Európai alkotmány és parlamentarizmus történet, Mezey Barna Írásbeli félévkor, szóbeli év végén. Tankönyv! Európai alkotmány és parlamentarizmus történet. Parlamentarizmus történetkor beszélni kell: 1. demokrácia modellek 2. hatalmi ágak, megosztásuk 3. parlamentek A demokrácia alapvető kérdése, hogy a közösség hogy fér hozzá a hatalomhoz. Athéni demokrácia kérdése: hogyan milyen szerveken keresztül jutott vissza egy polgár a döntéshez? Ősi demokráciamodell: meg kell védelmeznie magát a természettel szemben. Létkérdés: legyen emocionális tudat a közösség tagjai között, szolidaritás. Ha valaki parancsolni kezd, az vezető. De lényeg, hogy legitim legyen és a közösség átruházza rá a hatalmát. A csoport többségének egyet kell értenie. Amikor megszűnik a természet kényszerítő ereje és az ember képes lesz oltalmazni magát, nem lesz létkérdés az egymásra utaltság: bomlani kezd az ősi demokrácia. Két út: osztálytársadalmak jönnek létre, melynek kell az állam. (földművelő népekre jellemző, pl. Mezopotámiában) Itt rövid idő alatt jön létre az állami berendezkedés, despotikus. A másik irány: katonai életmódra áll át a társadalom, ami konzerválja és egyben felbontja a demokratikus rendszer. Katonai kérdésekben kell a nép, a demokrácia nem tudja a hagyományos demokráciát felbontani. De el is bontja: katonai, politikai cél szükségessé teszi a centralizált katonai igazgatást, ami együtt él a demokráciával: katonai demokrácia. A demokrácia így abban korlátozódik, hogy az csak a katonai elemekre kezd el vonatkozni. Szűkülés! De még nem vagyoni, hanem funkcionális. Állami demokrácia képlete: Állam kialakulása együtt jár a hatalom centralizálásával. Idegen hatalomnak kell megjelennie, hogy összefogja a társadalmat. Kényszerítő szervezet, mely a természet kényszerítő erejét váltja fel. Fejedelmek, törzsfők, királyok végzik el ezt. Hűbériség hűségelemének kötelező eleme: hűbéres köteles tanácsot adni, az úr pedig köteles kikérni. Tehát úgy indul a szerveződés, hogy a király udvart, tanácsadókat szervez maga köré. Ezek a tanácsadók nagyhatalmú urak, akik által a király végrehajtatja a parancsait, ezért is vonja be a király őket a hatalomba. Képviseletért indított harc: hogyan lehet megszerezni a király körüli funkciókat és képviseltetni az érdekeinket. Példa erre az országgyűlés, ahol kezdetben megjelentek a bárók, egyház és szerviensek is. Ennek az eredménye a rendi képviselet kialakulása, ami előrelépés az arisztokrata képviseleti rendszerhez képest. Két nagy irányzata: személyes részvétel, (az ország 3-7%-a volt jogosult) majd később a követi képviselet. Polgári demokrácia: népképviseleten alapul. Rousseau: közvetlen demokrácia! De ez nem tud kialakulni, hanem a mandátumszerű, melynek alapja a demokratikus választójog. Hatalmi ágak, elosztás.
1. rajz. Főnök áll az élen, teljhatalommal. Tanácsot hív életre szakmai segítségért. (ma: kormány) =végrehajtás Gyűlés: a legfontosabb politikai döntések meghozatala (törvényhozás) a (főnökkel közösen.)= törvényhozó Döntés meghozatala, ezután végre kell hajtani. A végrehajtó tevékenységeket általában állami szervek hajtják létre. A döntések kisebbik része fogalmaz meg tiltást, követelést a polgárok felé, amit betart vagy nem, ha nem, akkor kell a bíróság (törvénykezés). Törvényhozás: a döntéshozatal. Törvényhozás a főnök és elsősorban a gyűlés feladata. Végrehajtás elsősorban az államfő és a kormányzat feladata (tanács). Kezdetben a közösség gyakorolta az összes funkciót. Később a királyságban szintén centralizált volt a hatalom, de nem demokratikus. Rendiség idején: megjelent a rendi dualizmus. Az ágakat megkettőzik, az ág egyik oldala a királyé a másik a rendeké. Törvényt csak együtt tudnak hozni. A végrehajtás is elfeleződik. (Vármegyerendszer) Az igazságszolgáltatás is így működik (úriszék). Montesquieu: a hatalmi ágakat el kell különíteni, egyenrangúvá tenni. Ezzel egymást ellenőrizhetnék Szovjet modell: a hatalmi ágak újra egységesítése, mert a hatalom a népé. Az országgyűlés mindenkit maga alá rendel. Parlamentarizmus: Nem szabad a demokráciával összekeverni. Attól, hogyha van parlament, még nincs parlamentarizmus. Ez egy angol intézmény, nem a parlament a lényege, hanem a parlamentáris kormányrendszer. Egy viszony a végrehajtó és törvényhozó hatalom között. Lényeg: parlament megléte, illetve demokratikus működése, demokratikus választásokkal, demokratikus választójoggal. Ehhez kell egy demokratikus érdekartikuláció: jelöltek állítása, szervezettel a hátuk mögött. Ha ez megvan, akkor az egyik feltétel érvényesül. Másik feltétel: kormányt a győztes pártból jelölik. Kabinet-rendszer. (független, felelős kormány) Harmadik: ez a párt felelősségre vonhatja a saját kormányát, tehát a kormánynak felelősnek kell lennie a parlament felé. Negyedik: parlament és kormány között ellenőrző viszony kell, hogy legyen. (Magyarországon kancellár demokrácia van. Kormányfőt lehetetlen lemondatni.) Jog definíciója: Magatartás szabályok összessége, melyek annyiban különböznek az általánostól, hogy kemény közösségi kényszer van mögötte. Modern társadalomban: állami kényszer.
A jog mögött más is állhat, pl. faluközösség. A falutörvény átlépését a falu szankcionálta. Állami jog alapvető formája az írott jog (alkotott jog). Arra jogosított állami szervek hoznak létre, melyet állami szervezetek hajtatnak végre. Bírói jog: jogi hézagokat töltik föl döntésekkel. Korábban: íratlan jog volt (szokásjog). A bíróságok is elfogadták. Európa kialakulása: Szoros kapcsolata a római antikvitással nincsen, de áttételes, az van sok. Az európai állam kialakulása a germánok beözönlésével kapcsolatos. Hevesen támadta a latin világot, de a rómaiak katonailag álltak ellen. Végül is nem tudta megállítani katonailag, ezért a császárok limest állítottak föl. Ez sem működött. Erre új politika: betelepített egyes barbár törzseket, melyekkel védekezett más barbárok ellen. Ez sikeres volt, ezért kialakult Róma szövetséges politikája. Speciális jogállás alakult ki, mely biztosította a szövetségeseket, hogy római polgárokként éljenek és tulajdonhoz is jussanak. Pl. a barbár veteránok megkapták a római földtulajdonos földjének 1/3-át. Lassú összeolvadás indul meg, római-barbár szimbiózis alakult ki. Ennek eredménye: megmenti a római értékeket a barbár értékek megtartásával együtt. Tisztelték az antik értékeket. Rómában 3 intézmény, hagyaték, ami a későbbi Európában tovább él: 1. latifundium (nagybirtok) 2. colonus (későbbi jobbágy) 3. patrocínium (későbbi hűbériség) Mindezt a kemény fegyveres hatalom fogja össze, mert csak ezzel tudja megvédeni patronáltjait. Megérkeznek a barbárok. És a régi arisztokráciát megtartják a hivatalában, de a barbároknak alávetve. A birtokos megtarthatja a közjogait a birtokon, de a király felé tartoznak kötelezettségekkel. Összeolvadási folyamat. Barbár és római értékek együtt megvoltak. Kereszténység: uralkodó váltások, a törzsi tradíciókat semmibe véve akarnak uralkodni. Legitimáltatni kell. A törzsi pap ebbe nem megy bele. Ekkor a római katolikusok a langobárdokkal harcolnak, de szükségük van támogatásra: frankok pont kapóra jönnek. Hajlandó fölkenni a frank királyt és megalapozni az európai király eszmét. Lényege: Isten kegyelméből, annak szolgálatára uralkodik a király. Ez az európai állam. 2003-10-03 2. ELŐADÁS Frankok. A negyedik században a nyugatrómai birodalom területén zajlott a népvándorlás, egy barbár királyság stabil: frank. Minta a későbbi katolikus államok kialakulásában, középkori kultúrában is nagy szerepet játszott. Első nagy dinasztia: merovingok.
Klodvig: 481-511-ig uralkodott. Hódító terjeszkedő politikát folytat, birodalmát nyugatra kiterjeszti. Két népcsoportjuk: száli frankok (tengerparthoz közel éltek), ripuári frankok, a Rajna mentén. Klodvignak hatalmához meg kell ezekkel a törzsfőkkel küzdeni, legyőzte őket. Sőt még a saját nemzetségében belül is tisztogatott. 481-ben tehát egyedüli uralkodó lett. 496-ban megkeresztelkedett. A keresztelkedésre Reimsben került sor. Az uralkodó 3 ezer katonájával együtt keresztelkedett meg. Germán értelemben király volt, de a kereszténység felvételével szakrális, Isten kegyelméből uralkodó király lett. Karizmatikus vezető volt, hosszú haja volt. Ha elvesztette haját, elvesztette uralkodási képességét. Terjeszkedésével egy új lakosság is bekerült: a régi rómaiak. Ezzel a keresztelkedéssel a rómaiak is elismerték legitim királynak. Klodvig politikai haszon miatt keresztelkedett meg. Haszon: Gallia az 5. században még nem tartozott Klodvighoz, de a kereszténység felvételének köszönhetően Gallia is frankokhoz kerül, sőt 509-ben megkapja a consuli címet, Tourban. Római szokáshoz hűen választották consullá. Ettől kezdve az augustusi, császári címet is viselte. Utódai már nem követték ezeket, hanem egy lándzsa átadós germán szokáshoz ragaszkodtak. Lándzsa átadása a hatalom átruházás szimbóluma. Patrimoniális királyság volt, az uralkodó hatalma a földbirtokokon nyugszik. Az állam és az uralkodó egy volt náluk. Az országot, mint az uralkodó birtokát tekintették. És az ország az folyamatosan öröklődik a királyi családban. Ha az uralkodó meghalt, fiai a birodalmat felosztották egymás között. Ezzel a birodalom egysége kerül veszélybe. Ez történt meg Klodvig után is. Négy fia volt, az ország négy részre oszlott. A testvérek közül egy győzött, első Klothárd. A többi meghalt. Halála után szintén feloszlott a birodalom egészen négy évtizedig ment ez a viszálysorozat. Újraegységesítése 613-ban újra megtörténik, közel harminc évre. A 7. század közepére a frank birodalom 3 királyságra oszlik. Nyugati frank királyság: Neusztria, Párizs központtal. Keleti királyság: Ausztria, Metz központtal. Burgundia pedig a kettő között volt, székhelye: Lion. Keleti királyságban élt a frankok többsége, következmény: a germán lett az általánosan elfogadott nyelv. Neusztriában: frankok is éltek 20-30%, asszimilálódott a gallo-román lakosságba, latinul beszéltek, de nem a klasszikust. A beolvadást segítette a nyelvi asszimiláció és az egy közös vallás, a katolikus. Megkülönböztető a jog, mert a gallo-románok a római jog alapján élnek, a többi etnikum pedig saját népének a jogát követi. Két törvénykönyv: 6. század. Lex salica, a száli törvénykönyv. Nem sokkal később a ripuári törzs is kiadott egyet. Lex salica: büntetés: pénzbüntetés, mely igazodott a sértett fél társadalmi állásához. Pl. ha valakit rókának szólított, azt büntették, de nem mindegy, hogy kit sértett meg, rabot vagy a királyt Nemzetségi kötelékből való kiszakadás szertartása: kell, hogy a király szolgálatához kiszakadjon az illető a nemzetségi kötöttségekből. Az illetőnek el kellett mennie a bírói gyűlésre és akkor el kellett törnie 3 égerfapálcát a feje fölött, a darabokat meg a 4 irányba szét kellett szórni. A négy irány a ház 4 oldala, ahonnan ki akart szabadulni. Ennek azonban az volt a következménye, hogy nem örökölhetett többet és minden jogi kapcsolat megszűnt a nemzetséggel. Társadalmi ranglétra: 1. Királyi szolgálat tagjai, legelőkelőbbek. (kíséret tagjai személyes hűség fűzte a királyhoz, rómaiak, tisztségviselők grófok) 2. szabad frankok. (katonáskodtak, saját földjüket művelték) 3. elszegényedett szabadok (egy-egy földesúr védelmébe kerültek, de gazdaságilag függni kezdtek)
4. félszabadok. (felszabadított rabszolgák) 5. rabszolgák (gazdaságokban, ház körül szolgáltak v. kaptak földet művelésre, amiért terményjáradékot fizettek) Rabszolgákat fel lehetett szabadítani: király előtt vagy egyházi testület előtt. Király előtt: dénárdobás. Lényege: a rabszolga és birtokos megjelent a király előtt és a földbirtokos a háta mögé dobja a dénárt, amivel lemond a rabszolga fölötti hatalomról. Így a rabszolga félszabad lett. Királyi hatalom kérdése a merovingok alatt: Személyes jellegű és elvben korlátlan. Az uralkodó személyesen van jelen, hoz törvényeket, szolgáltat igazságot korlátlan: csak Istennek felelős a király. Bannum: parancs, tiltás, büntetés a három királyi jogosultság. Időnként azonban átruházta ezeket a hatalmakat, mint például a grófnál. Kormányzat központja: királyi udvar, de nem helyhez kötött. Ekkor a királyi udvar vándorol a királyi birtokok között. Vándorló udvartartás. De vannak városok, ahol többet szeretnek időzni: Párizs, Orleans. Tisztségviselők: 1. palotagróf, a legfőbb udvari tisztség. (magyar megfelelő: nádor) Feladata: bíráskodás, a király nevében. Királyi pecsét őrzője. 2. refendárius, oklevelek megszerkesztése, kibocsátása. Segítői: írnokok, kancellár. 3. cubicularius, kincstáros. Cubiculum = király hálószobája, ahol a kincset őrizték. 4. öreg szolga, élelmezésért felelős 5. pohárnok, italokra felügyel 6. istállógróf, lovakra, kocsikra felügyelt. Munkáját a marsallok segítik 7. kardhordozók 8. mapparius, király kezét törölte evés közben, kéztörlő. Megjelent a 7. században a háznagy, major domus. A királyi birtokok gazdálkodását felügyelte eredetileg. Közigazgatás: különböző közigazgatási egységekre volt felosztva. Fő egységek: grófságok. Élén a gróf, akit a király nevezett ki. Általában olyat neveztek ki, aki ott nem volt birtokos. De 614-ben ezen változtatnak: a király nevezi ki őket, de mindig olyan gróf kell, akinek ott birtoka volt. Ettől kezdve a grófi tisztség öröklődik. Itt a király jogaival rendelkezik, a bannummal. Gróf egyedüli uralkodó lesz a grófságokban. Hercegségek: több grófságot fognak össze közigazgatásilag. Igazságszolgáltatás: alkalmi bírák. Egyetlen követelmény: jó emberek legyenek és legyenek jártasak. Eljárás lefolytatása: személy jog elve érvényesül. Azon jog alapján kellett elítélni, melyben élt. Alkalmi bírák első kérdése tehát: milyen jog szerint élsz? Területi jog elve: azon nép joga szerint ítéltek, amely törzsnek a területen többsége volt. Ítélet: eskü, istenítélet. Minél több eskütársat kellett felvonultatni az eskühöz. Istenítélet: tüzes vas próba. Egyházi küldöttség előtt. Forró vízpróba. Bajvívás. Keresztpróba. 7. században a majordomus fontos pozícióba kerül. Sőt meg is előzi az igazi uralkodót. Ebben a században már a majordomusok versengenek. Két győztes család: Pippinidák és Arnulfingek.
Pippinidák: Kis Pippin. Először pajzsra emelték, majd 751-ben a pápa egyik követe felkeni a megszentelt olajjal. 754-ben a pápa is megerősíti. Ettől kezdve számít valódi keresztény királynak. A király és a pápa együttműködése mindkét fél számára hasznos. Pippinnek jó, ha az egyház támogatja, a pápának meg jó Pippin a langobárdok elleni harchoz. Pippin meghal, 768-tól kezdve Pippin két fia küzd a hatalomért. De a fiatalabbik fiú 771-ben meghal és Károly lesz a király. 814-ig uralkodik. Terjeszkedő politikát folytatott. Károly birodalmi gyűléseket hív össze. Placitum generale, évente egyszer gyűlt össze, az uralkodó hadjárata előtt. Részt vettek a szabad fegyverforgató férfiak, ami ezáltal megfelelt egy seregszemlének. Márciusban tartották, ezért kapták a márciusi mező nevet. Később májusra tevődött át, mert 755-re egyre több lovas vett részt és ezért kellett, hogy már zöld legyen a fű a lovakhoz. A gyűlés legfőbb feladata: törvényalkotás. Az uralkodó előterjesztett rendeleteket és a gyűlés csak jóváhagyta, megerősítette. 3. előadás 2003-10-10 Nyugati frankok, franciák. Nagy Károly halála után 843-ban felosztják a frank birodalmat, végérvényesen, Verdunben. Kopasz Károly kapja meg ezt a részt. Német Lajos kapja meg a keleti frank királyságot, Lothar meg a köztes részt kapja meg. 843-tól 987-ig a karoling leszármazottak tartják kezükben a trónt. A társadalom ezekben az időkben számtalan támadást szenved el. Külső: arabok délről, északról a vikingek normannok. Normandia nekik az őshazájuk. 911-945 között a magyarok is kalandoznak a Francia királyság területén. Francia szavakban is vannak magyarokra utalások pl. herélt ló, rövid ujjú kabát. Társadalmi bizonytalanság alakult ki, eredmény: a királyi hatalom gyengült és a politikai hatalma szétesett. A hatalom a tartományurak kezébe került. Ez a tendencia már Kopasz Károly alatt is érezhető volt. Még igyekezett föladományozással megszűntetni ezt. De ez ahhoz járult, hogy a földesúri támogatásért cserébe a földet elveszítette és így is gyengült a hatalma. A másik meg, hogy a szolgálati birtokok öröklődni kezdtek, és nem szálltak vissza a királyra, ami szintén csökkentette a hatalmát. Ráadásul: megállapodás, (edictum pistenze) hogy az uralkodó önálló döntéseket nem hozhat, csak az egyházi és világi előkelők hozzájárulásával. 864, Edictum Pistenze: ez a törvény neve. 877, a különböző grófi és egyéb nagytisztségek öröklődővé válnak. A 10. századra már a hűbéri birtok és a hercegi cím is öröklődő, tehát a király hatalma nagyon megcsappant. A királyi hatalom tehát csökkent a 9. század 2. felére. Ráadásul Kopasz után a Karolingok között nem volt uralkodás képes király. A Karoling dinasztia 888-ban elvesztette a trónt. Ezután egy versengő családból Odó, Párizs grófja kerül a trónra. Katonai sikereinek köszönhetően választják királlyá. Ezután 987-ig a Karolingok és odóék felváltva ülnek a trónon. 987-től a Capeting dinasztia ül a trónon, egészen 1328-ig. Az első uralkodó: Capet Hugo. 987-ben a francia királyság egészen pici fejedelemségének volt az ura. Világi abbé (kolostor vezetője) volt királyi címe előtt, és innen szerezte meg a királyságot. (Capet= szerzetesi csuklyás öltözet, köpeny.) Megválasztásánál az alkalmasság, idoneitás elvét tartották szem előtt. A reimsi érsek játszott ebben nagy szerepet, aki szerint csak az lehet uralkodó, aki testi adottságaival és szellemi bölcsességével megfelelő. A Capet dinasztia alatt elvben választás volt, de gyakorlatban utódkijelölés, még az uralkodó életében megkoronázták a jelöltet. A Capet dinasztia sikere: mindig volt fiúgyermek. Elsőszülöttség elve érvényesült, megszűnt a régi gyakorlat, hogy az utódok között felosztják a birodalmat.
9. századtól a 11. század végéig 3 szakaszban történik meg az ország felaprózódása. 1. szakasz: 9. század. A királyság egészétől önállósodnak a hercegségek, kisebb királyságok (regnumok). Nem ismerik el a király fennhatóságát. (Flandria, Burgundia, Provance, Bretagne) Ezek a hercegek felvették a királyi címet. 2. szakasz: 10. század. A grófságokon belül kisebb közigazgatási egységek jönnek létre, melyek szintén önállósodnak. A grófságok is önállósodnak, vezetőik szintén királyokként viselkednek. De ezek rendelkeztek is a királyi jogosítványokkal, a bannummal. 3. szakasz: 11. század, az egyes földesurakhoz, várurakhoz tartozó földek szintén önállóak, nem ismerik el a király hatalmát, a király tényleges hatalma megszűnik, csak névlegessé válik. Királyi birtokok: főváros, Párizs és Orleans környékén voltak. 11 ezer km² területen. De birtokai az ország szívében voltak. Ekkoriban ő közepes tartományúr volt. Csak a legfőbb hűbérúr címet viselte ekkoriban és emiatt senki nem gondolta, hogy engedelmességgel tartozna neki, mint királynak. Király tekintélyének egyetlen maradványa: szakrális jelleg. Klodvig idejére megy vissza ez a szokás. Uralkodó gyógyító képességekkel rendelkezik. Galamb hozta a szent olajt Hatalma gyengülésének a jelei: 1155-ig a király csak oklevelet ad ki, országos erejű törvények nem születtek. A fő tisztségviselők lassan kivonultak a királyi udvarból. Helyettük: legisták: új tisztségviselők a királyi udvarban a 12. századtól. Országos méretű mozgalom a 10. század 2. felében: Isten békéje mozgalom. A belső béke helyreállításáért indult. Határozatai: tiltották a fegyvertelen személyekre való erőszakos rátörést (nők, kereskedők). Menedékjogot szabályozták. Korlátozták magánháborúkat. Lovagokat korlátozták: szerda estétől hétfő reggelig és az egyházi ünnepeken nem használhatták a fegyverüket. Békegyűléseket tartottak. Kölcsönös esküvel biztosították egymást, hogy nem bántják. Itt kerül sor a hűbéresek bíróságának a felállítására (hűbéres perek lebonyolítása). Országot egyesítő törekvések a 12. század elején indulnak meg. 1. lépcsőfok: királyi hatalom megerősítése. Földet kell visszaszerezni! Házasság révén. A francia uralkodók inkább grófi vagy hercegi örökösnővel házasodtak: az örökségben levő földterületet megszerezték. Vagy hűtlenség miatt elítélt földesúrtól a földet megszerzi, mert a visszaháramló föld a legfőbb hűbéresé és a visszaháramlott földet az uralkodó saját birtokállományába csatolja. Francia királyok két rétegre támaszkodhattak: egyház, városi polgárság. Polgárság pénzzel és katonákkal támogatta a királyt, melynek fejében szabadságlevelet, carta -t kapott. 2. gazdasági fellendülés is az uralkodót segíti, mert az uralkodó a legtermékenyebb földeket szerzi meg. A 12. századi uralkodók közül Fülöp Ágost a legsikeresebb. Utódjai pedig még sikeresebbek: IX. Szent Lajos. Alatta a területek megnégyszereződtek. 1180-1328-között élte a francia királyság a fénykorát. Jól működő gazdaság, közigazgatás, kiemelkedő kultúra, uralkodók. Ekkor a király földterülete: 424 ezer km²-t tett ki. A 13. századtól kezdődően az uralkodó visszaszerzi tényleges hatalmát, ekkortól már valóban uralkodó. 1155-től kezdődően pedig egyre több országos érvényű rendelettel találkozunk.
Központi kormányzat működése: 1. Legfőbb államhatalmi szerv: királyi tanács. Egyházi és világi előkelők alkotják, majd a 13. századtól legisták (képzett jogászok) is részt vesznek benne. Ezt IX. Lajostól kezdve nem nagyon hívja össze a király, helyette a szűkebb magán vagy titkos tanácsot hívja össze. Nagy és titkos tanács: nem rendszeresen ülésezett, az uralkodó hívta össze. A 14. századtól havonta egyszer ülésezett, ettől kezdve havi tanács lett. 2. királyi tanácsadó: öreg szolga. Ő volt a király helyettesítője, de ezt Fülöp Ágost megszűnteti a 12. században. A funkcióját az istállómester vette át. Az istállómester funkcióját meg a marsall veszi át. Főpohárnok: ekkoriban már a pénzügyekbe is beleszólhatott, pénzügyi irányító lesz. Kancellár: később ő lesz a király helyettesítője, közben persze ellátja kancellári tisztét, általában egyházi személy. Helyi igazgatás: 1. koronabirtokokat a prévot (elöljáró, fr.) igazgatja. Feladata: a koronabirtokok jövedelmét beszedte. A király nevében ítélkezett. Katonai feladatokat is ellátta. Mindig a király nevezte ki. 2. 12. századtól: bailli, új királyi tisztségviselő jelent meg. Észak Franciaországban jártak el a király nevében. 3. délen pedig a senechal lett a király tisztviselője. A bailli és senechal nemesi vagy polgári származású tisztségviselő, király nevezte ki és tőle kapák fizetésüket. A bailli azonban tagságot kapott a tanácsban és tekintélye is nagy volt. Hatáskörük: felelnek a jövedelembeszedésért. A prevoktól átveszik a katonai funkciót, sőt kezdetben még a prevo tisztséget is ellenőrizték, míg el nem tűnt a prevo. Ítélkeztek a saját kerületükben. Csak olyan személy lehet a tisztségviselő abban a kerületben, akinek nem volt ott semmilyen érdekeltsége. Birtokok jövedelmei: 1. magából a birtokból, a termelésből befolyó jövedelmek. 2. vámszedés. 3. illetékek. 4. segélypénzek. 5. örökösödési díjak. Ezek mind a bailli vagy senechal kezében összpontosultak. Igazságszolgáltatás: Legfelsőbb bíróság a királyi kúria, a curia regis. Illetve a kapu bírósága: az uralkodó párizsi kúriájának a kertjében volt, egy kapu közelében. Párizsi parlament: legfőbb bírói fórum. Kezdetben évente 2x, majd a 14. század elejére rendszeresen ülésezett. Állandó bizottságok: egyházi és világi tanácsosok részvételével, az egyes ügyek hatékony intézésére. 1. bizottság: panaszok és sérelmek kamarája. 15-15 tanácsos. 2. bizottság: vizsgálatok kamarája. Egyes ügyekben a tárgyalást előkészítették. 3. kérelmek és folyamodványok kamarája. 4. a torony kamarája. Itt csak világi tanácsosok jártak el, büntető bizottság lett később. Ezeket a tisztségviselőket, bírókat kezdetben a király nevezte ki. Később azonban megmaradt a király kinevezési joga, de a parlament kezdett beleszólni, ki legyen a bíró és a végén a parlament választotta bírókat. A bírsági helyek tehát megvásárolhatók lettek.
14. századtól szokás lett, hogy a bíróság tagjainak a felek ajándékokat adhattak. Kezdetben fűszerek, édességek. Később már csak meghatározott dolgokat: húst, bort, madarakat, kutyákat. Ezeken kívül azonban semmit nem fogadhattak el. A 15. századra már kötelezővé vált az ajándék, a pénz. Rendi gyűlés: Általános rendi gyűlésre csak 1302-ben kerül sor, IV. Szép Fülöp alatt. Előzmény: előtte már voltak hűbéresi gyűlések, melyeken kezdetben egyházi és világi urak vettek részt, később kisebb papok, nemesek, majd a városi polgárság is. Ezek a tartomány egészét képviselték. Tartományi gyűlések: több grófság ült össze. Rendi gyűlés: nem teljes a részvétel, mert csak egyházi és világi előkelők vettek részt, a 3. rend, a nemesség hiányzik. A teljesre csak 1387-ben kerül sor. 4. előadás 2003-10-17 frankok rövidre zárása. Keleti frankok: 9. században két nagy ellenség: normannok, 891-re sikerül kiűzni őket, majd a magyarok, akik fél évszázadik sanyargatták őket. Pannónia elfoglalása volt a pont, ahol a keleti frankok összetűznek a magyarokkal. Azt a frankok vissza akarják szerezni, de csúfos vereséget szenvednek. III. Vastag Károly, 881-ben Rómában császárrá koronázzák. Remény, hogy helyreáll a birodalom egysége, mert 885-ben a nyugatiak is királlyá választják. Mindössze 2 évig tart ez, mert III. Károlyt 887-ben lemondatják, mert beteges lesz. A birodalom két része véglegesen elválik egymástól. 921-ben hivatalosan megállapodnak, a két király kölcsönösen elismeri egymást. A német királyságban is megfigyelhető a királyi hatalom gyengülése, de nem olyan erős, mint nyugaton. 10. századra a király mellett megnőtt a területi fejedelmek, urak hatalma. A 10. századtól ezek elismerik a királyt, de saját területükön növelni akarják jogaikat. Királyi jogokat kezdnek gyakorolni, a király hatalma mellett ők is gyakorolják hatalmukat. Törzsi hercegségek jönnek létre: (4) több területi fejedelem egységét olvasztják egybe. A szász, frank, sváb és bajor. A legerősebb a szász dinasztia. (919-1024-ig tartott) 911-ben ezek a törzsi hercegségek királyt választanak: I. Konrádot, frank királyt. Nem sikeres, csatákat veszt a magyarokkal szemben. Még életében kijelölte utódját, a szászok közül: I. Madarász Henrik. 919-ben kerül a keleti királyság élére. De kezdetben csak a szászok és csak a frankok támogatták, a svábok és bajorok ellenkirályt ültetnek a trónra. De 921-ben a svábok és bajorok is behódolnak. Henrik erőskezű uralkodó volt, sikerült még életében megválasztatni utódját. Az utódlással kapcsolatban pedig kimondja, hogy fiai között a birodalmat nem lehet felosztani. 4 fia volt, a másodszülött, I. Ottó lesz az örökös. 936-ban foglalja el a királyságot. Ez a dinasztia hozza létre a Német-római császárságot. Ezek után a királyok még életükben megkoronáztatták utódjukat, ami hozzájárult a királyi hatalom egységéhez és oszthatatlanságához.
I. Ottó békésen akart élni a hercegekkel. Gyermekeit igyekezett a törzsi lányokkal összeházasítani. Amikor a herceg meghalt, a királyi család igyekezett a pozícióba saját bizalmasát berakni. Ottó alatt már a királyi család ült a hercegségek élén. Rájön, hogy hatalmához támogató kell: egyház. 10-11. században szorosan összekapcsolódik az államszervezet az egyházzal. A keleti frank királyságban is egyházi szertartással kapja meg a király a hatalmát. A király tehát szakrális vezető, az egyház feje is. Speciális jogkör ennek köszönhetően: invesztitúra jog. Ez teljesen biztosította a király és az egyház összefonódását. Invesztitúrajog: a király jelöltet állíthatott, ha megüresedett egy főpapi pozíció és ő volt az, aki beiktatta a főpapot. Az egyház ennek cserébe megkapta az immunitás jogot. Tehát az uralkodó tisztviselői nem léphettek egyházi birtokokra, nem ítélkezhettek fölötte, ő azonban ítélkezhetett az immunitást megszerzett birtokán. 11. században minden püspökség és érsekség az uralkodó alá tartozott. Összes királyi tisztviselő pedig egyházi személy. Pl.: grófságok élén. Királyi hadsereg zömét szintén az egyház adta. Szász dinasztia külpolitikája: 907-től a magyarok kalandoznak itt. Első sikeres német ellentámadás: 933-ban volt. 955-ben pedig I. Ottó Augsburgnál legyőzte a magyarokat. 10. század: király kiveszi a törzsfők kezéből a külpolitikát. Ekkor teszik adófizetőikké a szlávokat és itt őrgrófságokat alapítanak. Egyre több németet telepítenek ide. 983-ban volt egy szláv felkelés, a terület elszakad innen, de majd visszakerül. 11. század első fele: 1033-ban a Burgund királyságot csatolják a királysághoz. I. Ottó igyekszik megszerezni a császári címet. 950-ben meghal Lothar, és II. Berengár lesz a király, aki fogságba veti Lothar özvegyét (19 éves nő), aki segítséget kér Ottótól. Ottó el is indul, 951-ben Itáliába érkezik, legyőzi Berengárt és Itália királyává koronázzák. Meg akarta szerezni a császári címet is, de Róma ura, Alderich elutasítja azt. I. Ottó hazatér, de feleségül veszi az özvegyet. Ezzel langobárd szokás szerint megszerezte a királyságát. 955-ben meghal Alderich és fia Octavian lesz az új uralkodó és a pápa is, XII. János néven. Mikor trónra kerül, Berengár Róma ellen indul, ezért Octavian a császári cím ellenében segítségül hívja Ottót, aki 962-ben legyőzi Berengárt. A pápa császárrá koronázza I. Ottót. Ez jelenti a Német-római császárság kezdetét, mely egészen 1806-ig állt fenn. I. Ottó oklevelet ad ki: ottóniánum. Rendezte az egyház, pápaság és császár, királyság viszonyát. Engedmény: pápák számára biztosítja a szabad választás lehetőségét. A császár azonban fenntartja a jogot, hogy a pápa alá tartozó birtokokat ellenőrizze: egyházi kormányzat és bíráskodás felügyelete. Nem sokkal ezután XII. János összeesküdik Berengárral. Hatása: ottóniánumot kiegészítik: mielőtt a pápát megválasztják, be kell mutatni a császárnak, akinek kell a hozzájárulása. Német királyság elmaradott a Nyugati frank királysághoz képest. Nyugaton ekkor már kialakult központi szervei voltak, míg a németeknél ilyen nem volt. A király hatalma névleges és nem nagyon avatkozhatott be a fejedelmek belügyeibe. Állam= király személye. Uralkodó körül tanácsadói kör épül ki, akik általában egyházi személyek. Az
egyes uralkodó döntéseknél mindig figyelembe kellett vennie a véleményüket, önállóan nem dönthetett. Nem volt kiépült központi kormányzat. Nincs főváros, királyi székhely. A szász uralkodó azonban sikeresen kiépítenek egy királyi hatalmat (de mellette vannak a törzsi hercegségek). Azonban jól be tudták ezeket integrálni az uralkodók. Teljessé válik a területi szétaprózódás, míg a franciáknál megerősödik. 12. században indul meg a területi szétaprózódás. Franciáknál az uralkodó volt a legfőbb hűbérúr, de a németeknél nem. Ha a koronára birtokok háramlottak vissza, azokat az uralkodó nem csatolhatta saját birtokához. Szász dinasztia 1024-ben halt ki. A száli frank dinasztia követi. Elődei politikáját követték. Támogatóként a egyház mellett megjelennek a nemesek alsóbb csoportjai. (miniszteriálisok, kishűbéresek) Miniszteriálisok: a király mellett láttak el feladatokat (katonai, udvari pozíciók). Kezdetben nem a szabadokhoz tartoztak, de később kiemelkedtek, és a nemességhez kerültek hivataluk révén. 1073, invesztitúraharc kibontakozása. IV. Henrik és VII. Gergely között. Az Itáliai püspöki székek beiktatása miatt. Henrik maga nevezte ki a püspököket itt. Erre válaszul a pápa kiközösítette a király tanácsadóit és megtiltotta a királynak az invesztitúra gyakorlását. Henrik azonban továbbra is nevezett ki, erre a pápa 1075-ben az uralkodót is megfenyegette kiközösítéssel. Erre 1076-ban a birodalmi gyűlésen a német püspökök felmondták az engedelmességet a pápának, az uralkodó pedig lemondásra szólította föl a pápát. Gergely nem mondott le, hanem a német hűbéreseket feloldotta hűségesküjük alól, amit a német fejedelmek ki is használnak: felszólítják, a királyt, kérjen bocsánatot a pápától, vagy lemondatják. IV. Henrik a pápához ment és 1077-ben, Canossa várában megkapta a bocsánatot. I. Barbarossa Frigyes. Itáliában hivatalnokállamot akart létrehozni, erre a pénzt az észak itáliai városoktól akarta megszerezni. Uralkodása alatt 6 ízben járt itt. A városok nem fogadták szívesen ezt a szándékát. Barbarossa a régi római császárok trónutódjának tekintette magát. Erre hivatkozva a világ urának tekintette magát, a többi király csak királyocska, míg a pápa csak első püspök. Erre a pápa válaszul a császárt csak egy hűbéresnek tekintette. A pápa szövetségre lépett az észak-itáliai városokkal, ami nem volt nehéz, mert a császár német hivatalnokokkal látta el őket, amit nem néztek jó szemmel. Fegyveres viszály alakult ki, amit 1177-ben a velencei béke zárt. 1183-ban Constanzban a városokkal is békét kötött a császár. Constanzi béke: két fél kölcsönösen elismeri egymást. 12. századra a szétaprózódás előrehaladt, már 20-30 világi fejedelemség és 90 egyházi működött. 15. századra a fejedelemségek tovább bővültek. Ezek a fejedelmek királyi felségjogokkal is rendelkeztek. Eredmény: a rendi intézmények nem birodalmi szinten, hanem tartományi szinten jönnek létre. Rendi intézmények: 1. birodalmi gyűlés: kúria generálisból, a királyi országos gyűlésből alakult ki. Rendi képviseleti jellegét csak a 15. századra éri el. 3 collegiumból tevődött össze. 1-t alkotják a választófejedelmek. 2-ik az egyházi és világi fejedelmek, 3-ik a birodalmi városok küldöttei. Mindig a császár hívta össze, elnöke: egyházi főméltóság, a mainzi érsek. Plénumán, az együttes ülésen a döntések mindig az egyhangúság alapján történtek. Ha külön üléseztek, akkor mindig a többségi szavazat döntött.
2. birodalmi kamarai bíróság: 16 bíró végzi itt munkáját. 8 nemes és 8 jogi szakember. Mindig a király nevezte ki őket. Eljárt a birodalmi ügyekben, csak másodlagos feladata volt a feljebbviteli bírósági fórum. minden egyes fejedelemség önálló kis államként működött, a birodalom pedig ezeknek a konföderációja, szövetsége volt. Királyválasztás: 1356-os német aranybullában találjuk meg. 7 választó volt: 3 egyházi és 4 világi. Egyháziak: mainzi érsek, trieri érsek, kölni érsek. Világi: cseh királyt, rajnai palotagróf, szász herceg, brandenburgi őrgróf. A királyi választás színhelyén legalább négynek jelen kellett lennie. Szavazattöbbséggel döntöttek. Egészen 1623-ig marad meg így. Később a 18. században még két fővel bővül ez a testület. Hadipajzs rendszer: Az uralkodó hűbéresi rendszerét, hierarchiát jelenti. Hét hadipajzs van, az átjárás az csaknem lehetetlen. Pajzsban lévő mindig csak a felette levőtől fogadhat el birtokot. 1. pajzs: király 2. egyházi fejedelmek 3. világi fejedelmek 4. egyházi és világi fejedelmek hűbéresei és grófok 5. közönséges nemesek 6. miniszteriálisok 7. egypajzsosok Ezt a rendszert a Szász tükörben találhatjuk, 1376-ban írták. 5. előadás 2003-10-31 Angol középkori társadalom és alkotmányfejlődés. UK területéről beszélünk. Kr. e 5-6 évezred körül települnek be a kelták. Krisztus előtt I. században a rómaiak próbálják meghódítani, csak a Kr. u. 1. századra. Dél Angliában szerveznek provinciát: neve britannia superior. A 2. századra alakul meg britannia inferior. 211-re áll meg a hódítás. A keltákat északra, a mai Skócia területére szorítják őket. Rómaiak hatása: városi kultúra, ami a dél angliai területeken éreztette hatását. A jogrendszerben azonban minimális a hatás. A közigazgatásban is hatással voltak. Amikor visszavonulnak a 3. sz végén, 4sz. elején, a kelták megpróbálnak államot szervezni, de az 5-6. sz. újabb hódítási hullám: germán népek (angol, szász, jütök) betelepülése. Ez az angolszász beáramlás. Kelták újra megbuknak, véglegesen visszaszorulnak. Wales: kelta része a UK-nak. Kelták szolgasorba kényszerülnek. Kereszténység a kelták terjesztésével terjed el az angol területeken. Sőt még a kontinentális területekre is nagy hatással voltak. Angolszász törzsek törzsi királyságokat hoznak létre.
Angolszász heptarchia, 7 angolszász királyság (Wessex, Sussex, Essex, Kelet-anglia, Északhumbria, Mercia, Kent). A 11. század 2. feléig tartott ez a korszak. 1066-ban bukik meg véglegesen. De előtte: 9-10. században újabb hódítási hullám: viking hódítás. Először norvég, majd dán fegyveresek. A dánok viszonylag stabil államot is létrehoznak, angol szóval ez a danelag időszaka. 11. század elejére az angolszászok újra átveszik a hatalmat, Hitvalló Edward. 1066: hódítási hullám, Hódító Vilmos. A normann hódítás eredményeképp alakul ki a középkori angol királyság. Kereszténység elterjedése: Kelte misszionáriusok terjesztik el, római hatás gyenge. Hódító Vilmos erős királyi hatalmat valósít meg, hogy az angliai egyházat királyi kontroll alá veti. Invesztitúra: 12. sz. elejéig teljesen királyi monopol jog. Ezt követően is csak konszenzussal gyakorolta az egyház. Ítélkezés: konfliktus pont. Végeredmény: a király győzelmével végződött. Az egyház nem függetlenedhetett a királyi hatalomtól, mint a kontinensen. Sőt a zsinati végzéseket is el kellett fogadtatni a királlyal. Rendiség kialakulása más: az egyházi rend nem jelentős. Korai angolszász társadalom: Viszonylag szerves fejlődés jellemzi. Illetve jogfolytonosság. 3 nagy rétege: 1. rabszolgák, félszabadok (kelta etnikum) 2. szabad, de nem előkelő alcsoportjai: a, kunyhós parasztok, b, középparaszti réteg, telekkel rendelkező, c, lovas birtokos réteg. Saját tulajdonuk volt, melyet katonai szolgálat fejében birtokolhattak. Ők képezték a helyi hadsereg bázisát. 3. előkelők, angolszász arisztokrácia. Törzsi fők kíséretei. Ezzel találja magát szemben hódító Vilmos. A hűbéri társadalmi szerkezetet ezen építi ki. Kihasználva katonai erejét, az összes földet kisajátítja. Koronabirtok lesz a föld. Ezeket a földeket, egy hányadát visszaosztja a régi birtokosoknak és vele érkezett normann és francia követőinek. Visszakapják a lovas birtokosok, a korábbi arisztokrácia (de nem nagy egységes földeket, hanem szétosztva, különböző területekre), saját kísérete is kapott földet. Ez az első lépés. Mintegy 20 év Ezt követően: birtokok összeíratása, népszámlálás. Összehívja a birtokosokat Salisbury-be egy nagygyűlésre. Itt közvetlenül saját hűbéresévé teszi őket. Mindenki tehát elsősorban az ő közvetlen hűbérese lett. Ez a Salisbury-i eskü. Megerősíti a birtokadományt és kialakítja az angol hűbérességet. A birtokokért cserébe a király hadseregében szolgáltak, ami megszűntette a magánhadseregeket. Mindenki a birtokához képest állítson ki hadsereget vagy álljon ki személyesen. Pajzspénz: a birtokosok elérik, hogy pénzért megválthassák magukat a katonáskodástól, ez a scutagium. Tehát hogyan változik a társadalom szerkezete: szolgák, félszabadok rétege beleolvad a parasztság rétegébe. Hűbériség kialakulásával: korábbi szabad parasztok hűbéri jellegű kötöttségekkel kapcsolódnak a földesurakhoz. Jobbágyság differenciált lett. A korábbi lovas birtokosok rétege kiemelkedik, kialakul a lovagság rétege. Városi kultúra virágzik, a 12. sz. második felére biztosan megélénkül, nagyrészt a Vilmossal érkező francia kerekedők révén kialakul egy városi polgári réteg. 13. sz-ra kiváltságokat nyernek a városok. Arisztokrácia: megmarad a törzsi, de csatlakozik a normann és francia arisztokrácia.
Egyház: a világi arisztokráciával azonos, nagybirtokos. 12-13. sz. fordulója: gazdasági fellendülés, elsősorban a városokban. A helyi, országos nagybirtokosok is megerősödnek (lovagság, arisztokrácia). A király megpróbálja a kincstár számára haszonná tenni ezt a fellendülést: adók. 13. sz. elején Földnélküli János kerül hatalomra. Anglián kívül hadakozik, óriási adókat vet ki, de sikertelen a hadjáratai, elveszíti franciaországi angol birtokait. Meggyengül a királyi hatalom, a társadalmi elégedetlenség 1215-ben kikényszeríti: Magna Charta Libertatum. Az angol rendi monarchia kialakulásának legfőbb dokumentuma. A királyi hatalom korlátozása. Az angol parlamentarizmus előzménye. Uralkodó kötelezettséget vállal: többé nem adóztat önkényesen, csak a nagytanács beleegyezésével. Alapvető elv: nincs adóztatás képviselet nélkül. Adót csak az érintettek beleegyezésével lehet megállapítani. Szabadságától és tulajdonától kizárólag csak vele egyenlők ítélete alapján lehet megfosztani, önkényesen nem. Ebből alakult ki a habeas corpus elve. Bírjam a tested tehát megfelelő eljárásra van szükség a jogoktól való megfosztáshoz. Szabad kereskedelem joga béke idején. Ellenállási záradék erősítette meg. Létrehozott egy 25 fős bárói, főúri tanácsot. Ez őrködött afelett, hogy a király be is tartsa az ígéreteit. Ha nem, akkor ez felkelést robbanthat ki az uralkodóval szemben, elmozdíthatja az uralkodót. A Magna Charta évszázadokra meghatározta az angol alkotmányfejlődést. A 25 fős tanács hamaros él is a jogával. Fegyveres felkelést robbant ki, szünetel a királyi hatalom működése Simon de Monforte: 1265-ben eléri, hogy a király összehívjon egy országos gyűlést. 1265-ös gyűlés a mintaparlament. Ez határozta majd meg az angol parlamentarizmus működését. Államszervezet fejlődése: Helyi igazgatás fennáll végig. Angolszász állam élén keresztény király állt. Törzsfőhöz hasonló jogállása volt, hasonló a germán államok királyaihoz, felkenési szertartással kerül hatalomra, ekkor még nem volt jelentősége a koronázásnak. Valószínűleg nem működött törzsi eredetű gyűlés, de volt bölcsek tanácsa, a királyi arisztokrácia tagjaival: witan. Shire: grófságok.élén a korábbi törzsfő állt. EARLDORMANN, mellette a sheriff. Sheriff, a király érdekeit képviselte. Earldormann lett a katonai vezető, a sheriff pedig a közigazgatást vezette, elnökölt a gyűlésen, bíráskodott. Miután megjött Hódító, modernizálta ezt a rendszert, de megtartja. A monarchia megmaradt, de patrimoniálissá vált. A király lett a legfőbb hűbérúr. Ugyanígy megtartotta a grófságokat, ezeket használta ki a helyi bíráskodás központjainak létrehozására, ezek lettek azok a központok. Király legfőbb szövetségesei a grófságok lettek. Bölcsek tanácsa, mint királyi tanács élt tovább. Ebből alakult ki a nagy tanács, a magnum consilium. Ekkor még fő szerepe a tanácsadás. A klasszikus udvari méltóságok is kialakultak. Differenciálódnak a közhatalmi funkciók, mert a király nem képes ellátnia a besűrűsödő teendőket, bizonyos tisztségeket kiemelt Bíráskodás: kis jelentőségű helyi ügyeket meghagyta helyi hatáskörben (grófságok). De nagy ügyekben kell a király bíróságára, mely a curia regisben jön létre. Kialakul a király állandó bírósága, a curia regis, a király bírósága. Arra is gondot fordít Vilmos, hogy a helyi bíráskodás ne legyen eltérő, ezért vándorbírákat küld, akik segítették a helyi bíráskodást. Rendi alkotmány kialakulása: Rendi állam élén a király áll. Rendi monarchia.
Már nem korlátlan teljhatalmú úr, rendekkel együtt gyakorolja hatalmát, Földnélküli János óta. Rendi országgyűlés kialakulása. 1265-től datáljuk, de az csak egy kezdet volt. 1295-től működik többé-kevésbé rendszeresen. Parlamentáris modellt hoz létre. A parlament 2 kamarás. Simon Monforte mintaparlamentjének köszönhetjük. A grófságokból és városokból 2-2 küldött. Ebből a hagyományból fejlődött ki az alsóház: house of commons. Itt valósul meg a rendi képviselet, követek útján. Felső ház: house of lords. Nincs önálló egyházi rend, hanem a nagybirtokosok, mint lordok jelennek meg, a király személyes meghívására. Lordok házának a funkciója: döntően bírói feladatkörök. Nem csak a törvényhozás, hanem bírói testület is. Sajátos ügykörben: a király melletti fő tisztségviselők felelősségre vonása. Inpeachhment. Az alsó ház vádat emel valamely fő tisztségviselő ellen és a lordok háza bíráskodik. Ez a parlamentnek felelős végrehajtó hatalom előzménye. 13-14. századtól központi szervek: 1. kancellária: oklevelek kiadása, hitelesítése. 2. kamara: pénzügyi igazgatás szerve. (sakktábla kamara, exchequer chamber) az ülésezés helyéről kapta meg a nevét. Bíráskodás: központi szinten történek változások. Grófságok megmaradnak, földesúri saját bíróság is megmarad. Curia azonban differenciálódik. Egyik: csillagkamara star chamber. Főbenjáró ügyekben ítélkezik. Hírhedt bírói fórummá válik. Másik: pénzügyi, kincstárral kapcsolatos perek Harmadik: polgári perekkel kapcsolatos ügyekben. Negyedik: királyi tábla. Helyi szinten grófságok. A grófságok a követküldéssel részt vettek a parlament működésében. Angolszász jog: Az angol alkotmány nem írott alkotmány. Mai napig alkotmányos monarchia elvileg, de a 18. századtól az uralkodó uralkodik, nem kormányoz. Kivonult a törvényalkotásból. Common law rendszere: angolszászoknak kialakult egy közös joga. Ezt a jogot, a helyi bíróságok gyakorlatát évenként írásban összefoglalták a 11. századtól. Bírói jog, precedens jog határozza meg tehát az angol jogrendszert. Három jogi hagyomány jog él: common law, írott jog (statute), equity (méltányossági bíráskodás). Mivel az írott precedens jog nagyon megszigorodott, kellett az equity, hogy ne szülessen sok méltánytalan ítélet. Civil law system: 6. előadás 2003-11-07 Északi periféria társadalom és alkotmányfejlődése. Periférikus államok: amelyek fejlődési vonala az adott társadalmi fejlődés mintaállamaihoz képest megkésettséget mutat. Ez egy elmélet. Periféria mint helyzet: hátrány.
Skandináv térség ebből a hátrányból a polgári átalakulás során előnyt kovácsolt. Centrumba kerültek. 3 ország: Svédország, Norvégia, Dánia. Finnek (végig a svédekhez kapcsolódtak, majd a cári Oroszországhoz) A Skandináv térség benépesítése: 5-11. század. Viking, normann társaság innen kalandozott. A hadjáratokra és tengeri kereskedelemre berendezkedett időszak. Törzsi szerkezet. Kalandozások során eljutottak: keleti irányba. Mai Oroszország európai, északnyugati területeire. Meghatározzák a történelmét a viking telepek. Nyugat: Britanniába is eljutnak, norvégok, majd a dánok. Izland benépesítése. Elérik Grönlandot a dánok. Vörös Erik fia eljutott Új-Funlandra (Amerika felfedezése). Földközi tengert is elérik. Ibériai félszigetre, Észak-Afrikába, Itália egyes részeibe. Élénk kereskedelmet, mellette rabló hadjáratokat folytattak. Középkori társadalomfejlődésük: Agárszempontból kedvezőtlen terület. A föld, feudális birtok hiányzik. A mezőgazdasággal szemben egyéb ágazatok határozzák meg a társ. fejlődését: kereskedelem, halászat, vadászat és állattenyésztés. Gyarmatosítás, rabló hadjáratok: hadifoglyokat ejtenek, akiket rabszolgaként eladtak. Emberkereskedelem. A középkori északi társadalmak a törzsi szerkezeten alapulva alakulnak. Szolgasor: kalandozó hadjáratokhoz kötődik. Miután egyre kevésbé kalandoznak (11-12. sz.), ez a társadalmi csoport eljelentéktelendik. Mert velük kerekedtek. Kiváltságokkal nem rendelkező szabadok: harcosok eredetileg, hadjáratok során katonáskodtak. Miután megtelepedtek a hódítások során, belőlük lesz a parasztság. A parasztság szabad státusza mindvégig fennmarad a középkor során. Dániára jellemző ez elsősorban, mert ott több lehetőség volt a földművelésre. Szabad réteg: szabad státuszát mindvégig megőrzi, belül differenciálódik. Városi polgárság: kereskedővárosok szerepe döntő jelentőségű. Mind a telepek, mind az anyavárosoknak nagy a szerepe. Elsőként a városok és városi polgárság kapott előjogokat. Törzsi, nemzetségi előkelők: törzsi szinten folytak a hadjáratok, fontos volt a szerepük. Nem alakul ki ebből az arisztokráciából egy kontinensihez hasonló földesúri, hűbéri réteg. Okok: nincsen sok föld. Ez tehát erőtlen, viszonylag gyenge társadalmi réteg. Nincs helyi hatalmi bázis. Attól függ hatalmuk, mennyire részesíti őket előnyben az uralkodó. 11-12. században már megindul a rendi fejlődés a városoknak köszönhetően. Ők kapnak először olyan privilégiumot, ami megindítja ezt a folyamatot. Egyház: 10. sz. végén veszik föl a kereszténységet. Mindig az uralkodótól függ. Egyetlen rendies joga: adómentesség. Nem is alakul ki az egyház, mint rend. Nemesség: az uralkodó akaratától függ a pozíciójuk. Legfőbb privilégium: adómentesség. De nincs a kontinensihez hasonló kiemelt szerepük. Milyen államok alakulnak ki? Viking korszak. Közjogi értelemben vett állam nincs. 9-10. századra szilárdulnak meg az államok. Kivétel svédek. Itt a 7. századon az Yngling dinasztia egyesíti a hatalmat. Majd széttagozódik, de a 10. századra újra egyesítik.
Dánia: 10. századra alakul ki az egységes állam, Öreg Yorn. Fia Kékfogú Harald 965-ben felveszi a kereszténységet. Az ő nevét hordozza a bluetooth adatátviteli eszköz. Saját fia kergette el. Fia Villásszakállú Sven, ő hódítja meg Angliát. És Norvégiát is. Fia: Nagy Kanut. Norvégia: 10. századra jön létre a középkori állam, Széphajú Harald alatt. Alatta térképezik föl Izlandot, amit később a dánok elfoglalnak. 1397-től a 16. sz. elejéig a három állam perszonálunióban volt. Skandináv alkotmány: Jellemző: hiányzik a hűbéri lánc, az uralkodó hatalomnak nincsen ellenpontja. Monarchia, a király áll az élén. Törzsi eredetű államfői intézmény. A földek kincstári kezelésben vannak. A városi polgárság a király támogatója. Az uralkodói udvar utazó udvar, nincs állandó szervezete, de van mellette egy törzsi eredetű államtanács. Csak tanácsot ad, nem vesz részt a döntéshozatalban. Attól függően, milyen helyzetben van a király, attól függ, hogyan korlátozza magát. Ezek az ún. kapitulációk. Ezekben jogokat ad, magát korlátozza. Tehát egyéni uralkodó akarattól függ az önkorlátozás. A germán törzsi gyűlés tovább él. Mert a szabadok rétege fennmarad, és kikövetelik, hogy az uralkodó hallgassa meg őket. A 13. században átalakult egy rendi gyűléssé. Először Dániában. A 14. századtól a norvég és svéd területeken is. Mi jellemzi: nem alakul ki rögzített struktúra, mint Nyugat-Európában. Nagyjából egyenlő súllyal minden szabad réteg képviselteti magát. Városi, paraszti réteg. Helyi hatalmi centrumok: nem alakulnak ki vármegyék, grófságok, mert erős a királyi hatalom. A király szervezi, építi ki a helyi hatalmat. Városok: szinte a hanza városokhoz hasonló, állami jellegű hatalommal rendelkeznek. Ez a városi autonómia szimbiózisban él a királyi központi hatalommal. Királyi abszolutizmus, professzionális központ kialakul a 16-17. századra. Korai polgárosodást idéz elő Skandináv jogi fejlődés: Nem volt római provincia. Eredménye: nincs római jog és közigazgatás. A római jog, még európai közvetítéssel sem jön át. Alapvetően a skandináv jog a régi germán törzsi szokásokra épül. Írott jog az a szokásjogot összefoglaló kódexekben jelent meg, illetve a királyi adománylevelekben, kapitulációkban jelent meg. Az abszolutisztikus királyságig tehát nem jellemző a jogalkotás. Az írott jog a bírói jogalkotásban, mint precedens jog érvényesült. Jogi partikularizmus, az egyes jogi intézmények működésében érvénysült. Bíráskodás: törzsi gyűlés és a törzsfők köré rendeződő kíséret végezte, majd a király szervezte újjá. Beépíti a korábbi törzsi, tartományi bíróságokat. A 16. századtól egységes és központi. A földesúri bíráskodás, az úriszék nem valósul meg! Király által újjászervezett bíráskodás figyelhető meg.