Budapesti talajvízkutak idősorainak hidrológiai elemzése

Budapesti talajvízkutak idősorainak hidrológiai elemzése Készítette: Szabó- Mészáros Marcell Konzulens: Dr. Hajnal Géza BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék 2010. Budapest

Budapesti talajvízkutak idősorainak hidrológiai elemzése 1. Bevezetés Budapesten az 1930-as évektől kezdődően megindult a talajvízkutak rendszeres észlelése. 1981-82-ben a Fővárosi Tanács megbízásából kezdett a FŐMTERV Rt. (jogelődje) foglalkozni a megemelkedett talajvíz problémával, mely munkában a BME Vízgazdálkodási Tanszéke is részt vett (Paál 1983, 1984, Prajczer-Winter 1984). Akkor a hidrológiai vizsgálat az 1971-81-es időszakra terjedt ki. Dolgozatomban hasonló módszeres kutatás, és elemzés eredményeképp próbálok következtetni az elmúlt időszakra, illetve aktualizálni a mértékadó talajvízszint figyelembe vételét, mely tervezési értékével ma az 1980-as évek adataival szolgálnak. 2006 végén felfüggesztették az észlelőkutak rendszeres mérését, így további adatok sajnos nem állnak rendelkezésre. 1.1. Kiindulási adatok A felhasznált adatokat a Fömterv Rt-től szereztem be. 159 kút adatait kellett megvizsgálnom. Az elsődleges szempont az adatok rendszerezésénél az volt, hogy találni kellett minél több olyan kutat, melyeket körülbelül azonos időtartam alatt, azonos gyakorisággal rendszeresen mértek. (Rendszeres leolvasásnak a havonta több alkalommal végzett megfigyelést vettük, viszont ezen leolvasások első körben nem összevethetőek egymással, további megfontolásokra és átlagolásra van szükség.) A kiválasztás további szempontja volt a kutak elhelyezkedése, valamint a csőperemszintek magassági elhelyezkedése (100-110 mb feletti magasság). Így az 1996 és 2006 közötti időszakra 17 kutat (10 pesti és 7 budai) találtam alkalmasnak vizsgálatainkra. Sajnos még ezeknél a kutaknál sem lehetett kijelenteni, hogy nem volt adathiányos időszak. Több esetben is látható, hogy egy-két hónap, esetleg több félév során nem volt mérés adott helyen. 2

1.2. Számítógépes feldolgozás Második feladatként az idősorok megfelelően kezelhető digitális leképezését kellett elkészíteni, a számítógépes megjelenítéshez. 2. Hidrológiai vizsgálatok A kiválasztott kutak hidrológiai elemzéséhez először is szükség volt, a havi átlagok kiértékeléséhez. Az abszolút magasságú vízállásokat összevetettem a Duna vízjárásával az adott időszakban, valamint a Kitaibel Pál utcai Országos Meteorológiai állomáson mért csapadékösszegekkel. Nem meglepő módon a pesti oldalon, a Dunához közel eső területeken több észlelő kút vízjárására is hatással van a folyó állása. Ahol viszont nem figyelhető meg közvetlen módon kapcsolat, ott a csapadék idősorokkal vetettem össze a kutak vízjárásával, ez nyolc kutat érintett, melyek főleg a budai oldalon találhatóak. Észre kellett venni, hogy a csapadék egyáltalán nem állt közvetlen kapcsolatban a kutak vízállásaival, mely egyszerűen magyarázható a beépítettség növekedésével, illetve a budai talajtípusok (márga, agyag) vízzáró hatásával. 2.1. Relatív vízállás A következő lépésben az észlelési adatokból meghatároztam a 17 kút relatív vízállását a vizsgálatban szereplő 11 évre. A relatív vízállások értelmezése (Prajczer-Winter 1984): ahol Hr - relatív vízállás (cm-ben) H - évi közepes vízállás (kútperem alatt cm-ben) H max és H min - eddigi szélsőértékek. 3

Az adatok megbízhatóságát csökkenti, hogy egyes kutaknál előfordult, hogy havonta csak egy leolvasás történt, és ez sem volt összehangolva a többi kútnál történt leolvasással. 2.2. Invariáns vízállás A vízállás idősorok szemléletesebb ábrázolását az invariáns lépték használata szolgálja. Az invariáns vízállás (H'): ahol H' - invariáns vízállás H - az évi közepes vízállások adatsorának középértéke σ - az évi közepes vízállások adatsorának szórása. 4

Talajvízfigyelő kutak a pesti oldalon az V-IX., és a budai oldalon az I. és a XI. kerületekben a belső körúton belül. 1. ábra Kúttérkép A kutak kerületenként: I. kerület V. kerület VI. kerület VII. kerület IX. kerület XI. kerület I. 01. V. 1. P. III. VII. 02. IX. 03. XI. 19. I. 07. V. 2. P. VII. P. 08. P. 11. I. 08. V. 2/A P. 09/A I. 09. I. 11. I. 12. 5

2.3. Az észlelő kutak adatsorainak havi vízállásai, és azok feltüntetése a vizsgált időszakra Sok kútnál több évtizedre visszamenőleg dokumentált rendszeres leolvasások álltak rendelkezésemre, mégis a 2006. év végi utolsó leolvasásokhoz közeledve nem végezték megfelelő időközönként a regisztrálást, és akadt néhány olyan kút is, amelynél több hónapos, akár fél éves, vagy éveket meghaladó adathiányos időszak nehezítette az elemzéseket. 2. ábra V. 01-es kút folyamatosan regisztrált idősora 3. ábra I. 08-as kút adathiányos idősora 4. ábra I. 09-es kút egy évet meghaladó adathiányos időszaka Átlagosan minden kútnál található egy-két mérés nélküli hónap. Ezen hiányos idősorok elemzésénél még nem okozott nehezebb kezelhetőséget a mérések elmaradása, de a későbbi elemzéseknél, melyek a vizsgálataim jövőbeni részét képezik majd, ez probléma lehet. Ennek kiküszöbölésére másféle hidrológiai (statisztikai) módszereket kell felhasználnom. 6

2.4. A Duna vízállásainak havi átlagértékei Az internetes adatbázisnak (http://www.hydroinfo.hu/html/archivum/archiv_tabla.html) köszönhetően könnyen elérhető volt a keresett adathalmaz. 5. ábra A folyó vízállás-változása 1996 és 2006 között A kiértékelt adatokat egyszerűen össze tudtam vetni a különböző kutak adatsoraival, s azok együttes ábrázolásakor a közvetlen kapcsolat meghatározható volt: 6. ábra Az I. 07-es budai kút és a Duna adatsorának összehasonlítása. A folyó értékeihez a másodlagos ordináta értékek tartoznak. 7

Az olyan kutaknál, mint a I. 07-es kút is, ahol nem egyértelműen kijelenthető a kapcsolat, a csapadékkal való összehasonlítást is elemeztem. 2.5. Összehasonlítás a csapadék idősorral A kiválasztott 17 kút elhelyezkedése miatt a Budán található Kitaibel Pál utcai mérőállomáson regisztrált csapadék adatokat használtam fel. Ezek az adatok az 1996- os évtől kezdődően a 2000. év végéig voltak elérhetőek. 7. ábra Havi csapadék-összegek 1996 és 2000 között Ugyan nem tizenegy évre vonatkozólag voltak adottak az értékek, de a kapcsolatkereséshez mégis elegendőek voltak a rendelkezésre álló értékek. 8. ábra P. VII. pesti kút vízállásai és a csapadékértékek összehasonlítása. 8

A Duna és a csapadék adatsorainak kiértékelése már lehetővé tett egyfajta csoportosítást a kutak között, de még így is csak két nagy halmazra bonthattam a megvizsgált kutakat. További hidrológiai módszerek, elemzések kellettek ahhoz, hogy kisebb csoportokra oszthassam őket. Így elemeztem azok relatív vízállásait. 9. ábra I. 11 budai kút relatív vízállásainak kiértékelése. 10. ábra IX-3 pesti kút relatív vízállásainak kiértékelése. 9

11. ábra IX-3 pesti kút invariáns vízállás értékeinek ábrázolása. Az invariáns vízállás és az invariáns vízállások értékei megfelelő alapot nyújtottak ahhoz, hogy az egyes kutakat csoportokba sorolhassuk. A kútcsoportok, és a kutak egyenkénti elemzését a következő fejezetben tárgyalom. 12. ábra XI-19 budai kút invariáns vízállás értékeinek ábrázolása. 10

3. A talajvízészlelő kutak adatsorainak elemzése, kútcsoportok A talajvízfigyelő-kutak elhelyezkedése: 13. ábra Csoportosított kúttérkép Az azonos színnel jelölt kutakról a hasonlóságuk miatt (közel azonos vízjáték, Dunahatás, invariáns és relatív vízállások) együttesen tárgyalok. 11

3. 1. I-es csoport A Dunától legtávolabbra elhelyezkedő három pesti talajvíz figyelőkút: (kék színnel jelölve a Kúttérképen) -P. VII. jelű kút -VII. 02. jelű kút -P. 09/A jelű kút 14. ábra I. kútcsoport vízjárása 1. táblázat I. kútcsoport talajrétegződése kutanként: Talajtípus a szűrőzött rétegben (fentről-lefelé) P. VII. VII. 02. P. 09/A Homokliszt Homok Homokliszt Homok Kavics Iszap Homokos Kavics Kavics Homok 12

Azonosnak tekinthetjük a kutak szűrőzött rétegei mentén megfigyelt talajtípusokat. A pesti oldal teraszos jellege jól magyarázza a rétegek kialakulását. A fúrásszelvényben leírtak alapján nem különböztettem meg szín szerint az egyes frakciókat. (Homoklisztes besorolás a következő év januárjától a szabvány változása miatt nem lesz használható. Helyette homok és iszap frakciókat különböztetünk meg csupán ) 15. ábra I kútcsoport és Duna vízjárásanak összehasonlítása 2. táblázat I. kútcsoport vízjátékai kutanként: P VII. VII. 02. P. 09/A H min [mbf] 100,06 99,98 101,11 H max [mbf] 100,87 100,60 101,87 Vízjáték [m] 0,81 0,62 0,76 Az említett kutak esetében jól megfigyelhető, hogy a talaj rétegzettsége a szűrőzött rétegen a kavics és homok frakció dominál, ennek következtében, és a Dunától távoli elhelyezkedésnek is köszönhető, hogy a vízjátéka mindegyik esetben 1 m alatt marad. A folyó tetőzéseit nem tudjuk párhuzamba vonni a kutak vízjárásával. Erre vonatkozólag nézzük meg a 2000 és 2001 január közötti időszakot, amikor is a kutak vízállásában nem figyelhető meg számottevő emelkedés. 13

Csapadékkal való összevetés sem hoz egyik kút esetében sem magyarázatot a vízjátékra, erre 1999-es év nyarát említem példának, amikor is a lehullott csapadék ellenére sem figyelhető meg jelentős vízszint emelkedés az észlelő kutakban. (Meg kell említenem, hogy a csapadék eloszlása adott hónapban lehetett gyors időbeni 16. ábra I. kútcsoport és csapadék összehasonlítása lefolyású, intenzív, melynek talajba való beszivárgása jóval kevesebb, mintha a csapadék tartós esőzés következtében hullott volna le. Erre irányuló adatok nem álltak rendelkezésemre. Egyébiránt a beépítettség, és a burkolt felületek aránya is befolyásoló tényezője a csapadék szivárgásának a talaj mélyebb rétegeibe.) 14

17. ábra I kútcsoport relatív vízállásai 1996 és 2006 között a kutak relatív vízállásainak átlaga fokozatos emelkedéssel közelít az 50%-hoz. (Trend-vizsgálattal szembetűnőbben tudnánk következtetni erre a feltételezésre, de erre jelen dolgozatom még nem terjed ki, az a jövőbeni vizsgálatok alapjaként fog szerepelni.) Szemléletesebben láthatjuk az idősorok alakulását a figyelt kutak invariáns vízállásain, ahol az első években észlelhető jelentős pozitív irányba eső mozgása egy elnyúló, negatív változás irányába mutat. 18. ábra I. kútcsoport invariáns vízállásai 15

3. 2. II-es csoport Belső-körút mentén kettő, és a IX. kerületben elhelyezkedő harmadik, összesen 3db észlelő kút: ( a Kúttérképen sárga színnel jelölve) -P. III. kút -P. 08. kút -P. 11. kút A vizsgált időszakban megfigyelt vízjárásuk: 19. ábra II. kútcsoport vízállásai 3. táblázat II. kútcsoport vízjátékai kutanként P. III. P. 08. P. XI. H min [mbf] 97,53 98,54 99,37 H max [mbf] 99,31 99,65 101,1 Vízjáték [m] 1,78 1,11 1,74 Ezen kutak elhelyezkedésileg is közelebb fekszenek a folyóhoz, mint az előzőleg említettek. Mindegyiknél majdnem 2 métert meghaladó vízjárást is észlelhetünk a 11 16

vizsgált évben, ami számottevőbb, mint a Dunától távolabbra fekvő kutaké. A következő diagram alapján pedig kijelenthető a kapcsolat a megfigyelő kutak és folyó között. Láthatjuk, hogy egyes tetőzések után, melyek kutanként időben később jelentkeztek, a csökkenés is megfigyelhető, mellyel követik egymást. 4. táblázat II. kútcsoport talajrétegződése kutanként Talajtípus a szűrőzött rétegben (fentről-lefelé) P. III. P. 08. P. XI. Homok Homokliszt Homok Kavics Kavics Homokliszt Kavics A szűrözött paláston hasonló rétegrend látható, mint az I. csoport kútjain. A jó vízáteresztő-képességű homok és kavics rétegek is tették lehetővé a közvetlen kapcsolatot a folyóval. 20. ábra II. kútcsoport és Duna vízállásainak összehasonlítása 17

A relatív vízállás diagramjából kitűnik, hogy a kutak átlagát vizsgálva enyhén emelkedő tendenciára következtethetünk, a 9. tárgyévben, azaz 2004-ben mindegyik kútnál, ahogy az átlagon is megfigyelhető a számottevő kiugrás. Ezen év szélsőértékét ugyanúgy láthatjuk az inviriáns vízállásokon. Itt megfigyelhető egyfajta ingadozás a ~0 érték körül a 11 évre vetítve. 21. ábra II. kútcsoport relatív vízállásai 22. ábra II. kútcsoport invariáns vízállásai 18

3. 3. III-as csoport Az V. kerületben elhelyezkedő 3 db talajvízszint-figyelő kút: (a térképen piros megjelöléssel) -V. 01. -V. 2. -V. 2/A Vízjárásaik a következő módon alakultak a megfigyelt időszakban: 23. ábra. III. kútcsoport vízjárása 5. táblázat III. kútcsoport vízjátékai kutanként V. 01. V. 2. V. 2/A H min [mbf] 97,00 98,33 97,37 H max [mbf] 99,47 101,82 99,48 Vízjáték [m] 2,47 3,49 2,11 A V. 2-es jelű kút adatsora csak az 1998-es év első harmadáig állt rendelkezésre, de a közelében telepített V. 2/A jelű kút ezen év májusától már a vizsgálati időszak végéig szolgáltat elegendő adatot. Mindhárom kút vízjárása, 2 méter fölötti, a V. 2-es kúté meghaladja a három és fél métert is, melyek egymásközti kapcsolata szembetűnő. A V.2es kút 1996-os évben 19

észlelt kimagasló értékeire a Duna szolgáltathat magyarázatot azzal az észrevétellel, hogy ezen kút rétegződése nagyobb vízáteresztő képességű. A másik két kút esetében összetettebb, kisebb áteresztőképességű talajok figyelhetőek meg. 6. táblázat III. kútcsoport talajrétegződése kutanként Talajtípus szűrőzött rétegben (fentről-lefelé) a V. 01. V. 2. V. 2/A Cementált kavics Kavics Homokliszt Kavics Homok Kavics Agyag 24. ábra III. kútcsoport és Duna vízjárásának összehasonlítása Dunával való kapcsolat észrevehető a fent megjelenített ábrán. A relatív vízállások itt már jóval magasabbak, mint az I. és II. csoportban, és itt is észrevehető a 2004-ben történt kiugrás. Hasonlóan az előzőekben említettekhez az invariáns vízállás, jobban érzékelhető képet mutat az ide-oda, 0 körüli ingadozásra. Szélsőértékként a 2004-es évet könnyen megjelölhetjük. 20

25. ábra III. kútcsoport relatív vízállásai 26. ábra III. kútcsoport invariáns vízállásai 21

3. 4. IV-es csoport Budai oldal, I kerületben található négy kút: ( a térképen fehér színnel jelölve) -I. 01. kút -I. 07. kút -I. 08. kút -I. 12. kút 27. ábra IV. kútcsoport vízjárásai 7. táblázat IV. kútcsoport vízjátékai kutanként I. 01. I. 07. I. 08. I. 12 H min [mbf] 109,91 96,54 95,64 105,3 H max [mbf] 110,59 102,99 101,12 106,07 Vízjáték [m] 0,68 6,46 5,48 0,76 22

8. táblázat IV. kútcsoport talajrétegződése kutanként Talajtípus a szűrőzött rétegben (fentről-lefelé) I. 01. I. 07. I. 08. I. 12 Agyagmárga Agyag Iszap Budai márga Kavics Ezen kutak már a budai oldalon találhatóak. A vizsgált kutak közül I.01es kút esik legtávolabb a folyótól, valamint az abszolút magassága a legnagyobb, ez és kőzetkörnyezete is indokolhatja a szűken megfigyelt 1 métert el nem érő vízjátékát. Talaja vízáteresztő képessége csakúgy mint a csoport többi kútjáé (kivéve I.08-as kút) elhanyagolhatóan kicsi. 28. ábra IV. kútcsoport és Duna vízjárásai A fent elemzett két kutat külön-külön is ábrázoltuk a csapadékhatás keresve. Az I. 12- es kútnál egyfajta periodicitást figyelhetünk meg, bár vízjátéka, mint megvizsgáltuk, nem éri el az 1 métert. (Periodicitást, hasonlóan a trend-vizsgálathoz dolgozatom jövőbeni folytatásában vizsgáljuk meg, és ezáltal elemezzük a kutakat már többféle szempontból is.) Sem Duna-, sem csapadékhatás nem tűnik ki az ábrákból, hiszen egy-egy magas vízállás, vagy sok csapadék következtében nem tényszerűsíthető a kapcsolat, például figyeljük meg az I-1.es kút 2000-ben regisztrált adatsorát, amikor is csapadékkal nem magyarázható a tetőzése. 23

Az I. 08. és I. 07. kutak viszonylag közel helyezkednek el egymáshoz, azonban kőzeteik jelentősen eltérnek egymástól. Vízjátékuk mégis hasonló, a több métert is meghaladja. A folyóval való kapcsolatot kijelenteni egyértelműen nem lehet, ugyanis nem ad indokot a 2002-2003-as évforduló kimagasló értékeire. 29. ábra I. 12-es kút vízállás és csapadékértékek 30. ábra I.01-es kút vízállás és csapadékértékek 31. ábra I. 07 és I. 08-as kutak vízállásai és csapadékértékek összehasonlítása 24

32. ábra IV. kútcsoport relatív vízállásai Vízállásaik elemzése után vizsgáljuk a relatív értékeiket: Látható, hogy az I 1. és I. 12-es jelű kutak a megfigyelt 11 évben 80% fölött mozogtak, ezzel ellentétben a másik két kút meglehetősen nagyobb intervallumot járt be. A kútcsoport esetében észrevehető egyfajta hullámzás, mely az előbb említett kutak esetében alig mutatkozik, az utóbbiak ábráján viszont ugrálásokat láthatunk. Invariáns vízállásaikat elemezve kapcsolatokat már két eltérő vízjátékú kút közt találunk, az I. 1 és I. 07. ahol lassan emelkedő viselkedés figyelhető meg, valamint I. 08 és I. 12-es kapcsolatát, melyek esetében pedig stagnálás, esetleges kisebb csökkenés vehető észre. 33. ábra IV. kútcsoport invariáns vízállásai 25

3. 5. Csoportba nem illeszthető kutak További kutak, melyek nem mutatnak hasonlóságot egyik kútcsoporttal sem: (A kúttérképen világos zölddel jelennek meg.) -I. 09. kút: Vízállásai az alábbi ábrákon figyelhetőek meg: 34. ábra I. 09-es kút vízjárása 9. táblázat I. 09-es kút vízjátéka és talajrétegződése I. 09. Talajtípus a I. 09. H min [mbf] 96, 17 szűrőzött Homokliszt H max [mbf] 101,42 rétegben Kavics Vízjáték [m] 5,25 ( fentről-lefelé) Homok A Duna jobb partján a folyóhoz egyik legközelebb eső kút. Rétegződése üledékes, nagy vízáteresztő képességú, vízjátéka ennek következtében igen nagy. Kapcsolata a folyóval egyértelműen látható, szinte abszolút magasságban követi annak vízjárását. (Sajnos megfigyelhető egy jelentős, majdnem egy éves adathiányos időszak.) 26

35. ábra I. 09-es kút és Duna vízjárása Relatív vízállása majdhogynem kiegyenlített a több métert meghaladó vízjátéka ellenére. Invariáns értékeinek itt is megfigyelhető az előző csoportoknál észrevett 2004-es évben történt negatív irányban lévő szélsőérték. 36. ábra I. 09-es kút relatív vízállása 37. ábra I. 09-es kút invariáns vízállása 27

-I. 11. kút Ezen talajvízszint megfigyelő kúton is az eddig ismeretetett elemzéseket végeztük: 38. ábra I.11-es kút vízjárása 10. táblázat I. 11-es kút vízjátéka és talajrétegződése I. 11. Talajtípus a I. 11. H min [mbf] 106,49 szűrőzött Agyagmárga H max [mbf] 112,50 rétegben Márga Vízjáték [m] 6,01 (fentről-lefelé) Ezen kút adatsora 1996-ban rögtön egy adathiányos időszakkal indul, így nem tudjuk számszerűsíteni a kezdeti kimagasló értékek okait. Vízjátéka ennek ellenére is széles tartományban mozog, az I. 12-es kúttól eltérően, mely 30 méteres körzetébe esik, közel azonos magasságú terepen, mely ugyanezen értéke 0,76 méter volt. Az I.11-es kút esetében a befoglaló kőzet felett, fúrásszelvényen dokumentált félméteres homokkőpad szolgáltathat válasszal, mely a szűrőzött perem fölött található. Mind relatív vízállása, ami is 1998-at követően közel stagnáló, mind invariáns vízállása, ami pedig szintén 1998 után lassan csökkenő, de nem kiemelkedő mértékben változó értékekről beszélhetünk, jelentős mértékben eltér bármelyik másik vizsgált kút értékeitől. 28

39. ábra I. 11-es kút vízállása és csapadékértékek összehashonlítása Csapadékkal való kapcsolata nem látható. 40. ábra I. 11-es kút és Duna vízállása 29

41. ábra I. 11-es kút relatív vízállása 42. ábra I. 11-es kút invariáns vízállása 30

-XI.19 kút Az észlelő kút idősorai a következők: 43. ábra XI. 19-es kút vízjárása 11. táblázat XI. 19-es kút vízjátéka és talajrétegződése H min [mbf] 97,24 H max [mbf] 99,96 Vízjáték [m] 2,72 XI. 19. Talajtípus a XI. 19. szűrőzött rétegben Épülettörmelék feltöltés Duna jobb partján a folyóhoz a másik legközelebb eső kutat viszgáljuk. Rétegződése a szűrőzött rétegben feltöltés, mely homokos, agyagos épülettörmelékből áll. Kapcsolata a folyóval látható. Relatív vízállása majdhogynem kiegyenlített a több métert meghaladó vízjátéka ellenére. Invariáns értékeinek itt is megfigyelhető az előző csoportoknál észrevett 2003-2004-es évben történt negatív irányban lévő szélsőérték. 31

44. ábra XI. 19-es kút és Duna vízjárása 45. ábra XI. 19-es kút relatív vízállása 46. ábra XI. 19-es kút invariáns vízállása 32

-IX. 03. kút A megfigyelő kút adatsorainak diagramjai a következők: 47. ábra IX. 03-as kút vízjárása 12. táblázat IX. 03-as kút vízjátéka és talajrétegződése IX. 03. Talajtípus a IX. 03. H min [mbf] 96,75 szűrőzött Homokliszt H max [mbf] 99,17 rétegben Kavics Vízjáték [m] 2,42 (felülről-lefelé) Homok A folyó bal partján elhelyezkedő viszgált kutak közül a legközelebb esik a Dunához. Vízjárása mégis elmarad több távolabb eső pesti oldalra eső kútétól, de még egyes budaiaktól is. Rétegződése megfelel a pesti oldalon eddig is megfigyelt teraszos jellegnek. Vízállás-értékei egyértelműen követik a folyóét, tehát az hatással van rá. Relatív és invariáns értékei hordozzák a pesti oldalon megfigyelt kutakét: relatív hullámos, míg az invariáns mélypontja 2003-2004-ben figyelhető meg. 33

48. ábra IX. 03-as kút és Duna vízjárása 49. ábra IX. 03-as kút relatív vízállása 50. ábra IX. 03-as kút invariáns vízállása 34

4. Kapcsolatok 4.1. Budai oldalon található kutak, melyek vízjárására hatással van a Duna: -I. 09. -XI. 19. Diagramjaik a következőek: 51. ábra I. 09-es és XI. 19-esbudai kutak vízjárása 52. ábra Budai kutak és a Duna idősorának kapcsolata Csak két kutat emelhetünk ki a Budán találhatóak közül. Ingadozásuk mértéke eltér egymástól jelentősen, vízjátékuk különbsége több méter. Relatív és invariáns vízállásuk is hasonlóan változnak, jelentős eltérés csak szélsőértéknél figyelhető meg. 35

53. ábra I-9-es és XI. 19-es kút relatív vízállásainak összehasonlítása 54. ábra I-9-es és XI. 19-es kút invariáns vízállásainak összehasonlítása 36

4. 2. Pesti oldalon található kutak, melyek vízjárására hatással van a Duna: -P. III. kút -P. 08. kút II. csoport -P. XI. kút -V. 01. -V. 2. III. csoport -V. 2/A -IX. 03. Diagramjaik a következőek: 55. ábra II. és III. kútcsoport és IX. 03-as kút vízjárása 37

56. ábra II. és III. kútcsoport és IX. 03-as kút a Duna vízjárásának kapcsolata Az egyes kútcsoportok értékeit átlaguk szerint tüntettem fel a diagramokon, valamint a IX. 03-as kutat önmagában. Így is nagyon jól látható, hogy ez a kiemelt hét kút kapcsolatban áll egymással, és ezt a kapcsolatot a Duna szolgáltatja. Földtani rétegződésük sem tér el jelentősen egymástól. Invariáns és a relatív vízállásaik csak megerősítik a már megállapított tényt. 38

57. ábra II. és III. kútcsoport és IX. 03-as kút relatív vízállásai 58. ábra II. és III. kútcsoport és IX. 03-as kút invariáns vízállásai 39

5. Összefoglalás A budapesti 159 darab talajvízészlelő kút közül földrajzi elhelyezkedés, regisztrált adatok minősége és mennyisége alapján 17 (7 budai és 10 pesti ) kutat sikerült kiválasztanom. Ezek 1996 és 2006 közötti idősorait vizsgáltam, és elemeztem a Dunával és csapadékkal való kapcsolatukat. A relatív majd az invariáns vízállások kiértékelések után a kutakat csoportosítottam, és ez alapján négy kútcsoportra valamint négy különálló, csoportba nem sorolható kutakra osztottam a megfigyelt talajvíz kutakat. A budai rakparton és a pesti oldalon ~500 méterig elhelyezkedő kutaknál egyértelműen a Duna hatással van a vízjárásukra, a távolabbi és a többi budai kút esetében a csapadékkal való kapcsolat sem jelenthető ki, azoknál közműhibából származó változás feltételezhető. Az invariáns vízállások ábráit elemezve szembetűnő a 2003-2004-es szélsőérték, mely majdnem minden kútnál megfigyelhető, ennek okára nem sikerült fényt deríteni. További vizsgálatok magyarázatot nyújthatnak ennek okára, valamint további elemzéseket tesznek lehetővé. 40

6. Irodalom Dr. Paál Tamás: A budapesti talajvízváltozás trendvizsgálata (Hidrológiai közlöny, 1984. 4. sz.) Dr. Paál Tamás:A budapesti magas talajvízállás vizsgálata (Mélyépítéstudományi Szemle, 1983. 10-11. szám) Prajczer Antal Dr. Winter János: A csapadék hatása a talajvízre Budapesten (Hidrológiai közlöny, 1984. 1. sz.) FŐMTERV RT. : Talajvízészlelő kutak adatai http://www.hydroinfo.hu/html/archivum/archiv_tabla.html Duna adatsora 1996-2006 OMSZ, Kitaibel Pál utcai meteorológiai állomás: Csapadék idősor 1996-2000 41

Tartalomjegyzék 1.Bevezetés...2 2.Hidrológiai vizsgálatok...3 3.A talajvízészlelő kutak adatsorainak elemzése, kútcsoportok...11 3.1. I-es csoport...12 3.2. II-es csoport...16 3.3. III-as csoport...19 3.4. IV-es csoport...22 3.5. Csoportba nem illeszthető kutak...26 4. Kapcsolatok...35 4.1. Budai kutak melyekre hatással van a Duna...35 4.2. Pesti kutak melyekre hatással van a Duna...37 5. Összefoglalás...40 6. Irodalom...41 42