AZ ESZMÉTİL A CSELEKVÉSIG

MIODRAG STARČEVIĆ AZ ESZMÉTİL A CSELEKVÉSIG Mit kell tudnia a Vöröskeresztrıl? Újvidék, 2011.

A nyomtatási költségek biztosításához hozzájárult a Tartományi Népjóléti és Népszaporulati Titkárság is Kiadó: Vajdasági Vöröskereszt Szerzı: Prof. dr. Miodrag Starčević Fordító: Dongó Zoltán, Vöröskereszt Magyarkanizsa Nyomtatás: Stojkov, Újvidék Készült xxx példányban CIP-katalogizacija u publikaciji Biblioteka Matice srpske, Novi Sad 614.885(497.11) 614.885(497.113) STARČEVIĆ, Miodrag Od ideje do akcije: šta treba da znate o Crvenom krstu/miodrag Starčević. Novi Sad: Crveni krst Vojvodine, 2010 (Novi Sad: Stojkov). -47 str. : ilustr. ; 21 cm Tiraž xxxx. ISBN 978-86-86669-05-6 a) Crveni krst Srbije (Beograd) b) Crveni krst Vojvodine (Novi Sad) COBISS.SR-ID 257756935 2

Tartalomjegyzék 1. Az elképzeléstıl a Mozgalomig...6 2. A Vöröskereszt és Vörösfélhold Nemzetközi Mozgalom elemei és azok megbízatásai...9 3. A Szerbiai Vöröskereszt megalakulása és fejlıdése...16 3. 1. A Vajdasági Vöröskereszt... 17 4. A Szerbiai Vöröskereszt ma...19 4. 1. A Vajdasági Vöröskereszt... 21 5. A Nemzetközi Mozgalom Alapelvei...21 6. A Vöröskereszt és a nemzetközi humanitárius jog...26 7. A Mozgalom jele...31 7.1. A jel használatának általános szabályai... 32 7.2. A jel védelmi jellegő használata... 32 7.3. A jel azonosító jellegő használata... 33 7.4. A jelnek népszerősítési célból történı használata... 34 7.5. A jel és a név védelme... 34 3

4 Egyenként csak egy-egy csepp vagyunk, Együttesen viszont, már az óceán. Ryunosuke Sataro (japán költı)

Vidékünkön a Vöröskereszt már 134 éve folytatja emberbaráti küldetését. Nemzeti Egyesületünk, a Szerbiai Vöröskereszt, mely a legrégebbi Nemzeti Egyesületek egyike a világon, az idık folyamán, különbözı korszakokban, ugyanazt tette: gondoskodott a bajban lévı emberekrıl. A Vöröskereszt az emberi szenvedések megakadályozása, enyhítése érdekében végzett tevékenységében az önkéntesek önzetlenségére támaszkodik. Körükben külön értéket képviselnek a fiatalok, a társadalmi változások és a gazdasági fejlıdés letéteményesei. Az önkéntesség népszerősítése a fiatalok körében kiváló mód arra, hogy tudatosodjanak bennük saját értékeik, és betekintést nyerhessenek a polgári kötelezettségek vállalásának elınyeibe. A fiatalok szerepvállalása a Vöröskereszt tevékenységében ma fontosabb, mint eddig bármikor. A fiatalokba fektetett befektetés, a szebb jövı érdekében tett befektetés. Ezt a kézikönyvet ifjú aktivistáinknak szánjuk segítségként, a Vöröskereszt Alapelveinek, küldetésének népszerősítésben végzett munkájukhoz, amellyel az emberiesség elvének, a mások iránti türelmességnek, a párbeszéd kultúrájának, a másság tiszteletének, az erıszakmentességnek, általában a békének az értékeit hirdetik. Vajdasági Vöröskereszt 5

1. Az elképzeléstıl a Mozgalomig Olaszország északi részén, Solferino városka közelében zajlott 1859. június 24-én az adott idıszak talán legvéresebb csatája a francia piemonti és osztrák csapatok között. A csata végeztével a harcmezın több mint 40 000 halott és sebesült maradt. Nem akadt, aki eltemesse a halottakat, sem aki a jajveszékelı sebesülteket elsısegélyben részesítse, vagy legalább megkönnyítse a haláltusájukat. Ez az akkori idık elégtelen katonaiegészségügyi szolgálata hiányosságainak tudható be. A körülmények úgy hozták, hogy Henri Dunant svájci üzletembert épp ide szólította a tevékenysége. Elborzadva a csatatér látványától megfeledkezett az üzletrıl és megkezdte a szerencsétlenül jártak ellátását: halottakat temetett, ellátta a sebesülteket. Gyorsan belátta, hogy egyedül nem sokat tehet. Ezért keresett segítséget a háborúskodásból kimaradt közeli Castiglione városka és a környezı falvak lakosai körében. Közülük sokan hallgattak a hívó szóra. Solferino A gyıztes francia piemonti sereg tisztjei és katonái eleinte rosszallással tekintettek Dunant és a lakosság tevékenységére, mondván, az ellenségnek segítenek, akit alig sikerült legyızniük. A szenvedésben mindannyian testvérek vagyunk válaszolta a tábornokoknak Henri Dunant. Ezzel már a semlegesség elvének megfogalmazása elıtt meghatározta az emberbaráti tevékenységnek ezt az alappillérét: a bajban csak testvérek léteznek, nincs sem gyıztes, sem legyızött. Áldozatok vannak, akiknek segítséget kell nyújtani. Dunant érvei meggyızıek voltak, így a gyıztes fél tisztjei szabadon engedték az elfogott osztrák orvosokat, ápolókat, és Dunant-hoz irányították ıket, segítségül az áldozatok ellátásában. 6

Henri Dunant és segítıi Castiglione és környéke templomait kórházakká alakították át. A sebesültek részére minden segítséget megadtak, amire az adott körülmények között lehetıség adódott. Temették a halottakat, közben jegyezték azok adatait, hogy majd értesíthessék családjaikat (a Keresıszolgálat kezdete). Dunant, Genfbe való visszatérése után sem felejtette el Solferinót. Az emlékei kínozták, és arra késztették, tegyen valamit a háborús áldozatok sorsának javítása érdekében. Solferinói emlék címmel papírra vetette az átélteket, a könyv 1862-ben került kiadásra. Gyakorlatias ember lévén, nem maradt meg a puszta történések leírásánál, közreadta két elképzelését is: alakuljon meg minden országban még békeidıben egy segítıszervezet, amely önkénteseket győjt és képez ki a háborúk áldozatainak ellátására, és köttessen egy nemzetközi egyezmény, amely elismeri ezeket a szervezeteket, és védelmet biztosít a számukra. Henri Dunant Könyvével, és az ötletének helytállóságát alátámasztó megannyi érvvel fölfegyverkezve járta be az európai királyi udvarokat, kereste föl a legbefolyásosabb embereket, hogy segítségül hívja ıket eszméje megvalósításához. Természetesen, eközben nem mulasztotta el a szélesebb néprétegek tájékoztatását sem. Dunant erıfeszítései akkor kezdtek kiteljesedni, amikor Genfben megnyerte az ügynek még négy közismert honfitársát. Velük, Théodore Maunoir orvossal, G.H. Dofuor tábornokkal, Louis Appia orvossal és Gustave Moynier jogásszal alakította meg 1863. február 17-én az Ötök Bizottságát, egy még nemhivatalos bizottságot. Közvetlenül a megalakítást követıen a Bizottság nemzetközi értekezletet szervezett, melyet október 26-án 16 állam képviselıinek a részvételével tartottak meg Genfben. Az értekezleten javasolták a katonai egészségügyi intézmények háború esetén való sérthetetlenségérıl, továbbá az egészségügyi szolgálat állománya, a sebesültek és a betegek védelmérıl szóló egyezmények megkötését. Az értekezlet elıtt az Ötök Bizottsága a Nemzetközi Bizottság a Sebesültek Ápolására nevet vette föl. Henri Dunant elsı elképzelése ezzel megvalósult. Az elsı nemzetközi értekezlet megtartását követıen, Európa országaiban sorra alakultak a nemzeti Vöröskereszt Egyesületek. Így 1864 közepéig 10 alakult meg: Württemberg, Oldenburg, Mecklenburg-Schwerin (a mai Németország területén), Poroszország, Belgium, Hollandia, Dánia, Franciaország, Olaszország és Spanyolország nemzeti egyesülete. A megalakult Nemzetközi Bizottság azonnal belefogott Henri Dunant második elképzelésének megvalósításába, a nemzetközi értekezleten javasolt egyezmény megkötésének kezdeményezésével. A kezdeményezés sikeres volt, és 1864-ben, a Genfben megtartott újabb nemzetközi értekezleten 16 állam és a Nemzetközi Bizottság képviselıi vettek részt. Ezen az 1864. augusztus 22-én megtartott értekezleten került elfoga- 7

dásra a Genfi Egyezmény a Háborús Sebesültek Megkülönböztetés Nélküli Védelmérıl, melyet az elkövetkezı években az értekezleten részt vevı államokban sorra becikkelyeztek. Említést érdemel az is, hogy az Egyezmény a vörös keresztet, mint az egészségügyi szolgálat tagjainak védelmét szolgáló, és azonosító jelként hitelesítette. Saját jeléül a Nemzetközi Bizottság is ezt fogadta el. Ezzel megvalósult Henri Dunant elképzelése az egészségügyi szolgálat tagjainak védelmét biztosító egyezmény meghozataláról, ami jelentısen hozzájárult a háborúk sebesültjei védelmének biztosításához. A Nemzetközi Bizottság kezdeményezésére 1867-ben, Párizsban került sor újabb nemzetközi értekezlet összehívására: a Vöröskereszt Elsı Nemzetközi Értekezletére, melyen a Nemzetközi Bizottság tagjai, valamint a nemzeti Vöröskereszt Egyesületek (a továbbiakban nemzeti Egyesületek) és egyes államok képviselıi vettek részt. Ezzel az értekezlettel kezdıdik a Mozgalmat képezı szervezeteknek a Genfi Egyezményeket aláíró államokkal együttesen tartott tanácskozásainak mindmáig tartó hagyománya. A bizottság a Nemzetközi Bizottság a Sebesültek Ápolására nevet 1875-ben A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (a továbbiakban Nemzetközi Bizottság) névre változtatta, amely név alatt mind a mai napig mőködik. Így született meg a Nemzetközi Mozgalom. Ez sokban segítette a Mozgalom további fejlıdését. Az I. világháborúig terjedı idıszakban mind Európa államaiban, mind más világrészeken, sorra alakulnak a háborús sebesülteket segítı nemzeti Egyesületek. Ezek az alapvetı rendeltetés mellett bıvítik tevékenységüket, részt vállalnak más emberbaráti tevékenységbıl is, mint a menekültek, a szükséget szenvedık védelme stb. Ez a hullám Szerbiát is eléri, így már 1876. február 6-án megalakul a Vöröskereszt Szerbiai Egyesülete (Srpsko društvo Crvenog krsta), a mai Szerbiai Vöröskereszt (Crveni krst Srbije). Nemzetközi elismerése még az évben megtörtént, ezzel teljes jogú tagja lett a Nemzetközi Mozgalomnak, és folyamatosan maradt is mind a mai napig. Az I. világháború idején 42 nemzeti Egyesület tevékenykedett. Az addig még nem tapasztalt, világszintő társadalompusztító eseményként megélt I. világháború következményei még sokáig éreztették hatásukat. Világviszonylatban nıtt az éhínség, a spanyolnátha-járvány pedig több áldozatot követelt, mint a négy háborús év együttvéve. A nemzeti Egyesületek, különösen a háborús pusztítás érintette államokban, nem tudtak egyedül megbirkózni a gondokkal, szükség mutatkozott a nemzetközi összefogás keretében megvalósuló együttmőködésre más nemzeti Egyesületekkel való összefogás keretében. A Párizsban folytatott versailles-i béketárgyalások kiváló alkalomnak bizonyultak a Mozgalom fejlıdésében való továbblépésre. A versailles-i tárgyalásokon kezdeményezték a nemzeti Egyesületek ligájának megalakítását, hogy ez a testület egységesen képviselje nemzetközi színtéren a nemzeti Egyesületeket, és hordozója legyen a közös tevékenységük összehangolásának. A kezdeményezés élharcosa Woodrow Wilson, amerikai elnök volt, aki a megalakítandó ligában látta az éppen létrejött Népszövetség egy jelentıs támaszát. 8

Az alakuló közgyőlést Cannes-ban tartották meg 1919. áprilisában, míg a Vöröskereszt Egyesületek Ligájának megalakításáról szóló hivatalos okirat aláírására 1919. május 5-én Párizsban került sor. A Vöröskereszt Egyesületek Ligája 1983-ban a Vöröskereszt és Vörösfélhold Egyesületek Ligájára változtatta nevét, míg 1991. óta a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (a továbbiakban Nemzetközi Szövetség) nevet vette fel, amit ma is használ. A Nemzetközi Szövetség Titkárságának székhelye Genf. Látható: a ma Vöröskereszt és Vörösfélhold Nemzetközi Mozgalom (a továbbiakban Nemzetközi Mozgalom) néven szereplı, az egész világot átfogó szervezıdés egy nagy ember és nagy humanista történelmi elképzeléseinek köszönhetıen, egy aránylag rövid történelmi idıszakban alakult ki. Henri Dunant, elképzelései többségének megvalósulását megélte (kivéve a Nemzetközi Szövetség megalakulását). A világbéke erısítése szempontjából is kiemelkedı jelentıségő emberbaráti tevékenysége érdemeinek elismeréseként, 1901-ben Henri Dunant lett az elsı, Nobelbékedíjjal kitüntetett személy. 2. A Vöröskereszt és Vörösfélhold Nemzetközi Mozgalom elemei és azok megbízatásai A Nemzetközi Mozgalom mai formája az elızı fejezetben leírt, 1863 óta tartó folyamatos fejlıdés eredménye. A fejlıdés folyamán, a hatékony tevékenység elıfeltételeként, kikristályosodott a Nemzetközi Mozgalom egyes összetevı elemei közötti illetékességek pontos meghatározásának és felosztásának szükségessége. A Nemzetközi Mozgalom alapító testülete a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, amelynek 1863-ban történt megalakításával vette kezdetét a Nemzetközi Mozgalom létrehozása. A Nemzetközi Bizottság független emberbaráti szervezet, melyet genfi székhelylyel a svájci Polgári Törvénykönyv elıírásai szerint alapítottak. A Nemzetközi Bizottságnak ismertetıjele a fehér alapon nyugvó vörös kereszt, alapvetı jelmondata pedig az Inter arma caritas (Könyörületesség a fegyverek között). A Nemzetközi Bizottság ugyancsak magáévá tette a Per humanitatem ad pacem (Emberiességgel a békéért) jelmondatot is, melyet az 1975-ben, Belgrádban tartott elsı Világkonferencián fogadtak el. A Nemzetközi Bizottságnak ma 15-25 tagja van, akik kivétel nélkül mind svájci állampolgárok. Az új tagokat a Nemzetközi Bizottság kooptálja négyéves idıszakra. A harmadik megbízatási idıszak utáni újraválasztáshoz a Nemzetközi Bizottság tagjai kétharmadának szavazata szükséges. 9

A Nemzetközi Bizottságnak legmagasabb szerve a Közgyőlés melyet a bizottság teljes tagsága képez. Ez a szerv határozza meg a Nemzetközi Bizottság politikáját és a tevékenység elveit, valamint végzi a tevékenység teljes körő ellenırzését. A Közgyőlésnek elnöke és két alelnöke van, akik egyben a Nemzetközi Bizottság elnöke és alelnökei is. A Nemzetközi Bizottság Elnökségét az elnök és a két alelnök alkotják. A Közgyőlés Tanácsa öttagú, és a Közgyőlés két ülése között annak képviseletét hivatott ellátni. A Bizottságnak Igazgatósága is van, melynek élén a vezérigazgató áll. A vezérigazgató mellett öt tag a Nemzetközi Bizottság tagozati igazgatói tisztét tölti be. A Nemzetközi Bizottságnak, választott tagjai mellett alkalmazottai is vannak, akik feladataikat egyrészt Genfben végzik, másrészt szerte a világban, ahol a Nemzetközi Bizottság tevékenykedik. Az alkalmazottak között már más állampolgárságú személyek is találhatók, nem csak svájciak. Általános gyakorlat, annak az államnak, térségnek a lakosait is alkalmazni, ahol a humanitárius tevékenység folyik. A Nemzetközi Bizottság a fegyveres tevékenység bármely formájával nemzetközi összetőzésekkel, belháborúkkal és zavargásokkal sújtott övezetekben tevékenykedik, ezenkívül a háborúk következményeinek megszüntetésében nyújt segítséget. A Nemzetközi Bizottság megbízatása a nemzetközi jog szabályainak (Genfi Egyezmények, és azok kiegészítı rendelkezései) értelmében megfogalmazott azon felhatalmazásokból ered, amelyek biztosítják számára a fegyveres összetőzésekkel érintett övezetekben folytatott tevékenységet. A Nemzetközi Bizottság elsısorban a fegyveres összetőzés áldozatainak szenvedéseit igyekszik enyhíteni, emellett az összetőzés következményeinek elhárítása is kitőzött feladat. A Nemzetközi Bizottság széleskörő ismeretterjesztést is folytat. A nemzetközi emberi jogok rendelkezéseivel kapcsolatos ismeretek terjesztésével igyekszik beépíteni a köztudatba azok minden helyzetben való tiszteletben tartásának kötelezettségét. Folyamatosan nyomon követi a nemzetközi emberi jogok betartását, és megtesz mindent annak érdekében, hogy az minél magasabb szinten történjen. Így a Nemzetközi Bizottság a nemzetközi emberi jogok ırzıje szerepét is teljesíti. Ennek érdekében állandó kapcsolatban áll az államok és a nemzetközi intézmények illetékeseivel, javaslataival szorgalmazza a szükséges intézkedések megtételét. A Nemzetközi Bizottság a nemzetközi emberi jogok elfogadása és betartása érdekében rendszeresen terjeszt be javaslatokat, továbbá támogatja más testületek ez irányú kezdeményezéseit. A Nemzetközi Bizottság jelentıs feladatai közé tartozik, figyelemmel kísérni a fegyveres összetőzéssel valamint annak következményeivel érintettek jogainak biztosítását. Meghatalmazása van a hadifogoly-táborok és más, a fegyveres összetőzésben személyi szabadságától megfosztott személyeket befogadó táborok látogatására, hogy betekintést nyerjen a védelmüket szolgáló szabályok betartásába. Ennek érdekében a Nemzetközi Bizottságnak felhatalmazása van belépni a fogolytábor minden helyiségébe, beszélgetni a fogva tartottakkal, ugyanakkor felhívni a fogva tartó figyelmét az esetleges mulasztásokra. A látogatáskor szerzett értesülések bizalmas 10

jellegőek, a Nemzetközi Bizottság csak a fogva tartásért felelıs hatalom elıtt tárhatja fel ıket. A Nemzetközi Bizottságnak állandó feladata továbbá a kapcsolat biztosítása az összetőzések következtében széthullott családok tagjai között. Biztosítja a családi üzenetváltást a hadifoglyok és családjuk, a kitelepített (internált) civilek és családjuk, a harci tevékenységgel érintett területen maradtak és a máshova került családtagjaik között minden esetben, amikor a postai és más üzenetváltás nem lehetséges. E tevékenység keretében a Nemzetközi Bizottság azon is dolgozik, hogy a fegyveres összetőzés következtében széthullott családokat egyesítse. Az eltőntnek nyilvánított személyek keresése, sorsuk földerítése és a család tájékoztatása ennek eredményeirıl ugyancsak jelentıs nagyságrendő feladata a Nemzetközi Bizottságnak. Emellett, mint semleges közvetítı, az illetékes hatalom beleegyezésével közremőködik a hadifoglyok cseréjében, a fogságból való hazatelepítésükben stb. A harci tevékenységgel érintett területek áldozatainak nyújtott emberbaráti segély biztosításában is komoly szerep jut a Nemzetközi Bizottságnak. Egészségügyi segítséget nyújt egészségügyi intézményeinek és mozgókórházainak kihelyezésével és mőködtetésével, gyógyszerek, kötszer, más egészségügyi anyagok és fölszerelés biztosításával; emellett élelemmel, tisztítószerekkel, és más létfontosságú anyagokkal (ivóvíz) látja el igényeik szerint a kárvallottakat. Lényeges dolog, hogy a Nemzetközi Bizottság a megbízatásának megfelelıen minden emberbaráti jellegő tevékenységet kezdeményezhet, és értékelhet minden azokkal kapcsolatos kérdést. A Nemzetközi Mozgalom keretében a Nemzetközi Bizottság hivatott értékelni, hogy az újonnan alapított, vagy újjáalakított nemzeti Egyesület eleget tesz-e a nemzetközi elismeréséhez szükséges, a Nemzetközi Mozgalom Alapszabályában erre vonatkozó föltételeknek. Hatáskörébe tartozik megadni ezt az elismerést a nemzeti Egyesületnek, valamint tájékoztatni errıl a többi nemzeti Egyesületet. A Nemzetközi Bizottság, szorosan együttmőködik a nemzeti Egyesületekkel. Ez a közös megegyezés alapján folytatott együttmőködés általános jellegő kérdésekben nyilvánul meg. Tartalmazza a nemzeti Egyesületnek fegyveres összetőzés körülményei között történı tevékenységre való alkalmassá tételét, a Genfi Egyezmények tiszteletben tartásának, fejlesztésének, becikkelyezésének kérdéseit, a Vöröskereszt Alapelveinek és a nemzetközi emberi jogoknak az ismertetésével kapcsolatos tennivalókat. Tevékenységének végzésében a Nemzetközi Bizottság szorosan együttmőködik a Nemzetközi Szövetséggel, államok hatalmi képviselıivel, továbbá más nemzeti és nemzetközi intézményekkel. A Nemzetközi Bizottság az Egyesült Nemzetek Szervezetében állandó megfigyelıként képviselteti magát. Ez szavatolja számára, hogy befolyást gyakoroljon a világszervezet munkájára, amikor az emberiességet érintı kérdéseket tőzött napirendre. Az 1919-ben megalakult Nemzetközi Szövetség, amely a Nemzetközi Mozgalom Alapszabálya értelmében nemzetközileg elismert 11

nemzeti Vöröskereszt Egyesületekbıl áll, a Nemzetközi Mozgalom második nagy összetevı eleme. A ma Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége néven szereplı szervezet Titkársága Genfben székel. A Nemzetközi Szövetség alapvetı célja, hogy ösztönözze, és törekvéseik népszerősítésével támogassa a nemzeti Egyesületek fejlıdését az emberi szenvedés megakadályozása, enyhítése, illetve a világbéke megtartása és elımozdítása terén végzett tevékenységükben. A Nemzetközi Bizottsággal ellentétben, a Nemzetközi Szövetség rendes körülmények között tevékenykedik amikor nincs jelen a fegyveres összetőzés semmilyen formája, elsısorban természeti katasztrófák esetén (árvíz, földrengés, aszály, éhínség, technológiai és hasonló szerencsétlenségek). A Nemzetközi Szövetség alapvetı feladatai is ebbıl erednek. Segíti a nemzeti Egyesületek kapcsolatfelvételét, együttmőködését, akcióképessé tételét, biztosítva számukra az ehhez szükséges segítséget; ösztönzi és támogatja, a nemzeti Egyesület függetlenségét és elismerését minden államban; segítséget biztosít a szerencsétlenségek áldozatainak; segíti a nemzeti Egyesületek fölkészülését a szerencsétlenségek esetén történı segítségnyújtásra, a segélyakcióik megszervezésére, és segíti magát a segítségnyújtást; a Nemzetközi Értekezlet által elfogadott szabályok szerint szervezi, összehangolja és irányítja a nemzetközi segélyakciókat; ösztönzi és összehangolja a nemzeti Egyesületek eszmecseréjét, aminek célja az emberiességi értékek hirdetése a gyermekek és a fiatalok körében, továbbá a baráti viszonyok elmélyítése a világ fiataljai között; segíti a nemzeti Egyesületeket a tagság számának növelésében; a Nemzetközi Bizottság beleegyezésével, a vele kötött egyezség alapján segítséget nyújt a fegyveres összetőzések áldozatainak; hathatós segítséget nyújt a Nemzetközi Bizottságnak a nemzetközi emberi jogok fejlesztésében és elıbbrevitelében, együttmőködik az emberi jogok és a Vöröskereszt Alapelveinek hirdetésében, népszerősítésében; más, a Nemzetközi Értekezlet által rábízott feladatokat is ellát. Nemzetközi viszonylatban a Nemzetközi Szövetség a hivatalos képviselıje a nemzetközi tagsággal rendelkezı nemzeti Egyesületeknek minden olyan kérdésben, amelyekben a Nemzetközi Szövetség Közgyőlése által elfogadott határozatok és ajánlások szerepelnek. A Nemzetközi Szövetség minden államban a nemzeti Egyesület által, vagy a vele kötött egyezség alapján tevékenykedik, de mindig az adott állam törvényeivel összhangban. Ha egy nemzeti Egyesület külsı vagy a belsı hatalom nyomásának van kitéve, ami akadályozza, hogy az Alapelvekkel összhangban tevékenykedhessen, vagy azok megszegését jelentı tevékenységre kényszerítik, a Nemzetközi Szövetség Közgyőlése vagy Igazgató Bizottsága tesz sürgıs lépéseket az adott helyzet elhárítására, utolsó lehetıségként a világ lelkiismeretére vonatkozó fölhívással. 12

A Nemzetközi Szövetség legfelsı szerve a Közgyőlés, mely a nemzeti Egyesületek küldötteibıl áll. A Közgyőlés rendes ülését kétévente legalább egyszer össze kell hívni. A Nemzetközi Értekezletet megelızıen, és annak megtartási helyén kötelezıen meg kell tartani a Közgyőlés ülését is. A Nemzetközi Szövetség Igazgató Bizottsága a Nemzetközi Szövetség elnökének a Közgyőlés által választott tanácsadó szerve, mely a Közgyőlés két ülése közötti idıszakban tevékenykedik. Az Igazgató Bizottság tagjai: a Nemzetközi Szövetség elnöke, négy alelnöke, a tisztsége szerinti alelnök (a Svájci Vöröskereszt elnöke, mint a Nemzetközi Szövetség székhelyét adó állam Társaságának elnöke), a Nemzetközi Szövetség tagságában lévı 20 nemzeti Egyesület képviselıje, a Pénzügyi Bizottság valamint a Fiatalokkal Foglalkozó Bizottság elnökei. Az Igazgató Bizottság tagságába képviselıt adó nemzeti Egyesületeket földrajzi hovatartozásuk szerint választják ki, arányosan Afrika, Ázsia, Európa és Amerika nemzeti Egyesületei körébıl. Az Igazgató Bizottság évente két rendes ülést tart. A Közgyőlés két ülése közötti idıszakban, vagy mikor összehívására nincs lehetıség, az Igazgató Bizottság foganatosíthat sürgıs intézkedéseket, de ezeket a döntéseket a Közgyőlés következı ülésén mindenképpen napirendre kell tőzni véleményezés céljából. A Nemzetközi Szövetség elnökét négyéves megbízatási idıszakra szavazattöbbséggel választják a nemzeti Egyesületek jelenlevı és szavazó képviselıi. Az elnök két egymást követı megbízatási idıszakra választható. İ képviseli a Nemzetközi Szövetséget a Nemzetközi Mozgalom más összetevı elemeivel, és más nemzetközi és nemzeti intézményekkel tartott kapcsolatokban. Állandó megfigyelıként a Nemzetközi Szövetség is részt vesz az ENSZ munkájában. A nemzetközileg elismert, a Nemzetközi Szövetség tagságába a Nemzetközi Mozgalom Alapszabályának rendelkezései szerint fölvett nemzeti Egyesületek tevékenységüket a saját alapszabályuk és a nemzeti törvényhozás rendelkezései alapján folytatják. Együttmőködnek a hatalmi szervekkel a betegségek megelızése terén, hirdetik az egészséges életvitel fontosságát, dolgoznak az emberi szenvedés csökkentésén, a hatalmi szervekkel karöltve megszervezik a fegyveres összetőzések áldozatai számára a mentı- és más segélyszolgálatok tevékenységét, ismeretterjesztést végeznek a nemzetközi emberi jogok, a Nemzetközi Mozgalom Alapelvei és más értékeinek közkinccsé tétele terén, segítik a hatalmi szerveket a hasonló ismertetı akciókban. A Nemzetközi Szövetség tagságára pályázó nemzeti Egyesületnek bizonyos föltételeknek kell megfelelnie: Az állam, melynek területén alapították, aláírója kell, hogy legyen a háborús sebesültek megkülönböztetés nélküli védelmérıl szóló Genfi Egyezménynek; Az adott állam területén az egyedüli nemzeti Egyesület; 13

Fölépítésében rendelkezik egy központi szervvel, amely egyedüli képviseleti joggal rendelkezik a Nemzetközi Mozgalom más elemeivel kialakított kapcsolatokban; A Genfi Egyezmények és a nemzeti törvényhozás értelmében, az emberiesség területén az államot segítı önkéntes szervezetként kell az állam által elismertnek lennie; Függetlennek kell lennie, ami biztosítja számára a Nemzetközi Mozgalom Alapelvei szerinti tevékenységet; az ismertetıjelet és az elnevezését, a Genfi Egyezmények és azok kiegészítı rendelkezései értelmében kell használnia; Tevékenységével az állam egész területén jelen kell lennie, önkéntes tagságát pedig fajra, nemre, vallásra, osztálybeli hovatartozásra, politikai meggyızıdésre való tekintet nélkül, szabadon kell mozgósítania; A feladatok teljesítésében tevıképes szervezetnek kell lennie, beleértve a fegyveres összetőzés idején esedékes kötelezettségek teljesítése érdekében tett elıkészületeket is; Tartania kell magát a Nemzetközi Mozgalom Alapszabályának elıírásaihoz, részt kell vállalnia a Nemzetközi Mozgalom elemeit összekötı közösségvállalásból, a velük való együttmőködésbıl; Tisztelnie kell a Nemzetközi Mozgalom Alapelveit, tevékenységét pedig a nemzetközi emberi jogok elvei szerint kell végeznie. A felsorolt föltételeket kielégítı nemzeti Egyesületet a Nemzetközi Bizottság ismeri el, és errıl értesíti a többi nemzeti Egyesületet. A Nemzetközi Bizottság részérıl elismert nemzeti Egyesület a Nemzetközi Szövetség elnökének nyújtja be csatlakozási jelentkezését, amivel egyben tanúsítja a Nemzetközi Szövetség Alapszabályának, részérıl való betartását is. A nemzeti Egyesületnek a Nemzetközi Szövetségbe való fölvételérıl szóló határozatot, annak Közgyőlése hozza meg az elsı, soron következı ülésén. A Közgyőlés üléséig az Igazgató Bizottság ideiglenesen fölveheti a nemzetközileg elismert nemzeti Egyesületet. Az ideiglenes tagsággal rendelkezı nemzeti Egyesület részt vehet a Nemzetközi Szövetség munkájában, de szavazati jog, és a szervekbe történı megválasztás lehetısége nélkül. A Nemzetközi Szövetség tagságába iktatott nemzeti Egyesület a Nemzetközi Mozgalom teljes jogú tagja összetevı eleme. A nemzeti Egyesület részérıl folyamatosan biztosítani kell a nemzetközi elismeréshez szükséges föltételeket. Ellenkezı esetben, a Nemzetközi Szövetség Közgyőlése felfüggesztheti a nemzeti Egyesület tagságát. A tagság megszőnhet a nemzeti Egyesület önkéntes kilépésével, de abban az esetben is, ha a nemzeti Egyesület a Nemzetközi Szövetséggel fönntartott kapcsolatát az Alapelvek valamelyikével ellentétes célokra használja, illetve a Nemzetközi Szövetség alapvetı céljaival ellentétes tevékenységet folytat. A Nemzetközi Bizottság és a Nemzetközi Szövetség megbízatásait a nemzeti Egyesület saját állama területén teljesíti mind fegyveres összetőzés esetén, mind békeidıben. 14

A Nemzetközi Mozgalom már említett összetevı elemei mellett, a tevékenység teljesebb és hatékonyabb irányítása végett szükség mutatkozott közös testületek alakítására, amelyekben a Nemzetközi Mozgalom már említett összetevı elemei képviseltetik magukat. A Nemzetközi Mozgalom legmagasabb döntéshozó szerve a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Értekezlete, melynek összehívására a már említett, 1867-ben tartott elsı értekezlet óta folyamatosan, négyévenként kerül sor. A Nemzetközi Értekezlet munkájában a Nemzetközi Mozgalom minden összetevı eleme képviselteti magát (a Nemzetközi Bizottság, a Nemzetközi Szövetség és a nemzeti Egyesületek), de munkájában részt vesznek a Genfi Egyezményeket aláíró államok képviselıi is. A Nemzetközi Értekezlet tagjaként részt vevı nemzeti Egyesületek mindegyike küldöttségének egy szavazata van. A Nemzetközi Értekezlet összehívására, az elızı értekezlet határozata értelmében kapott megbízatás alapján, a szervezı nemzeti Egyesület központi szerve, a Nemzetközi Bizottság, vagy a Nemzetközi Szövetség illetékes. A Nemzetközi Értekezlet a közös érdekeket érintı emberiességi és más kérdéseket tekinti át, és hozza meg ezekkel kapcsolatos határozatait. A Nemzetközi Értekezlet megbízhatja a Nemzetközi Bizottságot vagy a Nemzetközi Szövetséget, hogy elfogadja a Nemzetközi Mozgalom Alapszabályát vagy módosítsa azt, hogy döntsön minden, a Nemzetközi Bizottság és a Nemzetközi Szövetség megbízatásai közötti különbséget érintı kérdésben. A Nemzetközi Mozgalom Küldötteinek Tanácsa a Nemzetközi Mozgalom összetevı elemeinek képviselıit tömöríti a Nemzetközi Mozgalom egészét érintı kérdések megvitatása céljából. A Küldöttek Tanácsa a Nemzetközi Szövetség Közgyőlésével egyidejőleg ül össze, de a Közgyőlést megelızıen kötelezıen ülésezik. A Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Állandó Bizottsága a Nemzetközi Értekezlet állandó, megbízott testülete a két értekezlet közötti idıszakban. A Bizottság kilenc tagot számlál, amelyek közül ötöt a Nemzetközi Értekezlet választ a nemzeti Egyesületek körébıl, biztosítva a területi hovatartozás arányos képviseletét. A megbízatás a Nemzetközi Értekezlet következı üléséig tart. További két-két tagot (az elnöke és egy képviselıje személyében) a Nemzetközi Bizottság és a Nemzetközi Szövetség biztosít. Az eddigiekbıl világosan kitőnik, hogy a Nemzetközi Mozgalom egy nagy igénnyel, minden részletében tökéletesen fölépített rendszer, olyan szervezet, amely kiegyensúlyozott, teljesen összehangolt tevékenységet folytat. Ez a közös értékek biztosítéka. A Nemzetközi Mozgalomnak közös szervei vannak, egységesek az Alapelvek és a küldetése. Ez utóbbinak az üzenete: Megakadályozni az emberi szenvedés létrejöttét, illetve enyhíteni azt, bármely területen jelentkezzen is. Óvni az életet és az egészséget, tenni az emberi méltóság tiszteletben tartásáért, különösen a fegyveres összetőzések idején és más rendkívüli helyzetben, tenni a betegségek megjelenésének megakadályozásáért, az egészségfejlesztésért és a szoci- 15

ális védelem elıbbre viteléért. Ösztönözni az önkéntességet a feladatvállalásban, biztosítani a Mozgalom tagjainak állandó készenlétét a segítségnyújtásra, elmélyíteni a közösségvállalást mindazokkal, akik igénylik a Mozgalom részérıl megnyilvánuló védelmet és segítséget. 3. A Szerbiai Vöröskereszt megalakulása és fejlıdése A Vöröskereszt eszméje Szerbiába egy fiatal orvos, dr. Vladan ðorñević által jutott el, aki az Európában rohamosan terjedı eszme hatására már 1871-ben hirdette emberbaráti szervezetek Szerbia területén való alapításának szükségességét. A tény, hogy törekvései a kezdeti idıszakban nem találtak nagyobb visszhangra, nem törte le. A belgrádi Polgári kaszinó társaság helyiségeiben, 1876 januárjában Vörös kereszt a fehér zászlón címmel két elıadást is tartott, hogy megismertesse hallgatóságával Dunant munkásságát, különösen a Szolferinói emlék üzenetét. A második elıadásán tett javaslatot a sebesült és beteg katonákat segítı Vöröskereszt megalakítására. A javaslat tartalmazta az új társaság szervezeti fölépítésének tervét és a békebeli feladatait is. Már tíz nap elmúltával, 1876. január 18-án kineveztek egy 40 személybıl álló bizottságot, hogy készítse el a Sebesült és Beteg Katonákat Segítı Szerbiai Társaság mőködési szabályait. A szabályokat február 4-én hagyták jóvá, az alapító bizottság pedig már február 6-án összeült a belgrádi városi tanács termében. Így a Vöröskereszt Szerbiai Egyesülete 1876. február 6-án történt megalakulásával siker koronázta Vladan ðorñević és segítıtársai törekvéseit. Az egyesület elnökévé Mihailo metropolitát választották, dr. Vladan ðorñevićet pedig beválasztották a Fıbizottságba. Az újonnan alapított Egyesület kiáltványt intézett a szerb néphez, amelyben ismertette az Egyesület céljait, feladatait, és fölhívta mindazokat, akik hajlandók támogatni az emberiesség elveit, hogy minél nagyobb számban lépjenek be az Egyesületbe. A Fıbizottság még abban az évben fölkérte a Szerb Fejedelemség (Kneževina Srbija) Kormányát, csatlakozzon a Genfi Egyezményeket elfogadókhoz. Mikor a Kormány 1876. március 24-ei határozatával belépett a Genfi Egyezmények aláíróinak sorába, megteremtıdtek a föltételek a Vöröskereszt Szerbiai Egyesülete nemzetközi elismeréséhez. Törökország Vladan ðorñević erélyes tiltakozása ellenére az Egyesületet 16

1876. június 14-én elismerték, így teljes jogú tagja lett a Vöröskereszt Egyesületek családjának. Az Egyesületnek 1885-ben már 105 albizottsága volt, az I. világháború kezdetéig pedig ez a szám meghaladta az 500-at. Az I. világháború folyamán az Egyesület is osztozott Szerbia sorsában. A Fıbizottság zöme a szerb katonasággal együtt átvonult Albánián Korfuig, két tagja viszont Olaszországon keresztül Genfbe távozott, ahol megalakították a Vöröskereszt Szerbiai Egyesületének Tájékoztató Irodáját, amely segélyt győjtött, valamint gondoskodott a sebesültek és a betegek ellátásáról. Az ország 1818. évi fölszabadulása után a Vöröskereszt Szerbiai Egyesülete folytatta munkáját. Az Egyesület részei közül 1921-ben már 40 bizottságban és 150 albizottságban indították újra a tevékenységet. Tekintettel arra, hogy az új állam olyan területeket is magában foglalt, amelyek az elızı idıszakban más államokhoz, elsısorban az Osztrák Magyar Monarchiához tartoztak, szükségessé vált a nemzeti Egyesület fölépítésének átszervezése. A Vöröskereszt Szerbiai Egyesülete 1921. december 25-én megtartotta Közgyőlésének utolsó, harmincötödik ülését, hogy 46 éves fönnállás után az új, Szerb Horvát Szlovén Királyság Vöröskereszt Egyesülete keretében folytassa tevékenységét. Az új nemzeti Egyesület egészen szokatlan módon alakult meg. A Vöröskereszt Szerbiai Egyesületének illetékességét, a Közgyőlés már említett utolsó, 35. ülésének határozata és a Királyi Kormány végzése alapján, kiterjesztették az új állam egész területére, a Szerb Horvát Szlovén Királyság Vöröskereszt Egyesülete név alatt. A Vöröskereszt nemzeti Egyesületének tevékenysége ettıl a naptól, 1921. december 25-étıl továbbra is folyamatos az épp aktuális állam területén. Követi a késıbb már Jugoszlávia néven szereplı állam minden szervezési és egyéb változását egészen 2006. május 21-éig, amikor Montenegró kiválik a Szerbia és Montenegró Államközösség kötelékébıl. A Szerbiai Vöröskereszt Közgyőlése 2006. június 27-én hozott határozatot a Szerbia és Montenegró Vöröskereszt Egyesülete illetékességeinek átvételérıl. Ezzel, a Jugoszlávia, valamint a Szerbia és Montenegró államok keretében folytatott 85 éves tevékenység után, visszaállt Szerbia állam nemzeti Vöröskereszt Egyesületének illetékessége. A Nemzetközi Bizottság 2006. szeptember 21-én erısítette meg a Szerbiai Vöröskeresztnek a Nemzetközi Mozgalomban betöltött teljes jogú tagságát az 1876. június 14-ei elsı nemzetközi elismeréstıl tartó folyamatosságában. 3. 1. A Vajdasági Vöröskereszt A Vajdaságban az osztrák magyar uralom idején a Vöröskeresztnek nem volt külön, autonóm szervezete. Természetesen, a Vajdaság területén is folyt vöröskeresztes tevékenység mindazon településeken, ahol megalakultak a Vöröskereszt bizottságai: Pancsován 1881-tıl, Újvidéken 1882-tıl, Fehértemplomban 1884-tıl, majd Szabadkán és több más településen is. 17

Az Osztrák Magyar Monarchia széthullását követıen 1918. november 28-án az újvidéki szerb szkupscsina (Velika Narodna Skupština Vojvodine) kihirdette a Vajdaság Magyarországtól való elszakadását, és a Szerb Királysággal való egyesülését. Ezekkel a történésekkel párhuzamosan, dr. Laza Markovićnak, a Népi Igazgatóság népegészségi megbízottjának hathatós közremőködése és kezdeményezése eredményeként tevékenység indult a vajdasági illetékességő Vöröskereszt Egyesület megalapítására, újvidéki székhellyel. A kezdeményezés eredményeként 1918. december 1-jén megalakult Bánát, Bácska és Baranya Szerb Vöröskereszt Egyesülete. Az új egyesület feladatainak megfogalmazásakor, a mőködési szabályzat kidolgozásakor a Vöröskereszt Szerbiai Egyesületének példáját vették alapul, amit teljes egészében átvettek, eltekintve néhány apróbb változtatástól. A Vajdasági Vöröskeresztet az újvidéki székhelyő Fıbizottság irányította. Megalapítását követıen, a Vajdasági Vöröskeresztben azonnal megkezdıdött a munka. Szervezési szempontból a Vajdaság egész területén megkezdték a helyi bizottságok alapítását. E törekvések mellett segélyeket győjtöttek az ország háború alatt lerombolt területein élı lakosság megsegítésére. Aránylag tetemes pénzbeli segélyt, de más adományt: élelmet, ruhanemőt, lábbelit és egyebet sikerült begyőjteni. Ez a tevékenység 1921-ig tartott, eredményességéért a Vajdasági Vöröskereszt több nyilvános dicséretet és köszönetet kapott Belgrádból a Vöröskereszt Szerbiai Egyesületétıl. Idıközben állandó téma volt a Vöröskereszt Szerbiai Egyesülete (1921. december 25-tıl a Jugoszláv Királyság Vöröskereszt Egyesülete) mőködési szabályainak módosítása és bıvítése annak érdekében, hogy mőködése kiterjedjen a Vajdasági Vöröskeresztre, és felölelje annak tevékenységét is. Míg a megfelelı szervezési forma kidolgozásán munkálkodtak, szoros együttmőködés alakult ki a belgrádi és az újvidéki Fıbizottságok között, beleértve közös akciókat is. A Vajdasági Vöröskereszt 1924-ig tevékenykedett a Bánát, Bácska és Baranya területén mőködı önálló Vöröskereszt Egyesületként. Az újvidéki Fıbizottság 1923. november 22-én hozott határozatot a Szerb Horvát Szlovén Királyság Vöröskereszt Egyesületébe való beolvadásról. A határozat értelmében a Vajdasági Vöröskereszt Fıbizottsága a Közgyőlés 1925. január 25-én tartott ülésén adott számot munkájáról és gazdálkodásáról. Ezzel a Vajdasági Vöröskereszt, mint önálló Vöröskereszt Egyesület, megszőnt létezni. Az új mőködési szabályok értelmében, a Vajdaság területére megalakították a Szerb Horvát Szlovén Királyság Vöröskeresztjének Tiszamenti Kerületi Bizottságát. A Vajdasági Vöröskereszt az 1918. december 1-jén történt megalapításától jelentıs számú helyi szervezetbıl álló hálózatot épített ki. Bácska, Bánát és Baranya 396 községében alakultak meg és tevékenykedtek eredményesen a helyi bizottságok. A Vajdasági Vöröskeresztnek a Szerb Horvát Szlovén Királyság Vöröskereszt Egyesületébe való beolvadása elıtt 3459 tagja volt. A beolvadástól a II. világháború végéig a Vöröskereszt Vajdaságban az új nemzeti Egyesület keretében fejlıdött. Volt Újvidéki Kerületi Bizottság, 18

1933. december 8-tól Dunai Bánsági Bizottság, és a Vajdaság mai területe mellett Baranya területén is tevékenykedett. A II. világháború befejezése után a Vöröskereszt a Vajdaságban, Tartományi Bizottságként, illetve a Vöröskereszt Vajdaság Tartományi Szervezeteként kerül megalapításra a Szerbiai Vöröskereszt Köztársasági Szervezetének keretében. Ebben az idıszakban a Vajdasági Vöröskereszt fejlıdése a Szerbiai Vöröskereszt fejlıdésének részese, mind a Jugoszláv Vöröskereszt, mind a Szerbia és Montenegró Vöröskeresztje részeként. 4. A Szerbiai Vöröskereszt ma A Szerbiai Vöröskereszt, amely több mint 85 év után újra nemzeti Egyesület lett a Nemzetközi Szövetség tagja, a Nemzetközi Mozgalom összetevı része, ma a Szerb Köztársaság egyedüli nemzeti Vöröskereszt Egyesülete, az állam segítı szervezete az emberbaráti tevékenység területén. A Vöröskereszt két tartományi szervezete (a vajdasági és a Koszovó és Metóhia-i) szerves része a Szerbiai Vöröskeresztnek. Szerbiában, a Vöröskereszt szervezetét ma, a már említett két összetevı rész mellett a mintegy 600 hivatásos munkatársat alkalmazó 183 városi és községi Vöröskereszt szervezet képezi. A Szerbiai Vöröskereszt igazi erejét azonban ma is, mint a fejlıdés során bármikor az önkéntesek jelentik, akik a nemzeti Egyesület tevékenységéhez munkájukat, idejüket társítják, hogy segíthessenek a szenvedı embereken, akik igénylik a nemzeti Egyesület által nyújtott bárminemő segítséget. A Szerbiai Vöröskereszt tevékenységében, rendszeresen több mint 10 000 önkéntes vállal részt, viszont 60 000 fölötti azoknak a száma, akik csak bizonyos tevékenységekben segítenek elkötelezettségük, hajlamaik szerint. A Szerbiai Vöröskereszt legfelsıbb szerve a 81 tagú Közgyőlés, melyben arányosan kapnak helyet a nemzeti Egyesület összetevı részei és szervezetei. A Közgyőlés határozza meg a nemzeti Egyesület politikáját, fogadja el az Alapszabályt és más jogi elıírásokat, választja meg az Igazgató Bizottság és az Ellenırzı Bizottság tagjait, és ellenırzi az Igazgató Bizottság tevékenységét. Évente, rendszerint egyszer ül össze, tagjainak megbízatása négy évre szól. A Vöröskereszt Közgyőlésének az elnöke, egyben a Szerbiai Vöröskereszt elnöke is. 19

Az Igazgató Bizottság a Közgyőlés végrehajtó szerve, 21 tagját a Közgyőlés ugyancsak négyéves megbízatási idıszakra választja. Az Igazgató Bizottság nevezi ki a nemzeti Egyesület fıtitkárát, és irányítja a nemzeti Egyesület tevékenységét a Közgyőlés két ülése közötti idıszakban. A Szerbiai Vöröskereszt Titkársága a nemzeti Egyesületnek a fıtitkár irányítása alatt mőködı adminisztratív és szakmai szolgálata. A Szerbiai Vöröskereszt ma kilenc alaptevékenység keretében fejti ki aktivitását: emberbaráti segély, szociális tevékenység, egészségügyimegelızı tevékenység, fölkészülés a szerencsétlenségekre és tevékenység azok esetén, ifjoncok és ifjak, Keresıszolgálat, nemzetközi együttmőködés, diffúzió és tájékoztatás. Emellett a Vöröskereszt nyolc alapvetı program hordozója: az idısekrıl való gondoskodás, pszichoszociális támogatás, a mássággal élık megsegítése, harc az emberkereskedelem ellen, a helyi szervezetek fejlesztése, a humanitárius jogok kutatása, helyi kezdeményezések, pénzügyi fejlesztés. 20

4. 1. A Vajdasági Vöröskereszt A Vajdasági Vöröskereszt a Szerbiai Vöröskereszt összetevı része. Keretében 45 szervezet tevékenykedik, az Újvidék városi és 44 községi szervezet. Szervezeti fölépítése a Szerbiai Vöröskereszt szervezeti fölépítése alapján alakul. A Vajdasági Vöröskereszt legfelsıbb szerve a 45 tagú Közgyőlés, melyet az Újvidék Város és a községek Vöröskereszt Egyesületeinek a képviselıi alkotnak. A Közgyőlés elnöke, egyben a Vajdasági Vöröskereszt elnöke is. A Vajdasági Vöröskereszt Igazgató Bizottsága 15, Ellenırzı Bizottsága 5 tagú. Természetesen a Vajdasági Vöröskereszt alapvetı erıforrását is az önkéntesek képezik, akik közül többen jelentıs és figyelemre méltó megbízatást kaptak a Szerbiai Vöröskeresztben a nemzeti Egyesület szintjén, de a nemzetközi szervezetekben és tevékenységekben is. A Vajdasági Vöröskereszt nyolc alaptevékenysége: a diffúzió, a Keresıszolgálat, fölkészülés a szerencsétlenségekre és tevékenység azok esetén, az elsısegélynyújtás, az önkéntes véradás, az egészségügyi-megelızı tevékenység, a népjóléti programok és az ifjoncokat és az ifjakat felölelı programok. A Vajdasági Vöröskereszt mindemellett tevékeny részese a nemzeti Egyesület, a Szerbiai Vöröskereszt tevékenysége és programja megvalósításának. 5. A Nemzetközi Mozgalom Alapelvei Az Alapelvek a Nemzetközi Mozgalom tanításának, rendszerének irányadó tételei. Már a Nemzetközi Mozgalom megalakulásának kezdetétıl föllelhetık egyes, a tevékenységet meghatározó, az alapeszmébıl eredeztethetı elvek, melyek a Nemzetközi Mozgalom megalakulását is eredményezték. Az Alapelvek végsı, ma ismert formáját az 1965. évi, bécsi 20. Nemzetközi Értekezleten fogalmazták meg és fogadták el. Az Alapelvek, mint a Nemzetközi Mozgalom tanításának és tevékenységének irányadó tételei, kötelezı érvényőek a Nemzetközi Mozgalom minden összetevı eleme részére. Azoknak a tapasztalatoknak és értékeléseknek alapján fogalmazták meg ıket, amelyeket a Nemzetközi Mozgalom általános értékként tett magáévá. Mivel az Alapelvek megszövegezése igen velıs és tömör, jelentésük és jelentıségük teljes megértéséhez némi magyarázat elengedhetetlen. Emberiesség A Vöröskereszt és Vörösfélhold Nemzetközi Mozgalom, mely a háborúk sebesültjeinek és betegeinek a csatatéren való 21

egyenlı elbánás alapján történı ellátásának érvényesítése érdekében született, mind nemzetközi, mind nemzeti körülmények között, igyekszik minden helyzetben megakadályozni, illetve enyhíteni az emberi szenvedést. Célja, az élet és az egészség védelme, valamint az emberi méltóság tiszteletének biztosítása. Fejleszti a népek közötti kölcsönös megértést, barátságot, együttmőködést és tartós békét. Az emberiesség biztosítása alapvetı célja a Nemzetközi Mozgalomnak, melyet azért alapítottak, hogy lehetıséget teremtsen a sebesültek és katonák csatatéren történı megsegítésére. A Nemzetközi Mozgalom tevékenysége ma az emberi szenvedés csökkentésére, és a szenvedést kiváltó körülmények elhárítására irányul. Az emberiesség elve megköveteli, hogy az élet és az egészség védelme érdekében mindenki megfelelı ápolásban és segítségben részesüljön. A Nemzetközi Mozgalom dolgozik a közvetlen szenvedés enyhítésén, egészségügyi ellátást nyújt és gondozza a szenvedıket. Ugyanakkor a Nemzetközi Mozgalom tartós kötelezettsége az egészségfejlesztésre való jog elıbbrevitele, megelızı intézkedések foganatosítása az egészségkárosodás kizárására, képessé tenni az embereket saját egészségük védelmére. Az emberiesség elve ugyanakkor kötelez az emberi méltóság tiszteletére, mind személyes vonatkozásban, mind a társadalmi viszonyokban. A személyes alatt, az egyén emberi méltóságának kötelezı tisztelete, testi és szellemi sérthetetlensége, illetve az e téren veszélyeztetettek védelme és megsegítése értendı. Ugyanakkor a Vöröskereszt/Vörösfélhold feladata javítani az emberek helyzetén, védeni, jobbá tenni a természetes környezetet, valamint a védelmet biztosító nemzetközi humanitárius jog fejlesztése és ismeretének terjesztése. Pártatlanság A Nemzetközi Mozgalom nem tesz különbséget nemzetiség tekintetében, sem vallási, osztály vagy politikai meggyızıdés alapján. A szenvedı személy kínjainak enyhítése közben csak azok szükségletei vezérlik, azok szerencsétlenségét teszi elsı helyre. A Nemzetközi Mozgalom az áldozatokért tevékenykedik, mindennemő természetes vagy szociológiai természető tulajdonságuk alapján történı hátrányos megkülönböztetés nélkül. 22

Az egyetlen ismérv, aminek alapján a Nemzetközi Mozgalom meghatározza tevékenysége fajtáját és módját, az egyed veszélyeztetettsége. A tevékenység sorrendjét mindig a veszélyeztetettség foka határozza meg: azoknak nyújt segítséget elıször, akiknek az a legsürgısebb, a legnagyobb segítséget azok kapják, akik legnagyobb szükséget szenvednek. Ha az emberiesség a Nemzetközi Mozgalom alapvetı célja, akkor a pártatlanág az eszményképe. Semlegesség Hogy a Nemzetközi Mozgalom megırizze az iránta mindenki által táplált bizalmat, az ellenségeskedésekben nem foglal állást, és nem kötelezi el magát soha semmilyen politikai, faji, vallási vagy ideológiai természető vitában. A Nemzetközi Mozgalom tevékenységének alapvetı föltétele a mindenki részérıl élvezett föltétlen bizalom, ami különösen fontos fegyveres összetőzések esetén. A mindenki részérıl megnyilvánuló bizalom hiánya megkérdıjelezné az akciókat, föltehetıleg meg is hiúsítaná a segítségnyújtást. Hogy a Nemzetközi Mozgalom megırizhesse a tekintélyét, minden helyzetben semlegesnek kell maradnia. Ennek érdekében sem a Nemzetközi Mozgalom, sem bármely összetevı eleme, sem a tagságában lévı egyedek nem bocsátkozhatnak semmilyen politikai, ideológiai, vallási vagy más természető vitába, értékelésbe. A Nemzetközi Mozgalom nem foglalhat állást senki vétkességérıl vagy ártatlanságáról. Minden ilyen természető megnyilvánulás a Nemzetközi Mozgalom hitelvesztését eredményezné, hiszen a vitás felek egyike melletti fölsorakozásról tanúskodna. Az összetőzésekben a Nemzetközi Mozgalomnak elfogulatlannak kell lennie mindezek az elképzelések iránt, tisztelnie kell a gondolat szabadságát anélkül, hogy értékelné megalapozottságát. A Nemzetközi Mozgalom tehát minden esetben semleges, csak az áldozatok tekintetében nem, hiszen mindig azok megsegítéséért áll ki. Függetlenség A Mozgalom semleges. Így a nemzeti Egyesületek függetlenségét is minden esetben biztosítani kell annak ellenére, hogy államuk keretében az emberbaráti tevékenységben segítıszervezeteként tevékenykednek, és hogy a törvények betartásának kötelezettsége rájuk is vonatkozik. Csak ez a függetlenség biztosíthat- 23

ja számukra a Mozgalom Alapelveivel összeegyeztethetı tevékenységet. A nemzeti Egyesület egy adott állam területén tevékenykedik, elsısorban az ott élı emberek védelme érdekében. Ez megköveteli, hogy az elsıdleges megbízatása értelmében, állama területén olyan értékekért szálljon síkra, melyek az Alapelvekkel összhangban az emberiesség elveinek érvényesítését szolgálják. Természetesen egy nemzeti Egyesület sem tevékenykedhet teljesen egyedül, hiszen akcióinak sikere gyakran más partnerek hozzáállásától illetve a velük való együttmőködés minıségétıl függ. Innen az indíttatás, az állam emberbaráti szolgálatait, segítı szervezetként támogató együttmőködésre. Természetesen, a nemzeti Egyesület nem vállalhatja magára a felelısséget minden országos gondért. Tevékenysége, a lehetıségei tükrében, az emberiességet érintı gondok megoldására korlátozódik. Így a nemzeti Egyesület tevékenysége fıképp azokra a területekre terjed ki, ahol hiányzik vagy bármi okból elégtelen az állami szolgálatok gondoskodása. A nemzeti Egyesület segítı szerepének egészséges partneri viszonyokon kell alapulnia, így közte és az állami emberbaráti szolgálatok között nem állhat fenn függıségi vagy alárendeltségi viszony. A nemzeti Egyesület segítségének mértékét és módját az állami szolgálattal kötött megegyezés tartalmazza. Segítı szervezetként is meg kell tartania önállóságát, mert csak ez biztosítja számára az Alapelvek szerinti tevékenységet. A nemzeti Egyesületnek minden, az állam részérıl érkezı és segítségre vonatkozó kérelmet értékelnie kell, viszont megfelelı indoklással el kell vetnie mindazokat a kérelmeket, melyeknek a teljesítése az Alapelvek föladását igényelné. A nemzeti Egyesület részérıl betöltött segítı szerepnek a kérdése és az állami szervekkel kialakított kapcsolat, mindig érzékeny viszony. Ezért ennek a szerepnek a leírt módon való tiszteletben tartása az illetékes állami szervektıl is elvárt. A függetlenség alapelvének értelmében támogatniuk kell a nemzeti Egyesület önrendelkezési jogát, hiszen az államhatalom is résztvevıje volt a nemzeti Egyesület szerepét meghatározó és elfogadó értekezletnek, így az ezzel járó kötelezettségeket is vállalnia kell. Az említett önrendelkezés viszont, tevékenysége esetén sem mentesíti a nemzeti Egyesületet az állam érvényben levı törvényeinek betartása alól. Ellenkezıleg, a törvények tiszteletében követendı példát kell fölmutatnia ıszinte jó szándékának bizonyítása és tekintélyének biztosítása érdekében. 24