllel meg kell egyezni. 2.3.6. Ideiglenes szakképzetlen személyzet

IAF MD 5:2015 Nemzetközi Akkreditálási Fórum Oldal 10/23 Normál esetben az alacsony technológia szinttel rendelkező országokban alkalmazandó, ahol ideiglenesen jelentős számban szakképzetlen személyzetet alkalmazhatnak, hogy helyettesítsék az automatizált folyamatokat. Ezen körülmények miatti csökkentés a tényleges személyzetben megtehető, de a folyamatok megfontolása sokkal fontosabb mint az alkalmazottak száma. Ilyen csökkentés szokatlan és az indoklást így kell jegyezni és azt az Akkreditáló Testület számlára az értékelésen elérhetővé kell tenni. 3 MÓDSZERTAN AZ AUDIT IDŐTARTAMÁNAK MEGHATÁROZÁSÁHOZ 3.1 Az irányítási rendszer tanúsítási audit (1. + 2. szakasz) audit idő számításának alapjaként használt módszer magába foglalja az A és B mellékletben lévő táblázatok és ábrák megértését a MIR és KIR auditokra egyaránt. Az A melléklet (MIR) az alkalmazottak tényleges számán alapul (lásd az útmutató 2.3 pontját az alkalmazottak tényleges számának kiszámításáról) és a kockázatok szintjén, de nem határoz meg minimális vagy maximális időt. A személyzet tényleges számán kívül a B melléklet (KIR) a szervezet környezeti komplexitásával is foglalkozik, és nem határoz meg minimális vagy maximális időt. Megjegyzés: a megszokott gyakorlat, hogy a 2. szakaszban eltöltött idő meghaladja az 1. szakaszban eltöltött időt. 3.2 Megfelelő szorzót használva, ugyanazokat táblázatokat és ábrákat lehet használni alapként a felügyeleti auditok (5. fejezet) és a megújító auditok (6. fejezet) audit időtartamának kiszámításához. 3.3 A megfelelőség-értékelő testületnek (CAB) rendelkeznie kell eljárásokkal, amelyek biztosítják a megfelelő idő meghatározását az ügyfél folyamatainak auditálásához. Tapasztalatok azt mutatják, hogy az alkalmazottak számán kívül a hatékony auditok elvégzéséhez szükséges idő más tényezőktől is függ mind a MIR, mind a KIR esetében. Ezeket a tényezőket a 8. fejezet vizsgálja részletesebben. 3.4 Ez a kötelező dokumentum felsorolja azokat a rendelkezéseket, amelyeket ajánlott figyelembe venni egy audit teljesítéséhez szükséges idő meghatározásához. Ezeket és egyéb tényezőket is szükséges megvizsgálni a megfelelőség-értékelő testület (CAB) szerződés átvizsgálási folyamata során, valamint az 1. szakasz után és a teljes tanúsítási ciklus után és az újratanúsításkor, hogy milyen potenciális hatással vannak az audit időre, tekintet nélkül az audit típusára. Ezért mind a MIR-re, mind a KIR-re vonatkozó táblázatokat, ábrákat és diagramokat, amelyek a személyzet tényleges száma és a komplexitás közötti kapcsolatot mutatja, nem lehet elkülönítve használni. Ezek a táblázatok és ábrák keretet adnak a további audit tervezéshez és az audit időtartam kiigazításához minden fajta audit esetében. 3.5 A MIR auditokhoz az 1. sz. MIR ábra vizuális útmutatást ad az alap audit idők kiigazítására és keretet biztosít egy olyan folyamatra, amelynek felhasználása ajánlott az audit tervezéséhez azáltal, hogy azonosítják az összes műszakban dolgozó alkalmazottak tényleges és teljes számán alapuló kiindulási pontot. 3.6 A KIR-nél az a megfelelő, ha az audit idő a szervezet alkalmazottainak tényleges számára és abban az ipari szektorban jellemző szervezet környezeti tényezőinek jellegére, számára és súlyosságára alapozzák. A KIR 1 és KIR 2 táblázat keretet biztosít egy olyan folyamatra, amelynek felhasználása ajánlott az audit tervezéséhez. Az irányítási rendszer audit időt ezután módosítani lehet a jelentős tényezők alapján, amelyek egyedileg vonatkoznak az auditálandó szervezetre. 3.7 Az audit időtartam meghatározásához a kiinduló pontot az alkalmazottak tényleges száma alapján kell azonosítani, majd ezt kell kiigazítani az auditálandó ügyfélre vonatkozó jelentős

IAF MD 5:2015 Nemzetközi Akkreditálási Fórum Oldal 11/23 tényezők alapján és az egyes tényezőknél a növelő vagy csökkentő tényezőket súlyozni kell az alapszám módosításához. Minden esetben az audit időtartamának kiszámításáról (beleértve a módosításokat) feljegyzést kell készíteni. A CAB-nak biztosítania kell, hogy az audit idő bármely variációja sem veszélyezteti az auditok hatékonyságát. Ahol a termék előállítás vagy a szolgáltatás folyamata műszakos rendben történik, az egyes műszakok auditálásának ideje az egyes műszakokban végzett folyamatokról és az ügyfél által bemutatott szabályozási szinttől függően kerüljön meghatározásra. Hatékony audithoz legalább egy műszakot auditálni kell. Ha nem auditálnak minden egyes műszakot (pl.: kiesnek az áltagos irodai munkaidőből), akkor annak indoklását dokumentálni kell. 3.8 Az A és B melléklet táblázatai és ábrái segítségével meghatározott audit időtartamnak nem szabad tartalmaznia az auditorjelöltek (betanuló auditorok) vagy a műszaki szakértők idejét. 3.9 Az audit időtartamának csökkentése nem haladhatja meg az 1. sz. MIR és 1. sz. KIR 1 táblázatban megállapított idők 30%-át. Megjegyzés: 3.9 fejezet nem alkalmazható az IAF MD 1-ben leírt szituáció esetén a több telephelyes tevékenység egyes helyszíneinél, ahol a helyszínek mintavétele megengedett. Ebben a helyzetben korlátozott számú folyamatok vannak jelen a helyszíneken és az irányítási rendszer szabvány(ok) összes követelményeinek teljesülését ellenőrizni kell. 4 KEZDETI IRÁNYÍTÁSI RENDSZER TANÚSÍTÓ AUDITOK (1. SZAKASZ + 2. SZAKASZ) 4.1 Az irányítási rendszer audit idő meghatározásakor, ami magába foglal helyszínen kívül végzett kombinált tevékenységet (2.1 fejezet), a teljes helyszínen töltött audit időtartama nem lehet kevesebb, mint jelen dokumentum 3. fejezete alapján kalkuláltak 80%-a. Amennyiben a tervezéshez és/vagy a jelentés megírásához többlet időhöz van szükség, ez nem indokolja az irányítási rendszer tanúsító auditok helyszínen töltött audit időtartam csökkentését. 4.2 Az 1. sz. MIR táblázat valamint az 1. sz. KIR táblázatok kiinduló pontul szolgál egy kezdeti tanúsítási audit (1.+2. szakasz) időtartamának felméréséhez a MIR és KIR auditoknál egyaránt. 4.3 Az audit idő meghatározását és indoklását a tanúsító szervezetnek fel kell jegyeznie. Ezen kalkulációnak részleteket kell tartalmaznia a tanúsítás teljes területének lefedéséhez leosztott időről. 4.4 A CAB-nak, a szerződés részeként, az audit idő meghatározást és indoklást az ügyfél szervezet részre, valamint az Akkreditáló Testület részére elérhetővé kell tennie. 4.5 A tanúsítási audit alkalmazhat távoli auditálási technikákat, mint például: interaktív weben történő együttműködés, web értekezlet, telekonferenciák és/vagy a szervezet folyamatainak elektronikus igazolása (lásd IAF MD4). Ezeket a tevékenységeket azonosítani kell az audit tervben és az ezekre a tevékenységekre eltöltött időt az irányítási rendszer audit teljes audit időtartamának a kiegészítésének lehet tekinteni. Ha a megfelelőség-értékelő testület (CAB) egy olyan audit tervet készít, amelynél a táv auditálási tevékenység több, mint 30 %-át teszi ki a tervezett helyszíni audit időtartamnak, a megfelelőség-értékelő testületnek meg kell indokolnia az audit tervet és feljegyzést kell erről készítenie, amelyet az akkreditáló testület rendelkezésére kell bocsájtania megtekintésre. (lásd MD4) Megjegyzések:

IAF MD 5:2015 Nemzetközi Akkreditálási Fórum Oldal 12/23 1. Az irányítási rendszer tanúsító audit időtartama az egyedi helyszínekre megállapított auditori időre vonatkozik. A távoli helyszínek elektronikus auditjait távauditoknak kell tekinteni, még ha az elektronikus auditot fizikailag az ügyfél szervezet helyszínén (fizikailag vagy virtuálisan) végzik. 2. Táv auditálási technikák alkalmazása esetén nem hagyható el a szervezet évenkénti fizikai felkeresése, ahol egy fizikai helyszín létezik. 3. Nem valószínű, hogy a 2. szakasz időtartama kevesebb lesz egy (1) auditor / napnál. 5 FELÜGYELET Az első hároméves tanúsítási ciklus során egy adott szervezet számára a felügyeleti auditnak arányosnak kell lennie a tanúsítási auditon (1.+ 2. szakasz) eltöltött idővel. A felügyeletre évente eltöltött idő az 1/3-a a tanúsítási auditra eltöltött időnek. A CAB-nak be kell szerezni az ügyfél frissített adatait tanúsítással kapcsolatosban minden egyes felügyeleti audit részeként. A tervezett felügyeleti auditok időtartamát időről időre át kell vizsgálni, de legalább minden felügyeleti audit előtt és a megújító auditkor mindig, hogy figyelembe lehessen venni a szervezetben bekövetkezett változásokat, rendszer érettségét stb. Az audithoz kapcsolódó bizonyítékok felülvizsgálatáról, beleértve az audit idő bárminemű kiigazítását, feljegyzést kell készíteni. Megjegyzés: Nem valószínű, hogy a felügyeleti audit kevesebb lesz egy (1) audit napnál. 6 TANÚSÍTÁS MEGÚJÍTÁSA 6.1 A tanúsítás megújító audit ideje az ügyfél legfrissebb információi alapján kell kiszámítani, ez rendes körülmények között körülbelül 2/3-a annak az időnek, ami a szervezet tanúsítási auditjához (1.+ 2. szakasz) szükséges lenne, ha a tanúsítási auditot a tanúsítás megújítás időpontjában végeznék (pl. nem az eredeti tanúsítási audit idő 2/3 része). Az audit időtartamának figyelembe kell vennie a rendszer teljesítmény átvizsgálásának eredményét (ISO/IEC 17021-1). A rendszer teljesítményének átvizsgálása az újratanúsítási auditoknál önmagában nem az audit idő része. Megjegyzés: Nem valószínű, hogy a megújító audit kevesebb lesz egy (1) audit napnál. 7 EGYÉNILEG KEZELT MÁSODIK, ÉS AZ AZT KÖVETŐ TANÚSÍTÁSI CIKLUSOK A második, és az azt követő tanúsítási ciklusok esetében a megfelelőség-értékelő testület (CAB) választhat, hogy egy egyénre szabott felügyeletet és tanúsítás megújító programot dolgoz ki (lásd IAF MD 3 kötelező dokumentum magas szintű felügyeleti és okirat megújító eljárásokhoz ASRP), az Akkreditáló Testület jóváhagyásával. Ha nem az ASRP megközelítést választják, akkor az audit időt az 5. és 6. fejezetben foglaltak szerint ajánlatos kiszámítani.

IAF MD 5:2015 Nemzetközi Akkreditálási Fórum Oldal 13/23 8 TÉNYEZŐK AZ AUDIT IDŐTARTAMÁNAK PONTOSÍTÁSÁHOZ (MIR és KIR esetében) 8.1 További tényezők, amelyeket szükséges figyelembe venni, de nem kizárólagosan: I. Az irányítási rendszer audit idejét növelik: a) Bonyolult logisztika, mely egynél több épületet vagy helyet foglal magába, ahol a munkát végzik. Pl. külön kell auditálni a tervezőközpontot; b) Különböző nyelven beszélő alkalmazottak (tolmácsok szükségessége vagy annak akadályozása, hogy egyes auditorok önállóan dolgozzanak); c) Az alkalmazottak létszámához viszonyítva nagyon nagy helyszín (pl. egy erdő); d) Nagyfokú szabályozás (pl. élelmiszer, gyógyszer, repülés, nukleáris energia, stb.); e) Rendkívül összetett folyamatokat lefedő rendszer, vagy relatíve nagyszámú egyedi tevékenység; f) Olyan tevékenységek, amelyek az ideiglenes helyszínek meglátogatását igénylik, hogy megerősítsék az állandó helyszín(ek) tevékenységeit, amelyeknek irányítási rendszere a tanúsítás alá esik. g) Kiszervezet funkciók és folyamatok. II. Az irányítási rendszer audit idejét növelik csak MIR esetében: a) Magas kockázatúnak tekintendő tevékenységek (lásd A melléklet, MIR 2 táblázat) III. Az irányítási rendszer audit idejét növelik csak KIR esetében a) A terület érzékenységi besorolása az ipari kategóriánál (eltér az ipari használattól) magasabb. b) Az érdekelt felek észrevételei c) Közvetett tényezők, amelyek szükségessé teszik az audit idő növelését d) A szektorra vonatkozó további vagy szokatlan környezeti tényező vagy szabályozott feltételek e) Környezeti balestek és hatások miatti kockázat (vagy valószínűleg felmerülő kockázat), melyek incidensek, balesetek, és lehetséges vészhelyzeti szituációk, korábbi környezeti problémák miatt következtek be, ahol a szervezet közreműködött. Az irányítási rendszer audit idejét csökkentik: a) Az ügyfél nem felelős a tervezésért vagy egyéb szabvány elemek nem tartoznak az alkalmazási területébe (csak MIR esetében)

IAF MD 5:2015 Nemzetközi Akkreditálási Fórum Oldal 14/23 b) Az alkalmazottak számához viszonyítva nagyon kis munkahely (pl. csak egy irodaház) c) Az irányítási rendszer érettsége d) Az ügyfél irányítási rendszerének előzetes ismerete (pl., ugyanazon megfelelőségértékelő szervezet már egy másik szabvány szerint tanúsította) e) Az ügyfél felkészültsége a tanúsításra (pl., egy másik harmadik fél által már tanúsított vagy elismert) Megjegyzés: ha az auditot az MD 11 szerint folytatták le, akkor ez az indoklás érvénytelen, mivel az integráltság szintje miatt csökkentést kalkuláltak f) Magas szintű automatizáltság; g) Az alkalmazottak egy része házon kívül dolgozik pl. értékesítők, gépkocsivezetők, szerviz tevékenységet ellátó munkatársak, stb. és tevékenységük megfelelőségét alapvetően a feljegyzések átvizsgálásával lehet auditálni. h) Alacsony kockázatúnak tekintett tevékenységek (lásd A melléklet, MIR 2 táblázat, KIR 1 táblázat). Alacsony komplexitású tevékenységek, pl. A folyamatok, melyek hasonlósak vagy ismétlődőek (pl., csak szervizelés) Az összes műszakban végzet alacsony komplexitású egyenértékű tevékenységeket megfelelő bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy minden műszakban egyenértékű teljesítményt nyújtanak. Az alkalmazottak nagy hányada ugyanazt az egyszerű feladatot végzi. Ismétlődő folyamatok a területen belül (ahol a munkavállalók ismétlődő tevékenységeket végeznek) Az ügyfél rendszerének, folyamatainak és termékeinek/szolgáltatásainak minden jellemzőit ajánlatos figyelembe venni és finom kiigazításokat végezni azokon a tényezőkön, amelyek indokolhatják a több vagy kevesebb auditor időt egy hatékony audithoz. A növelő tényezőket ellensúlyozhatják a csökkentő tényezők. Megjegyzés 1.: Csökkentő tényező minden ügyfél és minden kalkuláció esetén egyszer használható. Megjegyzés 2. Az integrált irányítási rendszer audit időtartamának kalkulációjának meghatározásakor a további tényezőket az IAF MD 11 alapján kell figyelembe venni. 9 IDEIGLENES HELYSZÍNEK 9.1 Olyan esetekben, amikor a tanúsítást kérelmező vagy a tanúsított ügyfél termékeit vagy szolgáltatásait ideiglenes helyszíneken szolgáltatja, az ilyen helyszíneket az audit programnak tartalmaznia kell. 9.2 Az ideiglenes helyszínek a nagyobb beruházási helyszínektől a kisebb szolgáltató/szerelési helyszínekig terjedhetnek. A helyszínek meglátogatásának szükségessége és a mintavétel nagysága MIR esetében a hibák kockázatértékelésén alapul, hogy ellenőrizzék a termék vagy szolgáltatás kimenő adatait vagy KIR esetében, hogy ellenőrizzék a környezeti tényezőket és a szervezet működésével kapcsolatos hatásokat. A kiválasztott helyszínek mintájának reprezentálni kell az ügyfél felkészültségi szükségleteinek területét és a szolgáltatás változatait

IAF MD 5:2015 Nemzetközi Akkreditálási Fórum Oldal 15/23 tekintetbe véve a méreteket és a tevékenységek típusait és a folyamatban lévő projektek különböző szakaszait és a velük kapcsolatos környezeti tényezőket és hatásokat. 9.3 Az ideiglenes helyszínek helyszíni auditját a szokásos módon kell elvégezni. Azonban az alábbi módszerek alternatívaként figyelembe vehetőnek néhány helyszíni audit során: Interjúk és helyzetértékelő megbeszélések az ügyfél szervezettel és/vagy annak vevőjével személyesen vagy telekonferencia útján; Az ideiglenes helyszín tevékenységéről szóló dokumentáció átvizsgálás; Távhozzáférés az elektronikus helyszínekhez, ahol feljegyzéseket és egyéb információkat találni, amelyek érintik az irányítási rendszer és az ideiglenes helyszínek értékelését; Videó, telekonferencia és egyéb technológiák használata, amely lehetővé tesz egy hatékony audit távlefolytatását. 9.4 Mindegyik esetben az audit módszert és annak hatékonyságát teljes mértékben ajánlatos dokumentálni és indokolni 10 TÖBB TELEPHELYES IRÁYÍTÁSI RENDSZER AUDIT IDEJE 10.1 Több telephelyen működő irányítási rendszer esetében szükséges megállapítani, akkor is ha a mintavétel megengedett és akkor is ha nem. 10.2 Ott ahol a mintavétel nem megengedett több telephelyes tanúsítás esetében, a részletes követelményeket több fejezetben fogja lefedni az új IAF MD (ha majd elérhető lesz). Az irányítási rendszer audit idő kiszámításának kiinduló pontja minőségirányítási rendszerekre, és az összes bevont helyszínire az 1. sz. MIR táblázatban és az 2. sz. MIR táblázatban, környezetközpontú irányítási rendszerekre az 1. sz. KIR táblázatban és a 2. sz. KIR táblázatban foglaltak. A teljes helyszínen töltött idő arányához számításba kell venni olyan helyzeteket, amikor bizonyos irányítási rendszerfolyamatok nem vonatkoznak /kapcsolódnak a helyszínhez. 10.3. Ott ahol a mintavétel megengedett több telephelyes tanúsítás esetében, a részletes követelmények az IAF MD 1-ben több fejezetben le vannak fedve. Az irányítási rendszer audit idő kiszámításának kiinduló pontja minden mintavételi helyszínt számításba vesz. Az MD 1-et kell használni a helyszínek mintavételeinek kiválasztásához az MD 5 alkalmazása előtt minden helyszínre. A teljes idő sosem lehetne kevesebb, mint amit a működés mérete és komplexitása alapján kalkuláltak, ha minden munkát egy telephelyen végeznek (MD 1. 5.3.4. fejezet) 11. A KIVÜLRŐL BIZTOSÍTOTT FUNKCIÓK ÉS FOLYAMATOK ELLENŐRZÉSE (KISZERVEZÉS) 11.1. Ha egy szervezet valamely funkciójának egy részét kiszervezi, akkor a CAB felelőssége, hogy fenntartsa a bizonyítékot, hogy a szervezet hatékonyan meghatározta az ellenőrzés típusát és kiterjedését, annak érdekében, hogy biztosítsa, hogy a külsőleg nyújtott funkciók vagy folyamatok nem hatnak hátrányosan az irányítási rendszer hatékonyságára, beleértve a szervezet képességét, mely szerint következetesen megfelelő terméket és szolgáltatást nyújt az ügyfeleknek, vagy ellenőrzi a jogi követelményeknek való megfelelőség érdekében a környezeti szempontokat és kötelezettségeket.

IAF MD 5:2015 Nemzetközi Akkreditálási Fórum Oldal 16/23 11.2. A CB auditálja és értékeli az ügyfél irányítási rendszerének hatékonyságát minden általa végzett tevékenységre, és azon kockázatokat, mely hatással van céljaira, az ügyfelekre és megfelelőségi követelmények teljesítésére. Ez tartalmazhatja a hatékonyság mértékére vonatkozó visszajelzések gyűjtését. Bár nem elvárt a beszállító irányítási rendszerének auditálása, figyelembe véve, hogy ez nem része a szervezet irányítási rendszer területének, csak a beszállítói tevékenység kontrollját, és nem a tevékenység teljesítményét. A kockázat ezen értelmezése alapján kiegészítő audit időt kell meghatározni. Az IAF kötelező dokumentum a MIR és KIR audit idő meghatározásához című dokumentum vége.

IAF MD 5:2015 Nemzetközi Akkreditálási Fórum Oldal 17/23 A melléklet Minőségirányítási rendszerek 1. sz. MIR táblázat - Minőségirányítási rendszer Kapcsolat az alkalmazottak tényleges létszáma és az audit időtartama között (csak tanúsítási audit esetén) Az alkalmazottak tényleges létszáma Audit időtartama 1 + 2 szakasz (napok) Az alkalmazottak tényleges létszáma Audit időtartama 1 + 2 szakasz (napok) 1-5 1.5 626-875 12 6-10 2 876-1175 13 11-15 2.5 1176-1550 14 16-25 3 1551-2025 15 26-45 4 2026-2675 16 46-65 5 2676-3450 17 66-85 6 3451-4350 18 86-125 7 4351-5450 19 126-175 8 5451-6800 20 176-275 9 6801-8500 21 276-425 10 8501-10700 22 426-625 11 >10700 és így tovább 1. megjegyzés: Az 1. sz. MIR táblázatban az alkalmazottak számánál egy folytonosságot és nem egy lépcsőzetes változást kell nézni. A kezdőpont 1 személy esetén 1,5 nap. A 2.2 fejezet foglalkozik a napok részleteivel. 2. megjegyzés: A megfelelőség-értékelő testület eljárásai olyan szervezetre is megállapíthatnak audit időtartamot, ahol az alkalmazottak száma 10700 fő felett van. Az ilyen esetben az audit időtartamát az 1. sz. MIR táblázatban megadott audit napok számának következetes folytatásával kell meghatározni az előző logikát követve. 3. megjegyzés: Lásd még 1.9 és 2.3 pont.

IAF MD 5:2015 Nemzetközi Akkreditálási Fórum Oldal 18/23 1. sz. MIR ábra A komplexitás és az audit időtartam közötti kapcsolat Nagy és egyszerű Nagy és komplex Több helyszínes Több helyszínes Kevés folyamat Sok folyamat Ismétlődő folyamatok Nagy alkalmazási terület - Szervezet megoszlása Kis munkaterület Kiinduló pont a MIR 1 táblázatból Sajátos folyamatok Felelős a tervezésért Kevés folyamat Sok folyamat Kis alkalmazási terület Felelős a tervezésért Ismétlődő folyamatok Nagy alkalmazási terület Kicsi és egyszerű Sajátos folyamatk Kicsi és komplex Az ügyfél rendszerének komplexitása

IAF MD 5:2015 Nemzetközi Akkreditálási Fórum Oldal 19/23 MIR 2 táblázat - Példák kockázati kategóriákra Ezen kockázatkategóriák nem véglegesek, ezek csak példák, melyeket a CB használhat, amikor meghatározza az audit kockázat kategóriákat. Magas kockázat Amikor a termék vagy a szolgáltatás hibája gazdasági katasztrófát okoz, vagy kockázatot visz az életben. A példák az alábbiak (de nem kizárólagosan): Élelmiszer, gyógyszeripar, légi jármű, hajóépítés, teherhordó elemek és szerkesztek, komplex építési tevékenység, elektromos és gáz berendezések, orvosi és egészségügyi szolgáltatás, halászat, nukleáris fűtőanyag, vegyszerek, kémiai termékek és rostok. Közepes kockázat Amikor a termék vagy a szolgáltatás hibája sérülést vagy betegséget okoz. A példák az alábbiak (de nem kizárólagosan): Nem teherhordó alkatrészek és szerkezetek, egyszerű építési tevékenységek, alapvető fém és koholt termék, nem-fémes termékek, optikai eszközök, szabadidős és személyi szolgáltatások. Alacsony kockázat Amikor a termék vagy a szolgáltatás hibája nem valószínűen fog sérülést vagy betegséget okozni. A példák az alábbiak (de nem kizárólagosan): Textil és ruházat, pép/kása, papír és papír termékek, kiadói tevékenység, irodai szolgáltatás, oktatás, kiskereskedelem, hotelek és éttermek. Megjegyzés 1.: Elvárható, hogy az alacsony kockázatúnak meghatározott üzleti tevékenységekhez alacsonyabb audit idő is megkövetelhető, mint a MIR 1 táblázat alapján kalkulált idő, a közepes kockázatúnak azonosított tevékenységek a MIR 1 táblázat alapján kalkulált időt veszik igénybe, és a magasabb kockázatúnak azonosítottak pedig több időt vesznek igénybe Megjegyzés 2.: ha a cég kevert üzleti tevékenységet végez (pl.: olyan építési vállalkozás, mely egyszerűbb szerkezeteket épít közepes kockázatot jelent- és híd építés - magas kockázat jelent). Ez a CAB-tól függ, hogy hogyan határozza meg a helyes audit időt, számításba vége az összes tevékenységben részt vevő személyzetet.

IAF MD 5:2015 Nemzetközi Akkreditálási Fórum Oldal 20/23 B melléklet Környezetközpontú irányítási rendszerek 1. sz. KIR táblázat - Kapcsolat az alkalmazottak tényleges létszáma, a komplexitás és az audit időtartama között (csak tanúsítási audit esetén -1+2 szakasz) Az alkalmazotta k tényleges száma Audit időtartama 1 + 2 szakasz (napok) nagy köze -pes Az alkalmazott ak tényleges száma nagy Audit időtartama 1 + 2 szakasz (napok) alacson y korlátozott közepes alacsony korlátozott 1-5 3 2.5 2.5 2.5 626-875 17 13 10 6.5 6-10 3.5 3 3 3 876-1175 19 15 11 7 11-15 4.5 3.5 3 3 1176-1550 20 16 12 7.5 16-25 5.5 4.5 3.5 3 1551-2025 21 17 12 8 26-45 7 5.5 4 3 2026-2675 23 18 13 8.5 46-65 8 6 4.5 3.5 2676-3450 25 19 14 9 66-85 9 7 5 3.5 3451-4350 27 20 15 10 86-125 11 8 5.5 4 4351-5450 28 21 16 11 126-175 12 9 6 4.5 5451-6800 30 23 17 12 176-275 13 10 7 5 6801-8500 32 25 19 13 276-425 15 11 8 5.5 8501-10700 34 27 20 14 426-625 16 12 9 6 >10700 és így tovább 1. melléklet: Az audit időtartamot nagy, közepes, alacsony és korlátozott komplexitásra határozták meg. 2. melléklet: Az 1. sz. KIR táblázatban megadott alkalmazottak számánál egy folytonosságot és nem egy lépcsőzetes változást kell nézni. A kezdő pont 1 személy esetén 1,5 nap. A 2.2 fejezet foglalkozik a napok részleteivel. 3. megjegyzés: A megfelelőség-értékelő testület eljárásai olyan szervezetre is megállapíthatnak audit időtartamot, ahol az alkalmazottak száma 10700 fő felett van. Az ilyen esetben az audit időtartamát az 1. sz. MIR táblázatban megadott audit napok számának következetes folytatásával kell meghatározni az előző logikát követve.

IAF MD 5:2015 Nemzetközi Akkreditálási Fórum Oldal 21/23 2. sz. KIR táblázat Példák az üzleti szektorok és a környezeti tényezők komplexitás kategóriái közötti kapcsolatra Komplexitás kategória Nagy Közepes Üzleti szektor Bányászat és kőbányászat Olaj és gázkitermelés Textilek és ruhák festése Papírgyártás pépesítés része, beleértve a papír újrahasznosítás feldolgozást Olajfinomítást Vegyszerek és gyógyszerek Nyersanyagok - fémek Nem-fém anyagok feldolgozása és gyártása, beleértve a kerámiát és cementet Szénalapú elektromos áramtermelés Állami építkezés és lebontás Veszélyes és nem veszélyes hulladékkezelés Szennyvíz és csatornavíz kezelés Halászat/mezőgazdaság/erdészet Textilek és ruházat kivéve festés Fadeszkák gyártása, fa és fatermék kezelés/impregnálás Papírgyártás és nyomtatás, kivéve a pépkészítést Nem-fém feldolgozás és termelés beleértve üveg, agyag, mész, stb. Fémgyártású termékek felületi vagy más vegyi alapú kezelése, kivéve nyersanyagok Általános gépgyártásban felületi vagy vegyi alapú kezelés Üres nyomtatott áramkör lapok gyártása az elektronikai iparban Közlekedési eszközök gyártása úti, vasúti, légi, hajó Nem-szén alapú elektromos áram termelés és elosztás Gáztermelés, tárolás és elosztás (megjegyzés: a kitermelés nagy komplexitású) Vízelvonás, tisztítás és elosztás beleértve a folyó kezelést (megjegyzés: ipari szennyvíz kezelés nagy komplexitású) Fosszilis tüzelőanyag nagykereskedelem és kiskereskedelem Élelmiszer és dohány feldolgozás Közlekedés és szállítás vízen, levegőben és földön Kereskedelmi ingatlanügynökség, ingatlankezelés, ipari tisztítás, higiéniás tisztítás, száraztisztítás általában mint általános üzleti szolgáltatás része Újrahasznosítás, komposztálás, hulladéklerakás (nem veszélyes hulladéké) Technikai tesztelés és laboratóriumok Egészségügy/kórházak/állatorvoslás Szabadidős szolgáltatások és személyi szolgáltatások szállodák/éttermek kivételével

IAF MD 5:2015 Nemzetközi Akkreditálási Fórum Oldal 22/23 Komplexitás kategória Alacsony Korlátozott mértékű Üzleti szektor Szállodák/éttermek Fa és fatermékek, kivéve fadeszkák gyártása, fa kezelése és impregnálása Papírtermékek, kivéve nyomtatás, pépkészítés és papírgyártás Gumi és műanyag fröccsöntés, formálás és összeszerelés kivéve gumigyártás és műanyag alapanyagok, melyek vegyszerek részei Hideg és meleg formázás, fémelőállítás, kivéve felületi kezelés és egyéb vegyi alapú kezelések és nyersanyagok Általános gépgyártási összeszerelés kivéve felületi kezelés és egyéb vegyi alapú kezelés Nagykereskedelem és kiskereskedelem Elektromos és elektronikai felszerelések összeszerelése, kivéve az üres nyomtatott áramkör lapok gyártása Társasági tevékenységek és vezetés, holding társaságok központja és vezetése Közlekedés és szállítás menedzsment szolgáltatás, aktuális járműpark nélkül Telekommunikáció Általános üzleti szolgáltatás, kivéve kereskedelmi ingatlanügynökség, ingatlankezelés, ipari tisztítás, higiéniás tisztítás, száraztisztítás Oktatási szolgáltatások Egyedi esetek Nukleáris Nukleáris áramtermelés Nagy mennyiségű veszélyes hulladéktárolás Közigazgatás Helyi hatóságok Szervezetek környezetileg érzékeny termékekkel vagy szolgáltatásokkal, pénzintézetek

IAF MD 5:2015 Nemzetközi Akkreditálási Fórum Oldal 23/23 A környezeti tényezők komplexitás kategóriái Ebben a dokumentumban meghatározott rendelkezések a szervezet környezeti tényezői jellegének és súlyosságának 5 elsődleges komplexitás kategóriáján alapul, amelyek alapvetően befolyásolják az auditori időt. Ezek: Nagy környezeti tényező, jelentős jelleggel és súlyossággal (tipikusan gyártó vagy feldolgozó típusú szervezetek, számos környezeti tényező jelentős hatásával); Közepes környezeti tényező, közepes jelleggel és súlyossággal (tipikusan gyártó szervezetek néhány környezeti tényező esetében jelentős hatásokkal); Alacsony - környezeti tényező, korlátozott jelleggel és súlyossággal (tipikusan összeszerelő típusú szervezetek, kevés jelentős tényezővel); Korlátozott környezeti tényező, korlátozott jelleggel és súlyossággal (ilyen tipikus szervezet pl. az iroda típusú környezet); Speciális ezek az audit tervezési stádiumban további és egyedi megfontolást igényelnek. Az 1.sz. KIR táblázat a fenti négy komplexitás kategóriát fedi le: nagy, közepes, alacsony és korlátozott. A 2.sz. KIR táblázat a fenti öt komplexitás kategória közötti kapcsolatot mutatja be és azokat az ipari szektorokat, melyek tipikusan az adott kategóriába tartoznak. A megfelelőség-értékelő testületnek tudnia kellene, hogy egy adott szektor nem minden szervezete tartozik mindig ugyanabba a komplexitás kategóriába. A megfelelőség-értékelő testület szerződés átvizsgálási eljárása rugalmasságot kell, hogy engedjen a téren, hogy a szervezet speciális tevékenységeit biztosan vegyék figyelembe a komplexitás kategória meghatározásakor. Például: bár a vegyi szektor számos tevékenysége a nagy komplexitású kategóriába kerülne, egy olyan szervezet mely csak egy, kémiai reakciótól vagy kibocsátástól mentes keveréket állít elő és/vagy csak kereskedne, besorolható a közepes vagy akár az alacsony komplexitású kategóriába is. A megfelelőség-értékelő testületnek dokumentálnia kell minden olyan esetet, ahol lecsökkentették a komplexitás kategóriát egy speciális szektorban működő szervezetnél. Az 1.sz. KIR táblázat nem tér ki a speciális komplexitásra és ilyen esetben az auditor idő egyedi megfontolás alapján kerüljön megállapításra és indoklásra. További információ E dokumentummal vagy más IAF dokumentumokkal kapcsolatos további információért vegye fel a kapcsolatot valamelyik IAF tagszervezettel vagy az IAF Titkárságával. Az IAF tagszervezetek elérhetőségét a www.iaf.nu weboldalon találja meg. IAF Titkárság Telefon: 1+613 454-8159 email cím: secretary@iaf.nu