Mentálhigiénés segítő szakirányú továbbképzés. akkreditációja 1

Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézet A Mentálhigiénés segítő szakirányú továbbképzés akkreditációja 1 2008. szeptember 1 A KRE vezetése 2001-ben döntötte el mentálhigiéné szak indítását, melynek első évfolyama 2002 őszén kezdte meg tanulmányait. A képzés akkreditációs anyaga, illetve mintatanterve azóta többször módosult. Jelen dokumentum a legutóbbi átfogó akkreditációs szöveg. A jelenleg hatályos mintatanterv a honlap Program információk menüjében olvasható.

2 I. ADATLAP 1. Intézmény neve, címe: Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézet. 1037 Budapest, Bécsi út 324. / 5. épület / földszint 2. A kérelem tárgya: Mentálhigiénés segítő szakirányú továbbképzési szak (újra) alapítása és indítása. 3. Szak megnevezése: Mentálhigiénés segítő szakirányú továbbképzési szak. 4. A képzés szintje: Szakirányú egyetemi továbbképzés, amely a hallgató alapképzésben szerzett oklevelétől függően a BA, vagy MA szintű oklevéllel együtt érvényes oklevelet ad. (Amely tehát a meglévő a végzettség szintjét nem emeli.) 5. A szak javasolt tudományági besorolása: 6.6 Pszichológiai tudományok 6. Szakképzettség Mentálhigiénés segítő szakember. 7. Dátum és aláírás Budapest, 2008. szeptember 1. Prof Dr. Vargha András Prof. Dr. Bagdy Emőke Grezsa Ferenc MD Intézetvezető Tanszékvezető Szakvezető 8. Az adatlap mellékletei: Tantervi háló Költségvetési terv Költségvetési terv (segédtábla) Oktatók szakmai önéletrajza Oktatók szándéknyilatkozata

3 1. Az új szak létrehozásának indoklása II. A szaklétesítési kérelem indoklása Hazánkban a mentálhigiénés képzések megjelenését, illetve elmúlt évtizedekben észlelhető virágzását legalább három történeti körülmény indokolja. A különböző mentális, illetve mentális gyökerű viselkedészavarok, (ön) károsító magatartásformák igen elterjedtek, megjelenési formáik pedig messze túlnyúlnak a különböző hivatások és intézményrendszerek hagyományos értelemben vett illetékességi határain. A viselkedési, magatartási zavarok felismerését, értékelését és befolyásolási lehetőségeit illetően jelentős szemléletváltozás zajlott le, és zajlik napjainkban is. Ennek lényege a jelenségek holisztikus megközelítése és értelmezése, továbbá az (elsődleges, másodlagos és harmadlagos) prevenció és promóció különböző színterein működő, különböző hivatású szakemberek közötti szoros interdiszciplináris, interszektoriális együttműködés, illetve annak igénye. A tapasztalatok arra utalnak, hogy az alapképzési programok majdani segítő hivatású hallgatóiknak nem nyújtanak elég ismeret- és készséganyagot ahhoz, hogy azok képesek legyenek korszerűen értelmezni, illetve megelőzni és kedvező irányba befolyásolni azokat a mentálhigiénés problémákat és zavarokat, melyekkel hivatásuk gyakorlása közben találkoznak. A fentiek értelmében tehát a különböző mentálhigiénés (tovább)- képzési programokat egyfelől a bőség (problémahalmaz!), másfelől a hiány (képzési elégtelenségek!) szülik. Egyetemünkön 2002. óta működik Mentálhigiéné Szakirányú Továbbképzési Szak, amely az elmúlt években igen sikeres volt, programja iránt igénybevevői oldalról folyamatosan nagy érdeklődés mutatkozott és mutatkozik, a túljelentkezések miatt menetközben jelentősen emelni kellett az egyes évfolyamok hallgatói létszámát. Az (újra) alapítás egyik fontos motívuma tehát az elmúlt években kialakított képzési program és hagyományok folytatásának, illetve ápolásának igénye, amely igény az oktatók, valamint a volt, a jelenlegi és a leendő hallgatók részéről egyaránt megnyilvánul. 2 Az is a szak (újra) alapítására ösztönző körülmény, hogy tudomásunk szerint jelenleg szakirányú továbbképzésként csupán egyetlen mentálhigiénés vonatkozású program van akkreditálva, amely viszont a mentálhigiéné és a szervezetfejlesztés területeit mintegy egybekapcsolja. 3 Így az individuális kliensekre, személyekre irányuló mentálhigiénés segítés amely a napi praxis szempontjából a mentálhigiéné talán legfontosabb vonatkozási területe önálló programként még nem jelent meg az újonnan akkreditált továbbképzések sorában. További motívum, hogy tapasztalataink tükrében a képzési programot bizonyos pontokon célszerű felfrissíteni, különös tekintettel új témakörök beépítésére, a tematikai hangsúlyok kisebb módosítására, továbbá arra, hogy még nagyobb hangsúly helyeződjék a gyakorlati segítői készségek elsajátítására. 2 Az előzményeket részletesebben lásd az I./5. pontban! 3 Mentálhigiénés és Szervezetfejlesztő Szakirányú Továbbképzési Szak. Semmelweis Egyetem, FIR kód: T09004

4 Végül, de nem utolsósorban a közelmúltban bekövetkezett jogszabályi változások is előírják az (újra) alapítást, közvetve tehát annak érdekében hatnak, hogy eddigi programunkat mérlegre tegyük, és átgondoljuk. 2. Várható hasznosítási terület A mentálhigiéné kifejezés a külföldi szakirodalomban nem ismeretes, idehaza azonban e fogalom meglehetősen elterjedt, szinte a köznyelv részévé vált. Általában a lelki egészség védelmére, helyreállítására, illetve előmozdítására irányuló ismeretanyag és tevékenységek összességét értjük alatta. A Magyar Mentálhigiénés Szövetség meghatározása szerint a mentálhigiéné egyaránt jelent szemléletet, elméletet, tevékenységi területet, illetve intézményrendszert. Mint szemlélet (...) elsődlegesen a proszociális értékek, valamint az élet minőségének fejlesztésére, az életigenlő magatartás támogatására irányul. Ezáltal hozzájárul az erkölcsi értékek megszilárdulásához, az önpusztító, destruktív és aszociális megnyilvánulások és minták gyakoriságának mérséklődéséhez is. Elméletének középpontjában - a humán tudományok ismereteit integrálva - a holisztikus emberkép áll. A különböző pszichoszociális problémákat az emberi kapcsolatok kontextusában értelmezi, és annak keretében igyekszik befolyásolni. (...) tevékenységi területe, illetve intézményrendszere átfogja a humán szolgálatokat, a kultúrát, a közművelődést, a közoktatást, a szociális gondoskodást, az egészségügyet, a hitéletet, a tömegtájékoztatást, a polgári kezdeményezéseket, a törvényhozás és a kormányzat működését. 4 E felfogás szerint a mentálhigiénének tehát van egy közösségi, mintegy mozgalmi vetülete, amelynek keretében minden olyan proszociális megnyilvánulás, törekvés értelmezhető, amely a közösség lelki egészségének kibontakozása, megóvása irányába hat. Másfelől pedig a mentálhigiéné sajátos szakmai tevékenységi területet, egyben szemléletmódot és eszköztárat is jelent, melynek birtokában a különböző segítő hivatású szakemberek szakmai illetékességi körükön belül hatékonyan előmozdíthatják az egyes személyek, illetve a szűkebb és tágabb közösségek lelki egészségét, lelki jól-létét. A Mentálhigiénés segítő Szakirányú Továbbképzési Szak várható hasznossága elsősorban a mentálhigiéné professzionális (szakmai, hivatásos) területeit érinti. A képzés hallgatói humán segítő foglalkozású, ilyen végzettséggel rendelkező gyakorló szakemberek, akik hivatásának, napi praxisának lényege klienseik, illetve más emberek támogatása, beleértve gondozásukat, oktatásukat, nevelésüket, gyógyításukat, segítésüket, stb. E szakemberek, azaz: tanárok, tanítók, óvoda-, gyógy- és fejlesztő pedagógusok, szociális munkások, lelkészek, védőnők, művelődésszervezők, orvosok, pszichológusok, nővérek, jogászok, stb. az elsajátított elméleti ismeretek, illetve gyakorlati készségek révén eredeti hivatásukat az addiginál tágabb kontextusban tudják értelmezni, hatékonyabban és tudatosabban képesek folytatni. Így a továbbképzés nyomán áttételesen javul a népesség (mentálhigiénés) ellátásának színvonala, ugyanakkor a program a résztvevők számára közvetlenül a hivatásgondozás: egyfajta szakmai inter- és szupervízió feladatait is betölti. A továbbképzésen való részvétel a hallgatók személyes képességeire, készségeire is hatást gyakorol. Ennek jelentőségét az adja, hogy a segítő hivatás művelése döntően a személyközi 4 A Magyar Mentálhigiénés Szövetség Programnyilatkozata, 1995. Forrás: http://www.mamesz.hu/program.shtm. Letöltés: 2008. augusztus 29.

5 kapcsolatok színterén történik, ahol a szakember (csakúgy, mint kliense) a saját individuális személyiségével van jelen. A segítői munka hatékonysága a benne résztvevő személyek közötti interperszonális kapcsolat (kölcsönhatás) minőségétől függ. Ezért a hallgatók (szakmai) személyiségének fejlődése nem csak, és nem is elsősorban személyes életterükben, hanem napi szakmai munkájukban is hasznosul. A II./1. pontban már jelzett szemléletváltozás eredményeképpen egyre több humán segítői szakterületen, illetve intézménytípusban jelent alkalmazási feltételt, de legalább is e szempontból előnyt a mentálhigiéné szakirányú továbbképzés elvégzése. Ezen intézménytípusok, illetve munkakörök elsősorban az alábbiak. Szociális területen: idősek (napközi) otthonai, családsegítő intézmények, pszichiátriai betegek házi gondozó szolgálatai, gyermekjóléti szolgálatok, lakóotthonok, lakásotthonok, területi gondozási szolgálatok, szenvedélybetegeket ellátó nappali és rehabilitációs intézmények, hajléktalanokat ellátó intézmények, fogyatékosok otthonai, hospice szolgálatok. Munkakörök: mentálhigiénés munkatárs (Idősek Otthona Mentálhigiénés Csoportjai), családgondozó, nevelő, házi gondozó, (utcai) szociális munkás, gyermekvédelmi ügyintéző, szakápoló, stb. Egészségügyi területen: szenvedélybetegeket ellátó ambulanciák, addiktológiai és pszichiátriai osztályok, gyermek és felnőtt pszichiátriai osztályok, pszichiátriai szakkórházak és betegotthonok, anya- és csecsemővédelem. Munkakörök: rehabilitációs munkatárs, foglalkoztató terapeuta, védőnő stb. Közművelődés területén: különböző közművelődési intézmények, ifjúsági irodák, szabadidő központok. Munkakörök: művelődésszervező, rekreációs szakember, játszóház szervező, közösségszervező, tanácsadó (gyermek- és szülőcsoportok), stb. Hitéleti területen: általános és kórházi lelki-gondozás, különböző segítő szolgálatok, hajléktalanok ellátása, szenvedélybetegek rehabilitációs otthonai, egyházi iskolák. Munkakörök: rehabilitációs munkatárs, kórházi lelki-gondozó, vallástanár, stb. A közoktatás területén: óvodák, egészséges iskolák program, iskolai egészségnevelés, iskolapszichológusi szolgálat, nevelési tanácsadók, iskolai (drog) prevenciós / egészségfejlesztő / tanácsadási programok, gyermekotthonok. Munkakörök: gyermekfelügyelő, ifjúságvédelmi felelős, iskolai drogkoordinátor, (óvoda) pedagógus, stb. Munkaügyi területen: munkaügyi központok, különböző cégek és intézmények humán erőforrás gazdálkodással és szervezetfejlesztéssel foglalkozó részlegei. Munkakörök: jogász, közgazdász, HR menedzser, szervezetfejlesztő, tréner, stb. 3. Nemzetközi trendek az új szak vonatkozásában, ezek várható megjelenése Magyarországon A Mentálhigiénés segítő Szakirányú Továbbképzési Szak programja két szempontból is tükrözi a szakterület nemzetközi folyamatait. Egyrészt a képzési tematikában megjelenik a mentálhigiéné elméletének és gyakorlatának jelenkori fejlődését mutató legkorszerűbb szemlélet, és ismeretek. Másrészt a továbbképzés oktatási, képzési módszerei is megfelelnek azon módszereknek, amelyeket a mértékadó nemzetközi mentálhigiénés képzésekben is alkalmaznak. Ezért a továbbképzés nemzetközi trendeknek való megfelelését a mentálhigiénés ismeretek, továbbá a mentálhigiéné oktatása címszavakhoz rendelve foglaljuk össze.

6 Mentálhigiénés ismeretek A mentálhigiéné ( mental health ) elméletében és gyakorlatában a legutóbbi évtizedekben jelentős paradigmaváltás zajlott le. A korábbi problémaközpontú, a lineáris kauzalitás medicinális elméletén nyugvó prevenciós megközelítést fokozatosan fölváltotta az úgynevezett promóciós megközelítés, melynek elméleti alapját immár a multi-kauzalitás, a multi- és interdiszciplináris ismeretanyag jelenti. 5 A lelki egészséget fejleszteni hivatott (Mental Health Promotion továbbiakban: MHP) programok célcsoportja elsősorban az egészséges népesség, fő módszer pedig a közösség(ek) aktivizálása olyan rendszerelvű folyamatokban, amelyek az egyéneket és a közösségeket hozzásegítik ahhoz, hogy egyre inkább befolyásolni tudják mindazon körülményeket, amelyek (lelki) egészségüket meghatározzák. A Mentálhigiénés segítő Szakirányú Továbbképzési Szak tematikájában jelentős súlyt képviselnek azok az ismeretek, amelyek közvetlenül is összefüggnek a jelzett paradigmaváltással, illetve az annak nyomán kifejlődött technikákkal, megoldási módokkal. Például a következő témakörök mentén: paradigmaváltás a mentálhigiénében, MHP, hazai és külföldi MHP programok bemutatása, önsegítés önsegítő csoportok, hazai és külföldi önsegítő modellek, stb. Ugyanakkor e paradigmaváltást a továbbképzés egészének szellemisége is jól tükrözi, elsősorban a segítői szerep értelmezésének sajátosságai, kliensközpontúság, empowerment-, közösség- és csoportközpontú megközelítés, stb. révén. A nemzetközi szakirodalomban nagy hangsúly helyeződik a különböző MHP programok hatékonyságára, a hatékonyság igazolásának különböző módszereire. (A lelki egészséget előmozdítani hivatott hazai programok szinte típushibája a megalapozott kiértékelés, illetve hatékonyságvizsgálat elhanyagolása.) A továbbképzés tematikájában kellő súllyal megjelenik az evidence-based megközelítés. Különösen a mentálhigiénés projekt tárgyban, ahol a hallgatók közösségi alapú mentálhigiénés programok tervezését, nyomon-követését és kiértékelését tanulják. E tanegység beiktatása a közösségi orientációja miatt összhangban áll a nemzetközi szakmai folyamatokkal, mivel a korszerű MHP programok is közösségi alapúak. A mentálhigiénés projekt tárgy oktatói közvetlenül külföldi szakemberektől sajátították el a szeminárium vezetésének módszerét. Maga a továbbképzés mentálhigiénés fejlesztő programként is értelmezhető, melynek hatékonyságvizsgálata az egyik oktató kutatási témája. A lelki egészség előmozdításában kiemelkedő szerepe van a tanácsadásoknak, a tanácsadó hálózatok által biztosított személyes segítségnyújtási formáknak. E hálózatok tevékenysége jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a hétköznapi életvezetéssel óhatatlanul együtt járó kisebbnagyobb feszültségek, életvezetési egyenetlenségek a megfelelő segítői közreműködésnek is köszönhetően nem fejlődnek súlyosabb szorongásos, illetve betegségi állapotokká. A tanácsadás, mint módszer és színtér az MHP legelterjedtebb, leginkább autentikus összetevője. Elméleti hátterét, egyben tapasztalati anyagát a humanisztikus pszichológia, mindenekelőtt Carl Rogers személyközpontú megközelítése jelenti. A Mentálhigiénés segítő Szakirányú Továbbképzési Szak programja több síkon is képviseli a humanisztikus pszichológiai iskola (a pszichológia kopernikuszi fordulata ) alapelveit és eszköztárát. Ezek az alapelvek nagy hangsúllyal jelennek meg a mentálhigiénés segítő kapcsolat értelmezésekor és modellálásakor. Másfelől magas óraszámban tanulnak a hallgatók egy konkrét segítő kapcsolati módszert, az ún. non-direktív segítő beszélgetés technikát, amely a 5 V.ö.: Kézdi, B.: A mentálhigiéné paradigmáiról. In: Bagdy, E. (szerk.): Mentálhigiéné elmélet, gyakorlat, képzés, kutatás. Animula, 1999. pp. 11 18.

7 legkülönbözőbb segítői hivatásszerepekben, valamint tanácsadási formákban igen jól és haszonnal alkalmazható. 6 A mentálhigiéné oktatása A továbbképzés keretfeltételeit illetően kiemeljük a képzés interdiszciplináris jellegét. A mentálhigiéné művelése nem nélkülözheti a szakmaközi és kollegiális együttműködést. Ennek biztosítéka a programban, hogy az évfolyam különböző hivatású segítőkből tevődik össze, akik plenárisan és tanulmányi kiscsoportokban egyaránt egymás számára is értékes szempontokat, megoldási mintákat tudnak fölvetni a képzési folyamat során. A továbbképzés elsősorban két szempontból képviseli az élethosszig tartó tanulás (life-long learning) eszméjét, illetve követelményét. Egyrészt azáltal, hogy hangsúlyozza a (hivatás) személyiség folyamatos fejlesztésének szükségességét. Másrészt pedig a KRE Pszichológiai Intézete olyan továbbképzési rendszert épített fel és működtetett sikeresen az elmúlt esztendőkben, amelyben az egyes kurzusok egymáshoz is szervesen kapcsolódnak, mintegy egymásra épülnek. A mentálhigiénés szakember oklevelet megszerzett hallgatók közül később többen is szereztek szupervizor képesítést, vagy tettek le pedagógus szakvizsgát. A Mentálhigiénés segítő Szakirányú Továbbképzési Szak több olyan konkrét oktatási módszert is alkalmaz, amely ma a nemzetközi színtéren is korszerűnek számít. Például a tantárgyi program elméleti stúdiumcsoportjában a hallgatók bizonyos témaköröket Problem- Based Learning módszerrel dolgoznak fel. 7 A továbbképzésben elsősorban különböző levelezési listák, elektronikus hírlevelek, jelszóval elérhető adatbázisok, üzenő falak, letölthető tételsorok és különböző szakmai anyagok jelentik az Internet felhasználásának legelterjedtebb módjait. Intézetünkben külön számítógépes terem is a hallgatók rendelkezésére áll. 4. A szak képzési céljának és követelményeinek a szakterület és más szakterületek rokon szakjaival történő összehasonlítása, illetve a karakterisztikus különbségek Az elmúlt másfél évtizedben a mentálhigiéné szakterületén akkreditált szakirányú továbbképzésként elsősorban két program keretében lehetett tanulni mentálhigiénés ismereteket: mentálhigiéné szakirányú továbbképzés (oklevél: mentálhigiénés szakember ) és egészségfejlesztő mentálhigiénikus (oklevél: egészségfejlesztő mentálhigiénikus ). E két program között jelentős szemléletbeli és tematikai különbségek vannak. A mentálhigiénés szakember oklevelet kibocsátó továbbképzés hangsúlyozottan interdiszciplináris jellegű, amely a mentálhigiénét tudományos és praxeológiai értelemben egyaránt határterületként, illetve a humán segítői hivatást gyakorlók számára kívánatos szemléletmódként értelmezi. Ezzel szemben az egészségfejlesztő mentálhigiénikus továbbképzés mintegy önálló foglalkozási területként fogja föl a mentálhigiénés működést. Tananyaga a másik képzéshez képest jórészt nélkülözi az önismereti, illetve praxiskísérő jellegű csoportmunkát, másfelől viszont hangsúlyozottan tartalmazza a medicinális szakismereteket. 6 Az oktatók közül többen annak idején e módszert közvetlenül Rogerstől, illetve közeli munkatársaitól tanulták. 7 A probléma-központú tanulás oktatási módszerét a McMaster Egyetem (Hamilton, Kanada) Orvostudományi Karán dolgozták ki és vezették be, 1969-ben.

8 Jelen akkreditációs anyag szemléletében, tematikai hangsúlyaiban, tantárgyi szerkezetében és alkalmazott módszereiben messzemenően hasonló a mentálhigiénés szakember oklevelet kibocsátó továbbképzési programhoz. Az ugyan ezen akkreditáció alapján működő más képzőhelyek programjához képest eddigi és továbbra is követni kívánt gyakorlatunk mégis mutat néhány lényeges eltérést. A KRE mentálhigiéné szakirányú programjában élesen különválik az önismereti és a tantermi tanulmányi munka. A program elvégzésének kimeneti feltétele 150 órás önismereti csoportmunka elvégzése. Más képzőhelyeken e 150 óra beépül a tanrendbe, míg a KRE-n attól teljesen külön, nem hallgatói jogviszony keretében zajlik. Ezáltal a segítői jellegű önismereti csoportvezetés, másfelől pedig az óhatatlanul értékelő jellegű tanári szerep egymástól teljesen elkülönül, s kiküszöbölődik az e szerepek esetleges érintkezéséből, átfedéséből adódó hallgatókat sújtó negatív hatás. E szétválasztás másik előnye, hogy a tantermi csoportmunka is teljesebben betöltheti tényleges funkcióját, azon nem az azt közvetlenül megelőző önismereti csoportmunka pszichodinamikája folytatódik tovább. A szétválasztás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 150 órás önismereti csoportmunka kimeneti feltétel, de nem része a tantermi programnak A csoportok megalakulásához a hallgatók segítséget kapnak, de az önismereti alkalmak időben nem eshetnek egybe a tantermi képzés alkalmaival. Továbbá önismereti csoportot vezető szakember (frontális előadás kivételével) nem lehet a képzés tantermi programjának oktatója. Jelen akkreditáció jelentősebben eltér a Semmelweis Egyetem által már akkreditált programtól, 8 mivel ahhoz képest nagyobb hangsúlyt helyez a konkrét, face to face mentálhigiénés segítő kapcsolatra. Megítélésünk szerint a hatékony mentálhigiénés segítő kapcsolat kialakításához, fenntartásához és reflektálásához fűződő ismeretek, készségek, illetve szakmai követelmények elsajátításához feltétlenül szükség van a rendelkezésre álló teljes órakeretre. Amely idői keretbe más, a közvetlen mentálhigiénés segítés főáramától talán el is térő, olyan sajátos ismeret- és készséganyagot felölelő szakterület, mint például a szervezetfejlesztés, megítélésünk szerint már nem fér bele. Ezért döntöttünk úgy, hogy a mentálhigiénés szervezetfejlesztő szakirány indítása helyett a mentálhigiénés segítő szakirány megalapításának és indításának útját választjuk. A továbbképzés elnevezésekor tudatosan törekedtünk a segítői szerep- és feladatkör hangsúlyozására. Ezzel mintegy konkretizáltuk, hogy a mentálhigiéné elvben és gyakorlatban egyaránt tág értelmezési köréből saját programunk elsősorban mely terület ismeret- és készséganyagát állítja előtérbe. Az intézmény-központú mentálhigiéné felfogással szemben (pontosabban azt kiegészítve) e továbbképzés gyújtópontjában a kapcsolat és segítés központú mentálhigiénés megközelítés áll. Noha eddigi tapasztalataink szerint a korábbi akkreditáció alapján megszerzett mentálhigiénés szakember oklevél segítette hallgatóinkat munkahelyi előmenetelükben, illetve alkalmazásukban jelen akkreditációs program legfontosabb célja továbbra sem az, hogy a hallgatókat új pozíciók, vagy állások elnyerésében segítse. A fő cél az, hogy ha csak nincs súlyos akadálya a hallgatók adott, aktuális hivatásszerepükben megerősödjenek, ezáltal is segítve klienseiket (tanulóikat, gondozottjaikat, híveiket, betegeiket, stb.) lelki egészségük, lelki jól-létük kibontakoztatásában, megőrzésében, illetve helyreállításában. Amikor mentálhigiénés segítő szakembereket képzünk, értelmiségiekkel foglalkozunk, magyar értelmiségieket igyekszünk megerősíteni hivatásszerepükben. E tanári szerepfelfogás 8 Mentálhigiénés és szervezetfejlesztő szakirányú továbbképzési szak FIR kód: T09004

9 szorosabb mentálhigiénés szakmai összefüggésben is értelmezhető, hiszen a társas támogató hálózat 9 professzionális területeit erősíti. Ugyanakkor az adott társadalmi történeti viszonyrendszerben az értelmiségiekkel való foglalkozásnak van egy tágabb, nemzeti közösségi vonatkozása is, amelyhez fűződő követelményeknek az oktatói munkában igyekszünk megfelelni. Eme tanári szerepfelfogás, illetve az ebből származó tanári munka bizonyára hozzájárult a képzés eddigi sikeréhez. E vonást tehát programunk egyik sajátosságának is tekinthetjük, melyhez Egyetemünk saját identitása, szellemisége igen alkalmas hátteret jelent. 5. Az új szak létrehozásának képzési és kutatási előzményei Hazánkban az iskolarendszerű mentálhigiénés képzések gyökerei az 1980-as évek derekáig nyúlnak vissza. A Mentálhigiéné Szakirányú Továbbképzési Szak első akkreditációja 1996- ban történt a Magyar Testnevelési Egyetemen. (A TF akkori munkatársaként a KRE Mentálhigiéné Szak több jelenlegi oktatója is részt vett az akkreditációs anyag kidolgozásában.) Annak alapján különböző képzőhelyek indították el a programot, például a Magyar Testnevelési Egyetem (amely később a Semmelweis Egyetemhez integrálódott), a Debreceni Egyetem, majd 2002-től a Károli Gáspárt Református Egyetem Pszichológiai Intézete is. A szakterület másik jelentősebb akkreditációs programja az egészségfejlesztő mentálhigiénikus képzés, melyet az elmúlt évtizedben számos főiskolán elindítottak, például Győrben, Szombathelyen, Szegeden stb. A Károli Gáspár Református Egyetemen Mentálhigiéné Szakirányú Továbbképzési Szakán az elmúlt hat évben összesen tíz évfolyam fejezte be, illetve kezdte meg tanulmányait. Hat a budapesti székhelyen, négy pedig székhelyen kívüli képzés keretében, - ebből három Erdélyben, egy pedig a Felvidéken. Az elmúlt hat esztendő képzési létszámadatait tartalmazza az alábbi táblázat. Mentálhigiéné Szakirányú Továbbképzési Szak (KRE, 2002 2008) Hallgatói státus Budapest Erdély Felvidék Összesen (Illyefalva) (Hanva) Már végzett 129 69-198 Csak államvizsgája van hátra 56 - - 56 Jelenleg tanul (1. vagy 2. évfolyam) 120 36 36 192 Összesen 305 105 36 446 Az adatok jelzik, hogy Egyetemünkön a korábbi akkreditáció alapján folytatott mentálhigiéné szakirányú továbbképzés meggyökerezett, sőt a határokon túl élő magyar szakemberek továbbképzésére is kiterjedt. Jelen (újra) alapításhoz szorosan nem kapcsolódó, de igen fontos, a képzés hatékonyságvizsgálatában is számításba vehető körülmény, hogy a végzett hallgatók különböző, a képzőhely által szervezett csatornákon egymással és oktatóikkal is kapcsolatban maradnak. Így a szak programja egy Kárpát medence-i magyar mentálhigiénés segítő szakember hálózat fölépüléséhez is jelentősen hozzájárul, amint azt az erdélyi hallgatók záródolgozataiból összeállított kötet is illusztrálja. 10 9 V.ö.: Caplan, G.: Support systems and community mental health. BMJ, London, 1974. 10 Grezsa F. - Takács P. (szerk): Még ép a roncs ág Válogatás erdélyi mentálhigiénés szakemberek dolgozataiból. Országos Addiktológiai Intézet. Budapest, 2005.

10 A mentálhigiéné, mint interdiszciplináris tudományterület ismeretanyaga oly szerteágazó, hogy a vonatkozó kutatási előzményeknek csupán érintőleges hivatkozása is messze meghaladná e dokumentum formai és tartalmi kereteit. Ezért a megalapítani, újra alapítani kívánt szak kutatási előzményeinek bemutatásában a mentálhigiéné szakirányú továbbképzés hatékonyságvizsgálatára, illetve saját oktatóink folyamatban lévő kutatásaira szorítkozunk. A hazai mentálhigiénés képzések hatékonyságvizsgálatára eddig négy jelentősebb kutatás irányult. Az egyikben mentálhigiéné szakot elkezdő, továbbá régebben és frissen befejező hallgatók egyénileg és csoportosan reflektáltak egy klienssel folytatott non-direktív segítő beszélgetést. E reflexiókat külső szakértők minősítették abból a szempontból, hogy a hallgatók milyen sikeresen ismerték fel és reagálták le az adott eset pszichodinamikai sajátosságait. A szerző kutatása összefoglalásául megállapítja, hogy a mentálhigiénés képzés szignifikánsan javította a mentálhigiénés segítő kapcsolatra vonatkozó ismereteket, illetve az ilyen típusú segítő kapcsolatban való részvételre vonatkozó személyes alkalmasságot. 11 Pedagógusoknak szóló, két éves mentálhigiénés képzési program hatékonyságát Rosenzweigféle frusztrációs teszttel és Kaliforniai személyiségvizsgáló kérdőívvel vizsgáló kutatók elsősorban a hallgatók önkontrollja, megbirkózási és indulatszabályozási képessége, önelfogadása és önismerete tekintetében tapasztaltak kedvező irányú változásokat. 12 Egy további kutatásban viszonylag bonyolultnak tűnő eset leírását véleményezték a vizsgált személyek (mentálhigiéné szakot elkezdő hallgatók), a tőlük kapott szövegmintákat pedig tartalomelemzés módszerével dolgozták fel. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a képzés kezdetén a gondolkodási struktúrában föllelhetők-e az ún. mentálhigiénés szemlélet olyan összetevői, mint például az interdiszciplinaritás, együttműködési készség, bevonódás és határtartás, stb. A kapott eredmények szerint kezdő hallgatók lévén a mentálhigiénés szemléletmód csak kevés esetben jelent meg szignifikánsan, a válaszadók gondolkodását, hozzáállását elsősorban szakmai hátterük határozta meg. 13 A KRE mentálhigiéné szakirányú továbbképzésének keretében zajló, Intézetünk munkatársa által vezetett tudományos kutatás C. G. Jung tipológiai elméletére alapozódva az MBTI (Myers-Briggs Type Indicator), a Rokeach-féle értékskála, és szervezet-tipológiai kérdőív (BOCI) segítségével elsősorban a személyes energia forrásai, az információgyűjtési és döntéshozatali sajátosságok, továbbá az életstílus és életvitel különböző jellemzőinek alakulása mentén próbálja megragadni a mentálhigiéné szakirányú továbbképzés hatékonyságát. 14 11 Tomcsányi, T.: Mentálhigiéné és Pasztorálpszichológia - Határterületek elmélete és gyakorlata magyar, német és holland tapasztalatok alapján. Kandidátusi értekezés, Budapest, 1994. 12 Bagdy, E, Safir, E, Győri, Á, Salgó, F.: Két éves mentálhigiénés képzés pedagógusok számára. A képzés hatékonyságának pszichológiai vizsgálata. In: Bagdy, E. (szerk.): Mentálhigiéné elmélet, gyakorlat, képzés, kutatás. Animula, 1999. pp. 165 186. 13 Ittzés A., Ehmann B., Szabó, T.: A tartalomelemzés alkalmazási lehetőségei a mentálhigiénés szemlélet összetevőinek feltárásában, Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 5/3, Akadémia Kiadó, Budapest, 2004. 14 Takács, P, T.: A KRE BTK Pszicholgóiai Intézet Mentálhigiéné Szakirányú Továbbképzési Szak a képzés hatékonyságának vizsgálata. Kutatási terv. SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola, Kéziratban, 2007.

11 III. A szak képesítési követelményei 1. A képzési cél A továbbképzés célja általánosan a hallgatók korszerű, azaz holisztikus, személyközpontú és rendszerelvű mentálhigiénés szemléletmódja kialakulásának elősegítése, annak érdekében, hogy fejlődjék és erősödjék szakmai személyiségük, legyenek képesek hatékonyabban mérsékelni klienseik, illetve a kliens közösségek lelki egészségi problémáit, mindenekelőtt pedig legyenek képesek hatékonyan támogatni klienseik, illetve a kliens közösségek lelki egészségének kibontakozását és megőrzését. Az általános célok megvalósulását a továbbképzés elsősorban az alábbi konkrét célkitűzések elérése mentén szolgálja. Bővüljenek a hallgatók ismeretei az individuális / csoport / és közösségi szintű pszichológiai / pszicho-szociális jelenségekről és folyamatokról, a lelki egészség megőrzésének, helyreállításának, és fejlesztésének lehetőségeiről. Sajátítsanak, illetve mélyítsenek el olyan személyes és szakmai készségeket, amelyek humán segítői feladataik színvonalasabb ellátását eredményezik. Tapasztalják meg a csoportszintű szakmai együttműködés előnyeit, és a kollegiális együttműködést hosszú távon is építsék be szakmai eszköztárukba. Legyenek képesek helyesen felmérni, és folyamatosan tudatosítani saját szakmai illetékességi határaikat. Ezzel összefüggésben pedig törekedjenek a más segítő hivatású szakemberekkel való konzultatív együttműködésre. Ismerjék meg a mentálhigiénés segítés legfontosabb módszereit, eszközeit, és lehetőségeit, - különös tekintettel a non-direktív segítő beszélgetés technikájára. Ismerjék meg a mentálhigiénés esetvezetés legfontosabb szakmai feltételrendszerét és követelményeit, tapasztalják meg a sok-szempontú, csoportos esetfeldolgozás előnyeit. Illetékességi körükben váljanak alkalmassá közösségi alapú mentálhigiénés programok tervezésére, bonyolítására, kiértékelésére, illetve irányítására. 2. A végzettség szintje A továbbképzés a hallgató eredeti végzettségének szintjét nem emeli, hanem az alapképzésben megszerzett oklevél szintjétől függően (azzal együtt érvényes) egyetemi, vagy főiskolai szintű oklevelet ad. 3. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése Mentálhigiénés segítő szakember.

12 4. A képzésben való részvétel feltételei Legalább BA, vagy BSc végzettség, illetve a 2006. előtti felsőoktatási képzési rendszerben szerzett, ezeknek megfelelő szakképzettség, elsősorban a pszichológia, orvosi és egészségtudományi szakok, a pedagógusképzés, a gyógypedagógia, a sporttudomány, az élő természettudomány, a hittudomány, a hitélet, a jogi és közgazdasági képzési ágakban, különösen tekintettel: a pszichológus, viselkedéselemző, pszichiáter, pedagógus (óvónő, tanító, tanár), védőnő, gyógy-, szociál- és fejlesztő pedagógus, logopédus, lelkész, konduktor, egészségügyi szakdolgozó, szociális munkás, munka- és pályatanácsadó, stb. munkakörökre. Legalább három éves szakmai tapasztalat a humán segítői területen, amely követelmény alól a szak vezetője kivételes esetben felmentést adhat. Annak tudomásul vétele, hogy oklevelet a hallgató csak abban az esetben szerez, ha a továbbképzés egyéb tanulmányi kötelezettségeinek teljesítése mellett, a szak vezetője által elismert csoportvezető(k)nél és módszerrel legalább 150 órás önismereti csoportmunkát is elvégez, és arról igazolást nyújt be. E követelmény teljesítése alól kérésére a szak vezetője felmentheti azt a hallgatót, aki elismert csoportvezetőnél és módszerrel korábban már teljesített legalább 150 órás önismereti csoportmunkát, és az arról szóló igazolást benyújtja. Felvételi beszélgetésen való részvétel és megfelelés, amely beszélgetés elsősorban a jelentkező motivációira, szakmai érdeklődési körére, gyakorlati tapasztalataira irányul. 5. Képzési idő: Időtartam: 4 félév, melyet követően a jelöltek (már nem hallgatói jogviszonyban) elkészítik és megvédik szakdolgozatukat, valamint leteszik a záróvizsgát. Óraszám Az összes óraszám minimálisan (a saját munkaórákkal együtt): 1.460 óra, ebből tantermi kontaktóra: 370, (elmélet: 140 óra, gyakorlat: 230 óra) Gyakorlati jellegű a képzés 62 %-a. Külső gyakorlat: legalább 100 óra, melyet a hallgatók különböző segítő intézményekben teljesítenek. Kreditek száma: 120

13 6. A képzés főbb tanulmányi területei és azok aránya Az egyes tanulmányi területekhez rendelt kreditek száma Stúdiumcsoport Elmélet Gyakorlat Egyéb Tárgy óraszám Ea. Szemin. Kredit Kredit % Bevezetés a mentálhigiénébe 40 20 20 12 Fejlődéslélektan 30 20 10 10 36,6 Lelki zavarok 26 20 6 8 Mentálhigiénés jelenségek 40 20 20 12 Hivatásetika 4 4-2 Mentálhigiénés jelenségek 30-30 8 tükröződése (film) Terepmunka 10-10 4 Segítő beszélgetés 80-80 24 51,6 Mentálhigiénés projekt 50-50 13 Esetmegbeszélés 50-50 12 Szakdolgozati konzultáció 10-10 1 370 84 286 Összevont szigorlat II. - - - 6 (Fejl.lélektan / Lelki zavarok) Összevont szigorlat I. - - - 6 11,6 (Bev. a mentálhigiénébe / Mentálhigiénés jelenségek) Szakdolgozat - - - 2 Államvizsga - - - - 370 120-7. Az ismeretek ellenőrzési rendszere Szigorlat Összevont szigorlat I. (Bevezetés a mentálhigiénébe és Mentálhigiénés jelenségek tárgyakból) a 4. félév végén, szóban, legalább kétfős vizsgabizottság bizottság előtt, melynek legalább egy tagja tudományos fokozattal rendelkező oktató. Összevont szigorlat II. (Fejlődéslélektan és Lelki zavarok tárgyakból) a 3. félév végén, szóban, legalább kétfős vizsgabizottság bizottság előtt, melynek legalább egy tagja tudományos fokozattal rendelkező oktató. Kollokviumok száma Összesen 4 kollokvium, az elméleti tárgyak (Bevezetés a mentálhigiénébe, Fejlődéslélektan, Lelki zavarok, Mentálhigiénés jelenségek) teljes tantárgyi programja végeztével, szóban, az adott tárgy előadója előtt. Kurzuszáró dolgozat: összesen 13, az adott tárgy félévi tantárgyi programja végeztével. Ezek az alábbiak. Bevezetés a mentálhigiénébe: az 1. félév végén. Témakör: a közvetlen lakókörnyezet támogató rendszerének megfigyelése és leírása előzetesen megadott szempontok alapján. Értékelés: érdemjeggyel.

14 Egyéb Fejlődéslélektan: az 1. félév végén. Témakör: anya / csecsemő interakció megfigyelése és leírása előzetesen megadott szempontok alapján. Értékelés: érdemjeggyel. Lelki zavarok: az 1. félév végén. Témakör: diszfunkcionális család megfigyelése és leírása előzetesen megadott szempontok alapján. Értékelés: érdemjeggyel. Segítő beszélgetés (1): az 1. félév végén. Témakör: hétköznapi párbeszéd részletét előzetesen megadott szempontok szerint leíró és reflektáló Jegyzőkönyv. Értékelés: elfogadás. Terepmunka: az 1. félév végén. Témakör: öt különböző intézménytípus meglátogatásakor megfigyelt interakciók előzetesen megadott szempontok szerinti leírása. Értékelés: elfogadás. Segítő beszélgetés (2): a 2. félév végén. Témakör: klienssel folytatott non-direktív segítő beszélgetés részletét előzetesen megadott szempontok szerint leíró és reflektáló Jegyzőkönyv. Értékelés: elfogadás. Mentálhigiénés projekt (1): a 2. félév végén. Témakör: saját majdani mentálhigiénés projekt előkészítését dokumentáló Munkanapló. Értékelés: elfogadás. Segítő beszélgetés (3): a 3. félév végén. Témakör: klienssel folytatott non-direktív segítő beszélgetés egymást követő 3 alkalma részleteit előzetesen megadott szempontok alapján leíró és reflektáló Jegyzőkönyv. Értékelés: elfogadás. Esetmegbeszélés (1): a 3. félév végén. Témakör: klienskapcsolatot előzetesen megadott szempontok alapján bemutató Jegyzőkönyv. Értékelés: elfogadás. Mentálhigiénés projekt (2): a 3. félév végén. Témakör: saját mentálhigiénés projekt kidolgozásának menetét dokumentáló Munkanapló, továbbá Projekt Terv. Értékelés: elfogadás. Segítő beszélgetés (4): az 4. félév végén. Témakör: klienssel folytatott non-direktív segítő beszélgetés egymást követő 5 alkalma részleteit előzetesen megadott szempontok szerint leíró és reflektáló Jegyzőkönyv. Értékelés: elfogadás. Esetmegbeszélés (2): az 4. félév végén. Témakör: klienskapcsolatot és annak alakulását előzetesen megadott szempontok szerint bemutató és elemző Jegyzőkönyv. Értékelés: elfogadás. Mentálhigiénés projekt (3): a vezetett projekt menetét dokumentáló Munkanapló és a vezetett saját mentálhigiénés projekt folyamatát elemző Jegyzőkönyv benyújtása. Értékelés: elfogadás. Szakdolgozati előterv: a 4. félév 3. alkalmán. Értékelés: elfogadás. Szakirodalmi referáló dolgozat A hallgatók folyamatosan kapnak szakirodalmat ismertetésre, amely munkájukról szóbeli visszajelentést kapnak. Külön szakirodalmi referáló dolgozat nincs.

15 A szakdolgozat követelményei és a hozzárendelt kreditek száma A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma: 2. Szakdolgozatában a hallgatónak igazolnia kell, hogy teljesítette, illetve elsajátította a továbbképzés programjának ismeret- és készséganyagát, továbbá képes annak önálló alkalmazására, színvonalas, a vonatkozó hazai és nemzetközi források tapasztalatait is integráló dolgozat elkészítésére. A szakdolgozatra való fölkészülést (témakeresés, legfontosabb követelmények megismerése) szakdolgozati szemináriumok szolgálják. A szakdolgozat elkészítése kijelölt, illetve felkért témavezetők irányításával történik. A szakdolgozat terjedelme A főszöveg terjedelme legalább 2, legfeljebb 3 szerzői ív. 15 Az esetleges kiegészítések terjedelme legfeljebb 1 szerzői ív. A teljes szakdolgozat terjedelme tehát legalább 2, legfeljebb pedig 3 + 1 szerzői ív. Választható témák Esetismertetés: a gyakorolt segítői hivatás, esetleg az azon kívüli önkéntes segítői tevékenység keretében létrejött segítő kapcsolat, esetvezetés bemutatása. Programleírás: közösségi alapú, mentálhigiénés promóciós (illetve prevenciós) programok leírása, melyek célcsoportja egy közösség, például munkahely, kortárscsoport, lakóközösség stb, - illetve a program közösség(ek) együttműködését igényli. Ilyen lehet például valamilyen lelki egészségi probléma elterjedtségének felmérése, a figyelem ráirányítása valamilyen jól körvonalazható lakossági csoport sajátos mentálhigiénés szükségleteire, új szolgálat megszervezése, kívánatos változások kezdeményezése és nyomon követése adott közösségekben stb. A záróvizsga követelményei, a záróvizsgára jelentkezés feltételei 4 félév tantárgyi programjához rendelt tanulmányi kötelezettségek teljesítése, 150 órás önismereti csoportmunka teljesítése. (Lásd III/4. pont!) a tanegységének teljesítése, szakdolgozat elkészítése és benyújtása. A szakdolgozatot a témavezető, valamint egy opponens írásban értékeli. Az általuk javasolt érdemjegyek átlaga adja a szakdolgozatra javasolt jegyet. Ha mindkét bíráló elégtelenre értékeli a benyújtott dolgozatot, a jelölt záróvizsgára nem bocsátható. A záróvizsga két részből áll A szakdolgozat megvédése A jelölt a legalább öttagú, és legalább egy minősített oktatót magába foglaló Záróvizsga Bizottság előtt ismerteti dolgozatát, illetve megválaszolja a témavezetői és opponensi véleményben, illetve aktuálisan megfogalmazott kérdéseket. A szakdolgozatra javasolt érdemjegy és a szakdolgozat megvédésekor tapasztalt teljesítmény figyelembe vételével a záróvizsga bizottság megállapítja a jelölt szakdolgozati érdemjegyét. 15 Egy szerzői ív 40.000 leütés.

16 Az elméleti záróvizsga A jelölt a Záróvizsga Bizottság kérdéseire válaszolva számot ad a szakdolgozati téma teljes elméleti háttéranyagára vonatkozó tudásáról. Ennek alapján a Bizottság megállapítja az elméleti záróvizsga érdemjegyét. A jelölt tanulmányi munkájának összesített minősítését az alábbi teljesítmények átlagából kell kiszámítani. A két szigorlat érdemjegyeinek átlaga. A szakdolgozat érdemjegye. Az elméleti záróvizsga érdemjegye. Egyéb minőségbiztosítási módszerek A gyakorlati órákon jelenléti ívet kell vezetni, félévente és tárgyanként a gyakorlati tanegységek legalább 80 %-án jelen kell lenni. Ha vis maior eset miatt a hiányzás e mértéket meghaladja, az adott tanegység(ek) féléves elismeréséhez a hallgatónak pótórákat kell teljesítenie. A hallgatói visszajelzések megtételére különböző lehetőségek állnak rendelkezésre. (Szóbeli visszajelzés minden gyakorlati szeminárium végén, szóbeli visszajelzés minden kétnapos képzési blokk végén plenárisan, írásos visszajelzés minden félév végén anonim módon.)

17 1/a Tanterv és óraterv IV. A szak tanterve és a tantárgyi programok Tárgy 1. félév 2. félév 1.hét 2.hét 3.hét 4.hét 5.hét 1.hét 2.hét 3.hét 4.hét 5.hét Ó.szám Ó.szám Ó.szám Ó.szám Ó.szám Ó.szám Ó.szám Ó.szám Ó.szám Ó.szám BM FL 2 sz 2 sz LZ 2 sz HE - - - - - - - - Film 3sz 3sz 3sz 3sz 3sz 3sz 3sz 3sz 3sz 3sz SB 4sz 4sz 4sz 4sz 4sz 4sz 4sz 4sz 4sz 4sz TM - - - - - MP - - - - - 19 óra 19 óra 19 óra 19 óra 19 óra 19 óra 19 óra 19 óra 19 óra 19 óra óra/f.év 95 95 Tárgy 3. félév 4. félév 1.hét 2.hét 3.hét 4.hét 5.hét 1.hét 2.hét 3.hét 4.hét 5.hét Ó.szám Ó.szám Ó.szám Ó.szám Ó.szám Ó.szám Ó.szám Ó.szám Ó.szám Ó.szám MJ SB 4sz 4sz 4sz 4sz 4sz 4sz 4sz 4sz 4sz 4sz EM 4sz 4sz 4sz 4sz 4sz 6sz 6sz 6sz 6sz 6sz MP 6sz 6sz 6sz 6sz 6sz ZD - - - - - 18 óra 18 óra 18 óra 18 óra 18 óra 18 óra 18 óra 18 óra 18 óra 18 óra óra/f.év 90 90 óra/4fév 370 BM = Bevezetés a mentálhigiénébe, FL = Fejlődéslélektan, LZ = Lelki zavarok, HE = Hivatásetika, MJ = Mentálhigiénés jelenségek, SB = Segítő beszélgetés, TM = Terepmunka, EM = Esetmegbeszélés, MP = Mentálhigiénés projekt ZD = Szakdolgozati konzultáció ea = elóadás, sz = szeminárium 1/b Vizsgaterv Az 1. félév végén Kurzuszáró dolgozat: Bevezetés a mentálhigiénébe, Fejlődéslélektan, Lelki zavarok, Terepmunka, Segítő beszélgetés (jegyzőkönyv) A 2. félév végén Kollokvium: Bevezetés a mentálhigiénébe, Fejlődéslélektan, Lelki zavarok Kurzuszáró dolgozat: Segítő beszélgetés (jegyzőkönyv), Mentálhigiénés projekt (munkanapló) A 3. félév végén Kollokvium: Mentálhigiénés jelenségek Szigorlat 2: Fejlődéslélektan / Lelki zavarok (összevontan) Kurzuszáró dolgozat: Segítő beszélgetés (jegyzőkönyv), Esetmegbeszélés (jegyzőkönyv), Mentálhigiénés projekt (munkanapló és projekt terv)

18 A 4. félév végén Szigorlat 1: Bevezetés a mentálhigiénébe / Mentálhigiénés jelenségek (összevontan) Kurzuszáró dolgozat: Segítő beszélgetés (jegyzőkönyv), Esetmegbeszélés (jegyzőkönyv), Mentálhigiénés projekt (munkanapló és folyamatelemző jegyzőkönyv) Egyéb: szakdolgozati előterv Az egyes félévek óraszámai, a képzés struktúrája 1. félév Képzési alkalmak: havi 2 nap 5 hónapon keresztül. Az első napon 10:00-tól 20:30-ig. A második napon: 09:00-től 17:30-ig. A félév kontakt-óráinak száma: 95 óra 2. félév Képzési alkalmak: havi 2 nap 5 hónapon keresztül. Az első napon 10:00-tól 20:30-ig. A második napon: 09:00-től 17:30-ig. A félév kontakt-óráinak száma: 95 óra 3. félév Képzési alkalmak: havi 2 nap 5 hónapon keresztül. Az első napon 10:00-tól 18:30-ig. A második napon: 09:00-től 17:00-ig. A félév kontakt-óráinak száma: 90 óra 4. félév Képzési alkalmak: havi 2 nap 5 hónapon keresztül. Az első napon 10:00-tól 18:30-ig. A második napon: 09:00-től 17:00-ig. A félév kontakt-óráinak száma: 90 óra A képzési szak felelőse: prof. dr. Vargha András, vezetője: dr. med. Grezsa Ferenc Tervezett hallgatói létszám: évfolyamonként 60 fő Tervezett tandíj: 110.000 Ft / félév / fő. A képzés indításának várható ideje 2009. szeptember, majd azt követően minden tanév őszi szemeszterében új évfolyam indul. 2. Tantárgyi programok Bevezetés a mentálhigiénébe A kurzus típusa Elmélet (előadás és szeminárium) Óraszám 20 óra előadás + 20 óra szeminárium, összesen 40 óra 2 féléven keresztül. Kreditek száma 6 + 6, összesen 12. Előadó tanár dr. med. Grezsa Ferenc pszichiáter szakorvos, szupervizor, mentálhigiénés szakember, mentálhigiénés projekt-stúdium vezető Vendég előadók dr. Komlósi Piroska pszichológus, családterapeuta

19 Török Iván pszichológus, szupervizor Erdős Eszter lelkész, szupervizor A kurzus célja A mentálhigiéné, mint holisztikus emberképen alapuló, multidiszciplináris ismereti és működési terület bemutatása. A mentálhigiéné alapfogalmainak és legfontosabb színtereinek megismertetése, szakmai közös nyelv kimunkálása. A kurzus leírása Az előadó(k) ismerteti(k) a mentálhigiéné (közösségi lélekvédelem, lelki egészségfejlesztés) alapfogalmait és legfontosabb történeti modelljeit, bemutatják a mentálhigiénés munka legfontosabb színtereit, elemzik a segítő hivatás választásának motívumait, művelésének lehetséges veszélyforrásait. A szemináriumokon az előadások anyagának reflektálása, illetve a vonatkozó szakirodalom feldolgozása történik meg. Főbb témakörök (Lelki) egészség és mentálhigiéné fogalmai, a mentálhigiéné történeti modelljei, Közösségi Támogató Hálózat, önsegítő csoportok és mozgalmak, média és mentálhigiéné, családok mentálhigiénéje, iskolai mentálhigiéné, munkahely és mentálhigiéné, egyház és mentálhigiéné, segítő hivatások jellemzői, segítő és kiégési tünetcsoportok. Követelmények A hallgatók ismerjék meg és alkalmazzák megfelelően a legfontosabb vonatkozó szakkifejezéseket, valamint a legfontosabb mentálhigiénés értelmezési modelleket. Tudjanak képet alkotni a mentálhigiénés szemléletmódról, tudatosítsák saját helyüket és szakmai szerepüket a Közösségi Támogató Hálózatban, illetve a mentálhigiéné egész közösséget átfogó és átható rendszerében. Oktatási módszer Interaktív előadások plenárisan (20 óra), szakirodalom feldolgozás és témaközpontú csoportmunka párhuzamosan 2 szemináriumi csoportban, egy-egy csoportvezető irányításával (20 óra). Oktatási segédeszközök Számítógép, kivetítő, írótábla, írólapok, filctollak. Vizsgáztatási módszer A hallgatók az 1. félév végén kurzuszáró dolgozatot írnak, a 2. félév végén pedig szóban kollokviumot tesznek. A tárgy anyaga a 4. félév végi összevont szigorlat követelményében is szerepel. Értékelés Érdemjeggyel Kötelező szakirodalom Buda, B. (2000.): Mentálhigiéné. Animula, Budapest Gerevich, J. (1997, szerk.): Közösségi mentálhigiéné. Animula, Budapest, Grezsa, F. (1998): Bevezetés a mentálhigiénébe. Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest Tomcsányi T., Grezsa F., Jelenits I. (1999,szerk.): Tanakodó. A mentálhigiéné elmélete, a mentálhigiénés képzés, mentálhigiéné az emberek szolgálatában. Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány, Híd Alapítvány, TF, Budapest

20 Ajánlott szakirodalom A mentálhigiéné, a segítő szakmák és a klinikai pszichológia viszonyának kérdése - A Klinikai Pszichológiai Szakmai Kollégium állásfoglalása. Pszichoterápia, Budapest, III. évfolyam, 4. szám, 1994. december Bagdy, E. (1999, szerk.): Mentálhigiéné. Elmélet gyakorlat képzés kutatás. Animula, Budapest Beöthy, M. A., Buza, D., Grezsa, F. (1997, szerk.): A média szerepe a mentálhigiénében - a mentálhigiéné esélye a médiában. MTV Rt. Telehír, Budapest, Buda, B. (2002): A mentálhigiéné szemléleti és gyakorlati kérdései. Animula, Budapest Buda B. (2001): A lélek közegészségtana. Animula, Budapest Buda, B. (2003): A lélek egészsége - A mentálhigiéné alapkérdései. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Buda, B. (1998): Elmélet és alkalmazás a mentálhigiénében. TÁMASZ. Budapest Fekete, S. (1991): Segítő foglalkozások kockázatai - helfer szindróma és burnout jelenség. Psychiatria Hungarica, VI/1. Gerevich, J. (1985): Az önsegítés elve és hazai megvalósulásának nehézségei. Alkohológia, 3, pp. 18-23 Gerevich, J. (1984): Iskolai mentálhigiéné. Országos Pedagógiai Intézet, Budapest Grezsa, F. (1999): Nemzeti mentálhigiénés stratégia és program. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. 99/1-2, pp. 24 37. Grezsa, F. (1995): Mentálhigiéné és szociális gondoskodás Tatán. Praxis, Budapest, kézirat Gyenge, E. (1999): Az óvodás és iskolás gyermekek pszichés problémái. In: Aszmann A. (szerk.): Egészségvédelem az oktatásban. Anonymus, Budapest, pp. 62 71. Hartai, L. (2002, szerk.): Mozgóképkorszak médiatudatosság. Országos Közoktatási Intézet - Magyar Mozgókép- és Médiaoktatási Egyesület, Budapest Hárdi, I. (1997): Lelki egészségvédelem. Medicina, Budapest Hárdi, I. (1992) A lélek egészségvédelme. Spinger Hungarica Kiadó, Budapest Ittzés, A, Török, Sz, Tomcsányi, T. (2006): A mentálhigiénés szemlélet fejlődése. Iskolakultúra 2006/10. Kézdi B. (1998, szerk.): Iskolai mentálhigiéné. Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, Pécs Telkes, J. (1984): A kríziskoncepció, a családszemlélet és a kölcsönös segítségnyújtás elve a mentálhigiénében. Alkohológia, 4-20 Tévé előtt védtelenül? Fordulópont, 1999/1. (Tematikus szám) Tomcsányi, T, Csáky, P, R. (2001): Tanulható-e a lelki egészség? Új Pedagógiai Szemle 2001/5. Tomcsányi, T. (2002): Mentálhigiénés képzés a Semmelweis Egyetemen. Animula, Budapest Tringer, L. (1985): A mentálhigiénés szolgálat alternatív formái. Alkohológia 1985/2. Vetró, Á., Csapó, Á. (1991): A televízió és a gyermek. Animula, Budapest Vevők az erőszakra? Fordulópont, 1999/5-6. (Tematikus szám) Fejlődéslélektan A kurzus típusa Elmélet (előadás és szeminárium) Óraszám 20 óra előadás + 10 óra szeminárium, összesen 30 óra 2 féléven keresztül.

21 Kreditek száma 6 + 4, összesen 10. Előadó tanár Takács Péter klinikai szakpszichológus, szupervizor A kurzus célja: Az egészséges személyiség fejlődésének és funkcióinak megismerése a fogantatástól (magzati élet), illetve a megszületéstől a serdülőkoron át az öregkorig, majd a halálig. A kurzus leírása Az előadó elsősorban az ún. tárgykapcsolati elmélet kontextusában ismerteti az emberi személyiség fejlődésének főbb mozgatórugóit és eseményeit a megszületéstől a meghalásig. A szemináriumokon az előadások anyagának reflektálása, a személyiségfejlődés kitüntetett szakaszainak élményszerű modellálása, illetve a vonatkozó szakirodalom feldolgozása történik meg. Főbb témakörök A fejlődés alapkérdései; a tárgykapcsolat-elmélet alapfogalmai, tárgykapcsolat fejlődési szakaszai, fázisai, az újszülött képességei, pszichológiai mechanizmusok, óvodáskor és a latencia, serdülőkor, a serdülő kapcsolatai, felnőttkor és felnőttkori szerepek - krízisek, családi dinamika, öregedés, öregség, halál és gyász, életútelemzés, halál és gyász. Követelmények A hallgatók (elsősorban a tárgykapcsolatok elméletének fogalmi körében) ismerjék meg a személyiségfejlődés legfontosabb jellemzőit, illetve krízispontjait, legyenek tisztában a szülői szerep gyermeki személyiségfejlődésére kifejtett hatásaival, valamint váljanak képessé saját hivatásszerepük illetékességi körén belül megfelelő módon értelmezni a velük kapcsolatban álló kliensek viselkedésbeli megnyilvánulásainak fejlődés-lélektani motívumait. Oktatási módszer Előadások plenárisan, szakirodalom feldolgozás, témaközpontú csoportmunka, jellemző fejlődési krízishelyzetek modellálása párhuzamosan 2 szemináriumi csoportban, egy-egy csoportvezető irányításával. Oktatási segédeszközök Projektor, írótábla, kivetítő. Vizsgáztatási módszer A hallgatók az 1. félév végén írásbeli vizsgát (beszámoló: házi dolgozat), a 2. félév végén pedig szóban kollokviumot tesznek. A tárgy anyaga a 3. félév végi összevont szigorlat követelményében is szerepel. Értékelés Érdemjeggyel Kötelező szakirodalom Bagdy, E. (2000): Fejlődéslélektan az életfolyamaton át. Pszichoterápia, IX/4. Buda, B. (1986): A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Cole, M.-Cole, S. R. (2006): Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest Hamilton, N. G. (1996): Tárgykapcsolat-elmélet a gyakorlatban. Animula, Budapest Ajánlott szakirodalom Bagdy, E. (1977): Családi szocializáció és személyiségzavarok. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Bagdy, E, Telkes, J. (1990): Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest