BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI BIZTONSÁGI ISMERETEK JEGYZET Szerkesztette: Molnár Gyula bv. alezredes, Varga Zoltán bv. százados, Kocsis Zsolt bv. százados Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja Budapest 2015 1
Tartalomjegyzék Oldalszám I. Fejezet: A büntetés-végrehajtási szervezet biztonsági rendszere 6 1. A biztonság fogalmának értelmezése 2. A büntetés-végrehajtási szervezet biztonsági rendszere 3. A büntetés-végrehajtási szervezet biztonsági rendszerének elemei II. Fejezet: A biztonsági tevékenység alapfogalmai, értelmező rendelkezései 9 1. A biztonsági tevékenység fogalma, területei és tartalma 2. A biztonsági tevékenységet ellátó személyi állomány 3. A biztonsági tevékenységet ellátók feladatait tartalmazó okmányok 4. A szolgálatteljesítési helyek III. Fejezet: A biztonsági tevékenységre ható alapelvek 15 1. Az alapelvek jelentősége 1.1. A törvényesség alapelve, 1.2. A fogva tartás biztonságának és folyamatosságának alapelve, 1.3. A fogvatartottakkal való bánásmód törvényességének alapelve, 1.4. A kényszerítő eszközök alkalmazásának alapelve, 1.5. A differenciálás alapelve, 1.6. A reintegrációs tevékenység alapelve, 1.7. A személyiség formálás alapelve, 1.8. A személyi feltételek alapelve, 1.9. A fokozott felelősség és védelem alapelve, 1.10. A titokvédelem alapelve, 1.11. Az intézkedési jog és kötelezettség egységének alapelve, 1.12. Maximális biztonság alapelve, 1.13. A minimum kockázatvállalás alapelve. IV. Fejezet: A szolgálatteljesítési idő, a szolgálati időrendszer, a biztonsági tevékenységet 18 ellátók szolgálatának szervezése 1. A szolgálattervezés-és szervezés fogalma 2. A szolgálattervezés rendje 3. A napi szolgálatszervezés 4. A pótlékok 5. A fokozottan veszélyes szolgálati beosztások 6. A túlszolgálat 7. Egyéb rendelkezések V. Fejezet: A biztonsági tevékenység irányítása és ellenőrzése, a biztonsági tevékenységet 25 irányító, ellenőrző elöljárók feladatai 1. A biztonsági tevékenység irányítása 2. A biztonsági tevékenység ellenőrzése VI. Fejezet: Biztonsági osztály Külső őrzés 33 1. A biztonsági osztály 1.1. A biztonsági osztály szervezeti felépítése 1.2. A biztonsági osztály feladatkör szerinti tagozódása 2. A büntetés-végrehajtási objektumok őrzése, védelme 3. A büntetés-végrehajtási intézetek külső őrzése 3.1. Az objektumőrzés módjai 3.2. Az objektumőrzés formái 3.3. A külső őrzés alapjai 4. A büntetés-végrehajtási szerv működésének, a fogva tartás rendjének és biztonságának fenntartása érdekében alkalmazott biztonsági létesítmények, berendezések és technikai eszközök 5. Az objektumőrzésben- és védelemben résztvevő személyek köre 6. Járőrszolgálat 7. A büntetés-végrehajtási intézetbe történő be- és kilépés szabályai 2
VII. Fejezet: A kényszerítő eszközök alkalmazásának rendje 52 1. A kényszerítő eszközök szükségessége 2. Az intézkedési kötelezettség és az intézkedés alkalmazásának közös szabályai 3. A kényszerítő eszközök alkalmazásának közös szabályai 4. A kényszerítő eszköz alkalmazásának általános feltételei 5. Az egyes, rendszeresített kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozó speciális szabályok 6. Kényszerítő eszközökkel kapcsolatos értelmező rendelkezések VIII. Fejezet: A biztonsági tevékenységet ellátók eligazítása, valamint a szolgálat 72 átadás és átvétel 1. Az eligazítás fogalma, végrehajtásának általános szabályai 2. Az eligazítás fajtái, az általános és speciális eligazítás tartalma 3. A szolgálat átadása-átvétele, valamint a váltás végrehajtása IX. Fejezet: A fogva tartás biztonságára ható körülmények (differenciálás) 79 1. A differenciálás fogalma 2. Az intézeten belüli elhelyezés 3. Kockázatelemzési és értékelési alapú differenciálás 3.1. A Kockázatelemzési és Kezelési Rendszer 3.2. A progresszív rezsimszabályok alkalmazása 3.3. A fogvatartottak biztonsági kockázatának elemzése és értékelése 3.4. A befogadási és fogvatartási bizottság 4. Az előzetesen letartóztatottak fogva tartása 4.1. Az előzetesen letartóztatottak elhelyezése 4.2. Az előzetesen letartóztatottak elkülönítése 4.3. A végrehajtás egyéb szabályai 5. Az elzárás végrehajtásának biztonsági feladatai 6. A katonák elzárására vonatkozó szabályok X. fejezet: A biztonsági intézkedések 85 1. A biztonsági elkülönítés 2. Biztonsági zárkába vagy biztonsági részlegre helyezés 3. Mozgáskorlátozó eszközök alkalmazása 4. Elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazása 5. Elektronikus megfigyelési eszköz alkalmazása 6. Motozás 7. A biztonsági ellenőrzés, a biztonsági vizsgálat és a biztonsági szemle 8. Ajtók zárva tartásának elrendelése 9. Egyes jogok gyakorlásának felfüggesztése XI. Fejezet: A belső felügyelet 94 1. A körlet főfelügyelő 2. A körletfelügyelő 3. Az elektromos zárat kezelő felügyelő XII. Fejezet: A munkáltatás közbeni őrzés, felügyelet és ellenőrzés 99 1. A munkáltatás biztonsági felügyelete 2. A munkáltatás irányításában résztvevő személyek 3. A munkáltatás nyomtatványai és vezetésének szabályai 4. A munkáltatás szabályai 5. Közterületen történő közcélú munkáltatás XIII. Fejezet: Az egyéb biztonsági tevékenység közbeni őrzés, felügyelet vagy 108 ellenőrzés végrehajtása 1. A szabadlevegőn tartózkodás végrehajtásának biztonsági szabályai 2. A látogatás közbeni biztonsági tevékenység 3. A fogvatartott polgári egészségügyi intézményben történő elhelyezése 3
XIV. Fejezet: A fogvatartottak szállítása és előállítása közbeni biztonsági feladatok 115 1. A szállítás fogalma 2. A szállítás nyomtatványai és kitöltésének szabályai 3. A szállítás szervezése 4. A szállítás végrehajtása 5. A szállítás közbeni rendkívüli események 6. A beteg fogvatartott szállítása 7. Az előállítás 8. Az előállítás szervezése 9. Az előállítás végrehajtása XV. Fejezet: A fogva tartás rendjét veszélyeztető események 135 1. Az eseményekről általában 1.1. Az elkövetés módjai 1.2. A cselekmény elkövetési formája 2. Az események csoportosítása 3. Az események fajtái 3.1. A biztonság személyi feltételeit sértő vagy veszélyeztető események 3.2. A biztonság tárgyi feltételeit sértő vagy veszélyeztető események 3.3. A biztonsági rendszabályokat sértő vagy veszélyeztető események XVI. Fejezet: A büntetés-végrehajtási szervek személyi állományának riadóztatása 138 I. A bv. intézet (intézmény) rendjét, biztonságát negatív módon befolyásoló események 1. A riadó fogalma, célja 2. A riadó méretei 3. A riadó formái és elrendelésének módjai 4. A riadó elrendelésére jogosultak 5. A rendkívüli feladatra igénybe nem vehető, illetve mentesíthető személyek köre 6. A bevonulás normái 7. A riadócsomag tartalma 8. A riadóterv tartalma 9. A felszámolási tervek II. A bv. szervek készenlétbe helyezésével, minősített időszak működésének szabályaival kapcsolatos események 1. A valós helyzetre reagálás, valódi feladat megoldás 2. Készenlétbe helyezés gyakorlása 4
A jegyzetben használt rövidítések jegyzéke Bv. Sztv. A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény Btk. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény Be. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény Hszt. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény. Bv. kódex A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény Bv. Szabályzat 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet, a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól BSZ. A biztonsági szabályzat, a biztonsági feladatok végrehajtására vonatkozó szabályzat gyűjtemény 1. számú szabályzata Bv. (bv.) Büntetés-végrehajtás ht. hivatásos Bv. szervezet Büntetés-végrehajtási szervezet BFB befogadási és fogvatartási bizottság 5
I. Fejezet A büntetés-végrehajtási szervezet biztonsági rendszere 1. A biztonság fogalmának értelmezése Az emberekben mindig megvolt a biztonságra való igény, már az ősközösségi társadalomban is alapvető érdekük volt, hogy megvédjék a saját és a közösségükhöz tartozó személyek életét, testi épségét, valamint a megszerzett anyagi javakat és az általuk uralt területeket. Természetesen ez az igény jelenleg is megvan minden emberben és minden általuk létrehozott és működtettet rendszerrel kapcsolatban is alapvető elvárás, hogy az, biztonságosan működjön. A Magyar Értelmező Kéziszótár meghatározása szerint: a biztonság veszélyektől vagy bántódástól mentes (zavartalan) állapot. A biztonság alapvetően két területre bontható: a, Személybiztonság - az emberi élet, - a testi épség, egészség, - személyi szabadság. b, Vagyonbiztonság A büntetés-végrehajtás szervezetének is arra kell törekednie, hogy az ilyen jellemzőkkel rendelkező rendszert kialakítsa, fenntartsa, és működtesse. 1.1.Az állam biztonsági rendszere és annak alrendszerei Annak érdekében, hogy jobban megértsük a büntetés-végrehajtás biztonsági rendszerét, röviden ki kell térnünk az állam biztonsági rendszerére. Az államnak is vannak feladatai, amelyeket azért kell megvalósítania, hogy a kitűzött célt (célokat) elérje. Az állami cél megvalósítása egységes, de mégsem lehet egy egységes rendszert kialakítani a feladat komplexitása miatt. Így az állam biztonsági rendszere szükségképpen több alrendszerből épül fel. Ezek az alrendszerek alkotják az állam belső és külső biztonsági rendszerét. Ahhoz, hogy ez a nagy rendszer betöltse a rendeltetését, az alrendszereknek a lehető legjobban kell működniük. A fontosabb alrendszerek a következők: - honvédelem, - tűzvédelem, - közbiztonság, - munkavédelem, - titokvédelem, - nemzetvédelem, - stb. Az alrendszerek között szoros kapcsolat és több szempontból is átfedés van, ez alapvetően a közös célból fakad. Ha az alrendszereket egymáshoz képest megvizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy mindegyiknek más és más biztonsági rendszerre van szüksége az eredményes működéséhez. Könnyen belátható, hogy másképpen kell megszervezni a biztonsági rendszerét, például egy sportlétesítménynek, egy atomerőműnek, vagy éppen egy büntetés végrehajtási intézetnek (a továbbiakban: bv. intézet). De melyek azok az elemek, szempontok, amelyek megkülönböztetik az egyes biztonsági rendszereket? A választ a következőképpen lehet megadni: Az első szempont az adott szervezet célja és elvei A Bv. kódex a szabadságvesztés célját meghatározza: A szabadságvesztés végrehajtásának célja az ítéletben meghatározott joghátrány érvényesítése, valamint a végrehajtás alatti reintegrációs tevékenység eredményeként annak elősegítése, hogy az elítélt szabadulása után a társadalomba sikeresen visszailleszkedjen és a társadalom jogkövető tagjává váljon. (Bv. kódex 83..(1) bekezdés) 6
A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárásával kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtásának célja a társadalom védelme érdekében az ítéletben meghatározott joghátrány érvényesítése. (Bv. kódex 83..(2) bekezdés). A szabadságvesztés céljának fogalmi meghatározása a Btk. rendelkezéseivel összhangban különbséget tesz a határozott idejű és az ún. tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés között, ugyanakkor komplex módon jeleníti meg a jogintézmény kettős célját. Egyértelműen rögzíti azt a primer szakmai feladatot, amely a személyiség olyan kedvező irányba való fejlesztését jelenti, amely elősegíti, hogy az elítélt szabadulása után a társadalom jogkövető tagjává váljon. Másrészt tükrözi, hogy operatív feladatként jelenik meg az elítélt biztonságos megőrzése, amely az ítéletben meghatározott joghátrány érvényesítésének szükségképpeni velejárója. Jelentős újítás, hogy a törvény adekvát célfogalmat határoz meg a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés esetére, amely nem lehet más, mint a társadalom védelme. A célok definiálásakor a szóhasználatban is megjelenik az új szakmai nyelvezet (reintegráció), amely pontosabban lefedi a végrehajtási gyakorlatot, mint a szabadságvesztés céljának elérési módját. A reintegráció új fogalomként került be a jogszabályba, ezért lényeges a fogalom tisztázása. A reintegráció magában kell, hogy foglaljon minden olyan programot, tevékenységet, mely elősegíti, támogatja a társadalomba történő visszailleszkedés hatékonyságát, a visszaesés esélyének minimalizálását, akár kizárását is. A reintegráció keretében nem szigorúan a büntetés-végrehajtási intézetben szervezett tevékenységekre kell fókuszálni, hiszen a bv. szervek más szervekkel együttműködve eredményesebben szolgálják a büntetés-végrehajtás céljának megvalósítását. Azaz a büntetés-végrehajtás szervezetének azt kell elérnie, hogy a bv. intézetekben fogva tartott személyek a szabadulásuk után a társadalom hasznos tagjaivá váljanak, és ne kövessenek el újabb bűncselekményeket. Természetesen az iménti meghatározás ilyen egyértelműen nem igaz az előzetesen letartóztatottakra, mivel az ő esetükben az alapvető célja a fogva tartásuknak az, hogy velük szemben le tudják folytatni a büntetőeljárást. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy ők is ugyanúgy börtön körülmények között élnek - akár több évig is -, így az ő személyiségüket is ugyanúgy rombolják a totális intézmény káros hatásai. Továbbá a nagy részük az eljárás lefolytatása után jogerős ítélettel már elítéltként továbbra is az intézet lakója marad. A második különbséget az adott szervezet feladatai adják. A büntetés végrehajtási szervezet részére feladatot csak törvény határozhat meg, ennek a követelménynek alapvetően két jogszabály tesz eleget. Az egyik a Bv. Sztv. amely kimondja: A büntetés végrehajtási szervezet a külön törvényben meghatározott szabadság elvonással járó büntetéseket, intézkedéseket, büntetőeljárási kényszerintézkedéseket, a szabálysértés elzárást, a szabadságvesztésből szabadultak utógondozásával, az utógondozás keretében végzett börtönpártfogolási tevékenységgel és a feltételes szabadságra bocsátással összefüggésben elrendelt pártfogó felügyelői vélemény elkészítésével, valamint a feltételes szabadság tartamára törvény alapján fennálló vagy elrendelt pártfogó felügyelettel kapcsolatos pártfogói feladatokat végrehajtó állami, fegyveres rendvédelmi szerv. (Bv. Sztv. 1. (1) bekezdés.) Tehát a bv. szervezet törvény által meghatározott feladatai: - a szabadságelvonással járó büntetések végrehajtása, - az előzetes letartóztatás foganatosítása, - a kényszergyógykezelés, - az ideiglenes kényszergyógykezelés, - szabálysértési elzárás végrehajtása, - büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelői feladatok végrehajtása. A másik feladatot meghatározó jogszabály a Bv. kódex, amely kimondja: A szabadságvesztés végrehajtása során biztosítani kell, hogy az elítélt önbecsülése, személyisége, felelősségérzete fejlődhessen, és ezáltal felkészüljön a szabadulása utáni, a társadalom elvárásának megfelelő önálló életre. (Bv. kódex 83. (7) bekezdés.) Az elítéltek társadalmi beilleszkedését elősegítő reintegrációs tevékenységet a végrehajtásért felelős szerv önállóan vagy más szervezetekkel együttműködve az elítéltek munkáltatása, munkaterápiás foglalkoztatása, továbbá általános iskolai, illetve középfokú iskolai oktatása, felsőfokú tanulmányok végzése, szakképzése, szakmai gyakorlat megszerzése, valamint egyéb reintegrációs programok által biztosítja. A végrehajtásért felelős szerv a reintegrációs tevékenységet az elítélt személyéhez igazodó szakmai módszerekkel végzi. (Bv. kódex 83, (3) bekezdés) A reintegrációs folyamat során törekedni kell az elítélt önbecsülésének és felelősségérzetének kialakítására, fejlesztésére, a szabadulás után a munkaerő-piaci és a társadalmi életébe való beilleszkedésének elősegítésére. 7
Valamennyi szabadságelvonás, de különösen a szabadságvesztés büntetés vonatkozásában elvi éllel jelenik meg az a kritérium, hogy a büntetőelem, a valódi büntetés a szabad élettől való megfosztásban, azaz a bebörtönzésben jelentkezik. Ez azt jelenti, hogy a személyi szabadságtól való megfosztáson túl az elítélt életkörülményeiben bekövetkező és a büntetéssel szükségszerűen együtt járó, az életrend meghatározottságából adódó körülményeket közelíteni kell a szabad élet viszonyaihoz. E közelítés során a bíróság ítéletében meghatározott végrehajtási fokozatra vonatkozó jogszabályok és a rendelkezésre álló szociálpolitikai adottságok meghatározó jelentőséggel bírnak. Mindebből az következik, hogy a normalizáció kiteljesedésének mértéke minden országban másként alakul. E tekintetben a nemzetközi kötelezettségvállalásokból eredő minimális körülményeket azonban biztosítani kell. A harmadik különbséget az adott szervezet felépítése, és működésének jellege adja. A büntetés-végrehajtás szervezete, ezen belül az intézmények és intézetek erősen hierarchizált rendszerben működnek. 2. A büntetés-végrehajtási szervezet biztonsági rendszere A bv. szervezete az állam biztonsági rendszerén belül a közrend és közbiztonság alrendszeréhez tartozik. A bv. szervezet a feladatainak törvényes ellátásával járul hozzá a közrend és a közbiztonság erősítéséhez. (Bv. Sztv. 1. (2) bekezdés.) A különböző alrendszerekhez tartozó szerveknek és szervezeteknek - így a büntetés-végrehajtás szervezetének is - a saját céljukra, feladatukra, szervezeti felépítésükre és működésük jellegére tekintettel önállóan kell kialakítaniuk a biztonsági rendszerüket. Természetesen bizonyos feltételeket az államnak kell biztosítania (anyagi, jogszabályi). A büntetés-végrehajtási szervezet biztonsági rendszere azon szabályi, tárgyi, személyi és szervezeti elemek összessége, amelyek biztosítják a bv. szervezet jogszabályokban meghatározott feladatainak biztonságos körülmények közötti ellátását. (BSZ. 1. fejezet 2. pont) A bv. szervezetnek olyan biztonsági rendszert kell kialakítania, mely folyamatosan biztosítja: - a fogvatartottak őrzését, felügyeletét, ellenőrzését, - a bv. szerv őrzését, védelmét, - a bv. szervezet jogszabályban meghatározott feladatainak biztonságos körülmények közötti ellátását. (BSZ. 1. fejezet 2. pont) Más aspektusból azt lehet mondani, hogy mint az emberi szervezetnek, úgy a bv. szervezetnek is szüksége van egy immunrendszerre. Ez a rendszer képes kell, legyen arra, hogy minden olyan körülményre reagáljon, amely zavarja a bv. szerv működését. 3. A büntetés-végrehajtási szervezet biztonsági rendszerének elemei (feltételei) A bv. szervezet biztonsági rendszerének elemei: - a rendelkezésre álló személyi állomány, - a bv. szervezet tevékenységére vonatkozó jogszabályok és alacsonyabb szintű rendelkezések, - a biztonsági létesítmények, biztonsági berendezések, technikai- és kényszerítő eszközök, okmányok, - valamint a szervezeti felépítés. (BSZ. 1. fejezet 3. pont) A folyamatosság követelménye A biztonsági rendszer által kialakított állapotot folyamatosan fenn kell tartani, ami azt jelenti, hogy napi 24 órában azonos szinten kell működtetni a biztonsági rendszert. Természeten a rendszernek alkalmazkodnia kell bizonyos természetes körülményekhez, így pl. mások a követelmények a rendszerrel szemben éjszaka, vagy rossz látási viszonyok között. A folyamatosságot a folyamatos váltásos munkarend alkalmazásával biztosítjuk, azaz a rendszer bizonyos elemei a nap 24 órájában egyfolytában működnek. A folyamatosságnak ki kell terjednie a fogvatartottak őrzésére, felügyeletére és ellenőrzésére, valamint a bv. szerv őrzésére és védelmére. Az őrzés, felügyelet, ellenőrzés fogalmával és jelentőségével, mint alapvető biztonsági tevékenységgel a következő fejezetben, a bv. szerv védelmével pedig az objektumőrzésről szóló fejezetben foglalkozunk. 8
II. Fejezet A biztonsági tevékenység alapfogalmai, értelmező rendelkezései 1. A biztonsági tevékenység fogalma, területei és tartalma 1.1. A biztonsági tevékenység fogalma Biztonsági tevékenységnek minősül a bv. szervezet biztonsági rendszerének működtetéséhez szükséges biztonsági feladatok végrehajtása. (BSZ. II. fejezet 17. pont) Más részletesebb - megfogalmazás szerint a biztonsági tevékenység az intézet biztonságának fenntartására, - ha sérül - akkor annak visszaállítására, az erre a célra kialakított szervezetnek és az ehhez szükséges személyi állománynak és a tárgyi eszközöknek a jogszabályokban és más alacsonyabb szintű rendelkezésekben meghatározottak alapján történő alkalmazását jelenti. Ez egy komplex cselekvés, amely túlnyomórészt megelőző jellegű. Totális biztonsági rendszer nem létezik, a preventív jellegéből adódóan a döntéshozatal valószínűségeken, rizikó-értékeléseken, mérlegeléseken alapul. A biztonsági tevékenység és a biztonsági rendszer közötti szoros kapcsolat nyilvánvaló. Ha folyamatában kellene meghatározni a kapcsolatot, akkor azt mondhatjuk, hogy a biztonsági tevékenység során valósul meg a biztonsági rendszer. 1.2. A biztonsági tevékenység területei - külső őrzés, - belső őrzés, felügyelet, ellenőrzés, - szállítás, előállítás közbeni őrzés, - munkáltatás közbeni őrzés, felügyelet és ellenőrzés, - egyéb biztonsági feladatok közbeni őrzés, felügyelet és ellenőrzés. A felsorolt öt nagy területet később egy-egy fejezetben részletezzük. 1.3. A biztonsági tevékenység tartalma (főbb biztonsági feladatok) A biztonsági tevékenység tartalmát a főbb biztonsági feladatok adják, vagyis azok a konkrét nap mint napi feladatok, melyeket a bv. személyi állománya a jogszabályok és egyéb alacsonyabb szintű rendelkezések, és eligazítás alapján végrehajt. Főbb biztonsági feladatok: 1) A fogvatartott őrzése, felügyelete vagy ellenőrzése. (Ez egy általános megfogalmazás lényegében ezt minden helyzetben folyamatosan ellátjuk.) 2) A bv. szerv, valamint a bv. szerv mellett működő gazdálkodó szerv, továbbá a fogvatartottak bv. szerven kívüli foglalkoztatására szolgáló terület védelme. 3) A fogvatartottak előállítása, szállítása és egyéb célból történő kísérése. 4) A bv. szerv házirendjében, azon belül a napirendben meghatározott feladatok végrehajtásának szervezése, illetve az abban való közreműködés. 5) A fogvatartottaktól a viselkedési szabályok betartásának megkövetelése, ellenszegülés esetén a szabályszerű magatartás kikényszerítése. 6) A rendkívüli események megelőzése, a bekövetkezett rendkívüli esemény megszakítása, a következmények felszámolása és a megfelelő működést biztosító állapot visszaállítása. 7) A bv. szerv zavartalan működéséhez szüksége belső rend biztosítása. 1.4. Az őrzés, felügyelt, ellenőrzés fogalma A főbb biztonsági feladatok közül ezen három biztonsági feladat a legfontosabb és a legáltalánosabb. Lényegében minden helyzetben ezen tevékenységet végezzük, csak más és más feladatok végrehajtása során. 9
A biztonsági tevékenység alapját az elítéltek vonatkozásában ellátandó őrzési, felügyeleti és ellenőrzési tevékenység jelenti, mely fogalmakat a bv. szabályzat definiál. Az őrzés az elítélt meghatározott helyen való tartására, életének, és testi épségének megóvására, a bv. szerv és az ahhoz tartozó létesítmények, illetve területek védelmére irányuló tevékenység, amelyet jogszabály alapján rendszeresített lőfegyverrel, technikai eszközzel vagy szolgálati kutyával látnak el. (Bv. Szabályzat 49. (1) bekezdés) Amennyiben a biztonsági tevékenység végrehajtása során a három feltétel (lőfegyver, technikai eszközök, szolgálati kutya) közül bármelyik megvalósul úgy őrzésről beszélünk. Az őrzés a legszigorúbb biztonsági tevékenység, ebből következően végrehajtása során a lehető legnagyobb körültekintéssel szükséges eljárni. A fogalom első fordulata azt határozza meg, hogy a tevékenység mire irányul. Alapvetően személyvédelem és vagyon-, valamint területvédelem a cél. Vannak olyan alapvető jogok, amelyeket még a jogerős bírósági ítélet sem vonhat el, illetve korlátozhat. Ezen jogok közül a legfontosabbak az emberi élet, és a testi épség, ezért a bv. szervezetnek az egyik feladata, hogy ezeket megóvja. A második fordulat tartalmazza azt, hogy ezen tevékenységet, milyen eszközökkel lehet ellátni. Külön ki kell emelni, hogy csak a jogszabály - törvény és rendelet alapján rendszeresített lőfegyverrel, technikai eszközökkel vagy szolgálati kutyával lehet őrzést ellátni. A gyakorlatban szinte minden esetben lőfegyverrel látjuk el az őrzést, de minimális esetben előfordul, hogy lőfegyver nélkül, technikával, vagy szolgálati kutyával. A felügyelet az elítélt meghatározott helyen való tartózkodásának, tevékenységének folyamatos - közvetlen vagy közvetett - irányítása. (Bv. Szabályzat 49. (2) bekezdés) Az ellenőrzés az elítélt meghatározott helyen való tartózkodásának, tevékenységének az időszakos figyelemmel kísérése. (Bv. Szabályzat 49. (3) bekezdés) Az őrzési, felügyeleti és ellenőrzési feladatok ellátásának rendjét, a kockázatértékelési összefoglaló jelentés, az elítélt végrehajtási fokozata és a fogvatartás biztonságára való veszélyessége, továbbá a bv. intézet sajátosságainak a figyelembevételével a bv. intézet parancsnoka határozza meg. (Bv. Szabályzat 49. (4) bekezdés) Az elítélt személyi kör a Bv. szabályzat értelmezésében nemcsak a szabadságvesztés hatálya alatt álló, hanem más, büntetőjogi szankcióként a szabadságuktól megfosztott személyek köre. 2. A biztonsági tevékenységet ellátó személyi állomány A biztonsági rendszer legfontosabb eleme, feltétele a személyi állomány, ennek több oka is van, Az egyik fontos ok, hogy emberekkel kell bánni, foglalkozni, valamint a rendszer bármely eleme hiányos vagy hiányzik, a problémát a személyzetnek kell megoldania. Mindazok a személyek ebbe körbe tartoznak, akik a biztonság tevékenységet látnak el, és ezzel közreműködnek a szükséges biztonság kialakításában. Természetesen egy intézetben minden állománytagnak vannak biztonsági vonatkozású feladatai, de vannak olyanok, akik kifejezetten biztonsági tevékenységet látnak el. Két alapvető csoportot határozhatunk meg: 1. személyi állomány, 2. az együttműködő szervek. 2.1. A személyi állomány A biztonsági tevékenységet ellátók jogállása Ahhoz, hogy valaki biztonsági tevékenységet láthasson el, először a törvényben meghatározott jogviszonyt kell létesítenie a bv. szervvel. Az Bv.sztv. meghatározza azokat a jogviszonyokat, amelyek létrejöhetnek egy természetes személy és a bv. szervezet között. A bv. szervezet személyi állománya hivatásos büntetés-végrehajtási szolgálati jogviszonyban (továbbiakban: hivatásos szolgálati jogviszony), továbbá külön jogszabályban meghatározott munkakörök esetén, közalkalmazotti és kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyekből állhat. 10
A gazdasági társaságoknál és a fogvatartottak foglalkoztatására létrehozott költségvetési szerveknél alkalmazottak hivatásos szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban állhatnak. Közalkalmazott, kormánytisztviselő, illetve munkaviszonyban álló személy csak olyan munkakört láthat el, amelyhez a hivatásos szolgálati jogviszony létesítésének sajátos feltételei nem szükségesek. (Bv. Sztv. 10. (3) bekezdés) Tehát összességében négy fajta jogviszonnyal találkozhatunk a büntetés-végrehajtás szervezetén belül, ezek a következők: - hivatásos szolgálati jogviszony, - közalkalmazotti jogviszony, - kormányzati szolgálati jogviszony, - munkajogviszony. A felsorolt jogviszonyokkal kapcsolatos rendelkezéseket külön jogszabályok határozzák meg. A biztonsági tevékenység ellátása szempontjából a legjellemzőbb a hivatásos szolgálati jogviszony, ezért először ezt tekintjük át. A hivatásos szolgálati jogviszony létesítésre vonatkozó szabályokat a Hszt. tartalmazza. Ezen törvény alapvetően meghatározza a szolgálati jogviszony jellegét, és azokat a feltételeket, amelyeknek meg kell felelnie a természetes személynek ahhoz, hogy a jogviszony létre jöjjön. Alapvető feladatuk a fogvatartás törvényes ellátása, ennek érdekében meghatározott feltételek fennállása esetén intézkedésre, köztük kényszerítő eszközök használatára jogosultak, illetve kötelezettek. További fontos rendelkezéseket tartalmaz a 140/1996. (VIII 31.) Korm. rendelet A részletes szabályok a büntetés-végrehajtási szolgálati ismeretek tantárgy körében kerülnek kifejtésre. A következő létesíthető jogviszony a közalkalmazotti, természetesen ezen jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket is egy külön jogszabály, nevezetesen a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992 évi XXXIII. törvény tartalmazza. A parancsnok biztonsági feladatok ellátásával és a fogvatartott tevékenységének figyelemmel kísérésével a bv. szervek közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban álló személyt is megbízhat. Tehát a közalkalmazotti jogviszonyban álló személy is elláthat biztonsági tevékenységet. Kormányzati szolgálati jogviszonyba az Igazságügyi Szolgálatoktól a bv. szervezetbe integrálódott pártfogó felügyelők tartóznak. Büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő: a büntetés-végrehajtási szervezethez tartozó, a szabadságvesztés büntetés végrehajtásával összefüggő pártfogói tevékenységet végző pártfogó felügyelő. Végül meg kell említeni a munkajogviszonyt, amit a gazdálkodó szervezettekkel létesíthet a természetes személy. A rájuk vonatkozó rendelkezéseket a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény tartalmazza. Biztonsági tevékenységet az ilyen jogviszonyban álló személy is elláthat, mint azt már fentebb megemlítettük. A jogviszony mellett a biztonsági szabályzat további feltételeket határoz meg azokkal a személyekkel szemben, akik biztonsági feladatot látnak el. Biztonsági feladatot a bv. szervezet hivatásos állományának az a tagja láthat el, aki: - kiképzett, - ismeri az adott feladat végrehajtásának, a kényszerítő eszközök, fegyverműszaki szakanyagok, a biztonsági berendezések, technikai eszközök alkalmazásának és kezelésének szabályait, - a napi szolgálatteljesítésre egészségügyi szempontból alkalmas és nem áll bódítószer hatása alatt. (BSZ. I. fejezet 4. pont) Tehát ahhoz, hogy a bv. szervezetének tagja napi biztonsági feladatot lásson el, együttesen rendelkeznie kell az itt felsorolt feltételekkel. A biztonsági felügyelő Biztonsági felügyelő a bv. szervezet hivatásos állományú tagja, aki a szolgálatban lévő biztonsági tiszt közvetlen alárendeltségében, lőfegyverrel vagy egyéb rendszeresített kényszerítő eszközzel, eligazítás, illetve őrutasítás vagy szolgálati utasítás alapján biztonsági tevékenységet lát el. (BSZ. II. fejezet 18. pont) A biztonsági feladatokat alapvetően a biztonsági felügyelők látják el. A fenti fogalom tartalmazza mindazon feltételeket, amelyekkel egy biztonsági felügyelőnek rendelkeznie kell. A jogviszonyát tekintve egyértelmű a meghatározás csak hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy lehet. Továbbá meghatározza a fogalom azon 11
eszközök körét lőfegyver vagy egyéb rendszeresített kényszerítő eszköz amelyekkel fel kell szerelni ahhoz, hogy elláthasson biztonsági feladatot. Természetesen a kényszerítő eszközök mellett a feladatok függvényében más eszközökkel is fel lehet (kell) szerelni a biztonsági felügyelőt (pl. EDR rádió, szolgálati mobiltelefon, stb.), de valamilyen kényszerítő eszközzel minden esetben el kell látni. Végül arra is utal a fogalom, hogy mi alapján látja el a konkrét biztonsági feladatot, így amennyiben fegyveres szolgálatban van eligazítás illetve őrutasítás, ha pedig nem fegyverrel teljesíti a feladatot, akkor eligazítás illetve szolgálati utasítás alapján. Hangsúlyozzuk, hogy minden biztonsági feladatot ellátó személyt, a feladat végrehajtásának megkezdése előtt kötelezően el kell igazítani. A biztonsági felügyelő alárendeltsége A biztonsági felügyelő főszabály szerint közvetlenül a biztonsági tisztnek van alárendelve. A mennyiben az egyes feladatok ellátása során e főszabálytól eltérő a szabályozás, ott külön kiemeljük a változást. A biztonsági felügyelő feladatai Ha azt akarjuk meghatározni, hogy a biztonsági felügyelőt milyen feladatok ellátására lehet beosztani, akkor röviden azt mondhatjuk, hogy az ún. főbb biztonsági feladatok bármelyikét elláthatja, természetesen a szükséges eligazítás megtörténte után. Ilyen feladatok, pl. az előállítás, szállítás, kísérés, a fogvatartottak őrzése, felügyelete, ellenőrzése, valamint különböző fegyveres biztosítási feladatok. Ezen feladatokat őr-, ügyeleti-, készenléti- és járőr szolgálat keretei között láthatja el. A körletfelügyelő Körletfelügyelő a bv. szervezet hivatásos állományú tagja, aki a szolgálatban lévő körlet-főfelügyelő közvetlen alárendeltségében (ha a bv. szerv vezetője eltérően nem rendelkezett), ellátható kényszerítő eszközzel, eligazítás, illetve szolgálati utasítás alapján biztonsági tevékenységet lát el. (BSZ. II. fejezet 19. pont) A körletfelügyelő alárendeltsége A körletfelügyelő ha a parancsnok másként nem rendelkezik közvetlenül a körlet-főfelügyelőnek van alárendelve. A körletfelügyelő alapvetően a belső felügyelettel és ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat látja el, de természetesen jelentős számban lát el biztonsági feladatokat is. Itt nem kívánunk a részletesebb fejtegetésbe bocsátkozni, a témát A belső felügyelet című fejezetben tárgyaljuk. A foglalkoztatási felügyelő Foglalkoztatási felügyelő a bv. szervezet azon tagja, akit a munkáltatást irányító elöljáró által meghatározott személy közvetlen alárendeltségében, eligazítás, őrutasítás, szolgálati utasítás, munkaköri leírás, valamint annak biztonsági mellékletében meghatározottak szerint a fogvatartottak munkavégzését irányítja, vagy figyelemmel kíséri. (BSZ. II. fejezet 20. pont) Láthatjuk, hogy a jogviszonyt tekintve nem rendelkezik konkrétan a fogalom, ebből az következik, hogy az általános szabályok lépnek életbe, vagyis lehet hivatásos, közalkalmazott és munkajogviszonyban álló személy is. A gyakorlatban a hivatásos és a munkajogviszony a jellemző. Továbbá annak sincs jelentősége, hogy az adott személy az intézettel, vagy a gazdálkodó szervezettel áll-e jogviszonyban, ami alapvetően abból következik, hogy mindkét területen folyhat és folyik is fogvatartotti munkáltatás. A biztonsági feladatait a munkaköri leírás biztonsági mellékletében kell meghatározni, abban az esetben, ha a gazdálkodó szervezettel van jogviszonyban, akkor annak a vezetője határozza meg, és az intézetparancsnok hagyja jóvá, ha pedig az intézettel áll jogviszonyban és a munkáltatást az intézet szervezi, az intézetparancsnok határozza meg. A feladataival részletesen itt nem kívánunk foglalkozni, ezt A fogvatartottak munkáltatása című fejezetben tesszük meg. 12
biztonsági felügyelő körletfelügyelő foglalkoztatási felügyelő Jogviszony hivatásos szolgálati jogviszonyban álló hivatásos szolgálati jogviszonyban álló bv. szervezet személyi állománya Kinek az alárendeltségében szolgálatban lévő BIT szolgálatban lévő KFFE ( ) munkáltatást irányító elöljáró által meghatározott személy Mivel látja el feladatát lőfegyverrel, vagy egyéb rendszeresített kényszerítő eszközzel ellátható kényszerítő eszközzel - (jogviszonyától és feladatvégzésétől függ) Mi alapján lát el feladatot eligazítás, ill. őr- vagy szolgálati utasítás eligazítás, illetve szolgálati utasítás eligazítás, őrvagy szolgálati utasítás, munkaköri leírás biztonsági melléklete Milyen tevékenységet végez biztonsági tevékenység biztonsági tevékenység fogvatartottak munkavégzését irányítja, vagy figyelemmel kíséri 2. 2. Az együttműködő szervek A bv. szervezet feladatának az ellátásában jogszabály által meghatározottak szerint más állami szervek is közreműködnek. Jogszabályi kötelezettség nélkül is lehetőség van egyes szervezetekkel (pl. karitatív szervezetek, oktatási intézmények), az egyházakkal, alapítványokkal, illetve magánszemélyekkel való együttműködésre. Az együttműködés célja a bv. szervezet feladatainak a segítése, amely számos formában (pl. a fogvatartottak anyagi segítésében, fogvatartási körülmények figyelemmel kísérésében, lelki gondozásában, a szabadulás után a társadalom életébe való beilleszkedés elősegítésében, karitatív tevékenységek végzésében stb.) megnyilvánulhat. Együttműködési megállapodás megkötése indokolt különösen az együttműködés huzamos időtartama, az együttműködésben megnyilvánuló feladatok, jogok és kötelezettségek összetettsége, vagy büntetés-végrehatási feladatok ellátása szempontjából való jelentősége. Együttműködési megállapodás kötésére a bv. intézet parancsnoka, igazgatója, főigazgató főorvosa (a továbbiakban: parancsnok), ha pedig az együttműködés több bv. intézetre is kiterjed, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka (a továbbiakban: országos parancsnok) jogosult. A parancsnok által kötött együttműködési megállapodásról az országos parancsnokot tájékoztatni kell. Ha a büntetés-végrehajtási feladatok teljesítését segítő szervezetek, illetve személyek tevékenysége jogszabálysértő, vagy nem felel meg az együttműködési megállapodásban foglaltaknak, a megállapodást az előzőekben meghatározott személyek megszüntethetik, továbbá az érintett szervezetek képviselőinek vagy az érintett személynek a bv. intézetbe történő belépését megtilthatják. Ha a döntést a parancsnok hozta, erről az országos parancsnokot haladéktalanul tájékoztatja. Természetesen nagyon fontos szerepe van az együttműködésnek a biztonság szempontjából is. A Bv. Sztv. a következőket határozza meg: Ha az intézkedések a személyi állomány vagy a fogvatartottak életének és testi épségének a megvédésére, a fogva tartás törvényes biztosítására, a fogolyszökés megakadályozására nem elegendők, a bv. szerv köteles más rendvédelmi szerv közreműködését kérni.(bv. Sztv. 11. (7) bekezdése). A biztonsági szempontú együttműködés alanyai tehát a más rendvédelmi szervek, így különösen a rendőrség, a nemzeti adó- és vámhivatal, a katasztrófavédelem, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok. 3. A biztonsági tevékenységet ellátók feladatait tartalmazó okmányok A munkaköri leírás az adott munkakör betöltőjének figyelembe vétele nélkül tartalmazza egy adott munkakör feladatait, megadva a részletes feladat-meghatározást, hatáskört és felelősségi kört. Hszt. 67. A szolgálati viszony keretében a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles: a) a hivatásos állomány tagja feladatait a munkaköri leírásban rögzíteni, őt a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni, részére az egészséges és biztonságos szolgálatteljesítés feltételeit biztosítani;. A munkaköri leírás a beosztási feladatok mellet kapcsolt feladatokat is meghatározhat. A munkaköri leírás biztonsági melléklete az a szolgálati okmány, amelyben a bv. szerv személyi állományának nem őr vagy szolgálati utasítás alapján határoznak meg feladatokat. 13
Az őrutasítás az a szolgálati okmány, amelyben meg kell határozni az őrhelyre beosztottak feladatait. Szolgálati utasítás az a szolgálati okmány, amelyben meg kell határozni a szolgálati helyre beosztottak feladatait. A biztonsági felügyelő feladatait őrutasításban kell meghatározni, amennyiben a fegyverrel végrehajtott védelmi, biztosítási, és őrzési feladatok végrehajtása őrhelyen történik. Szolgálati utasításban kell meghatározni a szolgálati helyre beosztott biztonsági-vagy körlet felügyelők feladatait 4. A szolgálatteljesítési helyek Az esetek jelentős részében a szolgálat teljesítésének helye, területe konkrétan meghatározható, illetve meg is kell határozni, mivel biztonsági és jogi szempontból is alapvető jelentőséggel bír. Az egyik legjobb példa erre a fogolyszökés befejezettségének megállapítása, mikor is az őrzött terület meghatározásának kiemelten fontos szerepe van mind büntetőjogi szempontból, mind biztonsági szempontból. A szolgálatteljesítési hely az a helyiség, illetve terület, ahol a bv. szerv személyi állományának tagja feladatait eligazítás, őrutasítás, szolgálati utasítás, vagy munkaköri leírás alapján látja el. A szolgálatteljesítési helyhez tartozik a felállítási hely és a kijelölt mozgási terület is. A szolgálatteljesítési hely lehet őrhely, illetve szolgálati hely. Őrhely az a szolgálatteljesítési hely, ahol a bv. szerv hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tagja a bv. szerv védelmét és/vagy a fogvatartottak őrzését eligazítás, illetve őrutasítás alapján lőfegyverrel látja el. Szolgálati hely az a szolgálatteljesítési hely, ahol a bv. szerv személyi állományának tagja biztonsági tevékenységet eligazítás, szolgálati utasítás, illetve munkaköri leírás biztonsági melléklete alapján lát el. A biztonsági tevékenység tárgya Azok a személyek és tárgyak, akiket, és amiket a bv. szerv működésével összefüggő rendkívüli események fenyegetnek. A biztonsági tevékenység eszközei Biztonsági tevékenység eszköze minden, amit a bv. szerv a fogva tartás rendjének és biztonságának érdekében alkalmaz, használ. Tágabb értelemben mindazok az eszmei, szimbolikus javak, erőforrások és (jogszabályok, vezetés rendszere, stratégiák, taktikák, egyéb módszertani eljárások), amelyekkel a biztonsági feladatok megvalósíthatók, és amelynek minősége meghatározza a tevékenység színvonalát. Alapvetően a dinamikus és statikus biztonság eszközei tartoznak ide. 14
III. Fejezet A biztonsági tevékenységre ható alapelvek 1. Az alapelvek jelentősége Az Alkotmányban meghatározott kötelezettségek és jogok érvényesítése, valamint a különböző nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése és nem utolsó sorban az Európai Unióhoz való csatlakozás a már régóta deklarált, de a valóságban nem éppen garanciákhoz kötött alapvető jogok kiteljesedéséhez vezetett. Ezen jogok érvényesülése hatja át a mai jogszabályalkotást. Minden szakterület elméleti és gyakorlati tapasztalatok alapján fogalmaz meg bizonyos követelményeket, amelyek alapelvekké vállnak annak érdekében, hogy a jogszabályokban meghatározott jogok és kötelezettségek maradéktalanul érvényesülhessenek. Az alapelv nem egy konkrét helyzetre, hanem az adott szakterületre általánosságban érvényesülő szabály. Az alapelvek jelentősége a biztonsági tevékenység során két egymással kétségtelenül összefüggő, de ennek ellenére viszonylag jól elkülöníthető területen: a szabályalkotásban (parancs, intézkedés, egyéb szabály) és a szabályalkalmazásban mutatkozik meg. 1. 1. A törvényesség alapelve Ezen alapelvnek megfelelő magatartás azt jelenti, hogy a biztonsági tevékenységet, ezen belül a biztonsági rendszert úgy kell megszervezni, hogy az megfeleljen a tevékenység teljes egészét szabályozó jogszabályoknak. A törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja. 1. 2. A fogva tartás biztonságának és folyamatosságának alapelve A fogvatartottakat a társadalom védelme érdekében jogszabályokban meghatározott módon a szükséges mértékben a külvilágtól el kell különíteni. Ez a jogszabályokban meghatározott izoláció elsősorban büntetésvégrehajtási intézetekben kerül végrehajtásra. A fogvatartás biztonsága: olyan állapot fenntartását jelenti, amelynél a bv. intézetben, illetve a büntetésvégrehajtási feladat teljesítése miatt a bv. intézet területén kívül tartózkodó személyek élete, testi épsége, szabadsága, a büntetés-végrehajtás anyagi javainak sértetlensége, valamint a büntetés-végrehajtási feladatatok zavartalan ellátása a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően biztosított. A fogvatartás rendje: a büntetések és a kényszerintézkedések végrehajtására vonatkozó jogszabályok, valamint az azok alapján megállapított más rendelkezések érvényesülésének összessége, amely biztosítja a büntetésvégrehajtási feladatok zavartalan ellátását, valamint az elítéltek és az egyéb jogcímen fogvatartottak jogainak érvényesülését és kötelezettségeinek teljesítését; (Bv. Szabályzat 2. 4-5. pontja) A fogvatartás rendjét és biztonságát a fogvatartott önkéntes jogkövetésre való ösztönzésével, a jogszabálynak megfelelő őrzéssel, felügyelettel és ellenőrzéssel, valamint biztonsági és egyéb szükséges intézkedések megtételével, indokolt esetben kényszerítő eszköz alkalmazásával kell biztosítani (Bv. Szabályzat 5.. (2) bekezdés). A fogva tartás biztonságának folyamatossága feltételezi, hogy a nap bármely szakában biztosított legyen az intézetekben tartózkodó személyek élete, testi épsége, személyes szabadsága, valamint a bv. szerv működőképessége. Ennek érdekében biztosítani kell: - a biztonsági tevékenység ellátásának személyi és tárgyi feltételeit, - fogva tartás biztonságát szavatoló módszerek kidolgozását, - a biztonsági tevékenység folyamatos ellátásának megszervezését, - az intézetek zavartalan működésének biztonsági feltételeit, - az események bekövetkezésének megakadályozását, - a végrehajtás során a jogok gyakorlását, a kötelezettségek teljesítését és a törvényesség betartását a személyi állományra és a fogvatartottakra vonatkoztatva egyaránt, - a törvények, biztonsági szabályok, utasítások, parancsok maradéktalan érvényesülését, - a megfelelő szintű anyagi, szociális, kulturális és egészségügyi ellátást. 15
1. 3. A fogvatartottakkal való bánásmód törvényességének alapelve A fogvatartottak jogait és kötelességeit jogszabályok és azok alapján biztonsági szabályok határozzák meg. Ezeken túl még külön szabályok állapítanak meg jogokat és kötelezettségeket a büntetés-végrehajtási szervezet személyi állományára. Ezen szabályok ismerete, betartása és betartatása a személyi állomány alapvető feladata. E feladat érvényesítése a törvényességet és a humánus bánásmódot egyaránt magába foglalja. Ezen alapelv érvényesülése során biztosítani kell: - a fogvatartottak jogszabályokban meghatározott jogait, a kötelezettségek teljesítésének feltételeit, - a fogvatartottak megfelelő elhelyezését, ellátását, szabályszerű mozgatását és megfelelő elkülönítésüket, - a házirendben meghatározott napirend és magatartási - viselkedési szabályok betartását, - a szabályszerű ellenőrzések végrehajtását, - a kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozó szabályok maradéktalan betartását, - az intézkedések során biztosítani kell a humánus bánásmódot, vagyis, hogy az intézkedés ne okozzon olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban annak törvényes céljával, valamint ne sértsen alapvető személyiségi jogokat, - annak lehetőségét, hogy több alkalmazható intézkedés közül azt lehessen választani, amely az eredményesség biztosítása mellett a legkisebb személyi korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár, - a fogvatartottak egymás közötti kapcsolataiban az emberi máltóságot sértő magatartások megakadályozását. 1. 4. A kényszerítő eszközök alkalmazásának alapelve A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tagja feladatának jogszerű teljesítése során a törvényben meghatározott esetekben jogosult és köteles intézkedni tekintet nélkül arra, hogy egyenruhát vagy polgári ruhát visel. Ha más intézkedés nem vezet eredményre, a törvényben meghatározott kényszerítő eszköz alkalmazására jogosult és köteles. Garanciális szabályok: - a törvényben meghatározott kényszerítő eszközök közül csak azok - addig és olyan mértékben - alkalmazhatók, amelyek az intézkedés eredményességéhez szükségesek, - kényszerítő eszközzel ellátni csak az alkalmazásra kiképzett személyt lehet, - az alkalmazás nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban annak törvényes céljával - több lehetséges és alkalmas kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely elégséges az intézkedés eredményes befejezéséhez és a legkisebb sérüléssel vagy károkozással jár, - csak törvényben meghatározott esetekben lehet kényszerítő eszközöket alkalmazni, - szintén törvény határozza meg azt, hogy mely személyekkel szemben melyik kényszerítő eszköz és milyen feltételek mellett alkalmazható. Alapvető garanciális szabály, hogy a törvényben meghatározott kényszerítő eszközök szabályszerű alkalmazásán túl tilos minden olyan intézkedés és eljárás, amely a fogvatartott életét, testi épségét, vagy egészségét sérti vagy veszélyezteti. 1. 5. A differenciálás alapelve A fogvatartottak őrzését, felügyeletét, ellenőrzését az intézet típusának, biztonsági helyzetének, területi elhelyezkedésének, földrajzi, építészeti jellegének a fogvatartottak büntetés-végrehajtási fokozatának, a fogvatartottak végrehajtási fokozatán belül kialakított csoportjai jellegének megfelelően, személyiségének, biztonsági kockázatának és veszélyességi fokának figyelembe vételével differenciáltan kell megszervezni. 1. 6. A reintegrációs tevékenység alapelve Ez az alapelv a büntetés-végrehajtás feladatrendszerének fontos eleme, mert a tartalmi követelményrendszere magába foglalja, mint alapvető célt a reszocializációt, ennek érdekében a nevelési célokat, így a szellemi és kulturális fejlődés elősegítését, valamint a fogvatartottak kapcsolattartásának pozitív befolyásolását, a testkultúra fejlesztését, stb. A reintegrációs elv érvényesítésében a különböző szakterületek más - más formában vesznek részt a feladatrendszerük különbözősége miatt. 16
A biztonsági tevékenységet ellátó állomány reintegrációval kapcsolatos tevékenysége egyrészt a reintegrációs tisztekkel való együttműködésben másrészt a szolgálati érintkezés során tanúsított magatartásban, példamutatásban, következetes követelmény-támasztásban valósul meg. A reintegráció folyamatos tevékenység, amely magába foglalja a fogvatartott személyiségének a megismerését, megfelelő foglalkoztatását és önképzését, a rehabilitációs és a szabadidőprogramok szervezését, a családi és társadalmi kapcsolatok erősítését, amelyben a büntetés-végrehajtási szervezet személyi állományának aktív és összehangolt tevékenysége elengedhetetlen követelmény. 1. 7. A személyiségformálás alapelve A fogvatartott személyiségének formálása, át kell, hogy hassa az összes olyan tevékenységet, intézkedést, amiben a fogvatartott is részt vesz. Ennek megfelelően kell az őrzést, felügyeletet vagy az ellenőrzést is végrehajtani. Olymódon kell megszervezni a biztonsági tevékenységet, hogy az elitélt tevékenyen vegyen részt az intézet rendjének fenntartásában. 1. 8. A személyi feltételek alapelve Biztonsági feladatot a bv. szervezet személyi állományának az a tagja láthat el, akit erre kiképeztek és sikeres vizsgát tett, ismeri az adott feladat végrehajtásának, a kényszerítő eszközök, a fegyver - műszaki anyagok, a biztonsági berendezések és technikai eszközök alkalmazásának és kezelésének szabályait, továbbá a szolgálat teljesítésére egészségügyi szempontból alkalmas és nem áll bódító tartalmú szer hatása alatt. Biztonsági feladatok ellátásával a bv. szervvel közalkalmazotti jogviszonyban illetve munkaviszonyban álló személyt is megbízhat a parancsnok. 1. 9. A fokozott felelősség és védelem alapelve A fogvatartottakkal közvetlenül foglalkozó, illetve a helyzettől függően büntetés-végrehajtási feladatot ellátó személy e minőségéből fakadóan hivatalos személy. A hivatalos személyt amennyiben feladatellátása miatt sérelem éri fokozott büntetőjogi védelem illeti meg. A kötelességét megszegő bv. személyi állomány tagjával szemben az állományilletékes parancsnok fegyelmi eljárást kezdeményez, vagy büntető feljelentést tesz. Így a személyi állomány tagja, mint hivatalos személy elkövetője lehet valamely hivatali bűncselekménynek, a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló, pedig katonai bűncselekménynek is. 1. 10. A titokvédelem alapelve A bv. szervezet személyi állományának tagja a minősített adatot, valamint a tudomására jutott magántitkot köteles megtartani. A titoktartási kötelezettség alól jogszabály, valamint jogszabály felhatalmazása alapján, az abban megjelölt személy felmentést adhat. 1. 11. Az intézkedési jog és kötelezettség egységének alapelve Ezen alapelv a komplex büntetés-végrehajtási tevékenységet meghatározza. A személyi állomány tagja a bv. szervezet feladatkörében, szolgálati beosztásának (munkakörének) a jogszerű ellátása során a jogszabályokban meghatározott intézkedések megtételére jogosult és köteles. 1. 12. A maximális biztonság alapelve A jogszabályok és egyéb biztonsági szabályok keretei között lehetőség nyílik a büntetés-végrehajtási szervezet számára így ezen belül a büntetés-végrehajtási szerveknek is, hogy a biztonsági feladatok végrehajtása során bizonyos határok között önállóan differenciálhatnak. Ezen differenciálás keretében a biztonsági feladatok végrehajtását úgy kell megszervezni, hogy az fenntartsa az adott helyzetben biztosítható maximális biztonságot. 1. 13. A minimum kockázatvállalás alapelve Szorosan kapcsolódik a maximális biztonság elvéhez, minek következtében egy bizonyos fokú kockázatvállalást is magába foglal, amelyet az egyes bv. szervek vezetőinek fel kell vállalni. Rangsorolni kell a feladatok fontosságát és ennek megfelelően bizonyos tevékenységek a maximált biztonság fenntartása érdekében később kerülnek végrehajtásra. 17
IV. Fejezet A szolgálatteljesítési idő, a szolgálati időrendszer, a biztonsági tevékenységet ellátók szolgálatának szervezése 1. A szolgálattervezés- és szervezés fogalma A szolgálattervezés- és szervezés az erre kötelezett elöljáró vezetői tevékenysége, amely a rendelkezésre álló erők és eszközök legcélszerűbb felhasználására, biztosítására irányul a napi feladatok sikeres végrehajtása érdekében. 1.1.A szolgálatszervezéssel szemben támasztott követelmények 1. Tervszerű 2. Körültekintő 3. Konkrét 4. Pontos 5. Rugalmas 6. Arányos 7. Differenciált 8. Objektív 2. A szolgálattervezés rendje 2.1.A szolgálati terv készítése Az szolgálat szervezés hatálya a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságán (a továbbiakban: BvOP), a büntetés-végrehajtási intézeteknél és intézményeknél, valamint a gazdasági társaságoknál szolgálatot teljesítő hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyekre (a továbbiakban: ht. állományú tag) terjed ki. A szolgálattervezést a nexontime szolgálattervezési és szervezési számítógépes programban (a továbbiakban: program), illetve azzal párhuzamosan a szolgálatszervezési naplóban kell rögzíteni. A szolgálatteljesítési időbeosztás tervezés tárgyhónapot megelőző hónap 25-éig történő elkészítéséért a szakterületi vezető a felelős. Gondoskodni kell arról, hogy tárgyhónapot megelőzően azt az érintettek tudomásul vegyék és aláírásukkal igazolják. A szolgálatterveket a bv. szerv vezetője hagyja jóvá Bár külön szabály erre vonatkozóan nincs abban az esetben, ha a február, 28 napos célszerű a tervezést úgy elkészíteni, hogy a parancsnok jóváhagyását követően még legyen elégséges idő a szolgálati beosztás megismerésére. 2.2.Szolgálatteljesítési idő és munkarendek A bv. szerveknél a kötelező havi szolgálatteljesítési időt az egy hónapban lévő munkanapok 8 órával való szorzata adja meg, függetlenül attól, hogy a ht. állományú tag milyen munkarendben dolgozik (pl. 21 nap 8 óra = 168 óra). A ht. állomány tagja beosztásától függően a bv. intézetek jogszabályban meghatározott feladatainak folyamatos ellátása érdekében a) hivatali, b) a hivatali munkarendtől eltérő, és c) folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben teljesíti szolgálatát. A ht. állomány tagja szolgálatteljesítési időrendjét az állományilletékes parancsnok határozza meg. A heti munkaidőkeret az irányadó a hivatali, a havi munkaidőkeret a folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben. A hivatali munkarendtől eltérő szolgálati időrendszerben mindkét munkaidőkeret alkalmazható, de az őrszolgálati jellegű beosztásoknál csak havi munkaidőkeret határozható meg. 18
Egyéni kérelem alapján a hivatali munkarendben szolgálatot teljesítő ht. állományú tag számára úgynevezett rugalmas munkaidő engedélyezhető. A törzsidőt a bv. szerv vezetője határozza meg, azonban annak a napi 8 óra vagy annál hosszabb időtartamú szolgálatteljesítés esetén 9 és 14 óra közé, a napi 8 órától rövidebb szolgálatteljesítés esetén 9 és 13 óra közé kell esnie. Ezen munkaidő alkalmazása a szolgálati feladatok teljesítését nem késleltetheti, és nem akadályozhatja. Hivatali munkarendtől eltérő az a munkarend, amelyben a munkaidő a hivataliként meghatározott munkarendtől előbb vagy később kezdődik. Ide tartoznak azok a munkarendek is, amelyeknél a munkaidő napi időtartama a 8 órát meghaladja (pl. 10, 12 óra). A szolgálatteljesítés a hét bármely napjára beosztható. Folyamatos, váltásos az a munkarend, amelyben a szolgálatot napoktól, napszakoktól függetlenül 12/24-12/48, 12/48-12/48, 24/72 szolgálati időrendszerben szervezik és teljesítik. A szolgálatok átadása, átvétele általában 12 óránként történik, a 24 óránkénti váltás csak a BvOP ügyeletes tiszti szolgálatánál (a továbbiakban: ügyeletes tiszti szolgálat) engedélyezett. A folyamatos, váltásos munkarendben szolgálatot teljesítő ht. állományú tagoknál, a szolgálat folyamatosságának fenntartása érdekében a szolgálatból távozók, illetve a szolgálatba lépők szolgálatteljesítési idejében átfedésnek kell lenni, amely időben az eligazítást, a váltást és a szolgálati felszerelések felvételét, leadását kell végrehajtani. Esetükben 12 óra 30 percet, az ügyeletes tiszti szolgálat esetében 24 óra 30 percet kell elszámolni. Amennyiben a büntetés-végrehajtási feladatot a bv. szervtől távoli helyszínen kell teljesíteni, és az odautazás miatt a ht. állományú tagot korábbi időpontra kell berendelni, szolgálatteljesítési időként a szolgálatteljesítés helyére történő szállítás időtartamát is el kell ismerni. A folyamatos, váltásos munkarendben szolgálatot teljesítő egészségügyi szakdolgozók részére 12 óra szolgálatteljesítési idő ismerhető el, kivéve azon beosztások esetében, amelyek őrszolgálati jellegűek (pl. folyamatos szolgálati munkarendben dolgozó egészségügyi szakápolók). Ezekben az esetekben szolgálatteljesítési időként 12 óra 30 percet kell elismerni. A büntetés-végrehajtási intézeteknél a szolgálatteljesítési idő szempontjából őrszolgálat jellegű beosztásnak minősül a fogvatartás rendjének és biztonságának fenntartására rendszeresített szolgálati beosztás. Hivatali munkarendben szolgálati feladatot ellátó ht. állományú tagnak eligazítás, szolgálati felszerelés felvétele, leadása miatt túlszolgálat nem ismerhető el, azokat a napi szolgálatteljesítési időn belül kell végrehajtani. A tervezett napi szolgálatteljesítési idő szolgálati érdekből korábbi kezdéssel vagy későbbi befejezéssel meghosszabbítható, de ennek indokolását a szolgálati naplóban rögzíteni kell. A két szolgálat között a járulékos időn kívül (a szolgálati helyre utazás, lakásra visszautazás) legalább 8 óra pihenőidőt kell biztosítani. A hivatali munkarendben szolgálatot teljesítő vezetők ellenőrzési tevékenysége során csak a ténylegesen ellenőrzésre fordított idő számolható el szolgálatteljesítési időként. A ht. állomány tagja mentesül a szolgálatteljesítés alól, ha a szolgálatteljesítési ideje alatt állampolgári kötelezettségét teljesíti (pl. gyanúsítottként, tanúként, stb. idézésre az illetékes szerv eljáró tagja előtt megjelenik). Az irattal igazolt távollét miatt kiesett munkaidőre távolléti díj jár. Hivatali munkaidőn kívül a szolgálatban lévő biztonsági tiszt a bv. szerv vezetője jogkörében eljárva kizárólag szolgálati érdekből a berendelhetők létszámát figyelembe véve a napi szolgálatszervezést megváltoztathatja, a ht. állományú tagot szolgálatba legalább 24 órával előbb, rendkívüli esetben azonnal berendelheti. A feladatok végrehajtását követően a tervezettől eltérőn, az ott megjelölt időponttól korábban elrendelheti a szolgálat befejezését. A változásokat a programban és a szolgálati napló A szolgálat alatt történt események rovatában köteles időpont megjelölésével rögzíteni. A ht. állományú tag szolgálatteljesítését a havi kötelező óraszám figyelembevételével kell tervezni. Ha a tárgyhónapban a ht. állomány tagjának szolgálatteljesítése a havi kötelező órát nem éri el, az a következő hónapban túlszolgálat elrendelésével nem kompenzálható. A hivatásos állomány - nő tagját várandóssága megállapításától gyermekének 1 éves koráig, továbbá - gyermekét egyedül nevelő tagját gyermekének 6 éves koráig, ha annak felügyeletét más nem tudja ellátni éjszakai szolgálatteljesítésre, illetve 24 órás szolgálatra nem lehet beosztani. 19
A hivatásos szolgálati jogviszonyban állók esetében a heti szolgálatteljesítési idő 40 óra. A részben vagy egészben készenléti jellegű beosztásokban 40 óránál hosszabb, de heti 48 órát meg nem haladó szolgálatteljesítési idő állapítható meg. A szolgálatteljesítési idő a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. A napi szolgálatteljesítési idő ilyen esetben sem lehet 4 óránál rövidebb, és a részben vagy egészben ügyeleti, őrés készenléti jellegű szolgálati beosztásokat kivéve 12 óránál hosszabb. Fokozottan veszélyes szolgálati beosztás esetén az ilyen tevékenységre fordítható napi szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen időbeosztásnál sem haladhatja meg a 6 órát. 2.3. A munkaközi szünet, a pihenőidő, heti pihenőnap A 6 órát meghaladó szolgálatteljesítési idő esetén 30 perc, a folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben dolgozó számára 60 perc munkaközi szünetet kell a munkaidő terhére biztosítani. A ht. állományú tag részére hetenként kettő, az adott hónapban pedig annyi pihenőnapot kell biztosítani, ahány munkaszüneti nap, valamint ünnepnap van. Ünnepnap helyett másik pihenőnap nem jelölhető ki. A munkaszüneti napokat a Munka Törvénykönyve, valamint a Hszt-ben meghatározott büntetés-végrehajtási szervezet napja adja, amely szeptember 8-án, Adorján napján van. Ünnepnapon teljesített szolgálatért a ht. állományú tagnak amennyiben az nem minősül túlszolgálatnak az aznapi illetményén felül távolléti díj is jár. A jogosultság mértékénél a 0 24 óra közötti időszak az irányadó (pl. március 14-én 18.30 órától 15-én 7 óráig szolgálatot teljesítőnél 7 óra, a 15-én 6.30 19 óra között dolgozónál 12,5 óra, 18.30 órától 16-án 7 óráig dolgozónál 5,5 óra). A folyamatos, váltásos munkarendben szolgálati feladatot ellátó ht. állományú tagnak, amennyiben a nappali szolgálat befejezésétől a következő éjszakai szolgálat kezdetéig 24 óránál rövidebb idő áll rendelkezésre, az pihenőnapként nem jelölhető ki. Ahol a két szolgálat között az egybefüggő időtartam a 47 órát eléri, ott két pihenőnap kiadható. A pihenőnapokat a tervezési időszakra vonatkozóan előre ki kell jelölni, melyeket a programban úgy kell rögzíteni, hogy az egybefüggő 24 óra egyértelműen megállapítható legyen. A pihenőnapokat valamennyi munkarend esetén jelölni kell. Amennyiben a szolgálatra berendelés a kijelölt pihenőnapra esik, azt a programban a megfelelő jelölés kiválasztásával kell feltüntetni, melyet az elszámoláskor 200%-osan kell figyelembe venni, vagy kétszeres időtartamú szabadidőt kell biztosítani. A jogszabályban vagy belső szabályzó eszközben meghatározott éves oktatásra, fizikai állapotfelmérésre, illetve pszichikai vizsgálatra fordított időt a szolgálatszervezés során előre tervezetten kell jelölni. Annak végrehajtását szolgálatteljesítési időként kell elismerni és elszámolni. A hivatásos állomány tagja részére a napi szolgálati tevékenység befejezése és a következő napi szolgálatteljesítés megkezdése között legalább 8 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani, amelybe a lakásról a szolgálati helyre és az onnan való visszautazás időtartama nem számít bele. A napi pihenőidő, ha az a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik, legalább 7 óra. 2.3. Szabadság, vezénylés A hivatásos állomány tagját megillető alap- és pótszabadság mértékét évente, valamint a jogosultság változását követően meg kell állapítani, és azt az érintett tudomására kell hozni. A szabadság nyilvántartását és a kiadás tervezését szervezeti egységenként a szolgálati feladatok függvényében és az érintettek igényének figyelembevételével az állományilletékes parancsnok intézkedése szerint kell végrehajtani. A szabadság engedélyezésére vonatkozó munkáltatói jogkört az állományilletékes parancsnok a szolgálati elöljáróra átruházhatja. Szabadság esetén a betűjelzést a szolgálatteljesítési napnak megfelelő naphoz, vezénylés esetén az annak megfelelő naphoz kell beírni. A szabadság kiadásánál a hivatali és a hivatali munkarendtől eltérő munkarendben szolgálatot ellátó ht. állományú tag esetében az ötnapos munkahét munkanapjait kell szabadságként figyelembe venni. A folyamatos, váltásos munkarendben dolgozók esetében a szabadság kiadása a szolgálati napok figyelembevételével történik. A szabadságot valamennyi szolgálati időrendszerben foglalkoztatott részére úgy kell kiadni, hogy a szabadság 20