BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI BIZTONSÁGI ISMERETEK

Átírás

1 Farkas Ferenc bv. alezredes - Sztodola Tibor bv. őrnagy - Hanzi Attila bv. őrnagy BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI BIZTONSÁGI ISMERETEK JEGYZET Szerkesztette: Sztodola Tibor bv. őrnagy Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja Budapest

2 Tartalomjegyzék I. Fejezet: A büntetés-végrehajtási szervezet biztonsági rendszere 1. A biztonság fogalmának értelmezése 2. A büntetés-végrehajtási szervezet biztonsági rendszere 3. A büntetés-végrehajtási szervezet biztonsági rendszerének elemei II. Fejezet: A biztonsági tevékenység alapfogalmai, értelmező rendelkezései 1. A biztonsági tevékenység fogalma, területei és tartalma 2. A biztonsági tevékenységet ellátó személyi állomány III. Fejezet: A biztonsági tevékenységre ható alapelvek 1. Az alapelvek jelentősége 1.1. A törvényesség alapelve, 1.2. A fogva tartás biztonságának és folyamatosságának elve, 1.3. A fogvatartottakkal való bánásmód törvényességének elve, 1.4. A kényszerítő eszközök alkalmazásának elve, 1.5. A differenciálás elve, 1.6. A nevelés elve, 1.7. A személyiség formálás alapelve, 1.8. A személyi feltételek elve, 1.9. A fokozott felelősség és védelem elve, A titokvédelem alapelve, Az intézkedési jog és kötelezettség egységének alapelve, Maximális biztonság alapelve, A minimum kockázatvállalás elve. IV. Fejezet: A szolgálatteljesítési idő, a szolgálati időrendszer, a biztonsági tevékenységet ellátók szolgálatának szervezése 1. A szolgálattervezés-és szervezés fogalma 2. A szolgálattervezés rendje 3. A szolgálatszervezés 4. A szolgálatteljesítési idő és mértéke a ht. állomány esetében 5. A pótlékok 6. A fokozottan veszélyes szolgálati beosztások 7. A túlszolgálat V. Fejezet: A biztonsági osztály 1. A biztonsági osztály 2. A biztonsági tevékenység irányítása 3. A biztonsági tevékenység ellenőrzése 4. Az ellenőrzés különös szabályai VI. Fejezet: A külső őrzés 1. A büntetés-végrehajtási objektumok őrzése, védelme 2. A büntetés-végrehajtási intézetek külső őrzése 3. A büntetés-végrehajtási szerv működésének, a fogva tartás rendjének és biztonságának fenntartása érdekében alkalmazott biztonsági létesítmények, berendezések és technikai eszközök 4. Az objektumőrzésben- és védelemben résztvevő személyek köre 5. Járőrszolgálat 6. A büntetés-végrehajtási intézetbe történő be- és kilépés szabályai VII. Fejezet: A biztonsági tevékenységet ellátók eligazítása, valamint a szolgálat átadás és átvétel 1. Az eligazítás fogalma, végrehajtásának általános szabályai 2. Az eligazítás fajtái, az általános és speciális eligazítás tartalma 3. A szolgálat átadása-átvétele, valamint a váltás végrehajtása 2

3 VIII. Fejezet: A kényszerítő eszközök alkalmazásának rendje 1. A kényszerítő eszközök szükségessége 2. A kényszerítő eszközök alkalmazásának jogszabályi háttere 3. Az intézkedési kötelezettség és az intézkedés alkalmazásának közös szabályai 4. A kényszerítő eszközök alkalmazásának közös szabályok 5. A kényszerítő eszköz alkalmazásának általános feltételei 6. Az egyes, rendszeresített kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozó speciális szabályok IX. Fejezet: A fogva tartás biztonságára ható körülmények (differenciálás) 1. A differenciálás fogalma 2. A biztonsági feladatok differenciálása 3. A büntetés-végrehajtási intézet biztonsági helyzete 4. Az elítéltek biztonsági csoportba sorolása 5. Az előzetes fogvatartottak őrzése, felügyelete 6. Az elzárás végrehajtásának biztonsági feladatai 7. Az enyhébb végrehajtási szabályokhoz kapcsolódó biztonsági feladatok 8. Az idegenrendészeti őrizethez kapcsolódó biztonsági feladatok 9. A fogva tartás differenciálását segítő biztonsági intézkedések 10. Mozgáskorlátozó eszköz alkalmazása 11. A munkáltatás során megvalósuló biztonsági szempontú differenciálás 12. A szállítás és előállítás során megvalósuló biztonsági szempontú differenciálás 13. A szállítást és előállítást végző állomány differenciálása 14. A tárgyi eszközök differenciálása 15. Kényszerítő eszközök X. Fejezet: A belső felügyelet 1. A körlet főfelügyelő 2. A körletfelügyelő 3. Az elektromos zárat kezelő felügyelő XI. Fejezet: A munkáltatás közbeni őrzés, felügyelet és ellenőrzés 1. A munkáltatás biztonsági felügyelete 2. A munkáltatás irányításában résztvevő személyek 3. A munkáltatás nyomtatványai és vezetésének szabályai 4. A munkáltatás szabályai 5. A fogvatartottakra vonatkozó különös szabályok 6. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályai 7. Járandóságok 8. Közterületen történő közcélú munkáltatás 9. Munkavédelem XII. Fejezet: Az egyéb biztonsági tevékenység közbeni őrzés, felügyelet vagy ellenőrzés végrehajtása 1. A szabadlevegőn tartózkodás végrehajtásának biztonsági szabályai 2. A látogatás közbeni biztonsági tevékenység 3. A fogvatartott polgári egészségügyi intézményben történő elhelyezése XIII. Fejezet: A fogvatartottak szállítása és előállítása közbeni biztonsági feladatok 1. A szállítás fogalma 2. A szállítás nyomtatványai és kitöltésének szabályai 3. A szállításra vonatkozó általános rendelkezések 4. A szállítás szervezése 5. A szállítmányt útba indító biztonsági tiszt feladatai 6. A szállítás napján szolgálatban lévő körlet-főfelügyelő (felügyelő) feladata 7. A szállítás közbeni rendkívüli események 8. Az előállítás XIV. Fejezet: A fogva tartás rendjét veszélyeztető események 1. Az eseményekről általában 2. Az események csoportosítása 3. Az események jelentésének szabályai 3

4 4. Az események fajtái 5. Az események bekövetkezésének okai 6. A események megszűntetésének követelményei 7. A rendkívüli események megelőzését, megszakítását szolgáló biztonsági intézkedések 8. A biztonsági intézkedések XV. Fejezet: A büntetés-végrehajtási szervek személyi állományának riadóztatása 1. Általános rendelkezések 2. A riadó méretei 3. A riadó formái és elrendelésének módjai 4. A riadó elrendelésére jogosultak 5. Az igénybe nem vehető illetve mentesíthető személyek köre 6. A bevonulás normái 7. A riadó értékelése 8. A riadóterv 9. A végrehajtási tervek 4

5 A jegyzetben használt rövidítések jegyzéke Bv. Sztv. A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló évi CVII. törvény Btk. A Büntetőtörvénykönyvről szóló évi IV. törvény Be. A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény Hszt. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. tv. Bv. kódex A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló évi 11. sz. tvr. Bv. Szabályzat A szabadságvesztés ás az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM. rendelet B. Sz. A bv. szervezet Biztonsági Szabályzatának kiadásáról szóló 0114/1997. (IK BV. Mell. 2.) OP. intézkedés Bv. (bv.) Büntetés-végrehajtás ht. hivatásos Bv. szervezet Büntetés-végrehajtási szervezet EVSZ enyhébb végrehajtási szabályok Bfb. befogadási és foglakoztatási bizottság Kbk különleges biztonságú körlet Kbz különleges biztonságú zárka 5

6 I. Fejezet A büntetés-végrehajtási szervezet biztonsági rendszere 1. A biztonság fogalmának értelmezése Az emberekben mindig megvolt a biztonságra való igény, már az ősközösségi társadalomban is alapvető érdekük volt, hogy megvédjék a saját és a közösségükhöz tartozó személyek életét, testi épségét, valamint a megszerzett anyagi javakat és az általuk uralt területeket. Természetesen ez az igény jelenleg is megvan minden emberben és minden általuk létrehozott és működtettet rendszerrel kapcsolatban is alapvető elvárás, hogy az, biztonságosan működjön. A Magyar Értelmező Kéziszótár meghatározása szerint: a biztonság veszélyektől vagy bántódástól mentes (zavartalan) állapot. A biztonság alapvetően két területre bontható: a, Személybiztonság - az emberi élet, - a testi épség, egészség, - személyi szabadság. b, Vagyonbiztonság A büntetés-végrehajtás szervezetének is arra kell törekednie, hogy az ilyen jellemzőkkel rendelkező rendszert kialakítsa, fenntartsa, és működtesse. 1.1.Az állam biztonsági rendszere és annak alrendszerei Annak érdekében, hogy jobban megértsük a büntetés-végrehajtás biztonsági rendszerét, röviden ki kell térnünk az állam biztonsági rendszerére. Az államnak is vannak feladatai, amelyeket azért kell megvalósítania, hogy a kitűzött célt (célokat) elérje. Az állami cél megvalósítása egységes, de mégsem lehet egy egységes rendszert kialakítani a feladat komplexitása miatt. Így az állam biztonsági rendszere szükségképpen több alrendszerből épül fel. Ezek az alrendszerek alkotják az állam belső és külső biztonsági rendszerét. Ahhoz, hogy ez a nagy rendszer betöltse a rendeltetését, az alrendszereknek a lehető legjobban kell működniük. A fontosabb alrendszerek a következők: - honvédelem, - tűzvédelem, - közbiztonság, - munkavédelem, - titokvédelem, - nemzetvédelem, - stb. Az alrendszerek között szoros kapcsolat és több szempontból is átfedés van, ez alapvetően a közös célból fakad. Ha az alrendszereket egymáshoz képest megvizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy mindegyiknek más és más biztonsági rendszerre van szüksége az eredményes működéséhez. Könnyen belátható, hogy másképpen kell megszervezni a biztonsági rendszerét, például egy sportlétesítménynek, egy atomerőműnek, vagy éppen egy büntetés végrehajtási intézetnek (a továbbiakban: bv. intézet). De melyek azok az elemek, szempontok, amelyek megkülönböztetik az egyes biztonsági rendszereket? A választ a következőképpen lehet megadni: Az első szempont az adott szervezet célja A büntetés végrehajtás célját nem határozza meg sem, jogszabály sem más alacsonyabb szintű rendelkezés, viszont a Bv. kódex a szabadságvesztés célját meghatározza. A törvényben meghatározott joghátrány érvényesítésének során elősegítse az elítéltnek a szabadulása után a társadalomba történő beilleszkedését és azt, hogy tartózkodjon újabb bűncselekmény elkövetésétől. (Bv. kódex 19. ) 6

7 Ebből a meghatározásból kiindulva, azt mondhatjuk, hogy a bv. szervezetének is ez az alapvető célja. Azaz a büntetés-végrehajtás szervezetének azt kell elérnie, hogy a bv. intézetekben fogva tartott személyek a szabadulásuk után a társadalom hasznos tagjaivá váljanak, és ne kövessenek el újabb bűncselekményeket. Természetesen az iménti meghatározás ilyen egyértelműen nem igaz az előzetesen letartóztatottakra, mivel az ő esetükben az alapvető célja a fogva tartásuknak az, hogy velük szemben le tudják folytatni a büntetőeljárást. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy ők is ugyanúgy börtön körülmények között élnek - akár több évig is -, így az ő személyiségüket is ugyanúgy rombolják a totális intézmény káros hatásai. Továbbá a nagy részük az eljárás lefolytatása után jogerős ítélettel már elítéltként továbbra is az intézet lakója marad. A második különbséget az adott szervezet feladata(i) adják. A büntetés végrehajtási szervezet részére feladatot csak törvény határozhat meg, ennek a követelménynek alapvetően két jogszabály tesz eleget. Az egyik a Bv. Sztv. amely kimondja: A büntetés végrehajtási szervezet a külön törvényben meghatározott szabadság elvonással járó büntetéseket, intézkedéseket, büntetőeljárási kényszerintézkedéseket, a szabálysértés miatt kiszabott pénzbírság átváltoztatása folytán megállapított elzárást végrehajtó állami, fegyveres rendvédelmi szerv. (Bv. Sztv. 1. (1) bekezdés.) Tehát a bv. szervezet törvény által meghatározott feladatai: - a szabadságvesztés, - az előzetes letartóztatás, - a kényszergyógykezelés, - az ideiglenes kényszergyógykezelés, - az alkoholisták kényszergyógyítása, - az elzárás. A másik feladatot meghatározó jogszabály a Bv. kódex, amely kimondja: A szabadságvesztés végrehajtásának a feladata, hogy fenntartsa az elítélt önbecsülését, fejlessze felelősségérzetét, ezzel elősegítse, hogy felkészüljön a szabadulása utáni a társadalom elvárásának megfelelő önálló életre. (Bv. kódex 38. (1) bekezdés.) Ezen, feladat érdekében fel kell használni a szükséges gyógyító, oktató, erkölcsi és szellemi erőforrásokat, biztosítani kell a rendszeres munkavégzés feltételeit.(bv. kódex 38. (2) bekezdés.) A harmadik különbséget az adott szervezet felépítése, és működésének jellege adja. A büntetés-végrehajtás szervezete, ezen belül az intézmények és intézetek erősen hierarchizált rendszerben működnek. 3. A büntetés-végrehajtási szervezet biztonsági rendszere A bv. szervezete az állam biztonsági rendszerén belül a közrend és közbiztonság alrendszeréhez tartozik. A bv. szervezet a feladatainak törvényes ellátásával járul hozzá a közrend és a közbiztonság erősítéséhez.(bv. Sztv. 1. (2) bekezdés.) A különböző alrendszerekhez tartozó szerveknek és szervezeteknek - így a büntetés-végrehajtás szervezetének is - a saját céljukra, feladatukra, szervezeti felépítésükre és működésük jellegére tekintettel önállóan kell kialakítaniuk a biztonsági rendszerüket. Természetesen bizonyos feltételeket az államnak kell biztosítania (anyagi, jogszabályi). A bv. szervezetnek olyan biztonsági rendszert kell kialakítania, mely folyamatosan biztosítja a fogvatartottak őrzését, felügyeletét, ellenőrzését, a bv. szerv védelmét a bv. jogszabályban meghatározott feladatainak biztonságos körülmények közötti ellátását. (B. Sz.) 1. fejezet 1. pont) Más aspektusból azt lehet mondani, hogy mint az emberi szervezetnek, úgy a bv. szervezetnek is szüksége van egy immunrendszerre. Ez a rendszer képes kell, legyen arra, hogy minden olyan körülményre reagáljon, amely zavarja a bv. szerv működését. 4. A büntetés-végrehajtási szervezet biztonsági rendszerének elemei (feltételei) 1. rendelkezés álló személyi állomány, (személyi feltétel) 2. jogszabályi és egyéb biztonsági rendelkezések és okmányok, (jogszabályi feltétel) 3. biztonsági létesítmények, technikai és kényszerítő eszközök (tárgyi feltételek), 7

8 A folyamatosság követelménye A biztonsági rendszer által kialakított állapotot folyamatosan fenn kell tartani, ami azt jelenti, hogy napi 24 órában azonos szinten kell működtetni a biztonsági rendszert. Természeten a rendszernek alkalmazkodnia kell bizonyos természetes körülményekhez, így pl. mások a követelmények a rendszerrel szemben éjszak, vagy rossz látási viszonyok között. A folyamatosságot a folyamatos váltásos munkarend alkalmazásával biztosítjuk, azaz a rendszer bizonyos elemei a nap 24 órájában egyfolytában működnek. A folyamatosságnak ki kell terjednie a fogvatartottak őrzésére, felügyeletére és ellenőrzésére, valamint a bv. szerv őrzésére és védelmére. Az őrzés, felügyelet, ellenőrzés fogalmával és jelentőségével, mint alapvető biztonsági tevékenységgel a következő fejezetben, a bv. szerv védelmével pedig az objektumőrzésről szóló fejezetben foglalkozunk. 8

9 II. Fejezet A biztonsági tevékenység alapfogalmai, értelmező rendelkezései 1. A biztonsági tevékenység fogalma, területei és tartalma 1.1. A biztonsági tevékenység fogalma A biztonsági tevékenység a fogva tartás rendjének kialakítására, fenntartására, a bv. szerv zavartalan működésének biztosítására, védelmére irányuló feladatok végrehajtását jelenti.(b. Sz.6. pont) Más részletesebb - megfogalmazás szerint a biztonsági tevékenység az intézet biztonságának fenntartására, - ha sérül - akkor annak visszaállítására, az erre a célra kialakított szervezetnek és az ehhez szükséges személyi állománynak és a tárgyi eszközöknek a jogszabályokban és más alacsonyabb szintű rendelkezésekben meghatározottak alapján történő alkalmazását jelenti. Ez egy komplex cselekvés, amely túlnyomórészt megelőző jellegű. Totális biztonsági rendszer nem létezik, a preventív jellegéből adódóan a döntéshozatal valószínűségeken, rizikó-értékeléseken, mérlegeléseken alapul. A biztonsági tevékenység és a biztonsági rendszer közötti szoros kapcsolat nyilvánvaló. Ha folyamatában kellene meghatározni a kapcsolatot, akkor azt mondhatjuk, hogy a biztonsági tevékenység során valósul meg a biztonsági rendszer A biztonsági tevékenység területei - külső őrzés, - belső felügyelet, ellenőrzés, - szállítás, előállítás közbeni őrzés, - munkáltatás közbeni őrzés, felügyelet és ellenőrzés, - egyéb biztonsági feladatok közbeni őrzés, felügyelet és ellenőrzés. A felsorolt öt nagy területet később egy-egy fejezetben részletezzük A biztonsági tevékenység tartalma (főbb biztonsági feladatok) A biztonsági tevékenység tartalmát a főbb biztonsági feladatok adják, vagyis azok a konkrét nap mint napi feladatok, melyeket a biztonsági osztály személyi állománya a jogszabályok és egyéb alacsonyabb szintű rendelkezések, és eligazítás alapján végrehajt. Főbb biztonsági feladatok: 1) A fogvatartott őrzése, felügyelete vagy ellenőrzése.(ez egy általános megfogalmazás lényegében ezt minden helyzetben folyamatosan ellátjuk.) 2) Az intézet, valamint az intézet mellett működő gazdálkodó szervezet, továbbá a fogvatartottak intézeten kívüli munkával foglalkoztatására szolgáló terület védelme. 3) A fogvatartottak szállítása, előállítása és egyéb célból történő kísérése. 4) Az intézet házirendjében, azon belül a napirendben meghatározott feladatok végrehajtásának szervezése, illetve az abban való közreműködés. 5) A fogvatartottaktól a viselkedési szabályok betartásának megkövetelése, ellenszegülés esetén a szabályszerű magatartás kikényszerítése. 6) A rendkívüli események megelőzése, a bekövetkezett rendkívüli esemény megszakítása, a következmények felszámolása és a megfelelő működést biztosító állapot visszaállítása. 7) Az intézet zavartalan működéséhez szüksége belső rend biztosítása Az őrzés, felügyelt, ellenőrzés fogalma A főbb biztonsági feladatok közül ezen három biztonsági feladat a legfontosabb és a legáltalánosabb. Lényegében minden helyzetben ezen tevékenységet végezzük, csak más és más feladatok végrehajtása során. Az őrzés az elítélt (fogvatartott) meghatározott helyen való tartására, életének és testi épségének a megóvására, az intézet és az ahhoz tartozó létesítmények, illetve területek védelmére irányuló tevékenység, amelyet jogszabály 9

10 alapján rendszeresített fegyverrel, illetve technikai eszközökkel, (biztonsági berendezésekkel) vagy szolgálati kutyával látnak el. (Bv. Szabályzat 37. (1) bekezdés) A fogalom első fordulata azt határozza meg, hogy a tevékenység mire irányul. Alapvetően személyvédelem és vagyon-, valamint területvédelem a cél. Vannak olyan alapvető jogok, amelyeket még a jogerős bírósági ítélet sem vonhat el, illetve korlátozhat. Ezen jogok közül a legfontosabbak az emberi élet, és a testi épség, ezért a bv. szervezetnek az egyik feladata, hogy ezeket megóvja. A második fordulat tartalmazza azt, hogy ezen tevékenységet, milyen eszközökkel lehet ellátni. Külön ki kell emelni, hogy csak a jogszabály - törvény és rendelet alapján rendszeresített fegyverrel (a lőfegyver pontosabb megfogalmazás lenne) technikai eszközökkel (berendezésekkel is, mivel a technikai eszköz és a berendezés nem ugyanazzal a tartalommal bíró fogalom) vagy szolgálati kutyával lehet őrzést ellátni. A gyakorlatban szinte minden esetben lőfegyverrel látjuk el az őrzést, de minimális esetben előfordul, hogy lőfegyver nélkül, technikával, vagy szolgálati kutyával. A felügyelet az elítélt meghatározott helyen való tartózkodásának, tevékenységének folyamatos - közvetlen vagy közvetett - irányítása. (Bv. Szabályzat 37. (2) bekezdés) Az ellenőrzés az elítélt meghatározott helyen való tartózkodásának, tevékenységének az időszakos figyelemmel kísérése. (Bv. Szabályzat 37. (3) bekezdés) Az őrzési, felügyeleti és ellenőrzési feladatok ellátásának rendjét, az elítélt végrehajtási fokozatának, biztonságra veszélyességének és az intézet sajátosságainak a figyelembevételével a parancsnok határozza meg. (Bv. Szabályzat 37. (4) bekezdés) 2. A biztonsági tevékenységet ellátó személyi állomány A biztonsági rendszer legfontosabb eleme, feltétele a személyi állomány, ennek több oka is van, Az egyik fontos ok, hogy emberekkel kell bánni, foglalkozni, valamint a rendszer bármely eleme hiányos vagy hiányzik a problémát a személyzetnek kell megoldania. Mindazok a személyek ebbe körbe tartoznak, akik a biztonság tevékenységet látnak el, és ezzel közreműködnek a szükséges biztonság kialakításában. Természetesen egy intézetben minden állománytagnak vannak biztonsági vonatkozású feladatai, de vannak olyanok, akik kifejezetten biztonsági tevékenységet látnak el. Két alapvető csoportot határozhatunk meg: 1. személyi állomány, 2. az együttműködő szervek A személyi állomány A biztonsági tevékenységet ellátók jogállása Ahhoz, hogy valaki biztonsági tevékenységet láthasson el, először a törvényben meghatározott jogviszonyt kell létesítenie a bv. szervvel. Az Bv.sztv. meghatározza azokat a jogviszonyokat, amelyek létrejöhetnek egy természetes személy és a bv. szervezet között. A bv. szervezet személyi állománya hivatásos büntetés-végrehajtási szolgálati jogviszonyban, továbbá külön jogszabályban meghatározott munkakörök esetén, közalkalmazotti és köztisztviselői jogviszonyban álló személyekből állhat. A gazdálkodó szervezeteknél alkalmazottak hivatásos szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban állhatnak. Közalkalmazott, köztisztviselő, illetve munkaviszonyban álló személy csak olyan munkakört láthat el, amelyhez a hivatásos szolgálati jogviszony létesítésének sajátos feltételei nem szükségesek. Tehát összességében négy fajta jogviszonnyal találkozhatunk a büntetés-végrehajtás szervezetén belül, ezek a következők: - hivatásos szolgálati jogviszony, - közalkalmazotti jogviszony, - köztisztviselői jogviszony, - munkajogviszony. 10

11 A felsorolt jogviszonyokkal kapcsolatos rendelkezéseket külön jogszabályok határozzák meg. A biztonsági tevékenység ellátása szempontjából a legjellemzőbb a hivatásos szolgálati jogviszony, ezért először ezt tekintjük át. A hivatásos szolgálati jogviszony létesítésre vonatkozó szabályokat a Hszt. tartalmazza. Ezen törvény alapvetően meghatározza a szolgálati jogviszony jellegét, és azokat a feltételeket, amelyeknek meg kell felelnie a természetes személynek ahhoz, hogy a jogviszony létre jöjjön. További fontos rendelkezéseket tartalmaz a 140/1996. (VIII 31.) Korm. rendelet, valamint a 14/1997. (IV.22.) IM rendelet. A részletes szabályok a büntetés-végrehajtási szolgálati ismeretek tantárgy körében kerülnek kifejtésre. A következő létesíthető jogviszony a közalkalmazotti, természetesen ezen jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket is egy külön jogszabály, nevezetesen a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992 évi XXXIII. törvény tartalmazza. A parancsnok biztonsági feladatok ellátásával és a fogvatartott tevékenységének figyelemmel kísérésével a bv. szervek közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban álló személyt is megbízhat. Tehát a közalkalmazotti jogviszonyban álló személy is elláthat biztonsági tevékenységet. A köztisztviselői jogviszonnyal nem érdemes foglalkozni, mivel annak ellenére, hogy a törvény említi, mint lehetséges jogviszonyt, a bv. szervezetnél nincs ilyen jogviszonyban álló személy. Végül meg kell említeni a munkajogviszonyt, amit a gazdálkodó szervezettekkel létesíthet a természetes személy. A rájuk vonatkozó rendelkezéseket a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény tartalmazza. Biztonsági tevékenységet az ilyen jogviszonyban álló személy is elláthat, mint azt már fentebb megemlítettük. A jogviszony mellett a B. SZ. további feltételeket határoz meg azokkal a személyekkel szemben, akik biztonsági feladatot látnak el. Ahhoz, hogy a bv. szervezet személyi állományának tagja napi biztonsági feladatot láthasson el: - kiképzettnek kell lennie, - ismernie kell az adott feladat végrehajtásának, a kényszerítő eszközök, fegyver-műszaki anyagok, a biztonsági berendezések és technikai eszközök alkalmazásának és kezelésének szabályait, - a napi szolgálat teljesítésére egészségügyi szempontból alkalmas és nem áll bódítószer hatása alatt. (B. Sz. 1. fejezet. (3) pont) Tehát ahhoz, hogy a bv. szervezetének tagja biztonsági feladatot lásson el, együttesen rendelkeznie kell az itt felsorolt feltételekkel. A biztonsági felügyelő A biztonsági felügyelő a bv. szerv fegyverrel vagy egyéb rendszeresített kényszerítő eszközzel ellátott hivatásos állományú tagja, aki szolgálatban van és szolgálati utasítás, őrutasítás vagy eligazítás alapján biztonsági feladatot lát el. A biztonsági feladatokat alapvetően a biztonsági felügyelők látják el. A fenti fogalom tartalmazza mindazon feltételeket, amelyekkel egy biztonsági felügyelőnek rendelkeznie kell. A jogviszonyát tekintve egyértelmű a meghatározás csak hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy lehet. Továbbá meghatározza a fogalom azon eszközök körét lőfegyver vagy egyéb rendszeresített kényszerítő eszköz amelyekkel fel kell szerelni ahhoz, hogy elláthasson biztonsági feladatot. Természetesen a kényszerítő eszközök mellett a feladatok függvényében más eszközökkel is fel lehet (kell) szerelni a biztonsági felügyelőt (pl. URH rádió, mobiltelefon, stb.), de valamilyen kényszerítő eszközzel minden esetben el kell látni. Végül arra is utal a fogalom, hogy mi alapján látja el a konkrét biztonsági feladatot, így amennyiben fegyveres szolgálatban van eligazítás és/vagy őrutasítás, ha pedig nem fegyverrel teljesíti a feladatot, akkor eligazítás és/vagy szolgálati utasítás alapján. Hangsúlyozzuk, hogy minden biztonsági feladatot ellátó személyt, a feladat végrehajtásának megkezdése előtt kötelezően el kell igazítani, ezért a helyes kötőszó az és az eligazítás és az őrutasítás között. A biztonsági felügyelő alárendeltsége A biztonsági felügyelő főszabály szerint ha a parancsnok másként nem rendelkezik közvetlenül a biztonsági tisztnek van alárendelve. A mennyiben az egyes feladatok ellátása során ezen főszabálytól eltérő a szabályozás, ott külön kiemeljük a változást. 11

12 A biztonsági felügyelő feladatai Ha azt akarjuk meghatározni, hogy a biztonsági felügyelőt milyen feladatok ellátására lehet beosztani, akkor röviden azt mondhatjuk, hogy az ún. főbb biztonsági feladatok - a következőkben részletesen tárgyaljuk - bármelyikét elláthatja, természetesen a szükséges eligazítás megtörténte után. Ilyen feladatok, pl. az előállítás, szállítás, kísérés, a fogvatartottak őrzése, felügyelete, ellenőrzése, valamint különböző fegyveres biztosítási feladatok. Ezen feladatokat őr-, ügyeleti-, készenléti- és járőr szolgálat keretei között láthatja el. A körletfelügyelő A körletfelügyelő a bv. szerv azon hivatásos állományú tagja, aki ellátható kényszerítő eszközzel és a meghatározott helyen a fogvatartottak tevékenységének irányítását, felügyeletét, ellenőrzését eligazítás és szolgálati utasítás alapján látja el. A körletfelügyelő alárendeltsége A körletfelügyelő ha a parancsnok másként nem rendelkezik közvetlenül a körlet-főfelügyelőnek van alárendelve. A körletfelügyelő alapvetően a belső felügyelettel és ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat látja el, de természetesen jelentős számban lát el biztonsági feladatokat is. Itt nem kívánunk a részletesebb fejtegetésbe bocsátkozni, a témát A belső felügyelet című fejezetben tárgyaljuk. A munkáltatási felügyelő A munkáltatási felügyelő a fogvatartott munkavégzését figyelemmel kísérő személy, függetlenül attól, hogy a bv. intézettel áll-e jogviszonyban vagy fogvatartott munkáltatását szervező gazdálkodó szervezet dolgozója. Biztonsági feladatait a gazdálkodó szervezet vezetője a munkaköri leírás biztonsági mellékletében határozza meg, melyet a parancsnok hagy jóvá. Láthatjuk, hogy a jogviszonyt tekintve nem rendelkezik konkrétan a fogalom, ebből az következik, hogy az általános szabályok lépnek életbe, vagyis lehet hivatásos, közalkalmazott és munkajogviszonyban álló személy is. A gyakorlatban a hivatásos és a munkajogviszony a jellemző. Továbbá annak sincs jelentősége, hogy az adott személy az intézettel, vagy a gazdálkodó szervezettel áll-e jogviszonyban, ami alapvetően abból következik, hogy mindkét területen folyhat és folyik is fogvatartotti munkáltatás. A biztonsági feladatait a munkaköri leírás biztonsági mellékletében kell meghatározni, abban az esetben, ha a gazdálkodó szervezettel van jogviszonyban, akkor annak a vezetője határozza meg, és az intézetparancsnok hagyja jóvá, ha pedig az intézettel áll jogviszonyban és a munkáltatást az intézet szervezi, az intézetparancsnok határozza meg. A feladataival részletesen itt nem kívánunk foglalkozni, ezt A fogvatartottak munkáltatása című fejezetben tesszük meg Az együttműködő szervek A bv. szervezet feladatának az ellátásában jogszabály által meghatározottak szerint más állami szervek is közreműködnek. Jogszabályi kötelezettség nélkül is lehetőség van egyes szervezetekkel (pl. karitatív szervezetek), az egyházakkal, alapítványokkal, illetve magánszemélyekkel való együttműködésre. Az együttműködés célja a bv. szervezet feladatainak a segítése, amely számos formában (pl. a fogvatartottak anyagi segítésében, lelki gondozásában, a szabadulás után a társadalom életébe való beilleszkedés elősegítésében stb.) megnyilvánulhat. Az együttműködés kétoldalú kötelezettségvállalás, ezért amennyiben az említett szervezet, alapítvány stb. a bv. szervezet rendjére és biztonságára vonatkozó szabályokat, vagy az együttműködési megállapodásban foglaltakat megszegi, a bv. szervezet megszüntetheti az együttműködést. Természetesen nagyon fontos szerepe van az együttműködésnek a biztonság szempontjából is. A Bv. Sztv. a következőket határozza meg: Ha az intézkedések a személyi állomány vagy a fogvatartottak életének és testi épségének a megvédésére, a fogva tartás törvényes biztosítására, a fogolyszökés megakadályozására nem elegendők, a bv. szerv köteles más rendvédelmi szerv közreműködését kérni.(bv. Sztv. 11. (7) bekezdése. A biztonsági szempontú együttműködés alanyai tehát a más rendvédelmi szervek, így különösen a rendőrség, a vám-és pénzügyőrség, valamint a határőrség. 12

13 3. A biztonsági tevékenységet ellátók feladatait tartalmazó okmányok A munkaköri leírás az adott munkakör betöltőjének figyelembe vétele nélkül tartalmazza egy adott munkakör feladatait, megadva a részletes feladat-meghatározást, hatáskört és felelősségi kört. Hszt. 67. A szolgálati viszony keretében a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles: a) a hivatásos állomány tagja feladatait a munkaköri leírásban rögzíteni, őt a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni, részére az egészséges és biztonságos szolgálatteljesítés feltételeit biztosítani;. A munkaköri leírás a beosztási feladatok mellet kapcsolt feladatokat is meghatározhat. A munkaköri leírás biztonsági mellékletében kerülnek meghatározásra a bv. szervvel közalkalmazotti, illetve munkajogviszonyban állók biztonsági feladatai. A biztonsági felügyelő feladatait őrutasításban kell meghatározni, amennyiben a fegyverrel végrehajtott védelmi, biztosítási, és őrzési feladatok végrehajtása őrhelyen történik. Szolgálati utasításban kell meghatározni a szolgálati helyre beosztott biztonsági-vagy körlet felügyelők feladatait 4. A szolgálatteljesítési helyek Az esetek jelentős részében a szolgálat teljesítésének helye, területe konkrétan meghatározható, illetve meg is kell határozni, mivel biztonsági és jogi szempontból is alapvető jelentőséggel bír. Az egyik legjobb példa erre a fogolyszökés befejezettségének megállapítása, mikoris az őrzött terület meghatározásának kiemelten fontos szerepe van mind büntetőjogi szempontból, mind biztonsági szempontból. A szolgálatteljesítés helye az a helyiség, illetve terület, ahol a bv. szerv személyi állományának tagja feladatait őrutasítás, eligazítás, szolgálati utasítás, vagy munkaköri leírás alapján látja el. A szolgálatteljesítési helyhez tartozik a felállítási hely és a kijelölt mozgási terület is. A szolgálatteljesítési hely lehet őrhely, illetve szolgálati hely. Őrhely az a szolgálatteljesítési hely, ahol a bv. szerv hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tagja a bv. szerv védelmét és a fogvatartottak őrzését fegyverrel látja el.. Szolgálati hely, ahol a bv. szerv személyi állományának tagja szolgálati utasítás vagy munkaköri leírás biztonsági mellékletében meghatározottak és eligazítás alapján biztonsági feladatot lát el. A biztonsági tevékenység tárgya Azok a személyek és tárgyak, akiket, és amiket a bv. szerv működésével összefüggő rendkívüli események fenyegetnek. A biztonsági tevékenység eszközei Biztonsági tevékenység eszköze minden, amit a bv. szerv a fogva tartás rendjének és biztonságának érdekében alkalmaz, használ. Tágabb értelemben mindazok az eszmei, szimbolikus javak, erőforrások és (jogszabályok, vezetés rendszere, stratégiák, taktikák, egyéb módszertani eljárások), amelyekkel a biztonsági feladatok megvalósíthatók, és amelynek minősége meghatározza a tevékenység színvonalát. Alapvetően a dinamikus és statikus biztonság eszközei tartoznak ide. 13

14 III. Fejezet A biztonsági tevékenységre ható alapelvek 1. Az alapelvek jelentősége Az Alkotmányban meghatározott kötelezettségek és jogok érvényesítése, valamint a különböző nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése és nem utolsó sorban az Európai Unióhoz való csatlakozás a már régóta deklarált, de a valóságban nem éppen garanciákhoz kötött alapvető jogok kiteljesedéséhez vezetett. Ezen jogok érvényesülése hatja át a mai jogszabályalkotást. Minden szakterület elméleti és gyakorlati tapasztalatok alapján fogalmaz meg bizonyos követelményeket, amelyek alapelvekké vállnak annak érdekében, hogy a jogszabályokban meghatározott jogok és kötelezettségek maradéktalanul érvényesülhessenek. Az alapelv nem egy konkrét helyzetre, hanem az adott szakterületre általánosságban érvényesülő szabály. Az alapelvek jelentősége a biztonsági tevékenység során két egymással kétségtelenül összefüggő, de ennek ellenére viszonylag jól elkülöníthető területen: a szabályalkotásban (parancs, intézkedés, egyéb szabály) és a szabályalkalmazásban mutatkozik meg A törvényesség alapelve Ezen alapelvnek megfelelő magatartás azt jelenti, hogy a biztonsági tevékenységet, ezen belül a biztonsági rendszert úgy kell megszervezni, hogy az megfeleljen a tevékenység teljes egészét szabályozó jogszabályoknak. A törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja A fogva tartás biztonságának és folyamatosságának alapelve A fogvatartottakat a társadalom védelme érdekében jogszabályokban meghatározott módon a szükséges mértékben a külvilágtól el kell különíteni. Ez a jogszabályokban meghatározott izoláció elsősorban büntetésvégrehajtási intézetekben kerül végrehajtásra. A fogva tartás biztonságának folyamatossága feltételezi, hogy a nap bármely szakában biztosított legyen az intézetekben tartózkodó személyek élete, testi épsége, személyes szabadsága, valamint a bv. szerv működőképessége. Ennek érdekében biztosítani kell: - a biztonsági tevékenység ellátásának személyi és tárgyi feltételeit, - fogva tartás biztonságát szavatoló módszerek kidolgozását, - a biztonsági tevékenység folyamatos ellátásának megszervezését, - az intézetek zavartalan működésének biztonsági feltételeit, - az események bekövetkezésének megakadályozását, - a végrehajtás során a jogok gyakorlását, a kötelezettségek teljesítését és a törvényesség betartását a személyi állományra és a fogvatartottakra vonatkoztatva egyaránt, - a törvények, biztonsági szabályok, utasítások, parancsok maradéktalan érvényesülését, - a megfelelő szintű anyagi, szociális, kulturális és egészségügyi ellátást A fogvatartottakkal való bánásmód törvényességének alapelve A fogvatartottak jogait és kötelességeit jogszabályok és azok alapján biztonsági szabályok határozzák meg. Ezeken túl még külön szabályok állapítanak meg jogokat és kötelezettségeket a büntetés-végrehajtási szervezet személyi állományára. Ezen szabályok ismerete, betartása és betartatása a személyi állomány alapvető feladata. E feladat érvényesítése a törvényességet és a humánus bánásmódot egyaránt magába foglalja. Ezen alapelv érvényesülése során biztosítani kell: - a fogvatartottak jogszabályokban meghatározott jogait, a kötelezettségek teljesítésének feltételeit, - a fogvatartottak megfelelő elhelyezését, ellátását, szabályszerű mozgatását és megfelelő elkülönítésüket, - a házirendben meghatározott napirend és magatartási - viselkedési szabályok betartását, - a szabályszerű ellenőrzések végrehajtását, - a kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozó szabályok maradéktalan betartását, 14

15 - az intézkedések során biztosítani kell a humánus bánásmódot, vagyis, hogy az intézkedés ne okozzon olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban annak törvényes céljával, valamint ne sértsen alapvető személyiségi jogokat, - annak lehetőségét, hogy több alkalmazható intézkedés közül azt lehessen választani, amely az eredményesség biztosítása mellett a legkisebb személyi korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár, - a fogvatartottak egymás közötti kapcsolataiban az emberi máltóságot sértő magatartások megakadályozását A kényszerítő eszközök alkalmazásának alapelve A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tagja feladatának jogszerű teljesítése során a törvényben meghatározott esetekben jogosult és köteles intézkedni tekintet nélkül arra, hogy egyenruhát vagy polgári ruhát visel. Ha más intézkedés nem vezet eredményre, a törvényben meghatározott kényszerítő eszköz alkalmazására jogosult és köteles. Garanciális szabályok: - a törvényben meghatározott kényszerítő eszközök közül csak azok - addig és olyan mértékben - alkalmazhatók, amelyek az intézkedés eredményességéhez szükségesek, - kényszerítő eszköz valamely cselekmény, vagy magatartás megtorlásaként nem alkalmazható, - kényszerítő eszközzel ellátni csak az alkalmazásra kiképzett személyt lehet, - az alkalmazás nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban annak törvényes céljával - több lehetséges és alkalmas kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely elégséges az intézkedés eredményes befejezéséhez és a legkisebb sérüléssel vagy károkozással jár, - csak törvényben meghatározott esetekben lehet kényszerítő eszközöket alkalmazni, - szintén törvény határozza meg azt, hogy mely személyekkel szemben melyik kényszerítő eszköz és milyen feltételek mellett alkalmazható A differenciálás alapelve A fogvatartottak őrzését, felügyeletét, ellenőrzését az intézet típusának, biztonsági helyzetének, területi elhelyezkedésének, földrajzi, építészeti jellegének a fogvatartottak büntetés-végrehajtási fokozatának, a fogvatartottak végrehajtási fokozatán belül kialakított csoportjai jellegének megfelelően, személyiségének és veszélyességi fokának figyelembe vételével differenciáltan kell megszervezni A nevelés alapelve Ez az alapelv a büntetés-végrehajtás feladatrendszerének fontos eleme, mert a tartalmi követelményrendszere magába foglalja, mint alapvető célt a reszocializációt, ennek érdekében a nevelési célokat, így a szellemi és kulturális fejlődés elősegítését, valamint a fogvatartottak kapcsolattartásának pozitív befolyásolását, a testkultúra fejlesztését, stb. A nevelési elv érvényesítésében a különböző szakterületek más - más formában vesznek részt a feladatrendszerük különbözősége miatt. A biztonsági tevékenységet ellátó állomány neveléssel kapcsolatos tevékenysége egyrészt a nevelőkkel való együttműködésben másrészt a szolgálati érintkezés során tanúsított magatartásban, példamutatásban, következetes követelmény-támasztásban valósul meg. A nevelés folyamatos tevékenység, amely magába foglalja a fogvatartott személyiségének a megismerését, megfelelő foglalkoztatását és önképzését, a rehabilitációs és a szabadidőprogramok szervezését, a családi és társadalmi kapcsolatok erősítését, amelyben a büntetés-végrehajtási szervezet személyi állományának aktív és összehangolt tevékenysége elengedhetetlen követelmény A személyiségformálás alapelve A fogvatartott személyiségének formálása, át kell, hogy hassa az összes olyan tevékenységet, intézkedést, amiben a fogvatartott is részt vesz. Ennek megfelelően kell az őrzést, felügyeletet vagy az ellenőrzést is végrehajtani. Olymódon kell megszervezni a biztonsági tevékenységet, hogy az elitélt tevékenyen vegyen részt az intézet rendjének fenntartásában. 15

16 1. 8. A személyi feltételek alapelve Biztonsági feladatot a bv. szervezet személyi állományának az a tagja láthat el, akit erre kiképeztek és sikeres vizsgát tett, ismeri az adott feladat végrehajtásának, a kényszerítő eszközök, a fegyver - műszaki anyagok, a biztonsági berendezések és technikai eszközök alkalmazásának és kezelésének szabályait, továbbá a szolgálat teljesítésére egészségügyi szempontból alkalmas és nem áll bódító tartalmú szer hatása alatt. Biztonsági feladatok ellátásával a bv. szervvel közalkalmazotti jogviszonyban illetve munkaviszonyban álló személyt is megbízhat a parancsnok. Ezen személyeket meghatározott feltételek fennállása esetén a saját személye ellen intézett támadás elhárítására könnygázszóró palackkal lehet ellátni A fokozott felelősség és védelem alapelve A fogvatartottakkal közvetlenül foglalkozó, illetve a helyzettől függően büntetés-végrehajtási feladatot ellátó személy e minőségéből fakadóan hivatalos személy. A hivatalos személyt amennyiben feladatellátása miatt sérelem éri büntetőjogi védelem illeti meg. A kötelességét megszegő bv. személyi állomány tagjával szemben az állományilletékes parancsnok fegyelmi eljárást kezdeményez, vagy büntető feljelentést tesz. Így a személyi állomány tagja, mint hivatalos személy elkövetője lehet valamely hivatali bűncselekménynek, a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló, pedig katonai bűncselekménynek is A titokvédelem alapelve A bv. szervezet tagja köteles a tudomására jutott államtitkot, szolgálati titkot és magántitkot megtartani. Ezen kötelezettség alól jogszabály illetve jogszabály felhatalmazása alapján az abban megjelölt személy felmentést adhat Az intézkedési jog és kötelezettség egységének alapelve Ezen alapelv a komplex büntetés-végrehajtási tevékenységet meghatározza. A szervezet tagja feladatellátásnak jogszerű végrehajtása során, különböző intézkedések megtételére jogosult és köteles A maximális biztonság alapelve A jogszabályok és egyéb biztonsági szabályok keretei között lehetőség nyílik a büntetés-végrehajtási szervezet számára így ezen belül a büntetés-végrehajtási szerveknek is, hogy a biztonsági feladatok végrehajtása során bizonyos határok között önállóan differenciálhatnak. Ezen differenciálás keretében a biztonsági feladatok végrehajtását úgy kell megszervezni, hogy az fenntartsa az adott helyzetben biztosítható maximális biztonságot Minimum kockázatvállalás alapelve Szorosan kapcsolódik a maximális biztonság elvéhez, minek következtében egy bizonyos fokú kockázatvállalást is magába foglal, amelyet az egyes bv. szervek vezetőinek fel kell vállalni. Rangsorolni kell a feladatok fontosságát és ennek megfelelően bizonyos tevékenységek a maximált biztonság fenntartása érdekében később kerülnek végrehajtásra. 16

17 IV. Fejezet A szolgálatteljesítési idő, a szolgálati időrendszer, a biztonsági tevékenységet ellátók szolgálatának szervezése 1. A szolgálattervezés- és szervezés fogalma A szolgálattervezés- és szervezés az erre kötelezett elöljáró vezetői tevékenysége, amely a rendelkezésre álló erők és eszközök legcélszerűbb felhasználására, biztosítására irányul a napi feladatok sikeres végrehajtása érdekében. 1.1.A szolgálatszervezéssel szemben támasztott követelmények 1. Tervszerű 2. Körültekintő 3. Konkrét 4. Pontos 5. Rugalmas 6. Arányos 7. Differenciált 8. Objektív 2. A szolgálattervezés rendje 2.1.A szolgálati terv készítése A szolgálatszervezés történhet a tárgyhónapra vagy annál rövidebb időszakra (pl. 20, 15, 10, napra). A tervezést minden esetben egy nyomtatványon kell elvégezni. A szolgálatteljesítési időbeosztást egy hónapra eső tervezésnél a tárgyhónapot megelőző hónap 25-ig kell elkészíteni, és gondoskodni kell arról, hogy azt az érintettek megismerhessék. Bár külön szabály erre vonatkozóan nincs abban az esetben, ha a február, 28 napos célszerű a tervezést úgy elkészíteni, hogy a parancsnok jóváhagyását követően még legyen elégséges idő a szolgálati beosztás megismerésére. Rövidebb időszakra készített szolgálatteljesítési időbeosztás esetén az illetékes szolgálati elöljáró köteles azt a szolgálatba lépést megelőző legalább 1 héttel közölni a ht. állomány tagjával. A szolgálati terv tartalmazza: - a szolgálatba lépők sorszámát, nevét, hadrendi számát, - személyre lebontva a szolgálatba lépés napját, időszakát, - a szolgálat tervezett időtartamát és a szabadidőt, - a távollét napját és okát (Sz, B, L, V.) - a távol töltött napok számát, - a tervezett szolgálati időt órában, - a naponta rendelkezésre álló létszámot, A szolgálati feladatok függvényében, az egyéni kérelmek figyelembevételével kiemelt fontosságú a szabadságok, szolgálatmentességek kiadásának tervezése. A szolgálatterven az adott napra tervezett szolgálatteljesítési időket (pl óra, óra, 8 óra, 8.15 óra, stb.) ceruzával kell beírni, a teljesített szolgálati időt pedig legkésőbb a következő munkanapon - a szolgálati napló adatai alapján golyósirónnal átírva kell rögzíteni A ht. állomány tagja mentesül a szolgálatteljesítés alól, ha a szolgálatteljesítési ideje alatt állampolgári kötelezettségét teljesíti (pl. gyanúsítottként, tanúként, stb. idézésre az illetékes szerv eljáró tagja előtt megjelenik). Az irattal igazolt távollét miatt kiesett munkaidőre távolléti díj jár. A szolgálattervek készítésénél, illetve a teljesített szolgálatok szolgálati naplóban rögzítésénél a nyomtatványok vezetéséhez megadott betűjelzéseken túl helyileg rendszeresítettek is alkalmazhatók, de a betűk jelentését a nyomtatványon, illetve a napló erre vonatkozó részén fel kell tüntetni. 17

18 A szolgálatterveket a parancsnok hagyja jóvá. Az egy hónapnál rövidebb időszakra készülő tervek jóváhagyásának módját helyileg kell megállapítani. A szolgálattervek parancsnoki jóváhagyását követően a beosztott kérelmére szolgálatcsere engedélyezhető, ez azonban túlszolgálatot, többlet-túlszolgálatot, vagy kétszeresen számítandó szolgálatteljesítési időt nem eredményezhet. A cserére a napi szolgálatszervezési napló megjegyzés rovatában kell utalni. Egyéb esetben a szolgálatcsere nem alkalmazható A pihenőnap A pihenőnapokat a tervezési időszakra vonatkozóan előre kell jelölni. A jelölést golyósirónnal húzott, piros színű, átlós vonallal kell elvégezni úgy, hogy az egybefüggő 24 óra egyértelműen megállapítható legyen. A pihenőnapokat valamennyi szolgálati időrendszer esetén jelölni kell. Amennyiben a szolgálatra berendelés a kijelölt pihenőnapra esik, a szolgálatteljesítési időt szintén piros golyósirónnal kell feltüntetni, melyet elszámoláskor kétszeresen kell szorozni, illetve kétszeres időtartamú szabadidőt kell biztosítani. A ht. állomány tagjának hetenként kettő, az adott hónapban annyi pihenőnapot kell biztosítania, ahány szombat, vasárnap, illetve munkaszüneti nap van. A munkaszüneti napokat a Munka Törvénykönyve, valamint a Hszt (3) bekezdése tartalmazza. A munkaszüneti nap helyett másik pihenőnap nem jelölhető ki, továbbá azt golyósirónnal húzott, piros színű, átlós vonallal sem kell ellátni. A pihenőnapok hetenkénti kiadása különösen a folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben - veszélyeztetheti a szolgálatellátást, ezért a heti pihenőnapok havonta összevontan is kiadhatók. Az ügyeleti szolgálatot teljesítők esetén az egy hónapra eső pihenőnapok közül legalább egynek vasárnapra kell esnie. Fokozottan veszélyes szolgálati helyeken dolgozóknál a havi összevonásra nincs lehetőség. A folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben dolgozóknál amennyiben a nappali szolgálat befejezésétől a következő éjszakai-szolgálat kezdetéig 24 óránál rövidebb idő áll rendelkezésre, pihenőnapként nem jelölhető ki. Ahol a két szolgálat között az egybefüggő időtartam a 40 órát eléri, ott két pihenőnap kiadható Szabadság, vezénylés A szabadságot (eü. szabadságot, tanulmányi munkaidő kedvezményt) vezénylést a havi szolgálatszervezési okmányon a megfelelő betűjelzéssel kell tervezni, illetve jelölni. Szabadság (eü. szabadság, tanulmányi munkaidő kedvezmény) esetén a betűjelzést a szolgálatteljesítési napnak megfelelő naphoz, vezénylés esetén az annak megfelelő naphoz kell beírni. Aki az adott hónapban kizárólag szabadságon (eü. szabadságon, tanulmányi munkaidő kedvezményen stb.) volt vagy vezényeltként teljesített szolgálatot, ez esetben a távollétet a hivatali munkarend szerinti munkanapokra napi 8 órával kell jelölni és összesíteni. Ettől eltérni vezénylés esetén lehet, ha a fogadó bv. szerv írásos értesítése szerint a vezényelt pihenőnapon, munkaszüneti napon is szolgálatot teljesített, vagy munkanapon 8 órát meghaladó szolgálatteljesítés ideje keletkezett. A havi szolgálatteljesítési idő összesítésénél a szolgálati időrend alapján meghatározott óraszámokat kell a távollét napjára jóváírni (12 óra 30 perc, 8 óra, 8 óra 15 perc, stb.). Havi szolgálatteljesítési időkeret alkalmazásakor a ht. állományú tag számára nem lehet szabadidőt biztosítani, ill. nem lehet díjazást fizetni, ha a szolgálatteljesítési idők összesítése a havi keretet túllépi, de a tárgyhónapban szabadság (eü. szabadság, tanulmányi munkaidő kedvezmény stb.) miatt a tényleges szolgálatteljesítési ideje nem éri el az 50 órát, egészségügyi szakdolgozónál a 48 órát. 3. A szolgálatszervezés A napi szolgálatszervezést a havi vagy annál rövidebb időszakra készített tervek alapján, legalább 48 órával korábban kell elkészíteni és jóváhagyni. A soron következő szolgálat időpontját a parancsnok által meghatározott módon és időben az érintettel közölni kell. A szolgálatba lépő létszám meghatározásánál a szolgálatszervezési naplóban fel kell tüntetni: - a betegség miatt távollévőket, - a vezénylés miatt távollévőket, - a szabadság miatt távollévőket, - a szabadidőn lévőket, - a pihenőidőn lévőket, - az egyéb okok miatt távollévők létszámát, A rendelkezésre álló erők és eszközök elosztásával kapcsolatban külön szerepel az előállító és szállító, valamint a munkáltatást végrehajtók felsorolása. 18

19 A szolgálatban lévő biztonsági tiszt a parancsnok jogkörében eljárva szolgálati érdekből hivatali munkarenden kívüli időszakban - a napi szolgálatszervezést megváltoztathatja, továbbá túlszolgálat teljesítésére kötelezhet. Intézkedését és annak okát a szolgálati napló A szolgálat alatt történt események rovatában köteles rögzíteni. A napi szolgálatszerezési naplóban fogvatartottak adatait, továbbá a legfontosabb napi feladatokat (eligazítás vázlatot) rögzíteni szabálytalan. A szolgálattervezéshez, - szervezéshez, kapcsolódó okmányokat nyilvántartási számmal kell ellátni és az iratkezelésre vonatkozó szabályok szerint kezelendő. Havi vagy annál rövidebb időszakra készített szolgálattervek esetén egyaránt az adott hónap utolsó napjával bezárólag kell a tervezést elvégezni, illetve a szolgálatteljesítési és illetménypótlékra jogosító időket, valamint a túlszolgálatokat összesíteni és az elszámolásokra, kifizetésekre intézkedni. Ha az összesített szolgálatteljesítési idő kevesebb az adott hónap munkaidőkereténél, a hiányt a következő tervezési időszakban figyelembe kell venni, és lehetőség szerint 30 napon belül meg kell szüntetni. 4. A szolgálatteljesítési idő és mértéke a ht. állomány esetében 4.1. A szolgálatteljesítési idő és mértéke A hivatásos szolgálati jogviszonyban állók esetében a heti szolgálatteljesítési idő 40 óra. A részben vagy egészben készenléti jellegű beosztásokban 40 óránál hosszabb, de heti 54 órát meg nem haladó szolgálatteljesítési idő állapítható meg. Ettől eltérni csak a háromváltásos rendszer alkalmazása esetén lehet. A Hszt. pihenőnapra vonatkozó rendelkezése szerint a hivatásos állomány tagját hetenként 2 pihenőnap illeti meg, amelyet lehetőleg együtt kell kiadni. A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásokban szolgálatot teljesítők esetében az 1 hónapra eső pihenőnapok közül legalább az egyiknek vasárnapra kell esnie. A pihenőnap - a fokozottan veszélyes szolgálati beosztást kivéve - a szolgálati elfoglaltság miatt havonta összevontan is kiadható. A ht. állomány tagjának hetenként kettő, az adott hónapban annyi pihenőnapot kell biztosítani, ahány szombat, vasárnap, illetve munkaszüneti nap van. A munkaszüneti napokat a Munka Törvénykönyve, valamint a Hszt-ben meghatározott büntetés-végrehajtási szervezet napja adja, amely szeptember 8-án, Adorján napján van. A munkaszüneti nap helyett másik pihenőnap nem jelölhető ki. A fenti szabályozásból következően a heti 40 óra szolgálatteljesítési idő heti 5 munkanapra esik, így a napi átlag munkaidő 8 órával egyenlő. A havi munkaidőkeretet a fentiekre tekintettel a hónap munkanapjainak 8 órával való szorzata adja, függetlenül attól, hogy a ht. állomány tagja milyen szolgálati időrendszerben dolgozik. További szabály, hogy az illetékes miniszternek a munkanapok, illetve a pihenőnapok áthelyezésére vonatkozó rendelkezését a büntetés-végrehajtásnál is alkalmazni kell. A pihenőnapok hetenkénti kiadása különösen a folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben szolgálatot teljesítőknél- veszélyeztetheti a szolgálatellátást, ezért a heti pihenőnapok havonta összevontan is kiadhatók. Az ügyeleti szolgálatot teljesítők esetében az egy hónapra eső pihenőnapok közül legalább egyet vasárnapi napon kell biztosítani. A folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben szolgálatot teljesítőknél amennyiben a nappali szolgálat befejezésétől a következő éjszakaiszolgálat kezdetéig 24 óránál rövidebb idő áll rendelkezésre, pihenőnapként nem jelölhető ki. Ahol a két szolgálat között az egybefüggő időtartam a 40 órát eléri, ott két pihenőnap kiadható. A szolgálatteljesítési idő - a heti szolgálatteljesítési idő figyelembevételével - több heti, havi vagy éves keretben is meghatározható. A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásokban a szolgálatteljesítési időt éves keretben kell meghatározni. A szolgálatteljesítési idő a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. A napi szolgálatteljesítési idő ilyen esetben sem lehet 4 óránál rövidebb, és - a részben vagy egészben ügyeleti, őr- és készenléti jellegű szolgálati beosztásokat kivéve - 12 óránál hosszabb. A bv. intézeteknél a szolgálatteljesítési idő szempontjából őrszolgálat jellegű beosztásnak minősül a fogva tartás rendjének és biztonságának fenntartására rendszeresített szolgálati beosztás. Ezért itt a szolgálatteljesítési idő 12 óránál hosszabb is lehet, továbbá időtartama korábbi időre berendeléssel vagy visszatartással is megnövelhető. E szabály vonatkozik a túlszolgálatra, valamint a pihenőnapon elrendelt túlszolgálatra is függetlenül attól, hogy utóbbi esetben a túlszolgálat kétszeresének megfelelő szabadidő vagy díjazás jár. A minimumként meghatározott 4 óra nem vonatkozik a szolgálatteljesítési idő megszakítás nélkül visszatartással vagy korábbi berendeléssel- való meghosszabbításának időtartamára. 19

20 4.2. A szolgálati időrendszerek A ht. állomány tagja beosztásától függően a bv. intézetek jogszabályban meghatározott feladatainak folyamatos ellátása érdekében a) hivatali, b) a hivatali munkarendtől eltérő, és c) folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben teljesíti szolgálatát. A ht. állomány tagja szolgálatteljesítési időrendjét az állományilletékes parancsnok határozza meg. A heti munkaidőkeret az irányadó a hivatali, a havi munkaidőkeret a folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben. A hivatali munkarendtől eltérő szolgálati időrendszerben mindkét munkaidőkeret alkalmazható, de az őrszolgálati jellegű beosztásoknál csak havi munkaidőkeret határozható meg. Hivatali szolgálati időrendszer a bv. szerv irodai munkát végző tagjai számára megállapított munkaidő beosztás. A munkavégzés a hét munkanapjain történik, napi időtartama nagyrészt egyenlően elosztott és a munkakezdés általában 7-8 óra közötti. Az ún, rugalmas munkaidő a hivatali szolgálati időrendszerben dolgozó számára engedélyezhető. A törzsidőt a parancsnok határozza meg, de az 5 óránál kevesebb nem lehet. A rugalmas munkaidő alkalmazása a szolgálati feladatok teljesítését nem késleltetheti, és nem akadályozhatja. Ha valamely napon a munkaidő az előírtnál hosszabb, az a besorolást nem változtatja meg, akkor túlszolgálat keletkezik (ha a túlszolgálatot az állományilletékes parancsnok írásban elrendelte). Hivatali munkarendtől eltérő az a szolgálati időrendszer, amelyben a munkavégzés nem csak a hét munkanapjain történhet, a munkaidő 7-8 óra közötti időtartamnál előbb vagy később kezdődik. Ide tartoznak azok a munkarendek is, amelyeknél a munkaidő napi időtartama az átlagost meghaladja, emiatt szolgálatteljesítésre csak a hét egyes napjain, vagy másnaponta kerül sor. A heti két pihenőnapot azonban ilyenkor is biztosítani kell. Folyamatos, váltásos az a szolgálati időrendszer, amelyben a szolgálatot napoktól, napszakoktól függetlenül, napi 24 órában szervezik és teljesítik. A szolgálatok átadása-átvétele 12 óránként történik. A 24 óránkénti váltás csak ügyeleti szolgálatoknál lehet. A váltások száma 4 vagy 5 lehet. A hivatásos állomány nő tagját terhessége megállapításától a gyermekének 1 éves koráig éjszakai szolgálatteljesítésre, ha gyermekét egyedül neveli és annak felügyeletét 6 éves koráig más nem tudja ellátni, 24 órás szolgálatra nem lehet beosztani. A folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben szolgálatot teljesítőknél a szolgálat folyamatosságának fenntartása érdekében a szolgálatból lelépő, illetve a szolgálatba lépő állomány szolgálatteljesítési idejében átfedésnek kell lenni, amely időben az eligazítást, a váltást és a szolgálati felszerelések felvételét, leadását kell végrehajtani. Nem számítható ide a szolgálati öltözet felvételére, levetésére, továbbá az átöltözésre fordított idő. Ebből következően a folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben szolgálatot teljesítők napi szolgálatteljesítési idejét 12 óra 30 percben a biztonsági tiszteknél indokolt esetben legfeljebb 12 óra 45 percben- szükséges meghatározni. Amennyiben az őrzési feladatot az intézettől távoli egészségügyi intézményben teljesítik és a helyszínre szállítás miatt a biztonsági feladatot ellátót korábbi időre kell berendelni, a szolgálatteljesítési időt a berendelési időtől kell jóváírni. Folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben szolgálatot teljesítő egészségügyi szakdolgozók számára 12 óra szolgálatteljesítési idő ismerhető el. Beosztásuk nem minősíthető őrszolgálat jellegűnek, ezért a biztonsági felügyelők eligazításán való részvételre sem kötelezhetőek. Hivatali munkarendtől eltérő szolgálati időrendszerben szolgálatot teljesítőknél az eligazításra, a váltásra, a szolgálati felszerelések felvételére-leadására csak akkor ismerhető el szolgálatteljesítési idő indokolt esetben maximum 30 perc- amikor az adott (naponta azonos helyen) őr- vagy szolgálati helyen a szolgálat csak 2 fő egymás utáni beosztásával legalább 16 órában látható el. Hivatali szolgálati időrendszerben dolgozóknál eligazítás, szolgálati felszerelés felvétele, leadása miatt többletszolgálati időt elismerni nem lehet. A napi szolgálatteljesítési idő szolgálati érdekből korábbi kezdéssel vagy későbbi befejezéssel meghosszabbítható, azonban a napi szolgálatteljesítési idő ilyen esetben sem lehet 12 óránál hosszabb, kivéve a részben vagy egészben ügyeleti, őr- és készenléti jellegű szolgálati beosztásokat valamint az objektív eseteket (pl. nyári időszámításról visszaállás, tömegközlekedés leállása karácsonykor stb.), továbbá a két szolgálat között a járulékos időn kívül (a szolgálati helyre utazás, lakásra visszautazás) legalább 8 óra pihenőidő jár. A hat órát meghaladó szolgálatteljesítési idő esetén 30 perc, a folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben szolgálatot teljesítők számára 60 perc munkaközi szünetet kell a munkaidőn belül biztosítani. 20