Oktatási segédlet a gépészmérnökkari MUNKAVÉDELEM c. tantárgyakhoz szerkesztette: Dr. Berecz Tibor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Anyagtudomány és Technológia Tanszék
TARTALOMJEGYZÉK 1 A munkavédelem... 8 1.1 A munkavédelem területei... 8 1.2 A munkavédelem jogi szabályozása: munkavédelmi törvény... 9 1.2.1 Főbb fejezetei... 9 1.2.2 Főbb fogalmak... 11 1.3 A veszélyes és ártalmas tényezők hatása... 12 1.4 A munkavédelem eszközrendszere... 15 1.4.1 Műszaki és higiéniás eszközök... 15 1.4.2 Jogi és igazgatási eszközök... 15 1.4.3 Oktató, nevelő és felvilágosító eszközök... 15 1.5 Munkabalesetek kivizsgálása... 17 1.5.1 Munkabalesetekkel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek... 17 1.5.2 Egyéb, munkabalesetekkel kapcsolatos kötelezettségek... 20 2 Munkapszichológia... 21 2.1 Az emberi munka jellegének változási irányai... 21 2.2 A munkapszichológia kialakulása, története... 22 2.2.1 Tudományos munkaszervezés (F. W. Taylor, 1854-1915)... 22 2.2.2 Vezetéstudomány (H. Fayol, 1841-1925)... 22 2.2.3 Pszichotechnika... 22 2.2.4 Emberi viszonyok ( human relations ) felismerése... 22 2.2.5 Ergonómia ( human factors, human engineering )... 22 2.3 A munkapszichológia főbb területei... 22 3 A fizikai munkakörnyezet... 23 3.1 A különböző érzékleti modalitások közös jellemzői... 23 3.1.1 Abszolút küszöb... 23 3.1.2 Különbségi küszöb (éppen észrevehető különbség)... 23 3.2 A vizuális környezet... 24 3.2.1 Az emberi látás jellegzetességei... 24 3.2.2 A megvilágítás... 24 3.2.3 Színdinamika... 26 3.3 Az akusztikai környezet... 27 3.3.1 Hangtani alapok... 27 3.3.2 Az akusztikai környezet jellemzői... 29 3.3.3 A zaj hatásai a dolgozókra... 31 3.3.4 A zene hatásai... 33 3.3.5 A zaj elleni védekezés... 33 3.4 A rezgések... 35 3.4.1 A rezgések fizikai jellemzői... 35 3.4.2 Az emberi szervezet rezgésérzékenysége... 35 3.4.3 A rezgések hatása a dolgozókra... 35 3.4.4 Rezonancia... 36 3.4.5 A rezgések hatását befolyásoló tényezők... 36 3.4.6 A rezgések hatásai ellen való védekezés... 36 3.5 Klímaviszonyok...36 3.5.1 A munkahelyi klímát meghatározó tényezők... 36 3.5.2 Az emberi test hőmérséklet-szabályozása... 37 3.5.3 Az emberi szervezet és a környezete közötti hőcsere... 37 3.5.4 A nem megfelelő klímaviszonyok hatásai... 37 2
3.5.5 A nem megfelelő klímaviszonyok elleni védekezés... 39 3.6 A légszennyeződés... 39 3.6.1 A légszennyeződés módjai a munkahelyen... 39 3.6.2 A légszennyeződés mértéke... 39 3.6.3 Porok... 41 3.6.4 Szagok... 41 3.7 Vegyi és mérgező hatású anyagok... 42 3.8 Meteorológiai tényezők... 45 3.8.1 Meteorológiai tényezők (légnyomás, páratartalom, stb.)... 45 3.8.2 A meteorológiai tényezők dolgozókra gyakorolt hatása... 45 4 Fáradtság... 46 4.1 Fáradtsághoz hasonló jelenségek... 47 4.1.1 Monotónia... 47 4.1.2 Az éberségi szint csökkenése... 47 4.1.3 Telítődés... 47 5 Az emberi szervezet anyag- és energiaforgalma... 47 5.1 Napi anyagcsere...47 5.1.1 Alapanyagcsere... 47 5.1.2 Munkaanyagcsere... 48 5.2 Az energiaforgalom határai... 48 5.2.1 A napi energiaforgalom... 48 5.2.2 Tartós terhelési határ... 48 5.3 Nők munkaképessége... 48 5.4 Az idősebb dolgozók munkaképessége... 48 5.5 Munka- és pihenési rendszer... 49 5.5.1 A többműszakos munka... 49 5.5.2 Munkaközi szünetek... 49 5.5.3 A munkaidő hosszúsága... 49 6 A munkabiztonság pszichológiai tényezői... 49 6.1 A téma aktualitása... 49 6.2 Az emberi információ-feldolgozó rendszer általános modellje... 50 6.2.1 Az emlékezés fő szakaszai... 50 6.2.2 Az emberi információfeldolgozás működése... 50 6.2.3 Rasmussen modellje... 52 6.2.4 Az emberi hibázás Reaason-féle modellje... 52 6.3 A biztonságot meghatározó pszichológiai jellemzők... 53 6.3.1 Az ember mentális jellemzői... 53 6.3.2 Az emberi hibázások szintjei... 53 6.3.3 A mentális igénybevétel... 53 7 Ergonómia...54 7.1 Története... 54 7.2 Az ergonómia fejlődési irányai... 54 8 Az információs technológiák alkalmazásának pszichológiai kérdései... 55 8.1 Bevezetés... 55 8.2 Az intelligens termékek felhasználói felületének alaptípusai: az interakciós stílusok. 55 8.2.1 Billentyű-alapú üzemmódváltásos interakció... 55 8.2.2 Közvetlen manipulációs interakció...56 3
8.2.3 Nyelv alapú interakció... 56 8.3 Az interakció megtervezésének általános pszichológiai elvei... 57 9 Nyomástartó edények... 57 9.1 A szabályzatokban szereplő fontosabb fogalmak... 57 9.2 Veszélyességi mutató... 58 9.3 Veszélyességi osztályok... 59 9.4 A Nyomástartó Edények Biztonsági Szabályzatának hatálya... 59 9.5 Üzemi és biztonsági szerelvények... 60 9.5.1 Üzemi szerelvények... 60 9.5.2 Biztonsági szerelvények... 60 9.6 Nyomástartó edények felügyelete... 60 9.6.1 Hatósági eljárások... 60 9.6.2 Használati engedély... 61 9.7 Üzemeltetési előírások... 61 9.7.1 Okmányok... 61 9.7.2 Kezelés... 61 9.7.3 Üzemeltetés... 62 9.7.4 Karbantartás, tisztítás... 63 9.7.5 Időszakos ellenőrzések... 63 9.8 Hatósági eljárási rend... 64 9.8.1 Engedélyeztetés... 64 9.8.2 Vizsgálatok... 64 9.9 Javítás beszállással... 64 9.10 Acetilénfejlesztő készülékek biztonsági szabályzata... 65 9.11 Gázpalack-biztonsági szabályzat... 66 9.11.1 Általános előírások... 66 9.11.2 Gázpalackot veszélyesnek kell tekinteni... 67 9.11.3 Tűz esetén... 67 9.11.4 Tárolás, raktározás... 67 9.11.5 Szállítás... 67 9.11.6 A gázpalackok színjelölése... 68 10 A hegesztés biztonságtechnikája... 72 10.1 A hegesztés és más rokon eljárások... 72 10.2 Hegesztések veszélyessége... 72 10.2.1 Tűz és robbanásveszély...72 10.2.2 Ártalmas sugárzások... 72 10.2.3 Káros élettani hatások... 73 10.2.4 Fulladási veszély... 73 10.2.5 Egyéb veszélyek... 73 10.3 A biztonságos hegesztés előírásai... 73 10.3.1 Szabályzatok, rendeletek... 73 10.3.2 Szabványok... 73 10.4 A hegesztés személyi feltételei... 74 10.4.1 Szakmai követelmények...74 10.4.2 Egészségi alkalmasság... 74 10.4.3 Megbízhatóság... 74 10.5 Hegesztői munkahely kialakítása... 75 10.5.1 Területigény... 75 4
10.5.2 Világítás... 75 10.5.3 Fűtés... 75 10.5.4 Szellőztetés... 75 10.6 Védőfelszerelések... 75 10.6.1 Egyéni védőeszközök... 75 10.6.2 Kollektív védőeszközök... 76 10.7 Különleges körülmények között végzett hegesztőmunkák... 76 10.7.1 Kültéri munkák... 76 10.7.2 Magasban végzett munkák... 76 10.7.3 Munkagödörben végzett munkák... 77 10.7.4 Különleges körülmények között végzett hegesztések... 78 10.7.5 Szűk, zárt térben végzett munkák... 78 10.7.6 Robbanás- és tűzveszélyes anyagokkal töltött berendezések hegesztése... 79 10.7.7 Hegesztés tűzveszélyes környezetben... 80 11 Forrasztás... 81 11.1 Eszközei, berendezései... 81 11.2 Biztonsági előírások... 82 11.2.1 Gázok, gőzök elleni védelem... 82 11.2.2 Villamos védelem... 82 11.2.3 Tűzvédelem... 82 12 Villamos érintésvédelem... 83 12.1 A villamos áram élettani hatásai... 83 12.2 Az emberi test ellenállása... 84 12.3 A villamos áram élettani hatását befolyásoló tényezők... 85 12.4 Az érintés-feszültség meghatározása... 85 12.5 Hogyan jöhet létre az áramütés... 86 12.5.1 Fázis-föld érintés... 86 12.5.2 Fázis-fázis érintés... 87 12.5.3 Hibafeszültség áthidalása... 87 12.5.4 Lépésfeszültség áthidalása... 89 12.6 Az érintésvédelem elvi alapja... 91 12.7 Az érintésvédelem szükségessége... 92 12.8 Az érintésvédelem módszerei... 92 12.9 Érintésvédelmi osztályozás... 92 12.10 Aktív érintésvédelmi módszerek... 93 12.10.1 Védőföldelés (VF)... 93 12.10.2 Nullázás (NU)... 95 12.10.3 Egyenpotenciálra hozott hálózati rendszer (EPH)... 98 12.10.4 Áram védőkapcsolás (ÁKV)... 98 12.11 Passzív érintésvédelmi módszerek... 99 12.11.1 Kettős szigetelés (KSZ)... 100 12.11.2 Törpefeszültség (TF)... 100 12.11.3 Védőelválasztás (VE)... 101 12.11.4 Elszigetelés... 102 12.11.5 Elkerítés, burkolás... 103 13 Munkahelyek létesítése, a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei... 103 14 Anyagtárolás, szállítás, mozgatás... 105 14.1 Az R-S-T folyamat jellemzése... 105 5
14.2 Segédeszköz nélküli kézi anyagmozgatás... 105 14.2.1 Sajátosságok... 105 14.2.2 A teher emelése, szállítása és letétele... 106 14.2.3 Fontosabb biztonsági ajánlások... 107 14.3 Egyszerűbb segédeszközzel végzett kézi anyagmozgatás... 107 14.4 A gépi anyagmozgatás főbb berendezései... 107 14.5 Különleges anyagok kezelése és tárolása... 108 15 Gépek biztonságos üzemeltetése... 108 15.1 Veszélyes mechanikai tényezők... 108 15.2 Kollektív védőeszközök... 108 15.3 Köszörülés biztonságtechnikája... 109 15.4 Anyagdarabolás veszélyei... 109 16 Tűzvédelem... 109 16.1 Égéselméleti alapfogalmak... 109 16.1.1 Szilárd anyagok égése... 110 16.1.2 Folyadékok égése... 110 16.1.3 Gázok égése... 110 16.1.4 Öngyulladások... 111 16.2 Tűzvédelmi alapfogalmak... 111 16.3 Tűzvédelmi osztályok és osztályba sorolás... 112 16.3.1 Fokozottan tűz és robbanás veszélyes jelzése: A... 112 16.3.2 Tűz és robbanás veszélyes jelzése B... 112 16.3.3 Tűzveszélyes jelzése: C... 112 16.3.4 Mérsékelten tűzveszélyes jelzése: D... 113 16.3.5 Nem tűzveszélyes jelzése: E... 113 16.4 Tűzoltás alapelvei... 113 16.4.1 Fizikai hatáson alapuló tűzoltás... 113 16.4.2 Fizikai-kémiai hatásokon alapuló tűzoltás... 114 16.5 Tűzoltó anyagok... 114 16.5.1 Folyadék halmazállapotú tűzoltó anyagok... 114 16.5.2 Gázhalmazállapotú tűzoltó anyagok... 114 16.5.3 Szilárd halmazállapotú tűzoltó anyagok... 115 16.5.4 Tűzoltó habok... 115 16.5.5 Tűzérzékelők... 116 16.6 A tűz oltásához kapcsolódó néhány tudnivaló... 116 16.6.1 Alapfogalmak... 116 16.6.2 Tűzjelzés... 116 16.6.3 Tűzoltás... 116 16.6.4 Magánszemélyek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai... 117 16.6.5 A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai... 117 16.6.6 Szakvizsga... 118 16.7 Tűzoltó készülékek... 118 16.8 Dohányzás... 118 17 Szellőzés, fűtés környezetvédelem... 119 17.1 A munkatéri levegő jellemzői iránt támasztott követelmények:... 119 17.2 Szellőzési és fűtési rendszerek... 119 6
17.3 Tűzvédelmi vonatkozások... 119 7
1 A munkavédelem CÉLJA: Szervezett munkavégzés keretében a balesetek, foglalkozási ártalmak és megbetegedések ne következzenek be, függetlenül a munkavégzés szervezeti vagy tulajdoni formájától. FOGALMA: A munkavédelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények és az ezeket megvalósító szervezetek, intézmények, eszközök, előírások összessége. 1.1 A munkavédelem területei A munkavédelmi törvény (Mv. t., teljes neve: 1993. Évi XCIII. Törvény a munkavédelemről) célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket. A megfogalmazás rendkívül szemléletes, meghatározza a munkavédelem célját, rendszerét és feltételeit. A munkavédelem fogalma jogi értelemben (az Mv. t. alkalmazásában) a szervezett munkavégzésre vonatkozó 1) biztonságos és egészségügyi követelmények, 2) az Mv. t. céljának megvalósítását szolgáló törvénykezési, szervezési és intézményi előírások rendszere, 3) valamint mindezek végrehajtása. A Magyar Köztársaság területén munkát végzőknek joguk van az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételekhez. A biztonság és az egészség együttes kezelése a munkavédelem két nagy területére utal, a munkabiztonságra és a foglalkozás egészségügyre. (A munkabiztonság a munkakörülmények és a munkavégzés szabályait határozza meg, ill. ezek betartását ellenőrzi. Feladata a balesetek megelőzése, a bekövetkezett balesetek kivizsgálása; intézkedések, hogy baleset ne ismétlődhessen meg. A munkaeszközzel, géppel, berendezéssel foglalkozik. A foglalkozás-egészségügy A munkát végző emberrel, az őt érő hatásokkal foglalkozik.) Fenteket kiegészíti bár önálló törvényileg szabályozott ág a környezetvédelem és a tűzvédelem is. A biztonság és az egészség szempontjából rendkívül fontos az ember. Tevékenységét az ember-gép-környezet rendszerben kell vizsgálni. Az ergonómia célja az emberi adottságoknak legjobban megfelelő, komfortos munkafeltételek kialakítása. A biztonságtechnika a műszaki és a természettudományoknak a balesetek és más hirtelen fellépő egészségkárosodások megelőzésére létrejövő követelmény-, eszköz- és intézményrendszer, amely lehet általános vagy szakterületi (pl. villamosság, anyagmozgatás biztonságtechnikája). A foglalkozás egészségügyi szolgálat fő feladata a foglalkozásból (munkavégzésből) eredő egészségkárosodások, betegségek megelőzése, közreműködés az egészséges munkakörnyezet kialakításában. Ezen belül a dolgozók általános és speciális (a munkavégzésből és a munkakörülményekből adódóan szükséges) gyógyító megelőző ellátása, a munkavégzéssel, a munkahelyekkel kapcsolatos köz- és munkaegészségügyi követelmények megvalósításának elősegítése, valamint az esetleg szükségessé váló rehabilitáció (a balesetek, vagy foglalkozási betegségek következtében csökkent munkaképesség helyreállítása) megvalósítása. A munka környezetvédelem feladata az optimális munkakörnyezet kialakítása annak érdekében, hogy a dolgozók testi, lelki és szociális jó közérzete megvalósítható legyen. Ezt a feladatot tekintjük környezettervezésnek is. A munkavédelemmel kapcsolatos jogok gyakorlásában és a kötelezettségek teljesítésében a munka világának szereplői: az állami szervek, valamint a munkáltatók és munkavállalók 8
(esetenként érdekképviseleti szerveik) hármas képviseleti (tripartit) rendszerben kötelességszerűen együttműködnek. A munkavédelmi törvény hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik. A törvény meghatározott rendelkezéseit alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is. A rendkívüli munkavégzési körülmények esetére (pl. mentési, katasztrófa elhárítási tevékenységek), illetve a fegyveres testületeknél az illetékes miniszter által kiadott külön jogszabály kivételesen indokolt esetben az Mv. t. előírásaitól eltérő követelményeket, eljárási szabályokat is megállapíthat. A törvény előírásai a magyarországi munkavégzésre vonatkoznak (beleértve a vámszabadterületeket is, kivéve, ha törvény, vagy nemzetközi szerződés másként rendelkezik). A munkavédelem alapvető szabályait a munkavédelmi törvény, valamint a munkaügyi és a népjóléti miniszter által kiadott jogszabályok (rendelet a törvény végrehajtásáról) írják elő. Az egyes veszélyes tevékenységekre (technológiákra) vonatkozó előírásokat az illetékes miniszter rendeletével életbe léptetett szabályzatok (pl. Biztonsági Szabályzat), illetve a szabványok tartalmazzák. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülményeinek megvalósítása a munkáltató kötelessége. Nincs azonban formakényszer, a munkáltató az egyes kérdésekről külön külön kiadhat utasítást, teheti ezt szóban, vagy írásban. A későbbi jogviták elkerülése érdekében azonban célszerű az írásbeli forma, valamint a munkavédelemmel kapcsolatos minden munkáltatói előírás egy rendelkezésben történő megadása (pl. munkavédelmi szabályzat készítése). A munkáltatói rendelkezés munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül. A munkavédelmi szabályozás tekintetében veszélyes az a létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat, technológia, amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve. A veszélyes tényező hatása meghatározott körülmények között sérülést, vagy más hirtelen fellépő egészségkárosodást (vagyis balesetet), az ártalmas tényező pedig hosszabb idő alatt foglalkozási ártalmat, foglalkozási megbetegedést, vagy munkaképesség csökkenést okozhat. 1.2 A munkavédelem jogi szabályozása: munkavédelmi törvény 1.2.1 Főbb fejezetei Az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel. E törvény célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a 9
foglalkozással összefüggő megbetegedéseket. Ennek érdekében az Országgyűlés az állam, a munkáltatók és a munkavállalók feladatait, jogait és kötelességeit meghatározva a következő törvényt alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapelvek A törvény hatálya A munkavédelemre vonatkozó szabályok II. Fejezet AZ ÁLLAM MUNKAVÉDELMI FELADATAI ÉS A VÉGREHAJTÁSÉRT FELELŐS SZERVEK Az állam feladatai Az állami feladatok végrehajtásáért felelős szervek III. Fejezet AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI Általános követelmények A létesítés követelményei A munkavégzés tárgyi feltételei A munkafolyamatra, a technológiára, az anyagra vonatkozó követelmények Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi feltételei IV. Fejezet A MUNKÁLTATÓK ÉS A MUNKAVÁLLALÓK KÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEINEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN V. Fejezet A MUNKABALESETEK ÉS A FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK BEJELENTÉSE, KIVIZSGÁLÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA VI. Fejezet A MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET, ÉRDEKEGYEZTETÉS A munkavédelmi képviselő, a munkahelyi munkavédelmi bizottság Munkavédelmi Bizottság Munkavédelmi alap (Bírságok felhasználása) VII. Fejezet A MUNKAVÉDELEM HATÓSÁGI FELÜGYELETE Az OMMF, illetve a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek jogkörére vonatkozó külön szabályok VIII. Fejezet ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 1. Baleset 1/A. Kockázat 2. Létesítés 3. Munkabaleset Bányászati munkabaleset Súlyos az a munkabaleset 4. Munkaeszköz 5. Munkahely 6. Munkavállaló 7. Munkavédelmi üzembe helyezés 8. Munkáltató 9. Szervezett munkavégzés 10. Újraindítás 11. Veszélyes 12. Veszélyes anyag (pl. robbanó, oxidáló, gyúlékony, sugárzó, mérgező, maró, ingerlő, szenzibilizáló, fertőző, rákkeltő, mutagén, teratogén, utódkárosító, egyéb egészségkárosító) 13. Veszélyforrás 10
a) a fizikai veszélyforrás munkaeszközök, járművek, szállító-, anyagmozgató eszközök, ezek részei, illetve mozgásuk, termékek és anyagok mozgása, szerkezetek egyensúlyának megbomlása, csúszós felületek, éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok, tárgyak hőmérséklete, a munkahelynek a föld (padló) szintjéhez viszonyított elhelyezése, szintkülönbség, súlytalanság, a levegő nyomása, hőmérséklete, nedvességtartalma, ionizációja és áramlása, zaj, rezgés, infra- és ultrahang, világítás, elektromágneses sugárzás vagy tér, részecskesugárzás, elektromos áramköri vagy sztatikus feszültség, aeroszolok és porok a levegőben; b) a veszélyes anyag (lásd 12. pont); c) a biológiai veszélyforrás, ezen belül a mikroorganizmus és anyagcsereterméke, makroorganizmus (növény, állat); d) a fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Mellékletek: 1. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez Az Mvt. 18. (4) bekezdése alá tartozó munkaeszközök jegyzéke 2. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez Munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételei 3. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez A munkabaleset kivizsgálásának szempontjai 4. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez Munkabaleseti jegyzőkönyv 5. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez Munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltési utasítása 6. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez Munkabiztonsági szakértői szakterületek 1.2.2 Főbb fogalmak Baleset Az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, sérülést, mérgezést vagy más egészségkárosodást illetőleg halált okoz Munkabaleset Az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben (pl. munkához kapcsolódó közlekedés, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, stb.) éri a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, sérülést, mérgezést vagy más egészségkárosodást illetőleg halált okoz, függetlenül a munkavállaló közrehatásának mértékétől, a baleset helyétől és idejétől. Munkabalesetnek számít a munkavállalót a munkába 11
menet vagy onnan jövet ért baleset, feltéve ha az az otthona és a munkahelye közötti legrövidebb útvonalon érte. Foglalkozási betegség Foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny vagy idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve amely a munkavállaló az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye. Halálos foglalkozási megbetegedés Halálos foglalkozási megbetegedés az olyan, halálhoz vezető megbetegedés, amelynél a halál oka a foglalkozási megbetegedés vagy annak szövődménye. Létesítés Az a folyamat, melynek eredményeként új üzem, munkahely jön létre, vagy meglevő felújítása, bővítése, átalakítása, illetve gép telepítése történik, függetlenül attól, hogy létrejötte után termelő vagy nem termelő célra használják. Munkaeszköz minden olyan gép, készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavégzés során alkalmaznak, vagy azzal összefüggésben használnak (kivéve: az egyéni védőeszköz). Munkahely Minden olyan szabad vagy zárt tér, (ide értve a föld alatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. Munkavállaló Szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy. Munkáltató A munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Szervezett munkavégzés A munkaviszonyban, közszolgálati, ill. közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén munkaviszony jellegű jogviszonyban, a tanulói és hallgató jogviszonyban a gyakorlati képzés során, büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a fegyveres erők, fegyveres testületek, a hivatásos állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság és más rendészeti szervek tagjai által szolgálati viszonyukban, a polgári szolgálatban végzett munka, valamint a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka. 1.3 A veszélyes és ártalmas tényezők hatása A veszélyforrás lehet: a) fizikai veszélyforrás (pl. munkaeszköz, anyagok és termékek mozgása, csúszós felületek, zaj, rezgés, elektromágneses sugárzás, porok a levegőben, stb.) b) veszélyes anyagok (pl. robbanó, gyúlékony, sugárzó, mérgező, fertőző, maró, rákkeltő anyagok, stb.) c) biológiai veszélyforrás (mikroorganizmus és anyagcsereterméke, stb.) d) fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel. A munkáltató kötelessége az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek a megvalósítása (természetesen a munkavállalók ilyen irányú felelősségével összhangban), valamint a megvalósítás módjának a meghatározása (a jogszabályok és a szabványok keretein belül). A munkáltató felelőssége tehát abban van, hogy neki magának kell azokat a személyi és tárgyi követelményeket megteremtenie, amelyek mellett a munkavállaló a maga kötelességeit teljesíteni tudja. A munkavégzésre vonatkozó szabályokat úgy kell meghatározni, hogy végrehajtásuk megfelelő védelmet nyújtson a munkavállalókon kívül a munkavégzés hatókörében tartózkodóknak és a szolgáltatásokat igénybevevőknek is. A munkaeszközöket úgy kell kialakítani, hogy lehetőleg zárják ki a 12
nem szervezett munkavégzés keretében történő rendeltetésszerű használat esetén is a balesetet, egészségkárosodást. A munkáltató köteles az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása céljából: a) a munkát úgy megszervezni, hogy a munkavállaló munkaviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja, b) a szükséges utasításokat a kellő időben a munkavállalónak megadni (meg tudja érteni, fel tudjon készülni), c) rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik-e és megtartják-e rájuk vonatkozó rendelkezéseket (az ellenőrzés módszerének, gyakoriságának, formájának, az ellenőrzés rendjének előírása a munkáltató feladata), d) megfelelő munkaeszközöket rendelkezésre bocsátani, e) új technológiák bevezetése előtt időben tájékoztatni a munkavállalókat (illetve munkavédelmi képviselőiket), f) a tudomására jutó rendellenességeket, bejelentéseket haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az érdekelteket értesíteni és közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani, 13
g) a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén a rendelkezéseknek megfelelően eljárni, h) a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiéniás állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását megoldani, i) írásban meghatározni az egyéni védőeszközök juttatásának belső rendjét (ez a feladat munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül), j) a munkavégzéshez szükséges munkavédelmi oktatást megtartani. A munkáltató köteles az 5/1993 (XII. 26.) MÜM rendeletben meghatározott veszélyességi osztályhoz és a munkavállalók létszámához igazodóan, a rendeletben megjelölt időtartamra és képesítési feltételekkel munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt foglalkoztatni az egészséges és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében. A munkáltató köteles a népjóléti miniszter rendeletében meghatározottak szerint foglalkozásegészségügyi szolgálatot működtetni, vagy annak szolgáltatásait igénybe venni. Ide tartoznak a munkaköri alkalmassági vizsgálatok, az egészségügyi veszélyeztető kockázatok feltárása, a védekezés módjának meghatározásában való közreműködés, az ártalmak megelőzésére vonatkozó intézkedések, az elsősegélynyújtás feladatai. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakmai irányítását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) illetékes szervei látják el. A munkáltatónak tájékoztatni kell a munkavállalókat és a munkavédelmi képviselőt (bizottságot) arról, hogy az egészséges és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos őt terhelő feladatait ki látja el. A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, az egészséges és biztonságos munka végzésre vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát. Így különösen köteles: a) a rendelkezésre bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni b) az egyéni védőeszközöket a rendeltetésüknek megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni, c) a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni, d) munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani, e) a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani (az előírt oktatáson részt venni és azokat a munkavégzés során alkalmazni, f) az előírt orvosi (esetleg pályaalkalmassági) vizsgálaton részt venni, g) a veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart a tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől, h) a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni. A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától: a) az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységekhez az előírt védőintézkedések megvalósítását, b) szükséges ismeretek megadását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását, c) a munkavégzéshez munkavédelmi szükséges felszerelések, munka és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodó szerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását. A munkavállaló a munkát a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni. Nem köteles a munkavállaló teljesíteni az utasítást, ha annak végrehajtása jogszabályba, vagy a munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét, vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a munkát meg kell tagadnia. 14
Veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges védőberendezések, az egyéni védőeszközök működőképtelensége, illetve hiánya. A munkavállalót nem érheti hátrány az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő fellépésért (illetve a munkáltató vélt mulasztása miatti jóhiszemű bejelentésért). A munkavállalók az egészséges és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül munkavédelmi képviselőt választani, ha a foglalkoztatottak létszáma 10 főt meghaladja (döntően nem fizikai munkakörök esetén a 20 főt). Ez alanyi jog, de nem kötelezettség. A munkavédelmi képviselők számára, megválasztásának és visszahívásának rendjére a Munka Törvénykönyvének az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (Az üzemi tanács előírt létszáma száz munkavállalóig 3 fő, kettőszázig 7 fő, ötszázig 9 fő, ezerig 11 fő, ezer felett 13 fő). Amennyiben a munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, úgy munkahelyi munkavédelmi biztosságot (a továbbiakban bizottság) hozhatnak létre. Bizottság létrehozása esetén a munkavédelmi képviselőket megillető jogokat a bizottság gyakorolja (ha azok a munkavállalók összességét érintik). A bizottság tárgyalásán, annak kezdeményezésére a munkáltató vagy hatáskörrel rendelkező képviselője köteles részt venni. 1.4 A munkavédelem eszközrendszere A munkavédelem eszközeit három fő csoportba sorolhatjuk: a) műszaki és higiénés eszközök, b) jogi és igazgatási eszközök, c) oktató, nevelő és felvilágosító eszközök. 1.4.1 Műszaki és higiéniás eszközök A munkavédelem műszaki és higiénés eszközeinek azokat a technikai és foglalkozás egészségügyi eszközöket, eljárásokat és intézkedéseket tekintjük, amelyek közvetlenül, vagy közvetve a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését szolgálják. Csoportosítása: a) a termelési eljárás, a technológia, illetve a munkaeszközök munkavédelmi szempontból is teljes értékű kialakítása b) védőintézkedések alkalmazása (pl. védőberendezések, egyéni védőeszközök) c) műszaki egészségvédelmi eszközök (pl. szellőző berendezések, zajcsillapítás, stb.) d) egészségügyi megelőző eszközök és eljárások alkalmazása (pl. egészségügyi alkalmassági vizsgálatok, ártalomszint megállapítása) e) a munka megkönnyítését szolgáló eszközök és eljárások alkalmazása. 1.4.2 Jogi és igazgatási eszközök A műszaki és higiénés eszközök csak megfelelő szabályozási rendszerben érvényesíthetők. Ezt biztosítják a munkavédelem jogi és igazgatási eszközei. Ezek meghatározzák a feltételeket, a végrehajtás módjait, az ellenőrzést és a szankcionálást. Ide tartoznak a rendeletek, utasítások, szabályzatok, szabványok. Meghatározzák a műszaki és magatartási kötelezettségeket, a különböző eljárások rendjét és szervezeti normáit, mulasztások esetén a felelősségrevonás és jogorvoslat módjait. 1.4.3 Oktató, nevelő és felvilágosító eszközök A munkavédelmi oktató nevelő és felvilágosító munkának két egymással szervesen összefüggő feladatot kell megoldani. Egyrészt biztosítani kell, hogy a szervezetten munkát végzők beosztásuknak és munkakörüknek megfelelő munkavédelmi ismereteket szerezzenek. 15
Másrészt tudatosítani kell minden munkavállalóval (a vezetőkkel, szervezőkkel és tervezőkkel is) a rá vonatkozó munkavédelmi követelmények és előírások értelmét, jelentőségét. Meg kell nyerni mindenkit, hogy aktívan közreműködjön a munkavédelmi feladatok megoldásában, a szabályok betartásában. A munkavédelmi oktató, nevelő és felvilágosító munka feltétele, hogy mind a műszakitechnikai baleset megelőzési tevékenység, mind a jogi-igazgatási szabályozás, illetve annak gyakorlata eredményes legyen. Nem lehet pontos, fegyelmezett munkát elvárni olyan munkahelyen, ahol rendetlenség van, rossz a világítás, vagyis ahol nem megfelelőek a munkakörülmények, ahol magának a munkának a megszervezése is fegyelmezetlenséget tükröz, arra ösztönöz. A munkavédelmi nevelőmunkának meg kell értetni, hogy nem az ember a termelésért, hanem a termelés az emberért elvnek kell érvényesülni. A munkahelyi munkavédelmi oktatás egyértelműen a munkáltató feladata. A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodni kell arról, hogy a munkavállaló a) munkába állásakor b) munkahely, vagy munkakör megváltoztatásakor, valamint az egészséges és biztonságos c) munkavégzés körülményeinek változásakor, d) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, e) új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt, rendelkezzen az egészséges és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. A munkavállaló köteles az oktatásban részt venni, a biztonságos munkavégzéshez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni. A szükséges ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható. (A munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg a rá vonatkozó munkavédelmi szabályokat.) A Mvt. A munkavédelmi oktatás és az ismeretek ellenőrzési rendjének kialakítását a munkáltatóra bízza, ezt belső munkáltatói rendelkezéssel célszerű részletesen szabályozni (pl. a munkavédelmi szabályzatban). Bár törvény írja elő, de célszerű a munkavédelmi oktatás három alapvető formáját elkülöníteni, ezek: a) az előzetes b) az ismétlődő, és c) a rendkívüli munkavédelmi oktatás. Itt sincs formakényszer, a munkáltatóra van bízva, hogy melyik formát alkalmazza. Figyelembe kell vennie azonban a tevékenység jellegét, veszélyességét, a kialakult és korábban bevált gyakorlatot. Az előzetes munkavédelmi oktatás célja, hogy a munkavállaló elsajátítsa (illetve bővítse, korszerűsítse) a munkaköréhez szükséges munkavédelmi ismereteket. Ez az új belépőkre, valamint munkakör munkahely, munkaeszköz, munkakörülmények és technológia jelentős megváltoztatása által érintett munkavállalókra terjed ki. Az oktatás akkor hatékony, ha elméleti (és a munka jellegétől függően) gyakorlati részből áll. A gyakorlati oktatás időtartamát úgy kell megszabni, hogy a munkavállalók a biztonságos munkavégzéshez szükséges jártasságot és készséget megszerezhessék. Az ismétlődő munkavédelmi oktatás célja a már megszerzett elméleti ismeretek felújítása és (ha szükséges) a gyakorlati oktatás keretében elsajátítható tudnivalók felelevenítése, továbbá az eltelt időszak értékelése és a jövőbeli feladatok felvázolása (pl. a munkavédelmi ellenőrzések tapasztalata alapján). Ismétlődő munkavédelmi oktatásban kell részesíteni a gazdálkodó szervezet valamennyi dolgozóját, a munka jellegének megfelelő gyakorisággal. Az oktatás gyakoriságát és lebonyolítási módját a munkáltatónak kell szabályozni. Mindenkor figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkavállalónak folyamatosan, munkavégzésének teljes 16
tartama alatt (esetleg évekig, vagy évtizedekig) rendelkeznie kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel. Rendkívüli munkavédelmi oktatást akkor célszerű tartani, ha a jogszabályok jelentősen megváltoztak, illetve ha a gazdálkodó szervezet területén olyan súlyos munkabaleset, foglalkozási megbetegedés, vagy a munkavállalók életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztető (de sérüléssel nem járó) esemény történt, amely a munkavállalók meghatározott köre számára tanulságul szolgálhat. Az oktatás megtartását általában a munkáltató vezetője rendelheti el. A munkavédelmi oktatás nem szervezett formája a tájékoztatás és a felvilágosítás, amit a törvény az állam irányítási feladatai közé sorol. A munkavédelmi ismeretek terjesztésében fontos szerepe van a propagandának és az agitációnak. A propaganda elsősorban tájékoztatás, az ismeretek és eszmék tervszerű terjesztését jelenti, tudományosan megalapozott ismeretekre épít, segíti a megismerést. 1.5 Munkabalesetek kivizsgálása 1.5.1 Munkabalesetekkel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek A munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést ideértve a fokozott expozíciós eseteket be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni. A fentiek szerinti kötelezettségeket munkabaleset esetén általában a munkáltató, foglalkozási megbetegedés esetén pedig a NMR.-ben meghatározott szerv (személy) teljesíti. Adatrögzítési kötelezettség A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása során a munkáltatónak rögzítenie kell a sérült (megbetegedett) nevét (ideértve a születési nevet is), anyja nevét, társadalombiztosítási azonosító jelét (taj-számát), születési helyét és időpontját, nemét, állampolgárságát, valamint lakóhelyét (lakcímét). Munkabalesetek kivizsgálása A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és ennek eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie. Emellett az olyan munkabaleset körülményeit is tisztázni kell, amely nem eredményez munkaképtelenséget, és e vizsgálat következtetéseit is nyilvántartásba kell venni. A munkabaleset (és a foglalkozási megbetegedés) kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésére. Tényfeltárás A munkabaleset vizsgálatakor az esemény térbeni és időbeni környezetében fel kell tárni a veszélyes körülményeket és veszélyes cselekedeteket, valamint azokat a tényezőket, amelyeknek szerepük lehetett a sérülést eredményező mozzanat vagy folyamat beindulásában. Helyszíni szemle A munkabaleset kivizsgálása során helyszíni szemlét kell tartani. A helyszíni szemle eredményét szükség szerint jegyzőkönyvben, rajzon, fényképen, videofelvételen rögzíteni kell. 17
Információszerzés A munkabalesetről információval rendelkező személyeket ha szükséges, jegyzőkönyvileg meg kell hallgatni. E személyek lehetnek: a sérült, a balesetet okozó személy, a szemtanúk, a sérült munkatársa, a sérült közvetlen vezetője. Megállapítási kötelezettség A munkabaleset kivizsgálása során meg kell állapítani a létesítmények, gépek, berendezések, szerszámok, eszközök, a munka tárgya (anyaga) biztonságtechnikai állapotát, ennek keretében a munkavédelmi minőségre, üzembe helyezésre, műszaki felülvizsgálatra, technológiára, kezelésre, karbantartásra vonatkozó előírások meglétét, megfelelőségét, érvényesülését, előre nem látható esemény (például üzemzavar, műszaki hiba stb.) fellépését; az egyéni és kollektív védőeszközök, a sérült öltözete, védőberendezések, jelzőberendezések, védőburkolatok meglétét, megfelelőségét, alkalmazásukra és használatukra vonatkozó előírások érvényesülését; a környezeti tényezőket, ezek jelenlétét, mértékét, hatását (szükség esetén műszeres méréssel). A környezeti tényezők a következők: mechanikai tényezők, kémiai tényezők (ezen belül: gázok, gőzök, por), elektromos tényezők, zaj és rezgés, sugárzás (ezen belül: világítási tényezők), meteorológiai tényezők, klímatényezők, hőmérséklet hatásai, élőlény hatásai, egyéb ártalmas és/vagy veszélyes hatások; a munkaszervezés, a belső ellenőrzés, irányítás rendszerét, a munkavégzés ütemét, a munkatér nagyságát, munkakörnyezetben az ergonómia érvényesülését, utasítást, jelzést, figyelmeztetést adó táblák, feliratok létét, minőségét, figyelemelterelő jelenségek, tevékenységek jelenlétét, az üzemi rend és tisztaság, az anyagtárolás, szállítás, közlekedés szabályainak érvényesülését, a munkáltatás egyéb körülményeit; a balesetet szenvedett munkavállaló (balesetet okozó személy) és társaik baleset bekövetkezése előtti feladatát, szándékát és cselekedeteit, a környezeti tényezők baleset előtti állapotát; az érintett termelőberendezésekre, munkaeszközökre, munkafolyamatra, sérülti (okozói) és társi cselekedetre vonatkozó előírások érvényesülését, az előírástól való eltérés mértékét; a balesetet kiváltó okot, okokat, az eddig felsorolt minden tényező hatásának tételes vizsgálatával, a közrehatás valószínűsíthető arányának megállapításával; hogyan lett volna elkerülhető a munkabaleset; az összes lehetséges javító intézkedést, és ezek függvényében azt, hogy mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében. A munkabalesetek vizsgálatának megállapításait olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy az így készült dokumentumok alkalmasak legyenek mind a baleset okainak megállapítására, mind pedig a megállapított összefüggések, körülmények tényszerű alátámasztására. Bejelentés A munkáltató köteles a súlyos munkabalesetet a baleseti helyszín szerint illetékes felügyeletnek (azaz az illetékes területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségnek) azonnal bejelenteni. 18
Súlyos munkabaleset bejelentése A súlyos munkabalesetet a bányászati munkabaleset kivételével a munkáltatónak telefonon, telexen, telefaxon vagy személyesen azonnal be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével a területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség baleset helyszíne szerint illetékes területi szervének. (A bányászati munkabalesetet pedig a bányatörvényben és végrehajtási jogszabályaiban előírtak szerint kell bejelenteni.) Nyilvántartásba vétel A munkáltató minden munkabalesetet, ideértve a bányászati munkabalesetet is (munkabaleset), a bekövetkezését követően köteles haladéktalanul nyilvántartásba (munkabaleseti nyilvántartás) venni. A munkabaleseti nyilvántartás tartalma A munkabaleseti nyilvántartás - az előzőekben, az adatrögzítési kötelezettség kapcsán felsorolt személyi adatokon túlmenően - tartalmazza a munkabaleset minden évben 1-es sorszámmal kezdődő számát; a sérült munkakörét; a sérülés időpontját, helyszínét, jellegét, rövid tényállását; a sérült ellátására tett intézkedést, illetve azt a tényt, hogy a sérült folytatta-e a munkáját, avagy sem. A nyilvántartás vezetésének módja A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartását vezető szervezeténél összesítve, és minden területileg elkülönült szervezeti egységénél különkülön vezetni kell. Jegyzőkönyv A kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket a 4. számú melléklet szerinti "munkabaleseti jegyzőkönyv"-ben kell rögzíteni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás időpontjáig nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. Lényeges, hogy a jegyzőkönyvet minden sérültről külön-külön kell kiállítani. A jegyzőkönyv címzettjei A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet a sérültnek, halála esetén közvetlen hozzátartozójának; a halált, illetve a három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről a területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség, illetve a Magyar Bányászati Hivatal (MBH) baleset helyszíne szerint illetékes területi szervének; külföldi kiküldetés, külszolgálat esetén a magyarországi székhelyű munkáltató magyar munkavállalójának a halált, illetve a három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetéről a területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség, illetve az MBH - munkáltató székhelye szerint illetékes - területi szervének; a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában az illetékes egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek). Kivizsgálásra, bejelentésre, nyilvántartásra kötelezett munkáltatók Az a munkáltató köteles a munkabaleset kivizsgálására, bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó előírásokat teljesíteni, amely/aki a sérültet szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatja. 19
Tanuló, hallgató gyakorlati képzése Abban az esetben, ha a tanulót, hallgatót a szakképesítése megszerzéséhez szükséges gyakorlati képzés során nem a nevelési, oktatási intézményben éri a munkabaleset, munkáltatón az őt foglalkoztatót kell érteni. Ettől a rendelkezéstől azonban az intézmény és a foglalkoztató megállapodással eltérhet. Értesítési kötelezettség A foglalkoztató munkáltató minden munkabaleset esetén köteles erről a nevelési, oktatási intézményt értesíteni, és annak a kivizsgálásban való részvételét lehetővé tenni. Kirendelés, kiküldetés Belföldön más munkáltatóhoz történő kirendelés (kiküldetés) esetén a munkabaleset kivizsgálásával, bejelentésével és nyilvántartásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért a kirendelő (kiküldő) munkáltató értesítése mellett a sérült munkáját közvetlenül irányító munkáltató a felelős. 1.5.2 Egyéb, munkabalesetekkel kapcsolatos kötelezettségek A baleset bejelentése A sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy köteles a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni a balesetet. Minősítési kötelezettség, értesítés a jogorvoslat lehetőségéről A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesítenie kell. (Ha a sérült, illetve halála esetén hozzátartozója a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását sérelmezi, a területileg illetékes munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőséghez, bányászati munkabaleset esetén az illetékes bányakapitánysághoz fordulhat.) Munkavédelmi képviselő részvétele A munkavállalók érdekét védi az a rendelkezés, miszerint a munkáltatónak lehetővé kell tennie a munkavédelmi képviselő részvételét a munkabaleset kivizsgálásában. Kötelezettségek kiküldetés alatt bekövetkezett baleset esetén Ha a magyarországi székhelyű munkáltató magyar állampolgárságú munkavállalóját külföldi kiküldetés (külszolgálat) során éri munkabaleset, akkor a munkáltató köteles a munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott rendben a bejelentési és nyilvántartási kötelezettséget teljesíteni. Mentesülés A munkabaleset bekövetkezésétől számított 3 év után a munkáltató az Mtv.-ben foglaltak alapján nem köteles a munkabalesetet bejelenteni, kivizsgálni és nyilvántartásba venni. Ez a rendelkezés a 3 éves munkajogi elévülési idővel áll összhangban. A foglalkozási megbetegedések kivizsgálásának speciális szabályai A foglalkozási megbetegedés és a fokozott expozíciós eset keletkezésének körülményeit az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak (ÁNTSZ) a munkáltató székhelye szerint illetékes városi (fővárosi kerületi) intézete (városi intézet) a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának, a munkáltatónak, valamint a munkavédelmi képviselőnek a bevonásával vizsgálja ki. A munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén a foglalkozási eredetet a városi intézet a rendelkezésre álló dokumentumok alapján saját hatáskörben bírálja el. 20
Halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedés kivizsgálására a városi intézet az előző bekezdésben foglaltakon túl bevonja a megyei intézetet, valamint növényvédő szer vagy termelésnövelő anyag okozta megbetegedés esetében a fővárosi, megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomást; állatról emberre terjedő fertőzés okozta megbetegedés esetében az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomást; a bányászatban észlelt megbetegedés esetében a területileg illetékes bányakapitányságot, továbbá egyéb esetekben az illetékes munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőséget. A vizsgálatot a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül meg kell kezdeni, valamint a bejelentés napjától számított legkésőbb 30 napon különösen bonyolult esetekben 60 napon belül intézkedni kell a további foglalkozási megbetegedések megelőzése érdekében. Vizsgálati lap A kivizsgálás vezetője a vizsgálati lapot hét példányban állítja ki. A vizsgálati lap egy-egy példányát a munkáltató, a munkavállaló (halált okozó foglalkozási megbetegedés esetén a hozzátartozó), a városi intézet és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa kapja meg. Egy példányt taj-számmal ellátva és a bejelentőlappal együtt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részére kell megküldeni. Két példányt a megyei (fővárosi) intézet kap meg, amiből egyet megőriz, egyet pedig a bejelentőlappal együtt az OKK-OMFI (Országos Közegészségügyi Központ Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet) részére továbbít. Jegyzőkönyv A foglalkozási megbetegedés, illetve a fokozott expozíció körülményeinek vizsgálatáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát valamennyi résztvevőnek át kell adni. Értesítés, tájékoztatás Amennyiben a bejelentés nem a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosától érkezett, a vizsgálat vezetője köteles értesíteni a bejelentő orvost a kivizsgálás eredményéről. Az OKK-OMFI a bejelentés szakmai megalapozottsága esetén, annak elfogadásáról 30 napon belül tájékoztatja a megyei (fővárosi) intézetet. A megyei (fővárosi) intézet nyomtatványon (NMR. 6. számú melléklete) értesíti a társadalombiztosítási kifizetőhelyet, ennek hiányában az illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárt (kirendeltséget). 2 Munkapszichológia TÁRGYA: A dolgozó emberek munkakörnyezetben lejátszódó tevékenységének pszichológiai vonatkozásait vizsgálja a dolgozók és a termelés segítése érdekében. CÉLJA: Hatékonyabb munkavégzés elégedettebb dolgozókkal. A vizsgálatok kiterjednek: 1) a munkatevékenység hatására; 2) a munka környezeti és szervezési feltételeinek hatására; 3) csoport-lélektani tényezők hatására. 2.1 Az emberi munka jellegének változási irányai Az ipari társadalmakban végzett munkák jellegének változására az alábbiak a jellemzők: a) Megnövekszik az egyidejűleg vezérelt tárgyak száma: nő az információáramlás, bonyolultabb a helyzetelemzés, tervezés és döntéshozatal. b) Tökéletesednek a termelési technológiák: nagyobb energia, sebesség, pontosság. c) Nagyobb szerepet kap a távirányítás: a különböző folyamatokról valamilyen információs modell alapján kell tájékozódni. d) Különleges körülmények közötti munkavégzés. 21