Vadgazdálkodói szakmai konferencia, VADKÁR témájában --- 2008. április. Ács István vadgazdálkodási szakmérnök, vadkárszakértő ismertetője:



Hasonló dokumentumok
1996. évi LV. törvény. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1. V. Fejezet

A vad tulajdonjoga vadkárért való felelősség

TÁJÉKOZTATÓ. A zártkerti ingatlanok területén vadak által okozott károkról, bejelentésének, illetve megtérítésének módjáról

Tisztelettel köszöntöm a konferencia minden részvevőjét! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Groszeibl Zoltán Igazságügyi szakértő

Varga Zoltán Igazságügyi szakértő Dr. Király István Igazságügyi szakértő

Bevezetés. A vadkár jogi szabályozásának alapjai. A jogszabályi háttér. Vitás helyzetek A vadgazdálkodás konfliktushelyzetei

A vadkár jogi megítélése az évi LV. törvény és végrehajtási rendelete alapján

VADÁSZ HÍRMONDÓ ÁPRILIS TARTALOMBÓL EGYÜTTMŰKÖDÉSI A VADKISÉRŐ JEGYRŐL VADGAZDÁLKODÓI 18. MEGÁLLAPODÁS KONFERENCIA ÉVFOLYAM SZÁM

Vadkármegelőzés és vadkárbecslés

A mezőgazdasági vadkár fogalma, értékelése, becslése

FELELŐSSÉG A VADKÁRÉRT, A VADÁSZHATÓ ÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT, A VADÁSZATI KÁRÉRT, VALAMINT A VAD ELPUSZTÍTÁSÁVAL OKOZOTT KÁRÉRT

VADÁSZ HÍRMONDÓ ÁPRILIS TARTALOMBÓL EGYÜTTMŰKÖDÉSI A VADKISÉRŐ JEGYRŐL VADGAZDÁLKODÓI 18. MEGÁLLAPODÁS KONFERENCIA ÉVFOLYAM SZÁM

A vadkárra vonatkozó szabályok március 1. után. Szerző: dr. Bana Ádám

Védekezési módszer. vadkárbecslés. kiválasztásának alapja. Védekezés a vadkárok ellen. 1. Közvetlen módszerek: 2. Közvetett módszerek.

Védekezés a vadkár ellen

A nagyvadállom hatása Magyarország llományaira

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr.

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban

A nagyvad által okozott mezőgazdasági vadkár ökológiai összefüggései

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

1. A vadgazdálkodási egység alapadatai

Hírlevél A Vadászok és Vadgazdálkodók Észak-magyarországi Területi Szövetsége tagszervezetei részére

Hírlevél A Vadászok és Vadgazdálkodók Észak-magyarországi Területi Szövetsége tagszervezetei részére

1. Birtokvédelmi eljárás

A ZÁRTTÉRI VADTARTÁS LEHETŐSÉGEI, FELTÉTELEI

Ismertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata:

Az európai vadász jellemzői. Vadgazdálkodás a világban

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE. KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A feltüntetett karakterszámoktól maximum 20%-al lehet eltérni

DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

VADÁSZATRA JOGOSULT FELELŐSSÉGE A VADÁSZHATÓ ÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT DR. BARTA JUDIT TSZV. EGYETEMI DOCENS

16. A Vtv. 27. (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Amennyiben a vadászterületnek minősülő föld tulajdonosa, illetőleg a

A vadon élő állatok által okozott károkért való felelősség szabályai. a bírósági gyakorlat tükrében

V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T

Hírlevél. Aktuális teendők V. szám. A Vadászok és Vadgazdálkodók Észak-magyarországi Területi Szövetsége tagszervezetei részére

A KÁRÓKATONA JOGI STÁTUSZA az Európai Unió és a hazai jogszabályok keretei

Mezőgazdasági munkás moduljai

LAKITELEK ÖNKORMÁNYZAT 24/2015. (IX.11.) számú rendelete a helyi jelentőségű természeti területek és értékek védetté nyilvánításáról

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november)

HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ Tolatóradarhoz

Takács Tibor Igazságügyi szakértő

2009. évi XXVIII. törvény az egyes agrártárgyú törvények módosításáról 1

Összecsukható mini trambulin

ÚTMUTATÓ. Jogosult: Valamennyi 10 fokot meghaladó lejtésű terület, ahol az erózióvédekezés keretében padkás talaj-előkészítés történik.

Vadgazdálkodási adatok Pest megye

Mezőgazdasági. termékkatalógus. Mezőgazdasági. t e r m é k k a t a l ó g u s

Vadkármegelőzés és vadkárbecslés

Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén

79/2004 (V.4.) FVM rendelet

Tényleg csak létszám kérdése a vadkár?!

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV

Nemzeti Vadgazdálkodási Program 2004 /vázlat/

A belterületi vadkárok megítélésének ellentmondásai

A rendelet hatálya 1. A védetté nyilvánítás célja 2.

2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE

Házi szabályzat. A vadászható terület nagysága: 3841ha. Vadvédelmi terület.

Szentlőrinc Nagyközség Képviselőtestületének 11/1996.(IV.25.) számú R e n d e l e t e. a helyi jellegű természeti értékek védelméről

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

r. Varga Gyula gím dám őz vaddisznó összesen Zselic Kaposvár Szántód Lábod Segesd Iharos Zsitfa Barcs SEFAG Zrt.

Házi szabályzat. A vadászható terület nagysága: 3841ha. Vadvédelmi terület.

2012 év madara - az egerészölyv

I. évfolyam, 4. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA május

STANDARD NORMÁL (SN) VADHÁLÓ:

Vadászati Árjegyzék 2011/2012. Pilisi Parkerdő Zrt. Kedves Vadászok! Üdvözöljük Önöket a Pilisi Parkerdő Zrt-nél!

10/2015. (III. 13.) FM

Vadkárkezelés stratégiája

A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. Az európai csülkös vad gazdálkodás két változtatási pontja

AJÁNLÁSOK BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA. (2007. június 18.)

VP Agrár-környezetgazdálkodási kifizetéshez kapcsolódó

Mezőgazdálkodás AKG nélkül

Vadászati idények 2010

a. Ismertesse a hőmérséklet, a nyomás, a hőmennyiség SI mértékegységeit!

Záróvizsga témakörök Vadgazda mérnök BSc szak június 12. Az ugaroltatás (set-aside), mint a mezei élőhelygazdálkodás eszköze.

"ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Szám: Tárgy: VAV/KTF/668-4/2015. Előadó: Molnár András dr. Gombás Boglárka. Melléklet: Liszó Község Polgármesteri Hivatala Liszó Kanizsai utca 2.

A mezőgazdaság és természetvédelem

TARNAMÉRAI TARNAMENTE VADÁSZTÁRSASÁG HÁZI SZABÁLYZATA

Készítette: Kása Róbert és Dr. Király István Igazságügyi szakértők

Dr. Bujdosó Géza Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutató Intézet

Nagycenk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2007. (XI. 25.) számú rendelete A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3387/2012. számú ügyben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

DECS Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének. A mezei őrszolgálat létesítéséről és működéséről 1

Hubertus Agráripari Bt.

WPC Ecotech kerítés telepítési és karbantartási útmutató

1.Cím. A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatással és a köztisztasággal kapcsolatos egyes kérdésekről. I.

I. Az irányított égetés engedélyezése külterületen: 1. Az engedélyezés tárgya

KÉT SZEMÉLYES HINTA Termék száma: 1161

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 6/1992. (V.20.) KT. sz. rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről

ZTR Neve: 1.2. Székhelye: 1.3. Elérhetősége (telefon, fax, ): 1.4. Cégjegyzékszáma: 1.5. Egyéni vállalkozó nyilvántartási száma:

1. A rendelet célja és hatálya

Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment November

FOGLALKOZÁSI NAPLÓ (segédlet)

Átfogó EBK Oktatás. 1. Az adatkezelők jogos érdeke:

Pilis Város Önkormányzat Képviselő-testületének./2014. (.) önkormányzati rendelete

80% levonásos önrész (a károsodott terület biztosítási összegére vonatkozóan, de a kártérítés max Ft/ha)

Átírás:

Vadgazdálkodói szakmai konferencia, VADKÁR témájában --- 2008. április Ács István vadgazdálkodási szakmérnök, vadkárszakértő ismertetője: A mögöttünk hagyott gazdálkodási év a maga speciális időjárási viszonyaival, az azok következtében magasra emelkedő terményfelvásárlási áraival sarkosan mutatta meg, hogy a vadkárok keletkezése milyen erős pénzügyi hatással bír: a vadgazdálkodó kénytelen zsebe legmélyébe nyúlni, a mezőgazda pedig elesik a termésért kapható magas bevételtől. Tehát mindkét fél számára a legdrágább megoldás az, ha vadkár keletkezik. A korábbi telek következtében elsősorban a vaddisznó állomány esetében a szaporulat életfeltétele, a felnevelt utódok száma jelentősen gyarapodott, ezzel eleve megnőtt a vadkár várható veszélye. A száraz, csapadékszegény időjárás miatt nőtt a víz, általában a vizes élőhelyek nagyvadra gyakorolt vonzása, ezért a vadkárok koncentrálódtak: sok esetben megdöbbentő, katasztrofális képet mutattak. Az aszály miatt a szemes termények felvásárlási árai 2,5-3-szorosára ugrottak az előző időszakhoz képest, ezzel jelentékenyen emelkedtek a vadkár miatt azonos terméskiesés esetében kifizetendő összegek. Tehát több olyan feltétel együttes hatása érvényesült, amelyek felhajtó erőként hatottak a kifizetendő mezőgazdasági vadkárokra. A teljesség igénye nélkül, gyakorlatias megközelítésből nézzünk néhány lehetőséget arra, hogy a vadkárnak elejét vegyük, vagy a lehetséges minimumra csökkentsük az esélyét a kialakulásának. Milyen eszközei vannak a vadgazdának? A vadászterületen jelentős mértékben gazdálkodó termelőkkel már a vetésszerkezet kialakítása előtt üljön le megbeszélésre, s ha csak néhány esetben fogadják el javaslatát, észrevételét, már súlyos összegeket lehet megmenteni (a terményről nem is beszélve). Hosszabb távra, tervezhetőbb és előrelátó megoldás lehet az ún. vadkárátalány szerződések kötése. A vadkárnak kitett területeket a vadgazda folyamatosan járja, a károkozás első nyomaira azonnal reagáljon ne várja meg a termelő jelzését a vadkárról, hisz általában akkor már késő! A vadőr, mezőőr és az aktív sportvadászok megfigyelései is jó szolgálatot tehetnek ezen a téren. A vadföldeken folytasson mozaikos, más-más növénymagasságú, éréscsoportú növénytermesztést, egyébre nem használható, gyenge termőhelyi adottságú területeken (pl. rontott erdők, felhagyott kaszálók) létesítsen vadrágó cserjéseket. Minden óra, amit a vad itt tölt el, a kifizetendő vadkár mennyiségét csökkenti! Eseti megoldás lehet a vaddisznó számára túrókukorica betárcsázása, csicsóka vetése is, ezt folyamatosan fel kell újítani, s mivel őkelme nagyon szívesen dolgozik meg a betevő falatért, aktív ideje egy részét leköthetjük ezen a módon. Magas szakmai és biztonsági követelményeket támaszt a zöldhajtások megszervezése és lebonyolítása, viszont eredményesen tartható távol, zavarható el a mezőgazdasági terület közeléből általa a nagyvad, főként a gímszarvas. Elsődleges célja sosem a vadászat, hanem a vad zavarása, távoltartása legyen, fogós, apró termetű kutyák alkalmazása zöldhajtásokon igen célravezető. Az éjszakai vadkárelhárítást egyeztessük össze a termelő hasonló tevékenységével, az egymásról mit sem tudó vadkárelhárítók amellett, hogy zavarják a másikat komoly veszélyforrást is jelentenek. Célszerű lehet a vadkárelhárító vadászatokba bevonni a helyben lakó bérvadászokat is, általában szívesen veszik a felkérést, netán a vadászati lehetőségért pénzbeli vagy ellenszolgáltatást is hajlandóak nyújtani (pl: hajtások, létesítményberuházások). A rendszeresen és erősen károsított területek esetében mindenképpen javasolt villanypásztor felállítása és működése, ennek hatásfokát megnövelhetjük, ha nem csupán a vegetációs időszakban, hanem az előtt és azon túl is működtetjük: a vad egyszerűen megtanulja és

megszokja, hogy a terület számára tabu, károkozási időszakban alig-alig próbálkozik meg a limes áthágásával. Egyszerű és olcsó a rémzsinór alkalmazása, kisebb területeket megfelelő védelemmel lát el a vadakkal szemben: 5-6 méter távolságra levert póznákra tartós anyagból (huzal, bálazsinór) feszítenek ki akadályt, melyeken üvegcserép, fémes hangot adó dobozok, tükördarabok, fehér színű toll, stb. találhatóak. Ezeket a légmozgás mozgatja, a vad nehezen szokja meg. Eredményesen kombinálható vadriasztó szerek kihelyezésével is. Az előzetes vadkárbecslési eljárás lefolytatása nagyon sok esetben elejét veheti későbbi hibás megállapításoknak, vitáknak: a betakarítás idején megbecsült vadkár sokszor a nem egyértelmű viszonyok miatt olyan terhet is jelenthet, amit nem a vad okozott. Ugyancsak fontos a vadkár vagy egyéb közrehatás (kukoricabogár) miatt a földön fekvő, be nem takarítható termény eltávolítása: amennyiben megoldható, kézi erővel, böngészéssel össze kell szedni, ha mód van rá, háziállatokkal (juhok) fel kell etetni. Az alászántott kukoricacsövekért a vaddisznó akár 50-60 cm mélyre is letúr, ezzel kárt okozhat olyan vetésekben, melyeket amúgy nem károsítana. Megoldhatatlan feladatot jelenthet, ha a kártételt ridegen tartott, elkószált háziállatok okozzák: ennek lehetőségére, az adott terület ismeretében, kárbecsléskor kiemelt figyelmet kell fordítani! Külön szólni érdemes a vadkárokkal kapcsolatosan a dokumentálás fontosságáról: a szó elszáll, az írás megmarad igazsága felhasználásával esetenként jelentősen változhat a vadkár kifizetendő mértéke, akár perdöntő jelentőséggel is bírhatnak a dokumentumok. Ezek lehetnek a vadkárt jelző értesítések, hivatásos vadász, mezőőr szolgálati naplói, költségeket igazoló számlák, egyezséget rögzítő okmányok, fényképek bármi, amivel igazolható, hogy a vadgazda a tőle elvárható tennivalókat elvégezte. Általánosan elfogadható, hogy a vadkárt komplexen, a helyi viszonyok és sajátosságok figyelembe vételével kell kezelni, illetve kezelhetővé tenni. Élő és korrekt kapcsolat fenntartása a mezőgazdasági termelőkkel, a különféle megelőzési, elhárítási módozatok sokoldalú, változatos és közös alkalmazása hozhat eredményt a mezőgazdasági vadkárok csökkentésében. Orosz Zoltán vadgazdálkodási szakmérnök, vadkárszakértő ismertetője: Mezőgazdasági vadkárt, kárigényt a vadkárbecslési szabályok szerint szőlő és gyümölcsösökre vonatkozóan egész évben benyújthat a károsult. Mennyiségi vadkár a telepítésben, a szőlő kultúrában, valamint gyümölcsültetvényekben keletkezik, melynek hatására a telepítés és egyed pótlása újból szükségeltetik. Minőségi kár, melyről akkor beszélünk, ha a vadkár fiatalosokban, szántóföldi kultúrákban, gyümölcsültetvényekben következik be, mint rügyrágás formájában, amikor is ténylegesen nem növénypusztulás, vagy terméselfogyasztás történik. Megelőzés A megelőzés legjobb módszere (közvetett) a prevenció, melynek feltétele az adott vadászterület vadeltartó és vadtűrő képességének megfelelő vadmennyiség. A vad által okozott kárnak van kitéve a bekerítetlen gyümölcsösök szinte mindegyike. Azért, hogy a kár ellen védekezni tudjunk, meg kell vizsgálni kialakulásának ok okozati viszonyát, melyek közül sokféle tényezőre következtethetünk, bár kétségtelenül a legfontosabb a vad számára szükséges élelemszerzés. A vadkár megszüntetésének közvetlen módja, hogy távol tartjuk a vadat a veszélyeztetett területtől, illetve a veszélyeztetett terület növényeit egyedileg védjük. Ezek a területvédelmi módszerek leggyakrabban alkalmazott eszköze a körbekerítés. E mellett szaghatáson alapuló kemikáliák kijuttatása, mely fajták felsorolásától engedelmükkel

eltekintek, hisz évről évre új és új jelenik meg a piacon. Ezek az anyagok védelemnyújtás szempontjából talán nem sértek meg senkit, de nem örök életűek, inkább csak átmeneti megoldás jelentenek. A második csoportba tartozó egyedi védelmi módszerek már az egyes csemeték, fák, termő növények védelmét szolgálják. Megemlíthető, mint megoldás, a rügyvédő hálók alkalmazása, de egyedi védelem szintén is egyes vélemények alapján jó eredménnyel alkalmazhatóak a kémiai vadriasztó szerek. A szőlő és gyümölcskultúrák különböző védelmi megoldásai: Madárkár elleni védelem A madarak nemcsak a gyümölcs minőségromlását jelentő károkat okozhatnak, hanem sokszor a termés teljes elvesztését eredményezik. A seregélyek, fácánok sokszor szüretelnek helyettünk, de a madarak nem kímélik a szabadföldi epreseket, vagy a cseresznyés kerteket sem. A rombusz hálószem formájú 2 vagy 4 méter széles könnyű madárháló rugalmasan teríthető a védendő gyümölcs fölé, mely megakadályozza a termő növényhez való hozzáférését a kártokozó madarakkal szemben. Vadkár elleni védelem A rágcsálók, apróvadak vagy akár az őzek komoly kárt okozhatnak a fiatal telepítésű szőlőben vagy gyümölcsösben. A szőlőoltványok védelmére a szőlő törzsvédő hálók a legalkalmasabbak, melynek használata a szőlőtelepítés körbekerítésének hiányában nélkülözhetetlen. A facsemeték védelmére az önzáródó favédő termékek mellett az új fejlesztésű műanyag merevfóliás védőháló, mely a csemete törzsét a gyomirtó szertől is védi célszerű alkalmazni. A területvédelem Legjellemzőbb és legismertebb módja a kerítés, mely mellett és ellen sok indokot fel lehetne hozni. Egyre többféle típusa ismert és alkalmazott a gyakorlatban, de egyedi, és helyi megoldások is akadnak. A kerítés létesítés célja lehet, hogy a vadat állandóan, zárt területen tartsuk pl.; vadaskert, vadas park. Azonban célja az is, lehet hogy a vadtól bizonyos területeket (kertet, gyümölcsös, földterület, stb.) megvédjük. A kerítés sokféle anyagból készülhet úgymint huzalból, fonatból, paneles elemekből, deszkából, paticsból stb. Funkciójának csak úgy felel meg, ha a magassági és stabilitási követelményeknek az adott vadfajjal szemben ellenáll. A kerítések létesítésének egy-két megszívlelendő szabálya: - bekerített területre az esetleg bejutott vad kiterelése végett kiugrót kell építeni. - kapukat állandóan zárva kell tartani. - kerítés állapotát folyamatosan ellenőrizni kell. Az észlelt hibákat drótszakadást, lazulást, rongálást azonnal ki kell javítani.

- vadkárelhárító kerítésen belül vadbúvónak alkalmas sűrűséget nem szabad hagyni. - vad ismert ivóhelyét, forrást, dagonyát bekeríteni tilos! - utat ne kerítsünk be. - talaj-előkészítést végezzük el a kerítés megépítése előtt - az árvízzel veszélyeztetett területeken a vad ismert menekülési útját elzárni, a mesterséges vadvédelmi dombokat bekeríteni szigorúan tilos - kerítést építeni általában csak az erdősítést, ill. felújítást megelőző nyáron, vagy közvetlenül az erdősítés előtt lehet. A kerítést mindaddig fenn kell tartani, amíg a védendő csemeték ki nem nőttek a vad szája alól. - kerítés nyomvonalát a lehető legrövidebb módon kell kitűzni, derékszögnél kisebb törések ne forduljanak elő. A kerítendő terület nagysága szempontjából - a külföldi szakirodalom szerint - 1 ha-nál ne legyen kisebb és 7 ha-nál, ne legyen nagyobb. Ettől eltérően hazai viszonyainkra e téren ennél lényegesen nagyobb területek bekerítése a jellemző. A vadkárelhárító kerítés építésével szemben támasztott követelményeket a gyakorlat az alábbiakban összegezezhető: - A szarvas kártétele ellen 220-250 cm magas kerítést kell építeni, dám esetében legalább 200-220 cm-es, őz esetében minimum 150 cm-es a kívánatos magasság. Mindazon helyeken ahol apró vad (pl. gyümölcsösben mezei, ill. üregi nyúl) kártétel elhárítása is feladat, a nagyvadas kerítéseket - a téli hómagasságra is tekintettel - legalább 80 cm-es magasságig sűrű 5.0-8.0 cm lyukbőségű hálóval is ki kell egészíteni, illetve az alsó 80 cm-es szakaszt sűrített hálóméret formában kell elkészíteni. - A huzalok vagy dróthálók olyan szakítószilárdságúak legyenek, hogy a rohanó vad ne tudja eltépni. Ez a vastagság általában lágyhuzalnál 3.8-5.0 mm. Az őz, illetve apróvad esetében vékonyabb is lehet. - Vaddisznó, illetve üregi nyúl ellen a kerítésfonatot alul legalább 10 cm-re a földbe kell süllyeszteni, esetleg küszöbfával ellátni. - A kerítéssel védett terület ne legyen kisebb, mint 2 ha (ökonómiai korlát) és nagyobb, mint 10-20 ha (ökológiai korlát). - A kerítésnek mindig legyen - ellenőrizhető - kapuja, kijárata, esetleg magas átjárója. - A drótszövet vagy drótháló lyukbősége - nagyvad esetében - 10x10 cm-es lehet, apróvadhoz, a fentebb írtak szerint kisebb lyukbőség szükség szükséges. Szükséges lehetőséget adni a valamilyen ok miatt (kerítés meghibásodása, kapu nyitva felejtése) bejutott vad számára a kijutásra is. Ezt a célt szolgálják a célszerűen elhelyezett kiugrók. A gyalogosnak a kerített területre való bejutását teszi lehetővé a létra. Jóllehet a védendő területek körülkerítése a legbiztonságosabb eszköz a vadkárok elhárítására, ezzel azonban elvonjuk a vadtól az életterének, táplálékszerző területének is egy részét. Ezért csak az ésszerűség szigorú érvényesítésével, a vadgazda, mezőgazda szoros együttműködésével és megfontolásával, csak korlátozott terjedelemben és különös szükség esetén létesítünk kerítést. Az egyik ideális területvédő vadriasztó berendezésnek tartjuk a villanypásztort, mely a vadkár elhárításban egyre inkább elterjed, különböző kombinációkban. Nagy előnye, hogy minden területen a gazdálkodás terén használható, úgy mint, erdei, mint pedig a mezőgazdasági területek védelmére alkalmas, sőt a vadföldek időszakos őrzésére, szakaszos etetésére és a nagyvad mozgásának irányítására egyaránt alkalmas. Attól függően, hogy hány zsinórt helyezünk el, védelmet nyújt minden nagyvaddal szemben. Több típusa ismert. A hagyományos, cserélhető savas akkumulátoros rendszerek mellett újabban a szárazakkumulátoros és napelem-cellás megoldások terjednek. A villanypásztor működésének lényege, hogy alacsony feszültségű (12 V) egyenáramot egy feszültségadó szakaszolja és feltranszformálja, ezzel egyidejűleg az áramerősség csökken. A

hirtelen áramütés kellemetlen, csípős fájdalmat okoz, amikor a vad hozzáért. Több kísérlet is bizonyítja, hogy ezeket az áramütéseket a vad nem képes megszokni, fiziológiás károsodása azonban kizárt. A villanypásztor megfelelő felügyeletet és karbantartást igényel, amit a telepítőnek feltétlenül vállalnia kell, mert egyébként az nem tölti be feladatát. Erre tekintettel a vezetéket rendszeresen ellenőrizni kell, az esetleges szakadásokat mielőbb meg kell szüntetni. (A nagyvad általában visszariad az áramütéstől. Nem így reagál azonban, ha hirtelen stressz éri és emiatt menekül. Ilyenkor a vezetéket - természetesen elszakítja Jobb hatású a villanypásztor, ha arra látható műanyag csíkokat, esetleg erős szagú, vadriasztóval átitatott zsineget, stb. kötünk. Összegezve Gyümölcs telepítés során szabályozandó dolognak tartanám a telepítés köré létesítendő kerítésrendszert, mely létesítésnek költsége a telepítés tulajdonosát terhelné. Szőlőtelepítés során a gyümölcstelepítéshez hasonlóan a körbekerítés, valamint madárkár elleni takarásos módszer alkalmazása. A nem vadászható vadfajok által okozott szőlő és gyümölcs kultúrában (seregélykár szőlőben és cseresznyésben, valamint vetési varjúkár dinnyésben). A kárérték számítás egységesítését valamilyen egyértelmű formában, amely figyelembe veszi egyes gyümölcsfajtáknál a termőre fordulás idejét. Vadászatra jogosult részéről elterelő etetés és vadföldművelés az érintett gyümölcstelepítésektől bizonyos távolságra. Kötelezni a vadászatra jogosultat a körbekerített gyümölcskultúrában a többszöri vadkárelhárítás végzésére kerten belül, melyhez a kert tulajdonos köteles hozzájárulni. Szabályozni a rendszeresen évenként megismétlődő egyugyanazon gyümölcstelepítésben bekövetkezett kármegosztás okát és felelősét. Gyümölcstelepítéstől bizonyos hatótávolságon belül etető szóró létesítésnek megtiltása. Egységes rendszer kidolgozása a szőlő és gyümölcs kultúrák kárérték meghatározásához évenkénti termés átlagár vonatkozásában. Ha az előzőek mégsem teremtenek a gazdák között igazságos megoldást, ami lehet akár jogos kárkifizetés és kárbejelentés, akkor mi a teendő?! Vadkár bejelentés Az okozott vadkár iránti igény gyümölcsös és szőlő kultúrában a jogszabályban leírtaknak megfelelően a károsult egész évben bejelentheti. A károsított csemetére vegetációs időszakonként évenként egy alkalommal érvényesíthető. Bejelentés módja: A területileg illetékes jegyzőnél, a megfelelő illeték leróvása és kérelem benyújtása mellett, mely kérelem tartalmazza az adott terület helyrajzi számát területét, károsított növénykultúra fajtáját, a kárósító vad faját és a károsult által megítélt kár mennyiséget, a telepítés idejét, a terület tulajdonosának, vagy használójának adatait. A vadkár megtérítését a kár bekövetkezésétől - folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől - számított 30 napon belül lehet igényelni. Ezt követően a kár becslését a bejelentéstől számított 8 napon belül kell lefolytatni. A vadkár megállapítását meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő végezheti, akit a felek kiválaszthatnak. Ha a felek a szakértő személyében nem tudnak megállapodni, vagy ha a kár megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kérik, a szakértőt közös kérelmükre a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője rendeli ki. A kárbecslés időpontjáról és helyéről a jegyző az érdekelteket értesíti.

A vadkár megtérítése kérhető közvetlenül a bíróságtól (ekkor a kárbecslőt is a bíróság jelöli ki), illetve ún. jegyzői eljárásban. A jegyzői eljárást követően, amennyiben a felek nem tudnak közösen megegyezni, 30 napon belül szintén polgári bírósághoz fordulhatnak.