A kísérleti állatok bonctana, élettana, örökléstana, immungenetikája, viselkedés biológiája I/I. The anatomy, physiology, genetics, immungenetics and behavioral biology of experimental animals I/I. LABORATÓRIUMI KISÁLLATOK SZEREPE AZ ORVOSTUDOMÁNY FEJLŐDÉSÉBEN THE ROLE OF LABORATORY ANIMALS IN THE DEVELOPMENT OF MEDICINE Dr. Tőkés Tünde Ph.D. 1. HÁZI-, ILLETVE FEHÉREGÉR 1. MOUSE 1.1 Általános jellemzők 1.1 General characteristics A fehéregér, vagy latin nevén Mus domesticus domesticus a nyugati háziegér háziasított formája. Szeme a többi egérfajhoz viszonyítva kicsi. Előrelapított fülkagylója van, mely a szeméig ér. Farka legalább olyan hosszú, mint a fej és a törzs együtt, mintegy 180 pikkelygyűrűvel. Elülső lábán 4, hátulsón 5 lábujj van. Kromoszóma oszóma száma 40. Jellegzetes, erős egérszaguk van. Fészküket összerágott szalmából, tollból és más puha anyagból lyukakba készítik. A fehéregér nem más, mint a háziegér színváltozata. Súlyuk 20-40 g, és 1-2 évet élnek. 1.2. Fogazat 1.2. Dentition Az egér fogképlete 2(1003/1003), ami azt jelenti, hogy a felső és az alsó fogsorban is 1-1 metszőfog van, nincs szemfog, sem előőrlő, a foghíj (diasztéma) után pedig három őrlőfog található (1. ábra). A metszőfog ajki felületén vastag zománcréteg van és tág a gyökércsatornája. Őrlőfogai redősek. 1. ábra: Az egér fogképlete (forrás: www.mozaweb.hu) 1
1.3. Táplálkozás 1.3. Nourishment Rágcsáló lévén metszőfogai koptatásához kemény állagú táplálékra van szüksége. Egyes tápanyagok emésztését mikrobiális lebontás, majd a saját ürülék fogyasztása (koprofágia) teszi teljessé. 1.4. Szaporodás 1.4. Reproduction A nőstény évenként 5-6-szor 4-8 fiat vet (laborban kétszer ennyi is lehet). 2-3 hónapos korukra érik el az ivarérettséget. A nőstény poliösztruszos. A párzás szinte mindig éjjel 3-5 óra között megy végbe. A vemhesség időtartama 19-21 nap. Az újszülött kölykök szőrtelenek és vakok, bennük passzív immunitás alakul ki, de a föcstejjel (kolosztrum) is ürül ellenanyag. Az ellést ivarzás követheti, ha az anya ismét bepárzik, a következő vemhesség időtartama 3-5 nappal meghosszabbodik. Az egerek ivara könnyen megállapítható a végbél- és az ivarnyílás közötti távolságból, ez a hímeken kb. kétszer nagyobb, mint a nőstényeken. A herék vagy a herezacskóban vannak, vagy a lágyékcsatornán át a hasüregbe húzódnak vissza, de a hasra gyakorolt enyhe nyomással ismét a herezacskóba kerülnek. 1.5. Viselkedés 1.5. Behaviour A szociális hierarchia hamar kialakul az egércsoportokban. Sokat mozognak, tornásznak. Az újszülöttek hőszabályozása rossz, hőigényük nagyobb, mint a felnőtteké. Az állatok rosszul viselik a hőingadozást, a huzatot és a magas páratartalmat. Óvakodni kell az erős, hirtelen hanghatásoktól (pl. kulcscsörgés, gumikesztyű csattogás), mert stressz hatására könnyen agresszívvá válhatnak. 1.6. Betegségeik 1.6. Diseases Vírus eredetű betegségek: megfázás, tüdőgyulladás, egérhimlő Baktériumok okozta betegségek: szalmonellózis, E-coli fertőzés Külső élősködők, gombák: tetvek, atkák, gomba Hiánybetegségek: skorbut, B1-, B2-, B6- és B12- vitaminhiány, E-vitamin hiány, A-vitamin hiány, fehérjehiány, zsírhiány. Egyéb betegségek: felfúvódás, gyomorrontás, allergia, daganatok, rák, öröklött betegségek, elhízás, szemgyulladás. 1.7. Néhány kutatásban felhasznált terület 1.7. Some research fields Alzheimer-kór, vakság, 1-es típusú diabetes, Duchenne-féle izomdystrophia, Törékeny X-szindróma, magas koleszterin, HIV/AIDS, influenza, meningitis B, Sclerosis multiplex, Non Hodgkin s lymphoma, radioterápia, Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma (SARS), tuberkulózis, tumor metasztázis. 2
2. GERBIL, VAGY MONGOL FUTÓEGÉR 2. MONGOLIAN GERBIL 2.1. Általános jellemzők 2.1. General characteristics A gerbil vagy mongol futóegér (Meriones unguiculatus) Ázsiában őshonos kistestű rágcsáló, Mongólia félsivatagi sztyeppéin élnek. Eredetileg, mint laboratóriumi állat került Európába és Amerikába, de kíváncsi és szelíd természete miatt hamar kedvelt háziállat lett. A nyugati világban Armand David francia misszionárius révén ismerték meg őket, aki rajzokat készített a "kicsi sárga patkányokról", és pár példányt el is küldött Franciaországba egy ottani természettudományi múzeumba. Ott Milne-Edwards francia zoológus adott hivatalos latin nevet neki, így lett Meriones unguiculatus. Meriones egy katona a görög mitológiából, aki sisakján vaddisznóagyarat hordott az állat iránti tisztelete jeléül. Unguiculatus pedig azt jelenti kicsi-karmos, így tehát a teljes név jelentése: "karmocskás harcos". Nagyobb, mint egy egér, de kisebb, mint egy patkány. A kifejlett állat testhossza akár 15 centiméter is lehet. Farka olyan hosszú, mint a fej és a törzs együtt, 13-15 centiméter. Színe nagyon változatos. Hosszú lábaik a gyors menekülést szolgálják, ugrani is nagyokat képesek. Kromoszóma számuk 44, súlyuk 70-150 g (a hím kissé nagyobb), élettartamuk 3-4 év. 2.2. Fogazat 2.2. Dentition Fogazatuk erős, fogképletük ugyanaz, mint az egéré, tehát 2(1003/1003). 2.3. Táplálkozás 2.3. Nourishment Kemény magvakat (tökmag, dió, mogyoró), teljes értékű tápokat, zöldségeket (uborka, répa), gyümölcsöket (málna, alma és banán) esznek. 2.4. Szaporodás 2.4. Reproduction A nemek meghatározásánál itt is az ivarszervek és a végbélnyílás közti távolságot kell figyelembe venni. A fiatal hímek herezacskója fekete színű, és a hasi illatmirigyek kifejezettebbek. Ovuláció, ösztrusz: 4-6 naponta, 12-18 órán át tart. Legtermékenyebb az ellés napján, így könnyen újra vemhesülhet. A terhesség időszaka 23-26 nap. Az emlők száma 8db, egyszerre 3-10 utódot hozhatnak világra (ha csak egy születik, az nem biztos, hogy elegendő ingert jelent az anya számára a megfelelő tejtermeléshez és az is előfordulhat, hogy az anya maga öli meg a túl gyenge újszülötteket). Évente 7-8 alkalommal ellenek. A szülés általában éjszaka, vagy hajnalban történik és 1-2 óra hosszú. Születéskor az újszülöttek csupaszok, vakok és teljesen magatehetetlenek, 16-21 nappal a születés után nyílik ki a szemük. A reproduktív életkor nőstény esetében kb. 2 év, a hím azonban egész életében nemzőképes. Szaporodásukra jellemző a Bruce-hatás (a domináns hím szexferomonjának hatására abortusz jön létre), a Whitten-hatás (a hím illatától megindul az ivarzás) és a Lee-Boot hatás (ha összezárva tartunk nőstény egereket, ösztrusz ciklusuk lelassul) megléte. 3
2.5. Viselkedés 2.5. Behaviour Kolóniákban élő, örökmozgó és rendkívül barátságos, "szocializált" rágcsálók. A kolónia élén a domináns pár áll, csak ők szaporodnak, így a kolónia tagjai tulajdonképpen az ő leszármazottaik. Egy kolónia 300-1500 m 2 területet tart magáénak, melyet behálóznak az egy központi és 10-20 egyéb bejárattal rendelkező földalatti járataik. Nagyon territoriális állatok, a területüket akár súlyos küzdelem árán is megvédelmezik, a betolakodót akár meg is ölhetik. A kolónia tagjai a szaguk alapján ismerik fel egymást. Ha a másik egér idegennek "szaglik", megtámadják. Egész nap ébren vannak, a legforróbb órákat földalatti járataikban vészelik át. Sivatagi lakóhelyüknek megfelelően szervezetük a víz hatékony megtartásához alkalmazkodott. Metabolikus úton is képesek vizet előállítani száraz táplálékból, vagy a testükben raktározott zsírból. Ha rendelkezésükre áll sem isznak sok vizet, alig termelnek vizeletet és a székletük is nagyon száraz. Néhány kígyót és ragadozó madarat leszámítva alig van természetes ellenségük. 2.6. Betegségeik 2.6. Diseases A futóegerek legsúlyosabb betegsége a Tyzzer-betegség, ami gyakran, de nem mindig hasmenést, levertséget, étvágytalanságot és súlyvesztést okoz. Prüszkölést, náthát, szemgyulladást gyakran a streptococcus baktériumok okozzák. Faggyúmirigy-fertőzés: a futóegerek hasán található nagy faggyúmirigy néha elfertőződik, begyullad és megduzzad. Daganatok: leggyakrabban a petefészket és a méhet támadják meg. 2.7. Néhány kutatásban felhasznált terület 2.7. Some research fields Atherosclesoris, sugárterápia, hiperlipidemia, organogenezis, vesebetegségek, stroke (Willis-kör nem teljes, 2 carotis okklúziójával teljes agyi ischaemia hozható létre, mivel nincs kapcsolat az arteria basilaris és a carotisok között), epilepszia, magas koleszterin, máj lipidózis, epekő, érelmeszesedés, hallásvizsgálat, pszichológiai vizsgálatok, toxikológiai vizsgálatok, étel adalékanyagok, rovarirtó szer, ipari oldószer, nehézfémek tesztelése. 3. VÁNDOR-, ILLETVE FEHÉRPATKÁNY 3. RAT 3.1. Általános jellemzők 3.1. General characteristics A fehérpatkány (Rattus norvegicus) a vándorpatkány változata. Az első fehérpatkányokat 1877-ben Németországban tenyésztették, de igazi atyjuk H. H. Donaldson volt a Wistar intézetben, Philadelphiában (1960). A legtöbb beltenyésztett törzs ezek származéka. Bonctani sajátosság, hogy a vese közel található a testfelülethez, ezért könnyen hozzáférhető. A mellékvese távol fekszik a nagyerektől, így az adrenalektomia (mellékveseirtás) elvégzése egyszerűbb. A szemzúgban Harder-féle mirigyek találhatók, melynek vörösbarna váladéka porfirin tartalmú (gyulladása esetén vöröset könnyezik az állat). A szemek között és a fül 4
tövén 1-1 orbitális könnymirigy található. Ellentétben az egérrel, a patkánynak nincs epehólyagja. Kromoszóma számuk 42, élettartamuk 3-4 év, farkuk 200-220 pikkelygyűrűből áll. 3.2. Fogazat 3.2. Dentition Fogképlete azonos az egérével (2(1003/1003), felső és az alsó fogsorban is 1-1 metszőfog van, nincs szemfog, sem előőrlő, a foghíj (diasztéma) után pedig három őrlőfog található). 3.3. Táplálkozás 3.3. Nourishment Mindenevők, a természetben csaknem kizárólag éjjel táplálkozik. 3.4. Szaporodás 3.4. Reproduction Szaporodásuk sok tekintetben az egéréhez hasonló, de Bruce-hatás (a domináns hím szexferomonjának hatására abortus jön létre) nincs, Whitten-hatás (a hím illatától megindul az ivarzás) pedig alig észlelhető. Nagyon érzékeny a világosság/sötétség szabályozására; folyamatos megvilágítással megzavarható a termékenység. A hüvelydugó 4-10 óra hosszat van jelen a párzás után. Nagyon korán, 8 hetes korukba ivaréretté válnak. A patkányok peteérési ciklusa nagyon rövid mindössze 5 nap. A kicsinyek születése előtt körülbelül egy héttel érdemes a hímet eltávolítani a nőstény ketrecéből, máskülönben az ellés után a nőstény azonnal újra vemhesülhet. A vemhességi idő 21-23 nap, egy kifejlett nőstény 1-23 utódot is világra hozhat, az átlagos alom méret 9-11 csupasz, vak kölyök. 3.5. Viselkedés 3.5. Behaviour A fehérpatkány az egérnél kevésbé agresszív, rendszerint a hímek is baj nélkül együtt tarthatók. Ha azonban a csoportban egy új, korábban egyedül élő patkány kerül, az állatok izgatottak lesznek, és számos labor paraméterük megváltozik. A patkány is főként a talpán verejtékezik, hővesztésük jobbára a farok vérerein keresztül következik be. A leválasztott patkányok nagyon mozgékonyak, ami zsúfoltság esetén könnyen hőhalálhoz vezet. Magas környező hőmérsékleten, vagy zsúfoltság esetén a patkány nyállal borítja be a testét. Ha a relatív páratartalom tartósan 45% alá kerül, farokgyűrűsödés (helyi befűződés) fejlődhet ki, főként fiatal állatokon. A patkány fogékony a légúti fertőzésekre, ezért a légcserét, a huzatérzetet, a ketrecben az ammóniaszintet fokozottan kell ellenőrizni. Érzékeny a zajokra, főként a hirtelen fellépő ultrahangokra (kulcscsörgés, cuppantás). A fény fontos tényező az élettani aktivitás szabályozásában. 3.6. Betegségeik 3.6. Diseases Ugyanaz, mint az egérnél. 5
3.7. Néhány kutatásban felhasznált terület 3.7. Some research fields Toxikológia, magatartáskutatás (stressz), magas vérnyomás, Diabetes Insipidus, retina degeneráció, hydrocephalus, microphthalmia, süketség, elhízás, fognövekedési rendellenességek, szívkárosodás, magas koleszterin, Non Hodgkin s lymphoma, paralysis, gerincvelő sérülés, stroke, trachea transzplantáció. 4. SZÍRIAI ARANYHÖRCSÖG 4. SYRIAN HAMSTER 4.1. Általános jellemzők 4.1. General characteristics A faj első leírója az Aleppo (Szíria) környékén talált példányok alapján a Cricetus auratus latin nevet adta a szíriai aranyhörcsögnek. Csaknem 100 év telt el, mikor végre Israel Aharoni zoológus ismét Aleppo környékén kiásott egy anyaállatot 12 kölykével. Közülük 2 nőstényt és 1 hímet küldtek Angliába, ahol hamarosan elszaporodtak. Tőlük származik minden laborhörcsög. A szíriai (Mesocricetus auratus) és a sokkal kisebb kínai hörcsög (Cricetulus griseus) a leggyakoribb hörcsög fajok. Az aranyhörcsög kromoszómaszáma 44, vagyis kétszerese a közönséges hörcsögének, a kínai hörcsögé 22. Súlyuk 120-160 g körüli, élettartamuk 2-3 év. A kifejlett példány testhossza 15 cm, a farok hossza legfeljebb 15 mm, farka kúp alakú. Elülső lábán 5, a hátulsón 4 ujj van. Bőre igen lazán kötődik a felületi izmokhoz, ezért akár 5 cm-re is felhúzható az állatról. 4.2. Fogazat 4.2. Dentition Fogképlete ugyanaz, mint az egéré. 4.3. Táplálkozás 4.3. Nourishment Magvakkal, zöldfélékkel, gyümölcsökkel, akár lisztkukacokkal is táplálkozhat. Laboratóriumban ugyanazzal a táppal is etethető, mint a patkányok. 4.4. Szaporodás 4.4. Reproduction Az ivari ciklusuk nagyon szabályosan 4 nap. A tüszőrepedés reggelén tejszerű, jellegzetes szagú, sűrű hüvelyváladék jelentkezik, majd az ezt követő harmadik nap este eredményes lehet a párzás. Párzás után a hímet el kell távolítani a nősténytől, mert a könnyen megtámadhatja. Ha 5-9 nap múlva újra hüvelyváladék jelenik meg, a nőstény nem vemhes. Az aranyhörcsög vemhességi ideje pontosan 16 nap és 6 óra. Ellés utáni ivarzás is van, de ez nem termékeny. 6
4.5. Viselkedés 4.5. Behaviour Éjszakai állat, a nőstény agresszívabb a hímnél, ezért gyakran szükség lehet az elkülönítésre. Ha pihenő ideje alatt megzavarjuk, haraphat. Az egérhez és patkányhoz hasonlóan koprofág állat. A hörcsög hibernál (hosszan szundikál), ha a hőmérséklet 5-6 Cº-ra és a világítás napi 8 óra alá csökken. 2-3 napon át alszik, majd fél napra fölébred, ekkora rendesen táplálkozik. Ősszel erősen meghízik, akkor is, ha meleg helyiségben tartják, ezzel készül fel a téli álomra. Tarkótájékán hatalmas barna zsírszövet alakul ki, ez az ún. téli álom mirigy. Hatalmas pofazacskója van, melyben táplálékát, olykor kölykeit cipeli. Pofazacskójába idegen szövetet, daganatot lehet beültetni. 4.6. Betegségeik 4.6. Diseases Kalciumhiány, emésztőrendszeri zavar, baktériumfertőzések (pl. Campylobacteriosis) orrfolyás, fülkagylón és a szemhéjon, illetve az ajkakon kialakult bőrdaganatok, vírusos agyhártyagyulladás. 4.7. Néhány kutatásban felhasznált terület 4.7. Some research fields Izomdystrophia, epilepszia, trombózis, hipotermia-kutatás, pofazacskója miatt transzplantáció, fogszuvasodás, krónikus bronchitis, teratológiai vizsgálatok, hasnyálmirigyés vesedaganat, toxikológia, viselkedéstudomány, magas koleszterin, fertőzéses megbetegedések. 5. TENGERIMALAC 5. GUINEA PIG 5.1. Általános jellemzők 5.1. General characteristics Eredeti hazája Peru; az inkák a húsáért tenyésztették, de áldozati állatként is szerepelt, előkerült bebalzsamozott múmiája is. Spanyol tengerészek hozták Európába a 16. században. Latin nevét Linné adta: Cavia porcellus. Koprofág állat, közvetlenül a végbélből, de a kövér és vemhes állat ürülékét a padozatról is felszedi. Az újszülöttek anyjuk ürülékét fogyasztják, így bélflórájuk azzal azonos. A végbélnyílás körüli bőr szőrtelen, árkolt, és faggyúmirigyeket tartalmaz, épp úgy, mint a csökevényes farok bőre. Egy pár lágyéktájéki emlője van a hímeknek és a nőstényeknek egyaránt. A hímvesszőt a hasra gyakorolt enyhe nyomással lehet láthatóvá tenni. A hüvelyt ivarzás-mentes állapotban egy hártya zárja. Vakbele igen nagy, a hasüreg nagy részét kitölti. Vérében számos mononukleáris leukocyta van, melyek tojásdad zárványsejtekké (Kurloff-féle test) állnak össze, és főként a vemhes állatokban lelhetők fel. Súlyuk 700-1000 g, élettartamuk 5-6 év, kromoszóma számuk 64. 5.2. Fogazat 5.2. Dentition 7
Dr. Tőkés Tünde: A kísérleti állatok bonctana, élettana, örökléstana, immungenetikája, viselkedés biológiája Előőrlő foga van, vagyis nem valódi rágcsáló. őrlőfogai harántredősek, ősek, állkapcsa előre-hátra hátra mozog. Mind a metsző-, metsz mind az őrlőfogak fogak állandóan növekednek. A tengerimalacnak összesen 20 foga van. Fogképlete:: I 1/1, C 0/0, P 1/1, M 3/3 ((Incisivus) ((Incisiv - metszőfogak, fogak, C (Caninus) - szemfogak, P (Premolaris) - előzápfogak, zápfogak, M (Molaris) ( zápfogak, 2. ábra) A metszőfogak fogak viszonylag rövidek, a gyökértelen zápfogakat zománcredők zománcredő harántlemezekre osztják. 2. ábra: A tengerimalac fogazata (forrás: www.gemon.ro) 5.3. Táplálkozás 5.3. Nourishment Szigorúan növényevők. ők. k. Jó étvágyú állat, éjszaka is rendszeresen eszik. A néhány napos újszülöttek már szilárd táplálékot esznek. Különleges tulajdonsága, hogy nem képes CC vitamint szintetizálni, tehát aszkorbinsav-adagolásról aszkorbinsav adagolásról (táplálékban vagy ivóvízben, 220 mg/liter) gondoskodni kell. 5.4. Szaporodás 5.4. Reproduction A tengerimalac ivarzása alatt a hüvelymembrán nyitva van, a nőstény nőstény pedig jellegzetes viselkedésével jelzi az állapotát, apotát, például a másik állatra mászik, hátát homorítja, és kis vizeletet lő a hím felé.. Az eredményes párzást itt is hüvelydugó jelzi. A nőstény n akár tenyészérettség előtt tt vemhesülhet. Ivari ciklusuk 14-18 18 nap, ivarzás időtartama idő 1-18 óra, vemhesség 59-72 napig tarthat. Egyszerre akár 6 utódot és világra hozhatnak. Az újszülött teljes bundával, nyitott szemmel születik, néhány óra múlva szilárd táplálékot is fogyaszt. Más nőstényektől is szophat hat. Az öreg nőstények könnyen elhíznak, és petefészek ciszta alakulhat kulhat ki náluk. Ellés utáni ivarzás itt is van, ami monogámiában évente 5 almozást eredményezhet. 5.5. Viselkedés 5.5. Behaviour Kifejezett napi ritmusa nincs, napi 20 órán át aktív, 10 perces alvási megszakításokkal. Társas állat, köztük csak egy--egy agresszív hím akad. Nem mászik, nem csimpaszkodik, 2020 25 cm magas oldalfallal elkeríthető. elkeríthet Nagyon érzékeny a hőingadozásra ingadozásra és a huzatra, ha szállítás közben akár hideg, akár meleg hősokk h sokk éri, drámai súlyvesztés, vagy prémvesztés következhet be. Alapjában ideges állat, könnyen pánikba esik, ekkor hangosan visít és körbeszaladgál. Zsúfoltság, unalom és stressz viselkedési zavart, például szőrrágást sz okozhat, ami később bb az állat pusztulásához vezethet. 5.6. Betegségeik 8
5.6. Diseases Légzési zavarok (Streptococcus pneumoniae, Bordetella bronchiseptica), allergia, középfülgyulladás, vesekő, húgyhólyaggyulladás, stroke, skorbut, entropium (szem befelé fordul), kötőhártya gyulladás, mikroftalmia, vakság, zsírszem, farokcsont fölötti mirigy betegsége, vemhességi toxikózis, emlőgyulladás, petefészekciszta, zsírdaganat, nyaki- és állalatti mirigyek gyulladása, talppárna gyulladás vagy talpfertőzés. 5.7. Néhány kutatásban felhasznált terület 5.7. Some research fields Diftéria vakcina felfedezése, TB, szívbillentyű csere, vér transzfúzió, vese dialízis, antibiotikumok, véralvadásgátlók, asztma gyógyszerek. 6. ZEBRADÁNIÓ 6. ZEBRAFISH 6.1. Általános jellemzők 6.1. General characteristics A zebrahal vagy más néven zebradánió (Danio rerio) a pontyfélékhez tartozik. Őshazája Elő-India. Törzsén a kopoltyúfedőktől a farokúszó végéig négy sötétkék csík húzódik, innen a neve. Az nőstény zömökebb, háta olajbarna, ezüstszínű csíkok figyelhetőek meg a kék csíkjaik között, teltebb, színei kevésbé élénkek. A hím ugyanakkor karcsúbb, hátán aranysárga, narancssárga színű csíkokat hord a kék csíkok között. Törzsén a kopoltyúfedőtől a farkúszó végéig négy sötét acélkék csík húzódik. A csíkozottság a farok alatti úszóra is átterjed. A hátúszó alapszíne sárgásbarna, kék szegéllyel, kívül fehéren szegélyezett. - A kopoltyúfedő kék-fehér foltokkal. Farok- és has úszói fátyolszerűen megnyúlhatnak, melyek akár a testhossz egyharmadát is kitehetik. Kromoszóma számuk 25, körülbelül 6 cm nagyságúra nőhetnek meg, maximum 5 évig élnek. A nagy érdeklődésnek köszönhetően az első organizmusok egyike, melynek a teljes genomját azonosították. Genetikai manipulációk eredményeként egy fluoreszkáló fajtát (úgynevezett Glofish) is létrehoztak. Nagyon fontos kiemelni, hogy rendkívüli végtag-, szívizom, retina, látóideg- és gerincvelő regenerációs képességgel bírnak. 6.2. Táplálkozás 6.2. Nourishment A pontyfélék mindenevők, állati és növényi eleséget egyaránt fogyasztanak. Az etetést laboratóriumban is tápokkal oldják meg, melyek különféle húsokból, májból, ikrákból, rákokból, algákból, lisztekből készülnek, számos ásványi anyaggal és vitaminnal kiegészítve. Fontos, hogy etetésenként csak annyit szabad adni, amennyit a halak 5 perc alatt elfogyasztanak. A halivadék táplálását alsórendű rákokkal, vagy e célra tenyésztett papucsállatkával (Paramecium caudatum) oldják meg. 6.3. Szaporodás 6.3. Reproduction 9
A 10-12 hetes dánió már ivarérett, de maximális embriótermelésre csak a 7-18 hónapos korban lehet számítani. A zebrahal fotoperiodikus állat, hajnalban, röviddel napkelte után ikrázik, egy-egy párzás alkalmával a nőstények 20-200 ikrát helyeznek el. A ciklust mesterséges fénnyel időzíteni lehet. Az ívató tartály padozatát egy réteg márványdarával vagy üveggolyócskákkal borítják, megakadályozandó az ikrarablást (fehérje visszapótlásra saját petéit fölfalja). Általában hetente egyszer, bőséges táplálék mellett kéthetente háromszor párzanak. 6.4 Betegségeik 6.4. Diseases A zebradánió két leggyakoribb betegsége a bársonykór és a haltuberkolózis (mycobacteriosis). A bársonykórt az Oodinium pillularis dinoflagellata (ostoros moszat) okozza. A parazita főként a hátuszony közelében kapaszkodik meg, bársonyos foltot okozva. Ha érett, leválik, a tartály alján 60-szor osztódik, majd visszafertőz. A hal a tartály sarkában az oldalát dörzsöli, letargikus lesz, az uszonya kivilágosodik és azt az oldalához szorítja. A bélkapillariózist okozó szívóféreg a dánió vékonybelében él, az akár 1 cm hosszú féreg ürülékkel távozik. 6.5. Néhány kutatásban felhasznált terület 6.5. Some research fields Melanoma, leukémia, hasnyálmirigy rák, hepatocelluláris karcinóma, véralvadás, erek kialakulása, szívelégtelenség, veleszületett szív és vese megbetegedések, akut gyulladás, retinasérülések, fejlődési rendellenességek, mezőgazdasági kutatás, biotechnológiai kutatás, környezetvédelmi kutatás, toxikológia, farmakológiai kutatás. 10
Egér Patkány Aranyhörcsög Tengerimalac Zebradánió Élettani mutatók Kifejlett súly, g nőstény 25-40 250-300 140-160 700-900 0,1-0,15 hím 20-40 300-500 120-140 900-1000 0,10-0,2 Élettartam, év 1-2 2-3 2-3 5-6 4-5 Szívverés/perc 300-800 300-500 250-500 230-380 120-180 Légzés/perc 100-200 70-110 40-120 42-104 Testhőmérséklet, 36,5-38 37,5-38,5 37-38 38-40 28 C Kromoszómaszám 40 42 44 64 25 Különleges anatómiai sajátság Táplálkozás Elülső lábán 4, hátulsón 5 ujj van Mindenevő rágcsáló, koprofág Harder-féle mirigy, nincs epehólyag Mindenevő rágcsáló, koprofág Elülső lábán 5, hátulsón 4 ujj van, téli álom mirigy, pofazacskó Mindenevő rágcsáló, koprofág Elülső lábán 4, hátulsón 3 ujj van, nem képes C- vitamint szintetizálni Növényevő rágcsáló, koprofág Nagyfokú regenerációs képesség, átlátszóság Mindenevők Fogképlet 1003/1003 1003/1003 1003/1003 1013/1013 Tenyészérés, hét nőstény 8-10 12-16 10-12 9-10 10-12 hím 8-10 12-16 10-12 9-10 10-12 Ivari ciklus, nap 2-9 4-10 4 14-18 Ivarzás tartama, óra 14 14 2-24 1-18 Vemhesség tartama, nap 18-21 21-23 15-17 59-72 naponta többször ikrázhat Alomnagyság 3-20 4-12 3-8 1-6 20-200 ikra Kutatásban betöltött szerep (néhány, kiragadva) Alzheimerkór, Vakság, 1-es típusú diabetes, Magas koleszterin, HIV/AIDS, Influenza, Meningitis B, Sclerosis multiplex, Non Hodgkin s lymphoma, Radioterápia, SARS Tuberkulózis, Tumor metasztázis. Toxikológia, Magatartáskutatás, Magasvérnyomás, Diabetes insipidus, Retina degeneráció, Süketség, Elhízás, Szívkárosodás, Magas koleszterin, Paralysis, Gerincvelő sérülés, Stroke. Izomdisztrófia, Epilepszia, Trombózis, Hipotermiakutatás, Pofazacskó: transzplantáció, Krónikus bronchitis, Hasnyálmirigy- és vesedaganat, Toxikológia, Viselkedés tudomány, Magas koleszterin, Fertőzéses megbetegedések. Diftéria vakcina felfedezése, TB, Szívbillentyű csere, Vér transzfúzió, Vese dialízis, Antibiotikumok, Véralvadásgátlók Asztma gyógyszerek Melanoma, Leukémia, Hasnyálmirigy rák Hepatocelluláris karcinóma Véralvadás, Szívelégtelenség, Veleszületett szív és vese megbetegedések, Akut gyulladás, Retinasérülések, Fejlődési rendellenességek Mezőgazdasági, Biotechnológiai, Környezetvédelmi, Toxikológia, Farmakológiai kutatás. 1. táblázat: Összefoglaló táblázat néhány paraméterrel 11
Felhasznált irodalom References 1. Prof. Dr. Kállai László: Laborállat könyv, 2003. 2. Világi Ildikó: Élettani gyakorlatok, Viselkedési és tanulási vizsgálatok, ELTE 3. Committee on Rodents, Institute of Laboratory Animal Resources, Commission on Life Sciences, National Research Council: Rodents, 1996. 4. Guide for the Care and Use of Laboratory Animals, National Research Council, National Academy Press, USA, 1996. 5. Directive for the Protection of Vertebrate Animals used for Experimental and other Scientific Purposes, European Economic Community, No 609, 1986. Érdekességek, videók Interesting videos https://www.youtube.com/watch?v=v56mtrmwas0 https://www.youtube.com/watch?v=8lavxj65jni https://www.youtube.com/watch?v=obsst8lfcd0 https://www.youtube.com/watch?v=t5fufhg9klk https://www.youtube.com/watch?v=o8elu9if7tq https://www.youtube.com/watch?v=7g2rxtwu_fm http://learn.genetics.utah.edu/content/addiction/mouse/ 12